HÍREK
A Rovatból

Bepereli a kormány az EU-t az orosz gáz kivezetéséről szóló megállapodás miatt

Szijjártó Péter azt mondta, amint elfogadják a rendeletet, Magyarország az Európai Bírósághoz fordul jogorvoslatért. A kormány szerint az orosz energia nélkül a magyar családok rezsije a többszörösére emelkedne.


Miközben Brüsszelben történelmi lépésként ünneplik az orosz gáz kivezetéséről szóló politikai megállapodást, a magyar kormány jogi háborúra készül. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói szerda hajnalra egyezségre jutottak egy olyan rendeletről, amely lépcsőzetesen, de kötelező érvénnyel tiltaná meg az orosz földgáz és cseppfolyósított gáz (LNG) behozatalát a tagállamokba. A megállapodás szerint az orosz LNG teljes tilalma december végéig, a vezetékes gázé pedig 2027 őszéig, legkésőbb november 1-ig lépne életbe. A jogszabályt a két uniós intézménynek még formálisan is el kell fogadnia a következő hetekben.

A magyar kormány jelezte, hogy nem fogadja el a döntést. Orbán Viktor miniszterelnök már korábban egyértelművé tette, hogy bírósághoz fordulnak.

„Természetesen perelünk, nem törődünk bele, több fajta eszközzel harcolok a brüsszeli frontvonalban a magyar rezsiért”

– idézte szavait a 24.hu.

A kormány érvelésének alapja, hogy a gázimport tilalma valójában egy szankciós intézkedés, amelyről a tagállamoknak egyhangúlag kellene dönteniük. Ezzel szemben az uniós intézmények kereskedelempolitikai jogalapra hivatkoznak, amihez elegendő a minősített többség is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „ez egy óriási nagy csalás”, és amint a rendeletet elfogadják, Magyarország az Európai Bírósághoz fordul jogorvoslatért.

A külgazdasági és külügyminiszter szerdán egy brüsszeli NATO-ülés szünetében arról beszélt, hogy „lehetetlen” a „brüsszeli diktátum” teljesítése. Szerinte ez „aláássa Magyarország energiabiztonságát”, mert fizikailag nem lehet az oroszok nélkül ellátni, és az „elfogadása után, az életbe lépése után minimum a háromszorosára nőne a családok áramszámlája” – írja a Telex.

Szijjártó azt is mondta, hogy a megállapodás sérti az unió alapszerződéseit, mert az energiapolitika nemzeti hatáskör, és ellentétes az Európai Bizottság saját hatásvizsgálatával. Jogi csalásnak is nevezte a döntést, mert szerinte a szankció kereskedelmi köntösbe van bújtatva, így egyhangú helyett minősített többséggel dönthetnek róla.

Az ügyben Szlovákia is a magyar kormányéhoz hasonló álláspontot képvisel. Az uniós vezetők ezzel szemben az orosz energiafüggőség felszámolásának kulcsfontosságú lépéseként tekintenek az egyezségre. Lars Aagaard, a soros elnökséget betöltő Dánia energiaügyi minisztere büszkén nyilatkozott arról, hogy ilyen gyorsan sikerült megállapodni, és kiemelte, hogy a cél Európa energiaellátásának védelme. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint

a rendelet „az európai energiafüggetlenség korszakát” hozza el, és végleg leállítja a Moszkvából érkező importot.

A jogszabály tartalmaz egy szigorú feltételekhez kötött „vészfék” mechanizmust is, amely lehetővé tenné a tilalom ideiglenes felfüggesztését, ha egy tagállam vészhelyzetet hirdetne ki az ellátásbiztonság hirtelen veszélyeztetése miatt. Egy névtelenséget kérő uniós diplomata ugyanakkor megjegyezte, hogy „még az energiaválság idején sem hirdetett vészhelyzetet egyetlen tagállam sem”.

A rendelet több, Magyarországot különösen érzékenyen érintő pontot is tartalmaz.

A főként a Török Áramlaton keresztül érkező gázra vonatkozó szabály szerint a behozatal tiltott, kivéve, ha a szállító bizonyítani tudja, hogy a gáz nem orosz eredetű, csupán áthaladt Oroszországon. A tagállamoknak emellett kötelezően diverzifikációs terveket kell benyújtaniuk, amelyeket a Bizottság felügyel majd. A mostani megállapodás szigorítást jelent az uniós testületek korábbi álláspontjához képest: a Tanács októberben még 2028. január 1-jét jelölte meg a teljes tilalom végső határidejeként, ezt hozták most előrébb a tárgyalások során.

A döntés a magyar belpolitikát is megosztja. A kormány azzal érvel, hogy az orosz energia nélkül a magyar családok rezsije a többszörösére emelkedne. Ezzel szemben az ellenzéki oldalon az orosz függőség kockázatait hangsúlyozzák. „Nekünk, magyaroknak, történelmi tapasztalataink vannak arról, milyen az, ha Oroszország mondja meg, mit tehetsz és mit nem” – fogalmazott korábban Tompos Márton, a Momentum politikusa. Egy novemberi felmérés szerint

a magyarok 62 százaléka problémásnak és kockázatosnak tartja az ország erős orosz energiafüggőségét.

A brüsszeli döntést megelőzően néhány nappal Orbán Viktor Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, ahol megerősítette az energetikai együttműködés fontosságát. „Az orosz energia képezi Magyarország energiabiztonságának alapját most és a jövőben is” – idézte a miniszterelnököt az AP hírügynökség. Az uniós rendelet formális elfogadása a következő hetekben várható, ezt követően nyílhat meg az út a magyar kormány számára, hogy bejelentett keresetét benyújtsa az Európai Bírósághoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lannert Judit: Nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára
Az oktatási miniszter egy interjúban beszélt az állami és egyházi iskolák párhuzamos finanszírozásának problémájáról. A tárcavezető szerint a kormányzat egyeztetni fog az egyházakkal a hálózat racionalizálásáról.


Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Qubitnek adott interjújában arról beszélt, hogy az első száz napban a kormányzat célja a pedagógusok és az iskolai légkör megnyugtatása. „Azt remélem, hogy egy kicsit megnyugodnak a pedagógusok, és ettől kicsit nyugodtabb lesz az iskolai hangulat is. Tényleg azt gondolom, hogy ez nagyon fontos” – fogalmazott a tárcavezető.

Ennek érdekében több, azonnali hatállyal bevezetendő intézkedést is bejelentett.

„Például a kompetenciamérés-cunamit leállítjuk, a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét megszüntetjük. Minden, ami túl sok adminisztrációval jár, azon változtatunk, és a sztrájkjogokat visszaállítjuk” – sorolta Lannert.

A tanárok mindennapi munkáját érintő könnyítések mellett a kormány az oktatás egyik legfontosabb eszközéhez, a tankönyvekhez is hozzányúl. A miniszter lépéseket ígért a szabad tankönyvválasztás visszaállítása felé, és jelezte, hogy felülvizsgálják a korábbi kormánytól megörökölt, áprilisban kötött szerződést, amelyet az állami tankönyvellátó, a KELLO írt alá.

A Nemzeti alaptanterv átalakítása hosszabb folyamat lesz, de az új irány már körvonalazódik: az új tartalmak integráltabban jelennének meg. Lannert Judit szerint be kellene emelni az állampolgári ismereteket, az egészséges életre nevelést, a pénzügyi ismereteket és a médiaműveltséget is.

A miniszter a tanítási módszerek rugalmasságát is szorgalmazza, példaként említette, hogy a kis alsósok, ha elfáradnak, kimehessenek az udvarra játszani, vagy akár az erdőben is lehessen órát tartani.

A helyi szintű rugalmasság megteremtéséhez azonban a központi irányítás átalakítása is szükséges. A miniszter bejelentette a Klebelsberg Központ és a tankerületek teljes átvilágítását, ami akár azonnali személyi következményekkel is járhat.

Az állami fenntartású intézményrendszer átvilágításával párhuzamosan a kormány az egyházi iskolák helyzetét is napirendre tűzi, amelyekkel kapcsolatban egyeztetéseket kezdeményeznek, a miniszter ezzel összefüggésben fogalmazott úgy: „az adófizetők forintjaiból nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára”.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hodász András a miniszterelnök szavai után vallotta be, megbánta amit a meleg párokról mondott
Az egykori pap bejelentette, hogy megváltoztatta a véleményét a meleg párok örökbefogadásáról. Hodász Magyar Péter hétfői parlamenti felszólalására reagált, amely a szerető család fontosságát hangsúlyozta.


A hétfői parlamenti ülésen a gyermekvédelem reformjáról beszélt Magyar Péter miniszterelnök, aki a bicskei és a Szőlő utcai intézményekben feltárt súlyos visszaélések után azonnali lépéseket ígért. A kormányfő hangsúlyozta a gyerekek mielőbbi családi elhelyezésének elsődlegességét, és egy ponton az érvelése középpontjába a „szerető család” elvét állította, jelezve, hogy a gyermek érdeke mindenek felett áll.

Erre a felszólalásra reagált kedden egy Facebook-posztban Hodász András, influenszer és egykori pap.

Bejegyzését egy hat évvel ezelőtti fotó bemutatásával indította, amely egy 777Offline eseményen készült, ahol a meleg párok örökbefogadási jogairól vitatkoztak.

Felidézte, akkor még amellett érvelt, hogy egy árva gyereknek jobb állami gondozásba kerülnie, mint egy meleg párnál felnőnie.

„Mondtam ezt azért, mert akkor úgy gondoltam, hogy a hitbeli meggyőződésem ezt kívánja tőlem, és nem vettem kellően figyelembe a rendelkezésre álló tudományos és emberi tapasztalatokat” – írta.

Hodász azt is elismerte, hogy talán a túlbuzgósága és az a tévhit mondatta vele, hogy a szülők szexuális orientációja meghatározza a gyerekét. Mindezt annak ellenére tette, hogy az Egyháznak nincs erre vonatkozó normatív tanítása.

Majd a posztot az alsó, a miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásán készült képpel folytatta, és azt írja, hogy mára a kormányfő üzenetével azonosul.

„Azt mondta, hogy egy gyereknek elsősorban szerető családra van szüksége. Ma már vele értek egyet, és bánom, amit 18-ban mondtam.”

Azt is kifejtette, hogy nemcsak a bicskei és a Szőlő utcai botrányok miatt változott meg a véleménye, hanem azért is, mert azóta sok meleg párral találkozott, akik nagy szeretetben nevelik a gyerekeiket. Hozzátette, a tudományos kutatások is ezt támasztják alá, és ma már teológiailag sem látja indokolhatónak a korábbi álláspontját. Hodász azzal zárta sorait, hogy jó látni, minden jel szerint ezen a téren is változások lesznek idehaza.

Hodász Andrást 2022-ben saját kérésére mentették fel a papi szolgálat alól, miután nyilvánosságra hozta, hogy gyermekkorában őt is molesztálta egy pap. Azóta a gyermekvédelem ügyének egyik aktív szószólója lett.

Hétfőn a parlamentben éles vita alakult ki, miután az ellenzéki Rétvári Bence a kormány álláspontját próbálta megtudni a melegházasság és a meleg párok örökbefogadásának kérdésében. A miniszterelnök úgy válaszolt, hogy szerinte mindez csak terelés, és a Fidesz-KDNP nem az emberek valódi problémáival foglalkozik, majd feltette a kérdést, hol lenne jobb helyen egy gyerek: meleg pároknál, vagy drogkartelleknél és emberkereskedőknél?

Magyar kedden az álláspontját valamelyest árnyalta a kérdésben, azt mondta, hogy a melegházasság- és örökbefogadás-kérdést a magyar társadalomnak kell eldöntenie, és nem a miniszterelnöknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Brutális áremelkedés jöhet a fehérjeporoknál a népszerű fogyókúrás szerek miatt
A GLP-1 gyógyszereket használók által fűtött keresletnövekedés történelmi csúcsra lökte a tejsavófehérje árát. A helyzet különösen a kisvállalkozásokat sújtja, akik a készletekért küzdenek, és gyakran dupla árat fizetnek az alapanyagért.


A tejsavófehérje ára az ötszörösére drágult, és egyes beszállítók már az év végéig kifogytak a készletekből, miután a fogyókúrás gyógyszerek és a fehérjedús étrendek iránti globális kereslet az egekbe lökte az igényeket. A piacot olyan nyomás alá helyezte a helyzet, hogy több gyártó kénytelen olcsóbb keverékeket használni.

A 80%-os koncentrációjú tejsavófehérje tonnánkénti ára a 2023. júniusi 4302 fontról idén júniusra 23 751 fontra nőtt – írja a The Guardian. Északnyugat-Európában az élelmiszeripari minőségű savópor ára tonnánként 1700 eurót közelíti, ami történelmi csúcsnak számít, az év eleje óta pedig több mint 50 százalékkal emelkedett.

A helyzetet súlyosbítja, hogy több beszállító már a teljes évre eladta a készleteit, egy gyártó pedig a nyár után várhatóan leállítja az egyik népszerű, 34%-os koncentrátum előállítását.

A robbanásszerű kereslet egyik fő motorja a GLP-1 típusú, Mounjaróhoz hasonló gyógyszerek terjedése. Mivel ezek a szerek csökkentik az étvágyat, az orvosok gyakran javasolnak megnövelt fehérjebevitelt az izomtömeg megőrzése érdekében.

Erika Tamayo, a Hermosa fehérjemárka alapítója szerint amint a GLP-1 készítmények népszerűek lettek, az emberek rájöttek a fehérje fontosságára. „Aztán a nagy szupermarketekben rengeteg termékhez kezdtek tejsavófehérjét adni – a popcornhoz, a chipsekhez, még a fehérjés fánkokhoz is. Mostanra szinte minden tartalmaz fehérjét, mert a diéták kerültek a fókuszba” – tette hozzá.

A kínálat azonban nem tud lépést tartani, mivel a tejsavófehérje a sajtkészítés mellékterméke, így a mennyisége a sajtpiac alakulásától függ.

A kialakult hiány miatt a kisvállalkozások különösen nehéz helyzetbe kerültek. Tamayo tapasztalatai szerint az elmúlt két évben negyedévről negyedévre nőttek az árak, a nagyobb cégek pedig könnyebben elnyelik a drágulást, miközben piaci részesedést szereznek.

„Tudunk ugyan fehérjét beszerezni, de a múlt negyedévhez képest dupla áron vásárolunk. Még van készletünk az előző rendelésből, és ezt nem azonnal hárítjuk át az ügyfeleinkre, de egy ponton muszáj lesz” – mondta.

A piac ugyanakkor reagál a kihívásokra. Jasper Endlich, a Vesper nevű piaci elemző platform munkatársa szerint bár egyértelmű a hiány, a megoldások már látszanak.

„A jó hír, hogy a piac reagál… Új üzemek nyílnak… Ahol korábban csak tejsavófehérjét tartalmaztak a termékek, ott most egyesek kisebb mennyiségű tejfehérjével kevert keverékeket használnak. Az összes fehérjetartalom nagyjából hasonló marad, miközben az összetevők költsége akár a felére vagy a harmadára is csökkenhet” – magyarázta az elemző.

A globális trendre Magyarországon is van már válasz: Szekszárdon a Tolnatej egy 26,1 millió eurós beruházás keretében épít új, automatizált tejsavófehérje-feldolgozó üzemet – közölte a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktort csak egy évre választják a Fidesz elnökének, gyökeresen átalakulhat a párt szombaton
A Fidesz szombati kongresszusán várhatóan egy évre választják meg Orbán Viktort, aki több új szakmai munkacsoportot is létrehozott a párt megújítására. Az átalakítás részeként a választókerületi rendszer helyett települési csoportok jönnek létre.


Szombaton gyökerestől forgatná fel saját működését a Fidesz: a párt tisztújító kongresszusán megszűnhet a választókerületi szervezet, megyei elnökök kerülhetnek a kibővített csúcsvezetésbe, Orbán Viktort pedig egy évre újraválaszthatják – mindezt zárt ajtók mögött, de élő közvetítéssel.

A párt terveiről Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója tájékoztatta kedden az MTI-t. A szervezeti fordulat legfontosabb eleme, hogy a pártstruktúra a jövőben az önkormányzati rendszerhez igazodna. Ennek értelmében a Fideszben települési csoportok és megyei választmányok dolgoznának, a megyei választmányok által megválasztott megyei elnökök pedig automatikusan tagjai lennének a megújuló országos elnökségnek.

A csúcsvezetés jelentősen kibővülne: a jövőben húsz megyei és fővárosi elnökből, az Országos Választmány elnökéből, a magyar és az európai parlamenti frakcióvezetőből, valamint a kongresszus által választott elnökből és négy alelnökből állna.

A tisztújításon várhatóan egyedüli jelöltként induló Orbán Viktort egy évre választhatják újra pártelnöknek. Az alelnökök és a megyei elnökök személyéről a jelenleg is zajló megyei küldöttgyűlések után születhet döntés.

Párhuzamosan új szakmai műhelyek is létrejönnek a párton belül: már megalakult a Védvonal Czunyiné Bertalan Judit vezetésével, újraalapították az önkormányzati kabinetet Navracsics Tibor irányításával, és zajlik a biztonságpolitikai műhely felépítése is.

Hamarosan létrejön a Fidesz Európa Klubja is, amin Bóka János volt miniszter dolgozik.

A szombaton, a Budapest Kongresszusi Központban tartandó „munkakongresszus” nem lesz sajtónyilvános, de az eseményt elejétől a végéig közvetítik Orbán Viktor és a Fidesz Facebook-oldalán, valamint a Hír Televízió is folyamatosan tudósít majd róla.

A tisztújítás után a pártelnököt nemzetközi program is várja: június 17–18-án Brüsszelben tárgyal, ahol részt vesz a Patrióták pártcsalád EU-csúcs előtti egyeztetésén, és nemzetközi sajtótájékoztatót is tart.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk