hirdetés
Születésnap: Csukás István
Nincs olyan gyerek, vagy volt-gyerek, aki nem ismerné Csukás István és teremtményei nevét.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2012. április 02.


hirdetés

Nincs olyan gyerek, vagy volt-gyerek, aki nem ismerné Csukás István és teremtményei nevét. Mirr-Murr, Süsü, Bagaméri, Pom-Pom, a Nagy Ho-ho-ho-horgász, Radírpók és társai benépesítették a gyerekszobákat, beköltöztek a polcokra, kiköszöntek a tévékből, újra, meg újra előbújtak a lejátszókból. A Csukás-figurák kedves humorral sugározzák az életörömöt, és talán ez teszi őket annyira szerethetővé.

Egy hazai felmérés szerint a mai diákok háromnegyede olvasta Csukás István valamelyik könyvét. Ő az egyik legnépszerűbb kortárs író.

Pom-pom

Számos figurája már felnőttkorúvá lett. Pom-Pom például idén 33 éves. A mese egyik kulcsfigurája Gombóc Artúr az író bevallása szerint kicsit önéletrajzú ihletésű, hiszen ő is állandóan fogyókúrázik, miközben legszívesebben csokit enne. Picur nevét a könyvet illusztráló Sajdik Ferenc egyik rokonától vették. A két művész szeretett együtt dolgozni. Amint a figurák megszülettek Csukás fejében, szinte azonnal képpé váltak Sajdik keze nyomán.

A rajzfilmek ötlete is közös volt, hiszen mindketten dolgoztak az akkori rajzfilmstúdiónak. Tervük tetszett a vezetőségnek, azonnal megrendeltek egy egész sorozatot tőlük. A két alkotó saját bevallása szerint tobzódott a munkában, nagy élvezettel készítették az egyes epizódokat. Nem volt lehetetlen, a legfurább szereplők is élővé váltak.

Keménykalap és krumpliorr:

És vajon tudjátok, hogy Bagaméri nevét is egy élő személyről kapta? A Keménykalap és krumpliorr kiérdemesült artistája, elátkozott fagylaltosa egy kisújszállási cukrászüzlet tulajdonosáról kapta a nevét. A család azóta is nagyon büszke rá, hogy egy ország ismerte meg őket ily módon.

Emlékeztek rá, hogy a mesében mi a keresztneve Bagamérinek? (ha nem, megsúgjuk: Jácint)

Mirr-Murr:

Mirr-Murr kezdetben mesekönyv hős volt, de a filmek olyan sikeresek lettek, hogy az újabb kalandok már a tévé részére íródtak. A rendező Foky Ottó tervezte a figurákat, sőt az egyes jeleneteket is előjátszotta. Biztos mókás látvány lehetett, amikor minden egyes mozdulatot kockánként végigcsinált, majd megjegyezve a mozdulatokat, beállította a figurákat. Aprólékos munka volt, de nagy siker lett.

Süsü a sárkány

Süsü, a sárkány születése is érdekes volt. Olyan mesét akartak az alkotók, amiben a sárkány nem félelmet kelt, hanem kedves, kicsit kétbalkezes, vidám, szeretni való. A gyerekek, és a felnőttek is hamar megskedvelték az esetlen sárkányfiút, aki olyan népszerű lett, hogy kalandjait folytatni kellett, sőt a család is gyarapodott Süsükével, a sárkánygyerekkel.

Altató

A Kossuth díjas magyar költő, író, Csukás István Kisújszálláson született 1936. április 2-án. Édesapja kovácsmester volt. Gyermekéveit egy gépekkel teli kovács- és kerékgyártó portán, egy nádtetős vályogházban élte. Később a műhelyt elvették apjától, aki nagyobb építkezéseken dolgozott azután. A család nehezen élt, öccse is ipari tanuló lett.

Az elemi iskolát sikeresen elvégezte. Szerette a zenét, így mikor egy zenetanár továbbtanulásra biztatta, jelentkezett a békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművész ambíciókkal indult. Vágyait édesanyja is támogatta, de a gyerek Csukásnak sem volt ellenére, hogy elszakadjon az elszegényedett környezetből.

A zeneiskolában ugyan jól érezte magát, élvezte a közös muzsikálásokat, fellépéseket, de később mégis fellázadt a zene ellen. Az érettségi után felvételi nélkül felvették volna a Zeneakadémiára, ő mégis a jogi egyetemet választotta. Ám egy idő után inkább átment a bölcsészkarra, de végül bölcsész tanulmányait sem fejezte be, 1957-ben otthagyta a diákéletet.

Nagy Ho-ho-ho-horgász

Inkább a Hungária Kávéházba járt, és írással foglalkozott. Megjelentek első versei, így végül írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Az 1960-as évek közepén Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé

A Fiatal Művészek Klubjának vezetője lett, majd 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa volt. 1978-tól 1985-ig főszerkesztőként dolgozott a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál. 1989-től 1991-ig szerkesztőbizottsági tagja volt az Új Idő című lapnak. Azóta szabadfoglalkozású író. Az ifjúsági könyvkiadás mellett szerkesztőként is dolgozott gyermeklapoknál. Kormos Istvánnal együtt alapító szerkesztője volt a Kincskeresőnek, és a Kölyökmagazin szerkesztő bizottságának elnökeként is dolgozott, majd a Piros Pont című lap főszerkesztője volt.

Ágacska:

Sün Balázs

Csukás István verseskötetei mellett egyre sűrűbben jelentek meg gyermekeknek szóló regényei, mesekönyvei, verses meséi. Közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön.

Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom-pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.

Számos díjat kapott, de mint mondta legbüszkébb arra, hogy egy iskolát róla neveztek el Teskándon.

Ha szereted Csukás István meséit, nyomj egy lájkot! :)


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Átalakul az RTL műsorrendje: hétköznap az összes esti műsort érinti majd
Változik a Barátok Közt, a Fókusz, a XXI. Század és a Doktor Murphy kezdési időpontja is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 20.



Változik az RTL esti műsorrendje, több sorozatot, műsort is érint majd - írta meg a Media1. Új időpontban kezdődnek, lesz ami megszűnik, és új műsorok is indulnak április 29-én.

Véget ért az Alvilág, most lesz a Cápák között utolsó része, és Toplista is befejeződik.

A Fókusz továbbra is 19:05-kor kezdődik, de a hossza visszaáll, és összesen fél órás lesz a magazinműsor.

A befejeződő Drága örökösök helyén jelentkezik a Konyhafőnök-Visszavágó című gaszto reality, amely 110 perces lesz, és civilek lesznek benne.

A Barátok közt 30 perccel később kezdődik, este fél 10-től sugározzák, és 22 órakor fejeződik be.

Hétfőnként lesz látható az új dokureality, A Főnök inkognitóban. Kedden jön az új Magnum, csütörtökönként a Gyertek át! és pénteken a Doktor Murphy 2. évada, ezek 22:05-kor lesznek látható. Szerdánként ebben az időszakban különböző vásárolt filmeket ad majd az RTL Klub.

A későbbi idősávban lesz a Házon kívül, ami este 11 órakor, csütörtökönként a Privát kopók új részei 22:50-kor kezdődnek majd. A XXI. század című történelmi visszatekintő műsor hétfőn 23 órára kerül át.

Hétvégente szombat esténként marad a Fókusz Plusz és A mi kis falunk, vasárnap este filmeket láthatsz az RTL Klubon.

Egy új műsor indul szombattól Szuperzöld címmel.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Utolsó részéhez közeledik a Drága örökösök – vége az első évadnak
Egyelőre nem tudni, jön-e második széria.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 17.



Évadzáráshoz közeledik az RTL Klubon futó sorozat, a Drága örökösök, írja a Noizz. A Mi kis falunkhoz hasonlóan népszerű, a vidéki szépségeiről és konfliktusairól szóló széria

utolsó részét április 26-án adják le, közel 4 hónap és 81 rész után kerül le a csatorna repertoárjáról.

Helyette a Konyhafőnök új epizódjai jönnek.

Egyelőre nincs hír arról, lesz-e a Drága örökösöknek második etapja, de a közkedveltségből kiindulva jó esély van rá, hogy igen (a Mi kis falunk is egyébként már a harmadik évadot gyűri).

Korábban készítettünk interjút a sorozat egyik szereplőjét, Stefit alakító Kiss Anna Laurával, amit itt olvashattok, és amiben nem csak a karakteréről mesélt, de néhány kulisszatitkot is megosztott.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Ifj. Richter József: Az állatokat nem kényszerítjük a produkcióra, szeretik, amit csinálnak
Motoros mutatvánnyal és nyílt nappal várja látogatóit a Cirkuszok Világnapján a 25 éves Magyar Nemzeti Cirkusz. Vezetője, Ifj. Richter József azt is elmondta, szerinte miért nem kell betitani az állatok szerepeltetését a cirkuszokban.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2019. április 19.



Most szombaton lesz a Cirkuszok Világnapja. Ifjabb Richter Józsefet arról faggattam, a Magyar Nemzeti Cirkusz hol és hogyan készül a jeles eseményre.

- Április 20-án lesz a Cirkuszok Világnapja. Mióta létezik a szakmai ünnep?

- Ez lesz a tizedik alkalom. Először Európai Cirkusznapként indult, de később világnappá nyilvánították. Mindig április harmadik szombatjára esik. Ebből az alkalomból nagyon sok cirkusz extra programokkal várja a nézőket.

- A Magyar Nemzeti Cirkusz mivel készül?

- Számunkra még különlegesebb lesz ez a nap, ugyanis 25 éves a Magyar Nemzeti Cirkusz, a Cirkuszok Világnapja pedig kerek évfordulót ünnepel. Ezért úgy döntöttünk, hogy egy izgalmas cirkusznappal lepjük meg azokat a nézőinket, akik ellátogatnak Debrecenbe. Mindenki ingyen bejöhet a cirkuszba, megnézhetik, hogy gyakorolunk az állatokkal, hogyan gondozzuk őket, kipróbálhatnak különböző cirkuszi eszközöket, hátra lehet sétálni a kulisszák mögé. Egy igazi attrakcióval is készülünk.

Simet László, a kiváló magyar artista egy 50 méter hosszúságban kifeszített drótkötélen fog felmotorozni egészen a cirkuszsátor tetejébe.

A londoni olimpia záróünnepségén mutatta be jó néhány évvel ezelőtt.

- A Magyar Nemzeti Cirkusznak fontos szereplői az állatok. Világhírű lovas számokat mutatnak be, minden évben elefántfürdetést rendeznek. Ugyanakkor egyre többen követelik, hogy tiltsák be az állatok szerepeltetését, Szlovákiában ezt már törvénybe is foglalták. Mit gondol erről?

- A Magyar Nemzeti Cirkusz köztudottan állatbarát. Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy bebizonyítsuk, az állatokat lehet jól is tartani a cirkuszban. Hosszú évek óta ezen dolgozunk, ezért is jó, hogy tartunk nyílt napokat, ahol mindenki meggyőződhet erről. Mindig azt mondom, hogy különbséget kell tudni tenni cirkusz és cirkusz között.

Nem baj, ha fellépnek az olyanok ellen, ahol valóban vannak problémák. De ahol minden rendben van, ahol betartják a szabályokat, mint nálunk – Magyarországon nagyon komolyan szabályozzák az állattartást –, ott ilyen probléma nincs.

- Kicsit beszélne arról, hogy milyen körülmények között élnek ezek az állatok? Mit csinálnak két előadás között?

- Állatkerti körülményeket biztosítunk a számukra. Mindig törekszünk rá, hogy a legnagyobb kifutókat építsük fel nekik, elektromos karámban vannak, ahol a nagy mozgásigényüket ki tudják elégíteni. Ezek az állatok így nőttek fel, nekik ez a természetes. Sokan kérdezik tőlem is, hogy bírok úgy élni, hogy minden héten más városban vagyok. Számomra ez teljesen megszokott. Bár lakókocsiban élek, mégis lehet olyan körülményeket teremteni, mint egy lakásban. Igyekszünk minél rövidebb ideig szállítani őket. De van itt még valami: azáltal, hogy a cirkuszban vannak állatok, olyan városokban és falvakban is láthatnak elefántot, zsiráfot, ahol a lakóknak az anyagi körülményei nem engedi meg, hogy elmenjenek Budapestre, az állatkertbe.

A cirkusz bemutatja a harmóniát ember és állat között, és nagyon fontos: a porondon nem azt hangsúlyozzuk ki, hogy az elefánt egy lábon álljon, hanem az állatok szépségét.

Tehát manapság már nem az számít, hogy minél nehezebb produkciót mutassanak be, hanem hogy az emberek láthassák ezeket a csodálatos lényeket.

- Ezek a produkciók az állatoknak örömet okoznak? Mert egy kutyán látszik, ha élvezi a játékot.

- Igen. Vannak a cirkuszon kívül is állatok, amik dolgoznak. Vannak vakvezető kutyák, sportlovak. Egy vakvezető kutya is szereti, amit csinál. Folyamatosan jutalomfalatot kap. Az állatainkat mi sem kényszerítjük a produkcióra, hanem úgy tanítjuk, hogy jutalmazzuk őket, ezért szeretik, amit csinálnak.

- Idén is lesz elefántfürdetés?

- Természetesen lesz. Ez a Cirkuszok Éjszakájához kapcsolódó esemény. Idén sem lesz másként, sőt, szeretnénk két naposra bővíteni a Cirkuszok Éjszakáját, ugyanis akkora sikere van.

Az elefántfürdetéssel is az a célunk, hogy az emberek láthassák, milyen jól tartjuk az állatainkat.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
„Ha rajtam múlik, még 70-hez közeledve is színpadon leszek” – interjú Lecsóval a Pál Utcai Fiúk új lemezéről
11 év után ad ki új albumot az egyik legrégebb óta aktív magyar zenekar, ennek apropóján beszélgettünk frontemberükkel.
Láng Dávid; fotók: Béky Zoltán - szmo.hu
2019. április 20.



Bár folyamatosan koncerteztek és dalokat is írtak, lemezzel mégsem állt elő 2008 óta Leskovics Gábor (vagyis Lecsó) és zenekara. Most azonban végre megtört a jég: a stúdiózás már megvolt, és a tervek szerint nyár végén, ősz elején a rajongók is hallhatják az eredményét.

De addig is mozgalmas időszak vár rájuk: a napokban például a Müpában lépnek fel vonósnégyessel és fúvósokkal, sőt most először Bródy János is a vendégük lesz.

– Akárhogy is nézem, 36 éve aktív zenekarból nem sok van Magyarországon. Hogyan éled meg ezt?

– Általában akkor szoktunk számvetést készíteni, ha valamilyen kerek évforduló közeleg, a köztes időben ritkán gondolunk erre. Annyi biztos, hogy amikor elkezdtük, legfeljebb egy-két évre terveztünk, még az se gondoltuk volna, hogy a 10 éves fennállását megéri a zenekar.

Emlékszem, amikor az Omega 20. születésnapi koncertjén voltam, arra gondoltam, „jézusom, milyen öregek ezek, hogy már ennyi ideje nyomják...”

Aztán tessék, velünk is mi lett. De egyébként időnk sincs nagyon ezzel foglalkozni, mert szerencsére folyamatos a pörgés: sok a koncert és most ugyebár a lemezt is összeraktuk végre, szóval dolgozunk folyamatosan.

– Mik voltak a főbb sarokpontjai a 36 évnek?

– Az elején tizen-, majd huszonévesen teljesen amatőr módon működtünk. Aztán egyre többen kezdtek járni ránk, volt olyan, hogy egyik koncertről a másikra megduplázódott a közönség. A rendszerváltás idejére már megtöltöttük a Petőfi Csarnokot, de lemezünk egészen addig nem jelenhetett meg. Utána viszont megszűnt a Hanglemezgyár monopóliuma, és hirtelen mindenkitől kaptunk ajánlatot. Az 1990-ben kiadott első album még nagyobbat lökött az ismertségünkön, országszerte koncerteztünk és ’93-ig minden évben kijöttünk egy újabbal.

Ekkor lejárt az exkluzív szerződésünk a kiadóval, és ezzel párhuzamosan tagcserék is történtek, így kicsit alábbhagyott a lendület. Igaz, továbbra is rengeteget játszottunk, évi 100 fölötti koncertünk volt, de a dalírásra kevésbé koncentráltunk. Ez az időszak volt a rockklubok aranykora Magyarországon, szinte minden városban nyílt egy ilyen hely, ami ma már elképzelhetetlen lenne. Szerencsére minket nagyon sok „lakossági” rendezvényre, például városnapra is meghívnak, illetve a ’90-es évek végétől egyre inkább bejöttek a képbe a fesztiválok, így ma is sokat megyünk vidékre.

A mai felállás is nagyjából ekkorra alakult ki – Lacát leszámítva, aki 2007 óta játszik velünk –, és újfajta alkotói mechanizmust is hozott magával. Addig szinte minden szöveget és a zenék jó részét is én írtam, Balázs csatlakozása óta viszont ő is jelentősen kiveszi a részét ebből. Én ezt nevezném a zenekar harmadik korszakának, ami a mai napig tart.

– Az utóbbi pár évben mintha újra egyre többen járnának rátok. Ennek mi lehet az oka?

– Szerintem két dolognak köszönhető: egyrészt azok az akkori fiatalok, akik a ’80-as, ’90-es években alkották a közönséget, utána felnőttek és családot alapítottak, eltolódtak a preferenciáik a szórakozásról. Szép lassan viszont felnőttek a gyerekeik, elköltöztek otthonról, anya és apa ott maradt újra egyedül.

És amikor látják, hogy újra a városban játszik a PUF, most már gond nélkül mondhatják, hogy „menjünk, nézzük meg, olyan-e még, mint régen”. Persze nyilván kicsit félve jönnek el, de hamar aztán rájönnek, hogy a dalok továbbra is működnek, és a zenekar sem kevésbé energikus, mint annak idején.

A másik ok pedig, hogy bármit is csinálsz ilyen hosszú ideig, ennyire kitartóan és hitelesen, annak mindenképp meglesz a közönsége. Ez az összes műfajra igaz. Arénákat persze nem lehet megtölteni ezzel, de egy kitartó keménymag adott.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x