Újabb helyen mutatkozik meg a generációk különbsége - írja a Metro. A legújabb, hogy a TikTokon osztja a Z generáció az idősebb - millenniumiakat, millennialokat, azaz az 1980–1994 közöttieket.
Szerintük gáz, ha oldalt választják el a hajukat, ha szűk farmert viselnek, szívesen isznak kávét és bort, vagy éppen a Harry Potterért rajonganak. A legújabb pedig az emojik használata.
Egy felmérésben a 16-24 év közöttieket kérdezték, mit gondolnak az emoji-használatról. Így jött ki az alábbi tíz jel, ami a Z generáció szerint arra utal, hogy használója már öregnek számít:
A sírva nevetős még mindig nagyon népszerű, míg a csont és koponya a legkevésbé kedvelt.
Újabb helyen mutatkozik meg a generációk különbsége - írja a Metro. A legújabb, hogy a TikTokon osztja a Z generáció az idősebb - millenniumiakat, millennialokat, azaz az 1980–1994 közöttieket.
Szerintük gáz, ha oldalt választják el a hajukat, ha szűk farmert viselnek, szívesen isznak kávét és bort, vagy éppen a Harry Potterért rajonganak. A legújabb pedig az emojik használata.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
8000 forintnyi összeget fizet az Apple a felhasználóinak a Siri miatt
Akik beperelték a céget, arra panaszkodtak, hogy a telefonjaik akaratukon kívül rögzítették beszélgetéseiket. Az Apple-nek hatalmas összeget kell fizetnie, de ez rengeteg ember között oszlik el.
Az Apple hajlandó volt megegyezni abban a csoportos perben, amelyet 2019-ben indítottak ellene, miután több felhasználó is azt állította, hogy a Siri személyi asszisztens jogosulatlanul hallgatta le privát beszélgetéseiket. A 95 millió dolláros (nagyjából 38 milliárd forintos) kártérítési megállapodást kedden nyújtották be egy kaliforniai szövetségi bíróságon. Az összeg kifizetése azonban még várja egy amerikai kerületi bíró jóváhagyását.
A felperesek szerint a Siri időnként szándékukon kívül aktiválódott, és rögzítette a magánbeszélgetéseiket. Állításuk szerint az így gyűjtött adatokat hirdetők is megkapták, ami célzott reklámokban nyilvánult meg. Néhányan például Air Jordan cipőkről és Olive Garden éttermekről kaptak hirdetéseket, miután ezeket említették a készülék közelében.
A megállapodás értelmében azok az amerikai állampolgárok is jogosultak lehetnek a kártérítésre, akiknek 2014. szeptember 17. és 2024. december 31. között volt Siri-kompatibilis eszközük, például iPhone-juk vagy Apple Watchuk.
A kártérítési alapból eszközönként legfeljebb 20 dollárt (kb. 8000 forintot) fizetnek ki, így a több tízmillió érintett között az összeg alaposan szétoszlik.
Az Apple tagadta a jogsértéseket, de a peren kívüli megegyezést elfogadta. A Siri körüli botrány azért robbant ki, mert 2014-ben a vállalat bevezette a „Hé, Siri” funkciót, amely állítólag a jogosulatlan lehallgatások alapjául szolgált.
Ez az eset nem egyedülálló: hasonló pert indítottak a Google ellen is a cég Voice Assistant funkciója kapcsán, és a felpereseket ugyanazok az ügyvédi irodák képviselik, mint az Apple-ügyben.
A 95 millió dollár elsőre tetemes összegnek tűnhet, de az Apple számára ez mindössze kilenc órányi nyereséget jelent. A cég 2023-as pénzügyi évében ugyanis a nettó bevétele elérte a 93,74 milliárd dollárt.
Az Apple hajlandó volt megegyezni abban a csoportos perben, amelyet 2019-ben indítottak ellene, miután több felhasználó is azt állította, hogy a Siri személyi asszisztens jogosulatlanul hallgatta le privát beszélgetéseiket. A 95 millió dolláros (nagyjából 38 milliárd forintos) kártérítési megállapodást kedden nyújtották be egy kaliforniai szövetségi bíróságon. Az összeg kifizetése azonban még várja egy amerikai kerületi bíró jóváhagyását.
A felperesek szerint a Siri időnként szándékukon kívül aktiválódott, és rögzítette a magánbeszélgetéseiket. Állításuk szerint az így gyűjtött adatokat hirdetők is megkapták, ami célzott reklámokban nyilvánult meg. Néhányan például Air Jordan cipőkről és Olive Garden éttermekről kaptak hirdetéseket, miután ezeket említették a készülék közelében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Index foglalta össze, hogy a One Magyarország a korábbi Vodafone és Digi üzleteinek egyesítésével országszerte 98 településen, 135 üzlettel lesz jelen.
Az otthoni szolgáltatások kiemelkedő eleme a gigabit sebességű internet, amely a korábbi Vodafone és Digi egyesített hálózatán keresztül érhető el.
Az ügyfelek a Home GigaNet tarifacsomagban az akár 1000 Mbps-os letöltési sebességet – amennyiben a saját eszközeik is alkalmasak erre – és a WiFi 6-képes eszközt akár 7490 Ft-os havi díjon vehetik igénybe.
Amennyiben az ügyfelek tv- és vezetékes internetszolgáltatást is igénybe vesznek a One-nál, úgy extra kedvezményben részesülhetnek. Például a Home Giganet 1000 és a TV Family csomagajánlatot 11 490 Ft-os havi díjon érhetik el, amely a szolgáltatónál érvényesíthető sávos kedvezménnyel akár 9192 Ft-os havi díjra is mérsékelhető.
A feltöltőkártyás ügyfelei számára január 1-jével indult el az új Tuti Feltöltőkártya szolgáltatás, amely új ügyfeleknek 1500 Ft-os kezdő SIM-kártya-csomaggal érhető el, és rugalmas, egyszerű megoldásokat kínál külön díj nélküli extrákkal kiegészítve.
A kezdőcsomag 3 GB mobiladatot és 10 perc lebeszélhetőséget tartalmaz (mindkettő 30 napon belül használható fel), ezenfelül pedig kiemelkedően alacsony, 19 Ft-os percdíjakkal használható.
A szolgáltató továbbá hétfőnként 60 perc beszélgetést ad külön díj nélkül ügyfeleinek, valamint havonta 100 MB felhasználható mobiladatot.
Az Index foglalta össze, hogy a One Magyarország a korábbi Vodafone és Digi üzleteinek egyesítésével országszerte 98 településen, 135 üzlettel lesz jelen.
Az otthoni szolgáltatások kiemelkedő eleme a gigabit sebességű internet, amely a korábbi Vodafone és Digi egyesített hálózatán keresztül érhető el.
Az ügyfelek a Home GigaNet tarifacsomagban az akár 1000 Mbps-os letöltési sebességet – amennyiben a saját eszközeik is alkalmasak erre – és a WiFi 6-képes eszközt akár 7490 Ft-os havi díjon vehetik igénybe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kínai AI-modell alapjaiban rengetheti meg a technológiai ipart: a DeepSeek startup R1 modellje már most felforgatta a Wall Streetet és az amerikai technológiai szektort. Mint a CNN írja, a modell ugyanis nemcsak méltó vetélytársa a legfejlettebb nyugati AI-fejlesztéseknek, mint amilyen az OpenAI GPT-4, a Meta Llama vagy a Google Gemini, de mindezt az utóbbiak költségeinek töredékéért érte el.
A DeepSeek R1 modellje az úgynevezett „érvelő modellek” közé tartozik, amelyek nemcsak kérdésekre válaszolnak, hanem képesek komplex logikai és matematikai problémák megoldására, valamint az egyes lépések közötti logikai kapcsolatok feltárására is. Az R1 ráadásul teljesen ingyenes és nyílt forráskódú, bárki szabadon használhatja.
A modellt januárban indították útjára, és azonnal a letöltési listák élére ugrott, megelőzve a népszerű ChatGPT-t is. Alkalmazásként mostanra több mint 2 millió alkalommal töltötték le.
Mindezt hivatalosan mindössze 5,6 millió dolláros költségvetéssel hozta össze a DeepSeek, miközben például a Meta csak idén 65 milliárd dollárt tervez AI-fejlesztésekre költeni.
A bejelentés azonnali következményekkel járt a globális tőzsdéken. Mint a DeepSeek jelenséget elemezve a 444.hu hétfőn rámutatott, az Nvidia, amely piacvezető az AI-chipek terén, hétfőn egyetlen nap alatt 300 milliárd dollárt veszített piaci értékéből, ami a valaha volt legnagyobb egynapos esés egy cég esetében. Ekkor még nem állt meg a zuhanás: végül a veszteség elérte az 589 milliárd dollárt.
A hét legnagyobb techcég, köztük a Meta, a Microsoft és a Siemens Energy, együtt összesen akár ezermilliárd dollárt is bukhatott a DeepSeek miatt.
A DeepSeek fejlesztése azért is érte váratlanul a piacot, mert az Egyesült Államok 2022-ben komoly exportkorlátozásokat vezetett be a fejlett AI-chipek Kínába irányuló exportjára, hogy megakadályozza a kínai cégek ehhez hasonló előretörését. A DeepSeek állítása szerint a szankciók előtt beszerzett 10 ezer Nvidia H100-as chipet használt a modell fejlesztésére. Ez a hardver a jelenlegi nyugati csúcstechnológiához képest már elavultnak számít.
A kínai AI-modell alapjaiban rengetheti meg a technológiai ipart: a DeepSeek startup R1 modellje már most felforgatta a Wall Streetet és az amerikai technológiai szektort. Mint a CNN írja, a modell ugyanis nemcsak méltó vetélytársa a legfejlettebb nyugati AI-fejlesztéseknek, mint amilyen az OpenAI GPT-4, a Meta Llama vagy a Google Gemini, de mindezt az utóbbiak költségeinek töredékéért érte el.
A DeepSeek R1 modellje az úgynevezett „érvelő modellek” közé tartozik, amelyek nemcsak kérdésekre válaszolnak, hanem képesek komplex logikai és matematikai problémák megoldására, valamint az egyes lépések közötti logikai kapcsolatok feltárására is. Az R1 ráadásul teljesen ingyenes és nyílt forráskódú, bárki szabadon használhatja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Keményet lépett az EU: betiltották a veszélyes mesterséges intelligenciát, óriási bírságok jöhetnek
Rengeteg MI-rendszert érint a szabályozás, van, amit teljesen be is tiltanak. A tiltott technológiákat alkalmazó vállalatokra hatalmas pénzbírság várhat, függetlenül attól, hogy hol van a székhelyük.
Február 2-tól az Európai Unió új szabályai alapján szigorúan fellépnek az olyan mesterséges intelligencia (MI) rendszerek ellen, amelyek túl nagy kockázatot jelentenek. A tiltott technológiákat alkalmazó vállalatokra hatalmas pénzbírság várhat, függetlenül attól, hogy hol van a székhelyük.
Az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (AI Act) hosszú előkészítés után tavaly márciusban kapta meg a jóváhagyást, és augusztus 1-jén lépett hatályba – részletezi a Tech Crunch. A rendeletben szereplő első határidő most februárban érkezett el: ez az, amikor a legveszélyesebbnek ítélt MI-rendszereket betiltják.
A szabályok célja az MI biztonságos felhasználásának biztosítása különböző területeken, például a fogyasztói alkalmazásokban és a közterületeken.
Az új szabályozás négy kockázati szintet határoz meg:
• A minimális kockázatú rendszerek, például az e-mail spamszűrők, szabályozás nélkül maradnak.
• Az ügyfélszolgálati chatbotokat korlátozott kockázatúként kezelik, így csak enyhe szabályozás vonatkozik rájuk.
• A magas kockázatú rendszerek, például az egészségügyi ajánlásokat adó MI-k, szigorúbb ellenőrzést kapnak.
• Az elfogadhatatlan kockázatú alkalmazások viszont teljes tiltás alá esnek.
Az utóbbi, tiltott kategóriába tartozik például a társadalmi pontozás, amely a személyes viselkedés alapján készít kockázati profilokat. Nem engedélyezett az olyan MI sem, amely észrevétlenül manipulálja az emberek döntéseit, vagy kihasználja az életkor, fogyatékosság vagy társadalmi helyzet miatti sérülékenységet. Tilos olyan technológiát használni, amely külső megjelenés alapján próbálja előre jelezni a bűncselekményeket, vagy biometrikus adatokkal próbál következtetni egy személy tulajdonságaira. Az érzelemfelismerő rendszereket sem lehet munkahelyen vagy iskolában alkalmazni, és tilos arcfelismerő adatbázisokat bővíteni online vagy biztonsági kamerás felvételekből származó képek segítségével.
A szabályokat megszegő cégek akár 35 millió eurós – nagyjából 13 milliárd forintnyi – bírságot is kaphatnak, vagy az előző pénzügyi évük globális árbevételének 7 százalékát kellhet befizetniük, attól függően, melyik összeg a nagyobb.
Tavaly szeptemberben több mint 100 vállalat, köztük az Amazon, a Google és az OpenAI önként csatlakozott az EU AI Paktumhoz, amelyben vállalták, hogy az AI Act előírásait már a hivatalos határidő előtt alkalmazzák. Néhány nagy technológiai vállalat, például a Meta és az Apple, kimaradt a megállapodásból. A francia MI-startup, a Mistral, amely az AI Act egyik legnagyobb kritikusa, szintén nem csatlakozott.
A jogszabály néhány kivételt is tartalmaz. A bűnüldöző szervek bizonyos esetekben biometrikus adatokat gyűjtő rendszereket használhatnak, például emberrablási ügyeknél, vagy közvetlen életveszély elhárítására. Az ilyen esetekben előzetes hatósági engedély szükséges, és a döntéseket nem hozhatják meg kizárólag az MI-rendszerek eredményei alapján. Orvosi, vagy biztonsági indokokkal alkalmazhatóak munkahelyi és iskolai érzelemfelismerő rendszerek is.
Az Európai Bizottság 2025 elejére ígérte a további részleteket tartalmazó iránymutatások közzétételét, de ezek egyelőre nem jelentek meg.
Február 2-tól az Európai Unió új szabályai alapján szigorúan fellépnek az olyan mesterséges intelligencia (MI) rendszerek ellen, amelyek túl nagy kockázatot jelentenek. A tiltott technológiákat alkalmazó vállalatokra hatalmas pénzbírság várhat, függetlenül attól, hogy hol van a székhelyük.
Az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (AI Act) hosszú előkészítés után tavaly márciusban kapta meg a jóváhagyást, és augusztus 1-jén lépett hatályba – részletezi a Tech Crunch. A rendeletben szereplő első határidő most februárban érkezett el: ez az, amikor a legveszélyesebbnek ítélt MI-rendszereket betiltják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
