SZEMPONT
A Rovatból

Tölgyessy Péter: Eddig mindig ára volt, ha a nyugat alkonyára tettünk

A politikai elemző szerint a nyugati demokráciák alapelve a kapitalizmus, a politikai váltógazdaság és a joguralom. Magyarország viszont az elmúlt évben a jogot leginkább eszköznek tekintette a hatalom kezében.

Link másolása

Szerda este a Transparency International konferenciáján tartott előadást Tölgyessy Péter, aki volt az SZDSZ elnöke, majd a Fidesz képviselője is.

Tölgyessy egy példázattal kezdte az előadását. A történet szerint a Potsdam melletti királyi palota szomszédságában épült egy malom, aminek zaja azonban nagyon zavarta a királyt. Kérte a molnárt, hogy bontsa le azt, ő azonban nem volt hajlandó. Az uralkodó figyelmeztette, hogy övé a hatalom, ha akarná, akár erővel is elvehetné a malmot, a molnár azonban azt felelte: „Van még bíró Berlinben”. Ezzel a nyugati alkotmányos jogrendszer alapjára mutatott rá, amelyben az uralkodó hozta a törvényt, de a jogok meg is kötötték a kezét, a közvetlen uralom nem az ő kezében volt.

Magát a joguralom kifejezést az angol Edward Coke használta először, még a 16. században. Ez a fogalom a nyugati demokrácia egyik alappillére: azt jelenti, hogy egy választott testület vezeti az országot, akik felelősek az országért és választásokon leválthatók. A rendszer másik alapja a versengő kapitalizmus, ami nyereségen alapszik, vagyis folyamatosan többletteljesítményre sarkall.

Tölgyessy szerint a keleties berendezkedésű államok (mint Kína, India vagy az Oszmán birodalom), azért nem tudtak hosszú távon sikeresek lenni - noha a történelem adott pillanataiban mindenki másnál erősebbek voltak-, mert

ahol az állam az összetartó erő, mindenről ő dönt, és minden az ő tulajdona, ott kicsi az esély a fejlődésre és a változásra.

Ezzel szemben a nyugat a kapitalizmus kezdete óta hihetetlen fejlődést mutat: míg Krisztus korától nagyjából az 1600-as évekig alig volt ezrelékben mérhető az évi növekedés Európában, addig az azóta eltelt években rendre 5-6, jobban prosperáló években akár 10 százalék feletti a növekedés. Ugyanakkor a nyugat ezen vívmánya Tölgyessy megfogalmazásában "teremtő rombolás" is: míg a fejlődés elképesztő mértékű volt, az egyének közül sokan tönkrementek.

Magyarországról szólva az elemző elmondta, hogy az ország többnyire „a nyugat legkeletibb részének szerepében van”.

Számunkra az államalapítás óta mindig a nyugat volt a példa, körülbelül a 17. században arra is végérvényesen rájöttünk, hogy elmaradásban vagyunk Európa azon feléhez képest, ami sokféle megoldásra sarkallta a vezetőket. Az azóta eltelt időben többször közeledtünk Nyugat-Európa színvonalához, ám Tölgyessy szerint a szocializmus időszaka súlyosan visszavetette ezt az igyekezetet.

1989-ben lehetőség volt arra, hogy megelőzzünk a nyugati régió peremvidékein élő országokat, és a többiekhez is közeledjünk, ám történelmileg ez végül nem így alakult. Részben azért, mert a felzárkózás ekkoriban nem maradt európai sajátosság: elsősorban Ázsiában indult meg egy olyan gazdasági fellendülés (Kína, Vietnám, Indonézia stb.), ami átértékelte a magyar fejlődést is. Másrészt viszont kialakult egyfajta "hideg polgárháború", amiben az egymással versengő politikai erőknek fontosabb volt a másik totális legyőzése, mint szakpolitikai döntések alapján felzárkózni. Ez egyébként régiós sajátosság is, sőt Tölgyessy szerint az utóbbi időben ez történik számos nyugati országban (például Nagy-Britanniában vagy az USA-ban) is.

Az utóbbi 10 évről szólva Tölgyessy Péter elmondta, 2009-ben a térségünkben a magyarok voltak a legelutasítóbbak a kapitalista piacgazdaságon alapuló politikai váltógazdasággal szemben. A 2010-es választáson ezért tűnt el a rendszerváltó pártok egy része, és ezért volt sikeres két, a rendszer tagadására épülő párt, az LMP és főleg a Jobbik. A Fidesz pedig ugyan nem tagadta a rendszert, de felrúgott számos olyan konszenzust, ami alapvetésnek számított '89 óta.

Orbán Viktor nem nyúlt hozzá alapvetően az alkotmányos rendszerhez, Tölgyessy szerint a 2012-es, nagy vihart kavart alkotmánymódosítás sem volt elementáris erejű, de egyre jobban elkezdett felépíteni egy "hatalmi piramist", jobbára a jogrendszeren kívül.

Alapvetően jól érzett rá, hogy az átlagember nem érzi magáénak a joguralom kérdését, azt a hatalmi elit "játékának" tartja, így a joggal való csűrés-csavarás sem bosszantja annyira, mintha a kézzel fogható javaihoz nyúlnának hozzá.

Márpedig az Orbán-rendszer - állítja Tölgyessy - sokak számára kézzel is fogható fejlődést hozott. Nem lehet elvitatni, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 2014 és 2019 között nagy mértékben, mintegy 27%-kal nőtt. A szocialista-liberális kormányzás alatt, pont tíz évvel azelőtt ez a szám mindössze 4% körüli volt.

Mindezek mellé Orbán Viktor behozott egy alapvetően kedvelt toposzt. Egyfelől a sikertelenséget alapvetően mindig a külfölddel magyarázza: mi ügyesek volnánk, de "kívülről" sosem hagyják. Érvényesül Zrínyi mondása, a „Ne bántsd a magyart!” is - amihez az is hozzá tartozik, hogy aki akár csak véleményben is a külföldi állásponttal azonosul, automatikusan hazaárulónak bélyegződik.

Tölgyessy szerint azonban Orbán Viktor alapvetően nem tesz olyat kormányzásával, aminek nyomai ne lennének meg számos más, köztük sok nyugati ország vezetési berendezkedésében. A miniszterelnök ezeket csak jobban integrálja a magyar viszonyokhoz, és erősebben, látványosabban teszi.

"Orbán Viktor ismertsége csak Puskás Öcsiével vetekszik"

- mondja Tölgyessy arról, hogy a magyar kormányfő tényezővé vált Európában, a magyarok - több történelmi példa után -  ismét "trendteremtővé" váltak a világpolitikában.

Mivel a kormány alaptézise szerint a rossz, hátráltató dolgok külföldről érkeznek, evidens, hogy a magyar vállalatokat (nálunk alapvetően a kormányzathoz közelieket) kell helyzetbe hozni. Csakhogy Magyarországon ez sokszor a jog különös értelmezésével következik be. Tölgyessy szerint erre nagyon jó példa a különadók kivetése, amelyeknél sokszor kifejezetten jól látszik, pontosan mely cégekre szabták őket.

A fideszes, személyre szabott jogalkotás lényege, hogy aki velünk van, az mindenképpen jobban jár. Az utóbbi időben egyébként ez már igaz számos külföldi cégre is.

Ugyanakkor az elemző szerint a joguralom legnagyobb sérelme is az eszközszerű joghasználat, mert a társadalom egyik fontos alappillérét teszi bizonytalanná. Mindazonáltal azon a módon, ahogy a magyar kormány alkalmazza, igen nehezen tetten érhető benne a szabálytalanság vagy törvénytelenség, így aki konkrét esetek alapján akarja elítélni a kormányzat működését, az gyakran belebukik - mint ahogy az európai szervezetek is gyakran szenvednek vereséget a magyar kormány elleni eljárásokban.

Tölgyessy szerint az országnak és lakóinak maguknak kell megérteni, hogy a jogállam, a joguralom elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez és a jó élethez, azt kívülről ránk erőltetni nem lehet.

Az Orbán Viktor által sokszor hangsúlyozott "nyugat alkonyáról" az elemző elmondta: ez Napóleon óta visszatérő toposz, a mostani helyzet legalább a negyedik hasonló a történelemben. Utoljára a második világháború éveiben, a náci és a szovjet uralom idején tűnhetett úgy, hogy az európai eszménynek vége. A kontinens azonban eddig - éppen a megújulásra képes berendezkedése miatt - mindig felül tudott kerekedni a válságain.

Tölgyessy elmondta, nagy kérdés, hogy a most zajló folyamatok ténylegesen a nyugat végső alkonyának tekinthetők-e (ahogy egyesek állítják), vagy csak átmeneti válságról van szó, amiből ismét ki tud lábalni. Hozzátette, alapvetően három vívmány tudja az ehhez hasonló válsághelyzeteket megoldani: a parlamenti váltógazdaság, a versengő kapitalizmus és a joguralom. Hogy ezek most is megteszik-e a "dolgukat", az Magyarország szempontjából is alapvetően fontos, mert - ahogy említette -

Magyarország negyedszerre tesz a "nyugat alkonya" alaptételre - és az eddigi három alkalommal tévedtünk. Ha ezúttal is elszámítjuk magunkat, annak mindannyian megisszuk a levét.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Suhajda Szilárd felesége: Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről
Legindi Tímea több okot is mondott, amiért úgy döntött, hogy a serpák a most induló akciójuk során ne hozzák le a férje holttestét. A nepáli hatóságok szeretnék megtisztítani a hegyet a sok hátrahagyott hulladéktól, és több holttestet is lehoznának.

Link másolása

Nem hozzák le Suhajda Szilárd testét a Mount Everestről - ezt özvegye, Legindi Tímea mondta el a Blikknek.

A magyar hegymászó 2023. májusában indult a 8848 méter magas csúcsra, de életét vesztette. Utoljára 23-án adott életjeleket magáról. A holttestét nem találták meg.

A nepáli hatóságok most úgy döntöttek, hogy megtisztítják a hegyet a sok szeméttől, hulladéktől, amit az expedíciók hagytak maguk után. A serpák feladatai között állítólag az is szerepelt, hogy öt alpinista testét is hozzák le. Suhajda Szilárd neve is felmerült, de felesége cáfolta, közölte, hogy erről szó sem lehet.

"Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről, ez az én személyes elhatározásom és döntésem. Több ok is áll emögött. Egyrészt a keresés során nem találták meg a testét. Másrészt egy ilyen kutatóexpedíció nagyon nehéz, akik megpróbálkoznának vele, önmagukat is veszélybe sodorhatják"

- mondta a lapnak.

Hozzátette: ritka, hogy egy-egy hegymászó holttestét a családtagok megpróbálják lehozatni. Előfordult azonban, például, mikor egy amerikai mászó családja egy hagyatéki ügy miatt indított expedíciót. De ha nincs ilyen ok, vagy vallási meggyőződés, akkor felesleges bolygatni az ott elhunyt személy testét.

Egy ilyen küldetés szinte emberfeletti és nagyon veszélyes. Egy példát is elmesélt: korábban a Broad Peak (8051 méter) csúcs első magassági táborából – ez az alaptábor fölött elhelyezkedő első tábor – egy magatehetetlen hegymászó mentése – akiért több mint egytucatnyian indultak el – csaknem egy napba telt, ennyi idő alatt sikerült visszavinni az alaptáborba. És ez még nem is a csúcsrégióban történt.

A most útnak induló serpák fő feladata a hegy megtisztítása, ebben a nepáli hadsereg 18 katonája is segíti őket. 2019 óta 110 tonna hulladékot hoztak le a Himalájából. Az idei terv szerint 10 tonnányi szeméttől szabadítanák meg a hegyet. A legtöbb hulladék a táboroknál van, mert az expedíciók a felszereléseiket általában ott hagyják, így az üres, széltépte sátrak, oxigénpalackok fent maradnak.

A lap megjegyzi, hogy 2023-ban Suhajda Szilárd emlékére a Szemlő-hegyi barlang feletti parkban tartottak búcsúztatót. Özvegye idén várhatóan a közösségi oldalán emlékezik meg férje elvesztésének első évfordulójáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Csernus: Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk
Ügyesek voltunk, mert megmaradtunk, magyarul beszélhetünk. De az ügyességből egy ponton megalkuvás lett.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Csernus Imre az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorának legutóbbi adásában lesújtó képet festett társadalmunk lelkiállapotáról. „Egy búvalbaszott, pesszimista, rosszindulatú nép vagyunk” – mondta a pszichiáter, akinek az elkövetkező hetekben jelenik meg legújabb könyve A magyar címmel.

A szakember úgy látja, hogy egy gyönyörű országban élünk, minden lehetőségünk meglenne arra, hogy jól érezzünk magunkat, de erre azért nem vagyunk képesek, mert érzelmileg nem vállalunk felelősséget, nem viselkedünk felnőttként. Ebből az önbecsapásból és gyávaságból fakad szerinte rengeteg egészségügyi problémája az embereknek.

Ebből a szempontból egy beteg nemzet vagyunk.

– mondta.

Közéleti állapotaink kapcsán elmondta, hogy azért vagyunk képtelenek a politikusainkon számonkérni az ígéreteiket, mert akkor egyúttal azzal is szembe kellene néznünk, hogy a saját ígéreteinek sem tartjuk be valójában.

Önmagunkkal viszont nem akarunk konfrontálódni.

A felelősségvállalás hiánya, a nem felnőtt viselkedés kialakít egy „öntudatlan populációt”, akikkel szemben viszont működik az „oszd meg és uralkodj” technikája.

Csernus arról is beszélt, hogy bár számtalan sportágban sikerült a történelem során a döntőig küzdeni magát a magyar csapatoknak, ám gyakran, váratlanul elbuktunk. Szerinte mindennek az az oka, hogy előre félünk a vereségtől, ez a félelem pedig megbénít minket.

A pszichiáter úgy látja, hogy akkor lehet belőlünk sikeres nemzet, ha bátrak leszünk, elkezdünk hinni magunkban, ha az érzelmeinkért is felelősséget vállalunk, de merünk beszélni a gyengeségeinkről, hiányosságainkról is. Mindez szerinte az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú, mert ezeket a rossz mintákat adjuk tovább gyermekeinknek.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: