Koncert helyett az év performanszát mutatta be a Mörk a Nagyszínpad döntőjében
Szombat este a döntőjéhez érkezett a Nagyszínpad verseny idei kiadása: az eredetileg meghívott nyolc előadóból hárman léphettek színpadra és játszhattak az értékes díjakért. Egyenként 20 perces koncertet adtak az Akvárium Nagy Halljában, ami alatt a közönség végig szavazhatott, melyiküket látná legszívesebben győztesként.
Elsőként a Jónás Vera Experiment mutatta meg magát a tőlük megszokott hatalmas energiával, majd a Lóci Játszik következett, akiknek sikerült még tovább fokozniuk a hangulatot: a közönség gyakorlatilag végig sikítozva tombolt a produkciójuk alatt.
A Mörk maradt a végére, mint kiderült, dramaturgiailag abszolút nem véletlenül. Hiába voltak ugyanis a többiek is nagyon jók, biztosan az ő fellépésükre fogunk legtisztábban emlékezni. Ami nem is koncert, sokkal inkább egy tökéletesen megkoreografált performansz volt.
Méghozzá kényszerből: énekesük, Zentai Márk ugyanis néhány nappal ezelőtt váratlanul gége- és hangszálgyulladást kapott. Ennek következtében teljesen megnémult, ami enyhén szólva nem a legszerencsésebb fejlemény egy ilyen megmérettetés előtt.
A zenekar fejében azonban egy percig sem fordult meg a visszalépés gondolata.
Bár elmondásuk szerint először kicsit megijedtek, és nem tudták, mitévők legyenek, végül a lehető legfrappánsabb módon találták fel magukat. A koncert azzal indult, hogy a másik három tag feljött a színpadra, és elkezdték játszani Rage című dalukat instrumentális verzióban.
Utána a frontember is csatlakozott hozzájuk: a száján X alakú, fekete ragasztószalag volt, kezében pedig egy csomó nagyméretű tábla. Rajtuk a legváltozatosabb feliratokkal, amiket sorban el is kezdett mutogatni.
Bocs mindenkitől!!! – Gondolhatjátok, mennyire hülyén érzem magam... – Itt vagyunk a döntőben, és nem énekelhetek – Pedig NAGYON szeretnék! – De azért ebből is kihozzuk a maxot
Így állt össze fokozatosan a mondanivaló, ami alá a többiek szolgáltatták a laza háttérzenét. Majd következett a Pretty Damn Good Sandwich című dal, szintén instrumentális verzióban, megfejelve egy csomó újabb táblával a témában. (A tökéletes sandwich-ről: te milyennek képzeled? Bagett, zsemle, teljeskiőrlésű? – és így tovább).
Az első sorokban állók pedig külön is örülhettek, ugyanis miután ezeket a feliratokat megmutatta, Márk előrejött és valóban kiosztott egy egész tálcányi szendvicset közöttük. Amit persze hatalmas taps fogadott.
Ezután pedig a basszusgitáros, Szeifert Bálint lépett a mikrofonhoz, megköszönve a támogatást és arra kérve a közönséget, segítsenek vele együtt elénekelni a csapat legelső dalát, a Came for nothing-ot. Így is történt, mellesleg neki sincs oka egyáltalán szégyenkezni, ami az énekhangját illeti – bár mint szerényen hozzátette, Márkot nyilván nem lehet pótolni.
A végén Vera és Lóci is feljött a színpadra, így az utolsó refrén hatalmas együtténeklésbe torkollott. Egyszerre volt megható és katartikus.
Itt nézheted meg a teljes produkciót:
Ez pedig a zsűri, Bende Zsuzsa és Gerendai Károly értékelése:
Az eredményről ezúttal kizárólag a közönségszavazatok döntöttek, ezért – amint az már koncertjük alatt is tisztán látszott – a legmegszállottabb rajongótáborral bíró Lóci Játszik örülhetett a győzelemnek. Ők lépnek fel tehát idén a Sziget nagyszínpadán, de a Mörknek sincs oka szomorkodni:
szakmai különdíjként ugyanis ők képviselhetik Magyarországot jövőre a hollandiai Eurosonic fesztiválon, ahová sokkal jobban is illenek Lóciéknál.
Remélhetőleg ott már semmilyen hangszálprobléma nem lesz, de talán a mostani alkalom is sorsszerű volt így – ez a cikk például csak miattuk, spontán felindulásból született meg, és jó eséllyel mindenki más is az ő produkciójukra emlékszik majd legtisztábban az idei mezőnyből.