„Úgy döntenek gyermekek sorsáról az Oktatási Hivatal emberei, mintha egy hitelkérelmet bírálnának”
Az Alkotmánybíróság két döntése és az ombudsman vizsgálata szerint is alaptörvény-ellenes, illetve alapjogilag visszás a jelenlegi iskolaérettséget megállapító rendszer, mert nem garantálja, hogy minden gyermek iskolaéretten kezdhesse meg az általános iskolai tanulmányait. Az Alkotmánybíróság határozata kötelező érvényű volt a jogalkotóra, azaz a kormánynak változtatnia kellett a törvényen, úgyhogy változtatott is, de nem úgy, ahogy azt a szakmai szervezetek és a szülők remélték, vagy ahogy azt az Alkotmánybíróság a határozat indoklásában megfogalmazta.
A kormány a 2019-es törvénymódosítással megvonta az óvodák jogkörét, hogy a szülővel közösen dönthessenek arról, megkezdi-e a gyermek az iskolát hatévesen vagy sem. Ettől kezdve pedig nagyon változó, hogy az óvoda önkéntes alapon mennyire segít a szülőknek, például megbeszéli-e velük a döntés pedagógiai szempontjait, ad-e személyre szabott tanácsot és felhívja-e a figyelmüket arra, hogy hogyan, meddig, mit kell beadni, ha kérelmezni szeretnék az Oktatási Hivataltól a halasztást. Bár a kérvényezés lehetősége minden családnak adott, az érdemi tájékoztatást és tanácsadást nem szervezték meg, amivel pont a hátrányos helyzetű vagy kevesebb kérvényezési tapasztalattal rendelkező családok járnak a legrosszabbul.
„Országunkban sok olyan család él, köztük hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek, akiknek problémát okoz az online kérvényezés benyújtása, az indoklás megírása és a támogató dokumentumok beszerzése. Egyes esetekben az óvoda vagy más támogató szervezet segíthet, de a hátrányos helyzetűek megsegítése nincs országosan megszervezve. Pedig épp ezen családok számára lenne kiemelten fontos, hogy be tudják adni a kérelmeket, és legalább az iskolaérettség szempontjából ne hátrányos helyzetből kezdjék meg ezek a gyerekek a tanulmányaikat. A megfelelő tájékoztatás és támogatás elmaradása miatt sok helyen csak a kellő érdekérvényesítő képességgel rendelkező szülők kérvényeznek, és emiatt sok ezer gyermek lemarad a számára szükséges további egy év óvodai nevelésről” – mondja Miklós György, a Szülői Hang Közösség alapítója.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte tehát az új törvényt, és a határozat indoklásában szorgalmazta, hogy a jogalkotó kapcsolja vissza a rendszerbe „a gyermekek egyéni körülményeit és fejlettségét ismerő óvodai szakembereket”. A kormány azonban nem az óvodákat hozta megint működésbe, hanem a gyámhatóságot. Azaz innentől kezdve a gyámhatóság is kérelmezheti, hogy a gyerekek kapjanak még egy évet az óvodában.
„A törvénybe be lehetett volna újra iktatni az óvodák, vagy akár a családsegítő szolgálatok szerepét, de ha valaki a gyámhivatalt nevezi meg a jogszabályban, az azt jelzi, hogy nem akarja megoldani a kérdést. A gyámhatóságnak egyrészt nincs erre kapacitása, másrészt a gyerekek nagy része nincs a látókörükben, nem tudják, hogy iskolaérett vagy nem, és ők is hosszú határidőkkel dolgoznak. Ráadásul, általában azok a családok, akiket a legjobban kellene segíteni a kérelmezésben, inkább menekülnek, ha meghallják a gyámhatóság említését, nemhogy még segítséget is kérjenek tőlük” - kommentálja a módosítást a Szülői Hang képviselője.
A sajátos nevelési igényű gyermekek és szüleik sincsenek könnyű helyzetben, akiktől elvették annak a lehetőségét, hogy szakértői bizottság javaslatára a többiekhez képest még további egy évig maradhassanak az óvodában. Az Alkotmánybíróság egy szülői beadvány kapcsán itt is alaptörvény-ellenességet állapított meg, de a kormány nem adta vissza a plusz egy óvodai évet az SNI-s gyerekeknek, hanem kötelezték az óvodákat, hogy azok biztosítsanak plusz fejlesztéseket a rendelkezésre álló időben.
„Vagyis a kormányzat a probléma megoldását áttolta az óvodákra úgy, hogy közben az óvoda-, fejlesztő- és gyógypedagógus-hiány miatt még az előírt fejlesztéseket sem tudják maradéktalanul biztosítani az intézményekben, nemhogy még azon túl további foglalkozásokat nyújtsanak. Emellett az SNI-s gyermekek számára valóban még az az egy plusz év kellett volna, nemcsak feltétlenül a fejlesztések. Nekik időre lenne szükségük. Azt viszont nem adtak” – mondja Miklós György, aki a Szülői Hanggal számos ilyen ügyet végigkövetett és segített tavaly. „Több paksamétányi anyagot gyűjtöttünk be szakértői véleményekkel, hogy ezeknek a gyerekeknek miért van szüksége még egy évre az óvodában. Elmentünk vele az államtitkárhoz is, de elutasítottak bennünket.”
Az Alkotmánybíróság mellett az ombudsman is kifogásolta az új iskolaérettségi rendszert, többek között azért, mert a kérelmek beadási határideje január 15-e, ehhez viszont az kell, hogy legkésőbb novemberben vagy decemberben szakértői véleményt kérjenek a szülők arról, hogy csaknem egy év múlva iskolaérett lesz-e gyermekük. „Az Oktatási Hivatalban hatósági eljárásként vizsgálják a kérelmeket, aminek átfutási ideje van. Ez több hónapot jelent, ezért kell a szülőknek már januárban beadniuk a papírokat, ami viszont irreális, és megint csak nem a gyerek érdekeit szolgálja, mert egy kisgyermek pár hónap alatt is sokat fejlődhet, akkor is, ha semmi rendkívüli nem történik, de váratlan események is közrejátszhatnak ebben, mint például az, amikor tavaly és idén is bejött a járvány miatt a karantén, és több hónapig elmaradtak a különböző fejlesztések és foglalkozások” – magyarázza a Szülői Hang képviselője.
Gulyás Gergely a 2019. december 12-ei kormányinfón arról beszélt, hogy a korábbi rendszer azért volt szerinte „álszent”, mert nem az óvodák, hanem a szülők döntöttek a gyerekük iskolakezdéséről. Azt azért hozzátette, hogy „az egy legitim kérdés”, hogy „az államnak van-e teendője azzal kapcsolatban, hogy ebbe beleszóljon”.
A kormány gyakorlatilag úgy határozott, hogy az állam beleszólhat. Akkor is, ha épp az Alkotmánybíróság korábbi határozataira hivatkozva megerősítette, hogy az iskolaérettség, mint szakkérdés megállapítása elsősorban a szülő joga.
Gulyás Gergely miniszter ugyanitt azt is bejelentette, ha az új rendszer nem működik, akkor nyitottak arra, hogy kimondottan a szülők döntsenek a gyermekük iskolaérettségéről. Az Alkotmánybíróság és az ombudsman döntése értelmében márpedig komoly gondok vannak a rendszerrel, a kormány mégsem váltotta be ígéretét, a szülők továbbra sem dönthetnek helyi szinten, az óvoda szakmai segítségével saját gyermekükről.
„Az egységesítésre hivatkoztak az új rendszer bevezetésekor, holott az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy az iskolaérettség kérdése egyedi, esetenként szakmai mérlegelést is szükségessé tevő kérdés, nem pedig egy életkorhoz köthető, automatikusan bekövetkező képesség. Másrészt az Oktatási Hivatal nem teszi közzé, hogy milyen szempont- vagy értékrendszer alapján hagyja jóvá, vagy utasítja el a kérelmeket. Mint ahogy az is megyénként eltérő, hogy kér-e a pedagógusi szakszolgálattól is szakvéleményt, vagy elégendőek azok a dokumentumok, amelyeket a szülők beküldenek” – mondja Miklós György.
A Szülői Hang Közösség alapítója hozzáteszi, hogy a szülők és az óvodák visszaéléseire is hivatkozott a kormány, amikor bevezette az új rendszert, de hogy nem sok visszaélés lehetett, az abból is látszik szerinte, hogy tavaly a beadott kérelmek 97 százalékát jóváhagyta az Oktatási Hivatal. „Közben attól félünk, hogy a nagy sajtóvisszhangnak köszönhetően ilyen magas most még az elfogadott kérelmek száma, de ha ez idővel alábbhagy, akkor ez is változni fog. Márpedig ha az Oktatási Hivatal elutasítja a kérelmet, akkor a családoknak nincs sok esélyük. Hiszen csak bíróságon tudják megtámadni a döntést, ott viszont, az eddigi esetek azt mutatják, a hivatalnak adnak igazat, nem a szülőknek, akiknek ráadásul ilyenkor a perköltséget is fizetniük kell” – teszi hozzá a Szülői Hang Közösség képviselője. Miklós György szerint az új rendszer bevezetésének valós oka a drámai mértékű óvodapedagógus-hiány, de ahelyett, hogy a kormány megemelné az óvodapedagógusok bérét, mesterségesen igyekszik az óvodások számát csökkenteni.
A kislánya most középső csoportos az óvodában, gondok vannak a beszédértésével és a beszédével is. A logopédia és a TSMT torna tavaly is, idén is több hónapig elmaradt a járvány miatt. Az édesanya arra készül, hogy szeptemberben időpontot kér a szakorvostól, gyerekpszichológustól, mindenkitől, akitől csak lehet, hogy még időben beadhassák a kérelemmel együtt a szakértői véleményeket is, hogy ne kelljen hatévesen iskolába mennie Csengének. Az is nagy segítség lenne számukra, ha elvihetné a gyerekét a pedagógiai szakszolgálathoz, hogy ők mérjék fel, mennyire iskolaérett a gyerek, de ehhez sincs már joga. Az új törvény szerint ugyanis – a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek kivételével - már csak az Oktatási Hivatal kérhet szakvéleményt a pedagógiai szakszolgálattól. Csenge és családjának sorsa nem egyedi.
A beérkezett szülői vélemények is magukért beszélnek:
„4 óra és kb. 45 ezer Ft vizsgálat után, három, helyben széles körben elismert szakember véleményét csatolva, nem értjük, minek még 3 óra vizsgálatnak kitenni minket. A csatolt dokumentumokat biztosan nem olvasták el. Az egész mélységesen felháborító.”(egy szülő véleménye Veszprém megyéből)
(egy szülő véleménye Jász-Nagykun-Szolnok megyéből)
"A gyermekem testi, lelki és szellemi nevelésével, tanulásával kapcsolatban kompetens szülőként hiányolom az egységes kritériumrendszert, ami alapján az OH dönthetne a gyermekem iskolaérettségéről." (egy szülő véleménye Békés megyéből)
(egy szülő véleménye Pest megyéből)
A Szülői Hang Közösség már nem reménykedik abban, hogy a jelenlegi kormányzat változtatni fog a rendszeren, ezért Miklós Györgyék felvállalták, hogy próbálnak minden szükséges információt megosztani és eljuttatni a szülőkhöz tájékoztató anyagokon és önsegítő közösségi csoporton keresztül.