SZEMPONT
A Rovatból

Tálas Péter: A NATO egyszerűen rákényszerítette Magyarországot arra, hogy elálljon a vétótól Ukrajna ügyében

A szakértő szerint valójában soha senki sem kérte Magyarországtól, hogy katonákat küldjön Ukrajnába, Jens Stoltenberg pedig megkapta, amiért jött. A valódi tét az, hogy Ukrajna támogatása akkor is folytatódhasson, ha Donald Trump nyer.


Miután Orbán Viktor hónapokon át szinte kizárólag arról beszélt, hogy háborús veszély fenyeget, egy világháború, sőt, egy atomháború sem kizárt, és a Európai Parlamenti választások valódi kérdése, hogy a háborút vagy a békét választjuk,

a választások után egy csapásra eltűntek a háborús plakátok az utcákról.

Szerdán pedig Magyarországra érkezett Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, és Orbán Viktor két fontos kijelentést is tett. Egyrészt azt, hogy a magyar kormány nem blokkolja többé az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket, másrészt azt, hogy a NATO főitikára megerősítette, ami a szervezet alapokmányában amúgy is szerepel: a NATO területén kívül minden katonai akcióban önkéntes a részvétel. Volt-e valójában háborús veszély? Mit kaphatott Magyarország cserébe azért, hogy elállt az elmúlt időszakban sűrűn alkalmazott vétóktól? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs intézetének tudományos főmunkatársával.

- Miért pont most jött Budapestre a NATO-főtitkár?

- Azért jött most ide, mert július 9. és 11. között lesz Washingtonban egy NATO-csúcs, amin fontos döntéseket akar meghozni a szövetség. Ilyenkor általában a főtitkár felkeresi azokat az országokat, amelyekről úgy gondolják, hogy eltérően viszonyulnak a tervezett döntésekhez. Magyarországgal kapcsolatban közismerten ilyen ügy az ukrajnai háború és az ukránok támogatásának a kérdése. Jens Stoltenberg tehát azért jött Budapestre, hogy a csúcstalálkozó előtt tisztázza a szövetség és Magyarország közötti nézetéréseket, és megpróbáljon valamilyen kompromisszumot létrehozni.

- Meglátása szerint ez sikerült?

- Azt gondolom, hogy igen. Orbán Viktor ugyanis bejelentette, hogy Magyarország nem fogja blokkolni a NATO döntéseit az orosz–ukrán háború ügyében. Ez azt jelenti, hogy a konstruktív tartózkodást választottuk a vétózás és az állandó vita helyett. Ez mindenféleképpen megkönnyíti a szövetségnek az orosz-ukrán háború ügyében a döntéshozatalt.

- Milyen döntésekről van szó?

- Ami miatt közös döntésre szükség van, az valószínűleg az, hogy a washingtoni csúcstalálkozón szeretnék az eddigi Ukrajnának nyújtott segélyezést tagállami szintről NATO keretek közé emelni. Vagyis azt szeretnék elérni, hogy annak a szerepnek bizonyos elemeit, amit eddig az USA vállalt Ukrajna támogatásában, vegye át a szövetség egésze.

Mindezt annak érdekében, hogy ha Donald Trumpot választanák meg az Egyesült Államok következő elnökének, akkor ne legyen lehetősége egyszerűen kilépni Ukrajna támogatóinak sorából, illetve ne tudja a támogatást jelentősen csökkenteni.

Mondok egy nagyon egyszerű példát. A NATO azt tervezi például, hogy kiképzési tevékenységeket fog folytatni Ukrajna területén, mivel az nagyon költséges, hogy az ukrán katonákat valamelyik NATO-tagországba szállítják, és ott képzik ki őket. Sokkal egyszerűbb ezt helyben megoldani. Magyarország egy ideig azt akarta elérni, hogy a NATO egyáltalán ne csináljon ilyet. Amikor a tagállamok többsége azt mondta, hogy erre feltétlenül szükség van, akkor a magyar kormány válasza az volt, hogy ő ezt nem támogatja, illetve, hogy ki akar ebből maradni. Úgy tűnik ez utóbbi lesz a megoldás, mert ez egyébként sem lenne kötelező. Mert az úgynevezett NATO területen kívüli missziókban eddig is önkéntes volt a részvétel. Most odáig jutottunk, hogy Magyarország tudomásul vette, hogy 31 ország szeretné ezt támogatni, és ezért ő nem fog szembe helyezkedni ezzel. Ehelyett lesz a konstruktív tartózkodás.

- Mit kapott ezért cserébe Magyarország?

- Orbán Viktor bejelentése szerint a NATO-főtitkár megerősítette, hogy minden NATO-n kívüli katonai akció csak önkéntesen történhet. Ahogy a miniszterelnök fogalmazott: Magyarország megkapta a szükséges garanciákat. Hadd tegyem azonban hozzá:

ezzel szerintem olyan sokat nem kapott, tekintettel arra, hogy az alapokmány szerint ezek eddig is így történtek. Vagyis az események egy másik olvasata szerint a szövetség most egyszerűen rákényszerítette Magyarországot arra, hogy elálljon az ellenkezéstől vagy a vétótól.

Az a probléma szerintem, hogy a magyar politikai vezetés az ukrajnai háborút úgy használta fel a választási kampányban, hogy az egy erősen szubjektív megközelítése és értelmezése volt az eseményeknek. Olyan mondatokat lehetett hallani, hogy Magyarország belesodródhat egy háborúba, hogy nem akarják, hogy magyar katonákat kelljen küldeni Ukrajnába vagy hogy magyaroknak kelljen meghalnia Ukrajnáért.

Az igazság azonban az, hogy senki nem kérte, hogy Magyarország katonákat küldjön. Senki nem kérte azt, hogy akár egyetlen magyar katona is meghaljon Ukrajnáért.

Olyanra pedig nem emlékszem a történelemből, hogy egy ország csak úgy belesodródott egy háborúba: abba vagy belépnek, vagy nem. Kivéve persze ha megtámadnak egy országot, mint tették ezt Ukrajnával. A választási kampányban ezek erős politikai kommunikációs elemek voltak, s azt gondolom, hogy most ebből kell majd visszafogni jelentősen.

- Tehát akkor a főtitkár megerősítette Magyarországnak azt, ami amúgy is benne van a NATO alapszerződésében?

- Gyakorlatilag igen. A főtitkár idejött, mert azt látta, hogy erős visszhangja volt az említett politikai kommunikációnak, és a magyar vezetés láthatóan annyira másképp ítéli meg háborút, illetve a NATO Ukrajna politikáját, hogy ezt tisztázni kell. Az egyébként várható volt, hogy tompítani kell ezen. Mert

azt külföldön is elég sokan kritizálták, hogy Magyarországon például sokan a béke vagy háború közötti választásként jelenítették meg a június 9-ei választást.

Amit legfeljebb politikai kommunikációnak tekinthetünk, mert a valósághoz nagyon kevés köze van.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Iványi Gábor: Jachton és magángépeken kacskaringóznak az üdülési céljaik felé, a mi kezünkből pedig a maradékot is kicsavarják
A lelkész szerint kizárólag azon múlik, elkerülik-e az azonnali csődöt, hogy mennyi magánadományt kapnak és mennyire türelmesek a beszállítóik. Az e havi munkabérekből két részletben összesen 90 ezer forintot tudtak kifizetni.


Tegnap érkezett a hír, hogy csupán félnapi működésre elegendő pénze maradt Iványi Gábor intézményeinek, miután a múlt héten az adóhatóság inkasszózta a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) összes bankszámláját köztartozások miatt. Ez azóta le is telt, a MET viszont adománygyűjtést hirdetett, hogy elkerüljék az azonnali fizetésképtelenné válást. Iványit kedden délután értük el telefonon.

Bár év elején még úgy tűnt, fellélegezhetnek, mivel a tavalyi évi adó 1 százalékos felajánlásokat megtarthatták, összesen 1,3 milliárd forintot utaltak át nekik, ez a pénz azóta elfogyott: a lelkész szerint „ezer helye volt, nem tudtak minden rést betömni vele”. Például az akkor már hónapok óta elmaradó munkabéreket, a beszállítók felé fennálló tartozásokat, valamint az állam által követelt adósság egy részét rendezték belőle, de utóbbiból még bőven maradt.

Már másfél milliárdhoz közelít az összeg, amit eddig elvontak tőlük, a fennmaradó tartozásuk pedig nagyságrendileg 2 milliárd forint lehet, legalábbis ennyi van nyilvántartva az adófolyószámlán.

„Természetesen mi is készítünk számításokat, arról is, hogy mi mennyivel tartozunk, és arról is, hogy a magyar állam mennyivel tartozik nekünk. Álláspontunk szerint az utóbbi továbbra is a többszöröse az előbbinek, de ők ezt nem ismerik el.”

Iványinak meggyőződése, hogy előbb-utóbb érvényesíteni tudják majd az állam felé támasztott jogos igényüket, azt viszont nem tudja megmondani, mennyi időt vehet ez igénybe – márpedig az idő az, amivel legrosszabbul állnak, hiszen jó ideje hónapról hónapra, sőt inkább napról napra működnek.

Az elmúlt napokban 20 millió forint adomány érkezett be, ebből a megmaradt 600 alkalmazottjuknak – ez a szám nem is olyan régen még 1000 körül volt – 25 ezer forintot tudtak fizetésként átutalni. Hó elején 65 ezer forintot kaptak, tehát júliusban két részletben 90 ezer forint jutott el hozzájuk a munkabérükből, ennyiből kellene megélniük.

A mostani inkasszó Iványi elmondása szerint eléggé váratlanul érte őket, „bár olyan szempontból nem, hogy eddig is bármire képesek voltak.” A meglepetést inkább az okozta, hogy arra ösztönözték őket, készítsenek válságtervet, amit több alkalommal vissza is adtak nekik, további finomításokat kérve. Ebben szakemberek konkrét számításaival igazolták, hogy ha újra megkapják az állami normatívát, akkor működőképesek lesznek.

Ezután leadtak egy részletes tartozásrendezési tervet is, amiben levezették, hogy 5 éven belül valamennyi intézményük adósságát rendezni tudják. Tehát mindenben együttműködtek, kinyilvánították a fizetési szándékukat, mégis azt közölte velük a NAV, hogy inkasszóznak.

„Ennyit arról, mennyire tisztességes az ellenfél. Ez engem persze nem lep meg, de egyáltalán nem örülök annak, hogy nem lep meg, mert egy ilyen eljáráson 2024-ben Európában, a keresztény Magyarországon igenis meg kéne lepődnöm. Hol van ebből az emberség azok részéről, akik magukat kereszténynek nevezik?”

Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy az összes számlájukról mindent inkasszóztak az adományoktól a pályázatokon elnyert, egyébként konkrét célhoz kötött támogatásokig. Összesen milliárdos nagyságrendű összeget vontak el tőlük csak ebben az évben, és a jövőben is ez lesz a sorsa minden forintnak, ami a számláikra érkezik.

Éppen ezért a támogatásokat a Szalmaszál a Hajléktalanokért Közhasznú Alapítvány számlaszámára (10400140-00033688-00000006) várják – ez egy olyan szervezet, amelynek nincs semmilyen tartozása az állam felé, ezért elvileg nem vonhatják el a nekik utalt pénzt. Emellett készpénzben, perselyekbe is gyűjtenek.

Iványi szerint a jövőjük kizárólag attól függ, megmaradnak-e a támogatóik, találnak-e olyan szponzort, aki hajlandó legalább átmenetileg átvállalni a kiadásaik egy részét.

„Azt tapasztaljuk, hogy vannak helyek, különösen vidéken, ahol az intézményeinkbe járó gyerekek péntektől hétfőig nem esznek. Közben némelyek jachton és magángépeken kacskaringóznak az üdülési céljaik felé, a mi kezünkből pedig a maradékot is kicsavarják. De erre annyit tudok mondani, hogy csak akkor hallgatunk majd el, ha az életünket is elveszik, szóval ne reménykedjenek abban, hogy a mostani lépésük után befogjuk a szánkat.”

És hogy milyenek a kilátások a gyakorlatilag üres számlákkal? Folyamatos párbeszédet folytatnak a beszállítókkal, sokaktól kapnak nagylelkű haladékot, Iványi emiatt bízik benne, hogy a beérkező élelmiszer- és pénzadományokkal együtt valahogy el tudnak lavírozni egyik hétről a másikra.

És naivan hozzáteszi azt is: „Hátha közben megjön az eszük, elvégre a Jóisten is ebben bízik – bárhogy is viselkedik az emberiség, nem mondja fel a velük kötött szövetséget.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Lattmann Tamás: Ursula von der Leyen nem vállal semmiféle közösséget azzal, amit Orbán Viktor politikája jelent
A nemzetközi jogász szerint kemény következő ciklusra kell berendezkedni, ami az Orbán-kormány és az Európai Bizottság viszonyát illeti. És ezen a várva-várt Trump elnökség sem változtat majd, mert Európában ez olyan, mint Piszkos Fred barátjának lenni.


Régi-új elnöke van az Európai Bizottságnak. Ursula von der Leyent annak ellenére választották újra, hogy Orbán Viktor – egyedüli európai vezetőként – ellene szavazott. Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt elmondott beszédében pedig külön utalt Orbán Viktor moszkvai útjára, amit „megbékéltetési” kísérletnek nevezett, ugyanazt a szót használva, amivel a Hitler megbékítésére tett, második világháború előtti brit kísérleteket írták le. Von der Leyen arról is beszélt, soha nem fogja hagyni, hogy szélsőségesek és demagógok tönkretegyék az európai demokráciát.

Közben Orbán Viktor új frakciója, a Patrióták Európáért karanténba került az Európai Parlamentben, vagyis egyetlen vezető tisztségre sem választották meg a képviselőit. Milyen lesz a következő öt év ilyen előzmények után az Európai Unióban? Erről beszélgettünk Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal.

– Von der Leyen a szavazás előtt mondott egy beszédet, amiben értelmetlennek nevezte az Orbán útját, és nagyon nagy tapsot kapott. Ennek a fényében mit várhatunk? Hogy hat ez majd Magyarország Unión belüli pozíciójára?

– Eddig is feszült volt a viszony, és ebben várhatóan nem lesz változás.

Kortesbeszédében Ursula von der Leyen kijelölte magának azt a vonalat ezzel, hogy nem vállal semmiféle közösséget azzal, amit Orbán Viktor politikája jelent.

Az Európai Parlamentben és az elmúlt hónapokban Orbán Viktor rettenetesen népszerűtlen volt. Ezekkel a kijelentésekkel biztosra ment von der Leyen, kalkulálható volt, hogy ez így fog hatni az EP-képviselőknél is.

– Emlékezzünk rá, hogy hirtelen csak lepottyant 10 milliárd euró, amikor nagyon nagy szükség volt Orbán szavazatára. Ennek a fényében azért von der Leyen is tud nagyon pragmatikus lenni, ha erre van szükség.

– Az a tízmilliárd euró nem hirtelen pottyant le. Az egy dolog, hogy a magyar sajtóban ez annak idején így jelent meg, de ez nem igaz. Ennek a pénznek egy meghatározott részében volt egy vita nagyon régóta a magyar állam és a von der Leyen-féle Bizottság között, amiben, miközben hazafele a magyar kormány azt magyarázta, hogy harcolunk, nem engedünk semmiből, mégis átnyomtak egy igazságszolgáltatási reformcsomagot többek között. Amikor átment, Orbánék elkezdték csuklóztatni a Bizottságot, hogy már nincs jogalapja annak, hogy ezt a pénzt visszatartsák. Ezek után egyetlen egy esély lett volna, hogy ezt a pénzt ne kelljen odaadni, ha a Tanács, tehát az Európai Unió tagállamai úgy döntenek, hogy ezeket a pénzeket, amiket a Bizottság függesztett fel, a kondicionalitási eljárás keretében ők is felfüggesztik.

Didier Reynders biztos egy sajtótájékoztatón kibökte, hogy azért adták oda a 10 milliárd eurót, mert attól tartottak, hogy esetleg Orbán Viktor bepereli őket.

És az Európai Bizottság, mint minden végrehajtó szerv a világon, úgy fél a bíróságtól, mint ördög a tömjénfüsttől. Láthattuk is, hogy most pár napja kijött az ítélet a vakcinabeszerzések kapcsán. A bizottságnak pedig minden oka és alapja megvan arra, hogy tartson a bíróságtól, mert az Európai Unió Bírósága tényleg hajlamos olyan ítéleteket hozni, ahol nem veszik figyelembe a Bizottság számára kedves politikai érdekeket. Ráadásul az Európai Bizottság nem kapott cserébe semmit Orbán Viktortól ezért a pénzért. Tudom, hogy mondják egy páran, hogy Orbán Viktor nem vétózott például Ukrajna ügyében, de nem is vétózhatott az ukrajnai csatlakozási tárgyalások megkezdésében. Ellenben az Ukrajnának szánt pénzügyi alap tekintetében már rögtön volt vétó, csak a sajtó arról nem számolt részletesen be, mert mindenki azon rugózott, hogy Orbán kiment kávézni. Pedig a pénzügyi segély, az bizony meg lett vétózva. Tehát a Bizottséf nem kapott semmit cserébe ezért a pénzért.

– Von der Leyen újraválasztásával végképp elúszhatnak az EU által visszatartott források? Egyáltalán: csapataink harcban állnak még?

– Ennek nem sok köze van von der Leyen újraválasztásához, mert ezeket a Bizottság, mint testület javasolta a Tanácsnak a kondicionalitási eljárásban, és a Tanács dönt a visszaengedésről.

Tehát a Bizottságban történő bármilyen változás ebből a szempontból teljesen irreleváns.

Az egy másik dolog, hogy mivel a felfüggesztés elengedését a Bizottságnak kell javasolnia a Tanácsnak, természetesen a Bizottságot is meg kell győzni adott esetben, de ez független az elnök személyétől. Ezek a felfüggesztések a magyar kormányzati teljesítményhez kötődnek, illetve annak hiányához.

– Az újraválasztott bizottsági elnök egyértelműsítette, hogy a jövőben is szerepet fog játszani a jogállamisági teljesítmény a források kiosztásában. Ez igazából az elmúlt ciklusban vált gyakorlattá, eddig ilyen nem volt. Ez például konfliktusos éveket vetít előre.

– Ez egyértelmű üzenet, hogy a már megalkotott és létező kondicionalitási eljáráshoz várhatóan az Európai Bizottság, ha kell, akkor gátlástalanul hozzá fog nyúlni a következő években is. Von der Leyen azt az üzenetet tette le az asztalra, hogy

nem érdemes abban reménykedni, hogy ez a kondicionalitási eljárás csak a mostani hétéves ciklusra, a mostani hétéves költségvetés kereteire fog kihatni, hanem ez megmarad.

Érdemes lehet hozzátenni, hogy előbb-utóbb elfogynak azok a témák, ahol a Bizottság tud felfüggeszteni. Akkor csak a kondicionalitás marad, de ezzel a Bizottság elnöke azt tette egyértelművé, hogy a kondicionalitási eljárás az viszont biztos, hogy marad. Azt is érdemes lehet ehhez hozzátenni, hogy a háttérben sok olyan elképzelés van, ami még nem jelent meg a tényleges jogalkotásban, de előbb-utóbb simán lehet, hogy megjelenik, hogy bármilyen, az európai uniós költségvetésekből érkező pénzek tekintetében valamilyen jogállamisági pótlólagos feltételek beállíthatók lesznek a rendszerbe. Ezekből az egyik legvadabb elképzelés, hogy például uniós pályázatok ne legyenek nyitva olyan államok számára, amelyek az uniós ügyészségnek nem részesei.

– Amíg az Európai Ügyészséghez való csatlakozás opcionális, ezt könnyen bíróság elé vihetné a magyar kormány.

– Én is azt gondolom, hogy azért nem lépték meg ezt, mert ez politikai jogi kockázatokat rejt magában. Ahogy említettem, az Európai Bizottság rettenetesen fél attól, hogy az Európai Bíróság egy perben megfektesse.

Ráadásul az politikai értelemben különösen fájna, ha egy olyan eljárásban fektetné meg őt az Európai Bíróság, amit mondjuk Orbán Viktor kezdeményez.

Gondolom, hogy ez a politikai no-go kategória a bizottságnál, ilyen nem lehet.

– Egy új Bizottság esetében, ismerve az erőviszonyokat, várható elmozdulás az Unió álláspontjában, vagy ugyanúgy megy minden tovább, mint eddig?

– Az európai uniós intézmények, amelyek ebben érintettek, a Bizottság, a Tanács, világossá tették, hogy mi az elvárás, min kell változtatni.

Amíg ebben nem lesz változás, addig nincs oka annak, hogy ezek az intézmények változtassanak álláspontjukon.

Ha holnap hirtelen az Európai Tanácsban a tagok nagy többsége Orbán Viktor szövetségesévé válna, minden tagállamban az országgyűlési parlamenti választásokat megnyernék az Orbán Viktorral szövetségben lévő politikai pártok, és ennek megfelelően kormányra kerülnének, így ők ülnének az Európai Tanácsban, illetve az Európai Unió Tanácsában, akkor nyilván változna a dolog, mert akkor a politika szabályai alapján a dolgok változnak. De hát erre finoman szólva nincs esély.

– Orbán a Kossuth Rádióban péntek reggel azt mondta, hogy nem a Leyden az ellenfél, mert ő csak egy alkalmazott. Ezt hogyan értelmezzük? Kitáncol abból a pozícióból, hogy most Ursula von der Leydennel erős konfliktust vállaljon?

– Igen, szerintem erről van szó. Egyszerűen nem éri meg neki hosszú távon egy tényleges konfliktust fenntartani. Az fog történni, mint annak idején Junckerrel, plakátháború. De érdemi nagy konfliktusokat szerintem nem akar fenntartani von der Leyennel, nincs értelme.

A legtöbb kérdésben ugyanis nincsen óriási véleménykülönbség Orbán meg von der Leyen között. Soha nem is volt. Mind a kép politikus az európai politika jobboldalára pozícionálja magát.

Itt ráadásul Orbán Viktor saját magát is meghatározza, ami nyilván a magyar politizáló közönség felé szól, hogy ő magasabbra helyezi magát von der Leyennél. Ő az én alkalmazottam. Amiben egyébként Orbán Viktornak tökéletesen igaza van, hiszen Von der Leyen mindannyiunk, minden európai adófizető alkalmazottja, ahogy egyébként Orbán Viktor is minden magyar adófizető alkalmazottja.

– Mintha lennének közös pontok is von der Leyennel. A bizottsági elnök mondott olyasmit is, ami viszont Orbán Viktornak kedvenc vesszőparipája, és ebben egyet is értenek egymással, ez az európai védelmi képességek növelése. Ez az a terület, ahol Orbán és a Von der Leyen akár még szövetségesekké is válhatnak?

– Az a baj, hogy miközben az összes szuverenista politikus az Európai Unióban imádja a közös védelem meg a közös hadsereg gondolatát,

de ha valaki kitalálná, hogy legyen ilyen, akkor pont ezek a szuverenitásvédő politikusok vernék ki a hisztit, hogy az Európai Unió már megint hatáskört akar bővíteni.

Tehát nagyon jó, hogy egyetértenek, szerintem az európai gondolat szempontjából ez egy jó gondolat, hogy legyen közös védelem, de jelenleg ennek nincsenek meg például jogszabályi alapjai, ami viszont azt jelenti, hogy a felhatalmazás hiányzik hozzá. Tehát az Európai Bizottság ebben a kérdésben nagyon óvatosan fog mozogni. Innentől kezdve ez a politikai kommunikációban egy értelmezhető együttállás és hasznos, de ebből még tényleges politikák meg döntések nem fognak születni.

– Trump a legutóbbi beszédében ismét megemlítette Orbán Viktort. Határozott, nagyon kemény politikusnak nevezte, és őt idézve bizonygatta, hogy az előző elnöksége idején tőle Oroszország és Kína is félt. Ha Trump nyeri meg a választást, akkor Orbán Viktor pozíciói megerősödhetnek az Európai Unión belül?

– Trump már megnyert egy választást, és az alatt a négy év alatt Orbán Viktort még a V4-es államok közül is utolsóként hívta meg a Fehér Házba.

– Na de azóta már a legnagyobb példaképének és barátjának nevezi Orbánt...

– ...Törökország vezetőjeként. Azért ez beárazza Orbán Viktort is. Nyilván politikai szempontból egy hasznos szövetségesként tekint rá. Ez viszont nem biztos, hogy Orbán Viktornak segít.

Európában ez olyan, mint Piszkos Fred barátjának lenni.

Az Európai Unióban Donald Trumpról bizonyos körökben nagyon rossz a vélemény. Én ezeket a véleményeket nem teljes mértékben osztom. Nagyon kevés dologgal értek egyet azzal, amit Donald Trump csinál, de alapvetően a külkapcsolatokban, a külpolitikában szerintem egy viszonylag realista álláspontot képviselt mindig, és igyekezett magát egyébként olyan emberekkel körülvenni, akik nem buta emberek. Trump külpolitikáját lehet vitatni, sokat is vitatom, de nem bolondság, nem irreális az, amit külpolitikában az emberei csináltak. Nincs okom feltételezni, hogy ha esetleg ő megint elnök lesz, akkor a külpolitikájában nem megint egy ilyen realista vonal fog megjelenni, ami viszont rossz hír Orbán Viktornak, mert

realista szempontból Orbán Viktor nem egy jelentős tényező.

Tehát egy esetleges Trump elnökség sem biztos, hogy Orbán Viktort valamiféle komoly tényezővé fogja tenni.

– Orbán Viktornak az Európai Parlamentben sikerült összehozni egy frakciót, de a frakció körül karantén bontakozik ki. Ez mennyiben szokatlan? Arra emlékszem még nagyon régen, a 90-es években, amikor Ausztriában a Szabadságpárt kormányba került, akkor hasonló bojkott volt érvényben jó darabig.

– Ez létező gyakorlat az Európai Parlamentben, hogy a különböző szélsőséges politikai pártokat egyszerűen karantén alá helyezik. A magyar hírekbe eddig azért nem jutott el soha erről szóló tudósítás, mert

még nem volt olyan magyar politikai párt, amelyik szélsőjobbos frakcióban ült volna.

Az Identitás és Demokrácia megszűnésével jött létre a Patrióták csoport. Az ID mindig is egy ilyenfajta karantén alatt volt. Ha szabad csúnyán fogalmaznom, ez úgy megy tovább, ahogy eddig is volt. Eddig ezt nem láttuk, mert magyar politikai párt nem volt ebben érintett. Most vált számunkra érzékelhetővé, hogy a Fidesznek sikerült az ID utódját megcsinálnia, jelentős részben ugyanazokkal a pártokkal, mint amikkel az ID működött korábban.

– Mennyiben megszokott, hogy egy kormánypárt egy szélsőjobboldalinak tartott frakcióba ül be?

– Azon gondolkodom, hogy kimondhatom-e, hogy ilyen soha nem volt. A lengyel Jog és Igazságosság, amikor kormányon volt, akkor jött létre az Európai Konzervatívok és Reformisták, és ők is ebbe a frakcióba léptek be. Jelenleg az ECR-ben a Jog és Igazságosság a második helyen van, erő szempontjából az első Meloni pártja. Bár a lengyelek gondolkodtak azon, hogy átlépnek a patrióta csoportba, de igazából semmit nem javult volna a helyzetük, mert ebben a frakcióban sem lettek volna a legerősebbek. Ellenben Orbán Viktorból nagyon csúnyán kiszerettek a magyar miniszterelnök oroszpártisága miatt, és ha az ECR nem esik szét, márpedig nem esik szét, akkor a Jog és Igazságosságnak nem ambíciója, hogy mozogjon, tehát ők megmaradtak ott.

– Eddig a Fidesz-képviselők nem voltak frakcióban, most meg egy olyan frakcióban ülnek, amely karanténba került. Mennyiben lett a Fidesz pozíciója jobb az Európai Parlamentben?

– Annyiban igen, hogy bár bizonyos vezető posztokat nem kapnak meg, de bizottsági tagságokat igen. Elvileg az általános szabályok alapján minden EP képviselőnek joga van arra, hogy valami bizottságban is üljön. Ami azért nagyon fontos, mert

az alapfizetésre rengeteget rak rá egy bizottsági tagság.

Ez akkor is igaz, ha egy politikai csoportot kartanénban tartanak, és vezető posztokra nem választják meg őket az Európai Parlamentben. Akkor is pozíciónyerést jelent, ha egy frakció létezik, és abba tartozik egy európai parlamenti képviselő.

– Tehát politikailag nem lettek jobb pozícióban, csak éppen több pénz lesz a zsebükben?

– Én úgy gondolom, hogy így van. Egy ilyen politikai csoport, ami az ID is volt, a Parlament jobb széle, eddig sem volt jelentős, ezt eddig is kordon mögött tartották. Ez nyilván benne volt a pakliban, várható volt, hogy ugyanígy fog történni.

Igazából ez nem jelent összességében nagyon komoly befolyásnövekedést.

Legalábbis, ahogy most kinéz az Európai Parlament, úgy biztosan nem.

– Orbán Viktor többször elmondta, hogy ebben a speciális háborús helyzetben nem lehet elugrani a feladat elől, hogy ne próbáljon esélyt adni a békének. Ezzel magyarázta azt a diplomáciai offenzívát, amit ő békemissziónak nevez. Az EU részéről ez erős nemtetszést váltott ki. Lett volna arra esély, hogy a magyar miniszterelnök legalább közvetítsen ebben az ügyben?

– Ez a békemisszió című történet igazából nem más, mint egy belpolitikai kommunikációs púder. Mutatni kell, hogy Orbán Viktor világpolitikai tényező, még akkor is, ha nem az. Ráadásul abból a szempontból komolyanvehetetlennek tűnik ez az egész békemisszió, hogy

nem igazán világos az, hogy mi a terv. Nincs terv.

Orbán Viktor elment Kínába, és ott lelkesen dicsérte a kínai tervet. Elment Kijevbe, ahol nagyjából nem mondott semmit. Azt se mondta az ukrán elnöknek, hogy másnap Moszkvába megy, majd elment Moszkvába, ahol ugyancsak nem mondott semmit, viszont lelkesen állt és végighallgatta, ahogy Vlagyimir Putyin elmondja, hogy Orbán az Európai Uniót képviseli, ami nem volt igaz. Azonban igazából nem tudjuk, hogy van-e olyan, hogy Orbán-terv.

– Mert az a szokás, ha valaki békemissziót indít, egy tervet képvisel, amivel végigházalja a feleket?

– A legelső dolog, hogy mi az a terv, amit el akarsz adni az összeütköző feleknek. Abból a szempontból szerintem

nem volt rossz pozícióban az Orbán-kormány, hogy azzal, hogy folyamatosan nyitva tartotta a bilaterális csatornákat Putyin felé, bőven megvolt a lehetősége annak, hogy ha legalább egy tervet csinált volna, azt megpróbálhatta volna eladni.

Ha Orbán Viktornak lett volna egy terve, és minden sajtótájékoztatója arról szólt volna, hogy Putyin mit szól az ő tervéhez, Kína mit szól az ő tervéhez, Zelenszkij mit szól az ő tervéhez, az azt jelentette volna, hogy ő egy világpolitikai tényező. De az, hogy mindenhova elmegy, és lelkesen bólogat annak, amit a házigazda elmond, attól nem lesz világpolitikai tényező. Ezért még önmagában nem lett volna dühös senki az Európai Unióban.

Ha ezt a belpolitikai kommunikációban hasznosítani tudja, azaz az otthoni választói elhiszik neki, hogy ő világpolitikai tényező, akkor erre mindenki azt mondja, hogy jól van, akkor csináld.

Mindenki, aki a politikából él, az tudja, hogy ez így működik, akkor ez rendben van. A probléma ott kezdődött, hogy egyrészt van egy európai kialakított pozíció az ukrán-orosz konfliktusban, ami élesen szemben áll Orbán pozíciójával. Orbán Viktor nem az európai uniós pozíciót képviselte. Egyrészt nem is mondott semmit, másrészt meg, ez a „minél hamarabb tűzszünet, aztán béketárgyalások” című történet, anélkül, hogy tudnánk, hogy mi a terv, nem mutat sehova. Másrészt pedig

ott állt Orbán Viktor Putyin mellett, aki elmondta, hogy majd akkor lesz béke, ha minden megtörténik, amit ő akar. Tehát, ha teljesül az ő összes igénye majd akkor, és itt áll mellettem az EU soros elnöke is.

Az Európai Unió álláspontja viszont nagyon nem ez, hanem az, hogy Ukrajnát a nemzetközileg elismert határai között kell elismerni, és ez már helyből gyökeres ellentétben áll azzal, amit Putyin mondott. Az európai uniós tényezők azt látták, hogy Orbán Viktor messze nem az Európai Unió álláspontját képviseli, viszont az ő megjelenése, és az, hogy asszisztál ahhoz, hogy őt EU elnöknek hívja Putyin, azzal igazából magát az Európai Uniót diszkreditálta. Ezért voltak ezek a nagyon intenzív reakciók erre a dologra. Önmagában Orbán Viktornak, mint Magyarország miniszterelnökének minden joga megvan akárhova elutazni, és akárkivel, akármiről tárgyalni, csak ugye ezt ne az Európai Uniós soros elnökség zászlaja alatt tegye.

– Von der Leyen a beszédében arra utalt, Orbán Viktor ugyanazt csinálja, amit Chamberlain csinált annak idején Hitlerrel, amikor Münchenben engedett a náci vezér követeléseinek, és odadobta Csehszlovákia egy részét Hitlernek a békéért.

– Orbán Viktor kommunikációjában mindig nagyon egyszerű ráció van, tisztán belpolitikai kommunikáció. A háború rossz, akkor én teremtek békét. Ez belpolitikai használatra szánt termék, és különösen most, amikor a magyar belpolitikában úgy tűnik, hogy van egy feljövő, potens ellenzéki szereplő. Ilyenkor ki kell emelni azokat a vélt saját pozitív tulajdonságokat, amiknek már meg van ágyazva a választóimnál. Tehát az, hogy

én világpolitikai tényező vagyok, szemben ezzel a senkivel, aki a diszkókban, csajok között dobatja ki magát. Tehát ez a ráció ebben a történetben, a politikai súlyozása saját magának és az ellenlábasának.

Aztán, hogy utána ebből nem lesz semmi, az egy másik dolog, mert a rajongók nagy része, akiket meg kell tartani, jellemzően úgyis elfogadnak mindent, amit a kormánypropaganda előad. Mindenki tudja, Orbán Viktor is nagyon jól tudja, hogy valamilyen módon ezt a konfliktust előbb-utóbb le kell csavarni, és le fog csendesedni. Nem biztos, hogy egyből kitör a világbéke holnap, sőt biztos, hogy nem, valószínűleg egy befagyott konfliktus lehet belőle, elhallgatnak a fegyverek, de a feszültség megmarad. Azt meg már lehet majd úgy kommunikálni, hogy „tessék, béke van, és én csináltam”. És a támogatók majd elhiszik.

– Az Európai Bizottság elnöke arról is beszélt, hogy miután Orbán Viktor elment Moszkvába, 24 óra sem telt el, és az oroszok lebombáztak egy kijevi gyerekkórházat. Miért csinálhatta ezt Putyin? Nem számolt vele, hogy ezzel hitelteleníti az egyetlen EU-s vezetőt, aki szóba áll vele?

– Orbán Viktor nem tényező Putyinnál, ő nem foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktornak mi jó, mi nem jó. Valószínűleg előre kidolgozott műveleti tervek voltak. Ezt a fegyveres erők végrehajtották. Az, hogy közben Orbán Viktor ott van, senkit nem érdekelt, az elnöki hivatal meg nem szólt le a vezérkarnak, hogy toljuk meg ezeket a támadásokat három nappal. Annyira nem volt fontos Orbán nekik se.

Tehát láthatóan még az oroszok sem foglalkoznak azzal, hogy Orbán látogatásának valami eredményt próbáljanak hazudni.

Azt gondolom, hogy ebből világosan látszik, hogy ezek a látogatások teljesen hatástalanok a béketeremtés szempontjából. Az, hogy az oroszoknak mennyire fontos Orbán, egy nagyon érdekes kérdés, mert azt azért tudjuk, hogy az orosz pénz az európai politikában számos ponton ott van. Putyin nagyon sok európai politikai pártot támogat. Nem mondom, hogy pórázra vette azokat, de a pénze ott van. Emlékezetes, hogy pár hónappal ezelőtt Magyarországon is kibukott, hogy a Le Pen-féle pártok az MBH Bankon keresztül kaptak orosz pénzeket. Putyinnak nem Orbán Viktor az egyetlen eszköze az Európai Unión belül, bár tény, hogy

mint miniszterelnök kellemesen magas pozícióban van, aki egy egész állami apparátust adott esetben rá tud állítani a putyini érdek kiszolgálására.

De nem ő az egyetlen szereplő, és nem azt mondom, hogy viszonylag gyorsan ki lehetne pótolni, ha történne vele valami, de azért van jelentkező. Ott van mondjuk Fico, és még lehetne sorolni olyan politikai szereplőket, akik nem biztos, hogy teljesen elzárkóznának a Putyinnal való együttműködéstől. Ezeket nem biztos, hogy látjuk, mert nem dugják ki a fejüket, mert most Orbánra figyel mindenki. A másik része pedig, hogy ez a kapcsolat Orbán Viktornak is előnyös taktikai szinten, például most ezért tudja magát világpolitikai tényezőként eladni a saját követői, rajongói számára, más meg úgysem nagyon számít.

– Mi lett volna a helyes lépés Orbán Viktortól a kijevi gyerekkórház elleni támadás után az oroszokkal kapcsolatban?

– Az a kérdés, hogy tudna-e visszakozni. Nem tudom, hogy Orbán Viktor hogyan gondolkodik ezekről a dolgokról, de azt világosan lehet látni, hogy az ő attitűdje alapvetően olyan, hogy csak előre, nem hátra. Nagyon nehéz a pályakorrekció egy ilyen szereplő esetében, de nem tudom, hogy ezen a zsigeri hozzáálláson túl van-e valami tudatos, racionálisan végiggondolt oka. Biztosan nehéz lenne most hirtelen a magyarországi támogatói körben korrigálni ezt a dolgot.

Nincs az a propagandamédia mennyiség, ami hirtelen meg tudná magyarázni,

miután éveken át kondicionálták a rajongókat az oroszimádatra, mindenféle orosz propagandaoldalak jelentős támogatásokat kaptak, megtűrik őket a magyar médiatérben, egyre jobban terjednek. Tehát nem biztos, hogy jó ötlet lenne Orbán Viktor részéről a pályakorrekció a saját támogatói körben esetleges népszerűségvesztés miatt. De én is csak találgatok ebben a kérdésben.

– Elkövetkezhet-e egy olyan pillanat, amikor Orbán Viktor pozíciója tarthatatlanná válik?

– Bármelyik pillanatban bekövetkezhet.

Szerintem egyébként ez már bekövetkezett.

Abban a pillanatban, amikor 2022-ben nyílt agresszióhoz folyamodott Oroszország, ez a pillanat eljött. Szerintem azóta ez a pozíció recseg-ropog, inog, már nem működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Balogh József: Országos blackout, vagyis teljes áramkimaradás is jöhet a kánikula és a rengeteg napelem miatt
A baj az, hogy a nap este lemegy, a klímák viszont nem állnak le. Balogh József szerint ahhoz, hogy az összeomlást elkerüljük, azonnal változtatni kellene, például sokkal jobban támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, a rengeteg hazai termálvízre.


Nemcsak a melegrekordok dőltek meg sorra, de az áramfogyasztás is soha nem látott magasságokba emelkedett az elmúlt hetekben. Egyre több háztartás használ légkondicionálót, amelyek a forró napokban teljes kapacitással működnek. A baj az, hogy este is, amikor a napelemek nem. Emiatt őrült ingadozásba kezdett az áramár.

Figyelmeztető jel, hogy pénteken Montenegró, Bosznia, Albánia és Horvátország egy részén is kiterjedt áramszünet volt. Podgoricában vízhiány is fellépett, mivel az elektromos hajtású szivattyúk is leálltak. Szerencsére az üzemzavart órákon belül elhárították. De számíthatunk-e itthon is ilyesmire? Balogh József energetikai szakértővel beszélgettünk.

– Ha ilyen durva kánikulák lesznek, miért nem jó megoldás a még több napelem?

– Mindenekelőtt érdemes egy pillantást vetni a Mavir honlapján a rendszerterhelést mutató grafikonra. Az ábra nemcsak az eddigi tényeket rögzíti, de előrejelzi a nap folyamán várható igényeket is. Az ábrán is látszik, hogy miközben a nappali energiaigény alacsonyabb, késő délután felé meredeken megugrik a grafikon.

forrás: Mavir

A megfejtés kézenfekvő: napközben a többlet-energiaigényt sikeresen fedezik a napelemes rendszerek. Ezek azonban fokozatosan csökkenő teljesítményt adnak le, ahogy gyengül a napsugárzás, majd estére teljesen eltűnnek az összképből.

Tehát nem lehet napelemekkel megoldani ezt az egész problémát, hiszen a napelem este nem termel, viszont a fogyasztás ott marad, a légkondit nem kapcsolják ki napnyugtakor.

Azért is marad ott, mert a szigeteletlen Kádár-kockák este bocsátják ki az egész nap a falaikban raktározott meleget. Ilyenkor átmennek radiátorba és fűtenek. Sokan ezt akarják a beépített légkondicionálóval visszahűteni.

– Ugyanakkor a napelemek napközben mégis csak hozzájárulnak az energiatermeléshez. Ez javít valamit a helyzeten, nem?

– A utolsó publikus adat januári. Eszerinti a minimum 255 ezer napelemes rendszer csak este jelenik meg, mint többletfogyasztó. Miközben összesen a magyarországi háztartások negyedének, azaz körülbelül egymillió háztartásnak van légkondicionáló berendezése. A 255 ezer napelemes a nyári időszakban vélhetően nemcsak a saját termelését fedezi, hanem bőven be is termel a hálózatba, tehát a többi klíma többletenergia-igényének egy részét is fedezi.

Este azonban ez a hatalmas mennyiség keresletté válik, és rázúdul az energiapiacra, szinte egyik pillanatról a másikra.

Tehát amikor lemegy a nap, akkor kellene, hogy valaki termeljen áramot. Ez pedig ugye a napelemtől nem elvárható. A hupx.hu (energiatőzsde) oldalon látszik például, hogy július 18-án, 21 órakor 999 euró/MWh az áram tőzsdei ára. Ami pedig délután még csak 78 euró volt. Miért? Hát pont emiatt.

forrás: HUPX

A napelemek már nem csinálnak semmit, lement a nap, viszont ugyanúgy megy a fogyasztás, a légkondi, tévét néznek az emberek. Tehát ez már majdnem négyszámjegyű ár az esti órákra. És emiatt van az, hogy ilyen drága a magyar áram. 236 euró volt aznap a zsinór, a német áram ára 90. Ez brutális eltérés.

– Hogy lesz ebből áramkimaradás?

– Kétfajta áramszünet van. Az egyik az a bejelentett, amikor kapsz egy levelet, hogy 8-tól 13 óráig nem lesz áram. Ez általában akkor van, mikor felújítják a rendszert, tervezett karbantartás van, stb. A második a nem bejelentett, amiről itt beszélünk. Ennek is két alváltozata van. Ez egyik, amikor hirtelen megnő a fogyasztás, például a légkondi miatt. Magyarországon az a szerencsés helyzet van, hogy amikor nőne a légkondik miatt a fogyasztás, mert süt a nap és meleg van, akkor működnek a napelemek is. Kereskedő nyelven úgy mondják, hogy itt egy natural hedge van, természetes fedezete van a légkondik energiaigényének, mert ahogy emelkedik a hőmérséklet, úgy megy felfelé a napelemek termelése is. A másik változata az áramszüneteknek az, amikor hirtelen termelés van. Tehát olyan mennyiségű áram érkezik a rendszerbe, amit az nem tud kezelni. Ez van akkor, ha a napelemek valami miatt termelnek, mert van egy kellemes tavaszi délután, de valójában senkinek nem kell az áram. Ilyenkor jönnek a negatív órák.

Nemrég is volt negatív óra, július 14-én vasárnap a 14. órakor mínusz 72 euró volt az áram ára. Mínusz 72 vasárnap, csütörtökön meg plusz 999. Hát mi megy itt?

Az megy, hogy túl sok a napelem, és előbb-utóbb valóban megvan annak a lehetősége, hogy ebből lesz egy blackout, egy országos áramkimaradás.

– De mégis hogyan?

– Amikor Magyarország nem tud eleget termelni, akkor kimegy a piacra Szlovákiába, Ausztriába, Szerbiába, Romániába, Horvátországba, és megpróbál onnan áramot behozni. Csak ezzel az a baj, hogy amikor a magyarok elkezdenek importálni áramot, akkor a többieknek is kell, mert Horvátországban is lement a nap, Szerbiában is, Romániában is. Tehát előfordulhat az a helyzet, hogy túl sok lesz az áramvásárló az esti órákban, és túl kevés lesz az eladható áram. A vízierőműveket főleg este futtatják fel, a napközben visszatartott vízmennyiséggel, csak előbb-utóbb az is el fog fogyni. Ez nem egy magyar jelenség lesz, hanem regionális, ami elég durva, mert én 55 évesen sem emlékszem arra, hogy országos blackout lett volna. Tehát, hogy az egész országban, vagy a nagy részében elment volna az áram. Amerikában több példa is volt erre. Houstonban, Floridában nem is egyszer történt ilyen a közelmúltban. Még egy térképet is kiadtak róla.

Európában ez nem történik meg gyakran, bár június 21-én a Balkánon nagyon közel kerültek hozzá. Akkor ez Magyarországra nem ért fel. De szerintem ebben a nagyon meleg időben egyre nagyobb a valószínűsége, hogy egy ilyen áramszünet sajnos el fogja érni Magyarországot is.

Nemcsak Magyarországot, az egész régiót, és erre kell majd felkészülni. Az esti óráknál már most is rezeg a léc. A 999 eurós ár az olyan, mintha a piros lámpa folyamatosan villogna, hogy figyeljetek, itt nagy baj lesz. Baj van készülőben, valamit csinálni kell.

– Mit?

– Az a baj, hogy a magyar döntéshozók semmit nem csinálnak, mert ők azt mondják, hogy oké, akkor most meghirdetjük a Napelem Plusz Programot. Hát ember, itt most nem napelem kell, abból már van elég, hanem olyan kell, aki este a 21. órában is áramot tud termelni!

– Azaz?

– Magyarországon vízerőmű nem nagyon van, összesen 50 megawatt. Szélerőmű is lehetne, hiszen este fújhat a szél, ha már lement a nap, de 2016 óta nincs új szélerőmű Magyarországon. De a szélnél is az a baj, hogy vagy fúj, vagy nem fúj. Más kell.

A biomassza a megoldás, a geotermikus energia, rengeteg termálvizünk van. Magyarország ebben nagyhatalom, de nem használja ki.

Maradnak a gázturbinák. De gázturbinát sem építünk, az utolsó megépített gázos erőmű, Gönyű. Itt valami egészen új hozzáállás kellene. Jelenleg Magyarországnak nagyon nagy szerencséje van, hogy tud importálni. Benne van az összekapcsolt piaci rendszerben, és tud áramot behozni Szlovákiából, Ausztriából, Romániából, Horvátországból, sőt Szlovéniából új összeköttetésünk van, meg Szerbiából. De ez nem egy megbízható megoldás, mert ezeken a piacokon, ahogy megy lefelé a víztárolókban a vízszint, ők saját maguk is vételi pozícióba fognak átkerülni az eladásiból. És akkor pedig a piacon nem 999 lesz az esti áramár, hanem 1999, mert egyre kevesebb elektront fog üldözni egyre több potenciális vásárló.

– Van-e olyan ország, amelyik jól csinálja, és biztonságban van?

– Például Ausztria, mert sokkal-sokkal jobb a megújuló termelés belső struktúrája. Persze nem szabad egy az egyben összehasonlítani, mert nagyon mások az adottságai. Először is ott vannak az Alpok, tele vízierőművel. Ezzel együtt az alpesi klíma is nagyon más. Amikor Magyarországon most 35 fok van, Ausztria nagy részén 21 fok. Még a klímák sem járnak. De hogy egészen mást mondjak,

a románok is jól csinálták, hogy nyomták a szeles erőműveket. Dobrudzsában felfuttatták a szélerőműveket.

Magyarországon az borzasztó nagy stratégiai hiba volt, hogy ezeket hosszú ideig nem engedtek telepíteni, mert állítólag a kormány néhány tagjának nem tetszik, ahogy a szélerőmű kinéz. Ez egy abszurdum. A szeles erőművek is nagyon hiányoznak, de

az őrült nagy ziccer, amit Magyarország kihagyott, az a geotermikus energia, különösen a föld alatt lévő termálvíz. A Kárpát-medencének a termálvíz adottsága Európához viszonyítva kiváló, nagyon sok víz van lent.

Le kellene fúrni, onnan felhozni a termálvizet, és nem a gázt kellene elégetni.

Magyarországi energiahelyzet egy júliusi napon, 21 órakor. Látható, hogy még az olajos erőműveket is be kellett indítani, miközben a geotermális energiatermelés nulla (Forrás: entsoe.eu)

A kiegyensúlyozatlan napelem túlfejlesztést a HUPX tökéletesen láthatóvá teszi. Eljön a 21. óra, amikor már nincs napelem, és nincs semmi más, ami ilyenkor beléphetne, az áram ára máris 1000 euró. Valami alternatívában villámgyorsan el kell kezdeni gondolkodni, mielőtt az első blackout, az első nagy regionális áramkimaradás megtörténne.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: két évig Magyar Péter, mint magánszemély, nem létezik
Hosszú interjút adott Magyar Péter a Telexnek a választások óta eltelt másfél hónapról, a TISZA pártról, de még az ötkeres buli is szóba került. Magyar szerint nehéz lesz, hogy nem magánszemély.
FM. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. július 23.



Magyar Péter szerint reális célkitűzés, hogy a TISZA még ebben a ciklusban utolérje a Fideszt támogatottságban – derült ki a Telexnek adott interjújából. A pártelnök szerint az EP-mandátum felvétele hasznos volt: a legnagyobb ellenzéki pártnak külföldi szövetségeket is kell kötnie. Magyar mezőgazdasági és alkotmányügyi bizottsági tagságot tervez az EP-ben.

A pártelnök szerint a TISZA felhívása óta 10 ezren jelentkeztek párttagnak.

Magyar szerint a fideszesek félnek, hogy hamar meglesz a vidéki beágyazottsága a TISZA pártnak, és már azt is mérik, tartsanak-e előrehozott választást miattuk.

Élesen kritizálta a DK-t a pártelnök. Szerinte „ámokfutás zajlik” a pártnál.Hozzátette, Gyurcsány Ferencékkel nincsen dolguk.

A Tisza Párt nem tervezi beülni a fővárosi cégek vezetőségébe, sem delegálni, sem javasolni nem fognak tagokat

– mondta Magyar. Háttéralkuk nélkül, csak konkrét ügyek mentén terveznek együttműködni más pártokkal. Kijelentette, biztosan nem szavazzák meg főpolgármester-helyettesnek Kiss Ambrust és Tüttő Katát.

„Két évig Magyar Péter, mint magánszemély, nem létezik, ami nehéz lesz”

– mint a 24.hu szemléjéből kiderül, Magyar ezt válaszolta, amikor az Ötkerben történt balhéról kérdezték. Egy 30 százalékos párt vezetőjeként már nem tekinthet magára magánszemélyként. A szórakozóhelyen készült felvételeket egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, előbb megvárják, hogy mivel áll elő a „propaganda”. Arra nem válaszolt Magyar, hogy mit gondol, mi lehet a Dunából kihalászott mobilon.


Link másolása
KÖVESS MINKET: