hirdetés
petofi-sandor-es-a-marciusi-ifjak-nyomaban-mysecretbudapest-1848.jpg

Tegyél velünk virtuális sétát az 1848. március 15-i események legfontosabb helyszínein

Hol lakott Petőfi? Hol volt a Pilvax? Hol nyomtatták ki a 12 pontot? Mutatjuk!
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. március 15.


hirdetés

Korábban kíváncsiságból már bejártam az 1848. március 15-i események legfontosabb helyszíneit. Most a helyzetre való tekintettel a mászkálás és a tömegközlekedési eszközök használata helyett arra biztatnálak benneteket, hogy virtuális sétát tegyetek velem a városban.

Megmutatom nektek, hol volt Petőfi Sándor utolsó lakhelye, hol találkoztak egymással a márciusi ifjak, hol nyomtatták ki a 12 pontot és hol volt Táncsics börtöne.

Buda és Pest 1800-as évek közepén másképp festett. Az a terület, amit ma a Belvárosként, Lipótvárosként ismerünk volt eredetileg, szigorú értelembe véve Pest. A középkortól városfal vette körül, a hajdani kapui helyét a Váci utcában, az Astoriánál és a Kálvin téren emlékmű őrzi. Még a 19. század első felében is az egykori (mára csak maradványaiban fennmaradt) várfal helye, illetve a város árka határozta meg Pest körvonalait.

1848-ra már túlesett a város a nagy, pusztító árvízen, és még nem történt meg a város mai arculatát kialakító városrendezés (a Nagykörút megtervezésével, házak bontásával, grandiózus építkezésekkel, egész negyedek átrajzolásával). Az utcák fele nem volt még kikövezve, a csatornarendszer és a közvilágítás is egészen más volt.

Hol lakott Petőfi Sándor?

hirdetés

Egy korábbi cikkünkben már bemutattuk a Marczibányi házat - a mai Rákóczi út és Síp utca sarkán állt. A cikkben Petőfi egykori szobáját is láthatjátok. Innen indult el azon a reggelen, amelyen a forradalom lángja fellobbant.

Hol volt a Pilvax?

Pesten az egyik legkedveltebb kávéház az Úri utcai Café Renessaince volt, ahol az egyetemisták, művészek, értelmiségiek találkoztak. Itt dolgozott kávéslegényként az osztrák származású Pilvax Károly. A fiatalember 1841-ben érkezett Pestre, decemberben eljegyzett egy itteni hajadont, és 1842-ben már át is veszi a Reneszánsz üzemeltetését az előző tulajdonostól. A kávéházat átkereszteli Pilvaxra.

Bár Pilvax Károly 1846-ban bérbe adta a kávéházat, a név maradt. A belső teret új festményekkel gazdagították: a francia forradalom hőseit ábrázolták a képek. A Pilvax Kávéház gyorsan a fiatalok, az ellenzéki gondolkodásúak törzshelyévé vált. Petőfi Sándor, Degré Alajos, Jókai Mór és Tompa Mihály itt alapította meg a Tízek Társaságát.

A fiatal értelmiség egyik jelentős, radikális csoportja a Pilvax kávéházban tartotta összejöveteleit. Egy részük tagja volta liberális ellenzék egyesült szervezetének, az Ellenzéki Körnek is. Közülük került ki Irinyi József, aki 1848. március 11-én megfogalmazta azokat a rövid pontokat, amelyek Kossuth március 3-i beszédének szellemében, attól némileg eltérő hangsúlyokkal, a polgári átalakulás következetes keresztülvitelét követelték.

Március 14-én este a Pozsonyból hajóval érkezett hírnök a történet szerint a Pilvax Kávéházban egy biliárdasztalra állva tudatta a vendégekkel, hogy Bécsben kitört a forradalom. Március 15-én pedig Petőfi itt szavalta el először a Nemzeti Dalt.

1911-ben a városrendezés során az épületet lebontották. Az alábbi képek egyikén az az épület látható, amelyik a Pilvax helyén áll. A másikon az új helyen újraindított Pilvax.

A Múzeum

1848. március 15-én a Nemzeti Múzeum előtti tér a forradalom egyik fontos színhelye volt, ahol a hagyomány szerint Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt. A múzeumi díszteremben ülésezett a 48-as népképviseleti országgyűlés felső háza.

A híres nyomda

Az egykori Landerer és Heckenast nyomda épülete a Belvárosban, a Kossuth Lajos utca (akkor Egri utca) és Szép utca sarkán áll.

1848. március 15. reggelén, miután Jókai Mór felolvasta a 12 pontot a Pilvaxban, és Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti dalt, a jogi és orvosi egyetemen történő toborzás után a márciusi ifjak az immár tömeggé nőtt követőikkel a utcai Landerer és Heckenast könyvnyomdához vonultak.

"A korabeli beszámolók szerint 1848. március 15. előestéjén Landerer értesült róla, hogy mire készülnek az ifjak és nagy mennyiségű papírt készíttetett elő és a teljes személyzetet behívta másnapra. Érkezésükkor Landerer kijelentette ugyan, hogy nem nyomtat nekik röplapokat, mivel az nem lett cenzor által engedélyezve, de állítólag maga súgta meg Petőfinek, hogy a nép nevében foglalja el a nyomdagépet. Ezzel valószínűsíthetően a látszatot szerette volna fenntartani, hogy a forradalmár tömeg kényszerítő hatása alatt cselekszik. Heckenast Gusztáv nem ment be aznap a nyomdába, valószínűleg a politikai kapcsolatait féltette és üzleti óvatosságból döntött így" - írja a nyomdablog.

Táncsics börtöne

Valójában két épületben tartották fogva "a rendszer ellenségeit" abban az időben. József kaszárnya 1810-ben épült, a mögötte álló lőporraktár korábbi, 18. századi épület. Előbbiben az értelmiségieket, a lőporraktárban a közembereket. A márciusi ifjak ideérkezve kiütötték a bedeszkázott ablakot a földszinten, ahol Táncsics "lakott", így szabadították ki. A szabadságharc leverése után kivégzőhelynek használták az udvarát.

1948-ban (éppen a forradalom századik évfordulóján) a épületek háborús jóvátételként az Egyesült Államok tulajdonába kerültek; a visszajuttatásáról 2006-ban írt alá szándéknyilatkozatot az akkori magyar és amerikai kormány. Nyolc év munkájának eredményeként a Táncsics-börtön két másik épülettel együtt, egy ingatlancserével 2014 nyarán került vissza a magyar államhoz.

Nemzeti Színház

Pest vármegye első magyar színházának épületét az alispán, Földváry Gábor határozott intézkedésit követően a Grassalkovich Antal által adományozott Kerepesi úti (a mai Rákóczi út 1. szám alatt, az Astoria Szállóval szembeni irodaház helyén lévő) telken kezdték építeni 1835-ben, és amit 1837. augusztus 22-én nyitottak meg Pesti Magyar Színház néven. 1840-től Nemzeti Színház néven működött tovább.

1848. március 15-nek estéjére a Két anya gyermeke című színművet adták volna elő, amiben a színház prózai társulatának szinte minden nagy művésze játszott. A nap eseményeinek hatására azonban az igazgató elrendelte, hogy Katona József Bánk bánját adják elő helyette. Csakhogy este a Táncsics Mihály kiszabadításától euforikus hangulatba került tömeg betódult a színházba, és hazafias dalokat követelt - a zenekar előadta a Meghalt a cselszövő kezdetű dalt Erkel Ferenc Hunyadi László című operájából, azután a Himnuszt, a Rákóczi indulót, a Marseillaise-t és népdalokat.

A színházépületet 1875-ben átalakították, kibővítették, ám 1908 nyarán azonban bezárták, mivel tűz- és életveszélyesnek nyilvánították, és 1913–1914-ben lebontották.

Az egykori színházépület telkén ma egy irodaház áll.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
budapest-legmeredekebb-utcaja.jpg

Budapest egyik legtitokzatosabb, legmeredekebb és legrégebbi utcája

Milyen érdekességeket rejt még ma is a Gül Baba utca? Elmesélem.
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. április 04.


hirdetés

Budapest egyik legvarázslatosabb utcája a Gül Baba utca. Sokszor mentem rajta végig, minden évszakban egyszer végigjártam. Legutóbb egy napsütéses januári napon vezettem sétát ismerőseimnek a Gül Baba utcán át a Gül Baba türbéjéig, és közben erről a misztikus helyről meséltem nekik.

A Gül Baba utca számos érdekességet rejt, amelyekről most nektek fogok mesélni, közben fotók segítségével mutatom meg, milyen volt régen, és hogyan néz ki ma.

Budán, Felhévíz városrészben, a Rózsadomb alatt indul a Török utca és a Frankel Leó út találkozásánál. Egyenesen és meredeken tart felfelé, majd megtörik és törésirányban folytatódik. Felső végét rövid lépcsősor zárja, ami a Vérhalom utcára vezet.

Az utca állítólag még középkori eredetű. Felhévíz területe már a római időkben lakott lehetett. Találtak itt római korból származó sírokat, de a mai városrész elődje valóban a középkorban alakult ki, eredetileg Gézavására néven. Felhévíz település területe jóval nagyobb volt a mainál, déli határa a várhegyig tartott. A mai Frankel Leó és Török utca találkozásánál lehetett a középkorban a mészárszék, a közelben ugyanis, a Duna partján kikötő volt.

A környék további érdekessége, hogy már a tatárjárás előtt is volt itt egy templom, a Török utca-Margit körút-Frankel Leó utca által határolt területen. A Szentháromság-templom alapjait 1906-ban tárták fel. Amikor a közelben Gül Baba türbéje felépült, még állhatott a templom – vagy a maradványai, arról ugyanis nincsen pontos adat, hogy mikor semmisült meg.

A mai Gül Baba utca jelenlegi formájában nem létezett a középkorban, és területe sem volt tele házakkal, mint most - a környéken szőlők voltak, és a törökök kiűzése után készült ábrázolásokon is magányos épületként állt az 1543 és 1548 között épült türbe.

Első igazi utcanevét Niedermayer Ferenc ácsmesterről kapta, aki a környékbeli szőlők egyik tekintélyes birtokosa volt. A XVIII. század közepén felparcellázta szőlőtelkeit és ezekből keletkeztek a házhelyek. Egészen 1915-ig Niedermayergassénak, vagy magyarosan Niedermayer utcának hívták.

Gül Baba türbéjének első világháború előtti felújítása után, az 1541-ben elhunyt bektasi dervis szerzetes törökországi újratemetése után kapta Gül Baba nevet.

Az utca további érdekessége, hogy itt forgattak jeleneteket a Rítus című filmhez (amelynek főszereplője Anthony Hopkins) egy azóta már lebontott házban.

A Gül Baba utca híres lakója volt Ránki György zeneszerző – emléktáblája a 36-os számú ház falán látható – és Gorka Lívia Munkácsy Mihály-díjas magyar keramikus.

Néhány évvel ezelőtt az is kiderült, hogy a Gül Baba Budapest egyik legmeredekebb utcája - meredekségét a lejtőszámítás módszerével számolta ki a Mr. Foster blog szerzője.

„A Gül Baba utca lejtőjének vetületi hossza (tehát az a érték) a térképről leolvasva 212 méter hosszú. A térképi távolság ugyan mindig kevesebb, mint a valóságos út, ha van lejtés - ugyanis a térképen a lejtős útnak csak a vetülete jelenik meg - ez azonban nagy mértékben nem befolyásolja a számítást. (Megjegyzés: ennél pontosabb számítást csak helyszínen lehetne végezni.)

A Gül Baba utca magassága tengerszint felett 105 méteren kezdődik, míg a legmagasabb pontja 147 méteren van, azaz 42 méter a magasság .

Ezekkel az adatokkal számolva (vagyis a lejtő hossza 212 méter, a magasságkülönbség 42 méter) a meredekség 42 / 212 = 0,198 x 100, azaz 19,8 százalékos, kerekítve 20 százalékos.

Ha mindezt szögfügvénnyel számoljuk ki akkor az utca meredeksége: 42 / 212 = 0,20 tg, azaz a szögfüggvény alapján 11 fokos. A 0,918-hoz az arc tangens alapján 11,2 fok tartozik.”

Forrás: Mr. Foster blog

Nekem akkor tetszett a legjobban az utca, amikor még a régi, legömbölyödött, hepehupás kockakövek borították, mivel romantikus hangulatúvá varázsolták.

Amikor az utcát – a türbe felújításához kapcsolódóan - elkezdték újrakövezni, nem is örült ennek mindenki maradéktalanul, mert ezzel a Gül Baba utca elveszítette ódon hangulatát. Sokan írtak a közösségi oldalakon véleményt erről, még az a kamuhír is felröppent, hogy azért szedték fel a régi macskaköveket, hogy leaszfaltozzák az utcát. Kérdésemre 2017 őszén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő részletesen leírta, miért cserélték ki a kockaköveket újakra, ez egy korábbi cikkemben szerepel.

A felújítása óta is többször végigsétáltam a Gül Baba utcán, egyszer élőben közvetítettem is a Budapest Facebook-oldalon. Legutóbb télen, a járvány kitörése előtt jártam itt: decemberben és januárban.

Remélem, még idén újra felmászhatok rajta – ígérem, nem fogok arra panaszkodni, hogy milyen fárasztó művelet. Csak újra ott lehessek.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
budapest-lakasok-wiki.jpg

180 fokos fordulatot hozott a budapesti albérletpiacon a koronavírus

Sokkal több lakást hirdetnek hosszútávra, és az árak is csökkentek. Ráadásul most nem a bérlőknek kell egymással versenyezniük, hanem a bérbeadóknak.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. április 03.


hirdetés

Új időszámítás kezdődött az albérleti piacon a koronavírus-járvány miatt elrendelt országos veszélyhelyzet óta - írja közleményében a Rentingo.

Jelenleg most az a ritka piaci jelenség figyelhető meg, amikor csökken a kereslet, de a kínálat nemhogy nem csökken, de még nő is. A Rentingo szerint a turizmus és így az Airbnb-n keresztüli rövid távú lakáskiadás teljes összeomlása miatt

ma 15 ezer többnyire belvárosi lakás áll üresen Budapesten.

Mivel a járvány miatt most nehezebb kiadni a lakásokat, az albérletárak is "kézifékes fordulót vesznek", vagyis sokkal olcsóbbak lehetnek, mint egyébként.

Januárban még átlagosan 169 ezer volt a fővárosi albérletek meghirdetett bérleti díja, márciusra azonban ez 161 ezer forintra esett le, és továbbra is csökkenés várható.

hirdetés

Sőt, már a több hónapos kaucióról is egyre inkább lemondanak a lakástulajdonosok, egyharmaduk már egy hónapos kaucióval is elégedett jelen helyzetben.

Tehát fordult a kocka a bérlők és a bérbeadók kapcsolatában: most nem a bérlőknek kell versenyezni az albérletekért, hanem a bérbeadók versenyeznek egymással, hogy fizetőképes és megbízható bérlőket szerezzenek.

Az új digitális megoldásoknak köszönhetően a bérlőknek már nem is kell keresgélniük, hanem őket keresik a bérbeadók az ajánlataikkal a közösségi oldalakon.

Ráadásul a bérlők most sokkal több és jobb minőségű lakások között válogathatnak, ugyanis a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás leállása miatt most olyan ingatlanok is bérbe vehetők hosszútávra, amelyek eddig nem, ráadásul sokkal kedvezőbb áron.

Tehát aki most szeretne albérletbe menni, sokkal több és jobb lehetősége van megfelelő lakást találni számára megfelelő áron.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
bkk-szombati-menetrend-jarvany.jpg

Kiakadtak az utasok a BKK ritkított menetrendje miatt, már csütörtöktől sűrűbben járhatnak a járatok

Fürjes Balázs és Vitézy Dávid levélben kérték Karácsony Gergelyt, hogy változtassanak a menetrenden, ő ezt meg is ígérte.
Fotó: Fürjes Balázs/Twitter - szmo.hu
2020. április 01.


hirdetés

Szerdától szombati menetrenden alapuló, de több frekventált vonalon annál sűrűbb közlekedést biztosító menetrendet vezettek be munkanapokra a fővárosi közösségi közlekedésben a koronavírus-járvány miatt csökkent utasszámhoz igazodva.

Mától például csúcsidőben a 2-es, a 3-as és a 4-es metró, az 1-es villamos, valamint a kiskörúti villamosok 5 percenként, a metrópótló busz 1-2 percenként, a nagykörúti villamosok 3-4 percenként, a Thököly úti buszjáratok 2-3 percenként járnak. De gyakrabban indul az újpalotai gyorsjáratok vonalán a 7E, a rákoskeresztúrin a 97E busz, a kőbányai lakótelepre tartó 85-ös járat, a Káposztásmegyerre közlekedő 20E gyorsjárat, a Füredi úti lakótelep felé pedig a 80-as mellett a 81-es troli is jár.

Szerda délelőtt Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója és Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár is posztolt arról közösségi oldalán, hogy ez a menetrendváltozás nem megfelelő a jelenlegi helyzetben.

Vitézy Dávid a Facebookon azt írta, sok tízezer ember háborodott fel szerda reggel, amikor szembesült azzal, hogy a BKK mostantól a szombati menetrend szerint közlekedteti a járatait.

"Amióta bejelentették, világos volt, hogy itt valami nem stimmel: egy rendkívüli járványhelyzeti munkanapi menetrend helyett, talán lustaságból, talán nemtörődömségből, de egyszerűen megpróbálták a szombati menetrendeket ráhúzni a mostani helyzetre"

hirdetés

- hangsúlyozta, hozzátéve, pont azok maradtak a buszokon és azok járnak dolgozni, akik műszakos munkarendben dolgoznak, azaz ebben a helyzetben is helytállnak az emberekért a kórházakban, áruházakban, üzemekben. Ezek az emberek a közüzemeket biztosító munkahelyekre tartanak reggel 5 és 7 között. Ilyenkor az utasforgalom lényegesen magasabb, mint a szombati - mutatott rá.

"Nem akartam előre beleszólni a fővárosi operatív törzs munkájába, de sajnos az első, mai reggel beigazolta, hogy a BKK rossz döntést hozott a szombati menetrendek gondolkodás nélküli bevezetésével. Az utasok véleménye jól követhető a Facebookon is.

Számos olyan járaton, melyen az emberek dolgozni járnak, az elmúlt napokhoz képest a járványhelyzethez mérten kényelmetlen zsúfoltság alakult ki, ráadásul a buszok eleje nagyon helyesen a járművezetők védelmében le van zárva"

- írta.

Vitézy Dávid részletezte, hogy a szombati menetrendet úgy sikerült bevezetni, hogy a csak hétvégén járó járatok mindennap közlekednek, mint az amúgy is "értelmetlen", de máskor munkanapokon legalább nem közlekedő belvárosi City-troli vagy a Normafáig hosszabbított 212-es.

Eközben a munkanapokon a munkába járást segítő 85E, 98E, 101B, 122-es, 282E, és a 284E, azaz épp a kórházak, ipari negyedek dolgozóit szállító járatok egyáltalán nem járnak.

Az állam által megrendelt elővárosi kék buszjáratokon (melyek a BKK szervezésébe tartoznak, de menetrendjükről már a minisztérium dönt) nem követték el ezt a hibát. A Volánbusz a legritkább, de munkanapokra kitalált, máskor december végén a két ünnep között alkalmazott menetrendet vezette be. Ez lett volna a helyes lépés a budapesti helyi közlekedésben is, és ismét megmutatja, miért kellene regionális logikában együtt tervezni Budapest és környéke menetrendjeit - tette hozzá Vitézy Dávid.

"Tisztelettel kérem a Fővárosi Önkormányzatot és a BKK-t, hogy korrigáljanak és a szombati menetrend helyett sürgősen vezessenek be egy, a járványügyi veszélyhelyzethez igazodó rendkívüli munkanapi menetrendet, mely a hajnalban kényszerűen bejáró, kórházakban, áruházakban, gyárakban, közüzemi energiaellátást és az alapvető közszolgáltatásokat biztosító munkahelyeken, építőiparban dolgozó emberek számára lehetővé teszik a távolságtartást a járműveken és amellyel a BKK nem járul hozzá a megbetegedések tömegessé válásához" - írta Vitézy Dávid.

Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár szintén nem ért egyet a szombati menetrenddel, ezért arra kérte Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy változtasson ezen, mert ez rontja a járványhelyzetet. Az államtitkár felkérte Vitézy Dávidot, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatóját, hogy álljon rendelkezésre és segítse a munkát.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
regi-jarvanyok-nyoma-budapesten.jpg

Régi járványok nyomai és emlékei a mai Budapesten

Lepra, pestis, kolera - nevek, épületek és szobrok őrzik a kórság emlékét.
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. március 29.


hirdetés

Az elmúlt évszázadok alatt gyakran ütötték fel a fejüket pusztító járványok Európában, így Magyarországon is. Pestis, kolera, spanyolnátha (influenza), himlő, tífusz - ezek ellen eleinte az elkülönítésen kívül semmilyen védekezési módot nem tudtak bevetni.

Pesten és Budán számtalan épület és szobor emlékeztet ma is az egykori járványokra; de azt is tudhatjuk, hol voltak olyan temetők a mai Budapest területén, ahol a betegségekben elhunytakat kísérték utolsó útjukra. Ezek közül mutatok most néhányat.

1737-ben (nem először és nem is utoljára) pestisjárvány tarolta végig Budát és Óbudát. Később többször is felütötte a fejét a kór.

A budai Kapás utca által határolt régi budai temetőt az 1738-40-es pestisjárvány idején pestistemetőnek használták. Ez a hely nagyjából a mai Szász Károly utca két oldalán, a mai lakóházak helyén volt.

Ezt a temetőt 1740-ben lezárták, és egy kicsivel arrébb, a mai Medve utcában létesítettek új temetkezési helyet. A mai Csík Ferenc Általános Iskola régi épületének helyén.

hirdetés

Ebben az újabb temetőben helyezték végső nyugalomra az 1740. szeptember 10-én meghalt Pretelli Ignác vízivárosi jezsuita plébánost is. Ám 1760 körül ez a temető is megtelt, és ezután a Városmajor keleti sarkánál, a mai Széll Kálmán tér és a Szilágyi Erzsébet fasor találkozásánál nyitottak új sírhelyeket.

A Pestistemetőt és a Medve utcai temetőt a 19. század végén számolták fel. A területből építési telek lett, és be is építették mindkettő helyét. A Medve utcai elemi iskola 1874-ben épült.

A pesti oldalon a mai Molnár utca területén is pestistemető volt a XVIII. században.

Az egykori pestistemetőtől nem messze, a vízivárosi Mária téren szobor emlékeztet a járványra. Eredetileg egy nyílt kápolnában állt a vízivárosi Felsővásártéren, a jelenlegi Batthyány tér területén. A pestisjárványok idején ugyanis a templomokat bezárták, a hívek kint a szabadban hallgathattak misét.

A szobrot annak idején mellékalakokkal készítette el Hörger Antal: a Szeplőtelen Szűz és a kis Jézus figuráján kívül Sienai Szent Katalin és Nepomuki Szent János volt látható. A szobrot 1748-ban áthelyezték a tér egy másik részére, 1826-ban pedig lebontották. A mellékalakok a budai kapucinusok Fő utcai zárdájának a kertjébe kerültek, ahol száz évvel később nyomuk veszett, a Mária-szobor viszont az Irma-térre került az oszloppal együtt 1834-ben.

1938 tavaszán a szobor felső részét ellopták, ekkor Visnyovszky Lajos faragta újra, 1945-ben az ostrom alatt megsérült, 1984-ben Szomolányi Péter faragta újra. A tér nevét a XX. században a szobor tiszteletére változtatták Mária térre.

Ugyancsak pestisjárványra emlékeztet bennünket a Mátyás-templom közelében álló Szentháromság-oszlop is.

A pesti oldalon a Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére épült templomot 1711-ben húzták fel, és ez az épület is a pestisjárványokra emlékeztet: Rókus a pestisbetegek védőszentje volt, Rozália pedig állítólag járvány idején segített a hozzá fohászkodóknak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!