161 éve született az excentrikus festőzseni
Csontváry kezdetben gyógyszerész szeretett volna lenni, de tehetséget érezve otthagyta állását, és különböző mesterektől festészetet tanult. Összesen mintegy száz nagyobb művet alkotott, legjelentősebb képei közé tartozik a Magányos cédrus, a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, a Római híd Mosztarban, illetve a Traui tájkép naplemente idején. Utóbbi egy 2012 végi árverésen rekordáron, 240 millió forintért talált új gazdára.
Azonban nem volt mindig ilyen népszerű. Míg külföldi kiállításairól (például az 1907-es párizsiról) a legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak, kortársai itthon nemigen ismerték el. Ehhez különc életvitele, és élete vége felé egyre jellemzőbb látnoki-prófétai allűrjei is hozzájárultak, melyeket a képeit elemzők közül többen pszichopatológiásnak tartanak.
Magányos cédrus
Bár sosem részesült pszichiátriai kezelésben, könnyen felfedezhetőek művein a skizofrénia tünetei. Emiatt szinte mindenki őrültnek, eredeti szakmájára utalva "bolond patikusnak" tartotta.
Számos utazást tett, legismertebb képeit Keleten festette. Járt többek között Egyiptomban, Palesztinában, Libanonban, Athénban, Szíriában, Olasz- és Németországban, illetve a Szentföldön is.
Művészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem.
Római híd Mosztarban
Csontváry Öreg halász című képe talán minden másnál jobban bizonyítja, mekkora zseni volt a festő. Egy művészettörténész rájött, hogy ha függőlegesen a középvonalra egy tükröt tesz, tehát a bal oldalt tükrözi a jobb oldalra, illetve fordítva, akkor újabb 2 különböző kép lesz az eredmény.
Íme az eredeti kép:
Tükrözve a bal oldalt: második kép
Az öreg halász mögött nyugodt a tenger és a tűzhányó is, csónakban ül.
A jobb oldalt tükrözve: harmadik kép
Az ördög mögött viharos a tenger, kitört a tűzhányó és koporsóban ül.
Csontváry képei az utókor számára minden bizonnyal elvesztek volna, mert örökösei a rendkívül jó minőségű vásznakat fuvarosoknak akarták eladni anyagárban. A képek megmentője egy fiatal építész, Gerlóczy Gedeon volt, aki az utolsó pillanatban felvásárolta azokat. Az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel igazán jelentőségét, művei azóta a legértékesebb magyar festmények között vannak.
Olajfák hegye Jeruzsálemben
1919. június 20-án halt meg, az Óbudai temetőben helyezték nyugalomra. Sajnos azonban nem végleg: miután lejárt a parcella 30 éves használati ideje, senki nem intézkedett sírhelyének meghosszabbítása ügyében, így a Köztemetői Szabályrendelet értelmében hamvait exhumálták és egy névtelen, közös sírba helyezték. Ebből következik, hogy manapság a Kerepesi temetőben nem a sírja, hanem csak a síremléke található.
Ha szereted Csontváry képeit, nyomj egy lájkot!