hirdetés
csoda1.jpg

Szent Erzsébet, aki 19 évesen már özvegy volt

A legenda szerint Árpád-házi Szent Erzsébet kötényében rózsává változott az alamizsna. 1207 július 7-én született.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2015. július 07.


hirdetés

Nem túlzás azt mondni, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet világszerte ismert: a bogotai székesegyházat neki szentelték fel és Párizsban, illetve a belgiumi Mons-ban is áll nevét viselő templom. 808 éve, 1207. július 7-én született fiatalon elhunyt szentéletű királylányunk, Szent Margit nagynénje. Erzsébet apja II. András magyar király, a magyar történelem meghatározó alakja, nevéhez fűződik a hatszáz évig érvényes Aranybulla kiadása.

Anyja a magyar idegengyűlölet áldozata, merániai Gertrúd, akinek történetét a legtöbben Katona József Bánk bán című drámájából, illetve Erkel Ferenc operájából ismerjük. Erzsébet harmadik gyermekként született, bátyjából lett a későbbi IV. Béla királyunk.

erzsebet1

A kis Erzsébetet már négyéves korában Türingiába került, ott nevelkedett jövendőbelije családjában. A kor szokásának megfelelően eljegyezték a tartománygóf fiával, Hermann-nal, akinek korai halála után annak öccsével, Lajossal jegyezték el. Bár a házasság anyagi és politikai alapon köttetett, a fiatalok boldogok voltak, és a rajongásig szerették egymást.

hirdetés

Szigorú új családján kívül Erzsébetet mindenki szerette Wartburg várában. Már korán kitűnt a szegényekkel való együttérzése. Az 1225-ben kitört éhínség idején felnyittatta a vár éléstárait, így segítve az éhezőkön. Betegeket ápolt, számukra kórházat alapított, menedékhelyet hozott létre árva gyerekeknek.

erzsike

Az élet valós problémái iránti érzékenysége, férje iránti szerelme nem zárta ki, hogy mélyen vallásos legyen. Már kislány korától sokszor játék helyett a templom csendjét kereste, hogy imádsággal töltse az időt. A vezeklést, böjtölést, túlzottnak vélt vallásosságát férje családja nem nézte jó szemmel, de Lajos mindenben mellette állt.

1227-ben keresztes hadjáratba vonuló férje járvány áldozata lett, Erzsébet, a 19 éves özvegy még inkább Isten felé fordult.

Hű társa oltalma nélkül tarthatatlanná vált az élete a várban. Megfosztották férje birtokainak jövedelmétől, és saját vagyona fölött sem rendelkezhetett. Elhagyta Wartburg várát gyermekeivel együtt. Fonásból tartotta el családját, maradék értékeit eladta, hogy neveltethesse gyermekeit.

VIDEÓ: Szent Erzsébet egyházi éneke

Tovább folytatta a jótékonykodást, annak ellenére, hogy a saját családja is megütközött ezen. Egy alkalommal éppen kenyeret vitt a szegényeknek, amikor egyik rokonával - a legenda szerint apjával, más források szerint sógorával - találkozott. Az számon kérte, hova megy, és mit visz a kosarában.

Erzsébet attól való félelmében, hogy nem tudja eljuttatni az adományát a szegényeknek, azt válaszolta, hogy rózsát. Amikor apja/sógora ellenőrizte a kosár tartalmát, csak illatozó rózsákat talált benne, pedig abban az évszakban nem nyíltak virágok. A legenda szerint Isten segítette meg őt, hogy ne kövesse el a hazugság bűnét.

szentunk

"Annyi az éhező, ruhátlan és árva,

annyi kisgyermeknek nincsen anyukája.

Irgalomért kiált magányos és özvegy,

-aludnék Istenem, aludnék, de nem megy.”

Tündérrózsa szirma fürdik a holdfényben,

mint ezernyi ostya földön és az égen.

Szent Erzsébet felkel, kenyeret és halat

visz a szegényeknek a köténye alatt.

„Mit viszel, mit viszel, Erzsébet leányom?”

-szól egy szigorú hang. -„Úgyis kitalálom:

vacsorára halat, kenyeret és tejet,

duzzadozni látom díszes kötényedet!”

Erzsébet kibontja köténye elejét,

rózsa szirma pilléz belőle szerteszét.

„Köszönöm, jó Uram, a mosoly -szirmokat,

a Te kezed mindig, mindenkit simogat”

Bogdán József verse

Szegényeknek egyszer télidőben

Alamizsnát hordott kötényében;

Mikor atyja korholá, ő szavára

Kenyérkéből csupa friss rózsa vála.

Mindenét elosztá szegényeknek,

Alamizsnát adván mindeneknek.

Hogy kiveték özvegyen jószágából,

Mégis jót tett másokkal fonásából.

Szent Erzsébet himnusz, részlet

Egy idő után barátai segítségével visszakapta özvegyi részét és a gyermekei is az örökségüket. Erzsébet a visszakapott vagyon negyed részét szétosztotta a szegények között, és ünnepet rendezett a számukra. Az igazi boldogságot az jelentette számára, ha másokon segíthet.

A bajban lévők azonban sokszor hálátlannak bizonyultak. Kortársai jegyezték le az alábbi történetet: "Az egyik napon Erzsébet egy szűk utcácskában járt, amely sártenger volt, csak a lerakott köveken lehetett száraz lábbal lépdelni. Szembejött vele egy öregasszony, akivel korábban nagyon sok jót tett, de most nemhogy kitért volna előle, hanem letaszította a kőről, és csúf szidalmakkal halmozta el. Erzsébet megcsúszott és elesett a sárban, de szó nélkül kelt föl, a közeli patakban letisztította a ruháját, és derűs arccal folytatta útját."

csoda2

"Országunknak drága szép plántája,

Őseinknek édes unokája,

Nemzetinknek fényes koronája,

Szent hitünknek gyümölcsös szép ága."

Erzsébet mindössze 24 éves volt, amikor megbetegedett és meghalt. Teste nem bírta tovább az önsanyargatást, a munkát, a megpróbáltatásokat. Halála napját, ami 1231. november 17-én következett be, előre megjósolta. Szerényen halt meg, soha nem tért vissza Magyarországra. A legenda szerint utolsó óráiban magyarul énekelt.

Halála után néhány hónappal csodás gyógyulásokról számoltak be a sírjához látogató betegek. 1235-ben, mindössze négy évvel halála után IX. Gergely pápa szentté avatta.

csoda3

Emlékére Európa szerte templomokat neveztek el. Tiszteletére az elő templomot testvére, IV. Béla építtette Kápolnán. Az emlékére emelt templomok közül kiemelkedik Európa egyik legszebb dómja, Kassán a Szent Erzsébet főszékesegyház. Budapesten a Rózsák tere, és az ott álló templom, illetve az őt ábrázoló szobor őrzi emlékét.

rt

Az Erzsébet emlékére szentelt templom a Rózsák terén (akkor még Szegényház táérnek hívták)

kassaidom

A kassai dóm, amely Szent Erzsébet nevét viseli

szobor

Szent Erzsébet szobra a Rózsák terén

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
level.jpg

Egy második világháborús palackba zárt levelet találtak, melyet két férfi írt az utókornak

Az üzenet alapján megpróbálják most megkeresni a hozzátartozókat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 10.


hirdetés

Egy második világháborús palackba zárt levelet találtak egy lengyel vasútállomás falába rejtve. Az üzenetre az épület felújításakor bukkantak rá. A kis települést eddig szinte alig ismerték, ám a különös lelet óta hirtelen híressé vált.

Mint kiderült, az elrejtett levelet 1941-ben írta két lengyel férfi. Az akkor 39 és 41 éves férfiak egy náci táborban dolgoztak kényszermunkásként. A levélben az általuk átélt szörnyűségekre akarták felhívni a világ figyelmét.

Egy történész szerint 1940-41-ben sokakat vittek el táborokba és a levél írói bizonyára tanúi lehettek a borzalmaknak. A városka állomásán tranzitállomás működött, ahonnan koncentrációs táborokba szállították az embereket.

Az üzenetet írók későbbi sorsáról semmit nem lehet tudni. A hatóságok most megpróbálják felkutatni hozzátartozóikat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
okmok-vulkán.jpg

Kitört egy hatalmas vulkán Alaszkában, felgyorsult a római köztársaság bukása

A Julius Caesar halála körüli évek írott forrásai szokatlanul hideg időjárásról, rossz termésről, éhínségről, betegségekről, békétlenségről számolnak be a Földközi-tenger partjainál. Ekkortájt két kitörés is volt, a klímamodellek szerint a nyár és az ősz akár átlagosan hét Celsius-fokkal is hűvösebb lehetett még Európában is.
MTI, fotó: Wikipedia - szmo.hu
2020. június 23.


hirdetés

Gyorsíthatta a római köztársaság és a Ptolemaioszok egyiptomi uralmának bukását az alaszkai Okmok vulkán kitörése i. e. 43-ban egy új nemzetközi kutatás szerint.

A Julius Caesar római államférfi i. e. 44-ben történt halála körüli évek írott forrásai szokatlanul hideg időjárásról, rossz termésről, éhínségről, betegségekről, békétlenségről számolnak be a Földközi-tenger partjainál. Ezek a tényezők vezettek végül a római köztársaság és a ptolemaioszi Egyiptom bukásához.

A történészek régóta sejtették, hogy a természeti jelenségek vulkánkitörés számlájára írhatók, de nem tudták megállapítani, hol, mikor és milyen erővel törhetett ki a tűzhányó.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerzői északi-sarkköri magmintákban talált tefra, vagyis vulkánok által kilövellt szilárd törmelékanyag elemzésével jutottak el oda, hogy az alaszkai Okmok vulkán i. e. 43-as, kalderát kialakító erupciója összefügghet a Mediterráneum eddig megmagyarázhatatlanul szélsőséges időjárásával.

- Lenyűgöző dolog, amikor bizonyítékot találunk arra, hogy egy tűzhányó a világ másik felén kitör, ezzel hozzájárul a római köztársaság és a hellenisztikus egyiptomi állam bukásához és a római birodalom felemelkedéséhez - mondta el a ScienceDaily.com-nak Joe McDonnell, a renói Sivatagkutató Intézet (DRI) tudósa, a kutatás vezetője.

hirdetés

A felfedezés tavaly történt a DRI jégminta-laboratóriumában, ahol McConnell és a svájci Michael Sigl egy mintában szokatlanul jó állapotban fennmaradt tefrára bukkantak. Ezután új vizsgálatokat végeztek grönlandi és oroszországi fúrások mintáin, melyeket még az 1990-es években gyűjtöttek és amerikai, dán és német intézetekben őriztek. Korábbi mérések eredményeit is figyelembe véve világosan kirajzolódott két kitörés, az egyik i. e. 45-ből, amelyik erőteljes, de rövid volt, és egy másik, sokkal hatalmasabb és elhúzódóbb esemény i. e. 43-ból, amelynek következményei több mint két további éven át nyomot hagytak a jégmintákban.

A második kitörést tovább vizsgálták a jégben talált tefra geokémiai elemzésével és megállapították, hogy a minták megegyeznek az Okmok alaszkai vulkán kitörésének apró szilánkjaival. Ez volt az elmúlt 2500 év egyik legpusztítóbb erupciója.

Ezután brit, svájci, ír, német, dán, alaszkai és connecticuti történészek és természettudósok az egész világról összegyűjtötték a különböző tudományágak bizonyítékait: többek között fák évgyűrűinek az éghajlatról tanúskodó adatait és barlangok kőzetrétegeinek mintáit.

Számítógépes szimulációval vizsgálták a vulkáni tevékenység idő- és térbeli hatásait az adott időszakban, hogy jobban megértsék, hogy befolyásolta az esemény az éghajlatot és a történelmet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
balassi-sztergom.jpg

Iszákos erőszakoló vagy nagy reneszánsz költő? Balassi Bálint ad okot bőven mindkét jelzőre

A magyar nyelvű irodalom első klasszikusa, Balassi Bálint, a XVI. század hírhedt „rocksztárja” is volt egyben. Kortársai inkább a tivornyáiról ismerték, mintsem a romantikus költeményeiről.
Tóth Noémi írása - szmo.hu
2020. június 30.


hirdetés

Bár Balassi Bálint (1554-1594) irodalmi érdemei elvitathatatlanok – hiszen ő volt az első tehetséges magyarul verselő költő, aki ráadásul elsőként rendezte ciklusokba a munkásságát –, de ez legfeljebb csak kicsit menti fel a többi, életét legalább ennyire meghatározó tette alól.

Az egész Felvidéket uraló főúr, Balassi János báró fiaként gyakorlatilag bármit megtehetett, és meg is tett. Családjának szerencséje volt, hiszen a törökök pont nem az ő birtokaikat foglalták el azokban a vészterhes időkben. Balassi a tipikus elkényeztetett, gazdag gyerekek életét élte Zólyom városában. Hiába a kitűnő neveltetés, csak az szórakoztatta igazán, ha ittasan embereket fosztogathatott, zaklathatott vagy éppen erőszakolhatott.

1583-ban olyan irományt rittyentett a zólyomi bírónak, miután beperelték, mert nyilvánosan ki akart rabolni és meg akart rontani egy polgárasszonyt, hogy a fal adta a másikat. Néhány idézet önmagáért beszél belőle:

„Írták azt énmagam felől, hogy én néminemű asszonyállatot szabad utában nemcsak megfertőztettem, hanem még ugyan megfosztottam volna. Erre azt felelem, hogy hazudtak tisztességemben praktikáló ároló kurvájok és beste kurvafiajok. … Írták azt is, hogy feleségek, sem gyermekek tőlünk békével nem maradhatnak, de ez eborcák bár ne többet nevezzenek, hanem csak egyet, mely asszonyembert avagy leánt igyekeztem én itt megszégyeníteni. Ha feleségek jámbor, miért féltik, ha tudják, hogy aranyat rozsda nem fog. Ha pedig nem az, miért őrzik, holott tudják, hogy az Philelphus gyűreje nélkül meg nem oltalmazhatják.”

hirdetés

Az említett hölgyet végül a szolgája mentette meg a részeg nemestől úgy, hogy ráfogta a fegyverét.

A költő élete jelentős részében rajongott valakiért, de igazi szerelmet egyedül Losonczi Anna iránt érzett, akivel egri szolgálata alatt ismerkedett meg, az ottani kapitány lányaként.

Sokéves viszonyuk szépséghibája, hogy a műveiben Júliának keresztelt asszony, egy tehetős főúr felesége volt, ráadásul szerelmüket kettévágta közben a költő érdekházassága is. És ha ez még nem lenne elég kacifántos, Balassi két duhajkodás között nem mást vett nőül 1584-ben, mint Dobó István lányát, azaz a saját unokatestvérét, Krisztinát. A kurafi úgy gondolta, vele együtt a sárospataki vár is hozományként jár, de az ottaniak kikergették onnan.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
oshullo-tojas-fosszilia.jpg

Közel 10 év után derült ki, pontosan mi az a hatalmas fosszília, amit az Antarktiszon találtak

Egy focilabda méretű kőnek tűnik, de a tudósok szerint egy őshüllő hatalmas, megkövesedett tojásáról van szó.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 26.


hirdetés

Egy óriási, rejtélyes őskövületet találtak chilei kutatók még 2011-ben az Antarktiszon, de csak mostanra sikerült kideríteni, hogy pontosan mi is ez - írja a Science Alert a Nature szaklapban publikált tanulmány alapján.

A focilabda méretű fosszília egy megkövesedett lágy héjú tojás, amit még nagyjából 68 millió évvel ezelőtt rakott le egy állat. A tudósok szerint egy már kihalt tengeri hüllő tojása lehet.

A szakemberek azért nem jöttek rá sokáig, hogy a jókora ősmaradvány igazából egy tojás, mert nagyon ritka, hogy ilyen jó állapotban fennmaradjon egy lágy héjú tojás, ráadásul a mérete is átlagon felüli.

Lucas Legendre, az erről szóló tanulmány vezető kutatója azt mondta,

hirdetés

még soha nem fedeztek fel ekkora méretű lágy héjú tojást, a tudósok nem is tudták, hogy ilyen nagyra is meg tudnak nőni ezek a tojások. Ennél nagyobbat csak a már szintén kihalt elefántmadár rakott, amelyet a világ valaha élt legnagyobb madaraként tartanak számon.

Giant Egg Discovered In Antarctica Belonged To Marine Reptile

giantegg #mosasaur #reptile A large #fossil discovered in Antarctica by Chilean researchers in 2011 has been found to be a giant, soft-shell #egg from 66 mi...

Azt azonban még nem sikerült kideríteniük, hogy pontosan milyen állat rakhatta le ezt az óriási tojást. Ezt az is nehezíti, hogy a belsejében nem találtak csontvázat, amely alapján szűkíthetnék a kört.

Lapozz az óriáshüllő képéért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!