A rágcsálókat és az erszényeseket kimutathatóan stresszeli a természet pusztítása
Az emberek között immár orvosi-pszichológiai értelemben is elfogadott betegségnek tekintik a klímastresszt, a globális felmelegedés és következményei által okozott belső feszültséget, amely akár pánikrohamokat is okozhat. A Scientific Reportsban megjelent tanulmány szerint ugyanez a szorongás tetten érhető erdőlakó kis emlősökben is.
A chicagói egyetem biológusai prémmintákat vettek 106 kis rágcsálótól és erszényestől a paraguay-i atlanti erdő hat különböző területéről. Miután porrá őrölték a mintákat, biológiai vizsgálattal megmérték azok glükokortikoid-szintjét. Ezek a hormonok, mint például a kortikoszteron vagy a kortizol, nagyobb mennyiségben vannak jelen a szervezetben stressz esetén.
A kutatás megállapította, hogy azoknak az állatoknak, amelyek kisebb erdős területeken élnek, magasabb a glükokortikoid-szintje, mint azoknak, amelyeket nagyobb erdőség vesz körül. Mint Noé de La Sancha professzor, a tanulmány társszerzője elmondta, a kísérlet igazolta azt a korábbi feltevést, mely szerint
Tudjuk, hogy a stressz egy bizonyos szintig akár ösztönző hatású is lehet az embereknél, és így van ez az állatoknál is. A stresszhormon kisebb adagolásban erőt adhat nekik egy támadás visszaveréséhez, amikor új helyre költöznek, vagy az élet más problémáinak megoldásához. Amint a veszély elmúlik, a hormonok visszatérnek normális szintjükre.
David Kabelik neurológus szerint viszont ezeken az elszigetelt élőhelyeken élő állatok hosszú időn keresztül vannak kitéve erős stresszhatásnak, és ez betegségekhez, fiziológiai rendellenességekhez vezethetnek.
„Számos példát láttunk a történelem során arra, hogy ha beteg egyedek zsúfolódnak össze kis térben, az felgyorsíthatja a betegség átadását. És láttunk a közelmúltban is példákat arra, hogy egyes kórokozók átugrották a fajták közötti korlátokat – nyilatkozta Kabelik a Mongabay-nek.
Bár a kutatás nem ez utóbbi jelenségre irányult, de la Sancha is megerősítette, hogy mivel egyre több ember él világszerte közvetlenül az erdők közelében, ezek a területek mind potenciális gócpontjai mindenféle új állati eredetű betegségeknek. Ezzel kapcsolatban a professzor emlékeztetett az amerikai Wildlife Conservation Society (WCS) 2004-ben meghirdetett Egy egészség (One Health) elvének fontosságára, amely elismeri az emberi, állati és környezeti egészség összefonódását.
– mondta Kabelik.
A kutatás helyszínéül szolgáló erdős területek a paraguay-i Tapytá természetvédelemi rezervátumban vannak, nagyságuk 2-től 1200 hektárig terjed. Az Atlanti Erdőnek, amely az amazónai után a második legnagyobb dél-amerikai esőerdő, mára már kevesebb, mint egynegyede maradt meg és emiatt számos emlősfajta kipusztult a régióban.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
