hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Megalázó, hogy semmibe veszik a munkánkat!" – A háziorvosoknak plusz szabadság sem jár

Ők kimaradtak a jutalomból, viszont ingyen meg kell írniuk a kétnyelvű oltási igazolásokat, ami havonta akár 100 újabb munkaórát is jelenthet.

Link másolása

hirdetés

Rendkívüli, 10 napos pótszabadság jár azoknak, akik a járvány idején részt vettek a védekezésben. Ide tartoznak:

  • az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók,
  • a rendvédelemben dolgozók,
  • a katonák,
  • a szociális, a gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézményben, hálózatban, szolgáltatónál vagy javítóintézetben,
  • a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, a járási (fővárosi kerületi) hivataloknál foglalkoztatottak.
A háziorvosi rendelőben dolgozók nem számíthatnak ilyen jutalomra,

az orvosok 95 százaléka vállalkozó, az asszisztensek az alkalmazottaik.

Egy pesti asszisztensnő szerint a rendes szabadságot sem tudják kivenni. Ha elmennek pihenni, akkor egy kolléganőnek dupla műszakot kell vinnie, ezért pedig a szabadság előtt vagy után ez vár a pihenőre is.

„Ha a másik praxis szabin van, mi két praxist viszünk, ha mi megyünk, ők visznek kettőt. Gyakorlatilag soha nem pihened ki magad. Ez nem igazi szabadság.”

Másképp nem tudják megoldani, mert nincs, aki tőlünk függetlenül beálljon dolgozni. Még pénzért sincs. „Természetesen ez oda-vissza alapon működik, tehát annyi napot kell visszaadni a helyettesítőnek, amennyit helyettünk dolgozott.”

Ha a szabadság pénzben is kivehető lenne – és persze, ha ők is megkapták volna a plusz napokat, - annak örülnének. Azt mondják, az egy jele lenne, hogy elismerik a többletmunkájukat.

hirdetés
„Az állam szerint mi nem is vettünk részt a védekezésben, hiszen azt mondták, hogy a szabadságot azok kapják, akik részt vettek benne. Ezzel csak ellenünk fordítják a betegeket, akik most azt hiszik, hogy mi nem csináltunk semmit.”

– mondja a nővér.

Pedig, ahogy novemberben is megírtuk, a háziorvosi rendelőkön nagy volt a terhelés. Folyamatosan jöttek az utasítások. Miközben a betegek egyre türelmetlenebbek voltak és azt hitték, hogy nem akarnak velük foglalkozni, az orvos és a nővér is túlterhelt volt, egyszerűen nem volt idejük mindenre.

Egy kelet-magyarországi háziorvos is annak örült volna, ha pénzben kaptak volna „szabadságot”:

„Jobban örültem volna, ha forintosítva adtak volna szabit, mert az legalább a nyomtatási költségeket, telefonköltséget, veszélyes hulladékelszállítást fedezné. És a plusz munka még számolva sincs. De így is azt kapom kommentelőktől, hogy azért vagyok oltásaktivista, mert pénzt adnak a kínai oltásért.”

Elmondta, hogy az oltásokat mindig, hétvégén is szervezniük kellett.

Ahhoz, hogy 50 ember kapjon injekciót, háromszor annyi, 150 telefonhívást kell lebonyolítani, majd ezeket adminisztrálni. Az asszisztenseim még mindig 9-10 órát vannak a rendelőben.”

Egy főváros környéki ápoló szerint ez azért van így, mert a háziorvosi rendelőkben az orvos és a nővér mindig együtt dolgozik.

„Ez speciális nálunk. Kórházi osztályokon, szakrendelőkben ilyen nincs. Nálunk nem lehet bezárni egy napra sem, muszáj, hogy a másik praxis helyettesítsen.”

„Viszont nálunk nem volt felmondási korlát, így sok nővér el is ment a háziorvosi praxisból a járvány alatt.”

Egy nyugat-magyarországi orvos azt mondja: megalázó és dühítő, hogy ennyire semmibe veszik a munkájukat.

„Az egész járvány alatt állandó készenlétben, ha úgy tetszik, “sakkban” voltunk tartva. Rendszeresen jöttek e-mailek péntek este, olyan új rendeletekkel, amelyek hétfőtől felforgatták az életünket. Folyamatosan hülyét csináltak belőlünk azzal, hogy minden, a járványt és az oltásokat érintő új információt a betegekkel egy időben, a médiából tudtuk meg. Sőt, inkább később, a betegektől, mert nekünk nem volt időnk tv-t nézni, híreket olvasni, annyit dolgoztunk.”

Az utasítások folyton változtak. Azt mondja,

egyik héten ezt mondta a betegnek, következő héten az ellenkezőjét kellett mondania, mert az volt a legfrissebb információ.

„Amikor jeleztük több fórumon, hogy a betegek előtt szeretnénk értesülni a változásokról, az volt a fél-hivatalos válasz, hogy bármelyik háziorvostól elvárható, hogy képes legyen az interneten tájékozódni. Miközben a hivatalos honlapokon semmi nincs. Így jobb híján egymást tájékoztatjuk, facebookon, kör-e-mailben, ahogy tudjuk. A felmerülő problémákra így közösen próbálunk megoldást találni, ami egyfelől nagyon szép, hogy többszáz háziorvos, akik személyesen nem is ismerik egymást, így együtt tud dolgozni, másfelől szánalmas, hogy sem szakmai, sem érdemi érdekképviseletünk nincs.”

Neki is nagyon hiányzik, hogy elismerjék, sok feladatot kaptak és el is végezték azokat:

„Nem csak a covidos betegeket diagnosztizáltuk, kezeltük, de

az igen hamar kapituláló népegészségügy helyett kontaktkutatást is végeztünk. A leállított szakrendelők helyett gondoztuk a krónikus betegeket. Beoltottuk a fél országot, mindenféle külső segítség nélkül. Nem állt a rendelőajtóban katona, nem volt adminisztrátor, csak a háziorvos 1-2 nővérrel.

Délután, este telefonálgattunk, hívtuk oltásra a betegeket, esténként adminisztráltunk, mert az oltás mellett rendelnünk is kellett. Mindezért semmi köszönet.”

A járvány miatti teendőknek nincs vége, most a kétnyelvű igazolásokat is ki kell adniuk.

„Az illetékesek ostobasága miatt duplán dolgozunk. Amikor ezt megpróbáltuk megtagadni, elérni, hogy központilag, nélkülünk oldják meg ezt a tisztán adminisztratív problémát, Müller Cecília azt írta nekik, ez nem egy új igazolástípus, nem igényel sem nyelvtudást, sem többlet adminisztrációt, így ingyen meg kell csinálniuk.

Az orvos szerint

egy ilyen igazolás kitöltése, kinyomtatása, ellenőrizve, hogy a beteg mikor, mit kapott, körülbelül 5 perc. Ez a körzetemben 6500 perc munka, vagyis több, mint 100 plusz munkaóra.

Ha az első kártyára kellett volna ráírni a második oltás időpontját, az gyorsabb lenne és ingyen van. Most a nyomtatás is 5-8 Ft laponként.

Egy másik kelet-magyarországi háziorvos azt mondja,

csak a telefonszámlája tízszeresére nőtt.

„Naponta tesznek ránk újabb feladatokat, a legtöbb dolgot hamarabb tudja a média, meg a beteg, minthogy értesítenének minket róla.” – meséli ő is, milyen megalázó, hogy köszönöm helyett a megfelelő tájékoztatás is hiányzott.

„A covid-időszaknál leterheltebbre az elmúlt 35 év alatt nem emlékszem. Jócskán többet dolgoztunk, mint egyébként, és a kiadásaink is megnőttek. Nekem annyira betett ez az egész, hogy úgy döntöttem, inkább elmegyek üzemorvosnak.”

A nyilatkozók szerint több nővér és orvos döntött úgy a járvány után, hogy otthagyja a háziorvosi praxist.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Megtörhetetlen vagyok” - mondja az afgán nő, akit egész fiatalkorában vertek, megerőszakoltak, majd a férje arcon lőtte

Szerinte a fájdalmas múltja csak megerősítette, most azért próbál tenni, hogy az afgán nők ne engedjenek az erőszaknak és küzdjenek a jogaikért.

Link másolása

hirdetés

Afganisztán továbbra is az egyik legveszélyesebb hely a nők számára. Tavaly a hivatalos adatok szerint 3500 erőszakos bűncselekményt követtek el nők ellen, és mivel az ország közbiztonsága egyre rosszabb, vélhetően ez a szám tovább fog nőni.

A nők ellen elkövetett bűncselekmények során a legtöbb áldozat életét veszti. Shakila Zareen azon kevés szerencsések között van, akik túlélték a támadást. Elmondása szerint nagyon nehéz gyerekkora volt, nem is emlékszik arra, hogy valaha mosolygott gyerekként. A fiútestvérei kínozták és verték, majd amikor már 17 évesen házasságra kényszerítették, a férje és a sógora is rendszeresen bántalmazta és megerőszakolta őt.

"Nem is tudom, hogy tudtam így felnőni"

- mondta a BBC videóriportjában.

Elmesélte, hogy amikor férjhez ment, mutattak neki egy ostort, és azt mondták, hogy nőként ezt érdemli. A lány sosem értette, hogy miért kell a nőket verni, és amikor ezt megkérdezte, a családjában lévő férfiak megdöbbentek, mert nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy a gyengébbik nem képviselői fel mernek szólni ellenük. De akkor mérgesedtek el igazán a dolgok, amikor férfi rokonai megtudták, hogy elment a rendőrségre a sorozatos bántalmazások miatt. Ezután a férje egyszerűen meglőtte Shakilát, méghozzá az arcán.

"Emlékszem, hogy arra gondoltam, ez az egész egy rémálom, és reménykedtem, hogy egyszer véget ér majd. Amikor felébredtem a kórházban, beszélni akartam, de képtelen voltam megszólalni. Aztán láttam, ahogy édesanyám sír, és akkor rájöttem, hogy ez nem egy rémálom volt, hanem az életem egy része"

- emlékezett vissza.

hirdetés

Huszonkét operáción esett át, mire nagyjából helyreállították az arcát, de a lövés olyan károkat okozott rajta, amelyek a mai napig láthatóak rajta.

A történtek után a fiatal nő elhagyta a férjét és családját, egészen Kanadáig ment. Azóta is ott él, és szerencsésnek tartja magát, hogy egyrészt még életben lehet, másrészt, hogy most más, hasonló sorsú nőknek segíthet.

"A múltam olyan fájdalmas volt, hogy éppen ez segített abban, hogy sokkal erősebben térjek vissza. Mindig azt mondom, hogy megtörhetetlen vagyok. Nemet mondok az erőszakra. Az afgán nőknek nagyon nehéz életük van, és nem hiszem, hogy szép jövő vár rájuk. Ha én nem szólaltam volna fel, hogy megvédjem a jogaimat, belehaltam volna a kínszenvedésbe és a fájdalomba. A célom az, hogy az afgán nők ne engedjenek az erőszaknak. Tovább kell küzdenünk a jogainkért!"

- mondja.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Másfél héttel később egymillióval nagyobb összeget mondott az asztalos, annyit ment fel a faanyag ára”

Elképesztő mértékben drágulnak az építőanyagok az utóbbi pár hónapban. Bemutatunk néhány konkrét példát, valamint az idevezető okokat is sorra vesszük.

Link másolása

hirdetés

Aki mostanában építkezik vagy felújít, a saját bőrén és pénztárcáján érezheti, hogy valami nagyon nincs rendben: olyan szintű áremelkedés kezdődött az idei első negyedévben, amit kis túlzással akár a II. világháborút követő hiperinflációhoz is lehetne hasonlítani.

Az összevetés mellett szól, hogy egyre több beszállító vezet be napi árazást, több terméknél pedig ez se jelent megoldást, ugyanis bármennyit is fizetnének érte a vevők, egyszerűen lehetetlen beszerezni.

A témára már a kormány figyelme is ráirányult: először Orbán Viktor ígért beavatkozást múlt pénteki rádióinterjújában, a július 7-i kormányinfón pedig Gulyás Gergely is bejelentette: októbertől megtiltják az exportot, egyes termékeknél pedig különadót is vetnek ki az extraprofitra. Kérdés, mire lesz ez elég, hiszen a kiváltó okok jóval szerteágazóbbak.

Egy hét múlva már semmit nem ér a precízen kiszámolt költségvetés

"Nekünk szerencsénk van, mert az apukám kőműves, így nagyon sok pénzt megspórolunk, mert sok dolgot meg tud csinálni, de ettől az anyagokat még meg kell venni. Azok pedig horror áron vannak, így az ember azon agyal, hogyan tud olcsóbban, de mégis minőségi anyagot vásárolni" – meséli Patrícia, aki májusban vágott neki egy régi ház felújításának.

hirdetés

Elmondása szerint volt olyan anyag, amit már meg sem próbáltak Magyarországon beszerezni, hanem a szomszédos Ausztriából hozták át, mert jobban megérte.

De amit megpróbáltak, abban sem volt köszönet: az asztalos, akivel a nyílászárókat csináltatják, az egyik héten mondott egy összeget, majd másfél hét múlva kb. egymillióval többet, mert annyit ment fel annak az adott faanyagnak az ára. A betonozáshoz használt vasháló darabja pedig múlt hét elején még 14 ezer forint volt, alig néhány nappal később, ugyanazon a helyen viszont már 21 ezer forintba került.

A legdurvább egyébként az, hogy bármilyen szakembertől szeretnénk árajánlatot kérni, szinte senki nem tud még csak körülbelüli összegeket sem mondani, mert olyan gyorsan változnak az anyagárak, hogy 2-3 napra előre tudnak tervezni. Illetve vannak olyan szakemberek, akik nagyjából anyagáron dolgoznak, tehát így a munkadíj is majdhogynem lutri, ha több héttel, hónappal előre le akarja beszélni az ember. Márpedig le kell, hiszen nem úgy működik a dolog, hogy szólok egy szakembernek és két nap múlva jön dolgozni.

Patrícia úgy látja, egy hitelhez összerakni a költségvetést ma kész káosz: hiába írja össze, hogy nagyjából mi mennyibe kerül, hiába számolják ki nagyon precízen, mennyire van szükség, kb. egy hét múlva az a költségvetés már semmit sem ér.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Árész is, aki édesapjával közösen tavaly nyáron kezdett felújítani egy családi örökségből származó házat, teljeskörűen, tégláig visszabontva és a padlót is felszedve. Mivel egyelőre nem vontak be mást a munkálatokba, elég lassan haladnak, rendszerint csak hétvégente van idejük foglalkozni vele.

Idén február-március környékén tűnt fel nekik, hogy bár csak hozzávetőleges költségvetést készítettek, attól is erősen kezdenek eltérni felfelé. Elmondása szerint a vízszerelésnél vették észre először, hogy nemcsak a PVC- és rézcsövek, hanem még a minimális kis fémbilincsek is durván megdrágultak. A réznél akár 30 százalékot is rádobhattak néhány hónap leforgása alatt, amennyi a tervezéstől a beszerzésig eltelt.

„A napokban vettük meg a járólapot és a csempét, a korábban becsült 2700-2800 forintos négyzetméterár itt 3500 forint környékére kúszott fel. Az egyik szobát lebetonoztuk tavaly, a másikig csak most jutottunk el, az ehhez szükséges összes eszköznél (pl. cement vagy glett) is érezni a változást” – teszi hozzá.

Abból a szempontból szerencsés a helyzetük, hogy a szükséges építőanyagok nagyjából kétharmadát már tavaly megvették, így csak a maradék esetében érinti őket érzékenyen az áremelkedés. De úgy becsüli, a teljes költségvetésük így is legalább 2-300 ezer forinttal magasabb lesz.

Több tényező együttes hatása okozta az árrobbanást

„Idén tavasztól kezdődtek a komolyabb anyaghiányok, mostanra pedig ott tartunk, hogy a kereslet óriási lenne, hiszen az egész régióban nyílnak a piacok, a gyártók azonban bizonyos anyagok esetén átmenetileg képtelenek kiszolgálni a hirtelen megugró igényeket. A hiány nem általános, vannak, amik stabilak, ezért fontos különválasztani a termékköröket” – nyilatkozta megkeresésünkre egy neve elhallgatását kérő építéstechnológiai szakember.

Hiány leginkább a fa, a műanyagok, az epoxi és poliuretán műgyanta, illetve kémiai diszperziós alapanyagokat igénylő termékeknél fordulhat elő. Ez egyébként nem csak az építőipart érinti, hanem minden olyan területet, ahol ezeket a gyártási alapanyagokat használják.

Szerinte az árak elszabadulása több szerencsétlen tényező együttállásának eredménye. Általánosságban érvényes, hogy rettentően elszálltak a logisztikai költségek, ráadásul fennakadások voltak a szállításokban is (Szuezi-csatornába szorult Ever Given), ami a gyártási költségekre és az ütemezésre is hatással van.

Átalakult Kína szerepe is a világpiacon: míg korábban inkább olcsó exportőrnek számított például az acéliparban, ez a folyamat az utóbbi években már megfordulni látszik. Elkezdték felvásárolni a nyersanyagokat és építőanyagokat, hiszen óriási beruházások zajlanak az országban. Az Egyesült Államokban hasonló tendencia alakult ki, ők más okokból, de elkezdték felvásárolni a készleteket a faanyagokból.

Az okok közé tartozik az is, hogy márciusban leégett a BASF egyik németországi vegyi üzeme Ludwigshafenben, ami szintén nagy érvágás volt az egész építőiparnak. A járvány alatt pedig az hektikus olajár mozgások és az alacsony kereslet miatt több beszállító is leállt, az ő hiányuk most ugyancsak érződik. A kőolaj alapú alapanyagok áremelkedése közvetetten is befolyásolja az építőanyagok árát, hiszen a kiszereléshez szükséges csomagolóanyagok, vödrök beszerzése is nehezebb és drágább.

A fenti problémák egymásra rakódtak és az utóbbi hónapokban egymás hatását erősítve okoztak robbanást. Százalékosan nem lehet megmondani, mennyivel nőttek az árak, hiszen ez erősen termékfüggő, de forrásunk szerint 10 százaléktól egészen az eredeti duplájáig terjed az 1 éves drágulás mértéke.

„Hiába vennék meg akár kétszeres áron is, ha nem elérhető egy termék. Természetesen mindenki igyekszik alternatív beszállítókat és alapanyagokat találni, illetve helyettesítő műszaki megoldásokat kidolgozni, de ez is időbe telik. A minőségből nem szeretnénk engedni, csodát tenni pedig nem tudunk. Ilyenkor marad a kivárás.”

A kereskedők bizonyos termékek esetében csak nagyon rövid határidejű árajánlatokat adnak ki, extrém esetben akár csak egy napra szólót, de vannak esetek, amikor – ha becsületesek – árajánlatot sem adnak, mert nem szeretnének megígérni olyat, amit aztán később nem tudnak teljesíteni.

„Azoknál a termékeknél, amelyekre én rálátok, a gyártók és kereskedők is elszenvedői a most kialakult helyzetnek. Extraprofitjuk nincs rajta, főként a tömegtermékeknél. Talán ez sovány vigasz, de a régióban még mindig az egyik legolcsóbbak, vagy sok esetben a legolcsóbbak a magyar árak” – teszi hozzá.

Az építőanyag árakkal kapcsolatos kérdéskör része, hogy eleve kevés a magyar nyersanyag, alapanyag beszállító, illetve gyár. Több gyár is bezárt a rendszerváltáskor, egy részük pedig külföldi tulajdonba került.

A cementet, kavicsot, homokot, stb. leszámítva a legtöbb alapanyagot és nagyon sok terméket importálunk (acél, fa, hideg- és melegburkolatok, gépészeti és villamos berendezések, stb.) Magyar gyártóknak mondhatjuk még a nagynevű nemzetközi cégcsoportokhoz kötődő, vagy az ő tulajdonukban lévő magyarországi gyártókat is, akik évtizedek óta a magyar építőipari beszállítók javát teszik ki minőségben és mennyiségben egyaránt (falazóanyagok, részben a szigetelő anyagok, építési segédanyagok, habarcsok, ragasztóanyagok, vakolatok, gépészeti csövek, szaniterek, stb.)

A hazai gyárakon nem múlik a helyzet rendeződése, de ezzel valószínűleg a külföldi gyártók is így vannak, hiszen ők is abból élnek, amit eladnak. Nehéz volna kivenni a rendszerből minden külföldi építőanyagot, nélkülük valószínűleg nemcsak drágán, hanem bizonyos esetekben sehogyan sem boldogulnánk.

Arról, hogy mikor állhat helyre a gördülékeny beszerzés, a szakértő csak becsléseket tud mondani: az optimista verzió szerint van, ami már ebben a hónapban, más viszont csak ősszel vagy év végére rendeződik. Sajnos azt is bele kell kalkulálni, hogy Magyarország viszonylag kis piac, ezért a külföldi gyártók jó eséllyel először a nagyobb piacok nagyobb projektjeit fogják kiszolgálni (pl. német), a magyar igények csak ezután következnek.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Sokkoló volt” - elmondták a Direkt36 újságírói, hogy tudták meg, hogy valószínűleg lehallgatták őket az izraeli kémszoftverrel

Panyi Szabolcs és Szabó András tényfeltáró újságírók is a Pegasus magyarországi célpontjai között voltak. Videóban beszéltek arról, mikor törtek be megfigyelőik a telefonjukba, és hogyan jutottak hozzá bizalmas információkhoz.

Link másolása

hirdetés

Mint arról már beszámoltunk, vasárnap nyilvánosságra hozták a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat által vezetett nemzetközi ténylfeltáró projekt eredményeit, miszerint magyar célszemélyek ellen is használták az elmúlt években az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust, a célpontként kiválasztott emberek között pedig voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is.

Az oknyomozásban részt vett a Direkt36 tényfeltáró központ két újságírója, Panyi Szabolcs és Szabó András is, akik arról számoltak be, hogy őket is megfigyelték az izraeli kémszoftver segítségével. Most egy videóban meséltek arról, hogy tudták ezt meg, illetve hogyan kerültek be a nemzetközi tényfeltáró csapatba.

Panyi elmondta, hogy néhány hónappal ezelőtt a Süddeutsche Zeitung, a legnagyobb német országos napilap újságírói keresték meg a Direkt36-ot azzal, hogy vegyék fel a kapcsolatot egy biztonságos kommunikációs csatornán keresztül. Már ekkor sejtették, hogy valószínűleg egy megfigyeléses lehallgatásos sztoriról van szó. Panyi április közepén hívta fel Szabó Andrást, akinek szokatlan volt, hogy kollégája még a megszokott kommunikációs csatornáikon keresztül sem volt hajlandó semmit elárulni arról, miért kell találkozniuk személyesen. Már aznap este találkoztak a Direkt36 irodájában, ahol a magyar munkatársak mellett külföldi lapok újságírói is jelen voltak.

"Szabolcs egy kémfilmbe illő történettel állt elő. Először elmondta, hogy az ő telefonját ismeretlenek, feltehetően még az is lehet, hogy egy titkosszolgálat feltörte. A nemzetközi újságírói csoport vizsgálata pedig arra jutott, hogy az én telefonomat is feltörték, ami elsőre teljesen hihetetlen volt"

- mesélte Szabó.

hirdetés

Panyi telefonját az Amnesty International jogvédő szervezet biztonsági munkatársai vizsgálták át, akik megállapították, hogy 2019. április 4. és november 7. között több mint fél éven keresztül kimutathatóak a Pegasus kémszoftver egyértelmű nyomai a mobilján. Szabó esetében pedig az derült ki, hogy 2019-ben két alkalommal, június 13-án és szeptember 24-én törtek be a telefonjába.

A kémprogram révén a megfigyelők hozzáférhettek az újságírók telefonján lévő képekhez, videókhoz, bekapcsolhatták a mikrofont, melynek révén felvehettek beszélgetéseket, sőt még a kamerát is be tudták kapcsolni. Panyi szerint azonban főként szöveges tartalmakat figyelhettek meg, tehát e-maileket, szignálon küldött üzeneteket.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Elkezdett szakadni a jég, repkedtek a cserepek” – letarolta a péntek esti vihar Sellyét

A Baranya megyei településen hatalmas jégeső volt, több mint 400 épület sérült meg. Lapunknak helyiek meséltek a péntek esti viharról.

Link másolása

hirdetés

Péntek este jéggel, viharos széllel és rengeteg esővel söpört végig a vihar szinte az egész országon. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közlése szerint csak három megye úszta meg a pusztítást, a vihar ugyanis mindenhol máshol okozott károkat.

A Baranya megyei Sellyére hatalmas jégeső csapott le. A Szeretlek Magyarországnak helyiek meséltek a péntek esti viharról.

Gergelyné Kisfali Tünde éppen otthon volt, amikor a vihar megérkezett.

"Ez katasztrófa volt! A semmiből jött! Egy nagy morajlást hallottam, kimentem, és majdnem sokkot kaptam. Akkor még csak egy kicsi eső esett meg apró jég. Aztán láttam, hogy az úton pattog a teniszlabda nagyságú jég. A fiam szólt rám, hogy azonnal menjek be. Elkezdett szakadni a jég, repkedtek a cserepek. De nem esővel jött! Fél órán keresztül szárazon szakadt a hatalmas jég. Szinte mindent elvert, lapátolni lehetett a jeget! A cserepet teljesen tönkretette a házunkon, a melléképületeken, a redőnyt kilyukasztgatta, az ablakot betörte és a kertet is teljesen letarolta. Szerencsénk van, mert a ház nem lett lakhatatlan.

Tegnap már elmentünk Pécsre, foglaltam tetőcserepet, fogadtunk egy fuvarost is. Úgy néz ki, hogy jön egy vállalkozó csapat, akik segítenek megcsinálni. Ha nem, akkor megpróbáljuk megoldani mi. Már elmúltam 50 éves, de ilyenben még nem volt részem...” - meséli Tünde.

hirdetés

Fotó: Gergely Csongor

Fotó: Gergely Csongor

Fotó: Balogh Katalin, Juhász László

Fotó: Balogh Katalin, Juhász László

Fotó: Balogh Katalin, Juhász László

Farkas Gágó Andrea épp hazafelé tartott a családjával, amikor elkezdett szakadni a jég.

"A három gyermekemmel és a férjemmel ültünk az autóban, próbáltunk valami fedett részt találni. Meg is álltunk, mert attól féltünk, hogy betöri a szélvédőnket. A gyerekek is nagyon megijedtek, sírva fakadtak. A benzinkúthoz próbáltunk behúzódni, de már tele volt autókkal. Szerencsére nem tört be a szélvédőm, de az autó jó pár helyen behorpadt. Amikor lecsillapodott, akkor láttuk igazán, mekkora pusztítást végzett a jég nálunk és a városban is. Új cserép van a tetőn, annak körülbelül a 20 százaléka sérült, azok cserére szorulnak. A redőnyöket kilyukasztotta a jég, az összes melléképület olyan lett, mint a szita. Ott sok kár keletkezett"

- meséli Andrea.

Fotó: Farkas Gágó Andrea

Fotó: Farkas Gágó Andrea

Fotó: Farkas Gágó Andrea

Fotó: Farkas Gágó Andrea

A helyiek összefogtak, de a közösségi médiában is sokan próbálnak segíteni a település lakóinak.

"Nem régóta lakunk itt, de azt látjuk, hogy nagyon nagy az összefogás, ez példaértékű. Segítség is hamar érkezett: tűzoltók, katasztrófavédelem, önkéntesek, szeretetszolgálatok. Sok felajánlás is érkezett a károsultak számára"

- fogalmaz Andrea.

Nagy Attila, a település polgármestere szombaton arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy már elkezdték a munkát és dolgoznak a károk felszámolásán. Közlése szerint

407 épület sérült a viharban, ebből 393 magánjellegű, 11 önkormányzati és 3 egyházi.

A hivatalos szervek mellett civil szervezetek és önkéntesek segítenek a munkában. Adománygyűjtés is indult, erre a célra létrehoztak egy külön e-mail címet is.

Aki adományokkal segítene, az a [email protected] e-mail címen jelezheti.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: