hirdetés
birka_ma_ck.jpg

Teljesen az enyészeté lett az egykor legendás Birka Csárda

A '80-as, '90-es években a helyiek által kedvelt, népszerű étterem és szórakozóhely volt. Az elhagyott épület azonban rossz helyen van, nemsokára semmi nem marad belőle.
Hajner Gyula cikke és fotói a Szellemvárosok blogon - szmo.hu
2016. december 03.


hirdetés

A "Szellemvárosok Magyarországon" című sorozat weboldala elhagyott városokkal, falvakkal, magyar-szovjet laktanyákkal és egyéb elfeledett épületekkel, helyekkel, járművekkel, "urban explorer"-el és extrém túrákkal foglalkozik.

A 8-as számú főúton, Várpalota külterületén utazva bizonyára sok embernek feltűnt ez a nem mindennapi kialakítású épület. Alakja kicsit hasonlít a pásztói Cserhát Vendéglőre, amit még nyáron látogattam meg.

Még valamikor a 2000-es évek közepén, gyerekként ezen a szakaszon utazva figyeltem fel a már akkor elhagyatott étteremre. Már kisgyerekként furdalt a kíváncsiság az épülettel kapcsolatban, de valahogy sosem vettem rá magam, arra, hogy megnézzem.

Legelőször talán 5-6 évvel ezelőtt álltam meg előtte, immár felnőttként. Bár ugyan az épület akkor le volt zárva, így nem mentem be, de kívülről készítettem róla pár felvételt, sőt, pár napra rá hosszú keresgélés után találtam is Facebookon egy embert, aki ott volt pincér. A válasz több mint három év múlva érkezett meg. Ezt írta:

"
Szia! Ne haragudj, hogy csupán most válaszolok de én nem vagyok egy nagy facebookos így csupán most vettem ezt a megkeresést észre. Rólam annyit én a "Birkában" mint tanuló kezdtem a megnyitásakor, majd 1983 végén bevonultam a seregbe s mire kijöttem 85 márciusában már "magánkézben" volt.

2016. októberében az épület tárva nyitva állt, ekkor készítettem is bent egy live adást Facebookon, amiben az egyik raktárhelyiségbe betévedt kismadarat tessékeltem ki az ablakon.

Sajnos az étterem fénykorából egyetlen egy fotót sem találtam a világhálón. De hála az olvasóknak, érkeztek a képek:

birka_regi1birka_regi2birka_regi3birka_regi4
Tovább kutakodva az interneten, néhány éve egy Facebook oldal bejegyzésben "emlékezett meg" az egykori étteremről:

"Ha Veszprém felől közelítjük meg Várpalotát, jobb oldalon a Cseri erdőnél egy letűnt korszak emlékébe ütközünk. Szomorú hagyatéka ez a 80-as évek könnyűzenei életének. A Birka Csárdáról, vagy ahogy a 40-es, 50-es örök ifjakban él: a Birkáról van szó.

1981-től(!!!) volt diszkó az eredetileg csárda jellegű étteremként működő helyen, rezidense a főkajári születésű, de később Székesfehérvárra települt Bognár Feri volt. (Ismerhetitek a kenesei Rózsabokor diszkóból is akár.)

A hely fénykorában folyamatos telt házzal üzemelt. Bár maga a tánctér nem volt túlságosan nagy, iszonyat mennyiségű vendéggel futott. Szombat esténként fullon tele volt a parkoló, és természetesen a külső terasz rész. Alul a bejárattal szemben fogadott a bárpult, diszkós pult oldalt, és az emeleten is volt. Fent nem maradt sok hely, egy-két box fért el, lent szintén néhány kisebb boxba csüccsenhettünk le. A beugró kemény 20 forint volt, aztán mikor jött a video-disco őrület, az összeg bizony 30-ra ugrott! :-)

Elsősorban az akkori 16-30 évesek látogatták, a megyeszékhelyekről, és a Balaton-partról is rengetegen jártak ide.

Internetről és "download" gombról természetesen még nem beszélhetünk abban az időben, jellemzően a kor lemezlovasai és zenegyűjtői egymással kooperáltak. Akár pénzért, akár bartelban, de a zene egymástól volt másolva, a források pedig az éppen megvásárolt bakelitlemezek voltak, valamely bennfentes által.

A zenei palettára a kornak megfelelően az italo-disco, az euro-disco és az aktuális pop volt jellemző. Bár funky nem igazán pörgött, a Who Needs Enemies a Montana Sextet-től rendszeresen ment. Mauro Buona Sera Ciao Ciao-ja, Baltimorától a Tarzan Boy, Eddy Huntington U.S.S.R.-ja, Vagy a francia vonal a Début De Soirée örök kedvencek voltak és maradtak.

Mint diszkó, a 90-es évek elején lassan elvesztette funkcióját, étteremként viszont közel az ezredfordulóig működött. Az utolsó néhány évben már csak a május elsejei cseri-erdei majálisok idejére nyitott ki."

Már nem sokáig csodálhatjuk a romokat, ugyanis a csárdát hamarosan elbontják, hiszen a Várpalotát elkerülő szakasz építése során valószínűleg útban lesz.

Így néz ki az épület ma:

birka_ma1birka_ma2birka_ma3birka_ma4birka_ma5birka_ma6birka_ma7birka_ma8elkerulo

Rossz helyen van a csárda...

Sikerült felvennem az utolsó tulajdonossal a kapcsolatot, ő ezt írta:

"Olvastam a facebookon a Birkáról a riportját, és még én is meghatódtam, mivel nekem is rengeteg személyes emlékem van vele kapcsolatban.Valóban a mi tulajdonunkban volt, de a tavalyi év végén az elkerülő út építése miatt állami kisajátításra került, így a NIF tulajdonába került. Igazából az út csak a telek hátsó részét érinti, ezért nem biztos hogy a közeljövőben lebontásra kerül. A sorsát illetően a továbbiakról én sem tudok pontosabbat."

Mindenesetre én megtettem a magamét, hiszen már hosszú évek óta szerettem volna anyagot készíteni a Birka csárdáról és most sikerült azelőtt, mielőtt eltűnik a föld színéről.

VIDEÓ: ami a Birka csárdából megmaradt...

Még több elhagyott helyet ITT TALÁLTOK.

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
pearl.jpg

A világ legöregebb igazgyöngyét találták meg Abu Dhabiban, 8000 éves darab

Az időszámításunk előtt 5600-5800 tájáról származó gyöngyöt a hónap végétől Abu Dhabiban állítják majd ki.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 21.



A világ ma ismert legöregebb igazgyöngyére bukkant egy régészcsoport, miközben az Egyesült Arab Emírségek partjaihoz közel eső Marawah szigeten ástak - írja a BBC. A portál úgy tudja: a 8000 éves gyöngyöt egy épület maradványainak feltárása közben találták.

Az Emírségek kulturális örökségvédelmi hatósága szerint a felfedezés bebizonyítja, hogy a térségben már az újkőkorban is ismerték az igazgyöngyöket és jó eséllyel kereskedtek is velük és ékszerként viselték.

Az időszámításunk előtt 5600-5800 tájáról származó gyöngyöt a hónap végétől Abu Dhabiban állítják majd ki.

Itt tudod megnézni a több ezer éves darabot.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
regesz.jpg

Magyar vonatkozású régészeti leletek kerülhettek elő a Kaukázusból

A magyar őstörténelemhez kapcsolható sírokat találtak.
MTI - szmo.hu
2019. október 18.



Valószínűleg a keleti magyar őstörténelemhez kapcsolható sírokat tárt fel egy magyar és orosz régészekből álló kutatócsoport Oroszországban, a Kaukázus észak-nyugati előteréhez tartozó Anapa város melletti Andrejevszkaja Scsel lelőhelyen végzett ásatás eredményeképpen - közölte M. Lezsák Gabriella és Gáll Erwin régész.

A közlemény szerint a Magyarságkutató Intézet finanszírozásával megvalósult ásatás M. Lezsák Gabriella szervezésében, Gáll Erwin, Andrej Novicsihin, Andrej Baranjuk, Ruszlan Szhatum, Roman Prokofjev és Konstantin Krutogolovenko régészek együttműködésében zajlott októberben.

A lelőhelyről korábban már néhány, a Kárpát-medencéhez köthető szórványleletet, például palmetta-mintás lemezes hajfonatkorongot, tarsolylemez-töredéket, aranyozott bronz keresztvasú szablyát, hasított palmetta-díszes övdíszeket közöltek az ásatást vezető régészek.

"A temetkezési szokások és anyagi kultúra (Ny-K tájolás, edények, fegyverek, köztük szablya, nyílcsúcsok), szoros kapcsolatot mutatnak az Etelközből ismert, 9. századi magyarnak meghatározott Subbotyici-régészeti temetkezési horizonttal. A kutatók a feltárt temetkezéseket sokrétű elemzésnek fogják alávetni (genetikai vizsgálatok, stronciumizotóp-elemzések, radiokarbon kormeghatározás), és a következő években a kutatást tovább kívánják folytatni a lelőhelyen. A genetikai kutatásokat a Magyarságkutató Intézet Genetikai Kutatóközpontja végzi. Az ásatás jelentőségét az adja, hogy a jelenlegi magyar régészeti kutatás számára többnyire fehér foltnak számító területen elsőként valósult meg közös magyar-orosz régészeti feltárás" - áll a közleményben.

Fotó: illusztráció


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szemet.jpg

A műanyag szatyrok feltalálójának fia azt nyilatkozta: apja környezetvédő volt

Az volt a célja, hogy ne vágjanak ki annyit fát, és hogy az emberek viszonylag tartós, többször használható táskákkal járják a boltokat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 20.



A BBC készített egy összeállítást a manapság talán leggyűlöltebb tárgyakról: a műanyag zacskókról. Az egész azért érdekes, mert két ritkán hallott információ is szerepel a videóban. Az egyik, hogy a papírzacskók sem éppen "bolygóbarát" döntések, és az, hogy a műanyag zacskók feltalálója annak idején éppen azért alkotta meg a plasztiktáskákat, hogy megmentse a Földet.

A riportban Isabele Key, a klímaváltozás egyik szakértője is megszólal, aki azt mondja: amikor a műanyagok kerülnek szóba, akkor egy adott folyamat végére, a nehezen lebomló szemétre fókuszálunk.

Ám amikor a papírzacskók kérdést vizsgáljuk, érdemes a folyamatok elejét figyelembe venni, így kiderül, hogy a könnyen lebomló papírszatyrok ára rengeteg fa kivágása.

Így lesz a papírzacskó vásárlása egy kevéssé klímatudatos döntés.

Raoul Thulin, akinek édesapja találta fel a műanyag zacskókat, úgy fogalmazott: apja nagyon bizarrnak tartaná, ha megtudná, hogy manapság az emberek csak úgy eldobják a műanyag zacskókat, hiszen ő éppen a papírnál strapabíróbb, környezetbarát megoldásokat keresett. Célja az volt, hogy ne vágjanak ki annyit fát, és hogy az emberek viszonylag tartós, többször használható táskákkal járják a boltokat.

Gustaf Thulin tehát környezetvédő volt, akinek meg sem fordult a fejében, hogy egy-egy zacskót csak egy alkalommal használnak majd az utána következő nemzedékek.

Hiába találták már fel a műanyag zacskókat az ötvenes években, a vásárlók körében még jó ideig a papír volt kedveltebb, az 1980-as években az amerikai szatyorpiacon 25-75 százalék arányban osztozott a műanyag és a papír, de az 1990-es évekre ez megfordult, és a nejlonzacskó került ki győztesen az eldobható szatyrok csatájából. Ma már a textilből készült szatyrok a divatosak, ám a megszólaló szakemberek szerint azok sem nevezhetők tökéletes döntésnek, hiszen előállításuk sok energiával és rengeteg víz felhasználásával jár, szemben például a műanyag zacskókéval.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
britannia1.jpg

Elképesztő élet zajlott a Britannia Szállóban a Teréz körúton - mindenki oda járt, aki számított

Itt indult Móricz Zsigmond kezdeményezésére a Nyugat című lap irodalmi-kulturális szalonja olyan nevekkel, mint Babits, Kosztolányi vagy Karinthy.
Mr. Foster írása a Mr. Foster kalandozásai Budapesten blogon - szmo.hu
2019. október 17.



Mr. Foster igazi úrként járja Budapest utcáit és mindent megmutat, amit érdemesnek talál arra, hogy az olvasóknak felkeltse az érdeklődését: szerelmeket, titkos helyeket, finomságokat és a művészetet.

Ja, és mivel Mr. Foster úriember, természetesen magázódva szól Önökhöz.

A Britannia Szálló (a mai Radisson Blu Béke Hotel) egyik legszebb korszaka az volt, amikor a különtermében működött a Nyugat Baráti Köre, Budapest páratlan irodalmi-közéleti rendezvénysorozata.

Az 1930-as években a budapestiek figyelmét ugyanis a Teréz körúti épületben rendszeressé váló páratlan irodalmi-közéleti rendezvénysorozat keltette fel.

Az 1930-as években Németh Aladár vezette a szállót; kitűnően értett hozzá, hogyan lehet európai városhoz illő hotelt működtetni - Fotó: Egykor

Ebben az időben Magyarország az 1929-ben kirobbant nagy gazdasági világválság következményeitől szenvedett. A hivatalos fizetőeszköz, a pengő kezdett elértéktelenedni, 1931 nyarán francia kölcsön mentette meg az országot az összeomlástól.

A magas és a tömegkultúra számtalan megjelenési formában virágzott. Már a szálloda nyitásakor, 1913-ban 100 mozi működött a fővárosban, 1931 tavaszán az első magyar hangosfilmek felvételei zajlottak, októberben vetítették a budapesti mozik A kék bálványt, novemberben pedig a Hyppolit, a lakájt. Már működött Macskássy Gyula saját rajzfilm-műterme. Rejtő Jenő addigra hazaért külföldi útjáról és újságíróként, illetve kabaréjelenetek szerzőjeként) kereste meg a kenyerét.

Az Operaház társulata a gazdasági nehézségek ellenére is színvonalas előadásokat tartott. A harmincas években tűnt fel Ferencsik János és Sergio Failoni karmester, a közönséget pedig többek között Basilides Mária kápráztatta el énektudásával. A Nemzeti Színház és a Vígszínház estéről estére megtelt, kis színházak és társulatok születtek és szűntek meg aztán anyagi okok miatt.

Otthonom - a szálló - környéke, a Berlini (ma Nyugati) tér ilyen volt 1931-ben. Fortepan/Pesti Brúnó

A Britannia Szálló a harmincas években. Fortepan

Az 1930-as években csaknem 1000 különböző sajtótermék jelent meg Magyarországon.

Ott volt például a Literatura (1926-39) és az irodalmi-kulturális szempontból legmagasabb színvonalú Nyugat, amelyet Osvát Ernő halála után Babits Mihály és Móricz Zsigmond szerkesztett. A lap szerzői közt volt ebben az időben Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán.

Ekkor indult útjára és robbant be a köztudatba a Nyugat Barátok Köre

"A Nyugat 1930. november 16-i számában Apám kiadta a Nyugat Baráti Körének vastag betűs, csalogató, egész oldalas hirdetését. Helyiséget a Britannia Szállóban találtak. Ennek van hátul egy különterme, amit különböző célra bérbe adtak. Elég tágas, hosszú, száz kisasztal elfér benne. Végében a zenekar dobogója megfelel pódiumnak. Megállapodott a tulajdonossal, hogy bért ugyan nem tud fizetni, de minden vendégét kötelezi 1,20 pengő ára uzsonna fogyasztására. A klub hétköznap 3-7-ig van nyitva. Megnyitó előadás után vita következik írók és olvasók között" - írja visszaemlékezésében Móricz Virág.

1930 szilveszter estéjére Móricz Zsigmond rengeteg embert hívott meg vacsorára a Britanniába. A 120 fős társaság a Nyugat munkatársaiból és családtagjaikból állt. Reggel ötig tartott a mulatság. Aki ott volt, azok aztán lelkesen vettek részt a Nyugat Baráti Körének délutánjain, Móricz Virág is úgy emlékezett vissza, hogy csak a nyugatosok és családtagjaik félig megtöltötték a termet.

Otthon Kör a Dohány utca 76. alatt. Móricz Zsigmond és Surányi Miklós tiszteletére a Magyar írók Egyesülete vacsorát rendezett. A képen: ismeretlen nő, József Attila költő, Schöpflin Aladár kritikus, Magyar Elek újságíró, Kárpáti Aurél kritikus, Magyar Elekné, Móricz Zsigmond író, Vidor Marcell író, Móricz Gyöngyi, Móriczné Simonyi Mária, Kállay Miklós író, ismeretlen férfi, Móricz Virág, ismeretlen nő, Surányi Miklós író, ismeretlen nő, Somogyi Gyula író, Somogyi Gyuláné. Fortepan/Magyar Bálint

Tele voltak a lapok a Nyugat hirdetésével, az előfizetők pedig levelet kaptak az eseményről. 1931. január 3-án szombaton Móricz Zsigmond mondta el a nyitóbeszédet. Szavai még mai kontextusban is érvényesek:

"Kik a Nyugat barátai? Bizonyára nemcsak az írók, akik inkább áldozatai, hanem az olvasók, akik most már 24 éve tartják fenn ezt a folyóiratot a szabad, bátor és európai irodalom számára."

A Nyugat így hirdette a címlapján a szalont; az egyik téma a reklám és a művészet kapcsolata volt

Babits Mihály: Győzelmi ének

Nézd, úgy hinti fényét a nap szét a világra áldón, békén,

mint a szentelt vizet a pap a nép közé mise végén.

Bucsuzik s a Dunába mártja hosszú rózsaszín evezőjét;

rózsaszin csöppeket feccsent, s visszaint ablak és mezőség.

Nézd, hogy hull a lombok árnya meszelt, rózsaszin falainkra

kékes-szürkén, gazdagon, virágosan, ingva-ringva!

Most szép a falunk, örülj neki!

Egy égi festő festette ki.

Nem is érdemes, édes, nem is érdemes énekelni:

az egész világ énekel most, és éneke győzedelmi!

A nyugatos költők és írók egy előadáson a Zeneakadémián balról jobbra: Bíró hangversenyrendező, Lengyel Menyhért, Ascher Oszkár, Szép Ernő, Erdélyi József, Gellért Oszkár, Móricz Zsigmond, Laczkó Géza, Babits Mihály, Tóth Aladár, Török Sophie, Schöpflin Aladár, Füst Milán, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes

"A hétfő színházban és minden nyilvános helyen legrosszabb közönségszerző nap. Ezért a pszichológusoknak adta, mert azok hívei külön szekta, mely bármikor, bárhova elmegy az igét hallgatni. Különösen, ha ilyen csábító témákat ígér: A zseni és a vérbaj, A lelki élet problémái, Pszichoanalízis, Az ember és a szó, Szégyen és bűntudat, Irodalom és világnézet"

élcelődött Móricz Virág. Hétfőnként egyébként olyan személyiségek fordultak meg előadóként a Britannia Szálló különtermében, mint Kodolányi János, Kassák Lajos, vagy Pátzay Pálné – az általam nagyra becsült szobrász felesége. Szerdán a prózaírók tartották összejöveteleiket.

A kedd volt a költőké a Britannia Szálló Nyugat-estjein

"Rendes előadónapokon verseikből vagy novelláikból a következő írók olvastak fel (többen 2-3 izben is): Babits Mihály, Erdélyi József, Fekete Lajos, Fenyő László, Füst Milán, Gelléri Andor Endre, Gellért Oszkár, Illyés Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Komlós Aladár, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond (10 alkalommal), Nagy Endre (23 alkalommal), Nagy Lajos, Pap Károly, Sági Márta, Sárközi György, Szabó Lőrinc, Szenes Erzsi és Szép Ernő"

olvashatjuk a Nyugatban.

- Én, az arany szegény testvére, fáradt

lelkemből a múlt halvány fénye árad.

Olyan vagyok, mint ég késői ősszel,

mint könny a csipkén, a holdfény s az ősz fej.

Emlékezem csupán, de már nem élek.

Ezért zenélek.

Kosztolányi Dezső

Csütörtökön

az örökös házigazda, Nagy Endre egyedül szórakoztatta a közönséget. Pénteken a képzőművészek köré szerveződtek a délutánok: megfordult itt Pátzay Pál, Berény Róbert, (akinek egy elveszett festménye évtizedekkel később a Stuart Little, kisegér díszletei között bukkant fel), Glatz Oszkár, Márffy Ödön (Csinszka második férje), Kernstock Károly.

„A szombat jutott a nőknek.

Kernách Ilona, Kodolányi János, Karinthy Frigyes, Harsányi Gréte, Medgyaszay Vilma – a nők panaszkodtak, a férfiak csúfolódtak, míg apám elunta, és a szombatot is a nemek szerint szét nem választott irodalomnak adta.”

Egy nyugatos est Miskolcon. Felismerik az összes szereplőt a fotón?

Csak a vonzás törvényének

engedelmeskedem

Megértem és lehullok az ágról

mélységiszony nélkül.

Kassák Lajos

A Nyugat 1931 nyarán számolt be egyik számában az országszerte egyedülálló rendezvénysorozatról. A folyóirat kiemeli Nagy Endre rendkívüli munkáját: e néhány hónap alatt 108 előadáson és összejövetelen vezette le a vitákat. Móricz Virág úgy emlékezett később, hogy Nagy Endre nem hatalmas honoráriumért dolgozott, csupán százalékot kapott a vendégek által fogyasztott uzsonnák után.

"Az Irodalmi Szalon, amelyet január 3-án nyitottunk meg és amely április közepéig a Britannia-szálló különtermében, május közepétől pedig a Bellevue-szálló terraszán tartotta összejöveteleit,

108 előadás-napon olyan kultúrmunkát végzett, ami minden Nyugat-barátnak, írónak, művésznek, tudósnak s olvasónak egyaránt szép emléke marad"

- írta a lap.

Szeretettel őrzöm magam is ezeknek az estéknek a múlhatatlan emlékét.

Ha kíváncsi vagy merre kalandozik Mr. Foster, kövesd őt Facebookon vagy a blogon!

KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!