hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Tarlós István bejelentette: leaszfaltozzák a budapesti földutakat
Jelenleg még 225 kilométer földút van a fővárosban.
MTI - szmo.hu
2019. február 22.


hirdetés

Szilárd útburkolattal látják el a budapesti földutakat egy négyéves útépítési program keretében, amelynek első körében tizenhárom kerületet érintően 8,3 milliárd forintot fordítanak a célra - jelentette be a főpolgármester pénteken.

Tarlós István közölte, hogy a fideszes polgármesterek kezdeményezésére kormányzati finanszírozással indult az útépítési program.

Jelenleg Budapesten még 225 kilométer földút van, és a program első fázisában ennek húsz százalékát burkolják le

- mondta a főpolgármester.

A repülőtéri zajterhelés ügyében megismételte, hogy a Liszt Ferenc-repülőtéren éjszakai - éjfél és hajnali öt óra között - repülészárlatot javasolnak bevezetni.


KÖVESS MINKET:





Szurkolókkal szelfizett a Gozsdu udvarban a horvát államfő
Horvátországot népszerűsítő promóciós napot tartottak vasárnap a fővárosban, Kolinda Grabar-Kitarovic emiatt jött Magyarországra.
Címkép: MTI/Mónus Márton - szmo.hu
2019. március 24.


hirdetés

Horvátországot népszerűsítő promóciós napot tartott a fővárosi Gozsdu udvarban a Horvát Idegenforgalmi Hivatal. Az eseményt azért időzítették vasárnapra, mert Budapesten ekkor mérkőzik a magyar válogatott Horvátország csapatával a futball Európa Bajnokság selejtezőjében - mondta Ivana Herceg, a hivatal igazgatója vasárnap Budapesten az MTI-nek.

Az eseményre ellátogatott Kolinda Grabar-Kitarovic horvát köztársasági elnök is, aki még szelfit és fotókat is készített a Gozsduban összegyűlt focirajongókkal.

Kolinda Grabar-Kitarovic egyébként már nyári oroszországi focivébén is kimutatta, hogy mennyire rajong a fociért és az ország csapatáért, ugyanis elég látványosan ujjongott a örült a csapata győzelmekor.

A mai Magyarország-Horvátország meccs kapcsán szombaton Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya azt nyilatkozta, hogy a múltkori szlovákoktól kapott vereség után változtat a kezdőcsapaton. Sőt, az eredetileg eltervezett programon is változtatott az edző.


KÖVESS MINKET:




Valósággal tündökölt a napfényben a virágba borult Gellért-hegy
A balzsamos tavaszi meleg rengeteg embert csábított ki a szabadba.
Fotó: My Secret Budapest - szmo.hu
2019. március 25.


hirdetés

Gyönyörű idő volt egész hétvégén - igazuk lett a meteorológusoknak, akik sok napsütést és valódi tavaszt ígértek korábban az előrejelzésekben.

Budapesten, a Gellért-hegy lábánál álló hőmérő a déli órákban plusz 24 fokot mutatott. Bár ahhoz, hogy megállapítsuk, milyen meleg van, még hőmérőre sem volt szükség.

Lekerültek a kabátok, pulóverek, és százak, ha nem ezrek mászták meg a Gellért-hegyet, hogy gyönyörködjenek a virágba boruló, zöldellő természetben és a páratlan kilátásban. Készítettem nektek néhány képet erről a csodaszép napról.


KÖVESS MINKET:




Dühös utcai 'pesti cetliből' tudtuk meg, mi az a faszádizmus
A városvédők évtizedek óta harcolnak a jelenség ellen. Mi ez? És tényleg hatalmas probléma?
Szöveg és fotó: My Secret Budapest - szmo.hu
2019. március 23.


hirdetés

Még októberben, az egyik sétámon ütköztem bele az Építészpincénél egy haragos hangvételű falragaszba. A kapu mellett virított a papírlap, rajta az ütős cím:

„Reviczky utca 6. - Budapest gyilkosai akcióban!”

Megálltam, megörökítettem egy fotón az utókornak, és elolvastam a falra ragasztott kiáltványt. Szó szerint idézem nektek a szövegét:

„A faszádizmus nem káromkodás, hanem egy alávalóan szemét építészeti irányzat neve. Lényege az, hogy a régi épületeket, műemlékeket gyakorlatilag lebontják, csak falait hagyják meg amolyan Patyomkin-díszletként. Mögé valójában új épület épül.

Az épített örökséghez hozzátartoznak a korábbi szobák, termek, százéves ajtók, míves rézkilincsek, és a lépcsőház fémkorlátjai. Igen szomorú, hogy a fönti címen látható palotát is lebontották.

Még undorítóbb, hogy az állítólagos örökségvédelmet hazudók még két emelet üvegbigyót is rá akarnak a falakra építeni. Így aztán minden szempontból meg fog változni a városkép.

A legszélsőségesebb mai építészek azt mondják, hogy ők jelet szeretnének hagyni a város képén. Valójában az a helyzet, hogy a mások munkáján, a korábban élt nagyszerű építészek munkáján hagynak jelet, nyomot, és bemocskolják a mások munkáját.”

Utánanéztem, mi az a faszádizmus. Nos, a műemlékvédők és városvédők nevezik így azt a gyakorlatot, ami Budapesten is évtizedek óta működik: egy felújításra szoruló háznak csak a homlokzatát tartják meg, mögötte az alapoktól mindent lebontanak (az egész épületet), majd mindent újraépítenek. Így csak a homlokzat marad meg az eredeti épületből.

A szó a homlokzat francia, illetve angol nevéből, a facade-ból ered. A hatvanas években született Velencei Charta szerint az eredetiséget megőrizve kell egy épületet modernizálni, megújítani, és a faszádizmus gyakorlata tilos.

Évtizedek óta működik a faszádizmus, nem csak nálunk, hanem Európában máshol is. Több forrás is példaként hozza, hogy ennek a gyakorlatnak a jegyében újítottak fel épületeket Bukarestben és Moszkvában is, így azok valódi történelmi értéküket elveszítették. És Budapesten is már évtizedekkel ezelőtt megjelent a faszádizmus, csak az utóbbi tíz-tizenöt évben erősödött meg az ellen való tiltakozás cikkekben, blogbejegyzésekben. Néhány éve például több írás is született arról, hogyan bontakozott ki a faszádizmus az Erzsébetvárosban, és a hg.hu is közölt egy cikket arról, hogy a VI. kerületben, az Eötvös utcában gyakorlatilag elbontottak egy szép, eklektikus épületet, és azt kellene írni rá, hogy „eredeti homlokzatot csak nyomokban tartalmaz”.

Legutóbb, mint az általam látott falragaszból is kiderül, a VIII. kerületi, Reviczky utca 6. szám alatt találhat egykori Károlyi-Csekonics palotaegyüttes felújítása korbácsolta fel az indulatokat. „Az építkezésre kitett tábla szerint az egykori palotaegyüttes “átfogó, állagmegóvó felújítási munkáinak megvalósítása” történik, ami persze hazugság, nem állagmegóvás történt, hanem majdnem teljes bontás, csak a facade, vagyis a homlokzat – két emelet díszletfal és a kapuboltozat – maradt meg. Persze az utcai látvány is sérül, hiszen majd két emelet üvegbigyót is ráhúznak!” - írja a Városi Kurír.

Nem mindenki ért egyet azokkal, akik a faszádizmus ellen tiltakoznak. 2011-ben az egyik Szabadság-téri épület átalakításáról szóló blogbejegyzés alatt alakult ki izgalmas vita. A Szabadság tér és az Október 6. utca sarkán a XIX. század elején egyemeletes, klasszicista lakóház állt, amit többször átalakítottak és bővítettek, és végső formáját, szecessziós elemekkel 1905-ben kapta. Később elhanyagolták, omladozni kezdett, majd Reimholz Péter és Nagy Péter tervei alapján átalakították, tetőterét kibővítették, funkcióját megváltoztatták.

A poszt alatt az egyik hozzászóló megjegyzi:

„Szerintem a faszádizmus nem annyira rossz: egy város szervesen változik. Valami értéket (a homlokzatot) megőriztek, valami elveszett (a ma nem használható belső) és új értéket tettek hozzá ('kalap' és az épület belseje).

Mondjuk azt, hogy a belvárosi plébániatemplom gótikus hajója elé épített barokk-rokokó tornyok és homlokzat faszádizmus, és elítélendő?” Ezzel más is egyetértett, mondván, hogy a faszádizmus még mindig jobb, mint a teljes bontás.

Egy építészettel foglalkozó TDK dolgozatban is az áll, hogy a faszádizmust ma legtöbbször pejoratív értelemben használják, és arra a jelenségre értik, amikor az épület kibelezése után az épület homlokzata és belseje között megszűnik a szellemi értelemben vett kapcsolat. Arról is szó esik, hogy az épülethez érzelmileg közelítő hozzáállás szemben áll a beruházó érdekeivel, azzal, hogy megtérüljön a befektetés (például hogy egy ház átalakítása után minél több lakás vagy iroda legyen értékesíthető). Ugyanakkor még a mai műszaki követelményeket is figyelembe kell venni, így az épület tervezőjének nem is könnyű a feladata.

A szerző, Máró Bence a módszert a veterán autó felújításához hasonítja, amikor a karosszéria érintetlen, ám mögötte szinte mindent kicserélnek. „Egy ház esetében ez azt jelenti, hogy bár a “karosszéria”, azaz a homlokzat megmarad, a ház belső működését (a szintmagasságoktól kezdve a gépészeti berendezésekig) teljesen újra kell gondolni ahhoz, hogy a funkcióváltás után is megfelelően működhessen.

A faszádizmus forrása egy olyan ellentét, mely talán leginkább meghatározza az építészeti tervezést: amellett, hogy a ház, annak ornamentikája, a terek dramaturgiája a tervező szubjektív alkotása és részben esztétikai indíttatású, a házzal, mint funkcionális tárggyal szemben támasztott műszaki és gazdaságossági követelmények ugyanolyan fontosak. Egyszerűen szólva a háznak egyszerre kell szépnek lennie és jól működnie. Innentől kezdve a tervező hozzáállásán múlik, hogy ezeket a szempontokat hogyan tartjuk egyensúlyban.”

Ti mit gondoltok?


KÖVESS MINKET:




Több fát is kivágtak a Tabánban – egyelőre nem tudni, miért
V. Naszályi Márta politikus szerint a 7 fából csak 3 tönkje látszott korhadtnak, és nem úgy tűnik, mintha balesetveszélyesek lettek volna.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 22.


hirdetés

Facebookon tett közzé egy bejegyzést V. Naszályi Márta, a Párbeszéd politikusa. Azt írja, az erdők világnapja előtti napon a Tabánban kivágtak hét idős fát.

"Tegnap és ma többen is megkerestek, hogy vágják a teniszpályáknál a japánakácokat.

A kerületi önkormányzat városüzemeltetési irodavezetője nem tud semmit, a kertész előadó szabadságon van, a hivatalhoz fakivágási kérelem vagy veszélyelhárítás bejelentés nem érkezett. A Főkertnél annyit tudnak, hogy a fasorfenntartók végezték a munkát,

de nem egyértelmű, hogy a tavaszi faápolási munkálatok keretében vagy a Budapest Sportfőváros rendezvényeihez kapcsolódva.

A fővárosi közgyűlés elé került és nyilvánosan elérhető programterv szerint a Budapest Sportfőváros rendezvényhelyszínei között nem szerepel a Tabán, de a Főkert munkatársaitól kapott információk szerint kerül ide is esemény és ezzel kapcsolatban elindult egy tervezési folyamat, de részleteket még nem lehet tudni" - írja V. Naszályi Márta a bejegyzésben.

"A helyszínen már csak a kivágott fákat láttam.

A tönkökből nyilván nem lehet hitelesen megállapítani egy fa korábbi egészségi állapotát, de a 7 fából 3 tönkje látszik csupán korhadtnak. A földön heverő törzsek, ágak és gallyak többségükben nem igazolták, hogy itt balesetveszélyes fákat vágtak volna ki.

A közelben körülnézve láttam olyan fákat, amelyek jóval betegebbnek tűnnek, mint a földön heverő maradványok - mégse vágták ki őket".

A posztban azt is írta, hogy a Főkert Zrt-hez és a kerületi jegyzőhöz fordult levélben, hogy megtudja, miért vágták ki a fákat, és mi is történt pontosan.

null

null


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x