Miért sújtotta jobban a koronavírus-járvány a laza, kevésbé szabálykövető országokat?
Világszerte több mint 2 millió áldozatot követelt eddig a koronavírus-járvány, a fertőzöttek száma pedig már átlépte a 100 milliót. Habár a vírus a világ legtöbb országában jelen van, az áldozatok száma mégsem egyenletesen oszlik el. Néhány nemzetnek sikerült hatékonyan kezelni a járványt, más országok azonban alulmaradtak a küzdelemben: Japán 126 millió lakójából 5000 emberrel végzett a Covid-19, míg a hasonló népességű Mexikóban 150 ezernél is többen haltak meg a koronavírussal összefüggésben.
Vajon mi magyarázza ezeket a markáns különbségeket? A kórházi kapacitás? Az anyagi lehetőségek? A társadalom életkori összetétele? Netán az éghajlat? Az okokról Michele Gelfand, a Marylandi Egyetem professzora a The Guardian online kiadásában publikált véleménycikket.
A szerző az írás elején leszögezi: a Covid-19 halálossága a fent felsoroltaknál egy lényegesen egyszerűbb dologtól függ, a válasz pedig a kulturális különbségekben keresendő. A járvány áldozatainak számát nagyban befolyásolja egy-egy nemzet hajlandósága a szabályok betartására vonatkozóan.
Akadnak olyan kultúrák, ahol a társadalmi normákat lazábban kezelik, mint más országokban. Ezeken a helyeken jellemzően lazábban viszonyulnak a szabálysértőkhöz is. Az ilyen országok közé sorolják az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Izraelt, Spanyolországot vagy éppen Olaszországot. Ezzel szemben a szigorúbbak között tartják számon például Szingapúrt, Japánt, Kínát és Ausztriát is.
A különbségek nem véletlenszerűek: az állandó fenyegetettségekkel - pl. természeti katasztrófák, éhínségek, fertőző betegségek vagy inváziók - sújtott közösségek olyan szigorú szabályokat dolgoztak ki, melyek baj esetén is biztosítják a rendet és a kohéziót. Az előírások betartása pedig segít túlélni a káoszt és a válságot. Ezzel szemben azok a nemezetek, melyek sokkal kevesebb fenyegetéssel szembesültek, inkább elnézőbbek az apró kihágások tekintetében.
A szerző hangsúlyozza: egyik típus sem jobb vagy rosszabb, egészen addig, amíg be nem üt egy világjárvány. Gelfand már a járvány korai szakaszában aggódni kezdett a lazább országok miatt, mert az összes számítógépes modell tragikus következményeket vetített előre, ha az ilyen társadalmak nem szigorítanak időben. De végül a papírforma szerint nem tették.
Az 50 ország adatai alapján a Gelfand csapata által a napokban publikált tanulmány kimutatta, hogy a lazább országok esetében átlagosan ötszörös volt a fertőzöttek és nyolcszorosa az áldozatok száma azokkal szemben, melyek szigorú szabálykövetőnek tekinthetők.
Egy másik elemzéséből ráadásul az is kiderül, hogy a lazább kultúrákban még akkor sem tartottak igazán az emberek a koronavírustól, amikor az esetszám már az egekbe szökött. Ugyanakkor a szabálykövető helyeken a lakosság 70 százaléka tartott attól, hogy elkapja a fertőzést, szemben a lazák közé sorolt országok 49 százalékával.
Utóbbi esetre példaként hozza fel a mauritiusi dodó esetét. A madárfaj ragadozók nélküli környezetben fejlődött ki, ezért az emberrel történő első találkozásakor nem ismerte fel a veszélyt, száz évvel később pedig ki is halt. Ugyanez történt a mostani világjárvány esetében is sok országban: hiába jelentkeztek már korán a pandémia jelei, senki sem vette komolyan a fenyegetést.
A jelenséget a tudósok evolúciós eltérésnek nevezik, mely összességében a koronavírus-járvány alatt több ezer elkerülhető halálesetet eredményezett. Hozzáteszi: a lazább kultúrák célja természetesen nem az, hogy mielőbb eltűnjenek a föld színéről. Ugyanakkor a kórokozó ellen vívott egyéves harc megmutatta, hogy az évezredek alatt kialakult viselkedésmintákat mennyire nehéz legyőzni egy olyan helyzetben, amikor a gyors alkalmazkodás a siker titka.
Megemlíti Donald Trumpot, aki még tavaly márciusban közölte, hogy mindenki nyugodjon meg, a járvány rövidesen magától el fog múlni. Még idén januárban is a járványügyi hivatal (CDC) túlzásairól beszélt az azóta leköszönt amerikai elnök, pedig ekkorra országa már régen a legfertőzöttebb volt az egész bolygón, a halottak száma pedig meghaladta a 300 ezret.
Párhuzamba állítja Trumppal a brit miniszterelnököt is, aki tavaly márciusban még azzal dicsekedett, hogy egy kórházban járva találkozott néhány koronavírusos beteggel, és kivétel nélkül mindegyikkel kezet is fogott. Ráadásul ezen a szokásán esze ágában sincs változtatni a jövőben sem, mondta akkor Boris Johnson. Az azóta eltelt hónapokban országa már Európa legfertőzöttebbjének számít.
A szerző szerint Johnson és kormánya abban is hibázott, hogy túlságosan későn léptettek életbe szigorításokat. Ezzel jócskán hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek egyébként is alacsonyabb veszélyérzetét tovább altatták.
