Csütörtökön az Országgyűlés gazdasági bizottsága meghallgatta Lázár Jánost, aki az építési és beruházási tárca miniszterjelöltje – írja a Telex.

A politikus magáról azt mondta, húsz éve parlamenti képviselő, ez alatt az idő alatt rengeteg ország- és városépítő munkát végzett,

Az elmúlt évtizedben az állami beruházások (összértékben 23,5 ezer milliárd forint) 80 százaléka infrastrukturális volt, az EU-ban Magyarország költi a legtöbb pénzt GDP-arányosan ilyen célokra, mondta a miniszter, aki hozzátette:

Elmondta azt is, célja, hogy tíz év múlva már ne lehessen észrevenni, ha Hegyeshalomnál átkelünk a határon, és például ne egy romos épület fogadja az arra utazókat.

– tette hozzá Lázár János, kiemelve, hogy ez azonban nem fog a verseny rovására menni.

Szerinte a sajtó képviselői korábban mindent elkövettek, hogy őt patás ördögként tüntessék fel a budapestiek szemében, azt a látszatot keltették, hogy ő jönni fog egy kamionnal, felszedi a köveket az Andrássy úton, és elviszi egy csongrádi faluba. Közölte, hogy ezzel szemben ő Budapestnek nagy híve, „nem a főváros fog kevesebbet kapni, hanem a vidék az eddigieknél többet” a működése alatt. Ugyanakkor – mint fogalmazott – ő azért a vidékben látja az ország aranytartalékát.

Lázár János célja, hogy növelje a hatékonyságot, a kiszámíthatóságot, átalakítaná az állami beruházások rendszerét, és mindenben az átláthatóságot hirdeti. Számba kell venni például szerinte, hány állami beruházás van folyamatban. Ezek keretösszege 10 ezer milliárd forint, és gondoskodni arról, hogy rendben lezáruljanak.

Állítása szerint jelenleg cégekbe (mint pl. a NIF Zrt.) van szétszórva minden, Lázár ehelyett azt szeretné, ha a minisztériumában képeződne le ez a struktúra, mert csak erre van ráhatásuk a választott képviselőknek.

Konkrét kérdésekre válaszolva Lázár elmondta, hogy nem volt az előző ciklusban önálló építészeti államtitkárság, most azonban lesz. Ez azért nagyon fontos szerinte, mert így az örökségvédelem, az építészet, építésgazdaság kiemelt szerepet kaphat, javulni fog a minőség, jobban érvényesülnek majd a lokális szempontok. Ugyanakkor nem szeretné, ha egyes építkezések politikai kérdésekké válnának, mint ahogy például szerinte a főpolgármester bizonyos beruházási kérdéseket politikai síkra akar terelni.

Példaként a Városligetet említette, aminél a tiltakozók szerinte elfelejtik, hogy nem pusztán a ligetről van szó, hanem a teljes területről, a Nyugati pályaudvar mögötti rozsdaövezet, az állatkert és a liget összekötése lehetne egy jó cél továbbra is. A fővárosiak tiltakozását ugyanakkor nem teljesen érti, a Városliget szerinte „nem egy Hyde park minőségű valami volt, hanem egy olyan hely, ahová az ember nem engedi el a gyerekét este, egy gaztenger, nem olyasvalami, amit védeni kell”.

A Fertő tó és a Városliget példájára felhúzva közölte, hogy ha a helyiek valamit szeretnének, akkor kompromisszumot kell kötni velük, ráerőszakolni semmit nem szabad a lokális közösségre.

A felkért miniszter szerint már most túl van építve az ország, a következő időszakban nagyon fel fog értékelődni annak a szerepe, hogy megtartsuk az ökológiai egyensúlyt az országépítés mellett. A jobbikos Z. Kárpát Dániellel egyetértve fontos, végiggondolandó területnek nevezte az üres lakások témáját, Mellár Tamásnak (Párbeszéd) a szuperkórház kapcsán pedig azt mondta, arról nem ő dönt, hogy lesz-e ilyen, de ha megszületik a döntés, akkor arról gondoskodik, hogy jó minőségben készüljön el.

„Nem áll távol tőlem az a gondolat, hogy ahol csak egy pályázó van, az nem érvényes pályázat, legalábbis első körben biztosan nem” – mondta Lázár az állam és az építési piac viszonyáról. „Jusson az építési vállalkozónak, de maradjon az államkasszának is” – tette hozzá.

Négy éve a 2018-as választási kampányban (egyik utolsó, országos politikában tett gesztusaként) Lázár János nagy port kavart felvételt tett közzé, amin a bécsi utcán néhány, muszlim viseletet hordó embert videózva az osztrák főváros borzalmas közbiztonságáról értekezett.