„Rettenetes napok előtt állunk” – már most félnek Afganisztánban attól, mi lesz az amerikaiak kivonulása után
Mint megírtuk, az amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy az amerikai csapatok szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból, mert már nincs értelme ott maradniuk.
- fogalmazott Joe Biden.
A jelenleg Afganisztánban állomásozó, körülbelül 2500 amerikai katona kivonása május 1-jén kezdődik meg. Ezzel együtt a NATO főtitkára is bejelentette, hogy "felismerve, hogy nincs katonai megoldás az Afganisztán előtt álló kihívásokra, a szövetségesek úgy döntöttek, hogy május 1-jéig megkezdik az országban szolgáló misszió erőinek kivonását". Mint mondta, ez a folyamat rendezett, összehangolt és megfontolt módon néhány hónap alatt zajlik majd le.
Az amerikai haderő kivonása Afganisztánból nagyobb teret adhat a táliboknak a hatalomgyakorlásra. Az iszlám radikális változatát képviselő szunnita muszlim és pastu nacionalista mozgalom már így is ellenőrzése alatt tartja a kisebb városokat és a falvakat, de a kormány fennhatósága alá tartozó nagyobb városok környékén is jelen vannak. Fegyvereseik szórványos ellenőrzőpontokon figyelik a forgalmat, megállítják az autókat, a kormányhoz kötődő embereket pedig elfogják, majd a saját bíróságuk dönt a sorsukról. De a lakosságot is az irányításuk alatt tartják, az emberek félelemben élnek.
Most, hogy az amerikai katonák kivonulnak az országból, a tálibok uralma még inkább megerősödhet.
Mint mondta, egy iszlám kormányt akarnak, amely a saría, vagyis az iszlám erkölcsi vezérelve szerint működik, és addig folytatják a dzsihádot, amíg el nem fogadja a jelenlegi kormány a követeléseiket. Nem lázadóknak tartják magukat, hanem egy jövőbeli kormánynak, ezért is nevezik magukat Afganisztáni Iszlám Emirátusnak - ezt a nevet használták 1996-tól egészen a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokig. Egyelőre a kormány árnyékában uralják a fennhatóságuk alá került területeket, tisztviselőik ellenőrzik a mindennapi szolgáltatásokat.
A tálibok főként a nők lehetőségeit korlátozták, amikor hatalmon voltak, például megtiltották, hogy iskolába járjanak és tanuljanak, és nem dolgozhattak az otthonukon kívül.
- mondta a Guardiannek egy fiatal nő, Basireh Heydari, aki a Herát Egyetemen tanul.
Mint mondta, az az egyetlen kívánsága, hogy még azelőtt befejezze a tanulmányait és elkezdjen dolgozni, mielőtt a tálibok megérkeznek, de nem biztos benne, hogy ez sikerülni fog. Ha korlátozni fogják a nők tanulási lehetőségeit, ő arra is hajlandó lenne, hogy egy csak lányokból álló osztályban folytathassa a tanulmányait.
Mavlavi Szalahuddin, a tálibok egyik oktatási bizottságának vezetője a BBC-nek azt mondta, hogy fontosnak tartják, hogy a lányok is járhassanak iskolába, és ezzel nincs is probléma, amíg hidzsábot viselnek az órákon is, és követik a saríát. Sőt, nők is lehetnek pedagógusok, a középiskolákban például csak női tanárok lehetnek, a hidzsáb pedig számukra is kötelező.
Ám nem mindenki hisz abban, hogy ez a szemlélet az amerikaiak kivonulása után is megmarad.
- jelentette ki egy gazdasági szakon tanuló lány, Salma Ehrari a Guardiannek.
És nem ő az egyetlen, aki fél, hogy nagyon más világ jön Afganisztánban most, hogy a tálibok ismét uralomra törhetnek.
- mondta egy idős férfi a BBC-nek.
Egy másik pedig azt mesélte, hogy a faluban élőket felpofozzák, vagy megverik őket, ha levágják a szakállukat, és tönkreteszik a hangszórókat, ha valaki hangosan hallgat zenét.
Hadzsi Hekmat, a Balkh körzet tálib polgármestere azonban azt állítja, igaz, hogy a mozgalmuk hitvallása nem változott az elmúlt 20 évben, de a személyi változások történtek. "Egyesek keményebbek, mások nyugodtabbak, ez normális" - tette hozzá.
Azt is egyértelművé tette, hogy a küldetésük továbbra is ugyanaz, mint korábban.