hirdetés
SZFE_12-1.jpg

„Még a nógrádi melósok is kiállnak mellettünk ebben az ügyben, belevésve a falba a Free SZFE feliratot”

Tóth Balázs színihallgató, Molnár Áron „noÁr” színész, volt diák, és egy volt osztályvezető tanár, Gálffi László vallomásai az SZFE-t jelenleg meghatározó mindennapokról.
Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2020. szeptember 19.


hirdetés

Heroikus küzdelmet folytatnak a Színház és Filmművészeti Egyetem jelenlegi és volt hallgatói, tanárai, és a mellettük kiálló művészek a Vidnyánszky Attila vezette új kuratóriummal. Tóth Balázs harmadéves színihallgató, Molnár Áron „noÁr” színész, az SZFE volt diákja, és egyik akkori osztályvezető tanára, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Gálffi László vallomásai következnek az SZFE-t jelenleg meghatározó mindennapokról.

- Szeptember 1-én elhatároztátok, hogy elfoglaljátok az SZFE épületét, mindaddig, míg az általatok megadott feltételek nem teljesülnek. Ennek már 12 napja. Hogyan élitek meg ezt az időszakot?

- Tóth Balázs: Felemelő érzés bent lenni, már csak azért is, mert rengeteg támogatónk van, akik napi szinten élelemmel, pénzadománnyal, vagy akár csak egy kedves szóval segítenek minket. Az akciók, amiket szerveztünk, arról árulkodnak, hogy az embereket igenis érdekli ez az ügy, és valami olyasmit érzünk, ami elkezdte túlnőni magát. Itt már talán nem csak a mi egyetemünkről van szó, hanem valami jóval többről. Kiállunk az igazunkért, ami úgy érzem, szimpatikus az embereknek.

Ez az egyetemfoglalás olyan szimbólummá vált, ahol érdemes tovább menni a tüntetésnél, megéri további lépéseket tenni, mert az emberek arra várnak, hogy valaki végre csináljon ilyet. Nagyon hálásak vagyunk, hogy támogatnak minket ebben, elképesztő erőt ad.

- A tüntetés egyik szimbóluma az az őrség, amiben váltjátok egymást, kiállva az első emeletre. Most vagyunk túl a tiéteken. Mi jár az ember fejében olyankor kint állva?

hirdetés

- Molnár Áron: Van 30 perced igazából véggiggondolni azt, hogy mit jelent számodra ez a kiállás. Nekem azt jelentette, hogy minden erőmmel támogatnom kell a szakmai alapon működő szabad oktatást.

A Vas-generáció minden eszköze progresszív gesztus, ami túlmutat az eddigi, egyszerűbb akciókon. Ami Balázsék történetében nagyon fontos, az a fajta szigorú metódus, ami alapján bent működnek. Itt nem henyélés van. Kilenckor felkelnek, takarítanak, reggeliznek, majd két-három órán keresztül fórumoznak, amit egy sajtótájékoztató, képzés, majd ismét egy több órás, éjszakába nyúló fórum követ. Ez azt jelenti, hogy az oktatással párhuzamosan, naponta ágyazzák meg a saját demokráciájuk alapját. Ez az, ami szerintem 2020-ban egy mérföldkő az egész ország történetében, hogy ez nem csak egy egyetemfoglalás, hanem komoly stratégiai kialakítás, jövőbeli elképzelés pontokban meghatározott részei, amik a tárgyalások alapjait képezik az autonómiájukat illetően. Hogyha ezeket elfogadja az állam, a fenntartó, vagy bárki, akinek ez a feladata, onnantól kezdve lehet beszélni érdemben a folytatásról.

- Aki felvételizett már az SZFE-re, az tudja, mekkora álom ide felvételt nyerni. Az egyetem autonómiáját úgy féltik a hozzá kötődők, mintha a saját családtagjuk lenne. Mi a titka az egyetem e különleges atmoszférájának?

- Gálffi László: A szellemisége. Nekem ez egy szent hely. Én 1971-ben nyertem ide felvételt, és azután volt szerencsém itt tanítani is. Megtisztelve éreztem magam, mikor felkértek a mai napi őrségbe. Én még abból a nemzedékből származom, aminek még mindig összeszorul a gyomra, mikor átmegy Hegyeshalmon kocsival, és ez már belénk van ivódva.

A mostani már más generáció. Lenyűgözve nézem a bátorságukat, azt, amilyen minőségi ez az összefogás. Ők már máshogy gondolkodnak. Csodálkozva figyelem, hogy mi lesz a továbbiakban, mert most tanulom ezt a jelenséget én is.

- M. Á.: Ezek a nagy történetek, amikor maga a mestered mondja azt, hogy ő most tanul. Ez a fajta megújulás az, ami lenyűgöző.

- Van olyan jelenlegi hallgató, aki elgondolkozott azon, hogy külföldön folytatná a tanulmányait, amennyiben nem teljesülnek a közeljövőben az egyetem autonómiájáról szóló feltételek?

- T.B.: Ameddig a feltételeink nem teljesülnek, mi maradunk. Ahogy Áron is mondta az előbb, ezek jelentik a tárgyalások alapjait. Egy diákról sem tudok, aki elmenne külföldre, vagy adott esetben váltana.

- G.L.: Miért mennének el? Magyar színészek akarnak lenni magyar nyelven, magyar gondolatokkal.

- M. Á.: Ki ápolja a legjobban a magyar nyelvet? Az írók, színészek, rendezők, dramaturgok, akik például Arany János fordításaiban alkotnak újra akár egy Hamletet.

Nekünk a nemzeti indentitáskérdés alapvetés, ami az eskünkben is benne van, hogy a hazámhoz hű leszek, és a legjobb tudásommal a magyar művészet szolgálatába állok. Erre esküdtünk föl gólyaként. Ez a szellemiség megy végig 5 éven keresztül. De az, hogy pártpolitikai platformra helyezzük ezt a kérdést, az dilettantizmus.

Szakmaiságról van szó ebben az intézményben, ami eddig is evidencia volt, csak idáig ez a tény nem volt kiemelve. Van egy másik fontos állítás is, miszerint Vidnyánszky Attila elmondta, neki mit jelent magyarnak lenni, de ez a vélemény tízmillió emberből csak egy. Nekem az az igazán nemzeti, ha valaki őstermelőt támogat, és nem a multiba megy vásárolni. Ezért a szót, hogy “nemzeti” nem kisajátítani kell, hanem evidenciának tekinteni. Ahogy ezt mi is tanultuk. Eszünk ágában sincs elmenni külföldre.

Én személy szerint imádom ezt az országot.

- Szeptember 21-én sztrájkolásba kezdtek. Mennyiben lesz más a helyzet a mostanihoz képest?

- T.B.: Az egyetem dolgozói kezdenek sztrájkba. Velük vitatunk meg bizonyos kérdéseket a folytatással kapcsolatban. Ez a sztrájk is egyfajta nyomásgyakorlás, annak érdekében, hogy elérjük a céljainkat, ne gondolják azt, hogy könnyen feladjuk. Azt gondolom, hogy egy nagyon szoros egyetértés van a hallgatók, a szenátus, és az itt dolgozók között, mert az ügy közös. Akik szét akarnak minket szedni, nem tudják, mi történik az intézményben reggel kilenctől hajnali kettőig, egy csoda van idebent, nap mint nap: nem csak az eddigi oktatás alatt, hanem ebben a rendkívüli helyzetben is. Ez erős érzelmi utakra tereli az embert, mert küzdünk egymásért.

- M. Á.: Ez a sztrájk csak akkor következik be, ha nem születik konszenzus. Azok a hangok, akik azt mondják, hogy a diákok el fogják ezt a csatát veszíteni, én arról azt gondolom, hogy ők minden egyes másodperccel nyernek. Félreértés ne essék, itt nem Vidnyánszky Attila félreállása a cél. A diákság az egész kuratóriumot tartja illegitimnek, ragaszkodnak pontjaikhoz és az egyetem autonómiáját ezekhez köti. Nem ahhoz, hogy egy ember félreáll vagy sem.

- G.L.: Arról, hogy ki nyer, és ki veszít, az szerintem nem jó megközelítés. De annyi biztos, hogy az én felfogásom szerint egy bizonyos szinten mi már rég beszélhetünk győzelemről a jelenlegi kiállás minőségét és formáját tekintve, bár még messze van ez a helyzet az igazi céljától.

- M. Á.: De ez egy irány, nem pedig az, hogy elmegyünk külföldre, hanem a szabad oktatás autonómiája kell az alapvetése legyen az egyetemnek. Ez nem csak nekünk szól, hanem a szakmának is, és annak, aki csöndben van, mert a csend fogja legitimizálni azt, hogy végül a kussolás, és a lojalitás lesz a tehetség ismérve.

- Milyen üzenete van annak, hogy ismert nemzetközi művészek, intézmények, sőt, hazai, magukat jobb oldalainak mondott alkotók is kiállnak mellettetek?

- M. Á.: Csak hangsúlyozni tudom, hogy ez nem jobb, vagy bal oldal kérdése. Ahogy a rasszizmus, a hajléktalan emberek helyzete, a gyermekbántalmazás, és a klíma-és ökológiai védelem sem az.

Ez az üzenet. Ezen az egyetemen nem oldalt választunk, hanem hivatást.

A külföldi támogatás mérhetetlenül fontos, de az is brutális, hogy a nógrádi melósok is kiállnak mellettünk ebben az ügyben, belevésve a falba a “Free SZFE” feliratot, mert ők is érzik, hogy mindenkinek ég a háza, amit közösen kell eloltanunk.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
cimlap.png

Koronavírus: „Rémálom az egész, szeretnék felébredni!” – mondja egy vidékről átvezényelt szakápoló

A Kútvölgyi kórházba küldött szakápoló szerint 32 betegre hárman vannak. Sok embert veszítenek el, és a bent fekvők iszonyúan magányosak.
Belicza Bea - szmo.hu
2020. október 28.


hirdetés

A nekünk nyilatkozó, névtelenséget kérő szakápoló vidékről érkezett Budapestre. Azt mondja, az egyik nap munka közben szóltak neki, hogy másnaptól már a fővárosban kell dolgoznia.

Azt is megmondták, hol, de mire hazaért, már meg is változtatták hová kell mennie. A Kútvölgyi kórházba küldték. Nem tudja, miért pont őt választották ki, de szerinte négyszer annyi embert szerettek volna elhozni a kórházából, mint amennyien végül is útra keltek. Alig maradt ideje felkészülni a budapesti utazásra.

"Ki kellett találnom, hogyan jutok oda, bepakolni, aztán alvás, és reggel indulás."

A Kútvölgyiben eredetileg a Semmelweis Egyetem III. számú Belgyógyászati Klinikája működött, és márciusban, a járvány első szakaszában kellett kiköltözniük. Az épületet ugyanis járványkórháznak jelölték ki, azóta a Szent János kórház telephelyeként üzemel.

Áprilisban talpig beöltözve Orbán Viktor is meglátogatta a Szent János kórházban ápolt betegeket. Találkozott olyanokkal, akik megfertőződtek, és olyanokkal is, akiket csak megfigyelésre hoztak be, mert felmerült náluk a koronavírus-fertőzés gyanúja. Bement a legsúlyosabb állapotban lévő, lélegeztetőgépre került betegekhez is.

hirdetés

VIDEÓ: Orbán Viktor vizitel

Log into Facebook | Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

A járvány első hullámának a végén a Kútvölgyi épületét kiürítették és lezárták.

"Ez a kórház már nem működött egy ideje, mi fogadtuk az első betegeket." - meséli a szakápoló. Székesfehérvárról, Szekszárdról, Esztergomból, Dunaújvárosból, Győrből és Dömsödről küldtek egészségügyi személyzetet most ősszel a Kútvölgyibe. Olyanokat is, akik korábban még sohasem ápoltak koronavírus-fertőzötteket.

"Az orvosok sem a megfelelő területen vannak, ráadásul volt olyan is, hogy két tapasztalatlan, másodéves rezidens volt éjszakára"

- jellemzi a helyzetet.

"Másnap kaptunk egy gyorstalpalót, hogyan kell beöltözni." Utána már indult is a munka.

"Három folyosónyi beteget kaptunk, az első napokban azt kérték, hogy minden folyosóra vegyünk új védőruhát. Mindenhol pozitív betegek vannak, csak az átjárók védelme miatt. Aztán rájöttek, hogy ennyi ruha nincs is, és rengeteg idő megy el az átöltözéssel. A folyosók között most csak a lábzsákot és a kesztyűt cseréljük, overált csak akkor, ha vért vagy papírokat kell elvinni vagy behozni. Sokszor a 12 órát egy ruhában csináljuk meg. A beteghordó eközben egy ruhában dolgozik egész nap, a koronásokat viszi a lezárt útvonalon röntgenre, CT-re és megy aztán a mindenki által, védőruha nélkül használt lifttel is ugyanabban a ruhában.

Alapvetően egy mosható zsilipruha van alul, arra megy a kezeslábas, fejvédő, plexi vagy szemüveg, egy maszk, lábzsák és három kesztyű, amiben nem csak kényelmetlen, hanem őrült nehéz vért venni például."

A szakápoló a védőruha ellenére is tart a fertőzéstől.

"Be vagyunk zárva, minden második ablak be van szögelve, nem tudunk szellőztetni. A pozitív beteg mellett a levegőben benne van a vírus. Azt mondták, hogy a lehető legkevesebbet legyünk a beteg mellett. De annyit kell mellette lenni, amennyi idő alatt ellátható."

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
pusztai-erzsebet-infektologus.jpg

Infektológus: „Megmosolyogtató” a karanténszabály szigorítása, miközben a tömegrendezvényeket engedélyezik

„Elfogadhatatlan és felháborító, hogy 10-15 ezer ember gyűlik össze egy stadionban, ez a járvány terjedésének melegágya” – mondja Pusztai Erzsébet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 27.


hirdetés

Mint arról beszámoltunk, a parlament hétfőn arról döntött, hogy a karanténszabályt megszegők akár 600 ezer forintos büntetéssel is sújthatóak.

Pusztai Erzsébet infektológus az RTL Híradónak azt mondta,

a szigorítás megmosolyogtató. Szerinte ez értelmetlen addig, amíg a tesztelések eredménye sokszor késve, már azután érkezik meg, hogy a karantén lejárt.

A szakember szerint azonnal be kellene tiltani a tömegrendezvényeket.

hirdetés

"Elfogadhatatlan és felháborító, hogy 10-15 ezer ember gyűlik össze egy stadionban, jelentős részük vagy rosszul hordott, vagy egészen maszk nélkül. Ez a járvány terjedésének melegágya"

- jelentette ki.

A múlt szombati Ferencváros-Újpest focimeccsen 16 ezer ember szurkolt a Groupama Arénában, az ott készült képek alapján pedig sok drukkeren egyáltalán nem volt maszk, vagy helytelenül viselték.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője is maszk nélkül fotózkodott a stadionban.

Egy másik kormánytag, Varga Mihály pénzügyminiszter is olyan fotót osztott meg a Facebook-oldalán hétvégén, amin maszk nélkül volt egy koszorúzáson. Pedig a kormány péntektől kötelezővé tette a szabadtéri rendezvényeken és a sporteseményeken is a maszkviselést.

A pénzügyminisztérium azzal védekezett, hogy Varga Mihály csak a felszólalás idejére vette le a maszkot, a Kormányzati Tájékoztatási Központ viszont az RTL Híradó érdeklődésére azt írta, "a kormányzati szereplők hibáztak", amikor levették a maszkot.

Nacsa Lőrinc, a Fidesz szóvivője azt mondta, ha mindenki felelősen jár el, viseli a maszkot, megtartja a kellő távolságot, és az összes érvényben lévő szabályt betartja, akkor féken tudjuk tartani a járványt. A tömegrendezvények korlátozását azonban egyelőre nem tervezi a kormány. Nacsa azt közölte, eddig is hallgattak az operatív törzsre és a járványügyi szakértőkre, és mivel ez eddig jó döntésnek bizonyult, ezért nem is akarnak változtatni ezen.

Az RTL Híradó riportja:


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
122794704_766600457525005_7321000758259145370_n-1-scaled.jpg

„Egyre többen mondják azt, hogy menjenek a fenébe, nem csináljuk azt, amit a kormány mond” – meséli egy cambridge-i kórházi dolgozó a brit Covid-helyzetről

Angliában sem sokkal jobb a Covid helyzet, mint nálunk, de az egészségügyi dolgozókat legalább tesztelik, és november végére piacra kerülhet az első vakcina.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. október 27.


hirdetés

Egy régi, gimnáziumi ismerősöm ma egy cambridge-i kórházban dolgozik. Úgy gondoltam, érdekes bepillantást tud adni a brit Covid helyzetbe. Örömmel vállalta az interjút, de azt kérte, a nevét ne írjuk le.

- Angliában hogy kezdődött a járványhelyzet?

- Januárban, amikor hazalátogattam Magyarországra, akkor még azt mondták, hogy Kínában van valami új vírus, de ennyi. Februárban kezdték pedzegetni, hogy lehet belőle világjárvány.

Aztán márciusban jött a lezárás. Mindenki maradjon otthon, ha nem muszáj, ne menj ki. A gyerekek hazajöttek, átálltunk az online oktatásra.

Az iskolától mindenki kapott számítógépet, akinek nem volt.

hirdetés

Tavasszal még azt lehetett érezni, hogy az emberek bíztak a kormányban. Azt csinálták, amit mondtak. Ha azt kérték, maradjunk otthon, otthon maradtunk. Ha azt kérték, vegyük fel a maszkot, felvettük a maszkot.

Ez március közepétől tartott június 23-ig. Akkor azt mondták, vége, kimehetünk az utcára. A boltok kinyitottak, de mondták, hogy azért legyünk óvatosak, ne menjünk, ahova nem muszáj. Ha tehetjük, dolgozzunk otthonról. A buszokon nem volt ember. Mindenki vigyázott, hogy ne érintse meg a másikat. Még mindig azt lehetett érezni, hogy egy felé megyünk.

Aztán nyár végén jött ez az őrültség, az „eat out to help out”.

- Az pontosan mit jelentett?

- Az volt a lényege, hogy menj étterembe enni, támogasd a vállalkozásokat és a gazdaságot. Boris Johnson miniszterelnök még azt is bejelentette, hogy mindenki kap valamennyi kedvezményt az árból, ha étterembe megy. Legfeljebb 50%-ot.

Aztán elkezdtek emelkedni a számok, különösen az R szám, ami a továbbfertőződést jelzi. A miniszterelnök pedig közölte, hogy nagyon megemelkedett az R szám, és ennek az az oka, hogy az emberek elmentek étterembe enni. Tehát jóformán leszúrt minket azért, mert azt csináltuk, amit mondott.

Ettől annyi is lett az összetartásnak. Most már egyre többen azt mondják, menjenek a fenébe, nem csináljuk azt, amit a kormány mond.

A bizalom eltűnt, mindenki belefáradt.

Ráadásul az Egyesült Királyság ugye négy országból áll. Skócia, Észak-Írország, Wales és Anglia négy teljesen különböző tudományos álláspontot képvisel. Nálunk, Angliában most az van, hogy egyszerre legfeljebb 6 ember találkozhat, de az a 6-ember jöhet akárhonnan.

Ennek senki nem látja értelmét. Széthúzás van. Walest lezárták, Skócia pedig ki akar lépni az egészből, ők már nem is érzik igazán, hogy az Egyesült Királysághoz tartoznának.

- Na és mi történt az egészségügyben?

- A legelején, már március előtt teljesen lezárták a kórházakat. Az ajtóba biztonsági őröket állítottak. Látogatás nincs. Az összes rutinvizsgálat, rákszűrés, minden háttérbe szorult.

Az orvosok és ápolók között is sokan betegek lettek, néha 40%-os kapacitással dolgoztunk.

Épp tegnap küldtünk ki 55 ezer levelet, hogy a várakozási idő nagyon hosszú.

Én az ügyfélszolgálaton dolgozom. Mi beszélünk az orvosokkal és az ügyfelekkel is. Rengetegen telefonálnak be mindkét oldalról, hogy akkor most mi van.

- Hogy változott a kormány álláspontja a tesztelésről? A kezdetekben azt lehetett hallani, hogy nyájimmunitásban gondolkodnak, most már azt mondják, sosem volt ilyen...

- Az elején azt mondták, mindenkit le kell tesztelni. A kórházban felhúztunk három új épületet, és tényleg mindenkit teszteltünk. Tünetmentest, tünetest, mindenkit. Aztán azt mondta Boris, hogy húzzuk be a féket. Fölösleges tesztelni. Ha tüneted van, maradj otthon, várd ki a két hetet. Ha tudod, kezeld otthon. Nekem is izolálnom kellett magam, kaptunk dobozban enni meg mindent, a kormány ide küldte az ajtónk elé. Ha súlyos tüneteid lettek, például nem kaptál levegőt, akkor bementél a kórházba.

Azt mondták, teljesen fölösleges tudni, hogy pozitív valaki vagy sem, mert ha köhögsz és magas a lázad, akkor úgyis orvoshoz mész.

Eleinte azt hittük, hogy felső légúti betegségről van szó, utána lassan kiderült, hogy az egész testet érintő vírusról van szó. Hatással lehet a látásra, a májra, gyerekeknél okozhat hólyagos bőrt. Szinte hetente változik az esetdefiníció.

Most rájöttek, hogy jó lenne tudni, merre jár az országban a vírus, úgyhogy megint elkezdtek tesztelni. Viszont vagy nem volt teszt, vagy nem volt elég ember, aki tesztel. Előfordult, hogy letesztelted magad hétfőn, és szerdán még nem kaptál választ.

Most azt mondják, hogy az első tünet megjelenésétől kezdve 5 napod van, hogy teszt eredményt kapjál, mert ha több idő teli kel, nem mutatható ki az aktív vírus. Viszont nem tudsz teszthez jutni.

Például három héttel ezelőtt a lányom az összes létező Covid tünetet produkálta, három napig kellett várnunk, mire kaptunk időpontot a kórházba úgy, hogy egészségügyi dolgozó vagyok, tehát nekem van valamennyi előnyöm.

Most azt mondják, teszteljünk, viszont erre nincs kapacitás. Végre kitalálták, hogy az egészségügyben mindenki kap egy pakkot. Ebben négy teszt van, hetente leteszteljük magunkat, így egy hónapra rendben vagyunk.

Végre rájöttek, hogy nagyon sok a tünetmentes beteg.

Nem egy kollégám volt, akik vígan jártak dolgozni, aztán kiderült, hogy pozitívak.

- Nálatok az mennyire jellemző, hogy akinek van pénze, magánlaborban tesztelteti magát?

- Egyáltalán nincs ilyen. Nincs magánlabor. Azt hiszem, a gyógyszertárban lehet kapni COVID tesztet, de jóformán senki nem veszi, alig kelt el pár száz darab belőle.

Egyébként az állam által végzett tesztnél is huszonvalahány százalék az esélye, hogy álnegatív teszt lesz. Ezért van az, hogy ha negatív lesz a teszted, de még mindig köhögsz, akkor nem mehetsz vissza a munkahelyedre.

- Nálatok nem kell két negatív teszt, hogy gyógyultnak nyilvánítsanak?

- Nem. Sokáig így volt, de körülbelül két hónapja beszüntették. Azt mondják, most már annyira kiismertük a vírust, és olyan jó a tesztünk, hogy nem kell kettő.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kepatmeretezes_hu_farkasricsikicsicim-760x760.jpg

„Kevesebbet kellene használnom a lélegeztetőgépet, de az nehéz” – mondja Farkas Ricsi

18 éves és 15 kiló, de nagyon erős. Régen azt mondta, azért, hogy a szülei ne sírjanak. A koronavírus miatt a nagykorúvá válást csak apjával, anyjával ünnepelhette. Valószínűleg hármasban töltik a karácsonyt is. Alig várja, imádja az ünnep fényeit.
Belicza Bea - szmo.hu
2020. október 29.


hirdetés

Tizenkét éve találkoztam először a jászberényi Farkas Ricsivel. A hatéves fiú épp lélegeztető palackkal összekötve élt. Lassan mozgott, sok gondja volt, de végtelenül barátságos, okos volt. Öröklött immunbetegsége miatt 3 évesen csontvelő-átültetésen esett át és épp tüdőátültetésre várt. Élődonoros operációra készültek, akkor még nem tudták, melyik szülőtől vehetnek egy életmentő darabot.

Két év múlva újra meglátogattam, akkor már megvolt a nagy műtét Ausztriában.

Édesanyja tüdejéből kapott egy kicsit. Felsőtestét beborító vágásait mutatva idézte fel a nehéz napokat: „Néha kicsit féltem meg sírtam is, de sokat gondoltam arra, hogy jó lesz, nem fog fájni. De olyan emlék ez, amit jobb lenne felejteni”.

Anyja, Eszes Ágnes majdnem sírva idézi a 7 éves Ricsi műtét utáni szavait:

„Azt mondta, azért volt erős, hogy ne sírjunk!

hirdetés
Az első élő donoros tüdőátültetést Los Angelesben végezték, azóta a világon több, mint 250 ilyen műtétet hajtottak végre. Bécsben Ricsi volt az első ilyen magyar beteg. Ő a világon a második, aki csontvelőt és tüdőt is az édesanyjától kapott.

Hét hónapig volt kórházban, ezután imádott a szabadban lenni. Épp a befogadott kutyájukkal, Bogyóval labdázott, amikor meglátogattam.

„Levegőzni volt a legjobb a műtét után, meg, hogy focizhatok, szánkózhatok.”

Apja, Zoltán folyamatosan dolgozott. Szerinte majdnem 7 évig felszusszanni sem volt idő. Mindig volt valami egészségügyi probléma, azok pedig iszonyatos anyagi terheket építettek. Tíz éve azonban mindenki boldog volt.

„180 fokos fordulat. A transzplantáció után olyan gyereket kaptunk, amilyenről álmodni sem mertünk. Hat évig a kapuig is alig bírt elsétálni, most meg szaladgál, kakaskodik az apjával és még a házimunkában is segít.”

Ricsi valóban igyekszik kivenni a részét mindenből. A régi képein látszik, hogy szerel, fest, kertészkedik és imád főzni, leginkább rakott krumplit és halat.

Akkor elárulta szüleinek, hogy kistesót szeretne. Ági szíve szerint mindent megadna fiának, de ezt az álmot nem teljesítheti:

„Nem vállalhatunk kisbabát, mert ha fiú lenne, ő is beteg lenne, egy kislány pedig hordozója lenne a betegségnek.”Farkas ricsike

Mindig pici maradok?

Tízéves volt Ricsi, amikor harmadszor jártam náluk. Addigra a 27 négyzetméteres házuk 42 négyzetméterre nőtt. Külön szobát kapott Ricsi és egy fürdőszobát is felépített a férje barátokkal. Ekkor már sokan ismerték őket, elhalmozták játékokkal a fiút. A kabalák, autók próbálják kárpótolni azért, hogy nagyrészt csak otthon lehet. Fertőzésektől óvva iskolába sem mehetett, kijárt hozzá a tanítónéni.

Már cicája is volt ekkor, rajongott az állatokért, azt mondta, állatorvos szeretne lenni. Majd szemlesütve hozzátette: leginkább felnőtt szeretne lenni. Ricsi félve mondta, mintha valami lehetetlent kérne. 13 kiló volt itt, pont ugyanannyi, mint a műtétkor. 10 kilóval és 15 centivel kellett volna nagyobbnak lennie.

„Többször kérdezi, hogy ő már mindig ilyen pici marad? Én sem tudom a választ”

– mondta Ági.Farkas Ricsike

A kamaszkor is nehezítette Ricsi életét. Aggódott azért, hogy megbámulják mindenütt. Akkor épp influenza volt, ezért rajta maszknak kellett lennie, ha kiment. Akkor még nem volt mindenkin.

„Azt kérte, anyu vegyetek fel ti is maszkot, hogy ne tűnjek ki” – mesélte Ági.

Ricsi

Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.

Nagymama halála megviselte

Nyolc évvel ezután, a napokban már csak telefonon tudtunk beszélni, leginkább az édesanyjával, de Ricsi is válaszolt pár kérdésre.

Júliusban töltötte a 18. születésnapját. Nagy élményt akartak, de a koronavírus miatt csak családi ünneplés lehetett. A fiú nem nőtt sokat, két kilóval lett több, 15 kiló. Ráadásul április óta folyamatosan ragaszkodik a lélegeztetőgépéhez. Használta ő azt éjszakánként évek óta, de a nagymamája halála óta nappalra is kéri.

„Pánikrohamai vannak, úgy érzi biztonságban magát, ha rajta van. Csakhogy így ellustulnak a légzőizmok. Pszichológus is dolgozott vele”

– mondja Ági.

Ricsi tudja, mi a feladat és igyekszik. Anyja szerint fél órákra le lehet róla venni.

„Kevesebbet kellene használnom a lélegeztetőgépet, de az nehéz. Az volt a jó, amikor még tudtam járni, szaladni és oxigén nélkül élni

– mondja a fiú.Farkas Ricsi

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!