SZEMPONT
A Rovatból

„Négy hónap alatt közel egy év vízfogyasztását nem lehet elhasználni” - Bettiék 60 ezres számlát kaptak a vízóracsere után

Több érdi háztartásban is rosszul mérnek a lecserélt vízórák. A polgármester szerint lehet, hogy a gyártósorról kerültek le akár százával olyan órák, amelyek teljesen pontatlanok. Csőzik László Igazságügyi szakértőt kért fel a helyzet tisztázására,


Körülbelül két hete jelent meg a sajtóban, hogy több érdi háztartásban is rosszul mérnek a lecserélt vízórák, ráadásul a lakossági jelzések szerint kiugróan többet mértek, mint amennyit korábban.

Betti 30 éve él Érden a családjával egy kétszintes házban. Több vízóracseréjük is volt már, egyikkel sem volt problémájuk. Júniusban szerelték be náluk a legújabb órát, azóta viszont nekik is elképesztően megugrott a fogyasztásuk. Legalábbis a számlák alapján. Átalányt fizetnek, kéthavonta kapják a számlát.

Az átlagfogyasztásuk korábban két hónapra 20-23 köbméter volt. Az idei elszámolásuk június 30-ig szólt az előző vízórával. Ekkor kicserélték náluk a vízórát, kaptak is egy számlát, ami szerint 26 forintos tartozásuk volt. Ezt kifizették, és várták a következő számlát.

„Az előző időszakra a régi órával az elszámolt éves mennyiségünk – ami ugye nem jött ki teljesen egy évre, csak 8-9 hónapra, hiszen időközben lecserélték a vízórát – 79 köbméter volt. Majd a vízóracsere után jött egy számla, ami október 25-ig szól. Az új óra szintén 79 köbmétert mért. Azért ez egy kicsit furcsa. Négy hónap alatt közel egy év vízfogyasztását nem lehet elhasználni” – mondta a Szeretlek Magyarországnak Betti.

„A vízszámlám eddig 10-11 ezer forint körül volt, a csatorna számla pedig 9000 forint környéke. Ezzel szemben most itt van előttem egy 33.999 forintos vízszámla és egy 26.700 forintos csatornadíj” – tette hozzá az asszony, aki szerint az ő utcájukban több család is ugyanígy járt.

Bettiék egyelőre nem fizették be a számlát, és még a vízmű felé sem jelezték a hibát. Az asszony szerint telefonon nehéz elérni őket, személyesen pedig azóta nem volt ideje bemenni az ügyfélszolgálatra. A polgármesternek viszont jelezték az esetet, és azt is, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy a vízórájukat leszereljék, bevizsgálják, vagy bármilyen hatósági mérést végezzenek rajta.

Az önkormányzat ugyanakkor nincs egyszerű helyzetben, ami az ügyet illeti. Csőzik László, Érd polgármestere lapunknak azt mondta: a vízmű az egyetlen olyan terület, ami nem tartozik az önkormányzat irányítása alá. Törökbálint, Tárnok, Diósd, Sóskút, Herceghalom és Pusztazámor önkormányzataival együtt tulajdonosai ugyan az Érd és Térsége Víziközmű Kft.-nek, az ügyvezetés, illetve a menedzsment a Veolia Víz Zrt. feladata. A polgármester így levelet írt, valamint fel is hívta az ügyvezetőt, és kérte, hogy állítsák le a vízórák cseréjét.

„Annyi kétely merül fel, annyi botrányos eset van, hogy azt kértem, azonnal állítsák le a vízórák cseréjét. Ez másnapra meg is történt. A vízügy ígérete szerint bevizsgálnak több új órát, és kiválasztanak 20 háztartást, ahol kritikus volt a helyzet, és ott az új órát, illetve a régit is bevizsgálják. Ezeknek januárban lesz majd eredménye” – fogalmazott Csőzik László.

A polgármester az önkormányzat részéről is elrendelt egy vizsgálatot. Felkérnek egy igazságügyi szakértőt, hogy kontrolálja majd a vízügy által végzett vizsgálatokat.

„Fontos, hogy tisztán lássunk, mert ki tudja, hogy mi történt. Lehet, hogy a gyártósorról kerültek le akár százával olyan órák, amelyek teljesen pontatlanok, lehet, hogy a kereskedőnél van a hiba, amelyik megnyerte a közbeszerzési eljárást, lehet, hogy a labor hibázott, amelyik bevizsgálta. Sokféle megoldás lehet. Annyi biztos, hogy nagyon kétes ez a dolog. Elég nehezen tudom elhinni, hogy ez megtörténhetett” – mondja a polgármester.

Az Érd és Térsége Víziközmű Kft. a 24.hu érdeklődésére előzetesen annyit közölt, hogy az eddig ellenőrzött 15 vízóra kétharmada megbukott a pontossági vizsgálaton, igaz, „jellemzően minimálisan, mindössze 0,5-3%-kal térnek el a mérési eredmények a hibahatártól”, ami szerintük nem indokolhatja a felhasználói bejelentésekben jelzett 1,5-2-szeres eltérést.

Az is elárulták, idén már 242 ügyfélpanasz érkezett hozzájuk a B METERS gyártmányú vízmérőkkel kapcsolatban.

A B METERS egy olasz cég, amely honlapjuk szerint 30 éve tervez, gyárt és forgalmaz a fűtésre és hűtésre használt víz- és energiafogyasztás mérésére szolgáló műszereket. Évente több mint 1,8 millió darabot gyártanak, amivel európai szinten is vezető pozícióban vannak. Azt is írják, minden mérőjük rendelkezik a legszigorúbb uniós szabályozás szerinti jóváhagyási tanúsítvánnyal.

Ez azt jelenti, hogy előzetesen részletesen vizsgálták a vízórák technikai dokumentációját, laboratóriumi teszteket végeztek, hogy mennyire bírják a hőmérséklet-ingadozást, a mechanikai stresszt vagy elektromágneses zavarokat. Emellett ellenőrzik a gyártást is, úgy, hogy véletlenszerűen kiválasztott darabokat vizsgálnak a gyártósorról. Ha hibát észlelnek, a gyártó köteles visszahívni és kijavítani a termékeket.

Természetesen van magyar szerv is, ami a folyamatot ellenőrzi, Budapesten és Pest megyében a pontossági vizsgálatot Budapest Főváros Kormányhivatala végzi. Ők kérdésünkre azt írták, „a vízmérők első hitelesítése a gyártónál történik, majd 8 évig maradhatnak a hálózatban ellenőrzés nélkül, ez idő alatt a mérőeszközt hiteles mérőeszköznek kell tekinteni. Ezt követően a területileg illetékes kormányhivatal végzi az újrahitelesítést”.

A BFKH közleménye szerint, amennyiben valaki a mérőeszköz megfelelő működését vitatja, a víziközmű-szolgáltató 8 napon belül köteles ellenőrizni. Vita esetén a fogyasztó és a szolgáltató is vizsgálatot kezdeményezhet a mérésügyi hatóságnál.

Apró szépséghiba, hogy ennek a költségét a fogyasztóknak meg kell előlegezniük, márpedig egy 80 ezer forint körüli kiadást jelent. Van olyan érdi, aki már a harmadik vízóránál tart, miután az előző kettőről kiderült, hogy tényleg rosszul mérnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Kiszámoltuk, mit tegyünk 3 millió forinttal, ha eddig állampapírban tartottuk
Az első lehetőség, hogy továbbra is állampapírba fektetünk. A kormány biztosan ennek örülne, de ha ügyesen csináljuk, mi sem járunk rosszul. Szakértő segítségével azért kiszámoltunk más lehetőségeket is.


Már hétfőn sokan hozzájutottak az állampapírban tartott pénzükhöz, valamint annak kiugróan magas kamatához, és a következő hetekben még több prémium magyar állampapír jár le, összesen nagyjából 3000 milliárd forint értékben. Természetesen a Kincstárnak fontos, mi lesz ennek az összegnek a sorsa, hiszen ha sikerül a befektetőket megnyerni, hogy továbbra is állampapírban tartsák a pénzüket, azzal tovább tudják finanszírozni a költségvetést. Ugyanakkor Nagy Márton gazdasági miniszter abban is bízik, hogy költeni kezdenek az emberek, mert az államnak az azután kivetett adókbevételekre is égető szüksége van.

Közben az állampapírok kamatai drasztikusan vissszaestek, így sokan fontolgatják, hogy másfajta megtakarítási formát választanak. De milyen lehetősége van azoknak, akik néhány millió forintot tartottak eddig állampapírban? Erről beszélgettünk Argyelán Józseffel, a Bankmonitor elemzőjével.

– Nagy Márton azt mondta, hogy őrület lesz, annyi állampapír jár le, és ők majd gondoskodnak arról, hogy ezek a megfelelő helyre kerüljenek. De a befektetőnek mi lesz ez a megfelelő?

– Nem is feltétlenül a lejárat miatt lesz őrület, de ráadásul a prémium állampapíroknál nagyon komoly kamatfizetési összeg is áll előttünk. Az idei évben 1200 milliárd forint kamatfizetés lesz a prémium állampapírok esetében, ennek nagy része az év első négy hónapjában. Ehhez csatlakozik még egyébként 500 milliárd forint lejárat, tehát

összesen 1700 milliárd forint állampapír-kifizetés biztos lesz az idei évben.

Miért annyira rendkívüli ez a dolog? Az állampapíroknál, a prémium állampapír inflációkövető, ami azt jelenti, hogy az infláció mértékére fizet valamekkora felárat, a mostani kamatfizetések pedig még a 2023-as infláció utániak. Márpedig a 2023-as éves átlagos áremelkedés 17,6 százalék volt. Tehát itt 17,85 és 19,2 százalék közötti kifizetésekre lehet számítani. Kérdés, hogy mit kezdenek a befektetők a kifizetett összegekkel. Nyilván lesz, aki azt mondja, hogy elfogyasztja, elkölti, ez nem gondolom, hogy probléma a kormánynak, személy szerint Nagy Mártonnak sem, hiszen ez a fogyasztást serkenti.

– Ugyanakkor eddig az látszott, hogy emberek óvatosan fogyasztanak, és akinek eddig volt megtakarítása, valószínűleg ezután sem szeretne biztonsági háló nélkül maradni. Ők mit tehetnek?

– Az államkincstár számára a cél az, hogy az állam működését finanszírozza, és az ehhez szükséges forrásokat előteremtse. Azok, akik eddig állampapírban tartották a pénzüket, a pozitív tapasztalatok miatt jó eséllyel újra állampapírt vesznek. Viszont a mostani ajánlatok, a kedvezőbb inflációs körülmények köszönhetően, messze elmaradnak ettől a 17-18-19 százalékos kamatoktól.

– Tegyük fel, van 3 millió forintom. Mit tegyek vele, ha okosan akarom befektetni?

– Hogy egyszerűbben számolhassuk, a Prémium Magyar Állampapír új sorozatát, a PMÁP 2033/I-et veszem alapul. Tegyük fel, ebben van 3 millió forintja. Az utolsó év kamatát vonom a vizsgálat alá, és egy évvel tekintek előre.

A kérdéses papír január 20-án fizetett kamatot, évi 17,85% összegben, a 3 millió Ft-ra vetítve ez 535.500 Ft kamatot jelent (adó az állampapírokat nem terheli). Több lehetőség is lehetéges. Például megtartja a kérdéses prémium állampapírt. Az új kamat 3,95%, így 2026. január 20-án 118.500 Ft kamatfizetésre kerülhetne sor.

Emellett az előző év kamatát is be lehet fektetni. Ha a Fix Magyar Állampapírt (FixMÁP) választaná, akkor annak kamata évi 6,5%, így az előző évi 535.500 Ft a kamatokkal növelten 570.308 Ft lenne. Ha ekkor pénzzé tenné a befektetését, akkor jelen ismereteink szerint ennek 1% költsége lenne a Kincstárnál,

így a befektetései után 3.653.453 Ft-ot kapna kézhez.

Azt is megteheti, hogy a teljes állományt áthelyezi FixMÁP-ba. A visszaváltást követően 3.505.500 Ft kerülne be a FixMÁP-ba, melynek éves kamata 6,5%. Az első év végén a befektetés értéke 3.733.358 Ft lenne.

Ha ekkor kiszállna, akkor 1%-os költséget feltételezve 3.698.303 Ft-ot kapna kézhez.

Ha úgy döntene, hogy devizára váltja, akkor 3.505.500 Ft-ot lehetne átváltani más devizára. Itt is lehetne befektetést indítani, hiszen euróban például elérhető állampapír is (EMÁP), ekkor a befektetés kamata a 3 havi EURIBOR (Euro Interbank Offered Rate rövidítése, azaz Európai irányadó bankközi kamatláb) alapján változhat. A mutató aktuális, január 20-i értéke 2,667%. Nyilván itt a HUF/EUR árfolyam változása is hatással van a befektetés értékére, tavaly például az MNB árfolyama alapján a forint 7,3%-ot gyengült az euróval szemben, ez a befektetés forintban kifejezett hozamában megjelenik.

De nincs semmi garancia a forint hasonló jövőbeni leértékelődésére, illetve a befektetés kamata az EURIBOR értékének módosulása miatt is változhat. Innen nézve ez egy kockázatosabb megoldás lenne.

A bankbetétek között még mindig igen alacsony kamatot látni. Elvétve lehet találni kisebb pénzintézeteknél 3-5%-os kamatot. Azonban érdemes figyelni a magasabb kamatért elvárt esetleges feltételekre is. A betét után kamatadót és szochot is kell fizetni, így

Da jelenlegi kamatkörnyezetben még mindig nem lehet a betétről, mint az állampapír valós alternatívájáról beszélni.

Szóba jöhetnek még egyéb befektetési alapok, egyedi részvények. Itt befektetési alaptól, részvénytől függően komolyabb hozamokat is lehetett tavaly elérni. Azonban az ilyen típusú befektetések kockázata teljesen más szinten van, mint egy lakossági állampapíré. A múltbeli hozamok semmilyen garanciát nem jelentenek a jövőbeni nyereségekre, sőt adott esetben még veszteséget is termelhetnek az ilyen megtakarítások bizonyos időtávokon. Éppen ezért ezeket a befektetések azok számára lehetnek jók, akik képesek nagyobb kockázatot vállalni a magasabb hozam reményében.

– Lehetséges, hogy az állam, ösztönzendő a befektetőket, hogy továbbra is állampapírban tartsák a pénzüket, és ezzel az államadósságot finanszírozzák, valamilyen vonzóbb termékkel áll elő?

– Már történtek is ilyen típusú elmozdulások, amik vonzóbbá tették az állampapírokat, de ez még nem jelent meg feltétlenül kamatban. Amit eddig láttunk, az az, hogy elindult egy applikáció, ami az állampapírcserét mint ügylettípust, nagyon megkönnyíti. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valaki úgy dönt, hogy visszavált egy állampapírt a kincstárnál, az applikáció felajánl alternatívákat, amit pár kattintással meg lehet vásárolni, tehát ezzel igyekeznek bent tartani a befektetőket a Kincstáron belül valamilyen más állampapír formájában. Illetve erre utaló jel az is, hogy

a Fix Magyar Állampapírból új sorozat érhető el, de ezen új sorozatnak a kamata nem változott az előzőhöz képest.

Viszont a vásárolható maximális összeget megemelték 50 millió forintról 200 ezer millió forintra, vagyis egy befektető egy szolgáltatónál nagyobb állományt vásárolhat. Ez miért fontos? Mert ezáltal azok a befektetők, akiknek nagy összegű prémium áll a papírjukon, és úgy döntenek, hogy visszaváltják ezt az állományt, nem ütközhetnek emiatt korlátba egy másik állampapír vásárlása során. Vélhetően ezért emelték vissza ezt a limitet, hogy az ilyen típusú visszaváltásoknál az új állampapír vásárlásnak ne legyen ilyen típusú összegkorlátja. Egyelőre ezek a lépések történtek meg.

De ha a Kincstárnál azt látják, hogy nagy kiáramlás van, akkor elképzelhető, hogy mással is próbálkoznak, például a visszaváltási díj módosításával.

Ez azt jelenti, ha valaki más állampapírt választ, akkor esetleg olcsóbban tudna visszaváltani, mintha kilépne és elhagyná az államkincstárt. Ilyen jellegű konkrét híreket ugyan még nem lehet hallani, de vélhetően megvan a forgatókönyve a Kincstárnak minden eshetőségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kunetz kiakadt Győrfin: Pali, menjetek a p...ba főigazgatóstól, orvosigazgatóstól, és soha többé ne legyen közötök az egészségügyhöz
A szakember meghallgatta a szóvivővel készült interjút, és az ott elhangzottak annyira felháborították, hogy hosszú posztban reagált a felvetett kérdésekre.


Dr. Kunetz Zsombor a közösségi oldalán fakadt ki egy rádióinterjú meghallgatása után. A TRádió Györfi Pált, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét kérdezte a mentők helyzetéről.

Az egészségügyi elemző hosszú posztban elemezte a szóvivő kijelentéseit. Többek között azt írta:

"Őszintén igyekszem objektíven nézni, és azt gondolom nincs okunk Magyarországon egészségügyi szempontból szégyenkezni... ami a mentőellátásban történni fog... az világszínvonalú" - nem, ezt nem Kovács Zoltán a hazudozásért felelős államtitkár, hanem Győrfi Táncos Pál az Országos Mentőszolgálat szóvivője nyilatkozta a Trádió önjelölt műsorvezetőjének" - kezdte posztját.

Majd felidézte, mi volt a beszélgetés témája:

"A beszélgetésben (interjúnak nevezni erős) Győrfi arról panaszkodik, hogy hülyék a betegek, hiszen mindenhez mentőt hívnak, és az orvosok is nem átallottak szabadságot kivenni az ünnepek alatt, de bezzeg a mentők, de a budapestiek extra hülyék szerinte".

A szóvivő elmondása szerint egyre nő az esetszám, és a gond, hogy leginkább lázas, torokfájós betegekhez riasztják őket. Ezek megoldására pedig megoldásokat keresnek, gyors reagálású egységeket, mert "tényleg élet-halál helyzetekben életet jelenthet, ha gyorsan ott van a segítség".

Az elemző idézi a munkaerőgondokat is:

"Aztán ráfordul arra is, hogy az új munkaerő felvétele az igen nehéz, hiszen "Aki hozzánk jön dolgozni, lehet, hogy mondjuk nem keres többet, mint a másik munkalehetőségnél, de itt ő egy hősként dolgozhat". Mondjuk Győrfi nem így képzeli a hőssé válást, ő inkább milliókat keres"

- írja Kunetz.

"Szó mi szó, lázas szófosásban próbálja azt is bizonygatni, hogy nem is olyan rossz a vidéki dolgozóknak, hogy naponta 25-30 mentőegység több órás országjáráson vehet részt azért, hogy a maradék idejükben Budapesten, helyismeret nélkül kergethessék a torokfájós, körömgombás betegeket.

Érdemes meghallgatni a beszélgetést annak, aki alacsony vérnyomással küzd, valamint annak, aki élvezettel hallgatja egy egész más, párhuzamos világ magyarázkodását" - javasolja az elemző.

Végül egy személyes dolgot is megemlít:

"És akkor még csak annyi, hogy Győrfi szerint én soha nem adok konstruktív javaslatokat a helyzet megoldására, csak kritizálok. Hát akkor legyen, most is adok egyet. Pali, menjetek a picsába főigazgatóstól, orvosigazgatóstól, és soha többet ne legyen közötök az egészségügyhöz, éppen elég kárt okoztatok!"

A szakember egy képet is megosztott, melyhez még annyit hozzáfűzött: "Képként betettem egy olyan esetet, ami megmagyarázza, hogy miért tart ott a Mentőszolgálat, ahol, és milyen idiótasághoz küldenek mentőegységeket, így persze nem csoda, hogy oda nem jut, ahol az "élet-halál helyzetekben életet jelenthetnek" - írja bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Se szó, se beszéd átrobbant hozzám két konténernyi tégla, és idegenek mászkáltak az otthonom területén”
Mekkey Réka arra ébredt, hogy a kertjében vadidegen alakok tesznek-vesznek. Kiderült, hogy az önkormányzat küldött értesítőt, de valami nagyon félrement.


Kevés ember van, aki arra szeretne kelni, hogy vadidegen emberek ácsorognak a kertjében, egy halom törmelék és tégla között. Márpedig pontosan ez történt Mekkey Rékával, Rákospalotán. Erről egy Facebook-bejegyzésben számolt be.

„Meseszerű arra ébredni, hogy az ember lánya telkének hátsó téglakerítését a szomszédos telek felől szétverték, a telek hátsó fertályát térdig törmelék borítja, amiben 3-4 vadidegen egyén otthonosan gázol. AZ ÉN TELKEMEN!” - írta.

A házból sem mert kimenni, inkább hívta a rendőrséget. A rendőrök megállapították, hogy nem történt bűncselekmény, „mivel azok az emberek csak dolgoznak.”

A szóban forgó emberek a telekszomszédnál, az önkormányzati tulajdonú ingatlanban ugyanis bontani kezdték a telekhatáron lévő falat.

„Nem hinném, hogy normális jelenség az, hogy se szó, se beszéd átrobban hozzám két konténernyi tégla és törmelék, valamint idegenek mászkálnak az otthonom területén”

- kommentálta Réka a történteket, hozzátéve, hogy a szomszédos ingatlan meglehetősen kétes és problémás lakóközösségű, és mivel ott nem zárják a kaput, a hátsó utca felől szabad a bejárás. „Kerítés MAJD lesz valamikor.”

Réka mindezek miatt e-mailben feljelentést tett ismeretlen tettes ellen birtokháborítás és szándékos rongálás miatt, értesítette a jegyzőt, haladéktalan intézkedést kérve, és a polgármestert is megpróbálta elérni, sikertelenül. Visszahívást ígértek. Aztán eljött az este.

„Annyit tudtunk itt tenni a nagynénémmel, a szomszéddal, hogy amíg ő őrködött, én világosban még kerékpároztam egy villanyszerelési boltba, vettem egy 100 W-os reflektort, amit beállítottunk az én teraszomra, és megvilágítva a kertet, hogy lássuk, ha bármi mozgás van, úgyhogy nem igazán aludtunk éjszaka. Kémleltük a kertet, el-elbóbiskoltunk” - mesélte a Szeretlek Magyarországnak.

Amikor az önkormányzattól megkérdezte, mégis hogyan történhetett meg, hogy anélkül kezdtek bármilyen munkálatokba, hogy az érintett tulajdonosokkal egyeztettek volna, Azt a választ kapta, hogy előre kiküldtek egy értesítést. Ám ez soha nem érkezett meg hozzá.

Aztán ez a rejtély is megoldódott. A Facebook-posztjára reagálva egy közelben lakó hölgy jelezte, hogy

ő kapott értesítőt. Furcsálta is, mert pont két és fél ingatlannyira van attól a faltól, amit most bontanak, tehát az ő ingatlanát semmilyen formában nem érintette a munka.

Mindenesetre Réka el volt készülve, hogy hosszú háborúskodás kezdődik, csüggesztő éjszakai őrködésekkel.

A nyitott telekhatár

Annál nagyobb volt a meglepetése, amikor másnap reggel a Palota Holding Zrt-től, ami a helyi vagyonkezelő, telefonon megkeresték, hogy szeretnék megbeszélni az ügyet. Amikor a helyszínre érkezett a cég képviselője, stílusosan a szomszéd telek felől közelített, ám ő volt az első, aki megkérdezte, átlépheti-e a telekhatárt. Végre első kézből tudhatta meg a tulajdonos, mi is történt a telke határán.

„Elkezdtek valamit dolgozni ezen a melléképületen, aminek a hátsó fala az én kerítésem lényegében hátrafelé, és beomlott a tető. Gondolom, megijedtek, berekesztették a munkálatokat, kijött valamilyen szakértő, és megállapították, hogy életveszélyes az épület.”

Az épületről készült képeken látszik is, hogy végig van a fal repedve. Látszanak olyan helyek, ahol nincsenek kötésben a téglák, ami teljesen szakszerűtlen munkára utal, nem csoda, hogy szétesett az egész. Ezek után megállapították, hogy gyenge a fal minősége, és elhatározták, hogy megkezdik ennek a bontását, „ami egy nagy hiba volt, mert azon túl, hogy erről semmiféle tájékoztatást nem adtak, a munkálatokat megelőzően mindenképpen személyes birtokvédelmet kellett volna biztosítaniuk számunkra, mert pontosan a fal gyenge minőségéből adódóan szerintem várható volt, hogy le fog omlani.”

„És nyilván a tégla nem tudja, hogy hova kell esnie.”

Itt azonban váratlan fordulatot vett a történet. Az oly sokszor megszokott parttalan vita helyett a vagyonkezelő munkatársa a helyszínen elismerte a hibát, és megállapodott Rékával, hogy még azon a napon egy ideiglenes kerítést húznak fel a telekhatártól két méterrel beljebb, hogy a munkálatok alatt megvédjék a tulajdonosok birtokát, és nem utolsósorban az ott lakó kutyákat is végre biztonsággal ki tudják engedni a kertbe. Ezen felül még azt is megígérték, hogy a telekre áthullott építési törmeléket eltávolítják, és végleges megoldásként egy betonfalat húznak fel a telekhatárra.

A munkálatokat valóban elkezdték, és már aznap állt az ideiglenes kerítés. A per tehát elmaradt.
Áll az ideiglenes védmű

Megkérdeztük a Palota Holding Zrt. munkatársát például arról, hogyan mehetett ennyire félre az értesítés, és követtek-e el a meglátásuk szerint szakmai hibát. Ő ugyan nyilatkozott, de az interjú megjelenéséhez már nem járultak hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„10 évvel ezelőtt sorban álltak a tűzoltóság előtt, ma nagyjából akinek a keze-lába megvan, már fel is van véve”
Alacsony bérekről és tűzoltóhiányról beszél a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke, az alapbér például 2012 óta nem emelkedett a tűzoltóknál. A Katasztrófavédelem szerint azonban egyre többen jelentkeznek.


„Összesen 9 évig voltam a tűzoltóságnál, a szerparancsnoki iskolát is megcsináltam, majd gyakorlatilag ingyen végeztem parancsnoki feladatokat. Nem volt előrelépési lehetőségem, fizetésemelés sem volt kilátásban, a vezetés pedig nagyon szemellenzős. Két és fél éve szereltem le, 9 év szolgálat után, nettó 190 ezer forint volt akkor a fizetésem. Még a vállalt félállásomban is többet kaptam. Ezért mondtam fel, pedig mindig is imádtam, amit csináltam - és máig tűzoltónak vallom magam” - mondja egy neve elhallgatását kérő exőrmester.

Az exőrmester úgy tudja, van ahol egy komplett szolgálati csoport szerelt le, máshol a leszereltek egy az egyben a helyi akkumulátorgyárba mentek dolgozni.

„Az ország egész területén ezzel küzdenek a laktanyák. Nem lesz egyszerű ezen változtatni, egy többlépcsős folyamatnak kell elindulnia” - erről már Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke beszél.

Szerinte az sem ritka, hogy nem minden autóra van sofőr egy műszakban, vagy nem mindig tartható a kötelező 6 fő egy kivonulásnál, és így az úgynevezett szerelési szabályzat betarthatatlan.

A BM országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt írta, hogy káreseteknél megfelelően tudnak beavatkozni a tűzoltóegységek, „a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok és katasztrófavédelmi őrsök készenléti szolgálatot ellátóállományának feltöltöttsége pedig 91 százalékos. A szervezet állománymegtartó képessége jó.”

Az adataik szerinti fluktuáció a katasztrófavédelemnél tavaly 4,1% volt a teljes állományban, a hivatásosoknál pedig 2,7%-ot mértek.

Salamon szerint ez azért lehet így, mert egy eleve csökkentett állomány 91%-áról van szó, nem a korábbi vagy a szükséges mennyiségű tűzoltóról. A szakszervezeti elnök szerint elsősorban az a baj, hogy sok olyan kedvezményt töröltek el az évek során, ami vonzóvá tette ezt az egyébként vitán felül veszélyes szakmát. Ezek közül csak az egyik volt a korai szolgálati nyugdíj.

„A kollégáknak annyi kedvezményük maradt, hogy 60 éves korukban rendelkezési állományba vonulhatnak. Onnantól a tényleges nyugdíjig gyakorlatilag nem kell dolgozniuk. Ám ebben az 5 évben pénzügyileg megáll az idő.”

Ha például ebben az öt évben rendeznék a tűzoltók bérét, abból ők nem részesülnének. A fizetésük csak a mindenkori nyugdíjemeléssel emelkedik, és persze pótlékokat sem kapnak. Vagyis ebben az időszakban a korábbi bérük 70-80%-át vihetik haza. Salamon Lajos szerint bérrendezésre amúgy sem számít senki a következő években, maximum a választások előtti eseti korrekcióban bízhatnak. Mondjuk 3 évre visszamenőleg kapnak 6 havi pénzt, esetleg fegyverpénzt. Ami azt jelenti, hogy az alapbér marad, amennyi most.

A rendvédelmi alapbér 2012 óta nem emelkedett.

A minimálbér 9%-kal, a szakmunkás minimálbér pedig 7%-kal nőtt idén. Ha 2026-ban megint emelnek a beígért 13%-kal, akkor egy kezdő tűzoltó fizetése a szakszervezeti vezető szerint össze fog csúszni a minimálbérrel. „Ha ez akár csak közel is annyi lesz, amennyi nálunk a kereset a pótlékokkal, az probléma” - mondja Salamon.

A BM országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint egy kezdő beosztott tűzoltó illetménye bruttó 474.700 forint, amelynek összege a jogszabályokban meghatározott nyelvvizsgapótlék összegével, illetve megbízási díjak összegével emelkedhet.

A szakszervezeti elnök szerint az összeg valós, viszont csak a pótlékokkal együtt jön ki. A rendvédelmi illetményalap például 38.650 Ft, ehhez tartozik egy 4,7-es besorolási szorzószám, ezzel jön ki a 181.655 Ft-os alapbér. Erre jön a rendvédelmi pótlék, az éjszakai pótlék, a kompenzációs díj, 10 év szolgálat után pedig jöhet a kárpótlék, és az is majdnem bruttó 475 ezer Ft-ra duzzaszthatja a fizetést, ha valaki gépjárművezető.

Ami Salamon szerint még a szakmában tartja az embert a hivatástudaton túl, illetve ami inspirálhatja a fiatalokat, az a munkaidő. 24 óra munkát követően ugyanis van 48 óra szabadidő, ami elvileg a regenerációt szolgálja.

A gyakorlatban azonban ezeket a napokat a legtöbben másodállásban töltik, ami legalább anyagi biztonságot ad, de itt igen vékony a jég.

A fáradt tűzoltónál minden tekintetben jobb a kipihent.

„A törvényalkotók a másodállás lehetőségével is kalkulálnak, míg külföldön, ha csak a V4-eket nézzük, működik a szolgálati nyugdíjrendszer. Szlovákiában még lelépési pénz is van. Akár 15 éves szolgálatot követően is elmehet nyugdíjba a rendvédelmis - ugyan a pénze 40%-át kapja ezért, de így például már teljesen élhető a másodállás fogalma. A cseheknél ráadásul egy belügyi nyugdíjrendszer érvényes - a pénzt a belügyminisztérium rendszerén belül fizetik, és nem a központi nyugdíjkassza terhére, megszüntetve minden ezirányú társadalmi feszültséget” - hoz példákat a szakszervezeti elnök.

Eközben Magyarországon szerinte már annak is örülni kell, hogy amikor a tűzoltó fizikai vagy pszichológiai értelemben alkalmatlanná válik a munkakörére, végkielégítést kap, és felajánlanak a képzettségének megfelelő beosztást. Ilyenkor lesz a tűzoltó karbantartó, vagy udvaros. Ez egy kényelmes megoldásnak tűnik, de csak a teljes megyei létszám 2%-át érheti el az ilyen beosztások száma.

Az ekkor már ex-tűzoltó pedig a fizetésének 80%-át kaphatja meg.

Mivel többé már nem hivatásos, ehhez úgy juthat hozzá, hogy a minimálbérre rászámolnak egy akkora pótlékot, amivel ezt az összeget eléri. A szakszervezeti vezető szerint még ennél is méltatlanabb, hogy ha a következő évben megemelik a minimálbért, akkor a pótlék összegét csökkentik annyival, hogy az előző évben megállapított összeget kapja csak az ex-tűzoltó.

„Ezek a kollégák fel fognak mondani” - jósolja Salamon.

„10 évvel ezelőtt a srácok sorban álltak a tűzoltóság előtt, ma, toborzás mellett alig van jelentkező, és nagyjából akinek keze-lába megvan, már fel is van véve.”

A szakszervezeti vezető szerint megyénként változó, hányan jelentkeznek, és egyébként országon belüli migráció is megfigyelhető. „Idő kérdése a visszafordíthatatlan probléma. Eljön az az időszak, amikor nem lesz utánpótlás, és a 60-as korosztály nyugdíjba megy. Ezt nagyjából 5-7 évvel későbbre tendálom, 2030-ra itt nagy gondok lesznek” - jósolja Salamon.

A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint ezzel szemben a megüresedett helyek betöltése folyamatos, és egyre többen jelentkeznek a pályára. 2024-ben például 33-mal többen, mint egy évvel korábban.

@budapesti_tuzoltok #tűzoltóság #tűzoltók #budapestituzoltok #tuzoltosag #tuzoltok #fyp #foryoupage #nekedbe #fy #foryou ♬ eredeti hang - budapesti_tuzoltok

Salamon szerint ha holnap azt mondanák, hogy a tűzoltók 50 évesen nyugdíjba mehetnek, akkor „a szervezet lefejezné magát”. Egylépéses megoldás tehát semmiképp nem jöhet szóba, de egy bérrendezést, ami az állományban maradást és az utánpótlás-nevelést is ösztönözné, szerinte mindenképp el kell indítani. „Nem hónapok múlva, nem a választás előtt, hanem most, és első lépéstől kezdve szemmel látható összeggel.”

A leszerelt exőrmester nem bízik bérfejlesztésben, és úgy tudja, vannak tűzoltók, akiknek még a több tízezres túlórapénzük kifizetését is visszavonták. A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a konkrét esetekre nem reagált, de állításuk szerint vagy kifizetésben, vagy szabadságban minden esetben honorálják a tűzoltók túlmunkáját.

„Ők nem azért túlóráznak, hogy plusz pénzük legyen, hanem mert ilyenkor nincs senki más, akit be lehet hívni” - mondja a leszerelt őrmester.

Salamon Lajos véleménye, hogy a Katasztrófavédelem alá tartozó szerveket külön kellene kezelni, egy módszerrel ezek irányíthatatlanok. Nulladik lépésként hozzáértő, szakmailag elismert és kikezdhetetlen vezetésre lenne szükség. A szakszervezeti elnök szerint a régi beidegződéseket el kellene engedni, és ha csak a választások környéki látszatváltoztatásokban gondolkodik a rendszer, akkor a nemcsak a szervezet, hanem a társadalom körmére is ráég a probléma.

Az ex-őrmester is úgy látja, hogy a rendszert „áthatja egyfajta poszt-szocialista köd”, ami miatt fenntarthatatlan. Az edukációs eseményeken szerinte nem azok képviselik a szakmát, akik el tudják azt adni, és a legtöbb alulról érkező újító szándékra nemet mondanak. Szerinte az osztrák modell felé halad a magyar katasztrófavédelem. Ausztriában csak a nagyobb településeken vannak hivatásos tűzoltók, a kistelepüléseken pedig önkéntes tűzoltóságok működnek. Magyarországon több településen már ugyanez a helyzet.

„Az önkéntes tűzoltóknak néha jobb ruháik, jobb autóik, jobb felszerelésük van, hiszen pályázati pénzekből fenn tudják tartani magukat.”

Szerinte mivel a hivatásos állomány fenntartása az államháztartásnak komoly teher, sokkal könnyebb az ilyen önfenntartó rendszerekre támaszkodni. Akár azt is el tudja képzelni, hogy rendszerszinten akár cél is lehet az a kép, ami a nyugati szomszédunknál már a valóság.

A felvetéssel kapcsolatos kérdésünkre a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nem válaszolt.

A jobb utánpótlást az általunk megkérdezett tűzoltók szerint bérrendezéssel, a kedvezményes nyugdíj visszavezetésének ígéretével (és annak későbbi betartásával) lehetne elsősorban elérni.

„A benntartó erő fokozása is szükséges, mert ha elvándorolnak a kollégák, az nem csak emberhiányt jelent, hiszen nem lesz, aki a több éves tapasztalatát az oktatási rendszerben továbbadja”

Emellett a rekreáció visszaépítését is fontosnak tartanák. Azt mondják, ahogy a régi időkben, sportnapokra, a kikapcsolódás, a nyaralás támogatására lenne szükség, mielőtt tényleg elfogy az egészséges, elhivatott, egyszersmind az adott környéken ismerős, nem átvezényelt tűzoltó.


Link másolása
KÖVESS MINKET: