„Szerintem Trump háborút indított ellenünk” - az elnök újabb 2000 nemzeti gárdistát és 700 tengerészgyalogost vezényelt a forrongó Los Angelesbe

Szombaton tartotta második kongresszusát a Tisza párt Nagykanizsán. A látványos külsőségek között megtartott rendezvényen Magyar Péter az uniós pénzek hazahozatalát, bérlakásprogramot, vasútfejlesztést ígért, és bejelentette, hogy felállítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési- és Védelmi Hivatalt. Arról is beszélt, „ami államadósság a mai naptól keletkezik, azért nem fogunk mi magyarok mindannyian helytállni, kizárólag azok, akik meggazdagodtak ebből a rendszerből.” Emellett kiderült, hogy milyen előválasztási rendszerben zajlik majd a párt képviselőjelöltjeinek kiválasztása.

Jó-e ez a modell, milyen következményekkel jár, ha a Tisza így választja ki a képviselőjelöltjeit? És mit jelenthetnek az új üzenetek? Erről beszélgettünk Somogyi Zoltán szociológussal.

– A nagykanizsai Tisza-kongresszuson bejelentették, hogyan választják majd ki a párt országgyűlési képviselőjelöltjeit.

– Szerintem ez egy nagyon ügyes kiválasztási rendszer. A dolog az én értelmezésemben arról szól, hogy először kijelölnek három embert, és a Tiszán belül preferenciális szavazással döntenek róluk. Végül kettőt mutatnak be a választóknak, akik között előválasztást tartanak. Ez igazi politikai innováció, méghozzá nem is rossz, mert először a Tiszán belüli közösséget mozgatja meg: ők dönthetnek, szavazhatnak arról, kiket vigyenek a választók elé, majd a választókat szólítja meg, hogy szavazzanak arról, ki legyen az ő jelöltjük. Ráadásul az előválasztással a Tisza le fogja foglalni az őszi politikai napirend egy komoly részét.

– Az előválasztás hagyományosan is párton belüli választást jelent, nem? Ugyanakkor Magyarországon a 2022-es gyakorlat pártok közötti előválasztás volt.

– Valójában a választási rendszer határozza meg, milyen keretek között érdemes előválasztást tartani. Magyarországon alapvetően kétpárti politikai rendszer működik, amit a Fidesz az újraszabott választási rendszerrel alakított ki. Ez az egyfordulós rendszerből, az egyéni választókerületek túlsúlyából és a győztes kompenzáció elemeiből adódik ki így. Az történt, hogy a választók nem vártak az előválasztással, kijelöltek egy pártot, amelyik szembeszállhat a Fidesszel a választáson, ez pedig a Tisza. Az elmúlt hetekben már komoly vita volt a nyilvánosságban arról, hogy helyes-e, ha az egyik kétharmadból egy másik kétharmadba esik az ország. Egyesek szerint máshogy nem lehet legyőzni a Fideszt, ebben talán igazuk van. Mások szerint már önmagában a kétharmados többség is veszélyes lehet, ebben meg nekik van igazuk.

Lehetőséget ad a Tisza előválasztási modellje arra, hogy felnőjenek erős személyiségek, kialakulhassanak a párton belül platformok, amire a Fideszen belül nem volt példa. Magyar Péter azt üzeni, hogy nem kívánja kijelölni a saját politikusait, bízik abban, hogy ezt a választók megteszik helyette. Tehát egy sokszínű frakciót képzel el, és talán még kétharmad esetén is vissza kell majd hoznia a politikát a kompromisszumok területére, ami valójában a demokratikus politika lényege.

– Az előválasztást nem hekkelheti meg a Fidesz?

– Az Egyesült Államokban több államban például republikánusok is részt vehetnek a demokraták előválasztásán. Azt gondolják ugyanis, hogy azt a jelöltet kell előre megtalálni, akiben a legszélesebb körben megbíznak, és ezt a jelöltet érdemes már a választások előtt megtalálni. Éppen ezért ennek a veszélyét, mármint hogy a Fidesz is szervezkedik, nem tekintem nagyon súlyosnak.

– A kongresszus után Hadházy Ákos is bejelentkezett, hogy indulna a tiszás előválasztáson, de Magyar Péter visszautasította. Majd Tordai Bence arról írt, a Fidesz lehet a nevető harmadik, ha a Tisza teljesen kizárja a többi ellenzékit.

– A preferenciális rendszer első lépcsője, amely során a Tisza tagjai eldönthetik, hogy ki ne indulhasson el, talán kezelni tudná ezt a helyzetet. Ha úgy döntenek, hogy nem kérnek egy olyan politikusból, akitől elvi alapon vagy pártlogikai okból tartanak, azt egyszerűen nem engedik tovább az előválasztásra. De ez csak egy ötlet, nyilván megoldják valahogy ezt a problémát.

– Amerikában gyakran még a saját pártbéli képviselőivel is keményen kellett alkudoznia az elnök embereinek egy-egy törvényért. Lehet-e nálunk esély egy ilyen típusú parlamentáris demokráciára?

– Volt már ilyen szakasz a rendszerváltás után: az MDF vezetése például rengeteg kompromisszumot volt kénytelen megkötni. Ott volt például a Csurka-féle platform, amit végül kizártak, mert tarthatatlanná vált a jelenléte, de előtte többször próbáltak velük kompromisszumot kötni. Ugyanez történt a nemzeti liberálisokkal is: Debreceni Józseffel, Elek Istvánnal, végül őket is kizárták, taktikai okokból egyébként.

Egyébként ma is látjuk ezt működni például a fővárosi közgyűlésben.

– A Fidesz részéről már megjelent a kritika, hogy a Tisza még mindig nem mutatta be a képviselőjelöltjeit.

– A Tisza több dologban is kihívást intézett a Fideszhez. Van programja, amely konkrét, alternatív szakpolitikai állításokat tartalmaz. Vannak szakpolitikusai, bemutatták például a szakpolitikai kerekasztalok tagjait. Megjelentek ismert személyiségek a kongresszuson, ami erőt demonstrált. A kormányzati oldal ezt nyilván nem fogja elismerni. A Tisza kongresszusa valóban nem nevezett meg politikusokat, mert az előválasztáson fogják kiválasztani őket. Nincs 106 jelöltjük, csak egy - állítja a kormánypárt. 318 lesz – állítja a Tisza, amelyből 212 jelöltet a választóknak bemutatnak ősszel, közülük lesz meg a 106 induló képviselőjelölt. Ősszel meglátjuk, kinek volt ebben igaza.

– Magyar Péter a kongresszuson arról is beszélt, hogy létrehozzák a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, ami szuperjogköröket kapna, adatokat kérhetne például az ügyészségtől, nyomozhatna. Ez esetleg arra szolgálna, hogy kétharmad híján, ez hivatal átnyúljon a fideszes káderekkel feltöltött intézményeken?

– Sokan követelnek elszámoltatást és vagyonvisszaszerzést, ezért ennek a hivatalnak erős politikai üzenete van a kampányban. Egy ilyen hivatal meghirdetése azt jelzi, a Tisza érzi a választói igényeket.

– A párt elnöke arról is beszélt, hogy az ország további eladósításáért a NER-elit, például Mészáros Lőrinc, Tibocz Istvám a saját vagyonával felel. Ez hogyan lenne kivitelezhető?

– Ez inkább a hitelezők felé tett üzenet volt. Arra vonatkozott, hogy Magyar Péter nem szeretné, ha az Orbán-kormány komoly hitelekkel vásárolná meg a választók szimpátiáját a kampányban, mert ennek megint infláció és pénzromlás lehet a vége.

– A hitelezők figyeltek Nagykanizsára?

– Szerintem a gazdasági és közéleti szereplők egyre inkább figyelnek a Tisza pártra. Félszemmel a Tiszára, félszemmel a Fideszre.

– Egy másik ígéret szerint 2027 végéig maximum 6 hónapra csökkentik a kórházi várólistákat. Ez óriási vállalás, egyben komoly kockázat is, hiszen ha nem sikerül, az azonnal számonkérhető.

– A kampányban sok mindent lehet ígérni, miközben nem tartom kizártnak, hogy a várólisták rövidítésében valóban lehet valamit tenni. A lényeg inkább az, hogy Magyar Péter ezzel is azt mutatja, hogy olyan problémákkal foglalkozik, amelyek a választók számára fontosak.

– Itt van Ruszin-Szendi Romulusz ügye. Elolvastam a KEHI-jelentést, és úgy tűnik, tényleg nincs minden rendben. A Tisza kommunikációja viszont erősen emlékeztet a Fidesz módszereire: „nincs itt semmi látnivaló”. Ez a hozzáállás hosszú távon árthat a pártnak? Nem kellene inkább transzparensnek lenni?

– Nyilván kellemetlen nekik ez az egész, de a Fidesz számára sem kényelmes, hiszen Ruszin-Szendi bármit is kapott szolgálati időben, annak a hátterében mindig volt kormányzati döntés, valaki aláírta azokat a papírokat. A kormány saját magát jelentené fel, ha komolyan kivizsgálna ilyen ügyeket.

– A Tisza-kongresszussal csaknem egy időben Tölgyessy Péter egy előadáson azt mondta, hogy Orbán Viktor sokáig élezheti a helyzetet, de a végén át fogja adni a hatalmat, ha veszít. Ön is hasonlóan látja?

– Mitől kellene különösebben félni? Az a kormányzat, amelyik nem meri benyújtani az ellehetetlenítési törvényt a parlamentnek, miután majdnem az összes képviselő aláírta, az már gyengeséget mutat. Az a kormányzat, amelyik Ruszin-Szendi Romulusz esetében hagyja, hogy egy nyugdíjas alezredes megfenyegesse az államot, mondván, hogy kiszabadítják a volt vezérkari főnököt, ha elvinnék, az az állam nem erős, hanem gyenge. És az a kormány, amelyik bejelenti, hogy nem lesz Pride, törvényt is hoz róla, a rendőrség is közli, hogy az egy illegális vonulás, majd több százezer ember mégis elmegy, már nem kelt félelmet.

Miért gondolnánk azt, hogy bárkit is rá lehetne venni, hogy ne tartsanak választásokat? A valódi probléma inkább az informális hatalom esetleges ellenzékből történő megtartásával van, nem a formális hatalomátvétellel akkor, ha esetleg nyer a Tisza.

– Harmincöt éve volt egy rendszerváltásunk, különböző közép-európai modellekkel. A jelenlegi magyar helyzet inkább az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia vagy Románia útját követheti?

– Azt mondanám erre, hogy klasszikus kelet-európai úton járunk. Lehetne viccesen azt is mondani, hogy amikor a „legvidámabb barakk” voltunk, ez attól volt, mert mi, magyarok a kommunizmust is „lustán” csináltuk. Most, amikor a szabadságot és a demokráciát lehetne élvezni, ebben is lustábbak, lassabbak vagyunk, mint mások. De ha ezt a viccet félretesszük: az ország nem tudott gyorsan leválni az 1970-es, 1980-as évek gondolkodásmódjáról. Orbán Viktor is viszonylag hamar felismerte, hogy a korábbi, radikális, rendszerváltó politikájával nem lehet előrébb jutni, mert akkor még a parlamentből is kiesik. Nem akart később már szembemenni azzal az attitűddel, amely a magyar társadalom egy nagy részét jellemzi. Az emberek ugyanis nem szabadságra, hanem biztonságra, gondoskodásra vágytak. Orbán Viktor is inkább belekényelmesedett ebbe a gondolkodásba, átvette annak logikáját. Nem segítette a magyarokat abban, hogy valóban elinduljanak a szabadabb, demokratikusabb, polgári működés felé.

Egy héttel ezelőtt még úgy tűnt, hogy az Egyesült Államok leállítja az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, most viszont Donald Trump 50 napos ultimátumot adott Oroszországnak, bejelentette a fegyverszállítások folytatását és 100 százalékos büntetővámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek kereskednek az oroszokkal. Ez elsősorban Kínának fájhatna, de Magyarországot is érinthetné az olaj- és a gázvásárlások miatt.

Mi változott egy hét alatt? Mit akar Trump Putyintól, és mit Ukrajnától? Mennyire kell komolyan venni az újabb vámfenyegetéseket? Erről is beszélgettünk Tábor Áron Amerika-szakértővel, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatójával.

– Nemrég még ott tartottunk, hogy a fegyverszállítások egy részét az Egyesült Államok leállítja Ukrajna irányába, most pedig megint egy hatalmas fordulat következett.

– Trump már korábban is próbált különféle módokon nyomást gyakorolni Putyinra, most egy 50 napos ultimátumot adott. De egyáltalán nem biztos, hogy ha ez az 50 nap lejár, valóban bevezeti azokat a szankciókat, amelyekkel most fenyeget. Könnyen elképzelhető, hogy akkor előáll majd valami új indokkal, ami miatt ez mégsem történik meg. Trump nem számított arra, ami végül történt, ő tényleg valamiféle megállapodást akart tető alá hozni, viszont Putyin inkább arra törekedett, hogy a számára kedvező háborús helyzetet tovább javítsa, ezért minden korábbinál intenzívebb bombázásba kezdett, és kiterjesztette a hadműveleteket Kelet-Ukrajnában.

Tényleg nem erre számított, és ezt használta ki Ukrajna is arra, hogy egy barátságosabb kapcsolatot alakítson ki. Volt egy telefonhívás Zelenszkijjel, ami jobban sikerült, mint a ciklus eleji Fehér Házi látogatás, amely katasztrofális volt. Mostanra Zelenszkij is megtanulta, hogyan kell Trumppal kommunikálni. Ez a fordulat tehát valós, és az is, hogy most úgy tűnik, találnak valamiféle megoldást arra, hogy az európai pénzből vásárolt amerikai fegyverek továbbra is eljussanak Ukrajnába. Ez egy köztes megoldás: Trump azt mondhatja, hogy ő nem folytatja a Biden-féle politikát, de mégis lehetővé teszi a fegyverszállításokat. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy Putyin ellenajánlata után Trump ismét módosítja álláspontját.

– Ez az 50 nap meglehetősen gáláns határidő. Ha az oroszok valóban úgy gondolják, hogy pozíciókat akarnak foglalni, akkor ezt még meg is tehetik ezalatt.

– Ez az 50 nap valóban furcsa, mivel épp a nyár végére esik, így Oroszország számára ez akár lehetőségként is értelmezhető. Érdekes volt látni például egy olyan reakciót, amelyet egy, orosz bloggerek tevékenységét követő csatorna közölt: amikor bejelentették, hogy Trump új irányt vesz, és közös nyilatkozatot tesz a NATO-főtitkár Ruttéval.

nem érzékelték, hogy ez azonnali hatással lenne az ő helyzetükre.

– A fegyverszállítások egy másik irányt mutatnak, de kérdés, hogy ezek milyen gyorsan indulhatnak be. Még ha nem is 50 nap, de néhány hét biztosan kell, mire felpörögnek újra.

– A fegyverszállítások ténylegesen folytatódnak. Itt volt egy érdekes fejlemény: ahogy ön is említette, két héttel ezelőtt még úgy tűnt, hogy leállnak. Később kiderült, hogy ez Pete Hegseth védelmi miniszter döntése volt, és nem egyeztette azt a Fehér Házzal. Ez is arra utal, hogy az adminisztráción belül is lehetnek eltérő álláspontok. Rubio külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó például inkább keményvonalas, és szorosabb kapcsolatban van Trumppal, így alkalmazkodik az ő politikájához. Vance alelnök és Hegseth viszont valószínűleg mérsékeltebb álláspontot képviselnek Oroszországgal és Ukrajnával szemben. Ez az adminisztráción belüli megosztottság is befolyásolhatja a politikai döntéseket. Az is számít, hogy a NATO-csúcstalálkozó viszonylag zökkenőmentesen lezajlott, már amennyire ez Trump esetében lehetséges. Sokan ezt Rutténak, a NATO főtitkárának tulajdonítják, aki holland miniszterelnökként már megtanulta, hogyan lehet Trumppal eredményesen tárgyalni. Rutte nem konfrontálódik vele nyíltan, inkább igyekszik olyan irányba terelni, amely összeegyeztethető a NATO álláspontjával.

– Egyáltalán létezhet olyan, hogy valaki Trumppal szemben, ilyen horderejű kérdésben, mint a fegyverszállítások leállítása vagy korlátozása, döntést hoz? Nem lehet, hogy ez inkább egy fedőtörténet, Trump mentegetése?

– Ezt nehéz megmondani, mert nem látunk bele teljesen a háttérbe. Tény, hogy volt egy ideiglenes leállítás, majd újraindították a szállításokat. A hivatalos álláspont szerint a Fehér Ház nem tudott erről.

– Érdekes módon úgy nem tudott róla a Fehér Ház, hogy közben a világsajtó igen, és minden újságolvasó is tudomást szerzett róla?

– Ezt a részét valóban nehéz elhinni. Elképzelhető, hogy Trump később maga is úgy próbálta beállítani a helyzetet, mintha nem vett volna részt benne.

– Ezzel párhuzamosan Trump másodlagos szankciókkal is fenyegetőzött. Ez azt jelentené, hogy az Oroszországgal kereskedő országokra 100%-os vámot vetnének ki. Ha ez megtörténne, az érzékenyen érintené Magyarországot is.

– Igen, Trump azt is bejelentette, hogy ha 50 nap múlva sincs megállapodás, akkor 100%-os vámot vetne ki Oroszországra. Csakhogy ma már olyan minimális az orosz-amerikai kétoldalú kereskedelem, hogy ez valós hatással nem bírna.

Ez új irányba vinné el a kínai-amerikai vámháborút, amely jelenleg tűzszüneti állapotban van. Úgy tűnik, ez inkább fenyegetés, mintsem közvetlenül megvalósuló intézkedés. Az Európai Unió viszonylatában sem tartom reálisnak, hogy egy ilyen 100%-os vámot bevezetnének.

– A Szenátus előtt van egy még keményebb törvényjavaslat, ami alapján 500%-os vámot vethetnének ki azon országokra, amelyek még mindig orosz energiahordozókat vásárolnak.

– Valóban, és ezt több mint 80 szenátor támogatja, ami nagyon erős kétpárti többség. A javaslat kötelezővé tenné, hogy azokat az országokat, amelyek energiahordozókat vásárolnak Oroszországtól, büntetővámmal sújtsák. Ezek is úgynevezett másodlagos szankciók lennének, hiszen nem közvetlenül Oroszországot céloznák, hanem azokat, akik vele üzletelnek. Ez valóban törvényi formát öltene, de egyelőre csak a szenátusban van napirenden. A képviselőházban is meg kellene szavazni, ahol nem biztos a javaslat sorsa. Ráadásul Trumpnak is alá kellene írnia. A megvalósítása önmagában is kérdéses, hiszen

– Így Magyarország és Szlovákia magával rántaná a többi 25 tagállamot?

– Ez az, ami valószínűtlen. A megvalósítás, bármennyire is erősnek hangzik a törvény, meglehetősen kérdéses.

– A kereskedelmi háború részeként bejelentett, augusztustól életbe lépő 30%-os vám viszont sokkal konkrétabb fenyegetés az Európai Unió számára. Miért gondolja Trump, hogy szükség van erre, mi lenne számára ennek az esetleges haszna?

– Itt is az ingadozás jelenik meg, ugyanúgy, ahogyan Oroszország esetében is láttuk. Trump a beiktatási beszéde óta nem tud elszakadni a vámok gondolatától. Rendszeresen tesz bejelentéseket, és amikor ezek túlzó piaci reakciókat váltanak ki, például az amerikai tőzsde esni kezd, akkor visszalép. Ilyen történt áprilisban is, amikor a reciprokális vámokról beszélt, majd három hónapos halasztás után júliusban újra napirendre került a kérdés. Az elnök őszintén azt gondolja, hogy az Európai Unió kihasználja az Egyesült Államok kedvező politikáját. Ezt a kereskedelmi deficittel indokolja: az amerikaiak jóval több árut vásárolnak Európából, mint fordítva. Ez igaz is, ugyanakkor a másik irányban, például a digitális vagy pénzügyi szolgáltatások terén, az európaiak vásárolnak több amerikai szolgáltatást. Éppen ezért

Az európaiak bosszankodnak, mert szerintük közel voltak egy megállapodáshoz, amikor Trump előállt a 30%-os vám ötletével. Ez most jelentősen megnehezíti az egyeztetéseket. A mostani európai reakciók szerint a tárgyalási hajlandóság továbbra is fennáll, de az EU-nak vannak előkészített ellenintézkedései is, ezek egyelőre inkább csak jelzésértékűek. Az egész transzatlanti kereskedelem több száz milliárd eurós volumenét nézve ezek a 20–90 milliárdos csomagok egy nagyságrenddel kisebbek, és célzott termékekre vonatkoznak. Fontos az is, hogy az Európai Unió kereskedelmi politikája uniós hatáskör, de a döntéseket a tagállamokból álló Tanács fogadja el minősített többséggel. A tagállamok belpolitikai megfontolásai is megjelenhetnek, és nem biztos, hogy mindenki konfrontációt akar az Egyesült Államokkal.

– Volt olyan elemzői vélemény, hogy ha ez a 30%-os vám megvalósul, az például az Audinál is problémát okozhat, ami Magyarországot érzékenyen érintheti. Elképzelhető, hogy az Audi nem tartaná fenn a győri gyárát, hanem inkább Amerikába vinné át a gyártást. Ez brutális hatással lenne a magyarországi autóiparra, ami még mindig a hazai ipar egyik fő pillére.

– Ez teljesen reális veszély.

Már most is van egy 10%-os vám, amelyet Trump áprilisban vezetett be, ezt nem vonták vissza, és nem is függesztették fel. A 30%-os vám azonban sokkal komolyabb hatással járna. Újra kellene gondolni számos iparágban, hogy hol érdemes fenntartani vagy áthelyezni a gyártást.

– Jelenleg hogyan áll Trump népszerűsége? Korábban sokan azt mondták, hogy ezeknek az intézkedéseknek tragikus következményei lesznek a gazdaságra, de ez eddig nem következett be. Trump pedig ezzel is érvel: eddig sem lett semmi baj, bízzanak benne, tudja, mit csinál, még ha hetente változtatja is az álláspontját.

– Amennyire látni lehet, Trump népszerűsége nem változott érdemben az elmúlt időszakban. Egy új elnök beiktatása után általában van egy bizalmi időszak, még a Trumphoz hasonlóan megosztó figuráknál is. Neki is megadták ezt részben, de elég hamar jött egy visszaesés, főként a viharos kezdés miatt. Ezután stabilizálódott a helyzet:

A maradék néhány százalék a kettő között helyezkedik el. Ha változás történik, az inkább a belföldi kérdések, például a költségvetési törvény hatására történhet, nem külpolitikai okokból. Ha a törvény valóban milliók egészségbiztosítását érinti akár annak drágulása, akár elvesztése formájában, az hosszabb távon visszaüthet a népszerűségére.

– Igen, de még messze vannak a félidős választások. Ugyanakkor Trump ügyesen időzített, hiszen az említett költségvetési intézkedések bevezetését éppen a választások utánra halasztotta.

– Ráadásul az is elképzelhető, hogy közben történik valami. A félidős választások eredményétől függően, attól függően, hogy milyen összetételű kongresszus alakul, akár egy új törvény is születhet, amely módosítja az eredeti szabályozást.

– Mi a helyzet Elon Muskkal? Már nincsenek jóban, Musk bejelentette, hogy új pártot alapít, Trumo pedig a kiutasításával fenyegetőzött.

– Ha van valakinek megvan a pénzügyi háttere ahhoz, hogy egy új pártot megjelenítsen az amerikai politikában, akkor az valóban Elon Musk. Az egy másik kérdés, hogy hiába jut el az emberek tudatáig, hogy létezik egy ilyen formáció, az amerikai választási rendszer sajátosságai nem kedveznek az új pártoknak. Az Egyesült Államokban minden szinten, állami, megyei, sőt iskolakerületi szinten is, egyéni képviselőket választanak, és ezek mögött ott áll a két nagy párt kiépített struktúrája. Minden államban, minden megyében jelen vannak.

Kétségtelen, hogy jól kiválasztott helyeken, például egy-egy kormányzói pozíció vagy szenátusi mandátum esetében lehet érdekes tényező, de nem hiszem, hogy rövid távon országos szinten is komoly alternatívává válhatna. Ez inkább hosszú távú tervnek tűnik. Kérdés persze, hogy Musk mennyire következetesen akarja ezt végigvinni. Bevallom, én sem követtem mostanában részletesen a fejleményeket, de úgy látom, hogy jelenleg valamilyen fegyverszüneti állapot van közöttük. Kerülik a személyeskedést, de Musk ettől még világossá teszi, hogy melyek azok a pontok, amelyekkel nem ért egyet.

– Sokan korábban azzal érveltek, hogy hiába próbál bármit Trump, az Egyesült Államokban működnek a fékek és ellensúlyok, és ezek megakadályozzák a túlkapásokat. Most viszont úgy tűnik, hogy az elmúlt fél évben a Legfelsőbb Bíróság nem igazán gördített akadályt Trump törvényhozási szándékai elé.

– Én erre is számítottam. Természetesen vannak olyan kezdeményezések, amelyeknél a Legfelsőbb Bíróság is határt szab. Például amikor Trump felvetette, hogy ne kapjon amerikai állampolgárságot az, aki az Egyesült Államokban születik, de a szülei nem legális bevándorlók. Ez nyilvánvalóan alkotmányellenes, egy ilyen javaslatot még a Legfelsőbb Bíróság is csak visszautasítani tud. De számos olyan ügy van, amely határterület, ahol nem egyértelmű a törvényi szabályozás. Sok minden inkább normákon, szokásokon alapul, nem pedig kőbe vésett jogszabályokon. Ilyen esetekben a törvényértelmezés kerül előtérbe, és ebben a Legfelsőbb Bíróság az elmúlt napokban több olyan döntést is hozott, amelyek lehetővé tették például azt, hogy Trump közszolgálati alkalmazottakat bocsásson el, vagy leépítse az oktatási minisztériumot. Ezeket korábban alacsonyabb szintű bíróságok elutasították.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden döntésében automatikusan támogatják az elnököt, de a Trump felé jóindulatú értelmezésükre joggal lehet számítani.

Új videóval jelentkezett Pottyondy Edina, aki ezúttal is elemében volt, és ízekre szedte az elmúlt hét politikai-közéleti történéseit.

A humorista videójában többek között arról beszélt, hogy míg a miniszterelnök és a kormány a digitális harcosok toborzásával volt elfoglalva, Magyar Péter pártja kongresszusán lényegében programot és szakpolitikát hirdetett. Ahogy fogalmazott:

Pottyondy a gazdaságpolitika Lázár Jánosának nevezte Nagy Mártont, akinek szerinte soha semmilyen számai nem stimmeltek még. Ezúttal azt az állítását szedte szét, ami szerint a Fidesz megduplázta a magyar állami vagyont. A volt momentumos politikus ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az inflációt figyelembe véve valójában ez a pénz kevesebb, mint a fele a 2010-es adatoknak.

– üzente a miniszternek.

A humorista bírálta Orbán Viktor fapados útját is, illetve annak kitalálóit is. Szerinte hiteltelen ez a miniszterelnöktől, ahogy fogalmazott: „Mára az a rogáni boszorkánykonyha innovációja, hogy azt a kapzsi pénz-Gombóc Artúrt egy fénykép erejéig erasmusos diáknak hazudják, aki 200 euróval a zsebében megy a brüsszeli hostelba a csajával”.

Hosszabb időt szentelt Pottyondy az Amerikába készülő Orbán Ráhelnek is, megemlítve, hogy az előző választások előtt szintén elköltöztek férjével, Tiborcz Istvánnal. A házaspárról szólva úgy fogalmazott:

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón tisztázta, ha valaki 50%-ban jelenleg is tulajdonos egy ingatlanban, akkor is első lakásvásárlónak számít majd. Csak akkor esik ki, ha ennél nagyobb a tulajdonrésze, vagy több ingatlan van a nevén. Ez azt jelenti, hogy minden egyetlen ingatlannal rendelkező házaspár valamelyik tagja jogosulttá válik a rendkívül kedvezményes, 3%-os kamatozású hitelre. Hiszen vagy fele-fele arányban tulajdonosok jelenlegi ingatlanjukban, vagy az egyiküknek ennél kisebb a részesedése, és ebben az esetben ő jogosult az Otthon Startra.

De mit jelent mindez a gyakorlatban? Lehet majd belőle a kisebb gyerekeknek lakást venni? Vagy befektetési céllal új ingatlanhoz jutni, amit a család kiad albérletbe? Esetleg nagyobb házba költözni, a jelenlegi eladása után? Erről beszélgettünk

Fülöp Norberttel, a BiztosDöntés.hu vezető elemzőjével.

– Gulyás Gergely egyértelművé tette, ha valaki 50%-ban tulajdonos egy ingatlanban, akkor is jogosult az Otthon Start hitelre. Miért írtak eddig mást az elemzések?

– Nem volt egyértelmű a kommunikáció. Miközben a kormány azt mondta, nem lehet valakinek 50%-nál nagyobb tulajdoni hányada, a korábbi illetékre vonatkozó jogszabályban az szerepelt, hogy az 50%-ot el nem érő tulajdoni hányad a megengedett. Ezért azt feltételeztük, hogy ez a verzió kerül majd bele az új szabályozásba.

Ha tehát egy párnak van egy közös ingatlana, amelyben fele-fele arányban tulajdonosok, akkor elvileg felvehetik az Otthon Start hitelt, de úgy tűnik, csak akkor, ha nincs más hasonló ingatlanjuk.

– Ez tehát azt jelenti, hogy minden házaspár valamelyik tagja igénybe veheti a hitelt, ha csak egy lakásuk vagy házuk van. Tudnak ezek után a meglévő mellé még egy ingatlant vásárolni például befektetési céllal vagy a gyermekük számára?

– Itt egy nagyon izgalmas kérdés merül fel: vajon elvárják-e, hogy az új lakásban kelljen élniük.

Ha ez így lesz, akkor a meglévő ingatlant el kell adni, és az újba kell költözniük, ahol életvitelszerűen kell lakniuk. Ez most csak egy hipotézis, mivel részletszabályok még nincsenek, de logikusnak tűnik.

– De ha a korábbi ingatlanjukat adják ki albérletnek?

– Az is lehetséges. Ha előírják, hogy az új lakásban kell lakni, akkor a régit kiadhatják. Ha pedig azt írják elő, hogy a meglévő ingatlant el kell adni, az abból származó bevételt be kell forgatni az új lakásba, és oda költözni, az ugyan bonyolultabb, de szintén lehetséges. Így támogatással tudnak nagyobb, értékesebb ingatlanba költözni.

Egyelőre különböző forgatókönyvek léteznek. Jövő héten indul a társadalmi egyeztetés, és számos javaslat, kérdés fog beérkezni a kormányhoz, ezek alapján fogják majd véglegesíteni a feltételrendszert.

– Korábban arról beszéltünk, hogy ha egy házaspár egyik tagja vásárol, vagyonjogi szerződést kell kötni, hogy kizárólag övé lesz az új ingatlan. Mert ha a mostani ingatlanjukban neki mondjuk 30%-a van, a házastársának 70%-a. Viszont 50-50%-nál erre sincs szükség, nem?

.

– Igen, de erre is azt tudom mondani, hogy amíg nem ismerjük a részletszabályokat, addig mindezek csak spekulációk.

– Azt viszont tudhatjuk, hogy a megvásárolható ingatlan értékhatárát 100 millióról 150 millióra emelték.

– Családi házak esetén, igen. A lakásoknál maradt a 100 milliós határ. Ez az értékhatár nem az adható támogatás összegét jelenti. Egyrészt a budapesti agglomerációban valóban nagyon megdrágultak a családi házak, a 100 millió forint feletti ár egyáltalán nem kirívó. Másrészt ezzel az új építésű ingatlanokat is előnyös helyzetbe hozzák, mivel új építésű családi házat már szinte lehetetlen találni 100 millió forint alatt.

– Mi a helyzet a 10% önerővel?

– Ez a feltétel eddig is létezett, de eddig csak az első új lakást vásárló fiatalokra vonatkozott, akik még nem töltötték be a 41. életévüket. Most azonban pontosították, hogy a 10%-os önerő nemcsak a fiatalokra érvényes, hanem bárkire. Tehát ha például egy 50 éves pár új ingatlant kíván vásárolni az Otthon Start keretében, akkor ők is megtehetik ezt 10%-os önerővel.

– Néhány napja a kormány egyik államtitkára azt mondta, a hitel csak bizonyos ideig lesz elérhető. Csütörtökön viszont Gulyás Gergely egyértelműen úgy fogalmazott, nem lesz időkorlát. Ennek mi a jelentősége?

– Ez azért nagyon fontos, mert nem lesz az a helyzet, hogy mindenki egyszerre rohan igényelni a hitelt, így talán az árak sem fognak hirtelen megugrani.

Például ha valakinek még csak másfél év TB-jogviszonya van, akkor várnia kell, míg teljesíti a két évet. Ha szeptemberben kezd új munkahelyen, akkor is legalább 3-6 hónapig ott kell dolgoznia, és nem lehet próbaidőn, hogy hitelt kapjon. Ez az egyik legfontosabb üzenet: nem kell rohanni, mert nincs határidő. A másik, hogy Gulyás Gergely azt is elmondta, nem határoznak meg semmilyen keretösszeget sem. Korábban felmerült, hogy ha keretösszeget határoznának meg, akkor roham indulna meg, és sokan hoppon maradnának, mert a bank már nem tudná befogadni a kérelmeket, ha a kerete kimerül. De ez nem fog megtörténni, szerencsére.

– Mennyibe kerülhet ez a program az állami költségvetésnek?

– Ezt sajnos nem tudom megmondani, de még elképzelni sem tudom. Lehet találgatni, hogy mennyi ember fogja igényelni, de felelősséggel nem lehet nyilatkozni róla, mert még nem tudjuk, mekkora lesz a pontenciálisan érintettek köre. Gondoljunk csak bele: korábban azt feltételeztük, hogy 50%-os tulajdoni hányad alatt lesz a határ. Most pedig úgy tűnik, hogy azzal még pont fel lehet venni a hitelt. Ez máris jelentősen kitágította az érintettek körét. Egyelőre bármi megtörténhet. Ami még nagyon fontos: az állam számára ez a program nem most fog pénzbe kerülni, hanem 25 év alatt elnyújtva, hiszen a bankoknak kamattámogatást kell fizetnie. Ezt a támogatást, egy valószínűleg ötéves kamatperiódusú hitel esetén ötévente újraszámolják. Ha a piaci kamatok csökkennek, kevesebb támogatást kell nyújtani a 3%-os kamat biztosításához, ha emelkednek, akkor többet. Vagyis

Ugyanakkor, ha illetéket kell fizetni az ingatlanvásárlások után, az jelentős egyszeri bevételt hozhat az államnak, hiszen az ingatlan forgalmi értékének 4%-a az illeték mértéke.

– Tehát legalább az első évben ez az illetékbevétel segítheti az államot a kamattámogatások finanszírozásában?

– Elvileg. De még az is kérdéses, hogy kell-e illetéket fizetni vagy sem, illetve hogy lesz-e különbség az egyes esetek között. Még, ahogy mondtam, minden bizonytalan.

– Most július van, és szeptembertől indul a program. Augusztusban már nagyjából látnunk kell, hogyan fog működni.

– Igen, augusztusban már tisztább képet kapunk. Valószínűleg szeptember előtt nem sokkal jelenik meg a jogszabály, amely minden részletet tisztázni fog. És ahogy lenni szokott, a gyakorlat során még lehetnek módosítások, esetleg ajánlások is a bankok felé. A gyakorlat mutatja majd meg, hogy mi hogyan működik pontosan.