SZEMPONT
A Rovatból

Rezsiemelés: díjemeléssel, módosított költségvetéssel, rendkívüli közgyűlésekkel készülnek a társasházak

Nem elképzelhetetlen, hogy másfélszeresére növekszik a közös költség. Persze csak akkor, ha megszavazzák a lakók. Ha nem, megindulhat a társasházak lepusztulása.

Link másolása

Hogyan lehet igazságosan elosztani a társasházakban a növekvő rezsiköltségeket? Számít-e, ha valaki korábban kicseréltette a saját lakásában a nyílászárókat, ha egyszer egyetlen, közös számla van? Figyelembe veszik-e, hányan élnek egy lakásban? Hogyan érvényesíthető a nagycsaládosoknak járó többletfogyasztási kedvezmény egy 20-30 lakásos, egy mérővel mért társasházban? Össze lehet-e a nyári szabadságok alatt hívni a közgyűléseket, és ha kevesen jönnek el, legitimek lesznek-e az ott született, húsbavágó döntések? Meddig maradhatnak ki a rezsiemelésből a távhős lakásokban élők? Mennyivel növelik meg a társasházak költségét a katából kieső, és emiatt áremelésre kényszerülő szerelők, festők, liftkarbantartók, egyáltalán, hajlandóak lesznek-e olyan munkákat is elvállalni, ahová biztosan számlát kell adniuk? Rengeteg a kérdés, kevés a válasz. Társasházi szakemberekkel beszélgettem.

Garami Anna, közös képviselő

– A kollégákkal már dolgozunk azon, hogyan tudjuk zökkenőmentessé tenni az átállást. Vannak olyan feladatok, amiket augusztus közepéig el kell végeznünk, viszont a rendelet meg múlt héten jött ki.

Van olyan kollégánk, aki a szabadságáról jött vissza, a nyaralását volt kénytelen elhalasztani.

És nemcsak az adminisztratív munka, a számítások jelentenek gondot, de például közvetíteni is kell. Az eddigi jó szakembereket, akik mostanáig katás számlát adtak, valahogy rá kell bírni, hogy más vállalkozási formában, de maradjanak.

– Milyen buktatók lehetnek?

– A társasház egy nagy, energetikailag is összefüggő rendszer. A közösen megfizetendő energiaköltség esetében például, hiába takarékoskodik az egyik lakó, ha a másik a nyitott ablakon engedi ki a meleget, amit a központi kazán megtermelt. Itt hogyan tudunk igazságosak lenni? És tudni kell, hogy a közös költség az, amit utoljára fizetnek meg a lakók. A nem fizető lakó helyett is a többiek állják a költségeket, s ha behajtásra kerül a sor, akkor a behajtás költségeit is a közösből kell fizetni.

– Ha rendesen is fizetik, hogyan tudják felosztani a kétféle díjszabást igazságosan a lakók között? Egy nagyon kicsi lakás lehet, hogy önmagában nem is lépi túl a kvótáját, míg egy nagyobb pedig fölé kerülhet, ezáltal megugrik a fűtési díja. Van erre igazságos módszer?

– Ha nincs egyedi mérés, csak a légköbméter maradhat ez egyetlen megoldás.

– Tehát megtörténhet, hogy kiugró különbségek lesznek házon belül a költségek elosztásában?

– Előfordulhat. De a konkrét elszámolást, az esetleges kedvezményeket, illetve az igazságosság szempontjai figyelembe vevő megoldásokat mi csak előkészítjük. Hogy konkrétan a lakók mit és hogyan döntenek a közgyűlésen az rajtuk múlik.

– Mit érzékelnek a lakók irányából?

– Elkezdtek ötleteket mondani, hol lehetne spórolni. Például az éjszakai vészvilágítást kapcsoljuk le. Vagy a lépcsőházakat szellőztető ventilátort vagy kapcsoljuk le, vagy működtessük ritkábban. Jó vagy rossz ötleteket mondanak, de érezhető, hogy ezen gondolkodnak. Nagyon aggódnak.

Nincs elég információjuk, féltik a megélhetésüket, különösen a téli hónapokban.

Volt, aki összekeverte a saját villanyszámláját a házéval, más meg távfűtött lakásban lakik, de azt mondta, inkább venne egy kályhát. Nem megfelelő a tájékoztatás. Mi igyekszünk segíteni konkrét információkkal a megbeszéléseken.

– Pedig éppen a távfűtést nem érinti az energiaár-emelés...

– Igen, de kételkednek. Nem hisznek el már semmit. Azt mondják, „miért éppen mi maradnánk ki belőle?”.

– Most jól járnak a panelprogramos házak?

– Igen is, meg nem is. A fűtésen sokat spórolnak, az biztos. Ám itt a távfűtés miatt jelenleg nem fogják a lakók ezt érzékelni. Sajnos a panelprogram két éve lezárult, jelenleg a kormánynak nincs pénze, a lakóknak még annyi sem.

– Akkor itt nem is várható szemléletváltás. A fűtés továbbra is jön a csövön, nem érdekeltek mondjuk egy jobb ablak vagy egy szigetelés felrakásában...

– A fűtésnél lehet így lesz. De az áramnál már más a helyzet. A liftek például áramot fogyasztanak, mint ahogy a ház szellőzőrendszere, világítása is.

– A központi kazános házaknak viszont fontos lenne a szigetelés.

– Most csináltam egy háznak a teljes energetikai felújítását. Ez egy EU-s pályázat volt, sok év kellett hozzá, előtakarékosság, pályázatok megírása. Ehhez például közös költséget is kellett emelni. De végül is sikerült. Tehát vannak más források is, amiket ki kell használni, csak figyelni kell a lehetőségeket és végig kell vinni.

– Ott most biztosan örülnek, mert jelentősen lerövidülhetett a megtérülési idő az új árak mellett.

– Igen. Azon gondolkodunk, hogy telepítsünk-e napkollektort a nyári hónapok melegvíz fogyasztásának biztosítására.

Czabarka Mihály társasház-felújítási stratéga

– Rengeteg társasházkezelővel, képviselővel van tapasztalatom, és rengeteg kérdés, félelem merül fel a beszélgetéseink során. Például volt ez a rezsicsökkentésnek nevezett politikai termék, ahol előírták, hogy a rezsicsökkentés általi megtakarítást a közös képviselőnek ki kellett hirdetnie és a beszámolóban társasházi közgyűlésnek el kellett fogadnia.

Itt csupán az volt a szépséghiba, hogy ez tényleges megtakarításként csupán az első évben jelentkezett, mert a további években már a csökkentett árral terveztek a házak eleve, tehát nem jelentkezett valódi megtakarítás, amit fel lehetett volna osztani.

Ez csak egy PR tevékenység volt, amit elvégeztettek a közös képviselőkkel. Ráadásul most kiderült, hogy ezek a számok még igazak sem voltak.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása, 2013 (részletek)

„43/A. § (1) A közös képviselő vagy az intézőbizottság - többletdíjazás felszámítása nélkül - a rezsicsökkentések végrehajtásához kapcsolódóan tájékoztatja a tulajdonostársa(ka)t

a) minden hónap 15. napjáig, legalább 45 nap időtartamra kifüggesztve - az 1. mellékletben meghatározott formában és tartalommal - írásban, figyelemfelkeltő és a fogyasztók által jól látható módon elhelyezett hirdetmény útján a közös tulajdonú épületrészeket érintő, valamint a 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közüzemi szolgáltatások díjai vonatkozásában a rezsicsökkentések eredményeként a társasház tekintetében jelentkező megtakarításokról költségnemenkénti bontásban,

(...)

(6) Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja az (1) bekezdésben foglaltak megsértését, a kiszabott fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére a közös képviselő vagy az intézőbizottság köteles, a társasházat helytállási kötelezettség nem terheli. A bírság megfizetéséért az intézőbizottság tagjainak felelőssége egyetemleges.

A társasházkezelőknek eddig volt egy bevett éves munkaterve, működési ciklusa. A tavaszi időszakban, a beszámolók elkészítése után tartották meg a közgyűléseiket és utána, nyár elejétől kezdődhetett a döntések végrehajtása, például a felújítások kivitelezése. Ezt a Covid felborította, mert két éven keresztül sem lehetett év közben közgyűlést tartani, ezeket egy nyári szűk ablakban lehetett megtartani. Idén meg a rezsiemelés és a KATA atombombája borít fel mindent, újra nyári közgyűléseket kell tartani. Nyári szünet van, szabadságon vannak az emberek. Az eleve alacsony tulajdonosi érdeklődés megkérdőjelezi, hogy szabad-e egyáltalán ilyenkor közgyűléseket tartani?

Megnehezíti a helyzetünket, hogy nemcsak az időzítés a rossz, de információink is alig vannak, egymástól kérdezgetik a társasházkezelők, hogy most akkor hogy lesz, mint lesz? További gond, hogy amíg a társasházak éves költségvetésekkel dolgoznak, ezeket az energiaárakat decemberig rögzítették, ami után felülvizsgálják. Ezek szerint előfordulhat, hogy háromhavonta változtatni kell a költségvetésen?

– Hogyan lehet igazságosan elosztani a költségeket, van-e erre terv, javaslat, algoritmus?

– A költségosztásnak vannak szabályai, melyeket a társasházak a Szervezeti és Működési Szabályzatukban rögzítenek. Egy ilyen változásnál nyilván az is változik, tehát itt ezeket a szabályokat is mind módosítani kell. Az sem tiszta, hogy, hogyan jelenthető be, hogyan jelenik meg és számolható el, ha az egyik fogyasztó nagycsaládossá válik?

– Társasházaknál mennyire lehet út az energetikai korszerűsítés?

– Nagyon megnőtt a napelem telepítésben gondolkozó társasházak száma. Olyan is előfordul, hogy valaki nem közös rendszerben, hanem egyedi megoldásokban gondolkozik; számukra még öt hónapig még elérhető az Otthonfelújítási Támogatás. Szóba kerülhet esetleg a közös fűtési rendszerről való leválás. Ilyenkor mérlegelni kell, hogy hogyan lehet ezt meglépni, egyáltalán meg lehet-e lépni, és a rendszerről leváló tulajdonosnak a későbbiekben részt kell-e vállalnia a közös fűtési rendszer karbantartásában, fenntartási költségeiben vagy sem?

Hiszen attól kezdve más arányban oszlanak meg a költségek, kérdés ilyenkor az, hogy kényszeríthet-e a leváló tulajdonos másokat arra, hogy onnantól kezdve ők egy főre esően több költséget vállaljanak? Ezek eldöntendő kérdések.

Nagyon hasznos a homlokzati hőszigetelés, vagy a tető, födém hőszigetelése, illetve a közös nyílászárók cseréje.

De hatékony megoldás adott esetben a régi közös kazán cseréje, a fűtési rendszer (hálózat)felújítása, strangok szabályozása, szelepek beépítése, és persze az egyedi mérésre való áttérés is.

– Miben gondolkozhat az, akinek például nem túl hatékony gázkonvektorai vannak?

– Sok lehetőség van. A legegyszerűbb egy jobb hatásfokú konvektor. De lehet akár parapetes minikazán, elektromos fűtés is. Ebben az esetben főképp a hőszivattyúra gondolok. Léteznek az ún. levegő-víz hőszivattyúk, amihez persze radiátorok kellenek (vagy padlófűtés), de egyszerűbb az ún. levegő-levegő típus. Ezeket szokták hűtő-fűtő klímáknak is nevezni, melyekhez a változatlan feltételek mellett kínált H-tarifa lehet az optimális anyagi megoldás is, hiszen egyenlőre annak az ára sem változott, akárcsak a távfűtésé.

– Mire figyeljen az a lakó, aki belevág egy korszerűsítésbe a társasházban?

– Fontos szempont az, hogy egy társasházban mindenről a közgyűlés dönt. Ha valaki egy közös fűtési rendszerben, ahol nincs költségosztás és a közgyűlés hozzájárulása nélkül cserélteti ki a nyílászáróit abban a reményben, hogy ezzel a saját rezsiköltségét csökkenti, nem biztos, hogy eléri a célját! Ugyanis itt arról van szó, hogy ha ő kevesebbet akar fizetni, akkor milyen módon lehet ezt kiszámolni? Ha nincs egyedi mérés, akkor előfordulhat, hogy változatlan fűtési költséget fizet.

Szóval az a legjobb, hogy egy ilyen beruházás előtt mindent tisztáz a társasházzal, azt is, hogy adott esetben mennyit fizet a beruházás után.

Valószínűleg energetikus szakember bevonására is lesz szükség. Ha ezt elmulasztja, és a többi tulajdonos leszavazza, hogy kevesebbet fizessen, megteheti, hogy bíróságon szerez érvényt az igazának, de ott is szakemberre lesz szüksége, és maga az eljárás sem olcsó. Jobb tehát mindenről időben közös döntést hozni.

De az az igazság, hogy energetikailag nagyon nehéz ezt pontosan kimérni. Ha valaki kicseréli a nyílászáróit, de a szomszédai nem, az ő melege a falakon keresztül a hidegebb lakások felé fog távozni, máris nem egyértelmű a nyereség. De ez arra is igaz, ha simán valaki letekeri a fűtést. Ilyenkor bizonyos szintig a szomszédai „fűtik” a hideg lakást is. Ezek mind buktatók. De dönthet a társasház a költségek megosztásáról és korrekciójáról, ehhez kell egy beruházás és ezt ki kell olvastatni évente többször, aminek szintén van díja. Emellett jogszabály rendelkezik, milyen korrekciókkal lehet figyelembe venni a kiolvasott nyers adatokat.

Ennél egyszerűbb a helyzet, ha valakinek egyedi fűtése van. Kicserélteti a nyílászáróját és a saját számlájában látja, mennyit spórolt meg, nincs közösködés. Elvileg. De persze az elválasztó falakon ugyanúgy átszivárog a meleg, tehát száz százalékosan igazságos megoldás nincsen.

Váradi Zoltán társasházkezelő

– Ez egy botrányos intézkedés. A lakóink egy része idézhetetlen módon kommentálja a történteket, mások kétségbe vannak esve. Azt mondják, hogy nem fogják tudni ezt kifizetni. Miközben konkrét számokat meg nem ismernek.

– Most önöknek is egy csomó dolga akadt. Hogy zajlik az átállás?

– Őszintén szólva, nem tudom.

A fórumainkon még nem jelentkezett senki egy elfogadható képlettel, hogy a kedvezményeket hogyan érvényesítsük.

A légköbméter vagy négyzetméter arányos elosztás mellett hogyan lehet a nagyobb családokat figyelembe venni, például. Persze jelenleg ez sem megy. Mi nem vagyunk hatóság, nem tudjuk ellenőrizni, valójában hányan élnek egy-egy lakásban.

– Hogyan tudják figyelembe venni egyedi mérés híján azt, ha valaki korábban kicseréltette az ablakait? Az ő fogyasztása akár 30%-al is kevesebb lehet.

– Nem tudom, őszinte leszek, fogalmam sincs.

– Tudom, hogy energetikailag rendkívül nagy a szórás, tehát ostoba lenne azt megkérdezni, hogy ez mekkora költségnövekedést jelent lakásonként. De esetleg egy tól-ig értéket tud mondani?

– 10-15% és akár 30-35% közöttire becsülhető, állapottól függően.

– Eddig kötelező volt kirakni a rezsicsökkentésből eredő megtakarítást közlő hirdetményt a társasházakban. Mit fognak augusztustól kirakni?

– Nagyon jó kérdés. Nem tudom.

– Hatályban maradt ez az előírás? Mert ha hatályos, akkor kötelező kirakniuk valamit...

– Ez a másik kérdés.

– Korábban voltak, akik leváltak a közös távfűtésről. A mostani rendelkezéseket nézve ez most nem tűnik jó biznisznek.

– Igen. De az meg érthetetlen, hogy a távhőt miért vették ki az áremelés alól. Ott is fogy az energia.

– Az energiaáremelés mellett a kata-szigorítás is kihívást jelent. Ha a két intézkedés hatásait összeadjuk, milyen arányú közös költség emelkedés várható a társasházaknál, nagyságrendileg?

– Erről elvileg szavazni kell, ráadásul nagyon gyorsan. Erre nálunk sem idő, sem energia nem lesz, mert nem egy épületet kezelünk. Nyilván egyetlen ház esetében meg lehetne oldani.

Az a kérdés, amit nem látunk tisztán, hogy ha egy kormányrendelet növeli meg a terheket, ezt egy közgyűlés ignorálhatja? És ha nemet mondanak, akkor mi lesz? Miből fogjuk a költségeket fizetni?

Már eddig is, az alacsony közös költségek miatt elmaradó felújítások következtében a társasházak műszaki állapota folyamatosan romlott. Így hát én azt látom, hogy a társasházaknak a jelenlegi szinthez képest plusz 50%-ot biztosan emelni kellene.

– Ez rengeteg pénz.

– Igen.

– Mi lesz, ha nem tudják ilyen arányban megemelni a közös költséget?

– A ház üzemeltetéséhez szükséges berendezések karbantartását el kell végezni. Például egy elöregedett elektromos hálózatot is le kell cserélni, ha az már nem bírja el a mai terhelést, mert leéghet az egész. Ilyenkor nem lehet húzni az időt, meg kell rendelni a munkát, adott esetben milliós tételben, mert 6-8-15-20 család biztonságáról van szó. De például egy lift esetében kötelezően előírt karbantartás van. Ezeket nem hagyhatjuk el. A példánál maradva, ha a lift felújítása a pénzügyi gondok miatt elmarad, akkor csak azt lehet tenni, hogy leállítjuk a liftet.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Bohár Dániel szerint komoly üzenet Gulyás Gergelynek az a mondata, amit senki sem ért
A Megafon riportere külön kiemelte a Magyar Péter-ügyről szóló, meglehetősen furcsa 8 másodpercet.

Link másolása

Szürreális párbeszéddel zárolt a csütörtöki Kormányinfó. Az ATV riportere Magyar Péterről kérdezte Gulyás Gergelyt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésre, hogy megingott-e a miniszterelnök bizalma benne a történtek után, azt felelte:

„...úgy gondolom, hogy ami most történik, ahhoz nekem nincs közöm. Ha mégis, akkor még nagyon hálásak lesznek nekem. Jól jegyezze meg mindenki”

– mondta Gulyás, majd a sajtótájékoztató hirtelen véget is ért.

A különös válasz feltűnt Bohár Dánielnek is. A Megafon riportere szerint a miniszter mondandója valójában „komoly üzenet” lehet.

A Magyar Péter-ügyről szóló 8 másodpercet külön ki is emelte a Kormányinfóból:

A hozzászólások között azonban többen is jelezték, nem értik pontosan mi az üzenet, amit megfogalmazott Gulyás Gergely.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Amióta eszemet tudom, én ebben a rendszerben éltem, de most végre látni esélyt némi változásra” - íme a Magyar Péterhez csatlakozó önkéntesek érvei
Fiatalok és idősek, fővárosiak és vidékiek, itthon és már külföldön élők egyaránt vannak azok között, akik felajánlották segítségüket Magyar Péternek. Le is írták, miért. Ezekből az indokokból válogattunk.

Link másolása

A hét elején még csak néhány száz, ma már több mint 16 ezer tagja van Magyar Péterék Discord csatornájának, ahol élénk viták folynak arról, mi mindennek is kellene megváltoznia Magyarországon, és nagyon sokan ajánlják fel a segítségüket. Meghirdettek számos önkéntes pozíciót is: Event Managert, moderátort, HR-est, digitálismédia-szakértőt, tartalomírót és szerkesztőt is kerestek az elmúlt napokban. A jelentkezés annyira transzparensen zajlik, hogy teljesen nyilvános.

A bemutatkozásokból, motivációs sorokból sok minden kiderül arról, kit mi érintett meg a Magyar Péter-jelenségből, miért szeretne aktívan is részt venni a munkában.

Vannak, akik már szereztek tapasztalatokat más politikai erőknél, például a Momentumnál, a Kétfarkúaknál vagy Puzsér Róbert kampányában, mások viszont még sohasem szavaztak, vagy épp rég kiábrándultak. Olyanok is szép számmal akadnak, akik külföldre költöztek, de most hazajönnének.

Az általuk írt mondatokat idézzük:

21 éves vagyok, jelenleg Amerikában tanulok, de Budapestre járok haza. Eddig innen, Amerikából tehetetlenül, néha könnyes szemmel néztem az otthon folyó eseményeket. Amióta eszemet tudom, én ebben a rendszerben éltem, de most végre látni esélyt némi változásra. Szeretném a lehető legtöbbet tenni azért, hogy legyen hová hazamenni még számtalan sorstársamnak egy szép napon.

Tenni akarok azért, hogy nekem se kelljen 2026 után azon agyalnom, melyik országban nem fogom magam idegennek érezni. Itthon ugyanis idegen és kirekesztett vagyok pusztán azért, mert értelmes, kitartó, őszinte és gyermektelen nőként élem az életem.

64 éves informatikus vagyok. 1990-ben reménykedtem egy jobb jövőben, sajnos megtapasztaltam, hogy a reményeim nem teljesültek. Azóta már a gyermekeim jövőjét is reménytelennek látom. Nagyobbik fiam Spanyolországban él, nyugodtabb körülmények között. Szeretném, ha az unokáim élete jobb lenne, ezért szeretném ezt a korrupt rendszert megszűntetni.

24 éves általános iskolai tanár vagyok. Ugyanazon okokból lettem tanár, amiért ide is szeretnék csatlakozni, és minél aktívabban tenni a közösség fejlődéséért. Segíteni akarok a környezetemen, és jobbá tenni a társadalmat.

17 éve marketinggel és rendezvényszervezéssel foglalkozom. Sok éve már, hogy kiábrándultam a politikából, szavazni sem voltam az elmúlt két alkalommal. Most végre úgy érzem, van egy kis remény arra, hogy talán engem is meghallgatnak, másoknak is elég volt már, ami itthon történik, és gyűlölködés helyett végre összefogás lehet.

Feleségemmel és lányunkkal egy kis faluban élünk már 15 éve. Azt látom, hogy most van rá lehetőség, hogy változtassunk az elmúlt 30 év politikai berendezkedésén, és én részt akarok benne venni.

Szoftvermérnökként dolgozom egy kiberbiztonsági cégnél. Az elmúlt években (évtizedekben?) még nem voltam annyira lelkes, mint mostanság.

Politikailag aktív vagyok annak ellenére, hogy külföldön élek, mivel családom nagy része (szüleim és testvéreim) még otthon élnek, és fontosnak tartom, hogy ők milyen körülmények között éljenek.

23 éves vagyok. Tegnap esti-ma hajnali beszélgetés alatt úgy tűnt, hogy itt olyan közösség épülhet ki, akiket megéri szolgálni, segíteni. Némiképp visszaadtátok a hitemet a magyarokban.

28 éves vagyok, két gyerekem van, akiknek szeretném, ha könnyebb lenne elindulniuk az élet rögös útján, mint nekem. Amióta szavazóképes korban vagyok, mindig a Fidesz nyer, én pedig minden alkalommal egy hétig sírok utána, hogy ezt az országot el kell hagyni, innen nincs menekvés. Szeretném, ha ezt soha többet nem kellene éreznem, a gyerekeimnek pedig soha nem kellene átélniük, milyen egy zsarnok, hazug párt kormányzása alatt élni.

Mindig is aktív voltam a közösségekben, ahová tartozom. Viszont ez az elmúlt 6-7 évben teljesen eltűnt, köszönhetően a jelen megosztottságnak. Belefáradtam az állandó hadakozásba, de most látom, vannak velem/velünk mások is.

57 éves vagyok, szofterfejlesztő cégnél dolgozom. Nagyon szeretném, ha megszűnne a regnáló kormány. Ellenzék nincs. A legfőbb motivációm, ha sikerülne a fenti célt elérni, az 5 éve külföldön élő és dolgozó lányom hazaköltözhetne.

20 éves jogi hallgatóként szeretnék egy olyan közösség része lenni, amivel a változást el lehet hozni.

Mivel nagyon rég nem érzem azt, hogy a politikában motivált lennék, így szavazni sem mentem szinte soha. Most azt gondolom, hogy veletek valami nagyon fontosnak és értékesnek lehetek a részese.

20 éves egyetemista vagyok. Eddig különösebben nem foglalkoztam politikával, viszont Magyar Péter többek között ezen is változtatott. Minden gondolatával tudok azonosulni, az értelmiségi baráti köröm szintén.

Én azért szeretnék tenni, hogy ne kelljen elhagynom a hazámat, mert a menyasszonyomra ráomlik a kórház, ahová dolgozni megy, és leendő gyermekeimet ne kelljen kimenekítenek majd egy dán iskolába, hogy elfogadható oktatáshoz jussanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Alföldi Róbert félreérthetetlen üzenetet küldött a költészet napján
A Mindegy átka könnyen értelmezhető napjaink Magyarországára is.

Link másolása

Áthallásokkal teli, a mai Magyarországra is könnyen értelmezhető verset szaval a költészet napján Alföldi Róbert. A színész-rendező Ady Endre: A Mindegy átka című költeményét adja elő egy videóban, amit a közösségi oldalán tett közzé.

A vers szövege:

„Sorakoznak s elfutnak a hetek,

Mintha kórház-szagtól futnának.

Talán nem volt soha ilyen beteg

Az Élet, mely szennyesen bukdos

S nem tud eljutni tiszta kúthoz.

Máskor se volt itt élni jó dolog,

De viharok sűrübben jöttek

És többen voltak zúgó bátorok.

Most már a reménytelen Mindegy

Túlságosan meggyőzött minket.

A Mindegy, mi ma mindent összetör,

A lágy ujjakat összefonja,

Hogy nem szorul össze az ököl.

S hogy itt még valami teremjen,

Gyertek, menjünk a Mindegy ellen.

Igenis: kell a bátor lobbanás

S nem élet, hogyha nem kiáltjuk,

Hogy minden vannál mindig jobb a más.

Gyujtsuk ki jól a sziveinket:

Csak azért se győzhet a Mindegy.”

A videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kert Attila, a Euronews hírigazgatója: sem budapesti, sem a brüsszeli szerkesztőség semmilyen jelét nem tapasztalta annak, hogy bármiféle befolyásolási kísérlet történt volna
A tulajdonosi kör és a menedzsment szét van választva, azaz lehetetlen is a tulajdonosok felől tartalmi elvárásokat tenni. A hitelesség elvesztése a cégnek súlyos károkat okozna.

Link másolása

A Direkt36 alapján mi is megírtuk, hogy az Orbán Viktorhoz személyes szálakon kötődő Pedro Vargas Santos David portugál üzletember cége vásárolta meg 2022-ben a Euronews nemzetközi televíziót. A pénz nagy részét egy magyar állami tőkealap és a kormányzati propagandagépezet egyik régi szereplője biztosította. Ráadásul az ügylet részleteit ismerő egyik forrás a Direkt36-nak azt mondta,

nyilvánvaló volt, hogy felsőbb utasításra kellett megcsinálni ezt a befektetést.

A befektetést intéző embereknek külön a lelkükre kötötték, hogy semmi nem kerülhet ki a nyilvánosságba.

Az ügylet előkészítő anyagában az szerepelt, hogy

a célok között van a „baloldali eszmék és elfogultság / egyoldalúság enyhítése”.

A színfalak mögött a befektetés állami részét intéző szereplők sem titkolták, hogy politikai okokból volt fontos ez az ügylet. A forrás szerint a befektetést intéző emberekkel közölték, hogy azért kell a Euronews, mert túl sok kritika éri Magyarországot külföldön, és ezért javítani akarják az országimázst.

„Mondták, hogy szükségünk van arra, hogy legyen egy olyan európai platform, ahol jobb színben tudjuk feltüntetni magunkat”

Megkerestük Kert Attilát, a Euronews magyar irodájának hírigazgatóját, érzékelt-e valamit mindabból, amit a Direkt36 kiderített, találkozott-e befolyásolási kísérlettel.

A hírigazgató elmondta, hogy „a cég vezérigazgatója, Guillaume Dubois, akit a Direkt36 is idézett, ma egy belső értekezleten azt mondta, hogy a Euronewsnél

a befektetői tőke és a menedzsment el van választva, és a tulajdonosnak, különösen egy kisebbségi tulajdonosnak semmilyen befolyása nincsen a cég mindennapi működésére.

Ennek, valamint a szerkesztőség függetlenségének a bizonyítéka a mindennapi működésünk”.

Kert Attila hozzátette, hogy ez a tulajdonosi szerkezet több mint két éve létezik, de „sem a budapesti, sem a brüsszeli szerkesztőség semmilyen jelét nem tapasztalta annak, hogy bármiféle befolyásolási kísérlet, vagy ennek akár csak sugalmazása történt volna ez idő alatt”.

Amikor rákérdeztünk, hogy a befektetők és a menedzsment szétválasztásának intézményi garanciái vannak, vagy csupán a szokásjog szerint működnek így, a hírigazgató annyit mondott, hogy a Euronews nem egy magyarországi cég, és a vállalati kultúra, meg a jogi környezet is más náluk.

A fentiekhez még érdemes hozzátenni, hogy a Euronews hitelessége az, ami a legnagyobb tőke. Ha egy újságíró vagy egy szakszervezet előállna azzal, hogy rá nyomást gyakoroltak, akkor könnyen elveszítheti, és

akkor nem jönnek a hirdetők, ráadásul a befektetők részvényeinek sem tenne jót.

Link másolása
KÖVESS MINKET: