TECH
A Rovatból

Háborognak a vevők: leakciózták a MacBookokat az Apple új boltjának a megnyitójára, de sokaknak nem jutott

Volt, aki állítása szerint ötöt is vett, majd jelentős felárral már a parkolóban eladott belőle hármat. Végül a bolt kénytelen volt maximálni a vásárolható gépek számát.


A közép-kelet-európai régió második Apple Premium Partner márkaboltja nyílt meg Budapesten, a korábbinál nagyobb területen és számos újdonsággal várva az Apple rajongókat.

A megnyitó alkalmából nagy akciókkal készült az áruház, például

a MacBook Air M1 géphez 499.900 forint helyett 329.900 forintot kellett csak fizetni,

tehát 170 ezer forinttal olcsóbban juthattak hozzá a szerencsés vásárlók.

Az iSTYLE bejegyzéséből ítélve akkora volt az érdeklődés, hogy korlátozniuk kellett a vásárolható darabszámot.

"A nagy érdeklődésre való tekintettel a MacBook Air M1 modellünk vásárlásának maximális számát 2 darabban korlátozzuk, hogy minél többen távozhassatok álmaitok MacBookjával."

A kommentelők közül sokan háborogtak, hogy

ők már nem jutottak géphez, hiába álltak órákon keresztül sorba a bolt előtt. Volt olyan, aki azt írta, hogy ő még 5 darab gépet tudott megvásárolni, amit 400 ezerért adna tovább. Azt írta, hogy három darabon már a parkolóban túladott ennyiért.

A kommentelők szerint annyira felesleges volt sorban állniuk, hogy a gépek már a nyitás előtt elfogytak. Az történt ugyanis, hogy a sorban állóktól előre felvették a rendelést. A hivatalos oldalon is megjelent egyébként, hogy a vásárlókat érkezési sorrendben szolgálják ki, ha időben érkezett a vevő, akkor még hozzájuthatott egy géphez.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
Elképesztő bejelentést tett az OpenAI, mindenkinek ingyenesen elérhető új modell érkezik
Az új modellhez ugyanúgy kell szólni, mint a Google Asszisztenshez vagy a Sirihez, csak azokkal ellentétben ezután úgy lehet vele valós időben beszélgetni, mint egy másik emberrel.


A Telex szerint lenyűgöző új modellt jelentett magyar idő szerint hétfő este a mesterséges intelligenciában élen járó OpenAI, amely képes valós idejű, gyakorlatilag teljesen késleltetésmentes beszélgetést folytatni, nemcsak írott szöveg, hanem videók, képek és hangok alapján is.

A GPT-4o-nak nevezett modell a következő hetekben fokozatosan érkezik majd, mindenkinek ingyenesen elérhető lesz.

A hétfői esemény elején ledarálták a legfontosabb dolgokat. Ezek a következők: a ChatGPT kap egy asztali verziót és egy új kezelőfelületet, valamint hogy GPT-4o néven érkezik az új, mindenki számára ingyenesen elérhető modell.

A modell valós időben, késleltetés nélkül tud kommunikálni kamerakép, írott szöveg és élő beszéd alapján is, és a bemutató alapján olyan, mintha egyenesen egy sci-fiből szedték volna elő.

Az új modellelhez ugyanúgy kell szólni, mint a Google Asszisztenshez vagy a Sirihez, csak azokkal ellentétben ezután úgy lehet vele valós időben beszélgetni, mint egy másik emberrel.

Itt a videó a bejelentésről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
Már nem sci-fi: itt az elképesztő sebességű net, amivel egy sebész akár egy kontinens távolságból hajthat végre egy műtétet
A fejlesztés minőségi változást hozhat a hétköznapi emberek életében is, azt is elmondták, hogy mi mindenre képes már most.


800 Gbps sebességű, az átlagos magyar internetnél 4400-szor gyorsabb összeköttetést sikerült kiépítenie a tudósoknak a svájci LHC (Nagy Hadronütköztető) és a vele dolgozó holland adattároló között – derül ki a BBC cikkéből. Joachim Opdenakker és munkatársa, Edwin Verheul azért vágott bele a munkába, hogy az LHC kísérleteinek méréseit minél gyorsabban továbbíthassák, hogy a tudósok villámgyorsan hozzáférjenek az LHC kísérleteinek eredményeihez.

„Volt ott pacsizás”

– idézi a lap Opdenakkert. Februárban tesztelték először a rendszert, amelynek 1650 kilométer hosszan kell adatokat küldeni, Genfből Párizson, Brüsszelen keresztül egészen Amszterdamig. A jeleket optikai megoldással továbbítják – ilyen távolságon példátlan az elért 800 Gbps sebesség. Opdenakker erről azt mondta:

„A távolság miatt ennek a fénynek az erőssége csökken, így különböző helyeken kell erősíteni.”

Az LHC 2029-re tervezett frissítése még több adatot fog generálni, a mostani mennyiség ötszörösét. Az új rendszer minden jel szerint ezzel is megbirkózik majd. Ennek pedig hamarosan a hétköznapokban is érezni lehet majd a hatását:

Az eredményeik nyomán nagyságrendekkel nőhet a hétköznapi emberek által használt internet sebessége is.

Ez pedig nemcsak gyorsabb és megbízhatóbb internetkapcsolatot jelent majd, de például erősebb adatvédelmet is lehetővé tesz. Emellett olyan orvosi fejlesztések alapja lehet, mint a robotsebészet, amikor egy sebész akár egy kontinens távolságból hajt végre egy műtétet, távirányított gépek segítségével.

Bár a 800 Gbps sebesség brutálisan gyors, vannak ennél is durvább eredmények. Egy japán kutatócsoport például elérte a 22,9 Pbps sebességet, míg az Aston Egyetem kutatói 402 Tbps sebességet értek el egy 50 kilométer hosszú optikai szálon. Ezek a rekordok azt mutatják, hogy a technológia szédítő tempóban fejlődik, és a jövőben még nagyobb sebességekre lesz képes.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TECH
Szeretnéd végigcsinálni a Mario Bros videójátékokat? Van egy rossz hírünk: a matematikusok szerint lehetetlen
Több bizonyíték utal arra, hogy a játék a végtelenségig tart, így matematikai értelemben nem csinálható végig egyik Super Mario-játék sem.


Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a „New Super Mario Bros. óta megjelent 2D Mario játékok közül egyiket sem lehet végigcsinálni, kivéve a Super Mario Wondert.” A tanulmányt az MIT Számítástudományi és Mesterséges Intelligencia Laboratóriumának Hardness Group kutatócsoportja készítette – írja az IFLScience.

A felvetett probléma lényege, hogy a játék esetében lehetetlen előre kiszámítani, hogy bizonyos pályák teljesíthetőek-e, ennek meghatározására csak egyetlen mód akad: az, hogy ténylegesen is megpróbáljuk végigjátszani őket.

Ugyanakkor még a Super Mario Wonder esetében is

„vannak olyan bizonyítékok, amelyek arra utalnak, hogy megoldhatatlan a játék, [...] ám még nagyon új, ezért további kutatásokra van szükség a játék mechanikájának jobb megértéséhez, hogy újabb állításokat tehessünk”

– magyarázta Erik Demaine, az MIT számítástechnika professzora.

Nem egyszerű bizonyítani egy játék esetében, hogy valóban teljesíthető-e az. „Az alapvető ötlet az volt, hogy Braid – az MIT egyik hallgatója – minden adott szintet az adott pályán lévő ellenségek számával ábrázol.”

A tanulmány szerint minden pályán – függetlenül attól, mekkora is az – tetszőleges számú ellenség kerülhet elő. Aminek eredménye az lehet, hogy a játék (ahogyan az éjjel...) soha nem ér véget, mert az algoritmus állandóan újabb pályákat és ellenségeket fog generálni.

A kutatócsoport létrehozott egy számlálógépet, ami képes volt bonyolult számításokat végezni, és ezáltal a tudósok ki tudták mutatni, hogy ezen pályák megoldhatóságának kikalkulálása olyan nehéz feladat, amit még a legnagyobb teljesítményű számítógép sem tud megoldani véges időn belül.

„Az alapgondolat az, hogy csak akkor tudod megoldani az adott Mario pályát, ha ez a konkrét számítás befejeződik. És tudjuk, hogy nincs mód annak meghatározására, hogy ez bekövetkezik-e, így arra sincs mód, hogy meghatározzuk, megoldható-e a pálya”

– jegyezte meg Demaine.

Azt nem tudni, vajon a szórakoztató játék közben hányan gondolnak bele abba, hogy milyen elképesztő matematikai problémával állnak is szemben, az azonban biztos, hogy a problémán dolgozó kutatók tovább vizsgálják a lehetőségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TECH
Így vívja az AI hidegháborút az USA és Kína – nő a feszültség a technológiai verseny és az okosfegyverek miatt
Miközben Hszi Csin-ping budapesti látogatásával hazánk szorosabbra fűzte kapcsolatát az ázsiai nagyhatalommal, a nyugati országokat aggasztják annak technológiai törekvései. A hidegháború új terepe az AI-fejlesztés, Kína legfőbb ellenfele pedig az USA.


A nyugati féltekét először akkor rázta ki a hideg Kína mesterséges intelligencia fejlesztései kapcsán, amikor a helyi kormányzat 2014-ben kihirdette a nemzeti szintű társadalmi kreditrendszer felépítését. Ennek célja elvileg az lenne, hogy javítsa a közerkölcsöt és ösztönözze a kívánatos viselkedést – csakhogy mindezt a Kínai Kommunista Párt értékrendje határozza meg.

A rendszer az AI-adatfeldolgozást arra használja, hogy folyamatosan megfigyelje és elemezze állampolgárai viselkedését. Azok, akik nem felelnek meg az állampárt normáinak, különböző hátrányokat szenvednek el a jól viselkedő társaikhoz képest. Nehezebben kapnak például hitelt vagy állást, korlátozzák az utazási lehetőségeiket és internet-hozzáférésüket, illetve fokozatosan kirekesztik őket a társadalomból.

Úgy tudni, a kínai kormány 2030-ra kötelezővé teheti, hogy minden állampolgár és vállalkozás részt vegyen a társadalmi kreditrendszerben, amelynek óriási mennyiségű adatát mesterséges intelligencia modellekkel gyűjtik és elemzik.

Kitört az AI hidegháború

A kínai kreditrendszer azonban csak egyetlen terület, ahol a mesterséges intelligenciát felhasználja Kína. Akárcsak az Egyesült Államok, ők is felismerték, mekkora szerepe lesz az AI-nak a jövőben, így azt tűzték ki célul, hogy 2030-ra globális vezető szerepet töltsenek be ezen a területen.

A verseny annyira éles, hogy a Wired újságírói 2018-ban már AI hidegháborúról írtak. Nicholas Thompson és Ian Bremmer szerint egyértelmű, hogy Kína a mesterséges intelligenciát az autoriter kormányzás megerősítésére használja, és figyelmeztették Amerikát, hogy veszélyes lehet felvenni a kesztyűt. Inkább a nemzetközi együttműködés mellett érveltek, mert szerintük csak így szavatolhatók a magánélet védelmére és a mesterséges intelligencia etikus használatára vonatkozó globális normák.

Azóta eltelt majdnem hat év és nagyon nem ebbe az irányba mentek a dolgok.

Thompson és Bremmer valószínűleg a fejét fogja, hiszen az általuk javasolt együttműködés helyett Kína és az USA távolabb talán nem is lehetne attól, hogy közösen dolgozzon az AI etikus felhasználásáért. Mégis, a technológiai előny mérlege az USA felé billen, és ennek elég banálisnak tűnő oka van: a kínai AI-fejlesztés amerikai technológiától függ – állapítja meg a The New York Times.

A lap a kínai 01.AI startup munkájával szemlélteti, mi folyik itt: a vállalat a saját fejlesztésű mesterséges intelligencia rendszerét az amerikai Meta generatív AI-jának, a LLaMA-nak az alternatívájaként mutatta be. És itt jön a csavar: a 01.AI modelljének néhány technológiája egyenesen a LLaMA-tól származik, vagyis

a kínai startup a Meta eredményeire épített, csak éppen új adatokkal is képezte a rendszert.

Ez a helyzet jól példázza a valóságot: miközben az ország versenyt fut a generatív AI fejlesztéséért, a kínai vállalatok szinte teljes mértékben az Egyesült Államokból származó alaprendszerekre támaszkodnak. Több technológiai iparági bennfentes szerint Kína évekkel le van maradva az Egyesült Államokhoz képest a generatív AI-fejlesztésben, és a közeljövőben még nagyobb hátrányba kerülhet, ami a két nemzet közötti, gyilkos technológiai verseny új szakaszát vetíti előre – írja a Times.

Jenny Xiao, az AI-vállalatokkal foglalkozó Leonis Capital befektetési cég partnere szerint a kínai vállalatok által a semmiből felépített modellek „nem túl jók”, ezért a cégek gyakran a nyugati AI-k „finomhangolt változatait” használják. Ő úgy becsülte, hogy

Kína 2-3 éves lemaradásban lehet az Egyesült Államokhoz képest a generatív mesterséges intelligencia fejlesztése terén.

Mivel a kínai cégek az Egyesült Államok nyílt forráskódú AI-modelljeihez fordulva igyekeznek felzárkózni, Washington nehéz helyzetben van. Még ha az Egyesült Államok a mikrochipek értékesítésének korlátozásával és a befektetések visszafogásával próbálta is lassítani Kína fejlődését, a szoftverek nyílt kiadásának gyakorlatát nem akadályozta meg, éppen azért, hogy ösztönözze azok elfogadottságát.

És Kína számára az Egyesült Államokból származó AI-rendszerekre (különösen a LLaMA-ra) való támaszkodás mélyebb kérdéseket vet fel az ország innovációs modelljével kapcsolatban, amely az elmúlt évtizedekben sokakat meglepett azzal, hogy Peking tekintélyelvű hatalmi berendezkedése ellenére olyan világelső cégek jöttek létre, mint az Alibaba és a TikTokot kiadó ByteDance.

A szocialista AI-fejlesztés hátrányai

Nem segíti Kínát az sem, hogy a politikai vezetés totális ellenőrzésre törekszik. A generatív mesterséges intelligencia tavalyi felfutásával egyidőben elkezdtek szigorúbb szabályokat kidolgozni a technológia szabályozására. A Kínai Kibertér Felügyelet olyan rendszert szeretne létrehozni, ami arra kényszeríti a vállalatokat, hogy engedélyt kérjenek az államtól, mielőtt generatív mesterséges intelligencia modelleket adnak ki - mondta a Financial Timesnak két, a kínai szabályozókhoz közel álló személy. Ez a lépés szerintük azt jelzi, hogy

Peking nehezen tudja összeegyeztetni a világelső technológiák fejlesztésére irányuló törekvését a régóta alkalmazott cenzúrával.

Matt Sheehan, a Carnegie Endowment for International Peace washingtoni agytröszt munkatársa azt mondta az FT-nek, „ez az első alkalom, hogy a kínai hatóságok kompromisszumra kényszerülnek a kommunista párt két célja, a mesterséges intelligencia vezető szerepének fenntartása és az információ ellenőrzése között”. Az ennek szellemében tavaly közzétett szabálytervezetek szerint az AI „meg kell, hogy szilárdítsa a szocialista alapértékeket”, és nem tartalmazhat olyasmit, ami „felforgatja az államhatalmat, szorgalmazza a szocialista rendszer megdöntését, elősegíti az ország megosztottságát vagy aláássa a nemzeti egységet”.

Angela Zhang, a Hongkongi Egyetem jogászprofesszora szerint ezek az elvárások egyértelművé teszik a helyzetet: „Kína szabályozási intézkedései elsősorban a tartalomellenőrzésre összpontosítanak”.

Saját szabályai miatt kerül hátrányba Kína az AI hidegháborúban

Ha van rákfenéje egy AI fejlesztésének, az biztosan a képzésére használt tartalmak szűkössége. Márpedig a rendelkezésre álló adatmennyiség szükségszerűen kisebb lesz, ha a kommunista párt kényszeresen ellenőrzi az állampolgárokhoz és a vállalatokhoz – ezáltal az AI-fejlesztőkhöz is – eljutó információkat. Az agyonszabályozás olyan nagyvállalatokat hátráltat, mint az Alibaba és a Baidu, amelyeknek a jóval szabadabban működő, amerikai OpenAI-val (ChatGPT) vagy Google-lal (Gemini) kellene versenyezni.

A kínai hatóságok a rendelettervezetükben arra is utaltak, hogy

az AI-modellt készítő technológiai csoportok szinte teljes mértékben felelősek lennének a létrehozott tartalmakért.

Ez demotiválja a cégeket: kisebb hajlandósággal teszik elérhetővé a generatív modelljeiket, hiszen félnek, hogyha hibáznak, akkor az állampárt ellenségként bánik majd velük. A vállalatok valószínűleg „óvatosabbak és konzervatívabbak lesznek azzal kapcsolatban, hogy milyen AI-t építenek”, mert a szabályok megsértésének súlyos következményei lehetnek – magyarázta az FT-nek Helen Toner, a Georgetowni Egyetem Biztonsági és Feltörekvő Technológiai Központjának egyik vezetője.

Növekszik a feszültség a gondolkodó AI-fegyverek miatt

Miközben fentebb azt írtuk, az AI hidegháború elsősorban technológiai és nem fegyverkezési versenyt jelent, kétségtelen, hogy a mesterséges intelligenciának egyre sötétebb vetületei vannak a világ harcmezőin is. Az ukrán hadsereg AI-vezérelt drónokkal támad vissza, hogy orosz gazdasági létesítményekben okozzon kárt, Izrael pedig a gázai hadműveletek kezdete óta alkalmaz intelligens rendszereket a Hamász terroristáinak keresésére. Az AI-technológia visszavonhatatlanul megjelent és terjed a hadiiparban is.

Az ENSZ leszerelési ügyekkel foglalkozó irodájának vezetője, Izumi Nakamitsu főtitkárhelyettes szerint a nemzetközi szervezet tudatosítani akarja a mesterséges intelligencia katonai alkalmazásának hatásait, azt remélve, hogy ezzel felgyorsítja a nemzetközi szabályozás szükségességéről szóló vitákat. Az NHK Worldnek nyilatkozó tisztviselő jelezte: bár jelenleg a gázai válság kapcsán hallunk az AI bevetéséről, messze nem Izrael az egyetlen ország, ami fejleszt ilyen fegyvereket. Nakamitsu elmondta: komolyan tart attól, hogy

az AI-fegyverek technológiája jelentősen megváltoztatja a háborúk lefolyását és a harcok módját.

Az ENSZ különösen aggódik a halált okozó autonóm fegyverrendszerek (LAWS) miatt, ugyanis ezek emberi utasítások nélkül választják ki és támadják meg a célpontokat. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár tavaly szólította fel a tagállamokat, hogy 2026-ig fogadjanak el jogilag kötelező érvényű keretet a LAWS alkalmazásával kapcsolatban, mivel jelenleg nincsenek rájuk vonatkozó nemzetközi szabályok.

Ezzel kapcsolatban Nakamitsu a technológiát már fejlesztő és a technológiát nem fejlesztő országok között tátongó szakadékokról is beszélt. Mint mondta, a nagy katonai hatalmak (mint Kína és az Egyesült Államok) igyekeznek vezető szerepet szerezni a LAWS-fejlesztésekben, de közben terroristacsoportok és más szervezetek is felhasználhatják a mesterséges intelligenciát.

A Foreign Affairs arról ír: az amerikai Védelmi Minisztérium 2022 tavaszán hozta létre a Digitális és Mesterséges Intelligencia Hivatalt, 2023 novemberében pedig közzétette az AI-val kapcsolatos technológiák átvételére vonatkozó stratégiáját. Optimista módon arról számoltak be, hogy „az adatok, az analitika és az AI-technológiák legújabb fejlesztései lehetővé teszik a vezetők számára, hogy gyorsabban hozzanak jobb döntéseket, a tanácstermekben vagy akár a harctéren”. Ennek megfelelően

az AI-alapú technológiákat már alkalmazzák is: az amerikai csapatok például AI-képes rendszerekkel választottak ki húti célpontokat a Közel-Keleten.

A Foreign Affairs szerint ugyanakkor a hadseregeknek fel kell ismerniük, hogy a mesterséges intelligencia viselkedése teljesen soha nem garantálható, különösen akkor, amikor ritka és nehéz döntéseket kell meghozni egy háborúval kapcsolatban.

Link másolása
KÖVESS MINKET: