hirdetés
csoda1.jpg

Szent Erzsébet, aki 19 évesen már özvegy volt

A legenda szerint Árpád-házi Szent Erzsébet kötényében rózsává változott az alamizsna. 1207 július 7-én született.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2015. július 07.


hirdetés

Nem túlzás azt mondni, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet világszerte ismert: a bogotai székesegyházat neki szentelték fel és Párizsban, illetve a belgiumi Mons-ban is áll nevét viselő templom. 808 éve, 1207. július 7-én született fiatalon elhunyt szentéletű királylányunk, Szent Margit nagynénje. Erzsébet apja II. András magyar király, a magyar történelem meghatározó alakja, nevéhez fűződik a hatszáz évig érvényes Aranybulla kiadása.

Anyja a magyar idegengyűlölet áldozata, merániai Gertrúd, akinek történetét a legtöbben Katona József Bánk bán című drámájából, illetve Erkel Ferenc operájából ismerjük. Erzsébet harmadik gyermekként született, bátyjából lett a későbbi IV. Béla királyunk.

erzsebet1

A kis Erzsébetet már négyéves korában Türingiába került, ott nevelkedett jövendőbelije családjában. A kor szokásának megfelelően eljegyezték a tartománygóf fiával, Hermann-nal, akinek korai halála után annak öccsével, Lajossal jegyezték el. Bár a házasság anyagi és politikai alapon köttetett, a fiatalok boldogok voltak, és a rajongásig szerették egymást.

hirdetés

Szigorú új családján kívül Erzsébetet mindenki szerette Wartburg várában. Már korán kitűnt a szegényekkel való együttérzése. Az 1225-ben kitört éhínség idején felnyittatta a vár éléstárait, így segítve az éhezőkön. Betegeket ápolt, számukra kórházat alapított, menedékhelyet hozott létre árva gyerekeknek.

erzsike

Az élet valós problémái iránti érzékenysége, férje iránti szerelme nem zárta ki, hogy mélyen vallásos legyen. Már kislány korától sokszor játék helyett a templom csendjét kereste, hogy imádsággal töltse az időt. A vezeklést, böjtölést, túlzottnak vélt vallásosságát férje családja nem nézte jó szemmel, de Lajos mindenben mellette állt.

1227-ben keresztes hadjáratba vonuló férje járvány áldozata lett, Erzsébet, a 19 éves özvegy még inkább Isten felé fordult.

Hű társa oltalma nélkül tarthatatlanná vált az élete a várban. Megfosztották férje birtokainak jövedelmétől, és saját vagyona fölött sem rendelkezhetett. Elhagyta Wartburg várát gyermekeivel együtt. Fonásból tartotta el családját, maradék értékeit eladta, hogy neveltethesse gyermekeit.

VIDEÓ: Szent Erzsébet egyházi éneke

Tovább folytatta a jótékonykodást, annak ellenére, hogy a saját családja is megütközött ezen. Egy alkalommal éppen kenyeret vitt a szegényeknek, amikor egyik rokonával - a legenda szerint apjával, más források szerint sógorával - találkozott. Az számon kérte, hova megy, és mit visz a kosarában.

Erzsébet attól való félelmében, hogy nem tudja eljuttatni az adományát a szegényeknek, azt válaszolta, hogy rózsát. Amikor apja/sógora ellenőrizte a kosár tartalmát, csak illatozó rózsákat talált benne, pedig abban az évszakban nem nyíltak virágok. A legenda szerint Isten segítette meg őt, hogy ne kövesse el a hazugság bűnét.

szentunk

"Annyi az éhező, ruhátlan és árva,

annyi kisgyermeknek nincsen anyukája.

Irgalomért kiált magányos és özvegy,

-aludnék Istenem, aludnék, de nem megy.”

Tündérrózsa szirma fürdik a holdfényben,

mint ezernyi ostya földön és az égen.

Szent Erzsébet felkel, kenyeret és halat

visz a szegényeknek a köténye alatt.

„Mit viszel, mit viszel, Erzsébet leányom?”

-szól egy szigorú hang. -„Úgyis kitalálom:

vacsorára halat, kenyeret és tejet,

duzzadozni látom díszes kötényedet!”

Erzsébet kibontja köténye elejét,

rózsa szirma pilléz belőle szerteszét.

„Köszönöm, jó Uram, a mosoly -szirmokat,

a Te kezed mindig, mindenkit simogat”

Bogdán József verse

Szegényeknek egyszer télidőben

Alamizsnát hordott kötényében;

Mikor atyja korholá, ő szavára

Kenyérkéből csupa friss rózsa vála.

Mindenét elosztá szegényeknek,

Alamizsnát adván mindeneknek.

Hogy kiveték özvegyen jószágából,

Mégis jót tett másokkal fonásából.

Szent Erzsébet himnusz, részlet

Egy idő után barátai segítségével visszakapta özvegyi részét és a gyermekei is az örökségüket. Erzsébet a visszakapott vagyon negyed részét szétosztotta a szegények között, és ünnepet rendezett a számukra. Az igazi boldogságot az jelentette számára, ha másokon segíthet.

A bajban lévők azonban sokszor hálátlannak bizonyultak. Kortársai jegyezték le az alábbi történetet: "Az egyik napon Erzsébet egy szűk utcácskában járt, amely sártenger volt, csak a lerakott köveken lehetett száraz lábbal lépdelni. Szembejött vele egy öregasszony, akivel korábban nagyon sok jót tett, de most nemhogy kitért volna előle, hanem letaszította a kőről, és csúf szidalmakkal halmozta el. Erzsébet megcsúszott és elesett a sárban, de szó nélkül kelt föl, a közeli patakban letisztította a ruháját, és derűs arccal folytatta útját."

csoda2

"Országunknak drága szép plántája,

Őseinknek édes unokája,

Nemzetinknek fényes koronája,

Szent hitünknek gyümölcsös szép ága."

Erzsébet mindössze 24 éves volt, amikor megbetegedett és meghalt. Teste nem bírta tovább az önsanyargatást, a munkát, a megpróbáltatásokat. Halála napját, ami 1231. november 17-én következett be, előre megjósolta. Szerényen halt meg, soha nem tért vissza Magyarországra. A legenda szerint utolsó óráiban magyarul énekelt.

Halála után néhány hónappal csodás gyógyulásokról számoltak be a sírjához látogató betegek. 1235-ben, mindössze négy évvel halála után IX. Gergely pápa szentté avatta.

csoda3

Emlékére Európa szerte templomokat neveztek el. Tiszteletére az elő templomot testvére, IV. Béla építtette Kápolnán. Az emlékére emelt templomok közül kiemelkedik Európa egyik legszebb dómja, Kassán a Szent Erzsébet főszékesegyház. Budapesten a Rózsák tere, és az ott álló templom, illetve az őt ábrázoló szobor őrzi emlékét.

rt

Az Erzsébet emlékére szentelt templom a Rózsák terén (akkor még Szegényház táérnek hívták)

kassaidom

A kassai dóm, amely Szent Erzsébet nevét viseli

szobor

Szent Erzsébet szobra a Rózsák terén

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
86-87-es-tel-1000x646.jpg

33 évvel ezelőtt olyan hó lepte el az országot, hogy még azóta is emlegetjük

Kemény mínuszok, napokon át tartó folyamatos havazás, befagyott Duna, közlekedési káosz – ilyen volt az 1986-87-es, máig emlékezetes tél.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 12.


hirdetés

Pontosan 33 évvel ezelőtt, 1987. január 12-én kezdődött el igazán az a tél, amiről ma már csak álmodhatunk, vagy legalábbis igencsak ritkán tapasztalhatunk.

Valójában már január 10-én havazott az egész országban, de a brutális hómennyiség csak két nappal később érkezett. Ugyanis megszakítás nélkül napokig szakadt a hó mindenhol. Január 12-én reggelre az ország túlnyomó részét már 20-40 cm-es, a magasabban fekvő területeket még ennél is vastagabb hótakaró borította

- írja az Időkép egy korábbi, a '86-'87-es telet felelevenítő cikkében.

Mivel az Észak-Európában évszázados hidegrekordokat megdöntő hideg levegő és a dél-délkelet felől beáramló enyhe levegő keveredése egy önálló kis ciklont hozott létre, nemcsak kemény mínuszok voltak, de heves szélviharok is, amelyek nagy hóakadályokat építettetek, illetve az erős hófúvások is nehezítették a közlekedést.

Aznap reggel Budapesten nem jártak a villamosok és a buszok sem, de autóval is nehéz volt közlekedni a fővárosban. Sok helyen az iskolák is bezártak, mert a diákok nem tudtak eljutni a suliba.

hirdetés

"Kétméteres hótorlaszok is előfordultak, az M7-es autópálya járhatatlan hósivataggá változott. A képen látható buszsofőr épp 12 órája vesztegel az elakadt autóbuszban. A megrekedt gépkocsik százait láthatatlanná tette a hó. Székesfehérvár elzáródott a külvilágtól, és országszerte több száz település vált megközelíthetetlenné. Több helyen nemcsak az utakat kellett kiszabadítani a hó fogságából: a képen látható idős asszony órák óta lapátolja a havat házának faláról. A falvak, városok egy része áram nélkül maradt, a napi földgázfogyasztás pedig a duplájára nőtt"

- mondták be a tévében a Híradóban.

Az is elhangzott, hogy a problémás közlekedés miatt az élelmiszerszállításban is komoly károk és hiányok keletkeztek. Egy tejes autó elakadása miatt például 20 ezer liter tej veszett kárba.

A tej mellett a húst és a kenyeret is csak külön vonatokkal tudták szállítani azokon a helyeken, ahol még nem fagytak le teljesen a váltók. Ahol ez nem volt lehetséges, traktorokkal, szánokkal juttatták el az élelmiszert a lakókhoz.

A szállítás akadozása miatt például a Caola és a Zala Bútorgyár is teljesen leállt. A Zalai Hírlap akkori jelentése szerint azért kényszerültek erre a gyárak, mert nem kaptak meg egy sor fontos alapanyagot, ezért a dolgozók maximum csak az udvart tudták volna takarítani, más munka nem volt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
szenthedvig-wikipedia.jpg

Már négyévesen férjhez adták, aztán beleszeretett a férjébe, és fellázadtak a szülői tervek ellen

Az egykori magyar királylány és lengyel királynő, Hedvig szerelmi élete nem volt túl szerencsés, de megtérítette egész Litvániát, és híres volt jótékony tetteiről.
Kovács-Tóth Noémi, Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2020. január 21.


hirdetés

Nagy Lajos magyar király és a boszniai Kotromanić Erzsébet királyné harmadik leányaként született Anjou Hedvig magyar hercegnő 1373-ban.

A szülők jó előre gondoskodtak a vérvonalról: eljegyezték a mindössze négyéves Hedviget a nyolcéves Habsburg Vilmossal, Lipót osztrák herceg fiával. Az esztergomi érsek még össze is adta a gyerekeket egy ál-szertartás keretein belül Hainburgban.

Nagy Lajos úgy gondolta, hogy majd legkisebb lánya és leendő hites ura veszi át utána a trónt. Amikor azonban a király idő előtt meghalt, ráadásul fiúörökös nélkül, felesége, Erzsébet stratégiát váltott. A lengyel trónra szánta inkább Hedviget – akkoriban a lengyel-magyar kapcsolatok igencsak szorosak voltak –, és a másik lányát, Máriát gondolta magyar utánpótlásként.

Mivel a gyerekek, Hedvig és Vilmos tényleg egymásba szerettek, fellázadtak a szülői tervek megmásítása miatt. Hedvig 1384-ben Lengyelország királynője lett, és maradt is eme felelős pozícióban egészen 1399-ben bekövetkezett haláláig.

Vilmos próbálta elérni, hogy a gyerekkori szertartást felnőttként is minősítsék érvényes házasságnak, és együtt ülhessenek a lengyel trónra. Az egyház végül nem legalizálta a gyerek-frigyet, hiába gondolt egymásra férjként és feleségként az ifjú gerlepár.

hirdetés

A lengyelek nem akarták Vilmost a trónra, ezért a hősszerelmes hiába lovagolt ki Hedvig elé Krakkóban, megakadályozták a nagy találkozást a helyi hatalmasok. Konkrétan attól tartottak, hogy elrabolja a királynőjüket, úgyhogy a lengyelek elkergették őt a városfaltól. Utána pedig azt hazudták a tinédzser Hedvignek, hogy Vilmos végleg szakított vele, csak hogy megtörjék őt lelkileg.

Soha többé nem is láthatták egymást a szerelmesek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
773px-5_Prohibition_Disposal9_cropped.jpg

„A sátán fészke” – üvöltötte a nő, majd szétverte a kocsmát – 20 évvel később bevezették az USA-ban a szesztilalmat

Egy kocsma szétverésével kezdődött, és az amerikai törvényhozás története talán legbalszerencsésebb döntésébe torkollott.
Göbölyös N. László, fotók: Flickr - szmo.hu
2020. január 14.


hirdetés

A történet 1899. június 5-én kezdődött. A 183 cm magas, széles vállú Carrie Amelia Nation magához vette a fejszét és berohant Kiowa város egyetlen szalonjába, a Dobson’s Bar and Saloonba. A kis kansasi ivóban békésen poharazók közül senki sem sejtette, hogy milyen szándékok vezérlik az asszonyt és a tulajdonos, Lou Dobson is csak annyit tudott mondani: „Szolgálhatok valamivel?” – mielőtt a feldühödött amazon elkezdte ripityára zúzni a berendezést, az asztalokat, székeket, biliárdokat és az italos polcokat. A vendégek rémült menekülése közben Carrie Nation percek alatt szétrombolta a helyiséget, amelyet üvöltve titulált „a pokol tornácának, a sátán fészkének”. Amikor végzett, diadalmasan feje fölé emelte a fejszét és kijelentette: „Ma Kansas, holnap egész Amerika.”

Nation asszony (1846-1911), aki első kocsmaromboló akcióját állítólag „isteni sugallatra” követte el, nevét Carry A Nation-re változtatta, hogy az önmagában is jelkép legyen. („Tarts meg egy nemzetet”). Később lapokat indított, fellépéseket is szervezet az alkoholfogyasztás ellen. Ebben a szellemben 1901-ben még William McKinley elnök meggyilkolását is üdvözölte, mert zugivónak tartotta.

A Dobson-bár szétverésével indult meg az a keresztes hadjárat, amelynek eredménye két évtizeddel később az egész világon „prohibíció” néven vált ismertté. Ivók tízezrei estek áldozatul a „mértékletesség” mozgalmának – Carrie asszony a következő években egymaga 49-et dúlt fel - míg 1920. január 7-én, több mint két éven át tartó törvényhozási vitát követően az Egyesült Államok alkotmányának 18. módosító cikkelyével, más néven a Volstead-törvénnyel, amelyet az előterjesztő Andrew Volsteadről, a Képviselőház igazságügyi bizottságának elnökéről neveztek el - életbe lépett a szesztilalom.

Pedig a mértékletesség mozgalma, ez a főleg nőkből álló antialkoholista, moralista csoport nagyon is valós problémát akart megoldani, hiszen ők szenvedtek a legtöbbet az iszákos apáktól, férjektől. Magának Carry Nationnek is két alkoholista férj jutott életében.

A 19. század végén, a 20. század elején az alkoholizmus volt a legsúlyosabb szenvedélybetegség Amerikában. És a legelterjedtebb is. Amerika és az ital úgy összetartozott, mint cowboy és lova. Az évi átlagfogyasztás minden felnőttre 7 gallon, azaz 28 liter alkohol volt. Skót whisky, bourbon, rum, gin, sör, orosz tengerészek által Kaliforniába bevitt vodka, a moonshine-nak, holdfénynek nevezett félelmetesen erős, az Appalache völgyében illegálisan desztillált szesz – minden jó volt a kiszáradt torkoknak. Ám amíg az ipari forradalom előtt a szétszórt gazdaságokban dolgozó emberek, ha berúgtak, nagy kárt nem okoztak (Mint ahogy Mark Twain írta: ha egy paraszt berúgott, legfeljebb annyi történt, hogy arccal beleesett a trágyába), a nagyvárosok, gyárak létrejötte után egy egész közösséget veszélyeztetett a szalagon részegen dolgozó munkás vagy a pohár fenekére nézegető villamoskalauz. Az amerikai értelmiség körében valóságos „divat” volt iszákosnak lenni: köztudott, hogy Jack Londont, vagy F. Scott Fitzgeraldot az ital vitte sírba, de állandó társa volt később Ernest Hemingway-nek, Henry Millernek vagy William Faulknernek is. A megoldás azonban nem a prohibíció volt.

hirdetés

Ezzel elkezdődött az ország történelmében az az évtized, amelyet erőszak, korrupció, szervezett bűnözés jellemzett, valamint olyan tömeges és nagyfokú italozás, amilyent Amerika korábban soha nem látott. Jóformán még meg sem száradt a tinta Woodrow Wilson elnök aláírásán, a törvény éreztetni kezdte katasztrofális hatását. Ömleni kezdett az illegális szesz. 1922-ben New York-ban például kétszer annyi ivó működött, természetesen titokban, mint a törvényt megelőző években.

A „speakeasy”-nek (beszélj halkan) becézett lebujokban mindenféle italt lehetett kapni. E hálózat egyetlen igazi pozitívuma a jazz terjedése és az egyes városok sajátos zenei stílusának kialakulása volt… A nagyvárosokban a korábbi jelentéktelen, főleg lopásokból, zsarolásokból, prostitúcióból és piti szerencsejátékból élő olasz, ír bandák kihasználták a nagy lehetőséget. Maffiákba tömörültek, és a szervezett bűnözés egyre nagyobb hálózatokat hozott létre.

Jellemző, hogy az alvilág királyává vált Al Capone, aki kezdő korában templomok perselyeinek kifosztására szakosodott, az illegális szeszpiac ellenőrzéséből évi 100 millió dollárra tudta felkerekíteni jövedelmét. Csak viszonyításul: akkoriban 5000 dollárért szép kertes villát lehetett vásárolni. Hihetetlen gazdagságra tettek szert a bootleggerek, akik nevüket onnan kapták, hogy kezdetben a csizmaszárba rejtve forgalmazták az italt. (Azóta a „bootleg” általános kifejezéssé vált minden illegális termékre, így nevezik például a „kalózkiadásban” megjelent lemezeket, könyveket, filmeket is.). Hamarosan már korrumpálni tudták a politikusokat, a bírákat, a rendőrséget. 1929-ben az FBI szerint ezeknek az intézményeknek a kétharmada a gengszterek szolgálatában állt. A hatalmas pénzeket hozó területek felosztásáért véres versengések folytak. A legemlékezetesebb az 1929. február 14-én Chicagóban lezajlott összecsapás volt az ír Bugs Moran és Al Capone bandája között. A Bálint-napi vérengzés néven feljegyzett eset nyomán Moran hét emberét gyilkolták meg. E leszámolást többször megfilmesítették, bekerült fekete humorként Billy Wilder Van, aki forrón szereti (Some Like It Hot, 1958) című filmjébe is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
nagyszerelem.jpg

Nagy port kavart Rigó Jancsi legendás szerelme, ami aztán csúnya véget ért

Rigó Jancsi és Clara Ward nagy eséllyel feliratkozhattak volna a világ legnagyobb szerelmeseinek listájára. Kapcsolatuk szenvedéllyel, játékossággal és erotikával volt tele, valamint természetesen rengeteg kalanddal.
Mr. Foster írása a Mr. Foster kalandozásai Budapesten blogon - szmo.hu
2020. január 14.


hirdetés

Mr. Foster igazi úrként járja Budapest utcáit és mindent megmutat, amit érdemesnek talál arra, hogy az olvasóknak felkeltse az érdeklődését: szerelmeket, titkos helyeket, finomságokat és a művészetet.

Ja, és mivel Mr. Foster úriember, természetesen magázódva szól Önökhöz.

Közös életükről számtalan fénykép készült, amelyek több szempontból is megbotránkoztatták az akkori közvéleményt. Ám történetük manapság sem veszített fényéből.

De kikről is van szó?

Rigó Jancsi már 5 éves korában különös jegyeit mutatta a tehetségnek, amire később sem cáfolt rá. 10 évesen már gyakorta szólistaként lépett fel édesapja zenekarában. Zenészként sokra vitte itthon és külföldön egyaránt, prímás lett belőle, európai nagyvárosok közönségének zenélhetett.

Az amerikai, milliomos családból származó Clara Warddal 1896-ban, egy párizsi étteremben találkozott először, ahol a legenda szerint első pillantásra egymásba szerettek. Az asszony nem habozott otthagyni férjét, a belga Caraman-Chimay herceget és két gyermekét sem, a nagy sikernek örvendő, bajuszos prímás kedvéért. Ekkor már Jancsi is nős volt, így a viszony mindkettejük életét felforgatta, sőt a korabeli sajtó, például az Országos Hírlap is tudósított az esetről.

hirdetés

Mit tudott Rigó Jancsi, amit más nem?

Egyfelől csodálatosan hegedült. Másfelől, hogyan is választhatnánk meg, hogy kibe szeretünk bele? Sem Clara, sem Jancsi nem tudta megmagyarázni vonzalmuk okát, de azt mindketten tudták, hogy az egész világgal tudatni szeretnék: létezik olyan mély érzés és szerelem, amely a társadalmi korlátokon és az elvárásokon átível.

A szerelmi románc akkoriban nagy port kavart, Clara pedig szívesen tetszelgett a rivaldafényben. Tekintete határozott, céltudatos, egyben epekedő, bájjal teli; karaktere a századvég hangulatába tökéletesen beleillik. Ő volt a férfira vágyó csábító NŐ, aki tudja mit akar, és el is éri azt.

A kor ideáljának tökéletesen megfelelő nádszál derekú, ám telt keblű és csípőjű Clara Ward a korabeli képeslapokon gyakorta megjelent. Eleinte csupán a kornak megfelelő szokásos beállításokban. Majd idővel az extravaganciát kedvelő hölgy meghökkentő módon lépett a közönség elé: testhez tapadó, testszínű ruhába öltözött, és vonalait nyíltan vállalva, már-már meztelennek tűnve pózolt a kamerák előtt. Az akkoriban meglehetősen szokatlannak tetsző, merész fotókat képeslapokra nyomtatva is árulták, ám ezeket a II. Vilmos német császár be is tiltatta.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!