hirdetés
1-90.jpg

'Szülőnek lenni olyan, mintha le kéne ugornunk egy szikláról' – tényleg őrült, aki 20-22 évesen vállal gyereket?

Egyre többen tolják ki a gyermekvállalást 30, sőt, 40 év fölé. És van egy egyre kisebb réteg, akik nem várnak, hanem belevágnak.
The Guardian, fotók: Pixabay - szmo.hu
2019. április 12.


hirdetés

Tinédzser korában Maya Dupre színésznő szeretett volna lenni, s mindent meg is tett ezért - 19 évesen már a leicesteri helyi produkciókban állt színpadra. Aztán váratlanul terhes lett - így vezeti be a The Guardian írója a húszas éveikben gyermekek vállaló rétegről szóló cikkét. Maya nem keseredett el, hanem, ahogy ő mondja, jegelte a terveit.

Ő maga ugyan gyorsan elfogadta az új realitást, azonban a környezete nem. Amikor már látszani kezdett a pocakja, egy családtag egy alkalommal félrehívta és közölte vele, hogy "Micsoda szégyen. Még csodás jövő állt előtted." A lány azonban érettebben látta a kérdést, mint a rokon: szerinte ez nem szégyen, hanem "hatalmas áldás." Maya elhatározta, csak azért is bebizonyítja, a többieknek nincs igazuk.

Dupre ma 22 éves, a kislánya 18 hónapos. Párjával ritkán mennek szórakozni, de az anyuka mégis elégedett. "Az álmaim megváltoztak, de így is boldog vagyok" - mondja. Ő azonban sajnos egy ritka példa, aki generációjának szemében inkább számít vakmerőnek.

Magyarországon és a fejlett országokban is egyre később szülnek a nők. A nyolcvanas évek elején az anyák első szüléskori átlagéletkora 23 év volt, 2000-re már 25-re emelkedett, ma pedig már 27 év. A Guardian cikke a brit állapotokat vizsgálja: ott 2017-ben az első gyermeküket világra hozó anyák 55 százaléka 30 éves, vagy annál idősebb volt, míg ez az arány 1997-ben még csak 43 százalék volt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
borderline.png

Borderline – honnan ismered fel az egyik legrejtélyesebb személyiségzavart?

Amely több tízmillió embert érinthet világszerte. Alattomos betegség, sokszor hosszú ideig nem is veszik észre. Figyelj a jelekre.
The Power of Silence - szmo.hu
2019. június 22.



Depresszió, pánikbetegség, szorongás. Szociopátia, pszichopátia, nárcizmus. Ezek közül van, amelyik mentális betegség, és van, amelyik személyiségzavar. Mégis úgy dobálózunk ezekkel a kifejezésekkel, annyira egy kalap alá vesszük ezeket, mintha tulajdonképpen mindegy is lenne. Orvosi eset, és kész.

Pedig ez nagyon nem így van. Mindegyik fent említett pszichés probléma szakértő segítséget igényel – azt a pszichiáter dönti el, hogy milyen típusút –, de egy biztos: ha kezeletlen, sőt észrevétlen marad, az pokollá teszi a beteg és a környezete életét.

A személyiségzavarok egyik legtitokzatosabbika az úgynevezett “borderline” személyiségzavar. Magyarul “határeset”-et jelent, amely egyrészt abból fakad, hogy több más személyiségzavarral (pl. szociopátia, nárcizmus) mutat közös jegyeket, valamit abból, hogy ez már egy annyira veszélyes személyiségtorzulás, hogy az elmebetegség “határát” súrolja.

Nagyon veszélyes állapot, önmagukra nézve is, a pszichiáterek szerint a borderline-osok lesznek a legnagyobb számban öngyilkosok az összes mentális beteg közül.

Mégis, sokáig észrevétlen maradhat, kívülről ugyanis “csak” annyi látszik, hogy a beteg lobbanékony, sértődékeny, szélsőséges hangulatingadozásai vannak. Emberi kapcsolatai, munkahelyei nem stabilak, gyorsan váltogatja őket.

Egyébként pedig rendkívül kalandvágyó, sőt, kifejezetten veszélykereső, kedveli az extrém sportokat, a szerhasználatot, a “nem átlagos” szexet és az élet bármely területén megnyilvánuló, szélsőséges dolgokat.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
penztarca-teszt-becsuletes-felmeres-1000x666.jpg

40 országban tesztelték, hányan adják vissza a talált pénztárcát

Fontos még a becsület? A választ annak is ajánljuk, aki már nem hisz az emberekben, és annak is, aki igen.
The Guardian. Fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. június 22.



"Globális becsület-teszt." Akár ezt a nevet is adhatnánk a negyven országot érintő kísérletnek, amelyet több egyetem - többek között az amerikai University of Michigan, a svájci University of Zurich és a holland University of Amsterdam kutatói végeztek, nemzetközi összefogásban.

A kísérlet lényege az volt, hogy minden országban szétszórtak pénztárcákat - összesen 17 ezret, forgalmas bevásárlóközpontok, benzinkutak közelében, a nyílt utcán. A pénztárcák egy részében nem volt pénz, egy másik részében volt egy kevés, a harmadik részében pedig viszonylag sok. Az összegeket mindenütt az adott kísérleti ország életszínvonalához igazították.

A tárcák viszont minden esetben tartalmaztak egy bevásárlólistát, néhány hitelkártyát, és valamilyen iratot, amelyen a tulajdonos neve, címe és e-mail címe fel volt tüntetve.

Az eredményt a Science című szaklapban publikálták, és kifejezetten reményt keltő lett.

Az eredményért kattints.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
remalom-cimkep-1000x666.jpg

15 ijesztő pszichológiai tény a rémálmokról, amiről talán fogalmad sem volt eddig

Mi a legerősebb kiváltója? Az emberek hány százaléka szenved tőle? Mit jelez? Van-e köze a mentális betegségekhez?
Psychology Today. Fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. június 22.



Az álmok jelentőségét már a pszichoanalízis atyja, Sigmund Freud is nagyon komolyan vette. 1900-ban megjelent könyvében, az Álomfejtésben azt állítja, hogy az álom nem más, mint "az isteni út a tudatalattihoz."

A pszichológusok és a pszichiáterek azóta számtalan módszerrel igyekeztek közelebb férkőzni pácienseik belső világához az álmokon keresztül. Az elmúlt több, mint egy évszázadban végzett kísérletek és kutatási tapasztalataik alapján a Psychology Today szaklap összeállított egy 15 pontos listát, amelyben a legdöbbenetesebb tényeket vonultatják fel az álmok legijesztőbb típusáról: a rémálmokról. Íme:

1. Minden huszadik ember a világon legalább hetente egyszer megtapasztal egy rémálmot.

A mentális betegeknél ez a szám jóval magasabb, a poszttraumás stressz-szindrómában szenvedőknek például a háromnegyede, a borderline személyiségzavarosoknak a fele számol be rendszeres rémálmokról.

2. Kutatások szerint a rendszeres rémálmok gyakran jelentik egy mentális betegség kezdetét.

3. Egy traumatikus életesemény minden emberben "felpörgeti" a rémálmokat.

Egy idő után azonban ezeknek enyhülni, múlni kell, különben orvosi segítségre van szükség.

4. Megemelkedett stressz-szintnél, hallucinációktól szenvedőknél és érdekes módon az átlagnál többet alvó embereknél jelentősen megnövekszik a rémálmok gyakorisága.

5. A szorongás az egyik legerősebb rémálom-okozó.

Minél aggodalmaskodóbb, szorongóbb egy ember, annál több - és ijesztőbb - rémálma van.

6. Aki hosszabb ideig alszik, azért van több rémálma, mert többször kerül az alvás úgynevezett REM-fázisába (ez a felszínesebb alvásciklus, ebben álmodunk).

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kronikus-faradtsag-szindroma-1000x661.jpg

Miből tudhatod, hogy csak kimerült vagy, vagy krónikus fáradtság szindrómád van?

Nagyon nem mindegy, az utóbbi ugyanis súlyos betegség, ami teljesen életképtelenné tehet. A tünetek is teljesen mások, mint a szimpla kimerültségé.
Metro. Fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. június 22.



A fáradtság, kimerültség, kiégés ma már olyan hétköznapi fogalmak, hogy fel se kapjuk a fejünket, ha valaki hivatkozik rájuk. Ennél is nagyobb baj, hogy a fizikai fáradtság helyett - ami tulajdonképpen egészséges - egyre inkább a mentális, sőt a pszichés fáradtság kerül előtérbe. Röviden: lelkileg vagyunk ki, a kimerültség is ebből táplálkozik.

Az úgynevezett krónikus fáradság szindróma szintén lelki eredetű. A Brit Egészségügyi Szervezet is nyilvántartott betegségként ismerteti, és felsorolja a tüneteit is.

Aki ettől a kóros állapottól szenved, az először is hosszú ideig, hetekig, hónapokig fáradt, gyakorlatilag állandóan, és sem az alvás, sem a rövidebb kikapcsolódások, lazító programok nem segítenek rajta.

A másik fontos tünet, hogy az ilyen ember hiába kimerült, mégis komoly alvászavarral küzd, tehát képtelen a pihentető, nyugodt, mély alvásra. Nem tudja a lemerült elemeit feltölteni, éjszaka zaklatott, forgolódik, csak szakaszosan, vagy egyáltalán nem képes aludni.

Krónikus fáradtság szindrómára gyanakodhatsz akkor is, ha ismeretlen eredetű fájdalmak gyötörnek: izom-, ízületi fájdalmak, visszatérő, kínzó fejfájások, torokfájás, gombócérzés a torokban, amit sehogy se tudsz lenyelni (nyilván, hiszen ez csak érzet), influenza szerű tüneteket mutatsz, szédelegsz, a szíved időnként szabálytalanul ver vagy épp úgy bedobog, hogy szinte csak úgy zakatol.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x