Szerencsen Guinness-rekordra is készülnek: szombaton megérkezett a városba a Mikulás és 41 rénszarvasa, valamint téli barátai. A fényeket délután kapcsolták fel a különleges alkotáson, mellyel
szeretnének bejutni a Guinness-rekordok közé is, mint a leghosszabb szán, melyet ráadásul több mint 96 ezer led-izzó világít meg
- írta meg Szerencs közösségi oldala.
Így nézett ki a világítás bekapcsolásakor:
A látványosságot még pár napig lehet megcsodálni.
A Vörösmarty tér renoválása már szeptemberben véget ért, és temérdek részlet újult meg, ami a vásárnak is jót tett. Az ember azt érzi, ha most körbenéz, hogy sokkal több a tér, és hogy sokkal rendezettebbek az árusok. Több hely van leülni, enni, inni és több hely van a bódék közti sétálgatásra is. Határozottan kellemesebb a látvány, mint mondjuk egy éve.
A térkövezet kicserélése mellett, a restaurált Vörösmarty-szoborcsoport a legszembetűnőbb változás. Karácsony ide vagy oda, ez a szobor és közvetlen környezete most jelentőségteljesebb és szebb, mint maga a díszben úszó fa. De nem is baj az!
Kevésbé látványos része volt a felújításnak a különböző vásárokhoz, fesztiválokhoz szükséges rejtett, elektromos csatlakozási lehetőségek és a szintén rejtett közműhálózat kialakítása. Minden bizonnyal ettől lett most olyan rendezett az egész tér, úgyhogy ebbe megérte befektetni.
De menjünk bele egy kicsit a kényesebb kérdésekbe: az árakba.
Nyílt titok, hogy a belvárosi forgatag a turistáknak szól. Nem véletlenül vannak kiírva euróban is az árak szinte mindenhol. Számukra sokkal inkább megfizethetőek az itteni portékák, és nekik egy étkezés ára sem jelent problémát. Magyar pénztárcával spórolni azonban határozottan nem itt fogunk.
Megmondom őszintén, ahogy nézegettem a különböző kerámiákat, Budapestről készült posztereket és ékszereket, nem is támadt kedvem azonnal bevásárolni. A legtöbb dolog tipikus szuvenírnek való, szóval budapestiként nem tűnnek túlságosan kecsegtetőnek vagy elsőosztályú ajándékötletnek.
Azért adok egy kis ízelítő, ha valaki pont ilyen dolgokra pályázna:
100 grammos libamáj csatos üvegben: 6000 ft
kerámia tálca: 5900 ft
apró kerámia angyal: 2500 ft
budapestes hűtőmágnes: 900 ft
mézeskalács: 1500 ft
egy zacskó illatosító: 1500 ft
És hát jöjjenek az ételek meg az italok, amik mindig a legnagyobb felháborodást keltő részletek. Vegyetek egy nagy levegőt, és dolgozzátok fel csendben az információt:
forralt bor, 3dl: 900 ft
4 cl pálinka: 1200 ft
kis adag gesztenye: 900 ft
sajtos-tejfölös lángos: 1600 ft
magyaros lepény: 2500 ft
karácsonyi üveges sör: 1550 ft
forró aperol: 1750 ft
Abba már nem is mennék bele, hogy kinek éri meg pont itt enni csirkebrassóit 3250 forintért...
Szóval a tér szép és rendezett, de az árak elég húzósak. Egyszer azért be lehet ülni a hüttébe forralt borozni, de mondjuk nekem ezzel kapcsolatban is van egy kis hiányérzetem: Mindenhol hungarocell poharakkal rohangáló embereket láttam csak. Megszűnt volna a régi jó betétdíjas bögre? Remélem csak várat még magára, és a decemberrel azért megjelenik.
Ha nem is ebédelni vagy vacsorázni jártok erre, a programokra azért nézzetek rá. Ingyenesek és a gyerekeknek még játszóházat is építettek. Megvan ennek a maga hangulata.
Ha már arra jártunk, lesétáltunk a Deák Ferenc utca és a Deák Ferenc tér környékére.
Mivel a Fashion Street Budapest tematikus utcái közé tartozik, így négy másik utcával együtt készülnek az adventre. Ezért bár csillogó fények már akadnak, a forgatag és a vásári hangulat még odébb van: 2019 november 30-án, szombaton lendülnek bele igazán.
Erről itt olvashattok bővebben: https://bevasarloutca.hu/slowxmas
A Deák tér azonban a Vörösmarty térhez igazodva, szinte ugyanazzal a hangulattal és árazással operál, és itt is esznek-isznak vásárolnak már a turisták.
Budapesti Adventi és Karácsonyi Vásár
A program ingyenes, nincsen belépőjegy a helyszín területére.
A kézművesek nyitva tartása:
2019. november 08. – 2019. december 29.
vasárnaptól csütörtökig: 10.00-20.00
péntek-szombat:10.00-21.00
December 24-én: 10.00-14.00
December 25-én és 26-án: 12.00-18.00
December 29-én: 10:00-19:00
A vendéglátó egységek nyitva tartása:
2019. november 08. – 2020. január 01.
vasárnaptól csütörtökig: 10.00-21.00
péntek-szombat:10.00-22.00
December 24-én: 10.00-15.00
December 25-én és 26-án: 10.00-18.00
December 31-én: 10.00-04.00
Most már egészen biztosan megindult az idei karácsonyi szezon, hiszen megjelent a minden évben izgalommal várt John Lewis-karácsonyi reklám is.
Idén egy középkori városba repítenek minket, ahol egy bájos kislány és Edgar, a minisárkány is élnek. A sárkánykölyök a tűzokádással szinte mindent tönkretesz, de a végén olyat tesz, hogy mégis megbocsátanak neki.
A történet alatt a REO Speedwagon együttes Can’t Fight This Feeling című száma hallható.
VIDEÓ: A John Lewis 2019-es karácsonyi videója
Akár két hónap is lehet egy külföldről rendelt csomag kiszállítási ideje, ezért érdemes már most megrendelni a karácsonyi ajándékokat - erre figyelmeztet a Magyar Posta.
Tavaly 3,2 millió online vásárlást bonyolítottak le a magyarok, a többségét az év utolsó harmadában - derül ki az RTL Híradó videójából.
A Magyar Posta számításai szerint az ünnepek közeledtével napi 250 ezer küldeményt kell majd szétválogatniuk.
A szállítási idő azonban könnyedén rövidíthető, a belföldi rendelések esetében is.
Arra érdemes figyelni, hogy míg valamely küldemény csomagként, addig egy-egy kisebb példály levélként fut a posta rendszerében, ugyanis bizonyos súlyhatár alatt így is feladhatók, olcsóbban, de ezzel mégsem érdemes spórolni.
Ha valaki itthon rendel egy terméket, 5 napon belül kaphatja kézhez. Csomagként már 3 nap alatt is megérkezhet.
Többet kell várni a külföldi rendeléseknél. Az EU-n belül nagyjából 2 hetet, azon kívülről pedig 1 hónappal érdemes számolni.
Ha valaki csomagként rendelt, akkor 4-5 hét alatt megkaphatja a kívánt terméket, ha ingyenes szállítással, levélként, akkor viszont 5-9 hétig is várhat rá.
A címzett adaira különösen figyelni kell, mert a vámvizsgálatnál kellemetlenséget okozhat, ha nincsenek pontosan kitöltve az adatok. Célszerű megadni egy elektronikus elérhetőséget is.
A Magyar Posta arra figyelmeztet, hogy aki külföldről akar karácsonyi ajándékot rendelni, az minél hamarabb tegye megy.
Kint szitál a hó, bent tarkán villódznak a karácsonyfa fényei, melyek a kék, piros, sárga szaloncukros papíron meg-megvillannak a szobában, néha leleplezve a ház lakóit, hogy már csak az üres papír lóg a fán. A szaloncukor szinte minden hazai háztartásban elmaradhatatlan része a karácsonynak. Sok helyen a fát is díszítik, a csábításnak pedig nehéz ellenállni, úgyhogy sűrűn előfordul, hogy a kisgyerekek vagy édesszájú felnőttek lopva lekapnak egy-egy darabot a fáról. Így volt ez velünk, a szüleinkkel, a dédszüleinkkel és még ki tudja hány felmenőig visszaszámolva.
De mióta létezik szaloncukor és egyáltalán, honnan jött ez a szó?
A szaloncukor ősét a franciák kezdték el készíteni a 14. században. Akkoriban ez egy fondant-cukor volt, ami a cukoroldat felfőzésével készült, puha, kikristályosodott massza volt, majd a német bevándorló cukorműves mesterek közvetítésével jutott el Magyarországra.
Itthon a 19. század első harmadától készítik. Kezdetben szorgos kezek munkájának „gyümölcse” volt. Egy 1891-ben kiadott szakácskönyv már 17 különféle szaloncukor ízt nevezett meg. Sok háziasszony is készített otthonában, de az igazán népszerűek a cukrászdák kreálmányai voltak, a neves budapesti cukrászdáknak mindnek volt saját, titkos receptje is. Az ünnepekhez közeledve pedig gyakran napi 25-30 kg csokoládét is felhasználtak a szaloncukrok gyártásához.
A csomagolás a kezdetektől fogva fontos része volt a szaloncukornak: a 19. században ehhez közel 1000 fajta sztaniolpapírból válogathattak a papírgyárak kínálatából. Eleinte a cukrászinasok feladata volt a papír berojtozása, később azonban ezt a feladatot átvette a „ricselő gép”, mely segítségével egy mozdulattal be lehetett rojtozni a csomagolást. Ezt is az inasok működtették.
Bár a szaloncukor nem magyar találmány, azt, hogy a fának ékes dísze lehet, mi találtuk fel először!
A karácsonyfára ugyanis kezdetben gyümölcsök, mézeskalács figurák, papírból kivágott díszek kerültek, a szaloncukor megjelenése után azonban ezeket is elkezdték felakasztgatni a fára. Ahol a család kevésbé volt tehetős, gyakran megtartották a cukorka eredeti csomagolását és következő évben a háziasszony ebbe csomagolta a maga által készített édességet.
A cukorka neve egyébként egy német szóból, a Salonzuckerl-ből ered, Jókai pedig előszeretettel nevezte szalonczukkedlinek. Egyes teóriák szerint azonban nevét annak köszönheti, hogy a karácsonyfát a polgári családok a szalonban állították fel és ott kínálták ezt a különleges édességet is.
A szaloncukrok nagyüzemi gyártása az ’50-es években indult, akkor azonban ez is egységesítve volt és csak néhány ízben lehetett kapni. A kezdetekre jellemző, széles választék csak a piacgazdaság megjelenésével vált ismét jellemzővé, manapság pedig már tényleg csak a fantázia szabhat határt annak, milyen szaloncukrot gyártanak. Szerencsére a neves cukrászdák is évről-évre újdonságokkal rukkolnak elő.
Ez a negyedik fajta csokoládé (az ét, a tej és a fehér után) és legérdekesebb jellemzője, hogy rózsaszín színű, íze pedig gyümölcsös. Az izgalmas választék részei a klasszikusok mellett még a különféle sütemények szaloncukor verziója, mint az Isler, az Eszterházy és a Mandulatorta, de egy ilyen szortimentből nem maradhat ki a marcipán vagy a praliné sem, a hagyományos ízek mellett. Látogass el üzletükbe, és válogass kedvedre finomságaikból!