Bemutatták azokat az új tervezett emojikat, amelyek jövőre jelenhetnek meg az okostelefonokon elérhető üzenetküldő alkalmazásokban.

A Unicode szabványrendszerébe több gendersemleges és a faji egyenlőséget támogató ikon került be, így

A fejlesztők célja az volt, hogy minden hangulatjelből kínáljanak férfias, nőies és nemsemleges változatot is, hogy a transzneműek és a nembinárisok is megtalálják a nekik tetszőt, hozzájuk passzolót.

Az egyéb új ikonok között pedig találunk többek közt üres és tojásokkal teli fészket, tavirózsát, csúszdát, pohárból kiömlő vizet, babokat, diszkógömböt, igazolványkártyát és buborékokat is.

Az új emojik egyébként a hangulatjelek világnapjára készültek, amit szombaton ünnepelnek, és mint minden évben, idén is szeptemberben hagyhatják jóvá. Ezután az eszközgyártók dönthetnek arról, hogy mikortól bocsátják rendelkezésre a felhasználók számára.

Íme az új emojik:

Forrás: Guardian

Gyakran hallani a nagy tévégyártók reklámjaiban, hogy “moziélmény otthon”, amikor egy újabb csúcskategóriás tévét dobnak piacra, sőt annak idején a DVD lejátszókkal párban érkeztek az első 5.1-es hangrendszerek, amiket a lejátszóval együtt szintén házimozi rendszernek hívtak, ami már akkor is vicces elszólás volt. A Hisense azonban megalkotta azt a “tévét”, ami minden eddiginél méltóbb a házi mozi kifejezéshez.

Még az Eb ideje alatt tartott a Hisense hazai képviselete egy sajtótájékoztatót (elég száraz ezt így jellemezni, hiszen egy parádés ebéd volt a Pomodoroban, valamint kivittek a magyar-portugálra) ahol bemutatták nekünk a lézertévéjüket. Az első órában nyakunkba zúdultak a technikai adatok, figyeltük a kolosszális képernyőt, de egy idő után feltettem magamban (majd a szomszédom felé fordulva is) a kérdést: de most akkor ez hogy?

A lézertévé gyakorlatilag valahol a projektor és a tévék között van, mivel egy projektorból kapjuk a képet, de egy tükröződésmentes kolosszális kijelzőre vetíti. A bemutatón annyira nem tudtam megtekinteni, amennyire szerettem volna, így megkértem a céget, hogy küldjenek egyet tesztelni, ami egy nagyon érdekes kör volt, mert hiába láttam a bemutatón élőben, a 88 hüvelyk a 20nm-es szobádban SOKKAL NAGYOBB.

Így történt hát, hogy bár figyelmeztetve lettem, hogy totálisan alkalmatlan ez a tér egy ekkora rendszerhez, én azért csak erőltettem a dolgot, és egy szerelőbrigád másfél órán keresztül hordta fel az elemeket az ötödikre (bocsi!), majd mikor összeállt a dolog, kipakoltam a fél szobát, bedobtam egy babzsákot, és gyakorlatilag a világ legkisebb mozijában találtam magam.

A tévéknél hatványozottan igaz, hogy minél nagyobb, annál jobb (persze a lakás mérete ebbe beleszólhat) és jelenleg a piac igyekszik egyre nagyobb tévékkel kielégíteni a fogyasztók vágyait, de a legtöbb készülék esetében a 75 hüvelyk a plafon, maximum a 86 hüvelyk extrém esetekben, és bár a Micro LED technológia már a nyakunkon, amik lehetővé teszik a 110 hüvelykes okostévék gyártását, ezek borzasztóan drágák, és a fogyasztásuk is leszívná Paksot.

Itt jön képbe a Hisense, egy rendhagyó megoldással kínálva a 88 hüvelykes (223 centiméteres) kijelzőt, ami sok más egyéb tulajdonságában is előnyösebb a klasszikus okostévékhez képest.

Először azt gondoltam, hogy a lézertévé csak a projektorból áll, és opcionális kiegészítő hozzá a kivetítő, de ez nem csak egy vetítővászon szerepét tölti be. Ez egy hard display, tehát egyben van, mint korsó a kút előtt, valamint a felülete is fontos, amin miniatűr prizmák nyelik el a környezet fényeit, vagy visszaverik más pontokra, a projektorból érkező fényeket viszont tükrözik a néző irányába, így alkotván a kijelzést.

Mivel nem egyenesen a fényt kibocsátó felületre nézünk, hanem annak visszaverődésére, így a szemünket is jóval kevésbé fárasztja a tévé, nincs elektromágneses sugárzása. A fogyasztása sem vészes, hiszen nem kell az óriási felület minden egyes paneljét ellátni energiával, csak a projektort, meg a hangfalakat, amik egyébként szintén a hard display-ben találhatóak, és brutál hangerőre képesek, de egy ekkora rendszerhez, azért illik egy karcosabb hangrendszert párosítani.

A Hisense 88L5VG lézertévéje egészen pontosan egy kék lézeres fényforrást használó, ultra rövid hatótávolságú (28,7 cm) 4K projektor, de nem azonos a felhasználási köre egy klasszikus értelemben vett projektorával, a fentebb említett hard display miatt. Leginkább az “okos otthoni mozi” kifejezést használnám, amit most találtam ki.

Nem igazán mobilis sőt, ha egy picit is elmozdítjuk, hosszú percekig pöcsölhetünk, míg újra megtaláljuk a megfelelő szöget, hiszen csupán 28 centiről történik a vetítés (gondoljunk bele, hogy 5 méterről is el lehet szórakozni egy sima projektorral). A Hisense saját VIDAA U4.0 rendszere által biztosított okostévé funkciók mellett található benne hagyományos digitális és analóg tévétuner is, így a gyakorlatban tényleg mindent tud, amit egy televízió szokott, csak irgalmatlan méretben.

A projektoroknál marginálisan jobb, gyönyörű 4K megjelenítéssel rendelkezik, ami még sok tévét is odaver, valamint a 720p-ről is csodásan skáláz fel, a HDR is szépen muzsikál.

Ehhez tér kell. Nem kicsi, legalább 3 méterről érdemes nézni. Bár a tükröződéseket szépen elnyeli, direkt fénybe mégsem érdemes tenni, a sötétített szobát meghálálja, de akkor is élvezhető, ha egy fényes szobában nézzük, csak ne erre építsünk.

A Hisense 88L5VG tévé azoknak való, akiknek van bőven terük, esetleg megengedhetnek maguknak egy low budget moziszobát, viszont nincsen több milliójuk egy ugyanekkora Micro LED tévére. Ez a tévé a méretéhez képest olcsó a másfél milla körüli árcédulájával, ami egy átlagos tévévásárlónak nyilván sok, de ez a tévé nem is átlagos terekbe való, ha van hozzá megfelelő templomunk, ez lehet a szórakozás fullos oltára.

Korábban írtunk róla, hogy új közösségi irányelveket dolgoz ki, és októbertől betiltja a szexuális tartalmakat a felületén az OnlyFans. A platform azt ígéri, bizonyos keretek között a jövőben is engedik majd a meztelenkedést, de a szexuálisan erőszakos, durva tartalmakat, az eszkortozást, a szexmunkát tiltani fogják.

A platformon havi előfizetésért cserébe láthatók az adott felhasználó által feltöltött fotók, videók, élő közvetítések, írások, zeneszámok. Használják az oldalt zenészek, fotósok, egyéb tartalomgyártók is, de mára a legtöbb felhasználó szexuális tartalmakat árul rajta.

A döntés miatt sok felhasználó felháborodott, a cég bejelentése után pedig több konkurens oldal is elindult. A felhasználók közül többen is törölték OnlyFanses profiljukat, és átköltözek más oldalakra.

Az Indy100 szerint az előző napokban akkora forgalmat generáltak, hogy leálltak a szervereik. A Fansly Twitteren azt írta, óránként négyezren regisztrálnak tartalomgyártónak, amire nem voltak felkészülve. Másnap már azt írták, megtízszerezték a kapacitásaikat, és új embereket vettek fel, hogy ki tudják szolgálni a felhasználókat.

A Facebook blokkolta több akadémikus személyes profilját, mert vizsgálni kezdték hirdetéseiket. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék a közösségi oldalon hogyan lesz egy alaptalan információból sokak által megosztott álhír. A tudósok állítják, el akarják hallgattatni őket.

Az NYU májusban jelentette be, hogy nagyszabású Facebook kutatásba kezd. Kíváncsiak voltak, miként terjednek a politikai hirdetések és bejegyzések, hiszen ezeknek nagy része álhír.

Adatgyűjtéssel kezdték a kutatást. A szolgáltatás eközben viszont letiltotta a kutatókat, arra hivatkoztak, hogy a csoport szabályt sértett: olyan megoldáshoz nyúltak, ami a Facebook szerint egyet jelent az engedély nélküli adatgyűjtéssel.

A kutatók állítják, hogy a vállalat csak azért blokkolja őket, mert olyat találtak, amit a Facebook titkolni szeretne felhasználói előtt. A tudósok azt is hangsúlyozták, hogy az elemzéshez használt eszköz nem gyűjtött be személyazonosításra alkalmas információt, vagyis minden anonim volt.

Az adatgyűjtés az Ad Oberserver bővítménnyel zajlott. A kutatók hozzátették: ha a kérdéses eszköz nem elérhető a rendszerben, akkor az adatgyűjtés sem tud megvalósulni. A Facebook viszont azt állítja, hogy olyanoktól is begyűjtöttek adatokat, akik nem adtak engedélyt a bővítmény használatára és fel sem telepítették azt.

A The Verge-nek nyilatkozott a Princeton Egyetem professzora, az adatvédelmi szakértő Jonathan Mayert, aki szerint a Facebook tiltása és érvelése teljesen helytelen.

A Huawei bár az ismert okok miatt elvesztette vezető pozícióját, sőt a dobogóról is lekerült a telefon gyártás piacán, az okosóra szekcióban azonban még mindig tartja a második helyet az Apple Watch mögött, ami annak is köszönhető, hogy megfizethető áron kínál ultra csinos és legfőképpen a sport funkciókra koncentráló órákat remek üzemidővel. Bár a vetélytársak borsosabb árú óráinál lényegesen kevesebb funkcióval vannak felszerelve, ez imponált azoknak a felhasználónak, akik a sportórák és az Apple Watch között kerestek alternatívákat. Mondhatni a Huawei volt az izom, az Apple meg inkább az ész.

Első ránézésre a Watch 3 Pro úgy néz ki, mintha a Watch 2 Pro szteroidokkal felpimpelt ikertestvérét látnánk, mert az anyaghasználat megegyezik az elődével, ugyanakkor nem kicsit nőtt az óra mérete. Itt is a zafírüveg és a titán alkotja a külső páncélt, amitől az egész megjelenése nagyon prémium, és elpusztíthatatlannak is érződik. Ennek megfelelően elég jól bírja a strapát, mint tudjuk, akármennyire igyekszik az ember, attól még használja a kezeit, de egy kis kilincskoccanás, egy laza asztalsarokba ütközés még nem hagy rajta nyomot. Kell is a páncél, mert elég nagy batár lett, így gyakrabban van kitéve a súrlódásnak. Ahhoz képest, hogy nagy és nehéz, kényelmes hordani, hála a szépen kialakított kerámia hátsónak. A mellé csomagolt barna bőrszíj is emeli az elegancia fényét, de nyilván sportoláshoz, és nyáron érdemes lecserélni egy szilikonra, ha nem akarunk egy baktériumtenyészetet csuklón kihordani.

Az egyik fő újdonság, ami szinte sírt a változásért, az a koronatárcsa, ami most már nem csak megnyomható, de forgatható is, így már az érintőpanel mellett ezzel is navigálhatunk a menüben. Az 1,43 colos, 466x466 pixeles felbontású AMOLED kijelző egyébként elég nagy is ahhoz, hogy kényelmesen érintéssel is kezelhető legyen.

Az 5ATM minősítésnek köszönhetően az óra kiválóan használható úszás, zuhanyzás közben is, a Drain funkcióval pedig ki is fújhatjuk belőle, a bent maradt vizet, ami átmenetileg megnémítaná kicsit a készüléket.

A LiteOS legnagyobb előnye az volt, hogy baromi energiatakarékosan tudta pörgetni magát, így a piac legnagyobb üzemidőjével érkeztek az aktuális Huawei órák, ez viszont az új HarmonyOS esetében már nem így van, viszont a 790 milliamperórás akksi még így is 4-5 napig húzza normális használat mellett, amivel az Apple és a Samsung óráit is körözi, teret adva az alvásfigyelés funkciónak (Az Apple Watchnál egyszerűen macera, mivel este jobb feltenni tölteni azt az órát), ami egyébként parádésan pontos adatokat gyűjt az éjszakánkról. Az óra mellé kapunk egy vezeték nélküli bölcsővel rendelkező töltőt, amire szépen fekszik az óra, de elég szenvedősen tölti fel.

Már az elődnél is használt szenzorok itt is szépen dolgoznak, többek között ezúttal is mérhető a pulzusszám- és a véroxigénszint (SpO2),a stressz- és alváskövetés, többszáz féle sporttevékenység monitorozható, valamint új szenzorral is bővült, amivel a bőr hőmérsékletét is mérhetjük egy olyan helyen, ahol nem releváns, de ha keményen lázasak lennénk, azt biztos tudjuk vele bizonyítani?! Ennél talán hasznosabb az EKG funkció, ami továbbra sem került bele az órába.

Immár az óra rendelkezik Bluetooth 5.2-es kapcsolattal, 2,4 GHz-es beépített wifi modemmel és 4G-s eSIM-el is, amit aktiválva akkor is megmarad a mobilnet, illetve a hívásfogadás lehetősége, ha a telefonunk nincs a közelünkben. Az új funkciók között már megtaláljuk végre az NFC-t is, de ennek jelenleg még semmi haszna, mert alkalmazást nem találunk a mobilfizetéshez, ami nyilván a jövőben változhat.

Az Watch 3 legfontosabb változása, hogy az eddig használt igencsak korlátolt teljesítményű LiteOS-t leváltották a cég új fejlesztésű Harmony OS 2.0-jára, ami a Huawei jövőjének egy fontos tétele, viszont még meglehetősen üres. A megjelenés csinos, immár widget nézetet is választhatunk a listanézet helyett, ami a koronával kényelmesen is lapozható, és már az órán belül is letölthetünk appokat az App Galleryből, de még csak néhány darabot találunk belőlük, és azok sem működnek rendesen. Egyértelműen idővel ez változni fog, és ha a harmadik féltől származó fejlesztések is felpörögnek, egy teljesen új óráról beszélhetünk, de egyelőre semmi hasznosat nem találtam ott. A cég nagy ígéreteket tett egyébként arra, hogy a jövőben folyamatosan fejlesztik még a rendszert, és nem hiszem, hogy ez ne történne meg, láttuk már a múltban is, ahogy szépen kijavítják az eszközeiket, gyakran érkeznek a frissítések is az elődökre is.

Ami viszont továbbra is parádés, hogy a Huawei többezer, vagy többszáz (meg se tudtam számolni) óraszámlapot tett már eddig letölthetővé, vagy megvásárolhatóvá, és a Watch 3-ra már újabb dinamikus lapok is érkeztek, amik újabb elemeket is kijelezhetnek nekünk. Természetesen az is opció továbbra is, hogy a saját hátterünket használjuk.

Nos prémium megjelenés ide vagy oda, 164 000 forint az annyi, és jelenlegi állapotában még ez kicsit soknak érződik, de el tudom képzelni, hogy nem mindenki legnagyobb álma, hogy bárhol EKG-t mérjen, vagy az órájáról fizessen, hanem inkább a stílust fizetné meg, ami kétségkívül fullos. Egy szó, mint száz ez egy gyönyörű óra, amit ritkábban kell tölteni, mint a vetélytársait, elképesztően testre szabható, és igazából minden fontos benne van, és remélhetőleg hamarosan befoltozzák azt a néhány lyukat is, ezt ez az ár megköveteli.