hirdetés

Szükséges, de nem elégséges – így reagált a WWF Magyarország a kormány klímavédelmi akciótervére

A természetvédelmi szervezet további 8 pontban szedte össze, mi mindent kellene még tennie az államnak a klímavédelem érdekében.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 21.


hirdetés

A globális környezeti krízis napi szinten megmutatkozó tünetei és a magyar társadalom növekvő környezeti elvárásai érdemi lépéseket sürgetnek a karbonsemlegesség és a fenntarthatóság területén. A kormány által bemutatott nyolc pontos klímavédelmi akcióterv kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az legfeljebb kezdő lépése lehet egy olyan intézkedési csomagnak, melyben az éghajlatváltozás és a természeti környezet rombolása egyenlő figyelmet kap - írja a WWF Magyarország sajtóközleményében, amit szerkesztőségünkhöz is eljuttattak, és amit szó szerint idézünk:

Örömteli fordulat, hogy alig fél évvel az európai karbonsemlegességi célkitűzések magyar vétója után a miniszterelnök évértékelő beszédében klímavédelmi akciótervet vezetett elő. Bár az intézkedéscsomag egyes pontjai adhatnak okot szakmai vitákra,

nem vonható kétségbe, hogy a kormány ezzel elismerte a környezeti válság súlyát és saját szerepét a megoldások keresésében látja.

A hivatalosan nyolc pontból álló klímavédelmi akciótervet tanulmányozva látható, hogy a pontok nagy része elsősorban nem a globális felmelegedés elleni küzdelem szempontjából fontos. A környezetszennyezés csökkentése, az egyszer használatos műanyagok betiltása, a folyók hulladékmentesítése vagy a környezetbarát technológiák erősítése alig jelentenek előrelépést az éghajlatváltozás megfékezése - vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése -, illetve a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás szempontjából. Ezek jelentősége hazánk élhető környezete és a minket ellátó természeti erőforrások védelme kapcsán mutatkozik meg. Ezzel összecseng, hogy Palkovics László miniszter a napokban már klíma- és természetvédelmi akciótervről beszélt.

Mind a kormány környezetpolitikája, mind pedig a környezetvédelmet középpontba állító, egyre erősödő közbeszéd szempontjából fontos tisztán látni, hogy jelenkori világunkat valójában két, egymással párhuzamosan zajló környezeti krízis állítja kihívások elé.

hirdetés

Az egyik a globális felmelegedés, melyet a fosszilis energiahordozók (a szénfélék, kőolaj és földgáz) égetése miatt a légkörbe jutó többlet szén-dioxid okoz - ennek következtében olvadnak a sarki jégsapkák, emelkedik a tengerszint, sűrűsödnek a szélsőséges időjárási jelenségek és természeti katasztrófák. Erre vonatkozóan határozott meg magas szintű, államfők által jóváhagyott közös célkitűzéseket a Párizsi Klímaegyezmény 2015-ben, és ennek kulcsfeladatai a megújuló energia felé történő átmenet és a karbonsemlegesség.

Biológiai létfeltételeinket, az ivóvíz- és élelmiszer-biztonságunkat, valamint a lakható területek kiterjedését azonban egy másik krízis is kockáztatja: a minket körülvevő természeti környezet pusztulása, melynek olyan súlyos tünetei vannak, mint a beporzó rovarok eltűnése, vízkészleteink elszennyeződése, a vadonélő fajok tömeges kihalása, a talaj termőképességének csökkenése, a mikroműanyagok felhalmozódása vagy a bolygó erdőterületeinek zsugorodása. Ezeket a problémákat a karbonsemlegesség önmagában nem fogja megoldani, sőt, nem megfelelő energiaátmenettel - például zöldmezős energetikai beruházásokkal vagy vízierőművek építésével - tovább ronthatjuk a természeti környezet állapotát.

Nem nehéz felismerni, hogy ez a két környezeti krízis egymással összefügg: jelenleg a légköri szén-dioxidot leghatékonyabban az erdők, a vizesélőhelyek, valamint az egészséges talajok és víztestek nyelik el. Közismert az is, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, a kedvezőtlen időjárási jelenségek kezelésében és a mikroklíma élhetőbbé tételében a vizesélőhelyek és az erdők kifejezetten pozitív szerepet játszanak.

Mindezek alapján - a teljesség igénye nélkül - további nyolc pontot javasolunk a klíma- és természetvédelmi akcióterv folytatásához:

1. Az állami természetvédelem erősítése, a természetvédelmi oltalom alatt álló területek állapotának javítása, védett természeti értékeink megőrzése.

2. Az állami tulajdonú erdőterületeken a hagyományos, vágásos erdőgazdálkodás visszaszorítása, a háborítatlan erdők és az örökerdők területének robusztus növelése. Őshonos fafajokból álló, vegyes összetételű erdők telepítése.

3. Magánerdő-területeken az erdők természetességi állapotának javítását és az örökerdők kiterjesztését szolgáló támogatási rendszerek fejlesztése.

4. Az árvizek levezetése helyett a vizek visszatartását fókuszba helyező vízkészlet-gazdálkodás, mely egyforma hangsúlyt helyez az aszály és az áradás kezelésére. Tavaink és folyóink ökológiai állapotának megóvása és javítása, az árterek bővítése és a vizek természetbarát tározása.

5. A csapadékvíz, a belvíz és a villámáradások okos kezelése és hasznosítása kisléptékű vizesélőhelyek kialakításával; tájszintű, természeti erőforrások megőrzésére alapozott vízpótlás megvalósítása.

6. Célzott költségvetési forrás elkülönítése élőhelyeket helyreállító és szén-dioxidot elnyelő ökológiai beruházásokra az önkormányzatok, az állami szervek, a KKV-k és a társadalmi szervezetek számára.

7. Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó, talaj- és vízkímélő mezőgazdaságot és többcélú tájgazdálkodást erősítő agrártámogatási rendszerek kidolgozása, a természeti erőforrások kíméletén alapuló mezőgazdasági módszerekre való áttérés.

8. Az energetikai célú biomassza-felhasználáson belül a tűzifa arányának csökkentése a lehetséges minimumig, ezzel az erdők egyéb hasznainak védelme a fakitermeléssel szemben (széndioxid-elnyelés, mikroklíma-védelem, vízmegtartás, talajvédelem, a levegőtisztaság védelme és közjóléti funkciók).

A WWF Magyarország egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy a természeti környezet és az éghajlat védelme a társadalom minden szereplőjét érintő kihívás, ezért az intézkedések tervezésében a nyílt szakmai párbeszéd, az átláthatóság és az érintettek bevonása nemcsak ajánlott, hanem szükségszerű is

- írják közleményükben.

Orbán Viktor múlt hétvégén évértékelő beszédében ismertette a klímavédelmi akcióterv egyes pontjait:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nemetorszag-magyar-fertozott-lelegeztetogep.jpg

16 napig volt lélegeztetőgépen egy 36 éves magyar férfi a koronavírus miatt Németországban

Nővére ma nyilatkozott az RTL híradónak, azt mondta, az öccse korábban teljesen egészséges volt. A tünetei torokfájással kezdődtek, egy hét múlva már intubálni és lélegeztetni kellett.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. április 08.


hirdetés

Legtöbbször idős krónikus betegek kerülnek lélegeztetőgépre a szakemberek szerint. De van kivétel is. A Németországi Augsburgban egy 36 éves, két gyerekes magyar férfi 16 napig feküdt intenzív osztályon, mesterséges kómában, lélegeztető gépen.

A nővére a tőle 190 km-re lévő Waiblingban él, szerdán nyilatkozott az RTL Híradónak. Azt mesélte, hogy a kisgyerekek bölcsődei dajkájától kaphatta el a koronavírust a testvére.

"Szülőértekezleten vettek részt, ahol az egyik dada vírussal fertőzött volt, amit pár nappal később egy e-mailben elküldtek a szülőknek"

- mondta Német Andrea az RTL Híradónak.

Ezután valamennyi érintett családot tesztelték, Andrea öccsénél viszont már a teszt eredménye előtt jelentkeztek a tünetek, március közepén.

hirdetés

"Fájt a torka, másnapra megérkezett a láz, az izomfájdalom, akkor utána elkezdte azt a részét, hogy nem volt étvágya, és akkor ugye ez magával vonta azt, hogy az ereje is alább hagyott"

- mesélte Andrea.

A férfi egyre gyengébb lett, végül már fel sem kelt az ágyból. A tesztnek ekkor még nem volt meg az eredménye, és hiába kérték, az orvosa nem utalta kórházba. Aztán március 22-én vasárnap nagyon rosszul lett.

"Nehézlégzés, nem kapott levegőt, már a szája el volt lilulva, a bőrelszíneződés is látszódott"

- mondja Andrea.

A férfi végül kórházba került, a nővére még aznap tudott vele beszélni, aztán éjszaka intubálni kellett, majd lélegeztetőgépre tették, az állapota sokáig kritikus volt, nem lehetett tudni, hogy életben marad-e.

"Ő egy egészséges 36 éves fiatalember. Nincsen se magas vérnyomás, se szív- és érrendszeri betegség, se cukor, tehát nincsen betegsége, amivel ilyen állapotba került"

- fogalmazott Andrea.

A férfi feleségén is kimutatták a koronavírust, ő karanténban van. A pár két éves fiára és négyéves kislányára most a férj nővére vigyáz, a gyerekek tesztje negatív lett.

Német Andrea egyébként ápolóként dolgozik, azt mondja, azért vállalta az interjút, hogy felhívja a figyelmet: bárki veszélyben lehet.

"Nagyon sokan még mindig az influenzával hozzák kapcsolatba, holott semmi köze az influenzához. Úgy gondolják a fiatalok, hogy megrázzák a vállukat, hogy erős vagyok, fiatal vagyok, nem lehet bajom. Igenis minden korosztály veszélyben van, nem a pánikkeltés a lényege"

- fogalmazott a Andrea.

Az RTL Híradóhóz késő délután érkezett a hír, hogy

Andrea öccsét levették a lélegeztetőgépről, felébresztették, magához tért és jobban van.

Az RTL Híradó riportja:


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
koronavirus-olaszorszag-korhaz-orvosok.jpg

Tovább csökkent az új halálos áldozatok száma Olaszországban, egy nap alatt több mint kétezren gyógyultak meg

Már ötödik napja nem került egy beteg sem intenzív osztályra.
MTI - szmo.hu
2020. április 08.


hirdetés

552-vel nőtt az elmúlt egy nap alatt a koronavírus-fertőzés halálos áldozatainak száma Olaszországban, amely elérte a 17 669-et - közölte szerda esti tájékoztatóján az olasz polgári védelmi hatóság. Az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma egy nap alatt 3836-tal emelkedett a huszonnégy órával korábbi 3039-hez képest.

A halottak száma csökkent a keddi 606-hoz képest. Az elmúlt egy nap alatt elhunyt 552 személynél csak április 5-én haltak meg kevesebben, akkor 525-en.

Az adatok szerint a gócpontnak tartott Észak-Olaszországban március 8-tól, vagyis a járvány február 20-tól számított terjedése utáni héttől, több mint 16 ezren haltak meg. Olaszország középső és déli részén valamivel több mint ezer volt a számuk. A halottak több mint 83 százaléka hetven év feletti volt.

Az egy nap alatt diagnosztizált fertőzöttek száma emelkedett keddhez képest, de kevesebb mint a negyvennyolc órával korábban jelzett 1941. Az északi Lombardiában az utóbbi egy nap alatt ismét 1089-re ugrott az azonosított fertőzöttek száma a korábbi több mint hétszázról.

A diagnosztizált fertőzöttek száma az országban elérte a 95 262-t: ebből több mint 28 ezer beteget kezelnek kórházban, az egy héttel ezelőtti több mint négyezerről 3697-re csökkent az intenzíven fekvők száma.

hirdetés

Ez az ötödik egymás utáni nap, hogy egy beteg se került az olaszországi kórházak intenzív osztályaira.

A gyógyultak száma túllépte a 26 ezret: az utóbbi egy nap alatt több mint kétezerrel emelkedett a gyógyultak száma, ami az eddigi legmagasabb.

Angelo Borrelli a polgári védelem vezetője hangsúlyozta, hogy a több mint 26 ezer gyógyult fele az utolsó egy héten gyógyult meg.

A gyógyultakat és halottakat is számolva a diagnosztizált fertőzöttek száma elérte a 139 422-t. A diagnosztizált fertőzöttek 26,7 százaléka 19 és 50 év közötti, 35,6 százaléka 51 és 70 év közötti, további több mint 36 százalékuk pedig hetven év feletti.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
kovacs-zoltan-allamtitkar.jpg

Kovács Zoltán: Fellazult a rend, és ez valószínűleg tükröződni fog a számokban is

Szerdán már-már egy normális napnak megfelelő forgalom volt az utcákon, és „ez nem egy jó jel” - mondta a kommunikációs akciócsoport vezetője.
MTI - szmo.hu
2020. április 08.


hirdetés

Orbán Viktor miniszterelnök az összes szempont és a szakértők figyelembevételével dönt a szombaton lejáró kijárási korlátozás után szükséges további lépésekről - hangsúlyozta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, a kommunikációs akciócsoport vezetője szerdán az M1 aktuális csatornán.

Kovács Zoltán hozzátette: az adatok és a személyes érzékelés is azt mutatja, hogy

szerdán már-már egy normális napnak megfelelő forgalom volt az utcákon, és "ez nem egy jó jel". Az utóbbi napokban fellazult a kijárási korlátozás betartásával kapcsolatos rend, és "ez valószínűleg tükröződni fog a számokban is"

- mondta.

Az államtitkár azt mondta, a koronavírus miatt két hete bevezetett korlátozás szombati lejárta előtt

hirdetés

Orbán Viktor miniszterelnök az összes szempont és a szakértők figyelembevételével hozza meg döntését "a végleges intézkedésekről". Ez nagyon nehéz feladat - jegyezte meg a húsvéti ünnepre utalva.

Kovács Zoltán emlékeztetett arra is, hogy a szerdai kormányülésen Orbán Viktor meghívására Karácsony Gergely főpolgármester és Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke is részt vett, és megosztotta gondolatait a kialakult helyzettel és a szükséges intézkedésekkel kapcsolatban.

Karácsony Gergely a kijárási korlátozás egy hónapos meghosszabbítását javasolta, Szita Károly pedig "szíve szerint szigorítana is". "Ezeket mind-mind figyelembe kell vennünk" - folytatta Kovács Zoltán, aki érthetőnek nevezte, hogy több kisebb - köztük Balaton-környéki - önkormányzat is próbálja lebeszélni az embereket, hogy az ünnep alatt településeikre látogassanak.

Az államtitkár azt is megjegyezte: bár a kormány kezdettől együttműködésben gondolkodik, az ellenzék azonban nem volt partner abban, hogy egységes döntés születhessen a különleges jogrendről és a gazdasági intézkedésekről.


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
diploma-nyelvvizsga-mentesseg.jpg

Feltétel nélkül mindenki megkaphatja a diplomáját, akinek eddig a nyelvvizsga hiányzott hozzá

A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint ez a lépés szembemegy a kormány eddigi nyelvoktatási politikájával.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. április 08.


hirdetés

Azok is megkaphatják idén a diplomájukat, akik eddig azért nem vehették át, mert nem volt meg hozzá a szükséges nyelvvizsgájuk. Ezt kedden jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Mint mondta, 75 ezer ilyen hallgató van, akik viszont most mentesülnek a nyelvvizsga-kötelezettség alól.

Az RTL Híradó érdeklődésére Innovációs és technológiai minisztérium azt is közölte, hogy nem számít, hogy a hallgató költségtérítéses vagy államilag támogatott képzésre járt, vagy hogy volt-e hallgatói szerződés, ami alapján a hallgató már kifutt az időből.

Mint írták:

feltétel nélkül mindenkinek jár a mentesség és visszamenőleges időkorlátja sincs.

A Nyelvtudásért Egyesület elnöke az RTL Híradónak azt mondta, a 75 ezerből 50-60 ezren vannak azok, akiknek már több mint egy évtizede nem sikerült teljesíteni a követelményt, ők már valószínűleg elhelyezkedtek. A mentesség így inkább a most diplomázóknak lehet valódi könnyítés.

hirdetés

Rozgonyi Zoltán szerint azonban ez az intézkedés szembemegy a kormány eddigi nyelvoktatási politikájával.

Szerinte az lett volna a jó megoldás, ha a most államvizsgázók azzal a megkötéssel kapják meg a diplomát, hogy a járvány lecsengése után teljesíteniük kell a nyelvvizsgakövetelményt.

Az RTL Híradó riportja:


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!