Paolo Coelho: Megkínoztak a brazil diktatúra idején
A népszerű író a Washington Post felkavaró írásában osztotta meg emlékeit.
"1974 május 28-a: egy csapat fegyveres férfi tör be a lakásomba - kezdi az írását Coelho. - Végigkutatják a fiókjaimat és a szekrényeimet - de fogalmam sincs, mit keresnek, én csak egy rockzene-szövegíró vagyok." Egyikük azt kérte az írótól, hogy menjen be velük, tisztázzon pár dolgot.
Az egyik szomszédja értesítette a családját, akik azonnal bepánikoltak.
"Mindenki tudta, mi zajlik Brazíliában ekkor, még akkor sem, ha nem írtak róla az újságok."
Link to the article: my blog (above) in English and Português .//// Nota: nos comentários aqui, bots, robots e bolsominions detectados, nem percam tempo respondendo
14k Likes, 336 Comments - Writer (@paulocoelho) on Instagram: "Link to the article: my blog (above) in English and Português .//// Nota: nos comentários aqui,..."
Az írót a rendőrségre vitték, nyilvántartásba vették és lefényképezték. Ezután elengedték, ám amikor távozni készült, a férfi, aki beszállította, meghívta egy kávéra. "Megállít egy taxit és gyengéden kinyitja az ajtaját. Beszállok és kérem, hogy vigyen el a szüleim házához - tudniuk kell, mi történt."
Az odaúton azonban a taxi útját elállta két autó, s az egyikből kiugró fegyveres férfi kirángatta a kocsiból az írót, át a másikba és csuklyát húzott a fejére. Fél órás út után kirángatták, ütötték-verték, miközben azt üvöltötték neki, "'Terrorista! Megérdemled a halált. Az országod ellen harcolsz. Lassan fogsz meghalni, de előbb még sokat szenvedsz.'"
#DailyWalk
32.1k Likes, 329 Comments - Writer (@paulocoelho) on Instagram: "#DailyWalk"
Ezután egy kínzószobába vitték Coelhót. "Levetetik a ruháimat. Olyan kérdéseket tesznek fel nekem, melyekre nem tudom a választ." Ezután kínzói vizet öntöttek a földre, majd a csuklya alól észrevette, hogy egy géphez csatlakozó elektródákat kötöttek a nemi szervére. Aztán meggondolhatták magukat, írja az író, mert megdöbbentek, hogy az erre adott erős reakciójában véresre karmolta önmagát. Amikor egyedül hagyták, lehúzta a fejéről a csuklyát, s meglátta, hogy egy golyónyomokkal borított teremben áll.
"A következő napon újabb kínzások, ugyanazok a kérdések. Megismételem, hogy bármit aláírok, amit csak akarnak, bevallok, amit csak akarnak, csak mondják meg, mit mondjak.(...) Ezután egy férfi megragadja a karomat és zavartan ezt mondja: 'nem az én hibám'. Bevisz egy kis szobába, amely teljesen feketére van festve, s nagyon erősen zúg a légkondicionáló. Lekapcsolják a villanyt. Csak a sötétség, a hideg és egy sziréna, ami szünet nélkül sípol. Kezdek megőrülni. Elájulok. Felébredek és megint elájulok, újra és újra."
Lapozz a folytatásért:
