hirdetés
badacsony_kotelpalya_ck.jpg

Badacsonyban lehetett volna a magyar síparadicsom: íme a szocializmus havas-jeges balatoni tervei

Remek ötlet, amiért nagy kár, hogy nem valósult meg, vagy igazi agyrém? Szerinted?
Forrás: Tó-retró blog - szmo.hu
2018. október 27.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

A Badacsony bazaltsziklái mindig is gyönyörű kirándulóhellyé tették ezt a vidéket, nem hiába innen nyílik az egyik legszebb balatoni panoráma. A II. Világháború után romantikus útleírások tömkelege foglalkozott a badacsonyi túrákkal, amelyek az 50-es években általában a Szigliget hajó fedélzetéről indultak, és a hegyek oldalában dúsan termő szőlőtőkék között kanyarogtak fölfelé. Már akkor is léteztek a jól ismert helyi látnivalók, mint a történeti múzeum vagy a Kisfaludy-ház, a Rózsakőnek titulált szív alakú szikla, amely állítólag az örök szerelmet hozta el azoknak, akik háttal együtt ráülnek.

A túrából természetesen nem maradhatott ki az isteni badacsonyi bor sem, amely még a szocializmus idején is kiemelkedett az egyéb magyar borszövetkezeti termékek közül. Ebből is látható, hogy a Badacsony mindig is óriási turisztikai lehetőségeket rejtett magában, még sem történt semmilyen óriási fejlesztés a területen, még a Balaton fénykorában sem. Pedig tervekből akadt bőven!

A balatoni sípálya ötlete

1963-ban készült el az első jelentősebb fejlesztési terv, amikor leállt a kőbánya, és a párt turizmusért felelős bizottsága elkezdett gondolkodni a vidék és a bánya hasznosításán. Szerintük Badacsony lehetett volna a téli tó ékköve. Terveztek ide turistaszállót, campinget, éttermeket. A bánya központi épületeiben és raktáraiban további vendéglátásra alkalmas helyszíneket szerettek volna kialakítani, ahol akár 300 főt is el lehetett volna szállásolni.

A bánya kötélpályáját pedig átalakították volna sífelvonóvá. A síeléssel, a balatoni jégvitorlázással, a korizással és a fakutyázással, valamint az új szállodakomplexumokkal a Badacsony lett volna az a téli turisztikai célpont, amely zord időben a magyar tenger partjára vonzotta volna a kül- és belföldi turistákat.

hirdetés

Drótkötélpálya a bazaltbánya és a zúzóüzem között. 1961. Fotó: Fortepan/Chuckyeager Tumblr

Ami megvalósult és megmaradt a nagy tervekből: a Tátika és a bor

Bár a fejlesztések elkezdődtek, de a nagy téli balatonparti paradicsom megalkotása csak vágyálom maradt. Első körben, 1962-ben például megnyílt a Tátika presszó/étterem, amely különleges betonépületével máig Badacsony szocreál, ikonikus építményének számít. Egy napfényes pénteken ünnepélyes keretek között nyitották meg a 120 betoncölöpön nyugvó éttermet, amelyet Callmeyer Ferenc Ybl-díjas építészmérnök tervezett. A badacsonyi kikötő üvegfalú betonépítménye igen népszerű volt már az első hétvégén is, hiszen akkoriban az egyik legmodernebb balatoni étteremnek számított.

A tervező így igencsak megsértődött, amikor a hivatalos ünnepségre még egy meghívót sem kapott, holott a párt központi bizottságának tagjai és a helyi tanács képviselői rögtön kipróbálhatták az új Tátika konyhán készült finomságokat. Ennek a csalódottságának egyébként egy újságcikkben adott hangot. Bár nagy reményekkel indult neki a szezonnak a Tátika, és a kikötőben egymást váltó turistahajók is ontották a vendégek százait, mégsem lett olyan nagysikerű, mint amit vártak tőle.

Az építész, Cellmeyer Ferenc írása a Magyar Nemzetben. Forrás: Arcanum

Badacsony, hajóállomás, Tátika étterem. 1962. Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

A kikötő a Tátika étterem teraszáról nézve. 1962. Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

Sokak szerint ennek oka a légkondicionálók és a ventilátorok hiánya volt, ami miatt nyáron közel 50 fokos volt a hőmérséklet az épületben, mintha csak egy üvegkatlanban főtt volna vörössé a jónép. A szabad teraszt pedig a szúnyogok ezrei tették élvezhetetlenné.

A térség másik kötelező eleme és egyben finomsága a bor, amely az elmúlt 20 évben, részben a Laposa családnak köszönhetően új életet lehelt a badacsonyi turisztikába. De az itt termett szőlőből készült bor nem egy XXI. századi találmány, erre a gasztronómiai értékre már a szocializmusban is büszkék voltunk. Itt működött például a Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepe is, ahol új fajtákkal próbálkoztak.

Fotó: Fortepan/Mészáros Zoltán

A 60-as években a környék szőlősgazdáiból és az itt telket birtoklókból szakszövetkezet alakult, amely folyamatosan nőttön nőtt: eleinte 600 hektoliter bort tudtak termelni a szövetkezeti gazdák, de volt idő, amikor ez a szám felkúszott 15000 hektoliterre is. Az akkori agrár kimutatások szerint a bor jó része külföldi polcokra került, a Szovjetunióba, az NSZK-ba és Ausztriába szállították a badacsonyi olaszrizlinget.

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnéd megtudni, hogy nyaraltak a szüleid, akkor is.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
okmok-vulkán.jpg

Kitört egy hatalmas vulkán Alaszkában, felgyorsult a római köztársaság bukása

A Julius Caesar halála körüli évek írott forrásai szokatlanul hideg időjárásról, rossz termésről, éhínségről, betegségekről, békétlenségről számolnak be a Földközi-tenger partjainál. Ekkortájt két kitörés is volt, a klímamodellek szerint a nyár és az ősz akár átlagosan hét Celsius-fokkal is hűvösebb lehetett még Európában is.
MTI, fotó: Wikipedia - szmo.hu
2020. június 23.


hirdetés

Gyorsíthatta a római köztársaság és a Ptolemaioszok egyiptomi uralmának bukását az alaszkai Okmok vulkán kitörése i. e. 43-ban egy új nemzetközi kutatás szerint.

A Julius Caesar római államférfi i. e. 44-ben történt halála körüli évek írott forrásai szokatlanul hideg időjárásról, rossz termésről, éhínségről, betegségekről, békétlenségről számolnak be a Földközi-tenger partjainál. Ezek a tényezők vezettek végül a római köztársaság és a ptolemaioszi Egyiptom bukásához.

A történészek régóta sejtették, hogy a természeti jelenségek vulkánkitörés számlájára írhatók, de nem tudták megállapítani, hol, mikor és milyen erővel törhetett ki a tűzhányó.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerzői északi-sarkköri magmintákban talált tefra, vagyis vulkánok által kilövellt szilárd törmelékanyag elemzésével jutottak el oda, hogy az alaszkai Okmok vulkán i. e. 43-as, kalderát kialakító erupciója összefügghet a Mediterráneum eddig megmagyarázhatatlanul szélsőséges időjárásával.

- Lenyűgöző dolog, amikor bizonyítékot találunk arra, hogy egy tűzhányó a világ másik felén kitör, ezzel hozzájárul a római köztársaság és a hellenisztikus egyiptomi állam bukásához és a római birodalom felemelkedéséhez - mondta el a ScienceDaily.com-nak Joe McDonnell, a renói Sivatagkutató Intézet (DRI) tudósa, a kutatás vezetője.

hirdetés

A felfedezés tavaly történt a DRI jégminta-laboratóriumában, ahol McConnell és a svájci Michael Sigl egy mintában szokatlanul jó állapotban fennmaradt tefrára bukkantak. Ezután új vizsgálatokat végeztek grönlandi és oroszországi fúrások mintáin, melyeket még az 1990-es években gyűjtöttek és amerikai, dán és német intézetekben őriztek. Korábbi mérések eredményeit is figyelembe véve világosan kirajzolódott két kitörés, az egyik i. e. 45-ből, amelyik erőteljes, de rövid volt, és egy másik, sokkal hatalmasabb és elhúzódóbb esemény i. e. 43-ból, amelynek következményei több mint két további éven át nyomot hagytak a jégmintákban.

A második kitörést tovább vizsgálták a jégben talált tefra geokémiai elemzésével és megállapították, hogy a minták megegyeznek az Okmok alaszkai vulkán kitörésének apró szilánkjaival. Ez volt az elmúlt 2500 év egyik legpusztítóbb erupciója.

Ezután brit, svájci, ír, német, dán, alaszkai és connecticuti történészek és természettudósok az egész világról összegyűjtötték a különböző tudományágak bizonyítékait: többek között fák évgyűrűinek az éghajlatról tanúskodó adatait és barlangok kőzetrétegeinek mintáit.

Számítógépes szimulációval vizsgálták a vulkáni tevékenység idő- és térbeli hatásait az adott időszakban, hogy jobban megértsék, hogy befolyásolta az esemény az éghajlatot és a történelmet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
level.jpg

Egy második világháborús palackba zárt levelet találtak, melyet két férfi írt az utókornak

Az üzenet alapján megpróbálják most megkeresni a hozzátartozókat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 10.


hirdetés

Egy második világháborús palackba zárt levelet találtak egy lengyel vasútállomás falába rejtve. Az üzenetre az épület felújításakor bukkantak rá. A kis települést eddig szinte alig ismerték, ám a különös lelet óta hirtelen híressé vált.

Mint kiderült, az elrejtett levelet 1941-ben írta két lengyel férfi. Az akkor 39 és 41 éves férfiak egy náci táborban dolgoztak kényszermunkásként. A levélben az általuk átélt szörnyűségekre akarták felhívni a világ figyelmét.

Egy történész szerint 1940-41-ben sokakat vittek el táborokba és a levél írói bizonyára tanúi lehettek a borzalmaknak. A városka állomásán tranzitállomás működött, ahonnan koncentrációs táborokba szállították az embereket.

Az üzenetet írók későbbi sorsáról semmit nem lehet tudni. A hatóságok most megpróbálják felkutatni hozzátartozóikat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
balassi-sztergom.jpg

Iszákos erőszakoló vagy nagy reneszánsz költő? Balassi Bálint ad okot bőven mindkét jelzőre

A magyar nyelvű irodalom első klasszikusa, Balassi Bálint, a XVI. század hírhedt „rocksztárja” is volt egyben. Kortársai inkább a tivornyáiról ismerték, mintsem a romantikus költeményeiről.
Tóth Noémi írása - szmo.hu
2020. június 30.


hirdetés

Bár Balassi Bálint (1554-1594) irodalmi érdemei elvitathatatlanok – hiszen ő volt az első tehetséges magyarul verselő költő, aki ráadásul elsőként rendezte ciklusokba a munkásságát –, de ez legfeljebb csak kicsit menti fel a többi, életét legalább ennyire meghatározó tette alól.

Az egész Felvidéket uraló főúr, Balassi János báró fiaként gyakorlatilag bármit megtehetett, és meg is tett. Családjának szerencséje volt, hiszen a törökök pont nem az ő birtokaikat foglalták el azokban a vészterhes időkben. Balassi a tipikus elkényeztetett, gazdag gyerekek életét élte Zólyom városában. Hiába a kitűnő neveltetés, csak az szórakoztatta igazán, ha ittasan embereket fosztogathatott, zaklathatott vagy éppen erőszakolhatott.

1583-ban olyan irományt rittyentett a zólyomi bírónak, miután beperelték, mert nyilvánosan ki akart rabolni és meg akart rontani egy polgárasszonyt, hogy a fal adta a másikat. Néhány idézet önmagáért beszél belőle:

„Írták azt énmagam felől, hogy én néminemű asszonyállatot szabad utában nemcsak megfertőztettem, hanem még ugyan megfosztottam volna. Erre azt felelem, hogy hazudtak tisztességemben praktikáló ároló kurvájok és beste kurvafiajok. … Írták azt is, hogy feleségek, sem gyermekek tőlünk békével nem maradhatnak, de ez eborcák bár ne többet nevezzenek, hanem csak egyet, mely asszonyembert avagy leánt igyekeztem én itt megszégyeníteni. Ha feleségek jámbor, miért féltik, ha tudják, hogy aranyat rozsda nem fog. Ha pedig nem az, miért őrzik, holott tudják, hogy az Philelphus gyűreje nélkül meg nem oltalmazhatják.”

hirdetés

Az említett hölgyet végül a szolgája mentette meg a részeg nemestől úgy, hogy ráfogta a fegyverét.

A költő élete jelentős részében rajongott valakiért, de igazi szerelmet egyedül Losonczi Anna iránt érzett, akivel egri szolgálata alatt ismerkedett meg, az ottani kapitány lányaként.

Sokéves viszonyuk szépséghibája, hogy a műveiben Júliának keresztelt asszony, egy tehetős főúr felesége volt, ráadásul szerelmüket kettévágta közben a költő érdekházassága is. És ha ez még nem lenne elég kacifántos, Balassi két duhajkodás között nem mást vett nőül 1584-ben, mint Dobó István lányát, azaz a saját unokatestvérét, Krisztinát. A kurafi úgy gondolta, vele együtt a sárospataki vár is hozományként jár, de az ottaniak kikergették onnan.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
oshullo-tojas-fosszilia.jpg

Közel 10 év után derült ki, pontosan mi az a hatalmas fosszília, amit az Antarktiszon találtak

Egy focilabda méretű kőnek tűnik, de a tudósok szerint egy őshüllő hatalmas, megkövesedett tojásáról van szó.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 26.


hirdetés

Egy óriási, rejtélyes őskövületet találtak chilei kutatók még 2011-ben az Antarktiszon, de csak mostanra sikerült kideríteni, hogy pontosan mi is ez - írja a Science Alert a Nature szaklapban publikált tanulmány alapján.

A focilabda méretű fosszília egy megkövesedett lágy héjú tojás, amit még nagyjából 68 millió évvel ezelőtt rakott le egy állat. A tudósok szerint egy már kihalt tengeri hüllő tojása lehet.

A szakemberek azért nem jöttek rá sokáig, hogy a jókora ősmaradvány igazából egy tojás, mert nagyon ritka, hogy ilyen jó állapotban fennmaradjon egy lágy héjú tojás, ráadásul a mérete is átlagon felüli.

Lucas Legendre, az erről szóló tanulmány vezető kutatója azt mondta,

hirdetés

még soha nem fedeztek fel ekkora méretű lágy héjú tojást, a tudósok nem is tudták, hogy ilyen nagyra is meg tudnak nőni ezek a tojások. Ennél nagyobbat csak a már szintén kihalt elefántmadár rakott, amelyet a világ valaha élt legnagyobb madaraként tartanak számon.

Giant Egg Discovered In Antarctica Belonged To Marine Reptile

giantegg #mosasaur #reptile A large #fossil discovered in Antarctica by Chilean researchers in 2011 has been found to be a giant, soft-shell #egg from 66 mi...

Azt azonban még nem sikerült kideríteniük, hogy pontosan milyen állat rakhatta le ezt az óriási tojást. Ezt az is nehezíti, hogy a belsejében nem találtak csontvázat, amely alapján szűkíthetnék a kört.

Lapozz az óriáshüllő képéért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!