SZEMPONT
A Rovatból

Válságban az amerikai demokrácia – Magyarország példáját hozza fel a New York Times

Egy felmérés szerint a demokrata és a republikánus szavazók 69%-a egyaránt úgy véli, hogy az amerikai demokrácia az összeomlás szélére került.

Link másolása

Az egyik legtekintélyesebb amerikai lap hosszú cikkben elemzi, milyen példátlan válságtüneteket mutat az amerikai demokrácia.

A szerző, David Leonhardt politikai elemző azt boncolgatja, vajon mekkora esélye van annak, hogy a legközelebbi elnökválasztáson a vesztes nem ismeri majd el a válasz eredményét, ahogy Donald Trump sem ismerte el vereségét 2020-ban. Az írás szerint szoros eredmény esetén ennek nagy esélye van, főként, hogy könnyen Trump lehet a republikánusok következő elnökjelöltje is.

De a lap szerint mindez nem csak Donald Trump személyéről szól, ő csak egy tünete egy sokkal mélyebb problémának, amelynek megértéséhez többek között Magyarországot hozzák fel példaként.

Idézik Juan José Linz politológus „fellojális közszereplő” kifejezését, amellyel azokat a tisztségviselőket jelöli, akik ugyan általában nem kezdeményeznek támadásokat a demokratikus szabályok és intézmények ellen, de nem is lépnek fel azok ellen, akik összetűz alá veszik a demokráciát védő intézményrendszert.

Cinkosságuk révén az autoritarizmus felé sodorják pártjukat és országukat. Ez történt Európában az 1930-as években, Latin-Amerikában az 1960-as/1970-es években, a közelmúltban pedig Magyarországon – írja a New York Times.

Míg a századfordulón a demokrácia diadalt ült szerte a világon, az autokrácia pedig világszerte háttérbe szorult, a lap szerint a mostani globális trend ezzel éppen ellentétes. Az 1990-es évek végén a svéd V-Dem intézet adatai szerint 72 ország demokratizálódott és csak három haladt az autokrácia felé, ma azonban csak 15-ben erősödik a demokrácia, 33-ban pedig egyre nagyobb teret nyer az önkényuralom.

A cikk szerzője felidézi, hogy az elmúlt évtizedekben az Egyesült Államok számos, a mainál súlyosabb helyzetet élt túl, a nagy gazdasági válságtól a vietnami háborún át a Watergate-ügyig. Ez azért sikerülhetett, mert az amerikai demokrácia alapvető dinamikája működött, és a hatalomra kerülők igyekeztek megoldani az ország problémáit. Most viszont a helyzet más.

1960-ban Richard Nixon John F. Kennedy győzelmének elismerésére szólította fel híveit, ugyanígy tett 2000-ben Al Gore George W. Bush-sal, és 2008-ban John McCain Barack Obamával. Trump azonban már akkor azok közé tartozott, akik vitatták Obama győzelmének jogosságát, arra hivatkozva, hogy Kenyában született és nem Hawaiiban, ami kizárta volna indulását, ha igaz lett volna. 2016-ban pedig kampánya központi elemévé vált a csalás vádja Hillary Clintonnal szemben, és közölte, hogy csakis a saját győzelmét fogadja el. Joe Biden győzelmét követően pedig egyértelműen ez lett az ő fő politikai üzenete.

Bár törekvése a 2020-as választási eredmények semmissé tételére megbukott, mert számos republikánus tisztségviselő nem állt mellé, mára a párton belül meg tudta erősíteni helyzetét. Idén az állami hivatalokra pályázó republikánus jelöltek 47%-a nem fogadja el a 2020-as eredményt, miközben abból a tíz republikánus képviselőből, akik a volt elnök elleni bizalmatlansági eljárás megindítására szavaztak a Capitolium elleni támadás ügyében, nyolcan visszavonultak, vagy pedig elvesztették a republikánus előválasztást.

A 2020-as eredményeket vitató republikánusok közül többen a következő választások tisztaságát ellenőrző hivatalok vezetésére pályáznak, és így olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy beleszólhatnak majd a voksolás eredményébe.

Yascha Mounk, a Johns Hopkins egyetem politológusa szerint

Amerika történetében először fordulhat elő, hogy egy törvényesen megválasztott elnök nem veheti majd át a hivatalát.

Az egyre nagyobb megosztottság oka részben az amerikai munkások és a középosztály életszínvonalának romlása, részben az a főleg fehérekben élő félelem, hogy Egyesült Államok új, faji szempontból vegyesebb, kevésbé vallásos, és gyors változásoknak kitett országgá válik.

Mély politikai szakadék keletkezett a virágzó nagyvárosi térségek, és a hagyománytisztelőbb, vallásosabb, gazdaságilag elmaradottabb kisebb városok és falvak között. Míg a nagyvárosokban egyre nagyobb teret nyernek a demokraták, a kisebb települések egyre konzervatívabbakká válnak. A demokraták és a republikánusok közötti politikai küzdelem mára identitás-kérdéssé vált: a vesztes párt hívei magukat is vesztesnek tekintik. A connecticuti Quinnipac egyetem felmérése szerint

a demokrata és a republikánus szavazók 69%-a egyaránt úgy véli, hogy az amerikai demokrácia az összeomlás szélére került.

A két oldal kölcsönösen azzal vádolja a másikat, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe az ő szempontjait. Minderre még rátesz egy lapáttal a modern technológia. Amerikában mindig is komoly tere volt az összeesküvés-elméletnek, napjainkban azonban ezek a közösségi médiában és egyes tv-csatornákon sokkal gyorsabban és szélesebb körben terjednek.

A New York Times szerint van egy másik oka is a jelenlegi helyzetnek, ami az amerikai demokrácia történetében gyökerezik.

2000 előtt mindössze három elnökjelölt győzött úgy, hogy kevesebb szavazatot kapott, mint ellenfele. John Quincy Adams, Rutherford Hayes és Benjamin Harrison valamennyien 19.századi elnökök voltak, és csak egy ciklust töltöttek ki. Az elmúlt 30 évben azonban valami megváltozott. Bill Clinton 1992 győzelmétől kezdve 8 elnökválasztásból 7-szer a demokrata párti jelöltre szavaztak többen, ennek ellenére a republikánus George W. Bush 8 évet, Donald Trump pedig 4 évet tölthetett a Fehér Házban.

Ez összefügghet azzal, hogy az elmúlt évtizedekben a liberálisok beáramlottak a nagyvárosokba, amelyek olyan nagy államokban koncentrálódnak, mint Kalifornia, míg a kisebb városok és falvak lakói konzervatívabbak lettek. A demokraták ugyanis hiába uralnak nagy fölénnyel néhány nagy államot, az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt nem számít, melyik párt mennyivel győz valahol.

2020-ben például Joe Biden 29 százalékos előnnyel nyerte meg Kaliforniát, 23-mal New York államot és 17-tel Illinois-t. Ezekben a régiókban több millió szavazó hagyta el a Republikánus Pártot, de ennek semmiféle hatása nem volt az elnökválasztásra. Ezért nyerhetett George W. Bush és Trump is úgy, hogy összességében kevesebben szavaztak rájuk.

A republikánusok szerint ez a választási rendszer megakadályozza, hogy néhány sűrűn lakott állam uralja az ország politikáját, ami igaz is. De az is igaz, hogy az amerikai alkotmány aránytalanul nagy előnyhöz juttatja így a kisebb államok lakóit.

Ugyanez igaz a Szenátusra is, amelyben minden államnak két-két voksa van, függetlenül a lakosság számától.

Jelenleg mindkét pártnak 50-50 képviselője ül a padsorokban. De míg a demokrata szenátorok 186 millió amerikait képviselnek, a republikánusok 145 milliót.

„Mi vagyunk a világon a leginkább többségellenes demokrácia” – állapította meg Steven Levitsky, a Harvard professzora.

Ez a helyzet faji egyenlőtlenséghez is vezetett a politikai képviseletben. A kis államokban több fehér él, míg a nagy államokban sokkal több a fekete, a latin és az ázsiai származású szavazó. Tehát a Szenátusban a lélekszámuknál nagyobb politikai képviselethez jutnak a fehér amerikaiak.

Az alkotmány és az ország földrajzi elosztásának kombinációja a New York Times szerint mára elválasztotta egymástól a többség akaratát és a választási eredményeket. Ez pedig kihatással volt a szövetségi kormányzás minden ágára: az elnökségre, a Kongresszusra, valamint a Legfelsőbb Bíróságra is.

A Legfelsőbb Bíróság összetétele mindig attól függ, hogy az új bírók jelölésekor melyik párt adja az elnököt, és melyiknek van többsége a Szenátusban. Donald Trump három főbírót is kinevezett elnöksége idején, de ha a Szenátus összetétele a pártokra leadott szavazatok számát tükrözte volna, valószínűleg egyik kinevezést sem hagyták volna jóvá. Így viszont a republikánusok által uralt testület akár évtizedekre is meghatározhatja az amerikai politikát.

A Legfelsőbb Bíróság döntései még nagyobbá tette a szakadékot az amerikai többség véleménye és a politika iránya között.

A republikánus bírák felülbírálták a kongresszust olyan ügyekben, mint például a kampányfinanszírozás, amelyben korábban mindkét párt egyetértett. Ugyanakkor elfogadtak olyan rendeleteket, köztük az abortuszról, a klímapolitikáról és a fegyverviselésről, amelyek a közvéleménykutatások szerint nem egyeznek a többségi véleménnyel.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Suhajda Szilárd felesége: Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről
Legindi Tímea több okot is mondott, amiért úgy döntött, hogy a serpák a most induló akciójuk során ne hozzák le a férje holttestét. A nepáli hatóságok szeretnék megtisztítani a hegyet a sok hátrahagyott hulladéktól, és több holttestet is lehoznának.

Link másolása

Nem hozzák le Suhajda Szilárd testét a Mount Everestről - ezt özvegye, Legindi Tímea mondta el a Blikknek.

A magyar hegymászó 2023. májusában indult a 8848 méter magas csúcsra, de életét vesztette. Utoljára 23-án adott életjeleket magáról. A holttestét nem találták meg.

A nepáli hatóságok most úgy döntöttek, hogy megtisztítják a hegyet a sok szeméttől, hulladéktől, amit az expedíciók hagytak maguk után. A serpák feladatai között állítólag az is szerepelt, hogy öt alpinista testét is hozzák le. Suhajda Szilárd neve is felmerült, de felesége cáfolta, közölte, hogy erről szó sem lehet.

"Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről, ez az én személyes elhatározásom és döntésem. Több ok is áll emögött. Egyrészt a keresés során nem találták meg a testét. Másrészt egy ilyen kutatóexpedíció nagyon nehéz, akik megpróbálkoznának vele, önmagukat is veszélybe sodorhatják"

- mondta a lapnak.

Hozzátette: ritka, hogy egy-egy hegymászó holttestét a családtagok megpróbálják lehozatni. Előfordult azonban, például, mikor egy amerikai mászó családja egy hagyatéki ügy miatt indított expedíciót. De ha nincs ilyen ok, vagy vallási meggyőződés, akkor felesleges bolygatni az ott elhunyt személy testét.

Egy ilyen küldetés szinte emberfeletti és nagyon veszélyes. Egy példát is elmesélt: korábban a Broad Peak (8051 méter) csúcs első magassági táborából – ez az alaptábor fölött elhelyezkedő első tábor – egy magatehetetlen hegymászó mentése – akiért több mint egytucatnyian indultak el – csaknem egy napba telt, ennyi idő alatt sikerült visszavinni az alaptáborba. És ez még nem is a csúcsrégióban történt.

A most útnak induló serpák fő feladata a hegy megtisztítása, ebben a nepáli hadsereg 18 katonája is segíti őket. 2019 óta 110 tonna hulladékot hoztak le a Himalájából. Az idei terv szerint 10 tonnányi szeméttől szabadítanák meg a hegyet. A legtöbb hulladék a táboroknál van, mert az expedíciók a felszereléseiket általában ott hagyják, így az üres, széltépte sátrak, oxigénpalackok fent maradnak.

A lap megjegyzi, hogy 2023-ban Suhajda Szilárd emlékére a Szemlő-hegyi barlang feletti parkban tartottak búcsúztatót. Özvegye idén várhatóan a közösségi oldalán emlékezik meg férje elvesztésének első évfordulójáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: