BUDAPEST

Ilyen az ország legnagyobb elnöki lakosztálya

Az ötcsillagos budapesti Corinthia szállodában találtuk meg az ország legnagyobb elnöki lakosztályát és báltermét.

Link másolása

Március végén kerül a mozikba a Grand Budapest Hotel című film, amely egy '20-as évekbeli luxusszálloda kalandos mindennapjaiba nyújt betekintést. Bár a forgatás nem nálunk zajlott, így a magyar főváros csak a címben jelenik meg, Budapesten is működött egy hasonló nevű és színvonalú szálló ebben az időszakban. Az Erzsébet körúti Grand Hotel Royal-t 2003 óta Corinthiának hívják, de patinás légköre és exkluzivitása semmivel sem csökkent.

A szállodát a Millennium évében, 1896-ban adták át, elsősorban a városligeti világkiállításra érkező hatalmas vendégseregnek szánták. Összesen 364 szobájával sokáig Európa legnagyobbjának számított. Értékét elsőrangú elhelyezkedése csak tovább növelte. Igaz, ennek megvolt a hátránya is: a második világháború során a németek, 1956-ban pedig a forradalmárok foglalták el és rendezték be itt főhadiszállásukat. Az épület mindkét alkalommal súlyos károkat szenvedett az orosz csapatok támadásaitól, helyreállítása több évet vett igénybe.

DSC_7377

DSC_7381

DSC_7384

DSC_7399

Itt található az ország legnagyobb bálterme, amely egyben az első hazai mozinak is otthont adott. Utóbbi 1915-ben kezdte meg működését, méghozzá a mozgóképet feltaláló Lumière fivérek segítségével: Párizs és London után ide hozták el az egész világon harmadjára találmányukat.

Mondanunk se kell, hatalmas sikerrel: a vetítésekre minden alkalommal kígyózó sorokban próbáltak bejutni az emberek, különösen azokra a néma híradófilmekre, amelyek a világháborús frontról tudósítottak. De nagy érdeklődés övezte az esti szórakoztató műsort is, ahol Chaplin-stílusú burleszkjeleneteket láthatott a közönség, élő zongorakísérettel.

Az egyre növekvő népszerűség miatt a bálterem egy idő után már csak moziként funkcionált. A '40-es évekig Royal Apolló filmszínház volt a neve, 1959-ben pedig Vörös Csillagként nyitott újra – immár a szállodától függetlenül, külön bejárattal. Végül 1992-ben zárták be, nagyjából ugyanekkor az egész Grand Hotel Royal is elnéptelenedett.

Az igencsak leromlott állapotú szálló Csipkerózsika-álma több mint egy évtizedig tartott. Ekkorra sikerült olyan befektetőt találni a máltai központú Corinthia csoport személyében, aki vállalta, hogy a műemléki szempontokat figyelembe véve végzi el a rekonstrukciót. Az Erzsébet körúti homlokzatot és a báltermet megőrizték, minden mást viszont teljesen lebontottak és az eredetihez megszólalásig hasonlító stílusban építettek fel újra.

A Corinthia Hotel Budapest 2003 áprilisában nyitotta meg kapuit 414 szobával, ami két évvel később 26 apartmannal is kiegészült a Hársfa utcai szárnyban. A bálteremben azóta díszvacsorákat, konferenciákat, esküvőket és változatos profilú más rendezvényeket tartanak – múlt hétvégén például egy borászati kiállítás helyszínéül szolgált. A vendégeket emellett külön uszoda és edzőterem is várja.

DSC_7452

DSC_7454

DSC_7371

DSC_7369

DSC_7352

DSC_7461

A szállodában vitán felül az elnöki lakosztály (Liszt Ferenc Suit) a legexkluzívabb hely, amely 240 négyzetméterével a maga nemében a legnagyobb Magyarországon. A négy külön bejárattal, két fürdő- és hálószobával rendelkező rezidencián olyan sztárok laktak eddig, mint Gerard Depardieu, Catherine Deneuve, Ridley Scott, Donald Sutherland, vagy Colin Firth. Akadt köztük, aki három hónapra(!) bérelte ki az éjszakánként szezontól függően három-ötezer euróba (900 ezer-másfélmillió forint) kerülő lakó- és munkahelyet.

Maga a berendezés természetesen elsőrangú, minden a kényelmet szolgálja, az öt csillag mégis a kiszolgálásban nyilvánul meg igazán. Ahogy Meskál Tibor, a Corinthia 52 éve pályán lévő ügyeletes igazgatója magyarázta nekünk, a hangsúly a személyes kapcsolaton van. A vendégeknek érezniük kell, hogy végig maximális figyelem irányul feléjük. Alapvető, hogy az alkalmazottak ismerjék a visszatérők preferenciáit, és mindenkit a nevén szólítsanak, persze a diszkréció megőrzése mellett.

DSC_7522

DSC_7492

DSC_7498

DSC_7507

DSC_7484

DSC_7503

Bár a technikai fejlődés elképesztő méreteket öltött az elmúlt 100 évben, ezek a dolgok gyakorlatilag semmit nem változtak, és minden bizonnyal ezután se fognak. A kettő együtt biztosítja azt az egyedülálló élményt, ami világszerte a luxusszállodák sajátja.

Ha szerinted is szép szálloda a Corinthia, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A Rovatból
Virágpompában a Tóth Árpád sétány, Budapest egyik legszebb japán díszcseresznye fasora
A történelem viharait is átvészelte a várfal, amelyen az öreg gesztenyefák elé 2009-ben ültették a lenyűgöző látványt nyújtó másik fasort.
Fotók: Nagy Bogi - szmo.hu
2024. április 04.


Link másolása

A tavasz egyik legszebben virágzó fája a japán díszcseresznye. A pár napig élvezhető látványosság sokakat vonz magához, gyönyörködni, fotózni. A rózsaszín virágözön a Budai Várban is minden évben elvarázsolja a látogatókat.

A Tóth Árpád sétány önmagában is egy különleges hely, hiszen egy régi középkori várfal tetején vezet végig, ahol a panorámát is érdemes kiélvezni.

A sétány jelenlegi formája 2009-ben készült el, a déli szakasz felújításával, ekkor ültették a fákat is Tihanyiné Tóth Mária tervei alapján. A ma már romantikus Várhegy várfalai korábban hadicélokra szolgáltak. A várfal romjaira 1720-ban telepítették az első fasorokat - ez volt Budapest első kettős fasora.

A sétány neve is többször változott, a 19. században Bastei Promenádnak hívták, majd 1879-től Bástya sétánynak, a 30-as években Horthy Miklós sétánynak és Gróf Bethlen István sétány is volt. 1946-ban nevezték el a nyugati részt Tóth Árpád sétánynak, mert a költő a közeli Táncsics Mihály utcában is élt. A második világháború után a fák is elpusztultak. A területet 1967-ben rendezték, ekkor ültettek gesztenyefákat, juharfákat. A díszcseresznyefák 2006-ban és 2009-ben kerültek a sétányra, míg a mögöttük álló gesztenyefák jóval idősebbek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
Szinte biztosan nem lesz klíma a 3-as metrón idén nyáron
Technikailag gyakorlatilag megoldhatatlan, hogy idén nyáron teljesüljön Karácsony Gergely egyik főpolgármesteri vállalása.

Link másolása

„A közbeszerzési eljárás jelenleg tárgyalási szakaszban van” – válaszolta a BKV a Népszavának, amikor a lap arról érdeklődött, hogy mikorra várható a hármas metró szerelvényeinek légkondicionálása. A lap szerint ez azt jelenti, hogy kivitelező híján aligha lesz nyárra klimatizálva a 3-as metró vonalán közlekedő 222 kocsi.

A budapesti M3 metróvonalon közlekedő járműveket 2016-ban 69 milliárd forintért gyártotta újra az orosz Metrowagonmash – rengeteg hibával. Tarlós István akkori főpolgármester 2017-ben még azt mondta: nem lesz gond azzal, hogy nincs klíma a hármas metró felújított szerelvényein, elvégre „az nem villamos, 25 méterrel a föld alatt nem tűzi a nap”, és „azt is lehetne követelni, hogy legyen büfékocsi is”.

Az őt váltó Karácsony Gergely még főpolgármester-jelöltként 2019 júniusában 34,8 fokot mért a vonal egyik kocsijában és megígérte, hogy utólagosan klimatizálják a hármas metró orosz szerelvényeit.

A BKV a városvezetés utasítására 2021 májusában feltételes közbeszerzési tendert írt ki az utólagos klimatizálásra, amelyre három ajánlat érkezett. Az egyiket érvénytelenítették, a Liberatus Hungary Kft. és a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. viszont versenyben maradt. Szerződést azonban egyikkel sem kötöttek a főváros nehéz pénzügyi helyzetére hivatkozva. Később felmerült, hogy az orosz gyártó ellen indított perben követelt kötbérből fedezik az utólagos klimatizálás költségét.

„A klimatizálás elsődlegesen nem pénz kérdés, szükség lenne hozzá az orosz gyártó hozzájárulására, amire kevés az esély. Ha enélkül nyúlunk a kocsikhoz, elvész a garancia. A helyzet tavaly óta nem változott, idén nyárra objektíve lehetetlen a légkondícináló berendezések felszerelése” – mondta a Népszavának Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki megerősítette azt is, hogy a munkát a kötbér terhére rendelnék meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
Karácsony Gergely: Rendet teszünk a Duna-parton, száműzzük a hajókat a belvárosból
A budapesti főpolgármester szerint az a céljuk, hogy a kikötő hajók által okozott terhelés a lehető legkisebb legyen.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. március 31.


Link másolása

„Felülvizsgáltuk és módosítjuk a Duna-parti Építési Szabályzatot” – írja húsvétvasárnapi posztja elején Karácsony Gergely. A főpolgármester szerint ezzel egy bonyolult, sok egyeztetést igénylő tervezési, véleményezési folyamat végére értek.

A városvezető bejegyzéséből kiderül, hogy az állami, szakmai és civil szervezetektől érkezett vélemények több tucat oldalt tesznek ki, több partnerükkel az utolsó pillanatig egyeztettek.

Szerinte a szabályzat lényegét egyszerűen össze lehet foglalni:

„Rendet teszünk a Duna-parton, száműzzük a lakók életét megkeserítő, és a panorámát elcsúfító hajókat a belvárosból, megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a Duna-partok a jelenleginél sokkal jobban szolgálhassák a budapestieket. Az a célunk, hogy a kikötő hajók által okozott terhelés a lehető legkisebb legyen, és minél egészségesebb egyensúlyt teremtsünk a folyó különböző célú használata közben.”

A teljes posztot itt lehet elolvasni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Újabb Kolodko-miniszobor: ezúttal Chuck Norris került fel egy budapesti hídra
A helyszín nem véletlen... A gúzsba kötött akcióhős szobra emlékeztet rá, hogy a híd építésének idején sokan szavaztak rá, mint névadóra.

Link másolása

Húsvéthétfőn újabb miniszobrot helyezett ki Kolodko Mihály. Ezúttal Chuck Norrist készítette el, amint az akcióhős gúzsba kötve fekszik...

A helyszín sem lehet véletlen: a Megyeri hídnál, a pesti oldalon található, a gyalogosúton, a Pest felirat alatt.

A híd építésekor névpályázatot is hirdettek, és akkor sokan szavaztak Chuck Norrisra.

Mivel élő személyről nem lehet ilyen létesítményt elnevezni, így a filmsztár nem kapott hidat Budapesten.

Az alkotásról a szobrász képeket is posztolt:


Link másolása
KÖVESS MINKET: