SZEMPONT

Tálas Péter 2024-ről: Továbbra is azt látjuk, hogy Oroszország nem olyan erős, mint amilyennek mondja magát, vagy nagyon sokan gondolták

Putyin ugyanakkor úgy gondolja, az idő neki dolgozik, így a szakértő nem számít arra, hogy egy csapásra hatalmas béke lenne Ukrajnában. Izrael viszont sorban gyengíti meg Irán proxy-szövetségeseit, és ez láthatóan működik. Évzáró sorozatunk utolsó része.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/EPA/KCNA - szmo.hu
2024. december 31.

2024-ben folytatódott Izrael háborúja, amiben idén sikereket könyvelhetett el. Bár a Hamászt továbbra sem győzte le, nagyon komolyan meggyengítette a Hezbollahot Libanonban, és érdemben szűkítette Irán lehetőségeit is, főleg azután, hogy az Aszad-rezsim összeomlott Szíriában. Ukrajnában közben az oroszok átvették a kezdeményezést, nagy területeket foglaltak el, ugyanakkor az ukránok betörtek Oroszországba, és rakétáikkal egészen messzi célpontokat is elértek. Bonyolítja a helyzetet, hogy a fronton megjelentek Észak-Korea katonái is.

Abban, hogy mi történt idén, és mire számítsunk 2025-ben, Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa segít eligazodni évzáró sorozatunk utolsó részében.

– Nézzük végig azokat az eseményeket, amik az elmúlt évben történtek. Ezek végül is hogyan álltak össze egy nagy képpé az év vége felé? Az év elején halt meg, vagy ölték meg Alekszej Navalnijt a börtönében, és úgy tűnik, mintha a halála után Oroszországban az ellenzékiség utolsó szikrája is kihunyt volna. Mintha sokkal keményebbé vált volna a Putyin-rendszer az elmúlt egy évben.

– Azt nem tudom, hogy keményebbé vált-e, hiszen az elemzők egy része 2022 tavaszától neototalitárius rezsimként tekint a Putyin-rendszerre, de az kétségtelen, hogy nagyon sokan fogalmaztak úgy: Navalnij halálával a valamennyire is szervezett orosz ellenzék teljesen megszűnt. És ez igaz. Az egyik legfontosabb kérdés inkább az, hogy ez a neototalitárius Putyin-rendszer hosszú távon mennyire stabil. Megjelenhetnek-e olyan típusú belső politikai vagy gazdasági problémák, amelyek hirtelen, ha nem is összeomláshoz, de egy belső változtatáskényszerhez vezethetnek a politikai vezetésen belül. Ez egyelőre nem látszik, Putyin még elég biztosan tartja kezében a hatalmat. Bár, és ezt nem csak hozzá kell tenni, de hangsúlyozni is kell, hogy

nagyon sok mindent nem tudunk, és kívülről nem is tudhatunk arról, hogy a tényleges belső viszonyok milyenek Oroszországban.

Ezért sem tudhatjuk biztosan, hogy lesznek-e hirtelen bekövetkező változások. Ezzel kapcsolatban azt se feledjük természetesen, hogy Vlagyimir Putyin is elmúlt már 72 éves.

– Egy olyan országban, ahol nem létezik ellenzék, és legendásan erős az elnyomó rendszer, semmi másra nem tudok gondolni, csak egy belső palotaforradalomra vagy egy puccsra.

– Valóban sokan gondolják, és valószínűleg még többen remélik azt, hogy ilyen forgatókönyv bekövetkezhet. Vagyis, hogy a politikai elit egy részének egyszerűen elege lesz a háborúból és Putyin rendszeréből, és elmozdítja az elnököt. Azonban én nem tartozom azok közé, akik a közeljövőben reménykednek ilyen típusú változásban. Ez lehet a változások egyik variációja, de szerintem nem tartozik a valószínűek közé. Ami valószínűbb, az inkább az, hogy Putyin tovább fogja folytatni azt a politikát, amit eddig követett, egészen addig, amíg csak egészsége engedi. A nagy kérdés inkább az, hogy mi lesz az ukrajnai háború kimenetele, mert azt gondolom, hogy ez döntően meg fogja határozni Putyin helyzetét, és bizonyos értelemben a sorsát is. Vagyis annak kellene eldőlnie, hogy

Oroszország ebben a háborúban inkább győztesnek bizonyul vagy inkább vesztesnek? Pontosabban: hogy közép- és hosszú távon inkább győztesnek tekinti-e a hazai közönség és a világ Oroszországot vagy inkább vesztesnek.

Ez pedig sok mindentől függ. Nem egyszerűen arról van szó – ahogyan ezt sokan gondolják –, hogy Oroszország megszerez-e ukrán területeket, mennyi területet tud elvenni Ukrajnától, hogy mi lesz Ukrajnával, hogy NATO-tag lesz-e, kap-e érdemi biztonsági garanciát? Ez szerintem egy sokkal bonyolultabb kérdés. Szerintem a győzelem vagy vereség kapcsán inkább Oroszország nemzetközi pozíciójának a háború eredményeként bekövetkező változásán van a hangsúly. Ez összességében, az én megítélésem szerint nem alakult túl jól a 2024-es évben sem, mert az ukrajnai háborúban továbbra is azt látjuk, hogy Oroszország nem olyan erős, mint amilyennek mondja magát, vagy nagyon sokan gondolták. Továbbra is úgy látszik, hogy a hagyományos fegyverzete nem olyan félelmetes, mint ahogy ezt szerette volna láttatni és hirdetni. Nem egy elemző szerint a moszkvai vezetés e gyengesége miatt hivatkozik egyre többször a nukleáris képességeire, mások szerint viszont ennek teljesen más az oka. Tény azonban az is, hogy hagyományos fegyverzetből jóval nagyobb mennyiséggel rendelkezik, mint például Európa, amelynek emiatt ismét fegyverkeznie kell. Szóval azt érdemes jelezni, hogy

a győzelem és a vereség fogalma jórészt független attól, hogy 2024-ben az oroszok kezdeményezőbbek voltak a statikus orosz-ukrán háborúban, az ukrán hadvezetésnek pedig egy csomó komoly gondja van.

Látni kell ugyanis, hogy már az orosz–ukrán háborút megelőzően vagy azzal párhuzamosan Oroszország pozíciói meggyengültek a Kaukázusban, illetve a közép-ázsiai köztársaságok térségében is, ami egyértelműen kiderült a karabahi eseményekből vagy a közép-ázsiai posztszovjet államok Kínához való közeledéséből. Kiderült az is, hogy Moszkva még szövetségesével, Iránnal sem volt képes Szíriában hozzájárulni az Aszad-rendszer konszolidációjához, illetve megvédeni azt. Ennek jelentőségét nem túloznám el, de szerintem ez is Oroszország nemzetközi pozíciójának és presztízsének gyengülését jelzi. Sokkal erőteljesebb és alárendeltebb lett a viszony Kína és Oroszország között. Láthatóan Peking nem akar függésbe kerülni az orosz energiától, és csupán egy beszerzési forrásnak tekinti Oroszországot, és bár komoly technológiai támogatást igyekszik nyújtani, de vigyáz arra, hogy ne kerüljön másodlagos szankciók alá az oroszok támogatása miatt. És bármi is történjék az ukrajnai háborúban, valamikor fel kell tenni a kérdést, hogy mekkora árat fizettek ezért az oroszok. Azt nehéz megmondani, hogy ez mikor következik be.

– Az látszik, hogy erősödik a nyomás mind Oroszországon, mind Ukrajnán, hogy valami módon vessenek véget ennek a konfliktusnak, legalábbis a forró részének. És itt elérkezünk ahhoz a dilemmához, zárulhat-e elismert területvesztéssel egy háború Európában? Ha területveszteséggel történne békekötés, azzal az egész Helsinki rendszer mehetne a kukába. Másrészről Európában azért van néhány befagyott konfliktus. Itt a ciprusira is gondolhatunk, ahol szintén csak egy demarkációs vonal van, el nem ismert határokkal, de ott van Moldova is, amit szintén az oroszok provokáltak ki jó harminc éve. Valószínűleg a legtöbb, ami kicsikarható, az egy újabb befagyasztott helyzet lehet, el nem ismert területi változásokkal, így mindkét fél győztesnek kiálthatja ki magát.

– Ez alapvetően így van. Én is azt gondolom, hogy amennyiben a tárgyalások megindulnak, akkor optimális esetben egy tűzszünet érhető el a háború menetében. De szerintem egyáltalán nem biztos, hogy ez bekövetkezik. Végül is, miért is kellene Oroszországnak leülnie tárgyalni, különösen akkor, amikor igen erős Putyinnak az a meggyőződése, hogy az idő az oroszoknak dolgozik: lassan, de biztosan területeket szereznek meg (most láthatóan Donyeck megye teljes megszerzése a cél), és az észak-koreaiakkal együtt a Kurszki területről is egyre inkább kiszorítják az ukránokat.

Vagyis én egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy Putyinnak óriási szüksége van egy tűzszünetre, még kevésbé egy olyan békére, ami lehetőséget ad a maradék Ukrajna Európához való kapcsolódására.

Szerintem ez elsősorban attól függ majd, milyen feltételeket ajánlanak Oroszországnak. Kérdés például, hogy Ukrajna kap-e valamilyen biztonsági garanciát a területekről való lemondásért cserébe (és most direkt nem NATO-tagságról beszélek, mert egyelőre ebben erősen megosztott a szövetség), és ezt elfogadja-e Oroszország? Kérdés, hogy mi lesz azokkal a szankciókkal, amiket az orosz agresszió miatt vezetett be a nemzetközi közösség? Egy tűzszünet esetében enyhítik-e egyáltalán? És ha igen, mennyire? Számol-e azzal a nemzetközi közösség, hogy milyen üzenete lenne a szankciók (akárcsak részleges) feloldásának a fennálló nemzetközi jog betartása/betartatása szempontjából? Ezzel kapcsolatban azért vannak viták. Azt akarom mondani, hogy én nem számítok arra, hogy itt egy csapásra hatalmas nagy béke lenne, sőt arra sem, hogy gyorsan elérhető a tűzszünet. Ráadásul a tűzszünet és a háború folytatása mellett van egy harmadik lehetőség, amit úgy szoktunk mondani, hogy a háborúnak csupán a forró része fejeződik be, azaz alacsonyabb szinten, de folytatódnak az ellenségeskedések. Ami szerintem ennél is fontosabb: Donald Trump, illetve a leendő Trump-adminisztráció potenciális vezetőinek a nyilatkozatai sem olyan határozottak ma már, mint voltak a kampány idején a békével kapcsolatban. Könnyen előfordulhat, hogy amennyiben Putyin elutasítja a béke feltételeit, az Egyesült Államok újra támogatni fogja Ukrajnát, legfeljebb ennek költségeit az európai szövetségesekkel igyekszik majd megfizettetni.

– Arra mennyi esély van, hogy a NATO is belesodródik a háborúba? Az oroszok részéről elhangzottak idén komoly fenyegetések, főleg akkor, amikor azt próbálták megakadályozni, hogy engedélyezzék a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetését. Elképzelhető, hogy megtámadják a NATO-t?

– Nagyon meg lennék lepve, ha az oroszok háborút indítanának a NATO ellen olyankor, amikor még az ukránokat sem tudták legyőzni. Azt gondolom, hogy ezek csak a stratégiai kommunikáció keretében megfogalmazott fenyegetőzések az orosz fél részéről, elsősorban a nyugati társadalmak felé, hogy kényszerítsék politikusaikat Ukrajna támogatásának leállítására. Egyébként sem hiszem, hogy Vlagyimir Putyinnak megérne felvállalni egy olyan atomháborút Ukrajna miatt a Nyugattal, amibe biztosan belebukik az ő rendszere is. Ami pedig a hagyományos háborút illeti, személyesen hosszú ideje úgy vélem, hogy a NATO-nak nagyon határozottan meg kellene mutatnia az erejét, és azok közé tartozom, akik azt mondják: ha Oroszország ellenségnek tekinti a NATO-t, akkor a NATO-nak megfontolt ellenségként kell viselkednie. Ez nagyjából be is következett, hiszen ne felejtsük el, hogy a „védelem az elrettentés útján” NATO-stratégia van érvényben, és ebben előrelépés lesz Trump alatt, ahogy az volt az első időszakban is. Minden egyes NATO-tag egyre többet próbál költeni a védelmére, a haderejére, a fegyverzetére, és azt gondolom, ez a tendencia erősödni fog (Trump állítólag 5%-os védelmi kiadást akar követelni), tehát nem hiszem, hogy Oroszország ilyen körülmények között meg mer kockáztatni egy hagyományos háborút. Már csak azért sem, mert szerintem a NATO a hagyományos fegyverek terén is modernebb és erősebb eszközökkel rendelkezik, mint Oroszország, bár, ha csak az európai tagállamokat nézzük, tény hogy nem elegendővel a hatékony védekezéshez. Azaz

nem látom értelmét egy NATO elleni háborúnak, arról nem is beszélve, hogy ez egy olyan eszkaláció lenne, ami elvezethetne ahhoz, hogy a felek atomháborút robbantsanak ki. És mivel azt mindenki tudja, hogy egy NATO és Oroszország közötti hagyományos háborúnak atomháború lenne a vége, ezért ezt senki nem akarja.

Amit az elemzők egy része el tud képzelni, azok inkább a kisebb provokációk. Vagyis, hogy Oroszország megpróbálja provokálni elsősorban a kisebb NATO-tagországokat azért, hogy tesztelje a szövetség szolidaritását, amit előír az 5-ös cikkely. Hogy mennyire működőképes, mennyire erős, mennyire kell komolyan venni. Ezt én is el tudom képzelni, de ezt is csak olyan kísérletként, aminek a célja, hogy megtörje a Nyugat egységét Ukrajna támogatása kapcsán. Nem gondolom, hogy ennél többre kellene számítanunk.

– Provokációkat mond, azok már most is napi szinten történnek. Miféle provokáció lehet, ami ennél durvább? Határ megsértése, fegyveres összetűzés, határvillongás?

– Akár egy korlátozott határvillongást is el tudok képzelni, de csakis olyat, amit nem lehet nyílt agressziónak minősíteni, ás amit nem reguláris erők hajtanak végre, hanem mondjuk „felfegyverkezett migránsok véletlenszerűen” összetűzésbe keverednek a határőrökkel.

Vagy inkább egy kisebb tagállam infrastruktúrája elleni támadást, letagadható formában; egy kisebb NATO-tagállam hajójának megtámadtatását felfegyverzett félkatonai szervezetekkel, például úgy, hogy a jemeni húsziknak hajó elleni rakétákat adnak.

Vagyis semmiféleképpen nem olyanra kell gondolni, hogy az orosz hadsereg fogja magát, és mint azt Ukrajna esetében tette, bevonul egy másik NATO-országba.

– Van itt még egy másik forró konfliktus a Közel-Keleten, amiben úgy tűnik, Izrael szívósan, de egyre inkább átveszi a kezdeményezést. Várható 2025-ben a lezárása ennek a konfliktusnak?

– Ezt nem tudom megmondani. Azt látom, hogy Izrael stratégiája az, hogy egyenként, sorban gyengíti meg Irán proxy-szövetségeseit. Először a Hamászt, utána a Hezbollahot, most az Aszad-rezsimet. És ez láthatóan működik. Iránnak vannak még proxyjai Irakban és Jemenben, akik további célpontok lehetnek, de többen is azt gondolják, hogy akár odáig is elmehet a dolog, hogy Izrael megpróbálja meggyengíteni magát az iráni rendszert. Itt olyasmire kell gondolni, hogy komolyabb támadást intéz az iráni nukleáris létesítmények ellen, amit egyébként már viszonylag jól előkészített a legutóbbi katonai akció során. Nagyjából ezek felé mutatnak az események. S mivel Irán gyenge és láthatóan nehéz helyzetben van, a kérdés szerintem az, hogy az izraeli kormány, az izraeli belpolitika merre viszi az eseményeket. Illetve merre viszi az eseményeket majd a Trump-adminisztráció, ugyanis

Izrael az amerikaiak nélkül nem képes komoly háborút vívni Iránnal.

Szerintem Netanjahu abban érdekelt, hogy minél hosszabban elhúzza a háborút, mert ha annak vége van, akkor előbb-utóbb sor kerülne az ő számonkérésére is, teljesen mindegy, hogy sokan mekkora nemzeti hősnek tekintik.

– Azután, hogy Szíriában váratlanul összeomlott az országot fél évszázada irányító Aszad-rezsim, Izrael rögtön támadász indított, és jócskán meggyengítette az ország katonai képességeit, tartva attól, hogy fundamentalista iszlamisták kerülhetnek hatalomra Damaszkuszban. Ezzel barátot vagy ellenséget csinált az új szíriai vezetésből?

– Azt gondolom, hogy Izrael nem arra számít, hogy Szíriában gyorsan egy stabil rendszer jön majd létre. Sokkal inkább olyan Szíriára számít, ami hosszú ideig kiszámíthatatlan lesz, és ennek megfelelően ezt a kiszámíthatatlanságot akarta csökkenteni a szíriai képességek jelentős részének megsemmisítésével, illetve a Golán mögötti szír területek elfoglalásával. Korábban egyébként ugyanígy járt el az Iránból Szíriába szállított fegyverekkel is, ezeket is megsemmisítette. Azt gondolom továbbá, hogy

az izraeli vezetést nem zavarná, ha Szíria széttagolt maradna, vagy föderatív berendezkedésű állammá válna, ha megmaradnak azok a szír szövetségesei, akik vissza tudják fogni az országot a fundamentalisták hatalomra kerülésétől,

illetve az Irán-barátságtól. Itt is inkább az a kérdés, hogy az Amerikai Egyesült Államok mit akar és hogyan akarja. Az Aszad-rendszer bukása egy olyan átmeneti időszakban következett be, amikor Joe Biden már béna kacsa, Donald Trump pedig még nem elnök (így hivatalosan nem tárgyalhat senkivel), ezért a Szíria környéki államok közül mindenki úgy gondolja, hogy most van lehetősége a saját pozíciójának erősítésére. Ezt csinálta Izrael, ezt csinálta és erre készül Törökország is, amellyel kapcsolatban sokan azt sem zárják ki, hogy most gyorsan bevonul az olyan kurdok lakta területekre is, amelyekről úgy gondolja, hogy fontosak Törökország biztonság szempontjából, és elűz majd onnan akár több tízezer kurdot is.

– Ha ez így van, akkor a migrációs nyomás Európára csak erősödhet 2025-ben?

– Nem feltétlenül. Ha megnézi, miközben még senki sem tudja, milyen Szíria jön létre a jövőben, már Törökországból és Németországból is elindultak visszafelé az emberek, abban bízva, hogy normalizálódik a helyzet. A kérdés az, hogy azok az erők, akik Szíriában különböző területeket felügyelnek, képesek-e kompromisszumot kötni. Egyelőre mindenki fogadkozik, hogy az a típusú fordulat, amitől a nemzetközi közösség nagyon fél, tehát az afgán típusú fordulat, hogy fundamentalista iszlamisták kerülnek hatalomra, és bevezetik a saría jogrendszert – nem következik be. Mint ahogy sokan reménykednek abban, hogy nem következik be az sem, amitől szintén félnek, hogy egy líbiai típusú helyzet jön létre, ahol több részre szakad az ország, és az egyes részeket uraló erők között harcok indulnak meg.

Szerintem még minden nyitott, és január végét követően lesz az első olyan alkalom, amikor erről már talán többet tudunk mondani,

de lehet, hogy néhány további hónap is szükséges lesz ehhez. Egyelőre nem tudjuk, hogy Donald Trump Közel-Kelet-politikájának mik lesznek a fő törekvései.

– Itt van még Észak-Korea, ami egy ideje nukleáris hatalom, jelentsen ez bármit az ő esetükben. Ráadásul az év végére kiderült, hogy most körülbelül olyan módon tetszelegnek világpolitikai tényező szerepében, mint ahogy annak idején Castro Kubája tette, amikor katonákat küldött például Angolába. Most Putyin kérésére nem is kevés katonát küldtek Oroszországba. Ez Észak-Korea, mint regionális hatalom felemelkedését jelenti?

– Azt gondolom, hogy elsősorban inkább csak arról van szó, hogy Észak-Korea megpróbálja ezt a helyzetet saját javára, nemzetközi helyzetének javítására felhasználni. Kezdődött azzal, hogy lőszereket küldtek, most 10–12 ezer katonát küldtek Oroszországba, akik egyébként a kurszki fronton harcolnak, vagyis nem Ukrajnában vannak. Ez annak a szerződésnek felel meg, amit Kim Dzsongun és Putyin kötöttek, és arra vonatkozik, hogy ha az egyik felet támadás éri, a másik segít majd neki. Ez az oroszok szerint csupán egy jelképes eszkalációja a konfliktusnak. Sokan vannak olyanok, akik elfogadják ezt, és azt mondják, hogy valóban komoly eszkaláció az lenne, ha megjelennének Ukrajnában is. Tény ugyanakkor, hogy egy harmadik állam hadserege is megjelent az orosz–ukrán háborúban, mert ezek reguláris, vagyis állam által küldött erők, nem pedig Oroszország által verbuvált különböző nemzetiségű zsoldosok, akik sok országból mentek Ukrajnába önkéntesek vagy zsoldosok harcolni.

Valószínűleg Észak-Koreának az a célja, hogy nagyobb mozgásteret vívjon ki, elsősorban Kínától,

és úgy gondolja, hogy Oroszországgal való kapcsolatának ilyen típusú megerősítése erre lehetőséget ad. Meg persze anyagilag is valószínűleg megéri a Kim Dzsongun rendszerének. Az, hogy atomhatalom, szerintem nem igazán számít, mivel az Egyesült Államok álláspontja világos, ugyanis többször deklarálta azt, hogy amennyiben Phenjan háborút indít Amerika bármelyik szövetségese ellen, az azzal jár majd, hogy megbuktatják a rendszert. És az ilyen rendszerek nem szeretnek megbukni. De ennél is fontosabb, hogy Kína sem akar a környezetében háborút.

– Az atomtudósokból, köztük 18 Nobel-díjasból álló testület által évente szimbolikusan beállított Végítélet Órája (Doomsday Clock) jelenleg 90 másodperccel áll éjfél előtt, ami történelmi rekord, ennél közelebb soha nem volt éjfélhez. Várható-e az, hogy ezt az órát mondjuk egy év múlva hátrébb állítsák?

– Ezek a dolgok rendkívül látványosak és figyelemfelhívók, az pedig személy szerint nekem nagyon szimpatikus, hogy a Doomsday Clock a technológiai változásokat, klímaváltozást és más dolgokat is figyelembe vesz, de kevés köze van a valósághoz. Vagy inkább úgy fogalmaznék: a figyelemfelhívás a célja és nem a „pontos idő jelzése”.

A kubai rakétaválság idején 7 perc volt éjfélig, és nem gondolom, hogy most közelebb lennénk egy atomháborúhoz, mint akkor voltunk...

Az, hogy milyen a világ helyzete, szerintem mindig attól függ, hogy milyen a világ politikai vezetésének biztonságpercepciója. Azt világosan kell látni, hogy ezek a háborúk, amik most zajlanak, regionális háborúk. Még akkor is egyébként, ha az ukrajnai háborút sokakkal együtt én magam is világrendháborúnak tartom, egy olyan háborúnak, aminek az a tétje, hogy ki és hogyan fogja irányítani jövőben a nemzetközi rendet. Ennek ellenére összességében nem túloznám el ezeknek a háborúknak a jelentőségét. Ami miatt rosszabb a biztonságpolitikai közérzetünk, az az, hogy a világrend változik, és amikor az ilyen világrendváltozások zajlanak, általában romlik a nemzetközi közösség biztonságérzete. Ilyen időszakokat már többször megélt a világ, hiszen a világrend az elmúlt 100-110 évben legalább háromszor megváltozott: éltünk multipoláris világrendben, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió uralta bipoláris világrendben, illetve legutóbb az amerikai hegemónia egypólusú világrendjében. Ráadásul az 1913–22 közötti átmeneti korszakban volt első világháború, az 1938–47 közötti korszakban a második világháború. A 1988–94-es átmeneti időszakot viszont már nem kísérte ilyen nagy háború, bár az Amerika vezette első öbölháborúra sokan világrendháborúként tekintettek. Ez azt is jelentette, hogy a nagyhatalmak pontosan tudták, mekkora kockázata van annak, ha egy világrend egy világháború nyomán változik meg, és ezt mindenki el akarta kerülni. Szerintem ez most is így van, függetlenül attól, hogy ki mit mond. A jelenlegi helyzet legfeljebb abban különbözik a legutóbbitól, hogy most többen beszélünk a változásról, a szereplők pedig sokkal inkább megpróbálják információval és látványos kommunikációval saját érdekükben befolyásolni a világ közvéleményét.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Nem ébredt fel a délutáni alvásból, görcsrohamot kapott egy 4 éves kislány Hortobágyon – mentőhelikoptert riasztottak hozzá

A kislány délutáni alvás után nem tért magához, majd rángatózni kezdett. Az óvónők azonnal riasztották az orvost és a mentőket, a gyereket kórházba szállították.

KÖZÖSSÉG

Összeütközött a tornaórán egy osztálytársával, összeesett és leállt a szíve Dávidnak – a járástól a beszédig mindent újra kellett tanulnia

A fiatal fiú szíve a tornateremben állt le, életéért hetekig küzdöttek az orvosok. Most a család Miskolcra költözne, hogy Dávid folytathassa a gyógyulást – segítséget kérnek.

KULT

Botrány a Szigeten: mindenképp fellép az északír banda, hiába tiltakozik a fél magyar közélet az antiszemitizmusuk miatt

A fesztiválszervezők közleményben jelezték: nem hátrálnak meg, jön a Kneecap. A döntés sokaknál kiverte a biztosítékot – politikusok és művészek is tiltakoznak.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Somogyi Zoltán: Magyar Péter azt üzente, hogy az ő kétharmadát nem Felcsúton jelölik ki, hanem maguk a választók

A Tisza képviselőjelöltjeinek hétvégén bejelentett kiválasztási módja igazi politikai innováció az elemző szerint, az előválasztás lefoglalja majd az őszi politikai napirend komoly részét. Egyben reakció a tiszás kétharmaddal kapcsolatos félelmekre is.

Fischer Gábor, fotó: Nagy Boglárka - szmo.hu
2025. július 15.

Szombaton tartotta második kongresszusát a Tisza párt Nagykanizsán. A látványos külsőségek között megtartott rendezvényen Magyar Péter az uniós pénzek hazahozatalát, bérlakásprogramot, vasútfejlesztést ígért, és bejelentette, hogy felállítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési- és Védelmi Hivatalt. Arról is beszélt, „ami államadósság a mai naptól keletkezik, azért nem fogunk mi magyarok mindannyian helytállni, kizárólag azok, akik meggazdagodtak ebből a rendszerből.” Emellett kiderült, hogy milyen előválasztási rendszerben zajlik majd a párt képviselőjelöltjeinek kiválasztása.

Jó-e ez a modell, milyen következményekkel jár, ha a Tisza így választja ki a képviselőjelöltjeit? És mit jelenthetnek az új üzenetek? Erről beszélgettünk Somogyi Zoltán szociológussal.

– A nagykanizsai Tisza-kongresszuson bejelentették, hogyan választják majd ki a párt országgyűlési képviselőjelöltjeit.

– Szerintem ez egy nagyon ügyes kiválasztási rendszer. A dolog az én értelmezésemben arról szól, hogy először kijelölnek három embert, és a Tiszán belül preferenciális szavazással döntenek róluk. Végül kettőt mutatnak be a választóknak, akik között előválasztást tartanak. Ez igazi politikai innováció, méghozzá nem is rossz, mert először a Tiszán belüli közösséget mozgatja meg: ők dönthetnek, szavazhatnak arról, kiket vigyenek a választók elé, majd a választókat szólítja meg, hogy szavazzanak arról, ki legyen az ő jelöltjük. Ráadásul az előválasztással a Tisza le fogja foglalni az őszi politikai napirend egy komoly részét.

– Az előválasztás hagyományosan is párton belüli választást jelent, nem? Ugyanakkor Magyarországon a 2022-es gyakorlat pártok közötti előválasztás volt.

– Valójában a választási rendszer határozza meg, milyen keretek között érdemes előválasztást tartani. Magyarországon alapvetően kétpárti politikai rendszer működik, amit a Fidesz az újraszabott választási rendszerrel alakított ki. Ez az egyfordulós rendszerből, az egyéni választókerületek túlsúlyából és a győztes kompenzáció elemeiből adódik ki így. Az történt, hogy a választók nem vártak az előválasztással, kijelöltek egy pártot, amelyik szembeszállhat a Fidesszel a választáson, ez pedig a Tisza. Az elmúlt hetekben már komoly vita volt a nyilvánosságban arról, hogy helyes-e, ha az egyik kétharmadból egy másik kétharmadba esik az ország. Egyesek szerint máshogy nem lehet legyőzni a Fideszt, ebben talán igazuk van. Mások szerint már önmagában a kétharmados többség is veszélyes lehet, ebben meg nekik van igazuk.

Magyar Péter erre azzal reagált, hogy az ő kétharmadát nem Felcsúton jelölik ki, hanem maguk a választók. Ez sokkal erőteljesebb egyéni politikusi pozíciókat teremt, mint az orbáni, felülről kijelölős, vezérfüggő modell.

Lehetőséget ad a Tisza előválasztási modellje arra, hogy felnőjenek erős személyiségek, kialakulhassanak a párton belül platformok, amire a Fideszen belül nem volt példa. Magyar Péter azt üzeni, hogy nem kívánja kijelölni a saját politikusait, bízik abban, hogy ezt a választók megteszik helyette. Tehát egy sokszínű frakciót képzel el, és talán még kétharmad esetén is vissza kell majd hoznia a politikát a kompromisszumok területére, ami valójában a demokratikus politika lényege.

– Az előválasztást nem hekkelheti meg a Fidesz?

– Az Egyesült Államokban több államban például republikánusok is részt vehetnek a demokraták előválasztásán. Azt gondolják ugyanis, hogy azt a jelöltet kell előre megtalálni, akiben a legszélesebb körben megbíznak, és ezt a jelöltet érdemes már a választások előtt megtalálni. Éppen ezért ennek a veszélyét, mármint hogy a Fidesz is szervezkedik, nem tekintem nagyon súlyosnak.

– A kongresszus után Hadházy Ákos is bejelentkezett, hogy indulna a tiszás előválasztáson, de Magyar Péter visszautasította. Majd Tordai Bence arról írt, a Fidesz lehet a nevető harmadik, ha a Tisza teljesen kizárja a többi ellenzékit.

– A preferenciális rendszer első lépcsője, amely során a Tisza tagjai eldönthetik, hogy ki ne indulhasson el, talán kezelni tudná ezt a helyzetet. Ha úgy döntenek, hogy nem kérnek egy olyan politikusból, akitől elvi alapon vagy pártlogikai okból tartanak, azt egyszerűen nem engedik tovább az előválasztásra. De ez csak egy ötlet, nyilván megoldják valahogy ezt a problémát.

– Amerikában gyakran még a saját pártbéli képviselőivel is keményen kellett alkudoznia az elnök embereinek egy-egy törvényért. Lehet-e nálunk esély egy ilyen típusú parlamentáris demokráciára?

– Volt már ilyen szakasz a rendszerváltás után: az MDF vezetése például rengeteg kompromisszumot volt kénytelen megkötni. Ott volt például a Csurka-féle platform, amit végül kizártak, mert tarthatatlanná vált a jelenléte, de előtte többször próbáltak velük kompromisszumot kötni. Ugyanez történt a nemzeti liberálisokkal is: Debreceni Józseffel, Elek Istvánnal, végül őket is kizárták, taktikai okokból egyébként.

Az ideológiai és érdekalapú frakción belüli lobbizás akkor jelen volt, meg kellett szerveznie a miniszterelnöknek a parlamenti többséget a saját frakcióján belül is. Ez egy tanulható tudás.

Egyébként ma is látjuk ezt működni például a fővárosi közgyűlésben.

– A Fidesz részéről már megjelent a kritika, hogy a Tisza még mindig nem mutatta be a képviselőjelöltjeit.

– A Tisza több dologban is kihívást intézett a Fideszhez. Van programja, amely konkrét, alternatív szakpolitikai állításokat tartalmaz. Vannak szakpolitikusai, bemutatták például a szakpolitikai kerekasztalok tagjait. Megjelentek ismert személyiségek a kongresszuson, ami erőt demonstrált. A kormányzati oldal ezt nyilván nem fogja elismerni. A Tisza kongresszusa valóban nem nevezett meg politikusokat, mert az előválasztáson fogják kiválasztani őket. Nincs 106 jelöltjük, csak egy - állítja a kormánypárt. 318 lesz – állítja a Tisza, amelyből 212 jelöltet a választóknak bemutatnak ősszel, közülük lesz meg a 106 induló képviselőjelölt. Ősszel meglátjuk, kinek volt ebben igaza.

– Magyar Péter a kongresszuson arról is beszélt, hogy létrehozzák a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, ami szuperjogköröket kapna, adatokat kérhetne például az ügyészségtől, nyomozhatna. Ez esetleg arra szolgálna, hogy kétharmad híján, ez hivatal átnyúljon a fideszes káderekkel feltöltött intézményeken?

– Sokan követelnek elszámoltatást és vagyonvisszaszerzést, ezért ennek a hivatalnak erős politikai üzenete van a kampányban. Egy ilyen hivatal meghirdetése azt jelzi, a Tisza érzi a választói igényeket.

– A párt elnöke arról is beszélt, hogy az ország további eladósításáért a NER-elit, például Mészáros Lőrinc, Tibocz Istvám a saját vagyonával felel. Ez hogyan lenne kivitelezhető?

– Ez inkább a hitelezők felé tett üzenet volt. Arra vonatkozott, hogy Magyar Péter nem szeretné, ha az Orbán-kormány komoly hitelekkel vásárolná meg a választók szimpátiáját a kampányban, mert ennek megint infláció és pénzromlás lehet a vége.

Tehát kétszer is gondolja meg egy hitelező, hogyan és mire ad hitelt ilyen környezetben.

– A hitelezők figyeltek Nagykanizsára?

– Szerintem a gazdasági és közéleti szereplők egyre inkább figyelnek a Tisza pártra. Félszemmel a Tiszára, félszemmel a Fideszre.

– Egy másik ígéret szerint 2027 végéig maximum 6 hónapra csökkentik a kórházi várólistákat. Ez óriási vállalás, egyben komoly kockázat is, hiszen ha nem sikerül, az azonnal számonkérhető.

– A kampányban sok mindent lehet ígérni, miközben nem tartom kizártnak, hogy a várólisták rövidítésében valóban lehet valamit tenni. A lényeg inkább az, hogy Magyar Péter ezzel is azt mutatja, hogy olyan problémákkal foglalkozik, amelyek a választók számára fontosak.

– Itt van Ruszin-Szendi Romulusz ügye. Elolvastam a KEHI-jelentést, és úgy tűnik, tényleg nincs minden rendben. A Tisza kommunikációja viszont erősen emlékeztet a Fidesz módszereire: „nincs itt semmi látnivaló”. Ez a hozzáállás hosszú távon árthat a pártnak? Nem kellene inkább transzparensnek lenni?

– Nyilván kellemetlen nekik ez az egész, de a Fidesz számára sem kényelmes, hiszen Ruszin-Szendi bármit is kapott szolgálati időben, annak a hátterében mindig volt kormányzati döntés, valaki aláírta azokat a papírokat. A kormány saját magát jelentené fel, ha komolyan kivizsgálna ilyen ügyeket.

– A Tisza-kongresszussal csaknem egy időben Tölgyessy Péter egy előadáson azt mondta, hogy Orbán Viktor sokáig élezheti a helyzetet, de a végén át fogja adni a hatalmat, ha veszít. Ön is hasonlóan látja?

– Mitől kellene különösebben félni? Az a kormányzat, amelyik nem meri benyújtani az ellehetetlenítési törvényt a parlamentnek, miután majdnem az összes képviselő aláírta, az már gyengeséget mutat. Az a kormányzat, amelyik Ruszin-Szendi Romulusz esetében hagyja, hogy egy nyugdíjas alezredes megfenyegesse az államot, mondván, hogy kiszabadítják a volt vezérkari főnököt, ha elvinnék, az az állam nem erős, hanem gyenge. És az a kormány, amelyik bejelenti, hogy nem lesz Pride, törvényt is hoz róla, a rendőrség is közli, hogy az egy illegális vonulás, majd több százezer ember mégis elmegy, már nem kelt félelmet.

A Tisza Párt, azzal, hogy létezik és nagyjából 2,5 millió ember támogatását élvezi, azt is megmutatja, hogy a társadalom számos pontján többségben van. Olyan területeken is igaz lehet ez, mint például a rendvédelmi szervek, vagy az államapparátus.

Miért gondolnánk azt, hogy bárkit is rá lehetne venni, hogy ne tartsanak választásokat? A valódi probléma inkább az informális hatalom esetleges ellenzékből történő megtartásával van, nem a formális hatalomátvétellel akkor, ha esetleg nyer a Tisza.

– Harmincöt éve volt egy rendszerváltásunk, különböző közép-európai modellekkel. A jelenlegi magyar helyzet inkább az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia vagy Románia útját követheti?

– Azt mondanám erre, hogy klasszikus kelet-európai úton járunk. Lehetne viccesen azt is mondani, hogy amikor a „legvidámabb barakk” voltunk, ez attól volt, mert mi, magyarok a kommunizmust is „lustán” csináltuk. Most, amikor a szabadságot és a demokráciát lehetne élvezni, ebben is lustábbak, lassabbak vagyunk, mint mások. De ha ezt a viccet félretesszük: az ország nem tudott gyorsan leválni az 1970-es, 1980-as évek gondolkodásmódjáról. Orbán Viktor is viszonylag hamar felismerte, hogy a korábbi, radikális, rendszerváltó politikájával nem lehet előrébb jutni, mert akkor még a parlamentből is kiesik. Nem akart később már szembemenni azzal az attitűddel, amely a magyar társadalom egy nagy részét jellemzi. Az emberek ugyanis nem szabadságra, hanem biztonságra, gondoskodásra vágytak. Orbán Viktor is inkább belekényelmesedett ebbe a gondolkodásba, átvette annak logikáját. Nem segítette a magyarokat abban, hogy valóban elinduljanak a szabadabb, demokratikusabb, polgári működés felé.

Kapcsolódó

Tordai Bence: Ha Magyar Péter nem ad esélyt a legerősebb ellenzéki jelölt kiválasztásának, abból baj lehet 2026 áprilisában

A Párbeszéd országgyűlési képviselője szerint nem elég kormányt váltani – demokráciát is kell építeni. Azt gondolja, hogy erre a „csak-a-Tisza” logika nem alkalmas.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Lemondja a fellépését a Szigeten a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, ha fellép a botrányos Kneecap raptrió

Az ír zenekar korábban kiállt a Hamász terrorszervezet mellett, és örömüket fejezték ki a 2023 októberi izraeli terrortámadás miatt. Nemrég több mint 100 művész tiltakozott a fellépésük ellen.

KULT

Rebel Wilson új mélypontja a Násznaposok! – Meddig lehet még lejjebb menni?

Gondoltad volna, hogy van film, ami után még a prosztatavizsgálat is szórakoztatóbb programnak tűnik? Olvasd el, hogyan mentem meg a nézőközönséget attól, hogy megnézze a Násznaposokat.

KÉK HÍREK

„Beleállt a hasamba a kormány” – naponta 5-6 gyereket látnak el a Bethesdában elektomos roller baleset miatt

„Az eséskor sérült a vállam, a könyököm, a térdem, és beleállt a hasamba a kormány. Ettől zúzódott a vesém és szakadt a lépem" - mondta a szerencsétlenül járt fiatal, aki hetek óta kórházban van.

SZEMPONT

A Putyint fenyegető Trump nem tudná az oroszokkal kereskedő Magyarországot különállóan megvámolni - mondja Tábor Áron

Trump 50 napos ultimátumot adott Putyinnak, ellenkező esetben másodlagos szankciókkal fenyegette meg az oroszokkal kereskedő országokat. De a szakértő szerint Magyarországot csak az egész Európai Unióval együtt szankciónálhatnák, ami valószínűtlen.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/EPA/Yuri Gripas - szmo.hu
2025. július 18.

Egy héttel ezelőtt még úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok leállítja az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, most viszont Donald Trump 50 napos ultimátumot adott Oroszországnak, bejelentette a fegyverszállítások folytatását és 100 százalékos büntetővámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek kereskednek az oroszokkal. Ez elsősorban Kínának fájhatna, de Magyarországot is érinthetné az olaj- és a gázvásárlások miatt.

Mi változott egy hét alatt? Mit akar Trump Putyintól, és mit Ukrajnától? Mennyire kell komolyan venni az újabb vámfenyegetéseket? Erről is beszélgettünk Tábor Áron Amerika-szakértővel, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatójával.

– Nemrég még ott tartottunk, hogy a fegyverszállítások egy részét az Egyesült Államok leállítja Ukrajna irányába, most pedig megint egy hatalmas fordulat következett.

– Trump már korábban is próbált különféle módokon nyomást gyakorolni Putyinra, most egy 50 napos ultimátumot adott. De egyáltalán nem biztos, hogy ha ez az 50 nap lejár, valóban bevezeti azokat a szankciókat, amelyekkel most fenyeget. Könnyen elképzelhető, hogy akkor előáll majd valami új indokkal, ami miatt ez mégsem történik meg. Trump nem számított arra, ami végül történt, ő tényleg valamiféle megállapodást akart tető alá hozni, viszont Putyin inkább arra törekedett, hogy a számára kedvező háborús helyzetet tovább javítsa, ezért minden korábbinál intenzívebb bombázásba kezdett, és kiterjesztette a hadműveleteket Kelet-Ukrajnában.

Amikor Trump most azt mondja, hogy csalódott Putyinban, az akár őszinte reakciónak is tekinthető.

Tényleg nem erre számított, és ezt használta ki Ukrajna is arra, hogy egy barátságosabb kapcsolatot alakítson ki. Volt egy telefonhívás Zelenszkijjel, ami jobban sikerült, mint a ciklus eleji Fehér Házi látogatás, amely katasztrofális volt. Mostanra Zelenszkij is megtanulta, hogyan kell Trumppal kommunikálni. Ez a fordulat tehát valós, és az is, hogy most úgy tűnik, találnak valamiféle megoldást arra, hogy az európai pénzből vásárolt amerikai fegyverek továbbra is eljussanak Ukrajnába. Ez egy köztes megoldás: Trump azt mondhatja, hogy ő nem folytatja a Biden-féle politikát, de mégis lehetővé teszi a fegyverszállításokat. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy Putyin ellenajánlata után Trump ismét módosítja álláspontját.

– Ez az 50 nap meglehetősen gáláns határidő. Ha az oroszok valóban úgy gondolják, hogy pozíciókat akarnak foglalni, akkor ezt még meg is tehetik ezalatt.

– Ez az 50 nap valóban furcsa, mivel épp a nyár végére esik, így Oroszország számára ez akár lehetőségként is értelmezhető. Érdekes volt látni például egy olyan reakciót, amelyet egy, orosz bloggerek tevékenységét követő csatorna közölt: amikor bejelentették, hogy Trump új irányt vesz, és közös nyilatkozatot tesz a NATO-főtitkár Ruttéval.

Az orosz bloggerek ennél sokkal súlyosabb fejleményekre számítottak, azt mondták, hogy ez inkább csak üres beszéd,

nem érzékelték, hogy ez azonnali hatással lenne az ő helyzetükre.

– A fegyverszállítások egy másik irányt mutatnak, de kérdés, hogy ezek milyen gyorsan indulhatnak be. Még ha nem is 50 nap, de néhány hét biztosan kell, mire felpörögnek újra.

– A fegyverszállítások ténylegesen folytatódnak. Itt volt egy érdekes fejlemény: ahogy ön is említette, két héttel ezelőtt még úgy tűnt, hogy leállnak. Később kiderült, hogy ez Pete Hegseth védelmi miniszter döntése volt, és nem egyeztette azt a Fehér Házzal. Ez is arra utal, hogy az adminisztráción belül is lehetnek eltérő álláspontok. Rubio külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó például inkább keményvonalas, és szorosabb kapcsolatban van Trumppal, így alkalmazkodik az ő politikájához. Vance alelnök és Hegseth viszont valószínűleg mérsékeltebb álláspontot képviselnek Oroszországgal és Ukrajnával szemben. Ez az adminisztráción belüli megosztottság is befolyásolhatja a politikai döntéseket. Az is számít, hogy a NATO-csúcstalálkozó viszonylag zökkenőmentesen lezajlott, már amennyire ez Trump esetében lehetséges. Sokan ezt Rutténak, a NATO főtitkárának tulajdonítják, aki holland miniszterelnökként már megtanulta, hogyan lehet Trumppal eredményesen tárgyalni. Rutte nem konfrontálódik vele nyíltan, inkább igyekszik olyan irányba terelni, amely összeegyeztethető a NATO álláspontjával.

– Egyáltalán létezhet olyan, hogy valaki Trumppal szemben, ilyen horderejű kérdésben, mint a fegyverszállítások leállítása vagy korlátozása, döntést hoz? Nem lehet, hogy ez inkább egy fedőtörténet, Trump mentegetése?

– Ezt nehéz megmondani, mert nem látunk bele teljesen a háttérbe. Tény, hogy volt egy ideiglenes leállítás, majd újraindították a szállításokat. A hivatalos álláspont szerint a Fehér Ház nem tudott erről.

– Érdekes módon úgy nem tudott róla a Fehér Ház, hogy közben a világsajtó igen, és minden újságolvasó is tudomást szerzett róla?

– Ezt a részét valóban nehéz elhinni. Elképzelhető, hogy Trump később maga is úgy próbálta beállítani a helyzetet, mintha nem vett volna részt benne.

– Ezzel párhuzamosan Trump másodlagos szankciókkal is fenyegetőzött. Ez azt jelentené, hogy az Oroszországgal kereskedő országokra 100%-os vámot vetnének ki. Ha ez megtörténne, az érzékenyen érintené Magyarországot is.

– Igen, Trump azt is bejelentette, hogy ha 50 nap múlva sincs megállapodás, akkor 100%-os vámot vetne ki Oroszországra. Csakhogy ma már olyan minimális az orosz-amerikai kétoldalú kereskedelem, hogy ez valós hatással nem bírna.

Ellenben ezek a másodlagos szankciók, például Kínára, ha az Oroszországgal folytat üzletet, már súlyosabb következményekkel járnának.

Ez új irányba vinné el a kínai-amerikai vámháborút, amely jelenleg tűzszüneti állapotban van. Úgy tűnik, ez inkább fenyegetés, mintsem közvetlenül megvalósuló intézkedés. Az Európai Unió viszonylatában sem tartom reálisnak, hogy egy ilyen 100%-os vámot bevezetnének.

– A Szenátus előtt van egy még keményebb törvényjavaslat, ami alapján 500%-os vámot vethetnének ki azon országokra, amelyek még mindig orosz energiahordozókat vásárolnak.

– Valóban, és ezt több mint 80 szenátor támogatja, ami nagyon erős kétpárti többség. A javaslat kötelezővé tenné, hogy azokat az országokat, amelyek energiahordozókat vásárolnak Oroszországtól, büntetővámmal sújtsák. Ezek is úgynevezett másodlagos szankciók lennének, hiszen nem közvetlenül Oroszországot céloznák, hanem azokat, akik vele üzletelnek. Ez valóban törvényi formát öltene, de egyelőre csak a szenátusban van napirenden. A képviselőházban is meg kellene szavazni, ahol nem biztos a javaslat sorsa. Ráadásul Trumpnak is alá kellene írnia. A megvalósítása önmagában is kérdéses, hiszen

az Európai Unió közös vámtérséget alkot, tehát nem lehet egy-egy tagállamot, például Magyarországot vagy Szlovákiát különállóan megvámolni.

– Így Magyarország és Szlovákia magával rántaná a többi 25 tagállamot?

– Ez az, ami valószínűtlen. A megvalósítás, bármennyire is erősnek hangzik a törvény, meglehetősen kérdéses.

– A kereskedelmi háború részeként bejelentett, augusztustól életbe lépő 30%-os vám viszont sokkal konkrétabb fenyegetés az Európai Unió számára. Miért gondolja Trump, hogy szükség van erre, mi lenne számára ennek az esetleges haszna?

– Itt is az ingadozás jelenik meg, ugyanúgy, ahogyan Oroszország esetében is láttuk. Trump a beiktatási beszéde óta nem tud elszakadni a vámok gondolatától. Rendszeresen tesz bejelentéseket, és amikor ezek túlzó piaci reakciókat váltanak ki, például az amerikai tőzsde esni kezd, akkor visszalép. Ilyen történt áprilisban is, amikor a reciprokális vámokról beszélt, majd három hónapos halasztás után júliusban újra napirendre került a kérdés. Az elnök őszintén azt gondolja, hogy az Európai Unió kihasználja az Egyesült Államok kedvező politikáját. Ezt a kereskedelmi deficittel indokolja: az amerikaiak jóval több árut vásárolnak Európából, mint fordítva. Ez igaz is, ugyanakkor a másik irányban, például a digitális vagy pénzügyi szolgáltatások terén, az európaiak vásárolnak több amerikai szolgáltatást. Éppen ezért

az európai álláspont szerint indokolt lenne egy teljes, 0%-os vám mind az árukra, mind a szolgáltatásokra. Ez nem feltétlenül lenne hátrányos egyik fél számára sem.

Az európaiak bosszankodnak, mert szerintük közel voltak egy megállapodáshoz, amikor Trump előállt a 30%-os vám ötletével. Ez most jelentősen megnehezíti az egyeztetéseket. A mostani európai reakciók szerint a tárgyalási hajlandóság továbbra is fennáll, de az EU-nak vannak előkészített ellenintézkedései is, ezek egyelőre inkább csak jelzésértékűek. Az egész transzatlanti kereskedelem több száz milliárd eurós volumenét nézve ezek a 20–90 milliárdos csomagok egy nagyságrenddel kisebbek, és célzott termékekre vonatkoznak. Fontos az is, hogy az Európai Unió kereskedelmi politikája uniós hatáskör, de a döntéseket a tagállamokból álló Tanács fogadja el minősített többséggel. A tagállamok belpolitikai megfontolásai is megjelenhetnek, és nem biztos, hogy mindenki konfrontációt akar az Egyesült Államokkal.

– Volt olyan elemzői vélemény, hogy ha ez a 30%-os vám megvalósul, az például az Audinál is problémát okozhat, ami Magyarországot érzékenyen érintheti. Elképzelhető, hogy az Audi nem tartaná fenn a győri gyárát, hanem inkább Amerikába vinné át a gyártást. Ez brutális hatással lenne a magyarországi autóiparra, ami még mindig a hazai ipar egyik fő pillére.

– Ez teljesen reális veszély.

A 30%-os vámról szóló értékelések szerint ez valóban lábon lőné a transzatlanti kereskedelmet.

Már most is van egy 10%-os vám, amelyet Trump áprilisban vezetett be, ezt nem vonták vissza, és nem is függesztették fel. A 30%-os vám azonban sokkal komolyabb hatással járna. Újra kellene gondolni számos iparágban, hogy hol érdemes fenntartani vagy áthelyezni a gyártást.

– Jelenleg hogyan áll Trump népszerűsége? Korábban sokan azt mondták, hogy ezeknek az intézkedéseknek tragikus következményei lesznek a gazdaságra, de ez eddig nem következett be. Trump pedig ezzel is érvel: eddig sem lett semmi baj, bízzanak benne, tudja, mit csinál, még ha hetente változtatja is az álláspontját.

– Amennyire látni lehet, Trump népszerűsége nem változott érdemben az elmúlt időszakban. Egy új elnök beiktatása után általában van egy bizalmi időszak, még a Trumphoz hasonlóan megosztó figuráknál is. Neki is megadták ezt részben, de elég hamar jött egy visszaesés, főként a viharos kezdés miatt. Ezután stabilizálódott a helyzet:

körülbelül 40% az, aki kitart mellette bármi történjék is, míg 50–55% kifejezetten szkeptikus vele szemben.

A maradék néhány százalék a kettő között helyezkedik el. Ha változás történik, az inkább a belföldi kérdések, például a költségvetési törvény hatására történhet, nem külpolitikai okokból. Ha a törvény valóban milliók egészségbiztosítását érinti akár annak drágulása, akár elvesztése formájában, az hosszabb távon visszaüthet a népszerűségére.

– Igen, de még messze vannak a félidős választások. Ugyanakkor Trump ügyesen időzített, hiszen az említett költségvetési intézkedések bevezetését éppen a választások utánra halasztotta.

– Ráadásul az is elképzelhető, hogy közben történik valami. A félidős választások eredményétől függően, attól függően, hogy milyen összetételű kongresszus alakul, akár egy új törvény is születhet, amely módosítja az eredeti szabályozást.

– Mi a helyzet Elon Muskkal? Már nincsenek jóban, Musk bejelentette, hogy új pártot alapít, Trumo pedig a kiutasításával fenyegetőzött.

– Ha van valakinek megvan a pénzügyi háttere ahhoz, hogy egy új pártot megjelenítsen az amerikai politikában, akkor az valóban Elon Musk. Az egy másik kérdés, hogy hiába jut el az emberek tudatáig, hogy létezik egy ilyen formáció, az amerikai választási rendszer sajátosságai nem kedveznek az új pártoknak. Az Egyesült Államokban minden szinten, állami, megyei, sőt iskolakerületi szinten is, egyéni képviselőket választanak, és ezek mögött ott áll a két nagy párt kiépített struktúrája. Minden államban, minden megyében jelen vannak.

Egy új pártnak tehát nemcsak pénzre, hanem mélyre nyúló beágyazottságra is szüksége lenne, amit nagyon nehéz egyik napról a másikra kiépíteni.

Kétségtelen, hogy jól kiválasztott helyeken, például egy-egy kormányzói pozíció vagy szenátusi mandátum esetében lehet érdekes tényező, de nem hiszem, hogy rövid távon országos szinten is komoly alternatívává válhatna. Ez inkább hosszú távú tervnek tűnik. Kérdés persze, hogy Musk mennyire következetesen akarja ezt végigvinni. Bevallom, én sem követtem mostanában részletesen a fejleményeket, de úgy látom, hogy jelenleg valamilyen fegyverszüneti állapot van közöttük. Kerülik a személyeskedést, de Musk ettől még világossá teszi, hogy melyek azok a pontok, amelyekkel nem ért egyet.

– Sokan korábban azzal érveltek, hogy hiába próbál bármit Trump, az Egyesült Államokban működnek a fékek és ellensúlyok, és ezek megakadályozzák a túlkapásokat. Most viszont úgy tűnik, hogy az elmúlt fél évben a Legfelsőbb Bíróság nem igazán gördített akadályt Trump törvényhozási szándékai elé.

– Én erre is számítottam. Természetesen vannak olyan kezdeményezések, amelyeknél a Legfelsőbb Bíróság is határt szab. Például amikor Trump felvetette, hogy ne kapjon amerikai állampolgárságot az, aki az Egyesült Államokban születik, de a szülei nem legális bevándorlók. Ez nyilvánvalóan alkotmányellenes, egy ilyen javaslatot még a Legfelsőbb Bíróság is csak visszautasítani tud. De számos olyan ügy van, amely határterület, ahol nem egyértelmű a törvényi szabályozás. Sok minden inkább normákon, szokásokon alapul, nem pedig kőbe vésett jogszabályokon. Ilyen esetekben a törvényértelmezés kerül előtérbe, és ebben a Legfelsőbb Bíróság az elmúlt napokban több olyan döntést is hozott, amelyek lehetővé tették például azt, hogy Trump közszolgálati alkalmazottakat bocsásson el, vagy leépítse az oktatási minisztériumot. Ezeket korábban alacsonyabb szintű bíróságok elutasították.

A Legfelsőbb Bíróság 9 tagból áll, ebből 6-ot republikánus elnök jelölt, 3-at demokrata. Ráadásul a hat republikánus közül hármat maga Trump nevezett ki.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden döntésében automatikusan támogatják az elnököt, de a Trump felé jóindulatú értelmezésükre joggal lehet számítani.

Kapcsolódó

Trump megkérdezte Zelenszkijtől, hogy el tudják-e találni Moszkvát és Szentpétervárt

A Financial Times szerint az amerikaiak Rómában átadták Zelenszkijnek a fegyverlistát, ami nagy hatótávolságú rendszereket is tartalmaz. A kongresszust megkerülő megoldás is szóba került.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Nem működő kamerákkal őrizték a fideszes képviselő sertéstelepét, el is tűnt több mint ötezer disznó

A politikus szerint éveken át vittek el malacokat a telepéről, de sokáig nem jelentette a lopásokat. A tolvajok dolgát az is segíthette, hogy a kamerák nem rögzítettek semmit.

KÉK HÍREK

Három magatehetetlenül sodródó férfit emeltek ki a Balatonból

Lemerült egy elektromos csónak akkumulátora, ezért a négy utas közül három férfi a vízbe ugrott, és egy kötéllel próbálták meg a partra vontatni a vízi járművet.

KÉK HÍREK

Leragasztották egy négy éves kisfiú száját a felcsúti óvodában, a rendőrség nyomoz, de az óvodapedagógus tovább dolgozhat

A kisfiút állítólag egyedül is bezárták büntetésből egy üres terembe. A szülők csak akkor értesültek az esetről, amikor a rendőrség megkereste őket.

SZEMPONT

Pottyondy Edina a Tisza és a Fidesz közti különbségről: Az a dilemma, hogy Kasza Tibivel randiznál vagy a Kaszással

A humorista ezen a héten többek között a Tisza Párt hétvégi kongresszusáról, Orbán Viktor fapados repüléséről, Nagy Márton gazdasági sikertelenségéről és Orbán Ráhel Amerikába költözéséről készítette videóját.

Malinovszki András / Fotó: Pottyondy Edina/YouTube - szmo.hu
2025. július 15.

Új videóval jelentkezett Pottyondy Edina, aki ezúttal is elemében volt, és ízekre szedte az elmúlt hét politikai-közéleti történéseit.

A humorista videójában többek között arról beszélt, hogy míg a miniszterelnök és a kormány a digitális harcosok toborzásával volt elfoglalva, Magyar Péter pártja kongresszusán lényegében programot és szakpolitikát hirdetett. Ahogy fogalmazott:

„Ez nem pusztán az a minőségi különbség a két párt között, mint Schobert Norbi és Schwab Richárd vagy Kubatov Gábor és Florentino Pérez között feszül. Hanem az a dilemma, hogy Kasza Tibivel randiznál vagy a Kaszással.”

Pottyondy a gazdaságpolitika Lázár Jánosának nevezte Nagy Mártont, akinek szerinte soha semmilyen számai nem stimmeltek még. Ezúttal azt az állítását szedte szét, ami szerint a Fidesz megduplázta a magyar állami vagyont. A volt momentumos politikus ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az inflációt figyelembe véve valójában ez a pénz kevesebb, mint a fele a 2010-es adatoknak.

„Márton, még a saját számaitok alapján is elloptátok az ország vagyonának nagyobbik felét”

– üzente a miniszternek.

Kapcsolódó

Szívműtéten esett át Nagy Márton, a kórházból jelentkezett be

A nemzetgazdasági miniszter városmajori szívklinikából jelentkezett egy fotóval. A szerdai kormányülést is ki kell majd hagynia.

A humorista bírálta Orbán Viktor fapados útját is, illetve annak kitalálóit is. Szerinte hiteltelen ez a miniszterelnöktől, ahogy fogalmazott: „Mára az a rogáni boszorkánykonyha innovációja, hogy azt a kapzsi pénz-Gombóc Artúrt egy fénykép erejéig erasmusos diáknak hazudják, aki 200 euróval a zsebében megy a brüsszeli hostelba a csajával”.

Hosszabb időt szentelt Pottyondy az Amerikába készülő Orbán Ráhelnek is, megemlítve, hogy az előző választások előtt szintén elköltöztek férjével, Tiborcz Istvánnal. A házaspárról szólva úgy fogalmazott:

„Magyarország addig érdekli őket, épp addig kötődnek az itt élőkhöz, amíg Drakula gróf az aktuális áldozatához”.

Pottyondy Edina teljes videója

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Az ínyem konkrétan lefordult a helyéről, nem tudom mihez hasonlítani ezt a fájdalmat” – megszólalt egy 21 éves lány, akinek félresikerült az ajakfelöltése

Zsófi három hónapja járt ajakfeltöltésen, de azóta csak romlott az állapota. Olyan fájdalmai voltak, hogy kórházba került, végül szövetelhalást diagnosztizáltak nála.

KÉK HÍREK

Szexuális erőszak miatt fogtak el egy férfit, aki egy fiatalabb férfit tarthatott fogva napokon át

A helyieket megrázta a rendőrségi akció, több autó és egyenruhás is kivonult a családi házhoz. Úgy tudni, az áldozatnak sikerült elmenekülnie és segítséget kérnie.

KÉK HÍREK

Így ölte meg párját a kegyetlen román gyilkos, aki ellen hajtóvadászatot indítottak a rendőrök

A gyilkosság után nyom nélkül eltűnt, több száz rendőr keresi. A hatóságok 5000 eurós nyomravezetői díjat is felajánlottak, de a férfit eddig nem sikerült elfogni.

SZEMPONT

Otthon Start: A hitel minden házaspárnak elérhető lesz, ha csak egy ingatlanjuk van - ez következik Gulyás Gergely szavaiból

Hiába van valakinek 50%-a mostani ingatlanjukban, első lakásvásárlónak számít majd. De Fülöp Norbert pénzügyi szakértő szerint sok múlik a részletszabályokon, például azon, előírják-e, hogy kötelező az új ingatlanban lakni, vagy sem.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. július 17.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón tisztázta, ha valaki 50%-ban jelenleg is tulajdonos egy ingatlanban, akkor is első lakásvásárlónak számít majd. Csak akkor esik ki, ha ennél nagyobb a tulajdonrésze, vagy több ingatlan van a nevén. Ez azt jelenti, hogy minden egyetlen ingatlannal rendelkező házaspár valamelyik tagja jogosulttá válik a rendkívül kedvezményes, 3%-os kamatozású hitelre. Hiszen vagy fele-fele arányban tulajdonosok jelenlegi ingatlanjukban, vagy az egyiküknek ennél kisebb a részesedése, és ebben az esetben ő jogosult az Otthon Startra.

De mit jelent mindez a gyakorlatban? Lehet majd belőle a kisebb gyerekeknek lakást venni? Vagy befektetési céllal új ingatlanhoz jutni, amit a család kiad albérletbe? Esetleg nagyobb házba költözni, a jelenlegi eladása után? Erről beszélgettünk

Fülöp Norberttel, a BiztosDöntés.hu vezető elemzőjével.

– Gulyás Gergely egyértelművé tette, ha valaki 50%-ban tulajdonos egy ingatlanban, akkor is jogosult az Otthon Start hitelre. Miért írtak eddig mást az elemzések?

– Nem volt egyértelmű a kommunikáció. Miközben a kormány azt mondta, nem lehet valakinek 50%-nál nagyobb tulajdoni hányada, a korábbi illetékre vonatkozó jogszabályban az szerepelt, hogy az 50%-ot el nem érő tulajdoni hányad a megengedett. Ezért azt feltételeztük, hogy ez a verzió kerül majd bele az új szabályozásba.

Most viszont megerősítést nyert, hogy valójában 50%-ot meghaladó tulajdoni hányada nem lehet az igénylőnek, azaz 50% még éppen lehetséges.

Ha tehát egy párnak van egy közös ingatlana, amelyben fele-fele arányban tulajdonosok, akkor elvileg felvehetik az Otthon Start hitelt, de úgy tűnik, csak akkor, ha nincs más hasonló ingatlanjuk.

– Ez tehát azt jelenti, hogy minden házaspár valamelyik tagja igénybe veheti a hitelt, ha csak egy lakásuk vagy házuk van. Tudnak ezek után a meglévő mellé még egy ingatlant vásárolni például befektetési céllal vagy a gyermekük számára?

– Itt egy nagyon izgalmas kérdés merül fel: vajon elvárják-e, hogy az új lakásban kelljen élniük.

Ha ugyanis első otthonszerzés jogcímén adják a támogatást, akkor valószínű, hogy elvárják a bentlakást is.

Ha ez így lesz, akkor a meglévő ingatlant el kell adni, és az újba kell költözniük, ahol életvitelszerűen kell lakniuk. Ez most csak egy hipotézis, mivel részletszabályok még nincsenek, de logikusnak tűnik.

– De ha a korábbi ingatlanjukat adják ki albérletnek?

– Az is lehetséges. Ha előírják, hogy az új lakásban kell lakni, akkor a régit kiadhatják. Ha pedig azt írják elő, hogy a meglévő ingatlant el kell adni, az abból származó bevételt be kell forgatni az új lakásba, és oda költözni, az ugyan bonyolultabb, de szintén lehetséges. Így támogatással tudnak nagyobb, értékesebb ingatlanba költözni.

De az is elképzelhető, hogy szűkíteni fogják a lehetőségeket, és nem engedik meg, hogy valaki a gyermeke számára vagy befektetési céllal vásároljon ingatlant.

Egyelőre különböző forgatókönyvek léteznek. Jövő héten indul a társadalmi egyeztetés, és számos javaslat, kérdés fog beérkezni a kormányhoz, ezek alapján fogják majd véglegesíteni a feltételrendszert.

– Korábban arról beszéltünk, hogy ha egy házaspár egyik tagja vásárol, vagyonjogi szerződést kell kötni, hogy kizárólag övé lesz az új ingatlan. Mert ha a mostani ingatlanjukban neki mondjuk 30%-a van, a házastársának 70%-a. Viszont 50-50%-nál erre sincs szükség, nem?

– Igen, de erre is azt tudom mondani, hogy amíg nem ismerjük a részletszabályokat, addig mindezek csak spekulációk.

– Azt viszont tudhatjuk, hogy a megvásárolható ingatlan értékhatárát 100 millióról 150 millióra emelték.

– Családi házak esetén, igen. A lakásoknál maradt a 100 milliós határ. Ez az értékhatár nem az adható támogatás összegét jelenti. Egyrészt a budapesti agglomerációban valóban nagyon megdrágultak a családi házak, a 100 millió forint feletti ár egyáltalán nem kirívó. Másrészt ezzel az új építésű ingatlanokat is előnyös helyzetbe hozzák, mivel új építésű családi házat már szinte lehetetlen találni 100 millió forint alatt.

– Mi a helyzet a 10% önerővel?

– Ez a feltétel eddig is létezett, de eddig csak az első új lakást vásárló fiatalokra vonatkozott, akik még nem töltötték be a 41. életévüket. Most azonban pontosították, hogy a 10%-os önerő nemcsak a fiatalokra érvényes, hanem bárkire. Tehát ha például egy 50 éves pár új ingatlant kíván vásárolni az Otthon Start keretében, akkor ők is megtehetik ezt 10%-os önerővel.

– Néhány napja a kormány egyik államtitkára azt mondta, a hitel csak bizonyos ideig lesz elérhető. Csütörtökön viszont Gulyás Gergely egyértelműen úgy fogalmazott, nem lesz időkorlát. Ennek mi a jelentősége?

– Ez azért nagyon fontos, mert nem lesz az a helyzet, hogy mindenki egyszerre rohan igényelni a hitelt, így talán az árak sem fognak hirtelen megugrani.

Másrészt azoknak is lehetőséget biztosít, akik még nem tudják az összes feltételt teljesíteni.

Például ha valakinek még csak másfél év TB-jogviszonya van, akkor várnia kell, míg teljesíti a két évet. Ha szeptemberben kezd új munkahelyen, akkor is legalább 3-6 hónapig ott kell dolgoznia, és nem lehet próbaidőn, hogy hitelt kapjon. Ez az egyik legfontosabb üzenet: nem kell rohanni, mert nincs határidő. A másik, hogy Gulyás Gergely azt is elmondta, nem határoznak meg semmilyen keretösszeget sem. Korábban felmerült, hogy ha keretösszeget határoznának meg, akkor roham indulna meg, és sokan hoppon maradnának, mert a bank már nem tudná befogadni a kérelmeket, ha a kerete kimerül. De ez nem fog megtörténni, szerencsére.

– Mennyibe kerülhet ez a program az állami költségvetésnek?

– Ezt sajnos nem tudom megmondani, de még elképzelni sem tudom. Lehet találgatni, hogy mennyi ember fogja igényelni, de felelősséggel nem lehet nyilatkozni róla, mert még nem tudjuk, mekkora lesz a pontenciálisan érintettek köre. Gondoljunk csak bele: korábban azt feltételeztük, hogy 50%-os tulajdoni hányad alatt lesz a határ. Most pedig úgy tűnik, hogy azzal még pont fel lehet venni a hitelt. Ez máris jelentősen kitágította az érintettek körét. Egyelőre bármi megtörténhet. Ami még nagyon fontos: az állam számára ez a program nem most fog pénzbe kerülni, hanem 25 év alatt elnyújtva, hiszen a bankoknak kamattámogatást kell fizetnie. Ezt a támogatást, egy valószínűleg ötéves kamatperiódusú hitel esetén ötévente újraszámolják. Ha a piaci kamatok csökkennek, kevesebb támogatást kell nyújtani a 3%-os kamat biztosításához, ha emelkednek, akkor többet. Vagyis

a költségvetés terhelése hosszú idő alatt oszlik meg.

Ugyanakkor, ha illetéket kell fizetni az ingatlanvásárlások után, az jelentős egyszeri bevételt hozhat az államnak, hiszen az ingatlan forgalmi értékének 4%-a az illeték mértéke.

– Tehát legalább az első évben ez az illetékbevétel segítheti az államot a kamattámogatások finanszírozásában?

– Elvileg. De még az is kérdéses, hogy kell-e illetéket fizetni vagy sem, illetve hogy lesz-e különbség az egyes esetek között. Még, ahogy mondtam, minden bizonytalan.

– Most július van, és szeptembertől indul a program. Augusztusban már nagyjából látnunk kell, hogyan fog működni.

– Igen, augusztusban már tisztább képet kapunk. Valószínűleg szeptember előtt nem sokkal jelenik meg a jogszabály, amely minden részletet tisztázni fog. És ahogy lenni szokott, a gyakorlat során még lehetnek módosítások, esetleg ajánlások is a bankok felé. A gyakorlat mutatja majd meg, hogy mi hogyan működik pontosan.

Kapcsolódó

Balogh József: Várhatóan a 30–45 négyzetméteres lakások lesznek az Otthon Start program sztárjai

Budapesten az V. kerületben 55 millió forintból egy 20–25 négyzetméteres lakás sem jön ki, míg a külső kerületekben akár 50–55 négyzetméteres lakások is megvásárolhatóak - mondja az ingatlanszakértő. Vidéken még nagyobb ingatlanokat adnak ennyi pénzért.