SZEMPONT
A Rovatból

Schiffer András: Ha egy helyi, falusi képviselő lop, panamázik, előbb megtudják a helyiek, mint a rendőrség

A Karátson Gábor Kör egyik alapítója szerint az ökopolitika sokkal összetettebb, mint a környezetvédelem, a mai ökopolitika nagyrésze csak "zöldrefestés", de azt is elmondja, miért tartja rossz ötletnek az Európai Egyesült Államok gondolatát.


Június 4-én mutatják be a Karátson Gábor Kör Harmadik Út - ökopolitikai programtöredékek címen megjelent vitairatát. Ebből az apropóból beszélgettem az egyik társszerzővel.

- Kicsit beszélj a Karátson Gábor Körről. Kik hozták létre, miért...

- A Karátson Gábor Kör két fázisban alakult meg. Én még parlamenti képviselő voltam, amikor Lányi András kezdeményezésére összejött egy társaság. Volt is néhány alkalom a FUGA-ban, de aztán ez úgy abba maradt, nem is jutottak odáig, hogy egyesületként megalakuljanak.

Ez még az az időszak volt, amikor Lányi Andrással nem igazán kerestük egymás társaságát. Viszont már ebben a kezdeményben részt vett Ikotity István képviselőtársam, ő közvetített köztünk.

Végül 2019 szeptemberében alakítottuk meg formálisan is az egyesületet, méghozzá a Karátson Gábor emléklakásban, a Deák téren, ahol nem csak festményei, rajzai láthatóak, hanem a közéleti aktivitásának emlékei is.

Körülbelül harmincan hoztuk létre ezt a kört. Az alapítók részben olyanok, akik akkoriban a humánökológia szakirányra jártak, amit annak idején Lányi András indított még 1995-ben. Az első évfolyamon még én is részt vettem. Azután pár éve, amikor nyugdíjba ment, átadta a stafétát Takács-Sánta Andrásnak, aki ugyancsak alapító vezetőségi tagunk.

Mellettük az alapítók között volt pár korábbi LMP-s harcostárs, és néhány további rendszerkritikus gondolkodó, mint például Tallár Ferenc filozófus.

- Miért pont Karátson Gábor?

- Azért ezt a nevet választottuk, mert Karátson Gábor szellemiségében szeretnénk létrehozni egy ökopolitikai műhelyt. Ha úgy tetszik, egy szellemi menedékházat.

A kör első kezdeményezése a 2019-ben indult szabadegyetem-sorozat volt, az első évadban „Tanácstalan köztársaság” néven az ELTE Lágymányosi Campusán, amit a Covid sajnos félbeszakított.

- Akkor tulajdonképpen ez egy „thinktank”, vagy vannak egyéb, távlati céljaitok is?

- Ha arra gondolsz, hogy a politikai küzdelemben részt akarunk-e venni, akkor erre nagyon határozott nemet tudok mondani. Nem erre hoztuk létre: ez egy ökopolitikai "menedékház".

- Néhány hete kiadtatok Harmadik út címen egy ökopolitikai programtöredéket. Mint mondod, nincsenek politikai ambícióitok. Akkor mi volt a cél?

- Az, hogy vitát gerjesszünk. Programja annak is lehet, akinek nincsen pártja.

Szerettük volna világossá tenni, hogy hol ér véget az ökopolitika, és honnan kezdődik a zöldre festés.

Mi az, ami valóban ökopolitikai rendszerkritika, és mi az, ami csupán a rendszer manőverezése? Ami csupán „greenwashing” és a „greenshaming”, tehát a zöldre festés és a zöld szégyenítés? A Harmadik Út egyébként a Karátson Gábor Kör belső szemináriumának terméke: a teltházas, nyilvános beszélgetésekkel párhuzamosan ugyanis egy ilyen „befeléfigyelős” folyamatot is elindítottunk.

- „A környezettudatos politikai nyilatkozatok általában kétfélék: hazugok vagy kétségbeejtők” írjátok. Mit mondtok ezzel szemben ti?

- Ez az irat nemcsak a magyar, hanem a globális valóságról szól. Ne a szükségleteknek megfelelő kommunikációs termékeket állítsunk elő, amikben azok sem hisznek, akik ezeket árulják, hanem próbáljunk számot vetni a globális helyzettel, a jövő nemzedékek életfeltételeit fenyegető valósággal.

Egyre inkább azt látjuk kampányokban, hogy könnyen fogyasztható és gyorsan eldobható politikai termékeket árulnak, ahol az sem lényeges, hogy az illető hisz-e benne, csak jól árulja a terméket, jól játssza a rá kiosztott szerepet.

Egyre kényszerítőbb a helyzet, hogy szembenézzünk a valósággal, szembenézzünk azzal, hogy a következő generációk életfeltételeit hogyan zabáljuk fel.

- Úgy érzem, jelentős fogalomzavarral is meg kell küzdeni. Sokan, ha azt hallják, ökopolitika, akkor lényegében a környezetvédelemre gondolnak.

- Lányi Andrásnak van egy régi szavajárása: a környezetvédelemnek nincs értelme, mert a környezet az védhetetlen.

A környezetvédelem önmagában a másutt megtermelt externáliák elszállítására szorítkozik. Amikor a nemzeti parkba vagy az erdő szélére letesznek egy szeméthegyet, akkor a környezetvédő elviszi, vagy bejelentést tesz.

Az ökopolitika ezzel szemben olyan holisztikus látásmód, amelyik egészben próbálja kezelni a problémát. Azzal vet számot, hogy a globális kapitalizmus működése szünteti meg a következő generációk létfeltételeit.

Nem elég elhordani az externáliákat, mert az olyan körülbelül, mintha vizet gereblyéznénk, hanem az egész társadalmi működést kell úgy átalakítani, hogy ne pusztítsuk tovább az erőforrásainkat.

Abban teljesen igazad van, hogy a mai közbeszédben ezek a fogalmak állandóan keverednek-kavarodnak. Ebben némi szándékosságot is érzek, hogy azok a nagytőkés érdekcsoportok, akik a feszültségek elcsatornázásában érdekeltek, megpróbálják úgy csomagolni a környezeti problémákat, hogy a saját felelősségükről eltereljék a figyelmet.

Tipikus megnyilvánulása ennek a „green shaming”, amikor arra próbálnak nagyvállalati kampányok rámutatni, hogy egyedül te vagy a felelős, rajtad múlik a bolygó sorsa.

Amikor különböző politikai erők próbálják magukat zöldíteni (a mai magyar politikai közdelemben is láthatjuk, amikor egy hamisítatlan neoliberális alakulat képviselő jelöltje is hangoskodik, hogy ő a zöld politikát fogja képviselni) szándékosan vagy tudatlanságból, de a fogalmakat is összekeverik.

Azt hiszik, elég egy harcos, aki hangosan kiabál, amikor valahol valamilyen szennyezés történik, miközben az ökopolitikai felfogás az ma a globális politikában egy alternatíva mind a populizmusra, mind a progresszív bőrbe csomagolt, technokrata neoliberális irányzatra.

- Az is nagyban akadályozza az ökopolitikai gondolkodás terjedését, hogy minden fontos történést beáraz az aktuálpolitika, és szinte előre lehet tudni, hogy a pártszimpátia, párt hovatartozás alapján ki mit fog reagálni.

- Éppen ezért fontos a Karátson Gábor Kör missziója. Hogy legyen egy társaság, amelyik a napi versenyen kívül szembesíti a közvéleményt azzal, hogy maga a globális kapitalista világrendszer a probléma.

Nem véletlen, hogy az elmúlt egy évben számos globális kezdeményezéshez csatlakozott a Karátson Gábor Kör. Például az Európai Unió és a Mercosur közti szabadkereskedelmi tárgyalások elleni tiltakozáshoz, vagy a méhek megmentésére indult európai kezdeményezéshez.

Azt próbáljuk bemutatni, hogy maga a rendszer hogyan szűkíti be a választási lehetőségeinket. Azért fontos, hogy egyesületi formában, szellemi műhelyként tesszük ezt, hiszen nem vagyunk érdekeltek a politikai versenyben.

- A politikai aktorok felé közeledtek a programotokkal?

- Nincs ilyen szándékunk, de nem is hiszem, hogy érdekelné őket. A közvélemény állóvízébe szeretnénk kavicsot dobni. Függetlenül attól, hogy mi az épp aktuális adok-kapok, hogy ki hány centi illetve kinek van nyelvvizsgája és kinek nincs. Vannak ennél húsbavágóbb dolgok, amikről érdemes lenne vitákat folytatni. Rögtön kiderül, hogy egész másutt vannak az egyetértési és egyet nem értési pontok, mint amit a politikai felszín mutat.

- Érdemi változást politikai hatalommal, tőkével vagy a tömegek nyomásával lehet elérni. Szerinted hogy lehet ezt a rendszert kimozdítani?

- A Karátson Gábor Kör nyilvánvalóan nem tud tömegeket megmozgatni. Mi egy gondolati változást próbálunk inspirálni. Ha el tudsz indítani egy másfajta politikai diskurzust, egy másfajta politikai gondolkozást, az a politikai keresletet is meg tudja változtatni.

- Nagy szimpatikus, amit a közbizalomról írtok. Ugyanakkor persze nincs olyan politikai erő, amelyik ne ígérne átláthatóságot, egyenes beszédet. Te még mindig hiszel benne, hogy ez a valóságban is megvalósulhat?

- Ha az a kérdés, hiszek-e abba, hogy létezhet olyan kormányzás, ahol a hatalomban egyáltalán nem fordul elő korrupció és tisztességtelenség, akkor erre azt felelem: természetesen nem vagyok naiv.

De azok, akik azzal a tőkével kapnak belépőjegyet a politikai színpadra, hogy a korábbi elitnek tartanak tükröt, azoknak sokkal nagyobb a veszíteni valójuk egy-egy ballépésnél, mint a rendszer erőinek. Pártpolitikusként is ezt mondtam.

A másik és egyben érdemi válaszom viszont az, hogy abban bízunk, előbb-utóbb tömegek jönnek rá a világon arra, amit Lányi András úgy fogalmaz meg: a Földet megmenteni nem lehet, viszont a saját földjét mindenki meg tudja menteni.

Magyarul: a lokális kezdeményezések megerősödnek. Minél kisebb lokalitásról van szó, annál inkább átlátják az emberek, és elementáris is az igényük az átláthatóságra. Egy falu vagy egy társasház ügyeiben napi szinten forog az ott élők fejében, hogy vajon mit csinálnak az ő felhatalmazásukkal, mit csinálnak a pénzükkel.

Minél absztraktabb egy rendszer – lásd az államot –, annál hajlamosabbak az emberek beletörődni, hogy a politika az már csak ilyen.

Ezért is tartom veszélyesnek az Európai Egyesült Államok gondolatát, mert azzal gyakorlatilag lemondunk róla, hogy azt a bürokráciát bárki valaha is érdemben ellenőrizni tudja.

Hogy visszakanyarodjak a kérdésedre: ha erős lokális közösségekből épül fel egy társadalom, akkor attól függetlenül, hogy éppen milyen arányban vannak a hatalomban lévők között tisztességes és tisztességtelen emberek, az erős lokális öntudat önmagában biztosíték a tisztulásra.

Ha egy helyi, falusi képviselő lop, panamázik, először is előbb megtudják a helyiek, mint a rendőrség, és az illető biztos lehet abban, hogy el kell onnan költöznie.

Ha nagyban panamázol, jó kommunikációs hadsereg áll mögötted, jó esélyed van rá, hogy a szavazóid azt mondják, a politika már csak ilyen, és végső soron te ő értük lopsz, nem ellenük.

“A világ mostani rendje nem azért fenntarthatatlan, mert a természet eltartóképességének korlátaiba ütközik, hanem azért ütközik természeti korlátokba, mert fenntarthatatlan. Az emberi beavatkozás nyomán kibontakozó természeti katasztrófa új megvilágításba helyezi mindazt, amit az együttélés értelméről, a társadalom rendjéről gondolunk.”

Szeretettel várunk a Karátson Gábor Kör Harmadik Út - ökopolitikai programtöredékek címen megjelent vitairatának bemutatóján a Kossuth Klubba (Múzeum utca 9.) 2021 június 4-én 16:30-kor.

Lányi András szerkesztő, Kajner Péter, Schiffer András, Tallár Ferenc társszerzők.

A Facebook eseményt itt találod.

A helyszín korlátozott befogadóképessége miatt a résztvevők ezen a linken regisztrálhatnak.

A Harmadik Út teljes terjedelmében elérhető a Karátson Gábor kör honlapján.

- Az egyik fejezet a programotokban „Az értelmes együtt-nem-értés politikai kultúrája.” Tény, hogy lassan nem tudunk egymással beszélni.

- Amit ma Magyarországon látunk, az nem egyéb, mint hogy egymás mellett lebeg két véleménybuborék. Nem hogy nincs esély a szót értésre, de mindkét véleménybuborék úgy van kialakítva, hogy még véletlenül sem hallatszódjon be a másik érvelése.

Akkor, amikor a lokalitás irányába szeretnénk vinni a társadalmat, az nem csak a gazdálkodásról szól, hanem a döntéshozatal mikéntjéről is.

Fontos lenne, hogy megerősödjön a közvetlen állampolgári részvétel lehetősége, és itt ne csak népszavazásra gondolj. Például jó lenne eltörölni a kiemelt beruházási törvényt, amivel a legtöbb disznóságot tudják a kormányok elkövetni. Az állampolgári részvételre pont a legnagyobb beruházásoknál van szükség, lásd a gödi Samsung esetét, vagy amit Dél-Pesten óhajt a kormány véghezvinni.

- Ahogy olvastam a ma jellemző, minél több adatot a fejbe töltő oktatással is szakítanátok.

- Ez egy évszázados hagyomány a magyar oktatási rendszerben, amellyel húsz évvel a rendszerváltás után sem sikerült szakítani. Megjegyzem, nem csak a köz- hanem a felsőoktatásban sem.

- Még valamit idéznék. „Nem fogadjuk el sem a globális üzleti hálózatok, sem az új párthűbéri rendszer játékszabályait, mert hatalmát mindkettő létforrásai pusztítására építi.”

Nekem szimpatikus ez a gondolat, de adja magát a kérdés: egy ilyen kis országnak milyen lehetősége van a jó lét növelésére úgy, hogy megszabaduljon mindennemű külföldi üzleti és politikai függőségtől?

- Ebben a tekintetben Magyarországnak tragikusan óriási tartalékai vannak. Az egész rendszerváltás úgy ment végbe 89’ után, hogy az országot odadobták a külföldi befektetőknek.

Tehát bőven van tartalékunk abban, hogy részben megpróbáljuk a saját termelőkapacitásainkat a meglévő tudással, a meglévő termelési kultúrával újjáépíteni.

Ezért szalasztott el óriási lehetőséget az elmúlt egy évben, a Great Lockdown alatt a magyar kormány.

Másrészt segíthetünk a helyi gazdaság ösztönzésével. A tavalyi karantén megmutatta, hogy egy ország, amelyik még kelet-európai viszonylatban is nagyon kitett a globális ellátó láncoknak, ott milyen ellátási zavarokat okozhat egy ekkora lezárás, mint amit tavaly megéltünk.

De egyben a lehetőséget is mutatja, mert abban a pillanatban, hogy maszktól kezdve élesztőn át a wc papírig Magyarország önellátó, akkor nem csak karantén esetén nem kell sorban állni, hanem kiderül, hogy mégsem vagyunk annyira rászorulva az importra. Az az ország amelyik csökkenteni tudja az import-függőségét, az növelni tudja a szuverenitását, az önrendelkezését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Bárándy Péter: Ez a hatalom erkölcsileg megsemmisül, ki fog csúszni a társadalom a jogi szabályozás alól
A volt igazságügyi miniszter szerint a gyülekezési szabadság korlátozásával az alkotmányos szöveg szembemegy az alkotmányossággal. A társadalmi mozgások kiszámíthatatlanná válnak, ami az állami működés végső stádiuma.


Sulyok Tamás köztársasági elnök szinte azonnal aláírta a Pride betiltását lehetővé tevő jogszabálymódosítást, arra hivatkozva, hogy a korlátozás szerinte „a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti”. Az Alkotmánybíróság volt elnöke abban sem látott kivetnivalót, hogy magáról az alkotmánymódosításról, amire a törvénymódosítás hivatkozik, még nem is szavaztak. Az új szabályozás értelmében akár 200 ezer forintra bírságolhatnak mindenkit, aki részt vesz a Pride-on, és arcfelismerő rendszerrel azonosíthatják a szabálysértőket. Orbán Viktor szerda este azt mondta, senkit sem tartóztanak majd le, de a bírságot be kell fizetni.

Ha az Alaptörvénymódosítást is elfogadják, akkor az kimondja majd, hogy a gyermekek védelme minden más alapjogot megelőz, beleértve például a gyülekezési szabadságot, a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot vagy épp a tulajdonhoz való jogot. Egyetlen kivétel lesz, az élethez való jog. Milyen következményei lesznek mindennek a magyar jogállamra és az igazsságszolgáltatásra? Erről beszélgettünk Bárándy Péter ügyvéddel, volt igazságügyminiszterrel.

– Hogyan jutottunk el ide?

– Két szálon induljunk el. Az egyik az alaptörvény 15. tervezett módosítása, amiben szörnyű dolgok vannak, többek közt a gyermekekre vonatkozó rendelkezés. Ez a jelenlegi alaptörvényben is szó szerint benne van, ezt egészítené ki azzal a módosítás, hogy ez a jog minden egyéb alapjogot megelőz. Az alaptörvény Szabadság és felelősség című részében vannak felsorolva az alapvető emberi jogok. Ugyanez a rész azzal kezdődik, hogy az állam elsődleges feladata ezeknek a biztosítása. Tehát ez egy állami felelősség.

Tovább megyek: ezek az alapjogok nincsenek sorrendbe szedve,

csak az Alkotmánybíróság hivatott arra, hogy adott szituációban a határozatával kijelölje szükségességi és arányossági, célszerűségi teszt alapján, hogy az egyik alapjog érvényesülése érdekében a másik alapjog korlátozható-e, és ha igen, akkor mennyire.

Tehát az alapjogok összemérésének ez az egyetlen módja. Ehhez képest nem lehet kijelölni egy alapjogot, amely az élethez való jog kivételével mindegyiket megelőzi. Mert ez mindig szituációnként vizsgálandó. Itt például ezt a szituációt össze kellene mérnie az Alkotmánybíróságnak a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadsággal, valamint a gyermekvédelemmel. És egy rendesen működő Alkotmánybíróság erre mondana valamit. A magyarországi persze nem az, de a struktúrában az Alkotmánybíróság lenne az, amelyik hivatott ezt kezelni. Ezt a tervezett alaptörvény-módosítás felborítja. És ez ellentétes az alkotmányossággal. Ez hosszú téma, ebbe én most nem megyek bele, annyi a lényeg, hogy az alkotmány, illetve az alaptörvény szövegén felül van egy alkotmányosság, ami a törvényi szövegnél magasabb rendű kívánalomrendszer. Ez az egyik vonulat. A másik vonulat az, hogy most hoztak botrányos módon egy, a gyülekezésre vonatkozó törvényt.

Ezt nem lehet jogalkotásnak minősíteni, mert néhány egyszerű képviselő terjesztette elő, kikerülve a közigazgatási és társadalmi egyeztetést, az igazságügyi minisztériumi munkát, mindent, amit a jogalkotási törvény, mint kötelező utat előír.

Ez mindig fáj, de akkor, amikor egy alapjogot korlátozó törvénymódosítás történik ilyen módon, hogy mezítlábas képviselők benyújtanak valamit, és azt másnap elfogadja a parlamenti kétharmad, akkor ez körülrajzolja azt a borzalmat, ami a jelenlegi gyakorlat. A tartalma ennek a törvénynek pedig azt jelenti, hogy áttörtük azt a falat, amely a véleményalkotás, véleménynyilvánítás, gyülekezés szabadságát alapjognak, alapvető demokratikus értéknek tekintve védi. Innen csak az várható, hogy a gyülekezési jogot, a véleménynyilvánítás jogát különböző szintű, rendű, rangú szabályozásokkal fogják korlátozni. Mert itt ez azt jelenti, hogy magát a bejelentett tüntetést megtilthatja a hatóság, ha úgy ítéli meg, hogy ez a gyermekjogok Fidesz általi, a mostani hatalom általi értelmezését sérti.

– Nem kellene szakmai bizonyítás, hogy mennyiben sérti a gyermekjogokat egy utcai vonulás?

– Ha majd a hatóság, a rendőrség betiltja, akkor lesz egy bírósági eljárás, de addigra lejár az egésznek az érdekessége. És a rendőrség, a bíróság alapvetően nem arra hivatott, hogy a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja, hanem azt kell vizsgálniuk, hogy a jogszabály mit ír, és ez az életbeli szituációhoz hogyan idomul.

– Nem inkább szakmai, pszichológiai és pedagógiai kérdés, hogy a gyermekekre valóban ártalmas-e egy ilyen rendezvény megtartása?

– Persze. Csak innen már kicsúszik az egész a rendes kerékvágásból, amikor a rendőrség majd ezt mérlegeli. Az volt és az a helyes határ, hogy engedélyezek mindent, ami nem bűncselekmény megvalósítására irányul. A helyszínen feloszlatom, ha ott bűncselekményt kezdenek el megvalósítani. Na most ez nem bűncselekmény, persze csináltak belőle egy szabálysértést mindenesetre, de az nem a Pride tüntetésre vonatkozik, hanem a tüntetésre, amit ilyen módon betiltanak. Mindannyian tudjuk, hogy ez a Pride tüntetés megakadályozására irányul.

Ezzel néhány szavazatot szeretnének vásárolni, ennek oltárán pedig feláldozzák az alkotmányosságot, feláldozzák a gyülekezés szabadságának szentségét.

Ha ilyet tesznek néhány szavazat reménybeli megvásárlása érdekében, akkor nagyon szomorú időszaknak nézünk elébe. Itt van az alkotmány, ami igazából nincs, de hát van ez az eszkábált tákolmány. Ennek a szövege fölött ott kellene lebegnie az alkotmányosság szellemének. Innen értelmezve, ha az alkotmányos szöveg alkotmányellenes lesz, azaz az alkotmányossággal szembemegy, mint ahogy például most történik, akkor az élet különböző területeit szabályozó joganyagban óriási pusztítást végez, ami még rengeteg bajt fog okozni.

– Vagy inkább arról van szó, hogy nem néhány, hanem nagyon sok szavazatot akarnak úgy szerezni, hogy a jelenleg fellépő legnagyobb ellenzéki pártot akarják ezzel provokálni? Nem egy politikai provokáció ez az egész?

– Biztos van egy ilyen szándék is ebben. De akkor is, a magyarra fordítása ennek az egész szövevénynek az, hogy korlátozták a gyülekezési jogot. Nem lényeges, hogy LMBTQ vagy nem LMBTQ. Ha egyszer áttörtünk valamit, akkor az át van törve.

Ráadásul, mivel az alaptörvényt csak most fogják módosítani, jelenleg ez a kihirdetett törvény kifejezetten az ő alaptörvényükkel is ellentétes.

Tehát ha most az Alkotmánybíróság elkezdene vizsgálódni, muszáj lenne megállapítania, hogy jelenleg ez a szabályozás ellentétes az alaptörvénnyel. Ezzel szemben az Alkotmánybíróság eddigi elnöke, aki most a köztársasági elnök, azonnal aláírta.

– Most 2025 márciusa van. A választások várhatóan több mint egy év múlva lesznek. Ezzel a tempóval mire számítsunk, mi történhet addig?

– Nézze, én attól tartok, hogy ez a hatalom erkölcsileg megsemmisül. Ez látható a szóhasználatban, hogy visszautaljak például a március 15-i beszédre, erre a típusú törvényalkotásra, annak a technikájára, annak a tartalmára.

Ki fog csúszni a társadalom a jogi szabályozás alól. Olyanná válik ez a jog, ami már önmaga tagadása. Ez párosul a hatalom erkölcsi megsemmisülésével,

ami elkezdődött az államhoz visszakötött egyház keretein belül indult erkölcsi botrányokkal, és pontosan az államhoz kötődés miatt ezek az egyházi botrányok közvetlenül a kormányzat, a hatalom, a politikai hatalom erkölcsi megsemmisülését fogják okozni.

– Karácsony Gergely azt mondta, hogy lesz Pride, talán a legnagyobb. Hogyan lehet ügyesen kikerülni ezeket a rendelkezéseket? Magánterületté nyilvánítani azt a területet, ahol megtartják a Pride-ot?

– Nem lehet az Andrássy utat magánterületté nyilvánítani.

– A Múzeumkert elé azért nem engedtek be mindenkit, mert azt mondták, hogy ez egy magánrendezvény. Ilyen módon nem lehet valahogyan meghekkelni ezt a dolgot?

– Jogilag nem hiszem, de hát most épp arról beszéltünk az elmúlt percekben, hogy a jog már nem önazonos. Tehát innen a társadalmi mozgások meglehetősen kiszámíthatatlanná válnak, ami az állami működés végső stádiuma.

– Ott lesz-e ön az idei 30. Pride-on?

– Én eddig soha nem voltam ott, mert nem vagyok ebben érintett. Ez nem egy negatív tartalmú kijelentés, egyszerűen nem vagyok benne érdekelve.

De így, ami történt, már azt hiszem, hogy érdekelve vagyok benne.

Mert így arról van szó, hogy szabad-e véleményt nyilvánítani és szabad-e gyülekezni. Ez a dolog lényege, és teljesen mindegy, hogy mi a tárgya a gyülekezésnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Raskó György: Van olyan boltos, aki egy nap alatt 600 ezer forintot veszített az árrésstopon
Tízezres nagyságrendben fognak tönkremenni a vidéki, magyar kisboltok – mondja a szakértő. Raskó György szerint az árrésstop miatt a piac még nagyobb részét szerzik meg a külföldi láncok, de náluk meg megdrágul például a mosópor vagy a vécépapír.


A kormány büszkén jelentette be, hogy 29 termék ára 50 százalékkal is csökkent az árrésstop hatására. A termékek szélesebb körét nézve ennél kisebb az árcsökkenés, de tény, hogy érzékelhető az árrésstop hatása a boltokban. Viszont több áruházlánc is mennyiségi korlátozást vezetett be, a CBA szóvivője pedig arról beszélt, hogy az új rendszer hosszú távon visszafordíthatatlan károkat okoz a kereskedelemben. A kisebb, jellemzően magyar tulajdonú boltok kerültek a legnagyobb bajba.

Mik az első néhány nap tapasztalatai, és meddig tartható fenn ez az intézkedés, ami a kormány eddigi kommunikációja szerint legalább május végéig tart? Raskó György agrárközgazdásszal beszélgettünk.

– Lehet érezni az árrés-stop hatását?

– Igen. Elsősorban a tejtermékeknél volt nagy az árrés, ott látványosan változtak az árak. A zöldségek közül is jó pár, például a paradicsom egyértelműen olcsóbb lett, tehát vannak látható jelei az intézkedésnek.

– Sokan arra panaszkodnak, hogy ebből a 10 százalékból nem tudják kigazdálkodni a rezsit és a költségeiket. Más termékekre szétteríthető ez a veszteség? Látni is erre jeleket?

– Most még nem, egyelőre mindenki csak tanulgatja, hogy körülbelül mire áll be a piac. Egy konkrét pontra, egy nagyjából 300 négyzetméter alapterületű, tehát középkategóriás szupermarketre vannak adataim. Ez a bolt egyébként egy lánc része. Ott

egy nap alatt az árrésstopból adódó veszteség meghaladta a 600 ezer forintot.

Egy ilyen nap még oké, de ez minden nap újratermelődik, ráadásul éppen nem a hétfő az igazán erős nap, pénteken ez felmehet millió fölé is. Gondoljuk végig, hogy csak egy hónap alatt, alsó hangon 15 millió forint veszteséget hoz össze ez a rendelkezés. Ezt rövid ideig lehet finanszírozni, de a rendelet hatálya május 31-én jár le. Ha akkor nem szüntetik meg, akkor olyan elképesztő veszteségek lesznek a magyar élelmiszer-kiskereskedelemben, hogy nagyon sok bolt tönkre fog menni.

– Maradjunk ennél a közepes alapterületű, 300 négyzetméteres boltnál. Ha megpróbálják kompenzálni ezt a veszteséget, reális egy ekkora üzlet árukészletére átterhelni?

– Egy részét lehet, de az egészet biztosan nem.

– Mennyi volt eddig egy ilyen boltnak a tiszta nyeresége? Tehát mivel kell szembeállítani ezt a körülbelül 15 millió forintot?

– Egy ekkora boltnak 1% körüli lehet a nyeresége a forgalom arányában.

– Mekkora forgalomról beszélünk?

– Éves szinten egymilliárd forint körüli forgalomról van szó.

– Ez durván tízmillió forint, amit szembeállítva a tizenöttel, nettó ötmillió forint veszteséget jelent.

– Igen, havonta.

– Tehát mindenképpen áremelkedésnek kell jönnie, ha nem akarják lehúzni a rolót?

– Nem tud mit csinálni. Azt nem veszi figyelembe a kormány, hogy az élelmiszer-kereskedelem nem olyan, mint például a benzin- vagy a gázolaj-kereskedelem, vagy a műszaki cikkek forgalmazása.

Ezekkel a termékekkel foglalkozni kell, hűteni, mélyhűteni kell, a lejáró szavatosságú termékeket a lejárati idő előtt le kell szedni a polcokról és meg kell semmisíteni.

Egy színes tévé ott állhat egy hónapig, akár egy évig is, hozzá se kell nyúlni, de itt nincs mese: ha lejárt a szavatosság, azt el kell távolítani. Vagy például a húspultnál ott kell valakinek állnia egész nap. Annak munkabére van. De nem is sorolom tovább. Az viszont tény, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben a 20% körüli költség a jellemző. Tehát ha 10 százalék a megengedett árrés, az azt jelenti, hogy a másik 10 százalékot elbukta a boltos, és próbál játszani.

A nagy szupermarketek vagy a hipermarketek simán át fogják a veszteséget terhelni például a gumiabroncsra, a háztartási vegyi cikkekre, a vécépapírra, és amire még tudják.

Viszont minél kisebb alapterületű egy bolt, és minél inkább az élelmiszerforgalmazás a jellemző rá, annál rosszabb helyzetben van.

– Mit lehet ez ellen tenni?

– Ez reménytelen. Mondtam korábban, hogy a Lidl és az Aldi lesznek ennek a nyertesei. Ők is csak hosszú távon, rövid távon ők sem, mert most ez nekik is brutális veszteség, de ugyanakkor megszerzik a piacot. A magyar független boltok pedig mennek a levesbe.

– A nagy láncok pedig arra panaszkodnak, hogy a kisboltosok, melyeknek egymilliárd alatti a forgalma, rájöttek, hogy a nagy boltokban most olcsón be tudnak szerezni ilyen cikkeket, és elkezdtek onnan vásárolni nagyobb tételben. Ezért mennyiségi korlátozást vezettek be, illetve áfás számlára nem adnak ki ilyen termékeket.

– Nem lehet olyan hülye egy lánc, hogy a viszonteladók veszteségét ő fizesse ki. Ez teljesen nonszensz gondolkodás. Ilyen nincs, hogy egyes szereplők finanszírozzák más boltok jövedelmét a saját veszteségükből. Ezt lehet játszani, de hosszú távon ez nem működik.

– A kisebb boltok, amelyekre nem vonatkozik ez az árrésszabályozás, kénytelenek árat csökkenteni, vagy eleve, mivel kisebb a rezsijük, olcsóbban tudták eddig is adni ezeket a termékeket?

– Mindent drágábban adtak.

– Akkor viszont hiába kaptak mentességet, ha nem akarnak csődbe menni, nekik is lejjebb kell vinni az árakat, ha azt akarják, hogy náluk is vásároljanak.

– Ebből is látszik, hogy ez egy politikai akció, amelynek semmi köze a gazdasági ésszerűséghez. Ez a propaganda része, semmi másról nincs szó. Választás lesz jövőre, ezért a kormánypropaganda már most sulykolja, hogy lám,

a kormány a sötétben bujkáló, kapzsi kereskedőkkel szemben a nép érdekében lép fel.

Erről szól ez a történet a médián és a propagandán keresztül.

– A kormány szívéhez közel álló CBA üzletlánc szóvivője azt mondta, ha az új rendelkezés hosszú távon fennmarad, visszafordíthatatlan károkat okoz. Úgy látszik, a kedvezményezettnek gondolt üzleteket sem segíti ez az intézkedés.

– Sőt, paradox módon őket sújtja a legjobban.

– Mennyiben?

– A kínált árucikkek száma kevés ahhoz, hogy szét lehessen teríteni az árrést. Ha benne vannak az árrésstopos körben, mert vállalati alapon működnek, az a baj, ha meg függetlenek, akkor az a baj. Tehát mindkét esetben rosszul járnak, mert a kereskedőket, különböző mértékben ugyan, de valójában az sújtja, hogy a kormánynak politikai elképzelései vannak.

Ugyanez történt az árstopnál is, és most az árrés befagyasztásával is a kiskereskedelemmel fizettetik meg az intézkedés árát.

Az is tarthatatlan ötlet, hogy a boltoknak fenn kell tartaniuk a saját márkás és a gyártói márkás termékek arányát. Ez az előírás abból fakad, hogy a saját márkás termékeknél a kisebb árrés mellett is van nyereség. A gyártói márkás termékekre pedig a kereskedők eddig nagyobb árrést tettek, ami az árstop miatt most nem lehetséges, így azt is le kell vinni 10%-ra. Ez viszont akkora veszteséget okozna a kereskedőknek, hogy biztosan inkább a saját márkás termékeik körét bővítenék. Azt pedig biztosan nem fogják megtenni, amit a kormány gondol, hogy majd a kereskedő azt mondja a nyugdíjas Mari néninek:

„Mari néni, ott van a Pick szalámi, azt vigye, ne a márkajelzés nélkülit, mert nekem elő van írva, hogy magának most Pick szalámit kell vásárolnia.”

Ez abszurd lenne, főleg egy olyan országban, ahol a magyar társadalom döntő hányada az olcsóbb terméket keresi.

– Romlandó áruk esetében ez azt jelenti, hogy azokat időnként le kell venni a polcról és ki kell dobni. Tehát ez a rendelkezés még plusz veszteséget is jelent?

– Igen.

– Mi lehet ennek a következménye?

– Ezután még inkább a diszkontláncokba fognak menni vásárolni az emberek. A diszkontláncoknak ez előnyt jelent, mert ott olyan nagy mennyiségű vásárlás történik, hogy emiatt a fajlagos üzemeltetési költségek jóval kisebbek lesznek az eladott termékre vetítve, és így még mindig van nyereségük.

– Mi lesz akkor, ha erre még rájön a nyugdíjasok által visszaigényelhető élelmiszer-áfa rendszere?

– Totális káosz lesz Magyarországon.

– Meddig lehet fenntartani ezt az intézkedést anélkül, hogy visszavonhatatlan, jóvátehetetlen károkat ne szenvedjen a kiskereskedelem?

– Ez láthatóan nem érdekli a kormányt. Az a vélekedés, hogy a multik olyan erősek, hogy a végtelenségig lehet őket fejni, vagy legalábbis a következő országgyűlési választásig mindenképpen. Utána majd meglátjuk, mi történik. Pillanatnyilag ez a politika. A 2022 óta tönkrement, több mint 20 ezer független vegyesbolt, amely élelmiszert forgalmazott, láthatóan nem érdekelte a kormányt.

Most megint tízezres nagyságrendben fognak tönkremenni kisboltok, és ez sem számít.

Most más szempontok láthatóan fontosabbak. Ez abból a filozófiából fakad, hogy Magyarországon a kereskedő a népmesékben is a legutálatosabb alak volt. Miközben az arab országokban a kereskedő tiszteletre méltó ember, Kínában úgyszintén, addig Magyarországon a kereskedő az a gaz, árdrágító, uzsorás, és sorolhatnám tovább. Népmesei szinten ez van beépülve a magyar emberek tudatába.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
New York Times: A gazdasági gondok megroppantották Orbán Viktor népszerűségét a jövő évi választások előtt
Az amerikai lap szerint a magyar miniszterelnök nem tudta megfékezni az inflációt, és most a politikai veszélyt érezve az árak korlátozásával próbálkozik. Ezek a lépések azonban a kritikusok szerint a kommunista tervgazdaságot idézik.


A New York Times terjedelmes cikkben foglalkozik a magyarországi árkorlátozásokkal. A lap szerint Orbán Viktor az inflációt olyan módszerekkel próbálja megfékezni, amelyek kritikusai szerint a kommunista tervgazdaságot idézik.

Megszólal például Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, aki úgy fogalmaz: „A gulyáskommunizmus helyett gulyáskapitalizmust kaptunk.”

A New York Times szerint a gazdasági gondok megroppantották Orbán Viktor népszerűségét a jövő évi választások előtt, amelyeket egyes közvélemény-kutatások szerint a Fidesz el is veszíthet Magyar Péterrel szemben.

Azt írják, Magyar Péter gyorsan az országos politika meghatározó szereplőjévé vált, és mozgalmát arra építette, hogy elítéli Orbán Viktort a „megélhetési válság” miatt, valamint őt hibáztatja az akadozó közszolgáltatásokért, és a miniszterelnök rokonai, valamint politikai szövetségesei által irányított vállalkozások helyzetbe hozásáért.

A lap szerint a miniszterelnök eddig sikeresen elhárította a gazdaság helyzetével és a korrupcióval kapcsolatos kritikákat azzal, hogy a magas árakért az ukrajnai háborút okolta, és a közvélemény figyelmét más problémák felé terelte, például az illegális bevándorlásról beszélt, vagy hamisan azzal vádolta az Európai Uniót, hogy transzneművé vagy meleggé akarja tenni a magyar gyerekeket.

De a New York Times-ban a Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston is elismerte, hogy az ukrajnai háború vagy az illegális bevándorlás már nem foglalkoztatja annyira a magyar szavazókat.

„Az infláció most messze a legfontosabb téma” – mondta Mráz.

Hozzátette, hogy a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a Fidesz továbbra is masszívan vezet Magyar Péterrel szemben, de gazdaságilag sebezhető.

Ennek ellenére Orbán Viktor a lap szerint továbbra is próbálja elterelni a figyelmet, például a gyülekezési törvény keddi módosításával, amivel betiltják a Pride felvonulásokat.

„De a gazdasági realitások elől nincs menekvés” - fogalmaz a New York Times.

Idézik a GKI egyik felmérését, ami szerint a vállalkozói bizalmi index 50 hónapos mélypontra süllyedt. A hivatalos adatok szerint a magyar élelmiszerárak februárban 7,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, és az elmúlt öt évben több mint 80 százalékkal emelkedtek. Az ING Bank elemzése szerint ez a növekedés drámaian megterheli a háztartásokat. A kormány képtelen megfékezni az inflációt, ami ismét a legmagasabb az Európai Unióban, 5,6%.

A magyar miniszterelnök az amerikai lap szerint az elmúlt években nagy népszerűségre tett szert az amerikai konzervatívok és Donald Trump körében is azzal, hogy évek óta harcol az általa „migrációs őrületnek”, „woke-vírusnak” és „genderőrületnek” nevezett jelenségek ellen. Most azonban a politikai veszélyt érezve olyan lépésre szánta el magát, ami eltér a hagyományos konzervatív elvektől, miszerint az államnak távol kell maradnia a piacgazdaságtól: korlátozza az alapvető élelmiszerek árát.

A lap beszámolója szerint Orbán Viktor az inflációért a boltokat hibáztatja, amelyek közül a legnagyobbak külföldi tulajdonban vannak, mint például a brit Tesco és az osztrák Spar. A szupermarketeket azzal vádolja, hogy túlárazzák az alapvető termékeket, különösen a tojást és a vajat. Megoldásként 30 terméknél maximálta a boltok árrését, ami nem lehet nagyobb 10 százaléknál.

Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Központjának vezetője ugyanakkor New York Times-nak azt mondta, hogy Orbán Viktor valószínűleg nem fog ellenőröket küldeni a boltokba, hogy megbüntesse azokat a kereskedőket, akik nem csökkentették az áraikat. „A szocializmus nyilvánvalóan nem működik” – mondta. „És Kelet-Európa ezt jobban tudja, mint bárki más.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Nyáry Krisztián: A Farm VIP szereplőire rákeresve ezerszer több nemi szervet talál egy kiskorú a neten, mint amennyi a Pride-on bármikor megfigyelhető volt
Az író az Origo egyik cikkét olvasgatva jutott arra a megállapításra, hogy a TV2 reality-jében másképp értelmezik a gyermekvédelmet, mint ahogy a Pride betiltását szorgalmazó törvényt megszavazó országgyűlési képviselők.


A gyermekvédelemről és a Pride betiltásáról osztotta meg a gondolatait Nyáry Krisztián a Facebookon. Az író messziről indul: az Origo egyik cikkét idézi fel, ami a TV2-n futó Farm VIP című reality aktuális eseményeit tárgyalta.

„A 12 éven felüliek számára főműsoridőben sugárzott sorozat főszereplői azonban azt bizonyítják, hogy tévétársaságnál vagy egy önmagát ügyesen álcázó, máig harcoló liberális szabadcsapat mesterkedik az ártatlan nézők átnevelésén, vagy rájuk teljesen más törvények vonatkoznak” – állapítja meg a posztban Nyáry, aki nem sokat ismert a szereplők közül, ezért rájuk keresett az interneten.

„A kieséses rendszerben vetélkedő celebritások között – mások mellett – van gyakorló női pornósztár, nyugalmazott "erotikus modell", visszavonult meleg pornós, néhány ún. pléjmét, és pár egykori valóságshow-szereplő a bevállalósabb fajtából” – teszi hozzá az irodalomtörténész, majd hozzáteszi:

„Ha este 8-kor egy kiskorú néző bármelyikük nevére rákeres a neten, ezerszer több nemi szervet, alaposan dokumentált hetero- és homoszexuális aktust talál, mint amennyi a Pride-on bármikor megfigyelhető volt. De még annál is többet, mint amennyi a gyülekezési törvény módosítását (értsd: korlátozását) megszavazó képviselők legvadabb álmaiban a Pride-ról megjelenik”

– zárja a bejegyzést Nyáry Krisztián, utalva a hétfőn a parlamentben elfogadott, a Pride betiltását célzó törvényre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: