Világháborúhoz vagy atomháborúhoz is vezethetne az ukrajnai repüléstilalmi zóna
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat esti beszédében kijelentette, hogy amennyiben a NATO eleget tenne Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésének, és repüléstilalmi zónává nyilvánítaná az ukrán légteret, azt Oroszország úgy értelmezné, hogy a észak-atlanti szervezet belépett a háborúba.
Nem véletlen, hogy ezt a lépést annyira ellenzi a Fehér Ház is. Az amerikai vezetés attól tart, hogy ebben az esetben harci szituációkba keveredhetnének egy másik atomnagyhatalommal, aminek beláthatatlan következményei lehetnének. 2016-ban ugyanebből a megfontolásból tagadták meg, hogy repüléstilalmi övezetet alakítsanak ki Szíriában.
A Defense One katonai magazin megszólaltatta az ügyben David Deptulát, az amerikai légierő nyugalmazott tábornokát, aki 1998-99-ben az Irak északi része felett végrehajtott Operation Northern Watch hadműveletet irányította.
Deptula elmondta, hogy sokkal nehezebb lenne egy repüléstilalmi zónát létrehozni Ukrajna felett, mint annak idején Irakban.
Az amerikai tábornok szerint akkor az iraki repüléstilalmi zónában az amerikai harci gépeknek jóval kevésbé intenzív környezetben kellett akcióba lépniük. Nem volt szó napi 24 órás bevetésekről, általában hetente 4-5 alkalommal hajtottak végre 5-6 órás missziókat. Ehhez legfeljebb 50-60 gépre volt szükség. Ukrajnában ennek sokszorosa kellene egy nagy összehangoltságú, komplex műveletben.
Ezenkívül, még mielőtt egyetlen gép is felszállna, számos kérdést kellene tisztáznia a döntéshozóknak. Például azt, hogyan akadályozzák meg az amerikai gépek az oroszok berepüléseit, milyen esetben vethetnek be ellenük fegyvereket, és ki ad erre felhatalmazást? Ugyanígy részletes szabályokat kellene kidolgozni a tilalmi zóna betartását segítő föld-levegő rakéták telepítésével kapcsolatban.
A nyugalmazott tábornok szerint azonban a legnagyobb probléma az, hogy
Deptula szerint egy mérsékeltebb opció talán elképzelhető lenne. Az Európai Unió vagy az ENSZ indítványa alapján kijelölhetnének például egy humanitárius zónát, ami felett életbe léptetik a repülési tilalmat, de stratégiai szempontból akkor sem lenne egyszerű a helyzet. Egyáltalán nem biztos, hogy az oroszok békefenntartónak tekintetnének egy ilyen küldetést, és végső soron ebben az esetben is fennállna a veszélye annak, hogy közvetlen harci érintkezésbe kerülnek a NATO és az oroszok gépei.
Rajan Menon, a Columbia egyetem kutatója is azokra a különbségekre hívja fel a figyelmet, amelyek egy Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna és a korábbi hasonló zónák között fennállnak.
A legfontosabb, hogy Irak, Bosznia, Koszovó vagy Líbia egyike sem rendelkezik az orosz légierő erejével, továbbá nincsenek atomfegyvereik.
Egyes elemzők szerint Putyin is erre utalt amikor azt mondta, egy ilyen beavatkozás „eddig soha nem látott következményekkel járna az Egyesült Államok és a NATO számára.”
