hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Téltemető szokások: maskarában, zajt csapva, vidáman űzhetjük el a rossz időt
A busók hagyományos mohácsi felvonulása mellett számos vidékünkön használják ki a farsangfarka hagyományát.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 04.


hirdetés

A farsangi szezon a vidámság, a mulatozások időszaka, ám a szórakozás mellett számos hagyomány is kapcsolódik ehhez az időszakhoz. Régen ekkor volt a párválasztás ideje, de a tél elűzése is.

A farsang hivatalosan vízkereszttől tart, az első napja mindig azonos, ám a vége a változó. A farsangi időszakban a nagyböjt előtti napok a legmozgalmasabbak és leglátványosabbak. Az utolsó napok, a "háromnapok", ez a „farsangfarka”, amikor bőven lehet szórakozni, zajongani, mulatozni. A lezárást jelentő utolsó napokban tartják a felvonulásokat, karneválokat is.

A farsangfarka első napja a farsangvasárnap. Sok helyen párválasztó nap is volt, a legények ilyenkor tűzték a kalapjukra a kiválasztott leányoktól kapott bokrétát. A lányok annak a fiúnak küldtek bokrétát, akit szívesen láttak volna párjukként.

A középső nap a hétfő, ilyenkor volt szokás az asszonyfarsangot tartani. A nők férfi módon mulatozhattak, sőt ihattak is.

A farsangfarkának utolsó napja a húshagyó kedd, amely már a nagyböjtre utal. A farsangtemetés napján egyes területeken szalmabábút vagy koporsót égettek, ezzel zárva le a farsangi mulatozást és jelképesen a telet is. Húshagyókedd 47 nappal előzi meg a húsvétot, a "farsangfarka" utolsó napja, idén március 5. A húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti.

A téltemető, tavaszköszöntő nap általában látványos, jókedvű farsangtemetéssel ér véget.

Magyarországon is sokféle farsangi, téltemető, télűző népszokás, hagyomány van. A legismertebbek mellett – pl. a busójárás, tikverőzés – egyre többfelé elevenítik fel a régi hagyományokat.

Tikverőzés - Moha

A több mint száz éves hagyománnyal rendelkező mohai farsangi népszokás húshagyókeddhez kötődik. Ekkor a legények maskarába öltöznek, rongyszalagokkal gazdagon díszített bohócnak, fehérruhás szalmatöröknek, szerencsehozó kéményseprőnek, és a legfiatalabb alakoskodók lánynak.

Házról házra járnak, begyűjtik a tyúkólakban található tojásokat (ami a termékenysége szimbóluma). A bohócok jelképesen „megverik" a tyúkok hátsóját, amivel a termékenységüket igyekeznek elősegíteni. A szertartás része, hogy korommal kenik be a háziakat, de az arra járókat is.

A vendégek fánkot és bort kapnak, majd az összegyűjtött tojásokból estére rántotta készül a mulatsághoz.

Moha lakói napjainkban is tartják ezt a népszokást. A tikverőzés pedig 2011-ben felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére is.

Idén március 5-én tartják a Tikverőzést Mohán. További információk ITT.

Busójárás - Mohács

A mohácsi busójárás szintén télűző népi hagyomány, az egyik legismertebb magyar népszokás farsang idején. A rémisztő, faálarcos, bundás alakok, a busók tánccal, zenével vonulnak fel, majd a nap végén elégetik a telet szimbolizáló koporsót. A kereplőkkel, zajkeltő eszközökkel felvonuló busók a tél temetése mellett köszöntik a tavaszt is.

Mohácson a busójárás hagyományát a törökök kiűzéséhez is kapcsolják.

A legenda szerint az őslakosok a mocsárvilágba menekültek, majd az éj leple alatt, ijesztő álarcokba öltözve átkeltek a Dunán, és elzavarták a törököket.

A szokást valószínűleg a sokácok hozták magukkal, mai formáját pedig a 18. század vége óta tartja a hagyomány. A busók ruházata is a régi, a kifordított bunda, a szalmával tömött gatya, a cifra harisnya, a derékban megkötött kötél, a kereplő, buzogány és persze a faragott álarc elengedhetetlen kelléke a busóknak. A lefátyolozott nők mellett lakodalmas ruhába bújt férfiak és más karneváli jelmezesek is felbukkannak.

A busójárást az UNESCO 2009-ben felvette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára.

A 2019-es mohácsi busójárást február 28-március 5-ig tartják. További információk ITT.

Rönkhúzás

A rönkhúzás szokása a rábavidéki szlovének hagyománya. Akkor tartják meg, ha abban az évben egy esküvőre sem kerül sor a faluban.

A lakodalmas menetbe hajadonok és legények vehetnek részt, násznépnek öltözve, az „ifjú párnak” öltözött fiatalok pedig egy hatalmas rönkön ülnek, amit a többiek végighúznak az utcán. A „játék” a jelképes esketés után egy lakodalommal zárul.

Farsangfarka fesztivál - Szentendre

Több településen is tartanak karnevált, felvonulást, fesztivált a farsang zárásaként. Szentendre belvárosában a velencei karnevált idézik meg, maskarákkal, mutatványosokkal, zenével, népzenével. Sötétedés után farsangi fénybe öltözik a Fő tér, és ekkor kerül sor a fáklyás-álarcos felvonulásra, a látványt pedig tűzzsonglőrök produkciója is színesíti.

A szentendrei karnevál március 2-3-án lesz. További információk ITT.

Hagyományőrző farsang - Panyola

Egyre ismertebbé válik a télűző panyolai Hagyományőrző farsang, amelyen hagyományos falusi disznóvágással indul a nap, panyolai fogópálinkával, disznótorral, majd a télűző, maskarás felvonulás után nagy mulatságot tartanak. De lesz beszélgetős mesélés a régi hagyományokról, filmvetítés, fotókiállítás, fánk kóstolás, koncert és táncház.

A panyolai farsang február 9-én lesz. További információk ITT.

Téltemetés – Tihany

Ünnepélyes téltemető rendezvényt tartanak Tihanyban, ahol maskarában, nagy zajt csapva vonulhatnak végig a résztvevők a településen. A vidám rendezvényhez kapcsolódik a tihanyi újborok versenye is. A felvonulók forralt borként kóstolhatják meg, védőitalként a hideg ellen.

A tihanyi téltemetés február 23-án lesz. További információk ITT.

Címlapfotó: Huszár Boglárka


KÖVESS MINKET:




8 magyar falu a bakancslistádra: az Alföld legszebb kertjét és a legérdekesebb középkori templomot is felfedezheted
Kastélyt, csónakos kopjafát, tufába vájt lakásokat és művésztelepet, mosolygó szentet is láthatsz, hozzá pedig csodás környezetben élvezheted a vidék nyugalmát.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 09.


hirdetés

Az országot járva érdemes letérni a főutakról és csavarogni egyet a kisebb településekre is. A falvak a csend és nyugalom mellett sokféle izgalmas látnivalót rejtenek, így a pihenés mellett felfedezheted a múltat, eljuthatsz hírességek lakóhelyére, vagy megismerhetsz még ma is rejtélyes szokásokat.

Tarts velünk, nézz szét néhány kihagyhatatlan magyar faluban.

1. Cégénydányád

A Cégénydányádon álló Kölcsey-Kende Kastély kertje különleges fákat és virágokat rejt. A kiállításon egy 19. századi szakácskönyvet is átlapozhatsz, és kiderül az is, hogy mire való a sötétszoba.

A Szamos partján fekvő Cégénydányád és környéke ősidők óta lakott volt, monostoráról pedig már 1180-ben írtak. A helyet híressé a Kölcsey és a Kende család tette, hiszen ez az ő birtokuk volt. A Kende-kúriát 1833-ban építtette Kende Zsigmond, klasszicista stílusban, a mai alakját végül a későbbi bővítésekkel nyerte el. A homlokzatán látható verset Kölcsey Ferenc írta, kifejezetten ide. A kastély 1958 óta műemlék.

A leromlott állagú kastélyt a Hortobágyi Nemzeti Park 2003-ban vásárolta meg, és 2015-ben teljesen felújítva nyitották meg, benne pedig egy múzeumot hoztak létre. Az állandó kiállításon a nemesi életet, a gasztronómiát, a környező vidék természeti értékeit mutatják be. Van benne a Kölcsey és a Kende család történetét bemutató rész, sőt a belépőt Kölcsey fogadja, és még szelfizni is lehet vele.

A gasztronómiai kiállításon a nemesi és a paraszti konyhával is megismerkedhetünk, konyhai berendezéseket, bútorokat, edényeket láthatunk. Ráadásnak pedig egy 1867-ből származó szakácskönyvbe is belelapozhatunk a technika segítségével.

A kiállítás egyik izgalmas tere a sötétszoba, ami valami különlegességet rejt.

A 100 holdas parkot Kende Zsigmond báró hozta létre, aki maga is lelkes növénygyűjtő volt. A kertnek különleges az állatvilága is. A kastélyt körülölelő parkot az Alföld legszebb kastélyparkjaként emlegetik. A páratlan értékű növény- és állatvilág megóvása miatt kapott védettséget a hely 1959-ben.

A látnivalókról és programokról bővebben ITT olvashatsz

2. Csaroda

Csarodán áll az egyik legszebb középkori templomunk, a mosolygó szentek temploma. Az épület restaurálásakor bukkantak elő a különös falfestmények.

Meghatóan kedves, mosolygós arcok, békességet sugalló alakok, nagyon is emberi ábrázolások – ők a „mosolygó szentek”. Ez a 13. században épült különleges középkori templomunk a keleti országrészben várja a hívőket és a látogatókat. A késő román stílusban készült épülethez egy körerkélyes, zsindelyes torony is tartozik, a fa harangláb a templom mellett áll.

A csarodai templom a Középkori templomok útjának egyik leghíresebb állomása. A karcsú tornyú épület pedig a Bereg egyik jelképévé vált.

A bizánci freskón többek között Péter, Pál, és János apostolok, Szent Anna és Mária, ölében a kis Jézussal, valamint az orvosszentek, Kozma és Damján láthatók. Az arcukon lévő rejtélyes kis mosolyról kapták a „mosolygó szentek” nevet.

A falakon található mintákról, a szőttesekről, a templom történetéről még többet ITT olvashatsz.

3. Egerszalók

Egerszalóki barlanglakások: egy letűnt kor elevenedik meg, és még a kívánságod is teljesül. A bátrak legyőzhetik Burgonyát, az érdeklődők 3D-s moziban nézhetik meg a múltat, a Sáfránykertben pedig hasznos dolgokat lehet megismerni.

A tufába vájt lakóhelyek – valószínűleg – a 17-18. századtól kezdve készültek itt. Volt köztük lakás, istálló, és pince is. A 19. század közepén 33 barlanglakás volt itt, mára 18 maradt meg épségben. A lakásokat még a 20. században is lakták.

A megmaradt barlanglakásokban most múzeum működik, ahol – a 2. világháborút megelőző időszakot megidézve - korhűen berendezett bútorokkal, eszközökkel mutatják meg a valaha itt élt emberek hétköznapjait.

Egy 3D-s moziban a terület földtörténetét mutatják be a magyar kötődésű dinóktól napjainkig. Gyakran tartanak előadásokat, koncerteket, ilyenkor kemencében sült finomságokat is kínálnak.

A házakba betérve érdemes óvatosan szétnézni, hiszen az egyikben ül Róza néni, és fogadja a vendégeket. A fejkendős asszonyságról azt tartják, hogy a fülébe súgott kívánságot teljesíti.

A tufába vájt lakások történetéről, az itt élők életéről még több érdekességet ITT találsz.

4. Noszvaj

A Bükk egy csodás részén, Noszvajon az elhagyott barlanglakásokból művésztelepet hoztak létre. A szegények helyét a gazdag fantáziájú, kreatív elmék vették birtokba, és egy romantikus, különös hangulatú helyet varázsoltak belőle. Ez lett a Pocem.

A 19. század óta lakták ezeket a barlanglakásokat, melyek még a múlt század második feléig otthonok voltak. Az üressé vált helyet 1997-ben a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület vette birtokba, és a Pécsett végzett szobrászok és képzőművészek megtisztították, átalakították úgy, hogy ma már egy romantikus, érdekes hellyé vált a korábban elkoszosodott, sokszor sötét tér. A belső terek megváltoztatásával egy izgalmas alkotóhely jött létre.

A táborban sokféle művész megfordult már, dolgozott itt szobrász, zenész, festő, iparművész, kézművesek is, és ők mind hozzátettek valamit a térhez.

A hely egyik különlegessége az akusztikus terem, egy különös fülkékkel teli tér, melyekben egészen furcsa élményben lehet része az embernek. A terem szabályosan „zeng”, ha megfelelő hangot adnak ki benne, így speciális hanghatásokat lehet létrehozni és persze élvezni is az éneklés, „morgás”, a különféle magasságú hangok rezgését.

A Pocem-ról, programjaikról, a különösen zengő teremről, vagy a művészeti sokszínűségről ITT olvashatsz.

5. Palóznak

A Balaton-felvidéki hagyományos falusi hangulat sok pihenni vágyót vonz. A régi épületek mellett a borok és a rendezvények is igen népszerűek.

A Veszprém megyei Palóznakot először egy 970-es évekből származó adománylevélben említik. A hangulatos településén manapság pár százan élnek, de óvják, védik régi faluképüket.

A Bakony lábánál fekvő falu borászattal és turizmussal foglalkozik. A hegynek köszönhetően klímája védett, enyhe az időjárása. A gyümölcsök közül a barackok, a füge és a szőlő mellett a mandula az egyik jellemző, és a vidék élővilága is igen gazdag.

A hely fő vonzereje a hagyományos falusi hangulat, a szép környezet, a csend és nyugalom. A régi épületek közül az Árpád-kori katolikus templom gótikus részletei, a református harangláb, a népi építészet hagyományos stílusjegyeit őrző egykori Diószegi-ház, a Pongrácz-kastély is érdekes látnivalót kínál.

A helyiek különféle rendezvényekkel is készülnek, ezekről és a falu érdekességeiről bővebben ITT olvashatsz

6. Szatmárcseke

Rejtélyes csónakos fejfák között áll Kölcsey síremléke a szatmárcsekei temetőben. A nyugatra tekintő fejfák eredetéről sokféle elképzelés kering.

Különös hely a szokatlan csónakos fejfákkal teli temető, melyet 1973-ban műemlékké nyilvánították. Még ma is kerülnek új fejfák a temetőbe, ahol Kölcsey síremléke is áll.

A legrégebbi fejfa 1820-ból való, azt a szentendrei Skanzenben őrzik. A szatmárcsekei temetőben a legrégebbi fejfák az 1880-as években készültek.

A rejtélyes múltú temetőbe még napjainkban is temetnek, és a hely nemzeti zarándokhely is.

A nyugatra tekintő fejfák eredetéről sokféle elképzelés kering. Az egyik szerint a település régen halászfalu volt, innen eredt a csónak forma. A fákat régen kettévágták, az egyik részéből készült a koporsó, a másikból a fejfa.

A fejfák formáját is sokféle módon magyarázták: hátulról csónakot, oldalról fejkendős nénit, elfektetve pedig egy csónakban fekvő embert láttak bele. Bár még mindig vizsgálják a fejfák múltját, pontos magyarázatot eddig nem találtak kialakulásukra.

A temető másik nevezetessége, a legmagasabb helyre épített, oszlopos csarnokban álló Kölcsey Ferenc síremlék, mely egy feliratos, címeres urnát vesz körül. Petőfi 1847-ben látogatott el a faluba, és ekkor kereste fel Kölcsey sírját. Megemlékezésében azt írta, hogy még csak fejfa sem jelezte, hol nyugszik a költő. De mint írta: „nincs is rá szükség mert az odalépő vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott eltemetve”.

A Kölcsey síremlékről, a kopjafék készítéséről és történetéről sok érdekességet ITT találsz.

7. Vácrátót

13 000 növényfajt bemutató Vácrátóti Botanikus Kertben a növényeket kedvelők egyben felfedezők is lehetnek. Magyarország legkülönlegesebb botanikus kertjében minden hónapban más-más helyre kalauzolnak el.

Az országban itt található meg a legnagyobb növényrendszertani gyűjtemény. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be. Ezzel a vácrátóti az ország legnagyobb botanikus kertje és egyben az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye.

A kert története csupa kaland, csupa fordulat és sokszor bizony szomorú történet. A kert igazi felvirágzását egy jómódú, hazáját szerető és hitvesét imádó grófnak köszönheti. Vigyázó Sándort ugyanis többek között felesége, Podmaniczky Zsuzsanna betegsége vette rá arra, hogy a kertet megvegye.

Vácrátót igazi családi kikapcsolódás, hétvégenként pedig programokat is szerveznek.

A különleges növényekről, a kert megható történetéről bővebben ITT olvashatsz

8. Vérteskozma

Vérteskozma, a meseszép zsákfalu élő skanzenként működik. A szinte kihalt település mára új életre kelt, az üdülőfalu meseszép fehér házsora, a csend és béke vonzza a kirándulókat, turistákat.

Az egyutcás kis település nevezetessége a 19. századi, hófehér német parasztházak sora, melyekhez szépen ápolt kertek is tartoznak. Elsősorban a pihenni vágyók keresik fel a falut, ami ma természetvédelmi területen fekszik, és élő skanzenként működik.

A környék, a Vértes sokféle utat, élményt kínál. A látványos, hófehér dolomittömbökkel teli déli oldalon szubmediterrán a klíma, az északi felén azonban inkább alhavasi. Változatos domborzata, klímája miatt sok ritkaság él meg. Ősszel pedig még szebb a látvány, mert az itt elterjedt cserszömörce ezer színben pompázik. A környék állatvilága Európa-hírű.

A környékről, a faluról bővebbem ITT olvashatsz


KÖVESS MINKET:



4 ritkábban emlegetett, de annál érdekesebb magyar vár
A királynék jegyajándéka, a Botticelli freskót rejtő, a legendás korokat megélő, és egy híres vitéz által védett vár – csupa érdekes történet, amiért érdemes útra kelni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 06.


hirdetés

Magyarországon sok ismert, híres vár vonzza a történelem, a múlt, a híres személyiségek iránt érdeklődőket. Az utóbbi időszak várfelújításai nyomán egyre több régi építményt rekonstruálnak, és mutatják be a várak, és lakóik történetét.

Most négy érdekes helyre hívunk el.

1. Diósgyőr

Királynék jegyajándéka is volt a diósgyőri vár, ahol Európa legnagyobb lovagterme áll. Nagy Lajos király idején élte fénykorát, majd évszázadokig csak pusztult. Ám felújították, és most te is megismerheted a sok száz éves falak történetét.

Valaha egy földvár állhatott a helyén, a kővár csak a tatárjárás után épült ide. Fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt élte, lovagterme akkoriban a legnagyobb volt Európában.

Habsburg Mária (II. Lajos felesége) volt az utolsó királyné, aki itt lakott. Miután lemondott a várról, az erdélyi vajda foglalta el. A török időkben az egri pasa lakta. A 17. századtól lakatlanná vált, a falait széthordták.

Az 1960-as években kezdték el a régészeti feltárását, majd 2010-es években rekonstruálták és egy részét újra felépítették. A palotaszárnyban helyreállították a híres lovagtermet is, valamint a várkápolnát és a királynék lakótermét is meg lehet nézni.

A megújult várban várjátékokat is tartanak, ahol Nagy Lajos korát elevenítik fel, előadásokat és lovagi tornát is rendeznek.

A vár kalandos történetéről és a jelenlegi állapotáról bővebben ITT olvashatsz

2. Esztergom

A káprázatos helyen épült magyar vár évszázadok történelmének tanúja. A toronyból fantasztikus a körpanoráma, és van egy szoba, ahová Botticelli festett női alakot.

Kiváló adottságainak köszönhetően már a római kortól kiemelt terület volt a hely, amely később királyainkat is megfogta. Esztergomban szinte összesűrűsödik a magyar történelem. Élt itt Géza király, és itt született István király, akinek a vár volt az egyik legfontosabb székhelye.

De a magyar egyházszervezet kialakításakor az érsek is a várat választotta székhelyéül.

A várat többször átalakították, a középkori épületből így vált reneszánsz palotává. A kornak megfelelően ebédlőterem, hideg-meleg fürdő, kertek, tornácok és torony is épült hozzá. A törökök erődítményként használták, majd ez a vár is mostoha sorsra jutott.

A mára szépen felújított várban időutazáson vehetsz részt. A berendezett termek, a konyha, a harci eszközök élethűen mesélnek a régmúltról. A kiállításon a vár történetén kívül kiderül, hogy honnan kapott vizet az épület, milyen fürdők voltak benne, hogy működött a királyi konyha, milyen volt egy lakószoba.

A vár egyik különösen értékes része a „Szent István-terem”, a királyi palota egyetlen, teljes épségben megmaradt 12. századi lakószobája. Szintén igen különlegesek a feltáráskor előkerült „Dolgozószoba” freskói is, az egyikről azt tartják, hogy Sandro Botticelli festette.

A vár történetéről, a királyok itteni életéről még többet megtudhatsz ITT.

3. Veszprém

Legendás történelmi események színhelye volt a hét dombra épült Királynék városa. Veszprém volt az első püspöki székhely az országban, évszázadokon át az itteni püspök koronázta meg a magyar királynékat, és Szent Imre is itt tett szüzességi fogadalmat.

A veszprémi vár az egyik legősibb várunk. Kutatások szerint már a honfoglaláskor is kiemelt szerepe volt a területnek, majd Géza idején épült ide erődítmény. A meredek hegyoldalhoz épült veszprémi várnak kalandos története volt.

A virágkorát a 15. században élte, majd a 16. században a törökkel vívott harcokban tízszer is gazdát cserélt. A Rákóczi-szabadságharcban a császári csapatok feldúlták.

A 18-19. században konszolidálódott a helyzete, gabonapiaca révén kereskedelmi központtá vált, ekkor épült fel a vár épületeinek jelentős része. A 2. világháborúban többször is bombázták. A várnegyed épületeit később felújították, és hangulatos, szép városrésszé vált, palotákkal, egyházi, tudományos és művészeti intézményekkel, kedves utcákkal és emlékhelyekkel.

A barokk korban újjáépített, macskaköves burkolatú, egy utcás, vár ma Magyarországon egyedülálló.

A várnegyedben sétálva megcsodálhatod az érsekség főszékesegyházát, a Gizella-kápolnát, ami Veszprém legrégibb középkori épülete, a Várkutat, a késő barokk Püspöki (ma Érseki) palotát, vagy a barokk stílusú Szentháromság-oszlopot. Itt áll a Szent György-kápolna, a Várkapu (Hősi kapu), a Tűztorony és több gyönyörű épület, múzeum és galéria.

A várról és a Várnegyedről még több érdekességet megtudhatsz ITT

4. Várpalota

A monda szerint Mátyás király is járt a véres ostromokat megélt Thury-várban, ahol manapság a Diadal Napján megelevenedik a történelem.

A Várpalota központjában álló Palota vár, vagy más néven Thury-vár elődje a Bakony erdejében omladozó - a Csák nemzettség által a 13. században emelt - Pusztapalota, Bátorkő vára lehetett. A 14. században még mocsaras vidék volt a hely, ahová a mai épület elődje épült. A várat a 16. század elejéig a kor egyik legjelentősebb családja, az Újlakiak lakták.

Az utolsó Újlaki özvegye feleségül ment Móré Lászlóhoz, a kor hírhedt rablólovagjához, akit végül elűztek a birtokáról, ám a törökök elfogták és gyerekeivel együtt az isztambuli Héttoronyba zárták, ott is halt meg.

A várba 1558-ban Thury Györgyöt nevezte ki a király várkapitánynak. A messze földön híres vitéz hősien védte a várat, és egy félreértésnek köszönhetően a törökök végül fel is adták a harcot. Utána még több kapitánya is volt a várnak, ami végül szinte rommá vált.

A 17. században került a Zichy-család tulajdonába, akik barokk kastéllyá alakíttatták. A később lepusztult épületet mára felújították, és múzeumként látogatható.

A vár kalandos történetéről és a benne látható mai kiállításokról bővebben ITT olvashatsz


KÖVESS MINKET:




Adony: Romantikus vidék fogad a Duna partján, ahol számtalan madár is otthonra lelt
A városban vidéki nyugalom, finom borok, vízi sportok, madárles, kocsikázás és történelmi érdekességek várnak.
Söptei Zsuzsanna, fotók: Németh Zsolt - szmo.hu
2019. január 20.


hirdetés

Fejér megye keleti részén, a Duna mellett található Adony. Földrajzi elhelyezkedése igen kedvező volt, ezért már a bronzkorban is éltek itt, sőt a római korban a Pannonia proviciabeli limes egyik fontos katonai helye volt.

A középkorban mezővárosként volt szerepe, később a török időkben a magyar lakosság elmenekült vagy meghalt. A törökvész után sokan betelepültek, a német és szlovák népesség is megjelent a korábban is itt élő szerb lakók mellett. A német családok magukkal hozták a szőlőművelés, gazdálkodás tudományát és templomot is építettek maguknak.

A 19. században jelentős polgári élet zajlott a városban, de megőrizték múltjukat is. Több helyi legenda, mese és dal örökítette tovább az ősök gondolkodásmódját, érzelmeit, világlátását.

A 20. században a régiós szerepe csökkent, mikor Dunaújváros felépült. Ám a település megtartotta gyökereit, ápolja hagyományait mind a kultúrában, mind a fesztiválokban.

A 2004 óta városi rangot kapott Adonyba az ideérkezőket

a békés vidék, a pihenés, az aktív kikapcsolódás vonzza elsősorban.

Azt vallják az itteniek, hogy falusias környezetben városi ellátást nyújtanak.

A turistáknak elsősorban a természeti kincsek felfedezését ajánlják. A Duna és mellékága a Nagyszigettel, a vízparti, ártéri növény- és állatvilág sok érdekességet kínál. A vízi sportok, a horgászat és vadászat kedvelői számos lehetőség közül választhatnak. Van mód a lovaglásra, sétakocsikázásra, kerékpározásra, gyalogos túrákra is.

A szőlőhegy pincesoraiban borkóstolókkal várják a vendégeket, a környező tanyai gazdaságok pedig szintén fogadnak látogatókat.

A Líviai halastavaknál madárlesen lehet részt venni, és horgászni is lehet.

A város környékén, a védett területen többféle madárfaj is otthonra lelt: többek között a nagykócsag, feketenyakú vöcsök, vörösgém, selyemgém, bakcsó, fehérszárnyú szerkő, jégmadár és kékbegy is. A vonuló fajok közül sasok és sólymok is megfigyelhetők a területen.

A Zichy-kastélyban művelődési központ és könyvtár működik, a kastélyparkban pedig sétálni lehet az ősfák között. A városban érdemes megnézni a betelepült németek által épített, műemlék barokk Római Katolikus Templomot és a kertjében található Xavéri Szent Ferenc szobrot, amely a nagy pestisjárvány után készült 1742-ben.

Egy jó séta vezet az 1811-ben épült szőlőhegyi Orbán-kápolnához, ahová a gazdák Orbán napján körmenettel mentek ki, hogy áldozzanak a szőlő és bor istenének.

A város egyik érdekessége a Vetus Salina. A 2. századtól szolgált helyőrségi táborhelyként. A romok egy részét a Duna mellékága elhordta, de egy része még megvan a 6-os főút két oldalán. A régi tábor egy támadást követően elpusztult, az újat már arrébb – a város belterületén – építették fel.


KÖVESS MINKET:




Lenyűgöző téli drónvideó készült a Székelyföldről
Olyan a vidék, mint a mesében, közben hideg, félelmetes és mégis gyönyörű.
Készítette: Ljasuk Dimitry - szmo.hu
2019. január 14.


hirdetés

Székelyföldön a tél olyan, mint a mesékben. Igazi tél. Hideg, félelmetes, gyönyörű és lenyűgöző. A hatalmas sziklák, a végtelen fenyőerdők és az érintetlen természet mindenkit megérint. Az alkotó szerint Európában itt a legcsodálatosabb a tél.

"Jó párszor megtapasztaltam a -25 fokot az utóbbi pár évben a Gyergyói-medence térségében, ahogy a székely emberek feledhetetlen vendégszeretetét is. Ezzel a kisfilmmel tisztelgek előttük" - írta a filmhez.

VIDEÓ: Székelyföldi tél


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x