SZEMPONT
A Rovatból

Pethő András A dinasztiáról: Ez nem csak egy Tiborcz-történet, ez az Orbán család üzleteléssel, közpénzzel, pártpénzekkel való viszonya

A renkordnézettség rengeteg új támogatót is hozott az oknyomozó portálnak. Nem érzékelik, hogy a titkosszolgálat rájuk szállt volna, de a Pegazus esetében sem vették észre az érdeklődést.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. február 14.



2,6 millió megtekintésnél tart az Orbán család meggazdagodásáról szóló dokumentumfilm, A dinasztia. A Direkt36 oknyomozó csapat filmje politikai vitatémává is vált, miután a kormányzat azzal vádolta meg a készítőket, hogy az alkotás egy ukrán titkosszolgálati akció részeként készült el. Igaz, később kiderült, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt a Direkt36 neve egyáltalán nem hangzott el, amikor a hírszerzés vezetői beszámoltak egy ukrán műveletről, aminek a célpontja Orbán Viktor.

Pethő András, a Direkt36 alapító szerkesztője szerint a fideszes politikusok által sugalmazott vádakból semmi sem igaz. Oknyomozó szerkesztőségként elsősorban az olvasóik támogatásából élnek, és évek óta azon dolgoznak, hogy feltárják, hogyan működik valójában Magyarországon a hatalom.

– Bár az elmúlt években sorra jelentek meg a tényfeltáró cikkeitek, a 2,6 millió néző közül sokan lehetnek, akik a Direkt36 nevét csak most ismerték meg. Kik vagytok, hogyan jöttetek létre?

– Ez egy tényfeltáró újságírással foglalkozó szerkesztőség, tehát napi hírekkel nem foglalkozunk, csak saját, nagyobb tényfeltáró projektekkel, most már az utóbbi pár évben dokumentumfilmekkel is.

Jelenleg 11-en vagyunk, és ez egy nonprofit szervezet. Ez azt jelenti, hogy a bevételeink túlnyomó része a támogatóinktól jön, olvasóktól, közönségtől, tehát ez egyben egy támogatói közösség is, aminek több ezer tagja van.

Az utóbbi pár napban is nagyon sokan csatlakoztak.

– Csak a hazai támogatók finanszíroznak benneteket, vagy kaptok esetleg külföldi forrásból is pénzt?

– Kapunk, persze, hogy kapunk. Ha rámész az oldalunkra, akkor ezt meg fogod találni. Vannak különböző alapítványi grantek, ezek jellemzően nyugat-európai alapítványok, akikhez pályázunk.

Azt viszont senkinek nem engedjük meg, hogy bármilyen formában beleszóljanak a működésünkbe,

bármennyivel is támogatnak minket. Ezt mi mindig mi magunk döntjük el.

– Milyen arányban oszlanak meg a támogatások a hazai és a külföldi források között?

– Az éves bevételek túlnyomó részét, 70-80 százalékát olvasói hozzájárulásokból fedezzük.

– Hogy bírjátok a nyomást? Mert azért kemény kenyér tényfeltáró újságírónak lenni. Nemcsak anyagilag, de egzisztenciálisan is. Kell egyfajta idegrendszer ehhez.

– Persze, kell hozzá nyilván elszántság, meg kitartás, meg egyébként az sem biztos, hogy mindenkinek fekszik ez a fajta újságírói munka. Persze jól hangzik, hogy heteket vagy hónapokat el tudsz tölteni egy témával, de nyilván ott van közben az emberen a nyomás, hogy a végén azért valami olyat kell letenni az asztalra, ami mindenképp többet mond annál, mint amit korábban tudtunk. Van egy szeniorabb csapat, és aztán az utóbbi évben több fiatal kolléga is csatlakozott hozzánk, akik szerencsére nagyon lelkesek és tehetségesek.

– Körülbelül hány megkezdett témából lesz végül is kész anyag?

– Viszonylag jó az arány, mert általában olyat kezdünk el, amiről tudjuk, hogy meg tudjuk csinálni. Ez persze azt jelenti, hogy vannak előkutatások különböző témákhoz, és jól meggondoljuk, mibe vágunk bele. Hogyha ráállítunk egy vagy két újságírót, hogy több hónapig foglalkozzon egy témával, akkor már kell valamennyi információnak a kezünkben lenni, hogy lássuk, hogy az adott téma megcsinálható, feldolgozható. Tehát viszonylag ritkán fordul elő, hogy valaki dolgozik valamin hosszabb ideig, és nincs belőle semmi, de ezt nem is engedhetjük meg magunknak.

– Most szinte az egész ország A dinasztiáról beszél. A 2,6 millió néző komoly eredmény.

– Ez azért nem jelenti azt, hogy ennyien végig is nézték a filmet. De a kollégám, aki a statisztikákat nézte, azt mondta, hogy átlag feletti az idő, amit a képernyő előtt töltenek a nézők. Tehát A dinasztia ilyen szempontból is jól teljesít.

– Mennyi idő volt létrehozni ezt a filmet?

– Körülbelül egy éves munka volt. Az ötletelés 2023 végén indult, az érdemi munka tavasszal.

– A filmet nézve azt kell mondanom, hogy nemcsak az információ értékes, de maga a mű filmes alkotásként is értékelhető.

– Ez volt a cél. Ez már a második hosszabb dokumentumfilmünk, és már korábban is volt filmes anyagunk. Mi a Direkt36-nál alapvetően írott háttérből dolgozunk, nincsen filmes tudásunk, viszont szerencsére vannak olyan partnerek, akik profi filmesek. Így készült az előző film is, és a mostani is. Akit mindenképp meg kell említeni, az Fuchs Máté rendező, betársult mellé Bíró Bálint társrendezőnek, de igazából az egész stábot felsorolhatnám. Bár nem teljes az átfedés, de sokan dolgoztak már az előző filmben is, ami kórházi fertőzésekről szólt, tehát ők nagyon jó szakemberek és művészek.

– Mekkora volt a büdzséje ennek a produkciónak?

– Végleges számot most nem tudok mondani, de az biztos, hogy 10 millió forint alatt volt a költségvetés. Persze benne van a mi munkánk is.

Ha összevetjük azzal, hogy milyen összegeket kapnak nagy állami projektekre különböző filmesek, akkor azt lehet mondani, hogy ez az összeg jóval alatta van annak, mint amit költenek ennél sokkal kevésbé nézettebb filmekre.

Hogy miért ekkora az érdeklődés, arról azt gondolom, hogy ennek két összetevője van. Egyrészt van egy nagyon erős történet, ami egyébként már megjelent, akár a mi újságíróink által feltárt, vagy más újságírók által feltárt történetek, és ezt meséljük el. Mindezt mindenféle sallangtól, felesleges kitérőktől mentesen. És mellette ott van maga a formátum, amit pedig a profi filmes szakemberek adtak, és igazából ennek a kettőnek az egyvelege ad újat.

– Igazán Tiborcz István elitklubjáról, a Botanique nevű helyről tudunk meg teljesen új dolgokat...

– Így van, ez egyébként teljesen tudatos volt a részünkről. Amikor 2023 végén beszélgettem az egyik kollégámmal, Wirth Zsuzsannával, akkor volt, hogy Tiborcz István először felkerült a Forbes 50 leggazdagabb magyar embereinek a listájára, és már egyből a középmezőnyben tűnt fel. És akkor Zsuzsi mondta, hogy nem kellene-e foglalkozni újra vele? Mi korábban már foglalkoztunk Tiborczcal, és az üzleteivel, de mégis,

milyen elképesztő történet, hogy a miniszterelnök közvetlen családtagja fontos iparágakban meghatározó szereplő, és már hivatalosan is ott van a leggazdagabb magyarok között!

Az elképesztőt nem úgy értem, hogy felháborító, hanem tényleg lenyűgöző, hogy egyébként ez megtörtént. Rájöttünk arra, hogy vannak olyan elemei a sztorinak, amire már nem is emlékszünk, pedig mi azért újságíróként nyilván foglalkozunk a közügyekkel, közélettel. Így valószínűleg nagyon sokan vannak olyanok, akik szinte egyáltalán emlékeznek a történet részleteire.

– Hogyan építettétek fel a film dramaturgiáját?

– Ha egymás mögé rakjuk az elemeit, abból önmagában kikerekedik egy olyan sztori, ami elmesélésre alkalmas, és az is nyilvánvaló volt, hogy ha most ebből írunk egy jó hosszú cikket, azt nem nagyon fogják elolvasni. Aki meg elolvasná, az már valószínűleg ismeri ezeket a történeteket. Így viszonylag hamar kialakult bennünk, hogy próbáljuk meg valamilyen más formátumban elmondani, és mivel volt is filmkészítéssel tapasztalatunk, ezért döntöttünk úgy, hogy legyen ez egy film. És az elején ott volt, hogy na vajon tudunk-e újat mondani, mert mégis erősebb egy film úgy, ha hoz valamilyen egészen újat is. Nekem szerkesztői szemmel világos volt már az elejétől fogva, hogy ez nem csak egy Tiborcz történet. Persze őrá fut ki, nagyon sokat foglalkozunk vele, de igazából

itt egy 30 éves történet van, az Orbán családnak az üzleteléssel, a közpénzzel, állami pénzekkel, pártpénzekkel való viszonya, ami majdnem Orbán Viktor politikai karrierjének legelejéig nyúlik vissza, az 1990-es évek elejétől jelen van.

Csak ezt sokáig rejtve csinálták, ügyeltek is rá, hogy ne kerüljön reflektorfénybe. Tiborcz István esetében sem annyi a történet, hogy ő 10-15 évvel ezelőtt elkezdett üzletelni, és akkor jelent meg ez a fajta tevékenység az Orbán-család körül. Ezért én azt képviseltem a beszélgetéseink során, hogy ha már ez egy film, próbáljuk bevinni a nézőt abba a világba, amit létrehozott, felépített Tiborcz, Orbán Ráhel, az Orbán család. Így jött az ötlet, hogy bejussunk a klubba. Ebben Marton Kamilla kollégámnak volt óriási szerepe, igazából ő találta ki ezt az egészet, ő találta meg a Széchenyi Bencét.

– Őt hogyan sikerült bevonni?

– Ő is újságíró, és Kamilla ismerte egy újságíró-konferenciáról.

– A bemutató után emelkedett a támogatóitok száma?

– Abszolút.

Példátlanul nagy a növekedés.

Miközben azért szerencsére a Direkt36-nál elmondhatjuk magunkról, hogy korábban is voltak nagyobb sztorijaink, nagyobb ügyek, akár a Pegasus, vagy más történetek, és azok után is mindig tapasztaltunk támogatói növekedést, de ez a mostani mindent felülmúl.

– Amióta kijött A dinasztia, érzitek a titkosszolgálatoknak érdeklődését?

– Nem, de akkor sem éreztük, amikor a Pegazussal megfigyelték két kollégámat. A politikának, a kormánynak és a kormánypropagandának az érdeklődését azt észrevettük, mert megjelentek rólunk mindenféle hazug állítások, hogy ez valamiféle ukrán titkosszolgálati akció része lenne.

– Érdemes ezzel a váddal foglalkozni? Hogyan kell ehhez viszonyulni?

– Azt tudjuk tenni, tehát, hogy elmondjuk, hogy ez hazugság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„A királynak is hatalmas birtoka van” – fideszesek az Orbán-család meggazdagodásáról
A Fidesz szimpatizánsaival is beszélgettünk a Múzeumkertnél, ahol Orbán Viktor is beszédet mondott március 15-én.


A Múzeumkertben tartották a március 15-i állami ünnepséget, amelynek részeként Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. Az esemény helyszínén sok szimpatizáns gyűlt össze, kokárdákkal, nemzeti színű szalagokkal és zászlókkal érkeztek az egyébként esős, borongós időben.

A helyszínen megjelent Puzsér Róbert, illetve több ellentüntető is. A Szeretlek Magyarország riporterének a publicista elmondta, miért tartotta fontosnak, hogy ott legyen az eseményen, és mire szeretné felhívni a figyelmet.

Emellett a Fidesz szimpatizánsaival is beszélgettünk, többek között arról, mit gondolnak az Orbán-család meggazdagodásáról.

A Szeretlek Magyarország riportja:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Attila Tibor: jó ötlet volt Magyar Pétertől a korrupcióellenes ügyészség, de Orbán a poloskázással hosszú távon tematizálhatja a közbeszédet
Orbán megosztó beszédet mondott, ami a keménymagnak szólt, de nála a szavazatokat nem ezek a beszédek, hanem az osztogatás hozhatja. Magyar Péter az elemző szerint lendületet veszített, túl sok témával foglalkozott a beszédében.


A kormányfő a Nemzeti Múzeum elé várta a híveit délelőtt, délután pedig Magyar Péter Tisza Pártja töltötte meg az Andrássy út körúton belüli szakaszát. Orbán Viktor a brüsszeli birodalomról beszélt, és a független sajtó, valamint a civil szervezetek munkatársait „áttelelő poloskáknak” nevezte, belengetve a húsvéti nagytakarítást. Ezzel szemben Magyar Péter, miután felsorolta Orbánék bűneit, gazdagodásukat, bejelentette, hogy független korrupcióellenes ügyészséget hoznának létre, és teljes vagyonelkobzást helyezett kilátásba a korrupciós cselekmények elkövetői számára. Segítséget kért a külhoni magyar állampolgároktól, és alternatív népszavazást hirdetett meg.

Mire volt elég a két beszéd, mire volt elég az ünnepi erődemonstráció? Erről kérdeztük Nagy Attila Tibor politikai elemzőt.

– Két beszédet hallottunk. A délelőtti lényegesen rövidebb volt, mint a délutáni, ennyi bizonyos.

– A kevesebb most több. Azt gondolom, hogy Orbán Viktor mostani beszéde hatásosabb, erőteljesebb volt, mint a tavalyi, Magyar Péternél is erőteljesebb volt. Azért gondolom, mert

volt olyan szófordulata, ez a bizonyos poloskázás, amely jobban megmarad az emberekben,

mint Magyar Péter már megint terjengőssé vált beszéde. Ennyiben biztos, hogy sikeresebb volt a kormányfő beszéde, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezzel a Fidesz már biztosan megnyeri a jövő áprilisi választásokat. Arról nem beszélve, hogy lesz még két nagy ünnepi rendezvény és beszéd: október 23-a ebben az évben, és a választások előtt jövő március 15-e, tehát semmi sem veszett el. Végleg most senki sem aratott győzelmet. Annyi történt csak, hogy a miniszterelnöknek most sikerült hatásosabb, keményebb beszédet mondania.

– Ez a poloskázásról nekem Torgyán József ’96-os féregirtós beszéde jutott eszembe. Azt látom, hogy már most felrobbant az internet, tehát azért nagyon sokan, nagyon sokféleképpen magyarázzák. Sokan azt gondolják, hogy ez a fajta dehumanizálás egy szintlépés volt.

– Éppen ez a lényeg, hogy egy beszéd kiváltson hatásokat, véleményeket, ellenvéleményeket. Ezzel a miniszterelnök máris elérte, hogy a közvéleményben nagyobb érdeklődést kelthet a beszéde a következő napokban vagy akár hetekben, mint Magyar Péter mostani terjengős beszéde. Mondjuk az a felvetése, hogy a miniszterelnök és az országgyűlési képviselők fizetése csökkenjen, például egy figyelemreméltó felvetés volt, lehetett volna erre fókuszálni a beszédet, e köré csoportosítani a többi elemet, például Hatvanpusztára utalni, ami el is hangzott a beszédben egyébként.

– Egy hosszú részt szentelt az urizálásoknak.

– Igen, az urizálás, és ebből levezethető lett volna a követelés, hogy csökkentsük a hatalmon lévők fizetését. És akkor lehetett volna mondjuk erre építeni a beszéd fő vonulatát. Ehhez képest Magyar Péter beszéde nagyon sok mindent megfogott: fű, fa, virág, sok minden volt benne. Nagyon nehéz kihámozni belőle a lényeget. Orbán Viktor beszédéből lényegesen könnyebb volt.

Az, hogy az ízlésünkkel találkozik-e a miniszterelnök mondanivalója, az egy újabb kérdés.

Nekem például személy szerint nem tetszik a poloskázás, nem tetszik az, hogy az ellenfeleket poloskákhoz hasonlítjuk, ez nem jó, nem szép dolog, de kétségtelen, hogy hatásosabb, mint Magyar Péter hosszabb és bonyolultabb beszéde.

– Én azon gondolkozom, hogy ezzel a poloskázással mintha Orbán Viktor is csak megtartani tudná a szavazóbázisát, miközben a vele szemben álló szavazóbázist is összerántja egy ilyen szöveg. Tehát mindkét szavazóbázist csak még jobban harci tűzbe tudja hozni, de tud ez a dolog új szavazókat hozni?

– Új szavazókat a Fidesz nem az ünnepi beszédekkel szokott tipikusan megszerezni, hanem a választási osztogatással. Ez 15 év tapasztalata. Az orbáni beszédek – különösen, ha jól sikerülnek – a saját szavazók felrázására hivatottak, akik már eleve fideszesek, és itt azért van házi feladata a Fidesznek. Éppen a Medián mérte meg, hogy a Fidesz szavazóinak kisebb a hajlandósága elmenni a választásokra. Emiatt a biztos szavazók körében 9 százalékpont a különbség a Tisza javára, legalábbis a Medián szerint.

Tehát a Fidesznek elemi érdeke, hogy a saját szavazóit akár kemény, meghökkentő szófordulatokkal hozza lázba és tűzbe,

hogy akik azért alapvetően fideszesek, azok tényleg nagy számban menjenek el. A többi peremszavazót pedig inkább a választási osztogatással próbálják megnyerni. Természetesen hogy ez mennyire sikerül, az attól is függ majd, hogy a gazdaság helyzete 2025-ben hogyan alakul.

– Egyetért azzal a vélekedéssel, hogy egy év után Orbán Viktor pont ezekkel a gazdasági ígérgetésekkel átvette a közbeszéd tematizálását?

– Igen, mondhatjuk. Magyar Péter lendületet vesztett az ez év február 11-i Partizán-interjúban, és Orbán Viktor ügyes érzékkel Magyar Péter évértékelője után mondta el a saját beszédét, amelyben bejelentette a népszerű választási osztogatási lépéseit, és azóta valóban a miniszterelnök uralja alapvetően a közéletet.

– Értékelhetjük a közbeszéd-tematizálás visszavételi kísérletének Magyar Péter alternatív népszavazásról szóló bejelentését?

– Szerintem Magyar Péter hibázott, amikor Ukrajna EU-tagságát beletette ebbe a népszavazási kérdéssorba, ugyanis itt nem fog tudni győzni, Ez egy eleve vesztes pozíció. Éppen a Medián felmérése mutatta ki, hogy a magyarok többsége nem támogatja Ukrajna uniós tagságát.

Tehát ez egy olyan csata, amelyet Magyar Péter csak elveszíteni tud, és ráadásul a kormánynak több eszköze és pénze van arra, hogy Ukrajna európai uniós tagsága ellen kampányoljon.

Őszintén szólva nem értem, hogy a Tisza vezetése miért gondolta jó ötletnek ezt beletenni a kérdések közé.

– Volt még szó arról, hogy független korrupcióellenes ügyészséget akarnak létrehozni, ha megnyerik a választásokat.

– Jól hangzik a Korrupcióellenes Ügyészség felállítása, ezzel egyetértek. A tömegben úgy hallottam, hogy nagy tapsot is kapott, tehát ez egy elég népszerű ötlet. Úgyhogy

ebből a szempontból Magyar Péter biztos, hogy nem nyúlt félre.

Hogy ez jogilag mennyire megvalósítható feles többséggel, abban már van kételyem, hiszen az ügyészség szervezeti rendjéről, illetve az ügyészség alapvető szabályairól szóló törvény, illetve jogi normák az Alaptörvénybe tartoznak, illetve sarkalatos törvények. Ebből adódóan ez kétharmados többséget igényel. Nehezen tudom elhinni, hogy a Tisza Párt képes lesz kétharmados többséget szerezni, bár a választási rendszerünk a győztest jutalmazza. De nyilván a jogi akadályok hangoztatása nem alkalmas egy ilyen ünnepi beszédhez.

– Beszéljünk a résztvevők számáról. Elárul-e ez egyáltalán valamit?

– Nehéz összehasonlítani, mert a múzeum előtti térség viszonylag szélesebb. A felvételekből úgy láttam, hogy a Kálvin térre is jutott még valamennyi ember. A miniszterelnök beszédén nem voltam személyesen jelen. A Tisza rendezvényén viszont igen, és azt tudom tanúsítani, hogy valóban az Oktogontól a Bajcsy-Zsilinszky útig terjedt a tömeg, viszont talán szűkösebb ez az út. Nem tudok igazságot tenni, hogy hol voltak többen, de ezt nem is értékelném túl.

Kétségtelenül van egy presztízsverseny, hogy a Tisza vagy a Fidesz rendezvényén voltak-e többen.

Szerintem a Tisza biztosan nem vallott szégyent ma. Tisztességes létszámmal vonultak fel az emberek. De valóban nem érdemes túlértékelni, hiszen itt most a politika iránt aktívabb emberek jöttek el, de a szavazást nagyobb részben azok döntik el, akik nem naponta öt-hat órán keresztül foglalkoznak a politikával.

– Mit gondol, milyen lépésekkel tudná átvenni, vagy újra átvenni a kezdeményezést Magyar Péter? Illetve folytatódhat-e Orbán Viktorék kommunikációs offenzívája annak érdekében, hogy nyeregben maradjanak?

– Folytatódhat a kommunikációs offenzíva, megpróbálják fenntartani a közbeszéd feletti uralmat. Magyar Péternek most egy olyan témát kellene találnia, amely ténylegesen az emberek mindennapjait érinti, és nem olyan ügyekben próbálkozni, ahol a kormány könnyen megverheti. A kegyelmi ügy például egy szerencsés véletlen volt számára, amelyet jól kihasznált. De nem tudhatjuk, lesz-e még hasonló ügy, amely ekkora politikai hullámokat vethet.

– Kell egy újabb kegyelmi ügy ahhoz, hogy kibillenjen Orbán pozíciójából?

– Én úgy is fogalmazhatnék, hogy egy „kegyelmi ügy 2.0” jót tenne a Tisza Párt esélyeinek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Most nekünk jöhet, de mi már nagyon-nagyon sokan vagyunk” – tiszások Orbán Viktor poloskázásáról
Videónkban Magyar Pétert is kérdeztük az ünnepi beszédében elhangzottakról.


Az Andrássy útra hirdette meg március 15-i rendezvényét a Tisza Párt. Az eseményre rengetegen látogattak ki, a tömeg a Bajcsy-Zsilinszky úttól egészen az Oktogonig állt. A rendezvényen beszédet mondott Nagy Ervin, Ruszin-Szendi Romulusz, Bódis Kriszta és a párt elnöke, Magyar Péter is.

A Szeretlek Magyarország riportere többek között arról kérdezte a Tisza Párt szimpatizánsait, tartanak-e attól, hogy Orbán Viktor bejelentései (áfavisszatérítés, anyák szja-mentessége, árrésstop) miatt megtörik a Tisza lendülete, de reagáltak a miniszterelnök poloskázására is, és a Ruszin-Szendi Romolusz ról szóló hírekre is.

Videónkban Magyar Péter is megszólalt. A Tisza Párt elnöke elárulta, mit értett beszédében azalatt, hogy a Magyarországnak szüksége van a külhoni magyarok segítségére, és reagált arra is, hogy egy elemző szerint hiba volt belerakni a népszavazásukba az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló kérdést.

A Szeretlek Magyarország riportja:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Az új korrupcióellenes ügyészséghez is kétharmad kell, az a cél, hogy meglegyen
A TISZA Párt szavazásán személyivel lehet majd voksolni, az Ukrajnáról szóló kérdést Magyar Péter álkérdésnek tartja, és a határon túlra is kiterjesztik az országjárást, mert szerinte ott is nagyon jól látják, mit művel a NER. Interjú Magyar Péterrel.


Magyar Péter a „nemzet hangja” néven 12+1 kérdésről szóló „népszavazást” hirdetett meg március 15-én, amelyben minden 16 év feletti magyar elmondhatja, hogy milyen országot szeretne az Orbán-rendszer után. A nem hivatalos népszavazáson olyan kérdésekre várnak választ, hogy Magyarország tagja maradjon-e az Euórpai Uniónak és a NATO-nak, csökkentsék-e felére a parlamenti képviselők fizetését, legyen-e az egészséges élelmiszerek áfakulcsa 5%, az szja pedig 9%, vagy például visszajöjjön-e a kata? Pluszkérdésként rákérdeznek arra is, amire a Fidesz legújabb nemzeti konzultációja, hogy Ukrajna tagja legyen-e az EU-nak.

Magyar Pétert erről a kezdeményezésről kérdeztük ünnepi beszéde után, de szóba került a határon túli magyaroknak küldött üzenete, valamint az új korrupcióellenes ügyészség ígérete is, ami szintén március 15-én hangzott el.

– A független korrupcióellenes ügyészség létrehozása egy kreatív módja esetleg, hogy megkerüljék a Polt Péter-féle ügyészséget, ha nem lesz meg a kétharmad?

– Az új ügyészséghez is kétharmad kell.

– És meglesz a kétharmad?

– Az a cél.

– A beszédében a külhoni magyarokhoz is szólt. Azt kérte tőlük, hogy segítsenek. De mennyi esély van erre, hiszen eddig 90 százalékuk a Fideszre szavazott.

– Már rég nincs ez így. Nyilván azóta nem volt választás, de ebben a 150-200 ezres tömegben rengeteg délvidéki és erdélyi honfitársunk odajött hozzám, Csantavérről, Szabadkáról, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, még székelyek is voltak. Kaptam egy székely zászlót.

Nagyon jól látják szerintem a külhoni magyar testvéreink is, hogy mit művel a NER ott, az ő szűkebb pátriájukban, és mit művel az anyaországban.

Erre szeretném felhívni a figyelmet, és ezért el is fogok menni Erdélybe, Székelyföldre, a Partiumba, Délvidékre, és még egyszer Felvidékre is, hogy beszélgessünk a dolgainkról, a valóságról, nézzünk egymás szemébe. Mi soha nem tettünk semmilyen dehonesztáló megjegyzést, soha nem mondtuk azt, hogy elvennénk bármit is a külhoni magyar testvéreinktől, sőt támogatjuk őket mindenben. Annyit mondunk, hogy amit ők megkapnak, például az óvodatámogatást, azt a magyaroknak is meg kell kapniuk.

Számítunk rájuk, és annyit próbáltam jelezni, hogy ők is számíthatnak ránk. Szeretnénk a nemzetet minden módon egyesíteni, nemcsak baloldalit, jobboldalit, vidékit, budapestit, hanem külhonit és anyaországit is.

Amit Orbán Viktor most tesz, az nem jó a külhoni magyar testvéreinknek, mert egy óriási árkot ás az anyaországiak és a külhoniak között. Mi ezt az árkot is szeretnénk betemetni.

– Az ön által bejelentett szavazásban szerepel Ukrajna uniós csatlakozása is. Ez a szavazás gyorsabban lebonyolítható, mint Orbán Viktoré, ebben biztosan be tudják előzni őket. Mennyiben kívánnak támaszkodni a válaszokra?

– A szavazás március 24-én kezdődik majd és április 11-ig tart. Személyesen és online is lehet majd szavazni. Mi ott leszünk minden településen, igyekszünk minden választókörzetbe eljutni. Óriási feladat lesz ez a Tisza-szigeteknek és a sok ezer önkéntesünknek. Ez egy óriási logisztikai és politikai feladat, de egy óriási lehetőség is az országnak. Számunkra az a fontos, hogy az emberek életét valóban érintő, befolyásoló kérdésekben, anyagiakban és nem anyagiakban egyaránt meg tudjuk kérdezni az embereket, és erre tudjon a következő kormány - mintegy felhatalmazást kapva - támaszkodni.

Nem az volt a cél, hogy beelőzzük őket. Az volt a cél, hogy spóroljunk, hogy ne kelljen 6 milliárd közpénzt kidobni erre a kérdésre, amit Orbánék bedobtak, hogy ne kelljen másról beszélni.

Hát nosza, rajta, mi megkérdezzük a valós kérdések mellett az embereket erről is.

– Mi lesz a garanciája annak, hogy a szavazás hiteles lesz? Lesz valamilyen egyedi azonosítás, ami kizárja azt, hogy valaki többször szavazzon?

– Persze lesz ilyen, csak személyi igazolvánnyal vagy videós azonosítással lehet majd szavazni. Annyi a különbség, hogy mi 16 éves kortól várjuk a magyar embereket, és nem 18 év a korhatár.

– Nagy Attila Tibor politikai elemző úgy látja, hogy az Ukrajnáról szóló kérdést hiba volt belerakni a szavazásba, mert a Medián felmérése szerint az emberek többsége Magyarországon nem támogatja Ukrajna csatlakozását, és ez esetleg visszaüthet a TISZA Pártra.

– Miért lenne ez hiba?

Mi nem azért tettük bele az Ukrajna Uniós csatlakozásáról szóló kérdést a népszavazásba, mert mi azt mondtuk erre, hogy igen vagy nem, hanem mert ez egy olyan kérdés, ami felmerült. Bár egy álkérdés, mert nem befolyásolja a magyar emberek életét a következő egy-két évben, de kérdezzük meg.

Miért? Azt tudjuk, hogy a 9 százalékos SZJA-t elfogadják az emberek vagy nem? Nem biztos. Tudjuk, hogy mit mondanak Magyarország uniós csatlakozásáról? Én remélem, hogy nagy többséggel igent mondanak.

– Ha már a 9 százaléknál tartunk. Egy 9 százalékosra csökkentett SZJA továbbra is egykulcsos személyi jövedelemadó rendszert jelent. Ez ugyanúgy igazságtalan marad, mint a 15 százalékos, maximum kisebb adókulccsal. Nem lenne jobb egy progresszívebb rendszert bevezetni, ami jobban nyit az igazságosság felé?

– Úgy gondolom, hogy nem jelentettem be a Tisza teljes gazdasági és pénzügyi programját. Olyan kérdéseket tettünk föl, amiket fontosnak tartunk, és az országjárás során felmerültek. Ez nem azt jelenti, hogy ez egy komplex program.

Szerintem jobb a 9 százalékos adó, mint a 15 százalékos. Emellett bejelentettem egy vagyonadót is, amire persze lehetne azt mondani, hogy nem SZJA, de valószínűleg jobban fáj azoknak, akiknek 500 milliárd forintja vagy 1000 milliárd forintja van, mint bármilyen SZJA fájna.

Úgyhogy tekinthetjük egyébként progresszív adózásnak is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: