TECH

Videóhívással bővül az ÉletMentő app, jelentősen csökken a segítségnyújtáshoz szükséges idő

Az új funkciónak köszönhetően a diszpécserek ezentúl láthatják is az esetek valós körülményeit.


Hamarosan újabb funkcióval bővül a Vodafone Magyarország Alapítvány és az Országos Mentőszolgálat közös ÉletMentő applikációja: a fejlesztésnek köszönhetően videókapcsolat létesíthető majd a mentésirányító központ és a bajbajutottak között.

A telekommunikációs cég szerdán, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a videóhívás funkció nagy segítséget jelenthet a mentési folyamatban részvevőknek közlekedési balesetek, vagy sürgősségi ellátást igénylő helyzetekben. Segítségével a telefonos elsősegélynyújtás is sokkal hatékonyabbá válik, nem utolsósorban pedig a hallássérült segélykérők számára is jobb kommunikációs platformot teremt.

Mint írták,

a segítségnyújtás folyamatát nagymértékben befolyásolja, hogy milyen információk jutnak el a mentésirányító központba: korábban az egyetlen kapcsolat a telefonhívás volt, azonban ÉletMentő applikációnak köszönhetően ez kiegészült a hívó fél pontos tartózkodási helyével és egészségügyi adataival kapcsolatos információkkal, ami jelentősen lerövidítheti a megfelelő segítség elindításához szükséges időt.

Az ÉletMentő applikáció hamarosan elérhető fejlesztése révén a videóhívás funkció segítségével a diszpécserek láthatják is az esetek valós körülményeit.

Orbán Anita, a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese, az cég alapítványának kurátora szerint a kapcsolattartás terén átalakultak az igények: egyre nagyobb teret nyernek a videó alapú hívások. Előreláthatólag ez a trend csak erősödni fog, hiszen az újgenerációs mobilhálózat, az 5G elterjedése a videóhívásokban is áttörést fog hozni.

Hozzátette: az applikációban alkalmazott videós funkció előnyeit egy olyan fontos területre emelhetik át, mint az egészségügyi ellátás.

A videóhívás funkció a hallássérült hívók számára is hatékonyabb kommunikációt tesz lehetővé; egyrészt a korábbinál sokkal átfogóbb információkat tudnak szolgáltatni a mentésirányító központnak, másrészt a videókapcsolat a jelnyelvi kommunikációt is lehetővé teszi számukra

- tette hozzá.

Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója elmondta, tudatosan törekszenek arra, hogy a legkorszerűbb digitális megoldásokat használják az életmentésben, ezek közé tartozik az alapítvánnyal tavaly januárban útjára indított ÉletMentő applikáció is, ami további támogatást tud adni a mentésirányítóknak a gyors és szakszerű segítségnyújtásban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
Itt vannak az iPhone 16 magyar árai – mélyen a zsebébe kell nyúlnia, aki fullextrás telefont szeretne
Ha a legkomolyabb csúcsmodellt akarjuk választani, 800 ezer forintot kell kicsengetni. Ugyanakkor az árak nem változtak tavalyhoz képest.


Az Apple magyar idő szerint hétfőn késő este bemutatta az iPhone legújabb, 16-os szériáját, amit szokás szerint jókora várakozás előzött meg. Ezután a cég weboldala, a szokásokhoz híven, frissítette a hivatalos árakat, közölve többek között a magyarországi értékeket is.

Ezek a következőképp alakultak:

  • iPhone 16 (128 GB): 399 990 Ft
  • iPhone 16 (256 GB): 449 990 Ft
  • iPhone 16 (512 GB): 549 990 Ft
  • iPhone 16 Plus (128 GB): 449 990 Ft
  • iPhone 16 Plus (256 GB): 499 990 Ft
  • iPhone 16 Plus (512 GB): 599 990 Ft
  • iPhone 16 Pro (128 GB): 499 990 Ft
  • iPhone 16 Pro (256 GB): 549 990 Ft
  • iPhone 16 Pro (512 GB): 649 990 Ft
  • iPhone 16 Pro (1 TB): 749 990 Ft
  • iPhone 16 Pro Max (256 GB): 599 990 Ft
  • iPhone 16 Pro Max (512 GB): 699 990 Ft
  • iPhone 16 Pro Max (1 TB): 799 990 Ft.

A 24.hu megjegyzi, hogy

az árak nem változtak tavalyhoz képest,

az új széria egyes modelljeit pont annyiért lehet megvásárolni, amennyiért egy évvel ezelőtt az iPhone 15 variánsokat.

Az új iPhone 16


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TECH
A Rovatból
Véget érhet az érintőképernyők kora az autókban – visszahozná egy rendelet a fizikai gombokat
Arra jutottak, hogy túlságosan veszélyes, ha vezetés közben egyszerre kell(ene) figyelni az utat és a képernyőt is.


Mindenki tapogatni akar, de mi van, ha épp nem kéne? Az új autókban manapság gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy ne legyen érintőképernyő, de ez nem feltétlenül a sofőrök boldogságára történik. Sokkal inkább arról szól a dolog, hogy a gyártók spóroljanak a fizikai gombokon, mert az érintős megoldások olcsóbbak. Amíg állsz a dugóban, persze jónak tűnhet kattintgatni (valójában akkor sem az), de menet közben már kevésbé praktikus, amikor három almenüben kell kotorászni azért, hogy feltekerd a fűtést.

Egy tanulmány rá is világít, hogy az emberek kezdik unni az érintőképernyős cunamit. A központi kijelzőt még csak-csak szeretik, de olyan funkciókat, mint a sebességváltó, hátramenet, tükrök állítása vagy a klíma szabályozása a kijelzőről kezelni? Ezek csak arra jók, hogy jól eltereljék a figyelmet vezetés közben. Az Autószektor cikke megjegyzi, hogy ez a digitális interfész arra kényszerít, hogy fixírozd a kijelzőt, és a végén még egy felesleges baleset is összejöhet, ha nem sikerül kinyomni a megfelelő ikont a harmadik almenüben.

És itt jön képbe az Euro NCAP, akik figyelmeztetnek: ha nem tudsz vakon nyomkodni egy gombot vezetés közben, az bizony probléma.

Így aztán 2026-ra új szabályokat akarnak bevezetni, amik előírják, hogy bizonyos funkciókhoz – mint az index, vészvillogó, duda, ablaktörlő vagy a segélyhívó – kötelező legyen fizikai gombokat használni.

Persze a gyártók mondhatják azt, hogy nekik nem kell a dolog, viszont ezzel annyit érnek el, hogy lejjebb csúsznak a biztonsági teszteken elért pontszámokban.

Ez a szabályozás nem lesz egyszerű falat a dizájnereknek, akiknek mostantól úgy kell kitalálni az autó belsejét, hogy az egyesítse a digitális csilli-villit a régi, jól bevált gombok biztonságával és kényelmével.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Hatalmas kibertámadási hullám várható a következő hetekben
A közelgő amerikai elnökválasztás idején fokozott kiberbűnözői aktivitásra számítanak a szakértők. A cégek világszerte veszélyben lehetnek, ha nem készülnek fel megfelelően.


Az előttünk álló hetekben számottevően nőhet a kiberbűnözői aktivitás, különösen az olyan események, mint az amerikai elnökválasztás idején, amelyet november 5-én tartanak, írja a hvg.hu az OpenText kiberbiztonsági szakértőinek figyelmeztetése alapján. A cég legfrissebb jelentése a fenyegetéseket elemzi, amelyet ügyfeleik milliónyi eszközéről gyűjtöttek, és ezek alapján előrejelzést adnak a várható trendekről.

A szakértők szerint a kiberbűnözők gyakran kihasználják a nagyobb eseményeket, például ünnepeket vagy geopolitikai fejleményeket, hogy megnövelt aktivitással támadják a szervezeteket. Példaként említik a két körben tartott finn választásokat, ahol Finnország korábbi NATO-csatlakozása után jelentősen megnőtt az orosz kibertámadások száma az év elején tartott szavazás napjain.

Az Enterprise Threat Report című dokumentum kiemeli, hogy a kiberbűnözők egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak, például hitelesnek tűnő álca mögé bújnak, hogy megtévesszék a felhasználókat, vagy kikerüljék a biztonsági rendszereket.

Gyakran maguk az áldozatok is könnyítik a dolgukat azzal, hogy nem alkalmazzák az alapvető biztonsági intézkedéseket.

Az OpenText szakértői hangsúlyozzák, hogy a szervezetek számos lépéssel csökkenthetik a kockázatokat. Ilyen intézkedés például a többlépcsős hitelesítés használata és a rendszerek, szoftverek folyamatos frissítése. A mesterséges intelligencia használata szintén fontos szerepet játszik a biztonság fenntartásában, hiszen a legmodernebb rendszerek képesek folyamatosan monitorozni a hálózati forgalmat, és időben figyelmeztetni a gyanús tevékenységekre.

Végezetül a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy különösen óvatosnak kell lenni a közelgő nagyobb események, például választások vagy ünnepek idején, amikor a kiberbűnözők aktivitása rendszerint megnő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TECH
Leállt a WhatsApp és a Telegram, fennáll annak a lehetősége, hogy a hatóságok blokkolni kezdték Oroszországban
Ezzel egyidejűleg más online szolgáltatások, köztük a Wikipedia, a Skype és a Discord használói is problémákat tapasztaltak az országban.


Széleskörű üzemzavarokat tapasztaltak a Telegram és a WhatsApp üzenetküldő alkalmazások használatában az Oroszországban élő felhasználók, amit a Downradar és más jelentések is megerősítettek, írja a Meduza.

A felhasználók arról számoltak be, hogy Moszkvában csak VPN-en keresztül lehet elérni a Telegramot, miközben a WhatsApp asztali verziója is elérhetetlenné vált. A probléma más országokra, például Kazahsztánra és Üzbegisztánra is kiterjedt, de a legtöbb helyen zavartalanul működnek a szolgáltatások.

Mikhail Klimarev, egy orosz digitális jogokkal foglalkozó csoport vezetője szerint fennáll annak a lehetősége, hogy a hatóságok blokkolni kezdték a Telegramot és a WhatsAppot Oroszországban. Ezzel egyidejűleg más online szolgáltatások, köztük a Wikipedia, a Skype és a Discord használói is problémákat tapasztaltak az országban.

A Meduza megjegyzi, hogy az is állhat a szolgáltatások akadozásának hátterében, hogy a hatóságok szándékosan lassítják vagy blokkolják a hozzáférést bizonyos digitális platformokhoz, ahogy az a közelmúltban a YouTube esetében is történt. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Pavel Durov, a Telegram alapítója állítólag találkozót kért Vlagyimir Putyintól, de az orosz elnök elutasította azt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: