hirdetés
tarajos-sul-szegedi-vadaspark.jpg

Tarajos sül kószált a szegedi rendezőpályaudvaron, sikerült befogni

Nem tudni, hogy és honnan került oda az állat, de már biztonságban van a Szegedi Vadasparkban.
MTI, fotók: Szegedi Vadaspark - szmo.hu
2020. augusztus 07.


hirdetés

Egy tarajos sült (Hystrix cristata) fogtak be Szegeden a rendezőpályaudvaron, az állat biztonságban van a Szegedi Vadasparkban.

Veprik Róbert igazgató pénteken újságíróknak elmondta: korábban többször is megkeresték már az intézményt azzal, hogy egzotikus állatokat véltek felfedezni Szegeden vagy a város környékén. Előfordult, hogy a vadaspark munkatársai kígyót fogtak be egy játszótéren vagy illegálisan tartott szervált kellett befogadniuk, de olyan is, hogy csak egy vízisikló okozott riadalmat.

Július végén jelezték, hogy egy tarajos sül bukkant föl a szegedi rendezőpályaudvar környékén. A fajmeghatározás pontosnak bizonyult, az állatot befogták. Eredete ismeretlen, vagy Szerbiából keveredett Szegedre, vagy egy kedvtelésből tartott állat szökött meg, esetleg gazdája unhatott rá.

Az állat további sorsáról a hatóságok döntenek, ezután a vadasparkban gondozzák tovább vagy másik magyarországi állatkertbe kerül. Korábban a faj példányait gondozták a Szegedi Vadasparkban, jelenleg egy távolabbi rokonát, az észak-amerikai kúszósült (Erethizon dorsatum) mutatják be a látogatóknak.

Horváth Zoltán és Baksa Ottó, a MÁV tarajos sült felfedező munkatársai elmondták: őz, róka, nyúl gyakorta előfordul a pályaudvar környékén, tarajos süllel azonban korábban még nem találkoztak. Már korábban is felfigyeltek a különös állatra, amely egyik este betévedt a fűtőházba. Akkor biztonságba helyezték és értesítették az állatkertet.

hirdetés

A 60-90 centisre megnövő tarajos sül Afrikában őshonos, de előfordul Szicíliában és Olaszországban is, oda egyes feltételezések szerint még a rómaiak telepítették be. A kifejlett példányok tömege elérheti a 30 kilogrammot is, így az eurázsiai hód után a kontinens legnagyobb rágcsálójának számít. Testét a háta közepétől a farkáig 30-35 centis tüskék borítják, a kimeresztett tüskék az állat fején hosszú tarajt képeznek. A tüskéket védekezésre használja, azok lazán ülnek az állat bőrében, és a támadóval érintkezve azonnal leválnak. A visszahajló horgokkal sűrűn tűzdelt tüskék minden mozdulatra egyre mélyebben fúródnak a testbe és fájdalmas, elgennyesedő sebet okoznak.

A tarajos sülök magányosan, néha párban járnak és szinte kizárólag éjszaka aktívak, a nappalokat a maguk ásta üregekben töltik. Európában telente is az üregrendszerekbe húzódnak, de nem alusznak téli álmot. Gumókkal, gyökerekkel táplálkoznak, de rovarokat, gyíkokat, békákat is elfogyasztanak. A nőstények Afrikában évente kétszer-háromszor, Európában csak egyszer, tavasszal fialnak, alkalmanként két-három utódot a világra hozva. A kicsinyek a rágcsálókhoz képest fejletten születnek, tüskéik azonban még puhák, egy hét után keményednek meg.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
trump-michigan-mti-ap.jpg

Donald Trump szerint Ausztriában erdei városokban élnek, ahol robbanó fák vannak - az osztrákok zseniálisan reagáltak a szavaira

Nincs elírás a címben, tényleg ilyeneket beszélt az amerikai elnök a kaliforniai erdőtüzek kapcsán. Beindult a mémcunami.
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci - szmo.hu
2020. szeptember 17.


hirdetés

Donald Trump az erdőtüzektől egyre jobban sújtott Kaliforniába utazott, hogy személyesen tájékozódjon a súlyos természeti csapás okozta helyzetről.

Szokásához híven azonban elsősorban inkább ő maga igyekezett megfejteni a helyzetet. Az újságírók kérdéseire még egy Trump-szinten is minimum érdekes, inkább szürreális fejtegetésbe kezdett - számol be az Independent.

„Elmennek Ausztriába, elmennek Finnországba, és nem találkoznak ilyennel [erdőtűzzel]. Egy vezető ország elnökével beszéltem, és azt mondta "Mi egy erdei ország vagyunk, erdei népként gondolunk magunkra." Ez Európában volt. Azt mondtam, "micsoda szép megfogalmazás". Azt is mondta nekem, "A mi fáink sokkal robbanásveszélyesebbek" - ezzel a robbanásveszéllyel az erdőtüzekre utalt -, "robbanékonyabbak, mint Kaliforniában, és még sincs semmilyen problémánk, mert mi karban tartjuk az erdőket"”

- fejtegette az elnök. Később mondandóját kiegészítette a Fox News tévécsatornán is:

„Tudják, Európában vannak erdei városok. Nézzék meg Ausztriát, de sok ilyen ország van, az erdőkben élnek, erdővárosokról beszélhetünk, egy csomóról. És még sincs annyi erdőtűz ott, mint nálunk, pedig sokkal robbanékonyabb fáik vannak. Olyan fáik vannak, amik könnyebben tüzet fognak. De ők kezelni tudják a tüzeiket, van egy mondásuk, hogy "Higítsuk az üzemanyagot". Üzemanyag alatt itt a földön lévő dolgokra kell gondolni, a száraz levelekre, amik lehullanak a fákról, a száraz ágak meg olyanok, mint a gyufaszál” - folytatta hasonlatát Trump.

hirdetés

Az amerikai elnök évek óta makacsul elzárkózik attól, hogy a klímaváltozást akár csak részben is felelőssé tegye az egyre gyakoribb és pusztítóbb nyugati parti erdőtüzekért. Helyette következetesen az erdőgazdálkodókat teszi felelőssé, amiért azok nem gereblyézik össze rendesen az erdők talaját.

A 444.hu zseniális mémeket talált, amik gyakorlatilag néhány órával Trump keszekusza gondolatmenete után elárasztották az internetet.

Ha érdekel, milyen képekkel reagáltak az amerikai elnök mondataira az osztrákok, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
starbucks-4375674_1920-1000x749.jpg

Az ölébe ömlött a forró tea, megégett a pénisze, ezért beperelte a Starbucksot egy fiú Kaliforniában

Újra kellett tanulnia járni, és súlyos égési sérüléseket szenvedett többek közt a nemi szervén is, emiatt fájdalmas számára a szex.
Fotó: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2020. szeptember 18.


hirdetés

Pereskedésig fajult egy elbaltázott teavásárlás a kaliforniai Sacramento egyik Starbucks üzletében, ahol másodfokú égési sérüléseket szenvedett egy 22 éves férfi - írja a Sacramento Bee.

Az eset még tavalyelőtt októberben történt, most került bíróságra. A 22 éves Tommy Piluyev a családjával állt meg a Starbucks kávézó autósoknak fenntartott drive-in részén, ahol két forró teát rendelt.

Ahogy viszont nyújtotta át az alkalmazott a poharakat, hirtelen levált a műanyagpohár fedele, a pohár tartalma ráömlött a férfi kezére, majd beesett az autóba, egyenesen az ölébe, ahol szétömlött a tűzforró tea a férfi ágyékán.

Ráadásul kiszállni sem tudott az autóból, mivel a kiadóablak miatt nem tudta kinyitni az ajtót, így kénytelen volt továbbhajtani, majd csak ott tudta az autóból kipattanva lerángatni magáról a nadrágot.

hirdetés

Azonnal kórházba ment, ahol megállapították, hogy valóban súlyos sérüléseket szenvedett:

11 napon keresztül feküdt bent az égési sérülések osztályán, ahol intravénás fájdalomcsillapítót kapott a sebkezelés mellett.

Hólyagos sérülések voltak a hasa alsó részén, a nemiszervén, a végbélnyílásánál és a fenekénél is, valamint kilenc ujja is megégett. Lábadozása azonban nem ért véget a kórházban, nagyjából öt hónap kellett, hogy minden ujját újra érezze, tudja használni a számítógép billenytűzetét, és kisgyermekét fel tudja emelni, sőt a járást is újra gyakorolnia kellett. Egy dologra viszont továbbra sem képes: holott előtte jól zongorázott, még mindig nem képes gyakorolni ujjai miatt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
vikingek.jpg

Óriási meglepetést hozott, amikor kielemezték a vikingek DNS-ét

Sokkal több dél- és kelet-európai génjük volt, mint eddig becsülték.
MTI / Fotó: Gary Chambers/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2020. szeptember 17.


hirdetés

A vikingek maradványainak DNS-elemzése arra utal, hogy nem voltak annyira skandinávok, mint eddig vélték - írták kutatók a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Szerte Európában, valamint Grönlandon eltemetett 442 emberi csontváz DNS-ét szekvenálta a Cambridge-i és a Koppenhágai Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport. Azt találták, hogy a „viking identitás nem korlátozódott a skandináv genetikai felmenőkkel rendelkező emberekre”, vagyis a vikingek nem is annyira északiak, mint eddig vélték.

Az Európa déli részei és Ázsia felől való jelentős génáramlásra utalnak az elemzés eredményei a vikingek korának kezdete, vagyis 793, a brit lindisfarne-i monostor kifosztásának éve előtti időkből - mondta el Eske Willerslev, a kutatás vezetője.

„A vikingeknek sokkal több dél- és kelet-európai génje volt, mint előzetesen becsültük. Gyakran a világ túlsó feléről származókkal nemzettek közös gyerekeket. Inkább voltak barnák, mint szőkék, pedig ezt jellegzetes viking vonásnak tartjuk”

- tette hozzá.

hirdetés

A kutatás azt is feltárta, hogy a vikingek általában sokkal nagyobb genetikai sokszínűséget mutattak, mint azok a földművesek, akik Skandinávia belső, tengertől távolabb eső részein éltek.

„A tengerparton lakó vikingek genetikai értelemben tökéletesen más emberek voltak, mint a skandináv szárazfölön élő földművesek. Ezeknek az embereknek sokkal kevesebb közös vonásuk volt a vikingekkel, mint az akkoriban Európában élő földműveseknek. Genetikailag szinte azt mondhatjuk, a skandináv parasztok kihagyták a teljes vaskort és bronzkort” - mondta et az Eurekalert.org-nak Ashot Margaryan genetikus, a kutatás társszerzője.

A vikingek három évszázadon át kereskedelmi állomáshelyeket és városokat hoztak létre az „amerikai kontinenstől az ázsiai sztyeppéig”.

„Ötleteket, technológiát, nyelvet, hiedelmeket és gyakorlatot exportáltak erre a hatalmas területre”

- mondta Soren Sindbaek, a dán Moesgaard Múzeum régésze.

Amellett, hogy brutális portyákat vezettek szerte Nyugat-Európában és rabszolga-kereskedelmet folytattak a mai Oroszország területétől a Közel-Keletig, megalapították Dublint, egyik elnevezésük emlékét a franciaországi Normadia őrzi, valamint segítettek létrehozni a Kijevi Nagyfejedelemséget. Ezek az eredmények csodálatot válthattak ki és versenyre ösztönöztek akkor is, amikor a vikingek kegyetlenségétől rettegett Európa.

Skóciában feltárt sírokba a holttestek mellé „kardokat és más viking emlékeket” temettek még azelőtt, hogy „a skandinávokkal keveredtek volna a génjeik” - közölték a tudósok, akik szerint a sírmellékletek a viking portyázások és fosztogatásokhoz képest a kulturális kapcsolatok más oldalára utalnak.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
lotto-484782_960_720.jpg

Húsz éve lottózott ugyanazokkal a számokkal – telitalálata lett

Megérte kitartani: milliomos lett az ausztrál férfiből.
Fotó: illusztráció - Pixabay - szmo.hu
2020. szeptember 16.


hirdetés

A kitartás végre elnyerte méltó jutalmát – mondhatja el magáról egy ausztrál férfi, aki húsz év lottózás után ütötte meg a főnyereményt. A Gold Lotto jackpot-ja nem kevesebb, mint egymillió dollárt jelentett a Queensland szövetségi állambeli Chermside-ban élő nyertesnek, méghozzá ugyanazokkal a számokkal, amelyekkel mindig is játszott.

Történetünk névtelenségbe burkolózó hőse  is úgy volt vele, mint a négy égtáj sok millió lottózója: rendületlenül kitöltik szelvényüket minden héten, imádkoznak, reménykednek, de valójában nem bíznak abban, hogy egyszer bejön a telitalálat.

Élete álma útjában most már csak az ötödik kontinensen érvényben lévő koronavírus-karantén állhat, remélhetően nem sokáig. Feleségével ugyanis mindig is arra vágytak, hogy egyszer eljussanak a Húsvét-szigetre. A pénz többi részét pedig félreteszik nyugdíjas éveikre – írta a Daily Mail

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!