Karácsony a „buligate” után azt szeretné, hogy 200 milliárddal több jusson a fővárosnak a Tisza-kormány alatt
A főpolgármester egy 200 milliárdos pénzügyi igényt támasztott az új kormány felé. Karácsony elmondta, hogy partneri viszonyt vár Magyar Péteréktől, de a tárgyalások első lépésének a főváros katasztrofális helyzetének rendezését tartja.
Karácsony Gergely a Népszavának adott interjút, amelyben beszélt a főváros és az új, Tisza Párt vezette kormány viszonyáról, Budapest súlyos pénzügyi helyzetéről és a jövőbeli terveiről.
A beszélgetés azzal az úgynevezett „buligate”-tel indult, amely abból fakadt, hogy a főváros egy „rendszerzáró bulit” szervezett az Országgyűlés alakuló ülése előtti napra, amit Magyar Péter kritikája után azonnal át is helyeztek. Karácsony Gergely szerint ő a nagyvonalúságot erénynek tartja, és nem gondolta, hogy a rendezvény bárki érzékenységét sértené, de mivel nem a provokáció volt a céljuk, összehangolták az eseményeket.
„Remélem, ennél nagyobb ügyeket is meg fogunk oldani”
– tette hozzá.
A főpolgármester szerint nem is buliról, hanem egyfajta örömünnepről, hálaadásról volt szó, amivel igazságot akartak szolgáltatni azoknak a társadalmi csoportoknak, akiket a NER megalázott.
„Különösen fontosnak érzem, hogy a rendszerváltás tegyen igazságot azokkal a társadalmi csoportokkal, akiket a NER meg akart alázni és tönkre akart tenni”
– fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy a csődben lévő városnak van-e erre pénze, Karácsony Gergely úgy reagált: „De hát ez nem egy Rolling Stones koncert lesz!”, hozzátéve, hogy a rakparti vendéglátóhelyek bevételeiből finanszírozzák a nyári programokat.
A főváros pénzügyi helyzetével kapcsolatban elmondta, bíznak abban, hogy az új kormánnyal sikerül megoldást találni a szolidaritási hozzájárulás ügyében, amelynek következő, 37,1 milliárdos részletére júniusig kaptak haladékot. Bár konkrét javaslatokat nem akart a sajtón keresztül üzenni, azt leszögezte, partneri viszonyt várnak az új kormánytól, ennek első lépése pedig a pénzügyi helyzet rendezése. „Kész csoda, hogy eljutottunk a választásokig, de ennek súlyos ára van: hitelek, faktorálás, kifizetetlen számlák” – mondta.
Azt is kijelentette:
„Azt biztosan állíthatom, hogy a főváros az idén nem tud szolidaritási hozzájárulást fizetni és még ez sem oldja meg a problémáinkat.”
Célként azt jelölte meg, hogy reálértéken ugyanazt a finanszírozási helyzetet érjék el, mint ami Tarlós Istvánnak utolsó évében megadatott, ami szerinte
a jelenlegihez képest 200 milliárd forintos pluszt jelentene.
Az új kormánnyal való kapcsolatról szólva elmondta, a kormány megalakulása után két minőségében is tárgyalna: Budapest főpolgármestereként és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnökeként.
„Egy év alatt többet beszéltem Magyar Péterrel, mint Orbán Viktorral hat év alatt”
– árulta el.
Szerinte az Orbán-kormánnyal való egyeztetés álságos volt, most viszont érdemi párbeszédre számít a város ügyeiről. Azt is elmondta: „Nekem nincs arra igényem, hogy kormányülésekre járjak, de arra igen, hogy érdemben egyeztessünk a város ügyeiről.” Javasolja továbbá a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának újraindítását is.
A főpolgármester részletesen beszélt a tervezett Budapest-törvényről, amelynek két kulcselemét emelte ki. Az egyik a közösségi közlekedés normatív finanszírozásának rendezése, beleértve az agglomerációs közlekedést is, amit egy regionális, állami-fővárosi együttműködésen alapuló BKK irányítana. A másik egy fajsúlyos, közhatalmi jogosítványokkal rendelkező „metropolitan” tanács létrehozása a várostérség számára, amely a közös ügyekről, például az építési szabályokról döntene.
„Nem egy újabb gittegyletet szeretnék, tudom most is létezik egy, ahová én sem járok el, mert semmi értelme, az ott elhangzottaknak ugyanis nincs semmi relevanciája”
– mondta a jelenlegi helyzetről.
A Fővárosi Közgyűlés átalakuló erőviszonyai kapcsán Karácsony Gergely kifejezte reményét, hogy a Tisza Párt a jövőben nagyobb felelősséget vállal, akár egy főpolgármester-helyettesi poszt betöltésével is. Azt mondta, a párt képviselői nem zárkóztak el ettől. A közgyűlési ülések időpontjának esetleges megváltoztatásáról, mivel több képviselő egyúttal EP-képviselő is lesz, úgy nyilatkozott: „Rajtam nem múlik, a szerdai ülés szokásjogon alapszik, ha ez segíti a közös munkát, tőlem akár vasárnap is lehet közgyűlés.”
Vitézy Dávid közlekedési miniszteri kinevezésével kapcsolatban a főpolgármester nem megkönnyebbülésről, hanem örömről beszélt. „Kifejezetten örülök, hogy lesz egy olyan minisztere az új kormánynak, aki jól ismeri Budapest problémáit és mélyen elkötelezett ezek megoldásában” – jelentette ki. Azzal kapcsolatban, hogy Vitézy Dávid miniszterként esetleg a saját sikereként állítaná be a budapesti fejlesztéseket, Karácsony Gergely azt mondta, ez őt a legkevésbé sem érdekli.
„De szerintem Dávidot nem kell félteni, a végén bizonyosan sikerül saját sikerének beállítani mindezt.”
A Fővárosi Közgyűlésből távozó kritikusairól, így Bujdosó Andreáról és Szentkirályi Alexandráról szólva azt mondta, a Tisza Párt eddig a kampány miatt felelősséghárító volt a fővárosban, de „ha ez hozzájárult a kétharmados győzelemhez, akkor az árat örömmel fizettük.” Hozzátette:
„De most, hogy immáron kétharmados többséggel irányíthatják az országot, eljött az idő, hogy a fővárosban is nagyobb felelősséget és szerepet vállaljanak a döntéshozatalokban.”
Az uniós források felhasználásával kapcsolatban hatalmas feladatokra számít, amihez a fővárosnak is hatékonyabb rendszert kell kiépítenie. Szerinte minimum, hogy lesz uniós fejlesztésekért felelős főpolgármester-helyettes, de ennél többre lesz szükség.
Az esetleges előrehozott önkormányzati választás ötletét elveti, szerinte ez sértené a választók jogait és veszélyeztetné az uniós forrásokat. Ugyanakkor elismeri, hogy az önkormányzati rendszerhez hozzá kell nyúlni, de ezt csak partnerségben lehet megtenni. Konkrét projektekről is szót ejtett: támogatja a Rákosrendező-beruházást, a Nyugati téri felüljáró elbontását, és a Városliget visszavételét a főváros kezelésébe. „De a Városliget Zrt-re nincs szükség” – szögezte le, hozzátéve, hogy a cég működtetésére fordított pénzt a parkosításra kellene költeni.
Végül támogatásáról biztosította a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra vonatkozó rendeletek visszavonását, és egy új, ingatlanfejlesztési hozzájárulás bevezetését javasolta a magánberuházók számára. „Meg kell fordítani az erőviszonyokat: a közérdek az első, a magánérdek a második” – zárta gondolatait.
Karácsony Gergely a Népszavának adott interjút, amelyben beszélt a főváros és az új, Tisza Párt vezette kormány viszonyáról, Budapest súlyos pénzügyi helyzetéről és a jövőbeli terveiről.
A beszélgetés azzal az úgynevezett „buligate”-tel indult, amely abból fakadt, hogy a főváros egy „rendszerzáró bulit” szervezett az Országgyűlés alakuló ülése előtti napra, amit Magyar Péter kritikája után azonnal át is helyeztek. Karácsony Gergely szerint ő a nagyvonalúságot erénynek tartja, és nem gondolta, hogy a rendezvény bárki érzékenységét sértené, de mivel nem a provokáció volt a céljuk, összehangolták az eseményeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lannert Judit: Nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára
Az oktatási miniszter egy interjúban beszélt az állami és egyházi iskolák párhuzamos finanszírozásának problémájáról. A tárcavezető szerint a kormányzat egyeztetni fog az egyházakkal a hálózat racionalizálásáról.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Qubitnek adott interjújában arról beszélt, hogy az első száz napban a kormányzat célja a pedagógusok és az iskolai légkör megnyugtatása. „Azt remélem, hogy egy kicsit megnyugodnak a pedagógusok, és ettől kicsit nyugodtabb lesz az iskolai hangulat is. Tényleg azt gondolom, hogy ez nagyon fontos” – fogalmazott a tárcavezető.
Ennek érdekében több, azonnali hatállyal bevezetendő intézkedést is bejelentett.
„Például a kompetenciamérés-cunamit leállítjuk, a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét megszüntetjük. Minden, ami túl sok adminisztrációval jár, azon változtatunk, és a sztrájkjogokat visszaállítjuk” – sorolta Lannert.
A tanárok mindennapi munkáját érintő könnyítések mellett a kormány az oktatás egyik legfontosabb eszközéhez, a tankönyvekhez is hozzányúl. A miniszter lépéseket ígért a szabad tankönyvválasztás visszaállítása felé, és jelezte, hogy felülvizsgálják a korábbi kormánytól megörökölt, áprilisban kötött szerződést, amelyet az állami tankönyvellátó, a KELLO írt alá.
A Nemzeti alaptanterv átalakítása hosszabb folyamat lesz, de az új irány már körvonalazódik: az új tartalmak integráltabban jelennének meg. Lannert Judit szerint be kellene emelni az állampolgári ismereteket, az egészséges életre nevelést, a pénzügyi ismereteket és a médiaműveltséget is.
A miniszter a tanítási módszerek rugalmasságát is szorgalmazza, példaként említette, hogy a kis alsósok, ha elfáradnak, kimehessenek az udvarra játszani, vagy akár az erdőben is lehessen órát tartani.
A helyi szintű rugalmasság megteremtéséhez azonban a központi irányítás átalakítása is szükséges. A miniszter bejelentette a Klebelsberg Központ és a tankerületek teljes átvilágítását, ami akár azonnali személyi következményekkel is járhat.
Az állami fenntartású intézményrendszer átvilágításával párhuzamosan a kormány az egyházi iskolák helyzetét is napirendre tűzi, amelyekkel kapcsolatban egyeztetéseket kezdeményeznek, a miniszter ezzel összefüggésben fogalmazott úgy: „az adófizetők forintjaiból nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára”.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Qubitnek adott interjújában arról beszélt, hogy az első száz napban a kormányzat célja a pedagógusok és az iskolai légkör megnyugtatása. „Azt remélem, hogy egy kicsit megnyugodnak a pedagógusok, és ettől kicsit nyugodtabb lesz az iskolai hangulat is. Tényleg azt gondolom, hogy ez nagyon fontos” – fogalmazott a tárcavezető.
Ennek érdekében több, azonnali hatállyal bevezetendő intézkedést is bejelentett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hodász András a miniszterelnök szavai után vallotta be, megbánta amit a meleg párokról mondott
Az egykori pap bejelentette, hogy megváltoztatta a véleményét a meleg párok örökbefogadásáról. Hodász Magyar Péter hétfői parlamenti felszólalására reagált, amely a szerető család fontosságát hangsúlyozta.
A hétfői parlamenti ülésen a gyermekvédelem reformjáról beszélt Magyar Péter miniszterelnök, aki a bicskei és a Szőlő utcai intézményekben feltárt súlyos visszaélések után azonnali lépéseket ígért. A kormányfő hangsúlyozta a gyerekek mielőbbi családi elhelyezésének elsődlegességét, és egy ponton az érvelése középpontjába a „szerető család” elvét állította, jelezve, hogy a gyermek érdeke mindenek felett áll.
Erre a felszólalásra reagált kedden egy Facebook-posztbanHodász András, influenszer és egykori pap.
Bejegyzését egy hat évvel ezelőtti fotó bemutatásával indította, amely egy 777Offline eseményen készült, ahol a meleg párok örökbefogadási jogairól vitatkoztak.
Felidézte, akkor még amellett érvelt, hogy egy árva gyereknek jobb állami gondozásba kerülnie, mint egy meleg párnál felnőnie.
„Mondtam ezt azért, mert akkor úgy gondoltam, hogy a hitbeli meggyőződésem ezt kívánja tőlem, és nem vettem kellően figyelembe a rendelkezésre álló tudományos és emberi tapasztalatokat” – írta.
Hodász azt is elismerte, hogy talán a túlbuzgósága és az a tévhit mondatta vele, hogy a szülők szexuális orientációja meghatározza a gyerekét. Mindezt annak ellenére tette, hogy az Egyháznak nincs erre vonatkozó normatív tanítása.
Majd a posztot az alsó, a miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásán készült képpel folytatta, és azt írja, hogy mára a kormányfő üzenetével azonosul.
„Azt mondta, hogy egy gyereknek elsősorban szerető családra van szüksége. Ma már vele értek egyet, és bánom, amit 18-ban mondtam.”
Azt is kifejtette, hogy nemcsak a bicskei és a Szőlő utcai botrányok miatt változott meg a véleménye, hanem azért is, mert azóta sok meleg párral találkozott, akik nagy szeretetben nevelik a gyerekeiket. Hozzátette, a tudományos kutatások is ezt támasztják alá, és ma már teológiailag sem látja indokolhatónak a korábbi álláspontját. Hodász azzal zárta sorait, hogy jó látni, minden jel szerint ezen a téren is változások lesznek idehaza.
Hodász Andrást 2022-ben saját kérésére mentették fel a papi szolgálat alól, miután nyilvánosságra hozta, hogy gyermekkorában őt is molesztálta egy pap. Azóta a gyermekvédelem ügyének egyik aktív szószólója lett.
Hétfőn a parlamentben éles vita alakult ki, miután az ellenzéki Rétvári Bence a kormány álláspontját próbálta megtudni a melegházasság és a meleg párok örökbefogadásának kérdésében. A miniszterelnök úgy válaszolt, hogy szerinte mindez csak terelés, és a Fidesz-KDNP nem az emberek valódi problémáival foglalkozik, majd feltette a kérdést, hol lenne jobb helyen egy gyerek: meleg pároknál, vagy drogkartelleknél és emberkereskedőknél?
Magyar kedden az álláspontját valamelyest árnyalta a kérdésben, azt mondta, hogy a melegházasság- és örökbefogadás-kérdést a magyar társadalomnak kell eldöntenie, és nem a miniszterelnöknek.
A hétfői parlamenti ülésen a gyermekvédelem reformjáról beszélt Magyar Péter miniszterelnök, aki a bicskei és a Szőlő utcai intézményekben feltárt súlyos visszaélések után azonnali lépéseket ígért. A kormányfő hangsúlyozta a gyerekek mielőbbi családi elhelyezésének elsődlegességét, és egy ponton az érvelése középpontjába a „szerető család” elvét állította, jelezve, hogy a gyermek érdeke mindenek felett áll.
Erre a felszólalásra reagált kedden egy Facebook-posztbanHodász András, influenszer és egykori pap.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Távozik Győrfi Pál, már be is mutatták a mentők új szóvivőjét
Az Országos Mentőszolgálat megbízott főigazgatója kedden bejelentette, hogy Szűcs Brigitta mentőtiszt veszi át a szóvivői feladatokat. A szervezet közleménye szerint a váltás a megújulási folyamat része, Győrfi Pál pedig a mentőszolgálat kötelékében marad.
Új korszak kezdődött az Országos Mentőszolgálat kommunikációjában: kedden bejelentették, hogy hosszú évek után már nem Győrfi Pál a szervezet szóvivője. A feladatot Szűcs Brigitta mentőtiszt vette át, miközben Győrfi a szervezet kötelékében marad. A döntést Constantinovits Miklós megbízott főigazgató hozta meg, a lépést pedig a szervezet megújulási folyamatának fontos állomásaként kommunikálták – írta az Index.
„Az Országos Mentőszolgálat a megújulás időszakát éli” – közölte a szervezet a hivatalos oldalán.
A közleményben kitértek a leköszönő szóvivőre is, akinek megköszönték az eddigi munkáját, és jelezték, hogy Győrfi Pál a mentőszolgálat állományában marad.
Győrfi Pál is üzent a nyilvánosságnak, bemutatva utódját.
„Előttem az utódom. Fogadjátok szeretettel Szűcs Brigitta szóvivő bajtársnőt! 43 éve csatlakoztam az Országos Mentőszolgálathoz, számomra ez Hivatás az Életért!” – búcsúzott a pozíciótól.
Az új szóvivő, Szűcs Brigitta komoly szakmai háttérrel érkezik a pozícióba. 2018-ban, az első női mentőápolók között csatlakozott a mentőszolgálathoz. A Központi Mentőállomáson teljesített szolgálatot, később mentőtiszti diplomát szerzett.
A terepmunka mellett a háttérfeladatokból is kivette a részét: a Központi Irányító Csoportban segélyhívásokat fogadott, a Közép-magyarországi régió oktatásszervezőjeként pedig az új belépők felkészítését és a bajtársak továbbképzését is támogatta. Szakmai elhivatottságát mutatja, hogy idén a HUNOR mentőszervezet egészségügyi komponensének is tagja, és jelenleg egyetemi mesterképzésre készül.
Új korszak kezdődött az Országos Mentőszolgálat kommunikációjában: kedden bejelentették, hogy hosszú évek után már nem Győrfi Pál a szervezet szóvivője. A feladatot Szűcs Brigitta mentőtiszt vette át, miközben Győrfi a szervezet kötelékében marad. A döntést Constantinovits Miklós megbízott főigazgató hozta meg, a lépést pedig a szervezet megújulási folyamatának fontos állomásaként kommunikálták – írta az Index.
„Az Országos Mentőszolgálat a megújulás időszakát éli” – közölte a szervezet a hivatalos oldalán.
A közleményben kitértek a leköszönő szóvivőre is, akinek megköszönték az eddigi munkáját, és jelezték, hogy Győrfi Pál a mentőszolgálat állományában marad.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Brutális áremelkedés jöhet a fehérjeporoknál a népszerű fogyókúrás szerek miatt
A GLP-1 gyógyszereket használók által fűtött keresletnövekedés történelmi csúcsra lökte a tejsavófehérje árát. A helyzet különösen a kisvállalkozásokat sújtja, akik a készletekért küzdenek, és gyakran dupla árat fizetnek az alapanyagért.
A tejsavófehérje ára az ötszörösére drágult, és egyes beszállítók már az év végéig kifogytak a készletekből, miután a fogyókúrás gyógyszerek és a fehérjedús étrendek iránti globális kereslet az egekbe lökte az igényeket. A piacot olyan nyomás alá helyezte a helyzet, hogy több gyártó kénytelen olcsóbb keverékeket használni.
A 80%-os koncentrációjú tejsavófehérje tonnánkénti ára a 2023. júniusi 4302 fontról idén júniusra 23 751 fontra nőtt – írja a The Guardian. Északnyugat-Európában az élelmiszeripari minőségű savópor ára tonnánként 1700 eurót közelíti, ami történelmi csúcsnak számít, az év eleje óta pedig több mint 50 százalékkal emelkedett.
A helyzetet súlyosbítja, hogy több beszállító már a teljes évre eladta a készleteit, egy gyártó pedig a nyár után várhatóan leállítja az egyik népszerű, 34%-os koncentrátum előállítását.
A robbanásszerű kereslet egyik fő motorja a GLP-1 típusú, Mounjaróhoz hasonló gyógyszerek terjedése. Mivel ezek a szerek csökkentik az étvágyat, az orvosok gyakran javasolnak megnövelt fehérjebevitelt az izomtömeg megőrzése érdekében.
Erika Tamayo, a Hermosa fehérjemárka alapítója szerint amint a GLP-1 készítmények népszerűek lettek, az emberek rájöttek a fehérje fontosságára. „Aztán a nagy szupermarketekben rengeteg termékhez kezdtek tejsavófehérjét adni – a popcornhoz, a chipsekhez, még a fehérjés fánkokhoz is. Mostanra szinte minden tartalmaz fehérjét, mert a diéták kerültek a fókuszba” – tette hozzá.
A kínálat azonban nem tud lépést tartani, mivel a tejsavófehérje a sajtkészítés mellékterméke, így a mennyisége a sajtpiac alakulásától függ.
A kialakult hiány miatt a kisvállalkozások különösen nehéz helyzetbe kerültek. Tamayo tapasztalatai szerint az elmúlt két évben negyedévről negyedévre nőttek az árak, a nagyobb cégek pedig könnyebben elnyelik a drágulást, miközben piaci részesedést szereznek.
„Tudunk ugyan fehérjét beszerezni, de a múlt negyedévhez képest dupla áron vásárolunk. Még van készletünk az előző rendelésből, és ezt nem azonnal hárítjuk át az ügyfeleinkre, de egy ponton muszáj lesz” – mondta.
A piac ugyanakkor reagál a kihívásokra. Jasper Endlich, a Vesper nevű piaci elemző platform munkatársa szerint bár egyértelmű a hiány, a megoldások már látszanak.
„A jó hír, hogy a piac reagál… Új üzemek nyílnak… Ahol korábban csak tejsavófehérjét tartalmaztak a termékek, ott most egyesek kisebb mennyiségű tejfehérjével kevert keverékeket használnak. Az összes fehérjetartalom nagyjából hasonló marad, miközben az összetevők költsége akár a felére vagy a harmadára is csökkenhet” – magyarázta az elemző.
A globális trendre Magyarországon is van már válasz: Szekszárdon a Tolnatej egy 26,1 millió eurós beruházás keretében épít új, automatizált tejsavófehérje-feldolgozó üzemet – közölte a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA).
A tejsavófehérje ára az ötszörösére drágult, és egyes beszállítók már az év végéig kifogytak a készletekből, miután a fogyókúrás gyógyszerek és a fehérjedús étrendek iránti globális kereslet az egekbe lökte az igényeket. A piacot olyan nyomás alá helyezte a helyzet, hogy több gyártó kénytelen olcsóbb keverékeket használni.
A 80%-os koncentrációjú tejsavófehérje tonnánkénti ára a 2023. júniusi 4302 fontról idén júniusra 23 751 fontra nőtt – írja a The Guardian. Északnyugat-Európában az élelmiszeripari minőségű savópor ára tonnánként 1700 eurót közelíti, ami történelmi csúcsnak számít, az év eleje óta pedig több mint 50 százalékkal emelkedett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
