SZEMPONT
A Rovatból

Mától él az új ügyeleti rendszer Budapesten - Kunetz Zsombor szerint érthetetlen és életveszélyes, ami történik

Az egészségügyi szakértő szerint a rendszerbe bevont háziorvosok nem sürgősségi szakorvosok, az egy másik szakma. Ráadásul nagyon sokan úgyis a mentőket fogják hívni, pedig nekik már így sincs elég kapacitásuk, hogy minden hívást helyben fogadjanak.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. október 01.



Október elsejétől Budapesten is elindul az új ügyeleti rendszert. Ezentúl a 1838-as központi ügyeleti számot kell hívni a háziorvosi rendelési időn kívül jelentkező, sürgős, de nem életveszélyes egészségügyi problémák esetén. Életveszélyes helyzetekben továbbra is a 112-es telefonszámot kell tárcsázni. Az új rendszerbe a háziorvosokat is bevonják: hétköznap délután 4 órától este 10-ig, hétvégén és ünnepnapokon pedig reggel 8 és délután 2 között ők fogadják a betegeket az ügyeleti pontokon. Ezen időszakokon kívül a sürgősségi ellátást a mentők biztosítják.Mobil egységek is bevethetők lesznek, ha valaki mozgásképtelen vagy súlyos állapotban van, hogy a beteg a saját otthonában kaphassa meg a szükséges ellátást.

A változtatások miatt a főváros eddigi 52 ügyeleti pontjából 18 maradt meg, köztük három speciális gyermekellátóhely.

Az Országos Mentőszolgálat szerint az új rendszerrel az ellátás egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb lesz. A 1830-as hívószám segít majd eligazodni az ellátásban, megszűnnek a kerületi határok, azaz a beteget mindig a hozzá legközelebb eső helyre irányítják. A Magyar Orvosi Kamara azonban aggódik. Szerintük nem igaz, hogy Budapesten minden tárgyi, személyi feltétel adott az október elsejei induláshoz, mivel a fővárosban a 906 felnőtt háziorvosi praxisból 100, a 297 gyermekpraxisból pedig 28 betöltetlen. Dr. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértővel arról beszélgettünk, mire számíthatunk októbertől, ha ügyeletre kell mennünk.

– Mennyiben lesz nekünk jobb a Budapesten is bevezetett új ügyeleti rendszer?

– Egyáltalán nem lesz jobb. Hosszú távon sokkal rosszabb lesz, mint a jelenlegi, nem működő rendszer.

Ez ugyanis a mentőszolgálattól fog elvonni további olyan erőforrásokat, kapacitásokat, amelyeket a mentés fejlesztésére, vagy legalább a jelenleg nem túl rózsás színvonal fenntartására lehetett volna használni.

Sokkal komolyabb és az egészségügy egészét sokkal előnyösebben érintő rendelkezéseket lehetett volna létrehozni, például azzal, hogy a háziorvosi rendelőket fejlesztik.

– Egyáltalán, milyen ügyek tartoznak az ügyeletre? Mert a nagyon sürgős eset az a mentőre tartozik. Ami ráér holnapra, az ráér holnapra. A kettő között mi van, ami az ügyeletre tartozik?

– Nincs ilyen. Én ezzel foglalkozom, ez a szakmám, a sürgősségi ellátás. Azt mondom, hogy ami ráér holnapra, az ráér holnapra. Ami nem ér rá, az meg nem ér rá. És ami nem ér rá holnapra, az sürgős. Erről van egy jogszabály, hogy mi tartozik a sürgősség körébe, az 52/2026/2006-os EU rendelet, és ez leírja, hogy mik tartoznak a sürgősségi ellátás körébe, és mi tartozik az életveszélyeztető állapotok és betegségek körébe. Nyilván vannak olyan betegségek, amelyekről nem tudjuk az első pillanatban, hogy fennáll-e a sürgősség, hiszen a beteg önmagában nem tudja diagnosztizálni, sokszor az orvos is csak képalkotó vagy egyéb eszközök segítségével tud korrekt diagnózist adni, ezért ezen gyanúk esetén is fennállhat a sürgősség esete.

De a körömgomba, a három hete fájó hát nem tartozik ebbe a körbe.

Azért érthetetlen számomra ez az ügyeleti átszervezés, mert a háziorvos nem sürgősségi szakorvos, hanem háziorvos, és az egy másik szakma. A háziorvos nem lesz kötelezhető arra, hogy rendszerszinten sürgősségi ellátást végezzen, hiszen nem ez a szakmája, akkor meg mire akarja használni a rendszer a háziorvost? Ha arra akarja használni, amit egyébként a rendelőben is végez, akkor miért nem a rendelési idején módosít, miért hoz be külön ügyeleti ellátást, ami ráadásul teljesen értelmetlen, hiszen délután négy órától este tíz óráig, hétvégén és ünnepnapokon pedig reggel nyolc és délután két óra között kell ügyeletet ellátnia.

– Az ezen kívüli időszakban pedig mentősök fogadják az ügyeleten a pácienst?

– Igen. Hétvégén délután kettő után hirtelen ugyanez a beteg a mentőellátásba kerül. Szóval akkor ez hogy fog történni? Az én olvasatomban ez a változtatás azért jött létre, mert

a mentőszolgálat képtelen ellátni a saját feladatát, és ehhez valamilyen külső burkolt segítséget kívánt behúzni a háziorvosok személyében, ami, még egyszer mondom, életveszélyes, mert a háziorvos nem sürgősségi ellátó, hanem háziorvos, a sürgősségi szakorvos egy külön szakma.

Megjegyzem, hogy maga a mentőszolgálat mondja ki, hogy mennyire értelmetlen az új rendszer, hiszen azt mondja, hogy bármelyik háziorvos gondoskodhat a saját helyettesítéséről, és a helyettesnek nem kell szakvizsgával sem rendelkeznie, hanem bárki egy általános orvosi egyetemi diplomával részt vehet ebben az ellátásban. Márpedig én azt gondolom, hogy ez egy életveszélyes történet, hogy ilyen orvosokat engedünk be akár sürgős, életveszélyes állapotok ellátására, hiszen nincs meg sem a tapasztalatuk, sem a megfelelő tudásuk. Éppen ezért kellett volna az egész rendszernek arra épülnie, hogy a mentőszolgálat veszi át ezt a szerepet, és a mentőszolgálat dönti el, hogy ez a beteg sürgős ellátásra szorul-e vagy sem.

– Tehát akkor ezek szerint eddig azok, akikkel ügyeletben találkoztunk, sürgősségi ellátásban részt vevő mentős szakorvosok voltak?

– Nem mind, mert azok között az ügyeletek vagy magánellátók között, akikkel szerződtek az önkormányzatok, olyanok is voltak, akik azt gondolták magukról, hogy ők jártasak a sürgősségi ellátásban. Vagyis eddig is előfordult, hogy nem sürgősségi képzettséggel rendelkező szakember végezte a sürgősségi ellátást. Budapesten emellett kifejezetten az volt nagyon sokszor a probléma, hogy ezek a magánszolgáltatók fedték le nagyjából Budapest ellátását, és nagyon sokszor kerületenként szerződtek, kerületenként vették fel a mentéshez vagy a 24 órás ügyelet fenntartásához a támogatást, illetve a finanszírozást.

Azonban nem volt sem elég orvos, sem elég mentőtiszt, nem tudtak kit beosztani a rendszerbe, így akár az is előfordulhatott, hogy egy-egy orvossal vitték egész Budapest ügyeleti ellátását.

Tehát ez messze nem volt ideális, ez egy teljesen rossz rendszer volt. Annak, ami most zajlik, az egyetlen nagy előnye, hogy ezeket a szolgáltatásokat kinyírja. Azonban ezen egyetlen előny mellett olyan rendszert hoz létre, ami további problémákat generál. Ugyanis Budapesten és Pest megyében a háziorvosoknak a délutáni munkaidőn túli rendelésével olyan nagy baj nem volt, mert hetente, legrosszabb esetben kéthetente, de egyszer-egyszer egy-egy háziorvosi praxis elérhető volt este 7-ig, 8 óráig. Most viszont nemcsak az ügyelet változik meg, hanem azt is a háziorvosok tudtára adták, hogy reggel 8-tól délután 4 óráig a saját területük ellátását nekik kell biztosítani. Igen ám, de mi van azzal a háziorvossal, aki délután 4-től este 8-ig rendelne? Reggel 8-tól 16 óráig a saját területén nyolcórás készenlétet kell adni az előírás szerint, majd utána négy órát kell dolgozni?

Na de hát ez 12 órás munkaidőt jelent. Erre plusz finanszírozást nem kapnak.

Ráadásul a háziorvosok nagy része vállalkozó, a vállalkozó pedig nem a jogállási törvény hatálya alá tartozik, hanem a munka törvénykönyve alá. Ez tehát számos olyan problémát vet fel, ami jogilag is aláássa azt, hogy ez egyáltalán valahogy működhet.

– Eddig hány helyre lehetett ügyeletre menni, és ezután mennyi helyen lesz ügyeleti ellátás Budapesten?

– Nem az ellátási helyek számával van a baj, hanem azzal, hogy ezen ügyeleti helyek diszfunkcionálisak voltak, nem nagyon működtek, mert nem volt orvos, nem volt ellátó. Tehát most nem az a baj, hogy csökkent a számuk, hiszen nem működött eddig sem. A nagy baj az, hogy úgy alakították át, hogy a háziorvosok kapacitását csökkentik, amely kapacitást arra kellett volna használni, hogy sokkal inkább a területükön lévő betegeiket lássák el.

– Azt írja az OMSZ főigazgatója, hogy minden tárgyi és személyi feltétel adott az október elsejei induláshoz...

– De hát ez szemmel láthatóan nem igaz. Nem egy körlevél van, amit látok, ahol vidéki megyéből kell mentőegységet kiállítani ahhoz, hogy működjön ez a rendszer. Ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy egy idő után elfogy ezeknek a dolgozóknak a túlórakerete, azaz a saját területi ellátásuk hátrányára, kárára tudják a budapesti ügyeleteket ellátni vagy kiszolgálni.

– Azt betegként honnan tudjuk, hogy ha valami komoly bajunk van, akkor az ügyeletre menjünk vagy mentőt hívjunk?

– Így is, úgy is ez lesz a történet vége, hogy a mentőszolgálat fogja eldönteni, ki a valódi sürgős eset. Keresnek diszpécsereket is, akik majd triázsolják a betegeket, tehát eldöntik, hogy hova jussanak, ezzel is probléma lesz. És van még egy jelentős gond.

Hiába van a 1830-as szám, ami az ügyelet külön hívószáma, ezek után is nagyon sok ember lesz, aki ezt nem tudja még, és a megszokott, régi ügyelethívó számot, vagy a mentőt fogja hívni.

Pedig már jelen pillanatban is a budapesti hívások jelentős része úgynevezett túlcsorgó hívás, tehát ami Budapestre érkezne be segélykérés, az kicsorog a vidéki irányítócsoportokhoz, és ott válaszolnak rá. Budapest nem tudja felvenni, ezért ez átcsordul Bajára, Szekszárdra, Tolnára, Baranyára.

– Az ilyen esetekben van az, amikor sokat kell várni egy mentőre, mert onnan is indítják a kocsit?

– Nem. Azért kell várni, mert annyira leterhelt a budapesti mentőellátás, hogy nincsen a hívások számához elegendő mentőegység, ami azért nincsen, mert a mentő a körömgombára is reagál. Tehát nincs meghatározva az a szakmai kritériumrendszer, hogy mi számít mentésnek és mi nem. Holott ez benne van egy jogszabályban, de miután semmi nem védi a mentésirányítást adott esetben, kifejezetten rossz szerintem a mentésirányítási protokolljuk.

Minden hívásra mentőt küldenek, mert abból számukra nem lehet baj. Abból lehet baj, ha nem küldenek mentőegységet.

És amikor ilyenkor bejön egy tömeges baleset, megtörténhet, hogy csak sokára ér oda az első mentő.

– Végül is nem mentőegységből nincsen elég, hanem a szabályozási környezet olyan rossz, hogy túlterheli a mentőket olyan feladattal, amit nem nekik kellene elvégezni?

– Erre a kérdésre akkor tudnék válaszolni, ha lennének egyrészt nyilvános, publikált tisztességes adatok,

például a kiérkezési adatokat nem onnan számolnák, teljesen unortodox módon, hogy mikor sikerült a betelefonáló segélykérőhöz mentőautót párosítani (és ez akár órák kérdése is lehet), hanem onnan, hogy bejön a hívás, és felvettük a telefont, ahogy egyébként ezt normális helyeken és Nyugat-Európában is így számolják.

Tehát, hogyha tisztességesebbek lennének, akkor lehetne erre a kérdésre válaszolni, de valószínűleg egy jól szervezett rendszer alapján működő mentőszolgálat sokkal hatékonyabb tudna lenni, mint a jelenlegi, és a jelenleg rendelkezésre álló mentési kapacitást is sokkal hatékonyabban fel tudná használni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos a NER-luxizásról: Olyan emberektől is kapok képeket, akik elvileg közel állnak ezekhez a körökhöz, mégis őszintén felháborítja őket, amit látnak
Ha nem lenne Matolcsyné vagy Rogán Antal feleségei, esetleg Ráhel, akkor eszébe sem jutna, hogy létezik Birkin táska - mondja a független képviselő, aki szerint a célja nem a hergelés, hanem annak bemutatása, mit is jelentenek az ellopott milliárdok.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. július 10.



400 ezres borjúbőr Church's cipő, 1 milliós Dolce & Gabbana nadrág, 5 milliós Cartier nyaklánc, 29 milliós Cartier óra, 120 milliós Hermès Birkin táska... Sorozatosan mér csapásokat a NER-világ ékszerekkel és luxuscikkekkel kirakott világára Hadházy Ákos.

De miért szaporodtak meg ennyire ezek a fotók? Honnan jönnek a képek? Miért van egyre nagyobb visszhangjuk? És hogyan reagálnak a szereplők? A NER-luxizás tanulságairól beszélgettünk.

– Újabb és újabb posztokat tesz közzé, amelyekben különböző NER-közeli szereplők ruházatát, ékszereit, kiegészítőit vizsgálja. Akad köztük néhány igazán figyelemre méltó darab is, és az biztos, hogy egyik sem olcsó. Miként lehet ezek nyomára bukkanni, és hogyan lehet ezeket beárazni?

– Skrabski Fruzsina, aki Novák Katalin szakértői bizottságának tagja volt, egyszer kiírta, hogy ha nem lennék én, akkor ő nem is értené ezeket a luxusmárkákat, sőt, talán nem is tudná, hogy léteznek ilyenek. Magamról is ezt kell mondanom:

ha nem lenne Matolcsyné, vagy Rogán Antal feleségei, esetleg Ráhel, akkor eszembe sem jutna, hogy léteznek ilyen táskák vagy papucsok.

Természetesen nem vagyok ezek szakértője. Például azt sem tudtam, hogy létezik olyan, hogy Birkin táska.

– De akkor hogy találja meg ezeket?

– Elolvasom a nekem küldött üzeneteket. Szerencsére nagyon sokan megtisztelnek azzal, hogy elküldik a véleményüket, információikat. Vannak honfitársaink, akik figyelemmel követik a hölgyek és olykor urak saját maguk által posztolt Instagram- vagy Facebook-bejegyzéseit, és akik tényleg értenek ezekhez a kiegészítőkhöz. Ők hívják fel a figyelmemet ezekre, és ők küldik el a fotókat is.

Ma már vannak képfelismerő szolgáltatások, így ellenőrizni is tudom az információkat.

Ráadásul gyakran mellékelik a linkeket is, amelyek alapján meggyőződhetek róla, hogy az adott darab tényleg annyiba kerül.

– Annak idején, talán a 2010-es évek közepén Habony Árpád táskája volt az első ilyen megdöbbentő eset, de az talán csak pár százezer forintos tétel volt. Azóta viszont jócskán más a szint a NER-es luxusholmik piacán...

– Különösen annak fényében, hogy a Fidesz annak idején támadta az előző kormányt, mondván, hogy luxuskormány. Ehhez képest most ez tényleg visszás. Persze minden alkalommal el kell mondanom: nem az a baj, ha valaki gazdag. Az viszont már problémás, ha ezzel hivalkodik, az ízléstelen és helytelen. De ami igazán visszatetsző, az az, hogy

olyanok hivalkodnak a vagyonukkal, akik ezt a vagyont nyilvánvalóan a politikai kapcsolataiknak köszönhetik.

És még valami: korábban is posztoltam hasonló tartalmakat, és azoknak is volt visszhangja, de messze nem akkora, mint most. Ez azt mutatja, hogy talán van egyfajta változás a levegőben, egyre többen döbbennek rá, hogy ez így nincs rendben. Valószínűleg ez összefügg azzal is, hogy az általános életszínvonal nem emelkedik, sőt, inkább csökken, a magyar gazdaságot sokkal mélyebben érintette a válság, mint azokat az országokat, ahol kompetens, demokratikusan működő kormányok vannak.

– Úgy tűnik, két dolog mozgatja meg igazán az embereket. Az egyik az infláció, a napi megélhetés költségei, a másik pedig ezek a fényűző javak. Ami a kettő felett van, például a több százmilliárdos vagyonok, az már túl elvont számukra. Könnyebb felfogni egy egymillió forintos nadrágot Mészáros Lőrinc feleségén, mint 1400 milliárd forintot a család zsebében.

– Szokták mondani, hogy hergelem az embereket, de szeretném, ha megértenék, mit jelentenek azok az ellopott milliárdok, amelyekről régóta beszélek. Ezek a „néhány milliós” papucsok, táskák, ruhák jobban megragadják az emberek figyelmét, mert kézzelfoghatóbbak. Az ellopott milliárdokat nehezebb felfogni, mert azok olyan nagyságrendek, amelyekhez nem vagyunk hozzászokva.

Matolcsy feleségének Birkin táskáit, vagy azokat a lakásokat, luxusvillákat, amiket bemutattam, valóban könnyebb megérteni, mint azt a több százmilliárd forintot, amit az adófizetői pénzekből kisíboltak.

Rendszert kell váltani. Tudni kell ezekről. A rendszerváltásnak ma nem azt kellene jelentenie, hogy visszatérünk a kommunizmushoz vagy a szocializmushoz, hanem azt, hogy legyen következménye a dolgoknak. Az ellopott állami százmilliárdoknak, ezermilliárdoknak is következménye kell, hogy legyen.

– Lázár János tavasszal honosította meg a „luxizás” kifejezést a politikában. Mintha összebeszéltek volna...

– Valószínűleg nem ez volt a szándéka, de úgy gondoltam, ha már szóba hozta, akkor menjünk rá erre a témára. Ez egy véletlennek tűnő, de mégis helyes kommunikációs fogás lehetett a részéről.

– Nem gondolja, hogy Lázár ezzel a húzással ki akarta fogni a szelet az ön vitorlájából?

– Nem volt világos akkor sem, és most sem az, miért hozta ezt szóba. A Fidesznél ritkán történik bármi véletlenül. És ami véletlennek tűnik, az sem biztos, hogy az. Az is lehet, hogy Lázár saját magát akarta ezzel fényezni, de az is, hogy a kritikusabb fideszes szavazókat akarta megszólítani. Most sem vagyok biztos benne, hogy eljutunk oda, mint a kínai kommunista párt, amely időnként példát statuál, ha nő az elégedetlenség. Lehet, hogy ez annak volt az előjele, de nem látjuk a folytatást.

Nem tűnik úgy, hogy Mészáros Lőrinc ideje lejárt volna, és Matolcsyt sem vonták felelősségre.

Az igaz, hogy a kis Matolcsy Dubaiba távozott, az apjáról viszont nem tudunk biztosat, de lehet valóságalapja annak, hogy amnesztiát kaptak.

– Amióta közöl divat- és ékszerposztokat, tapasztalt valamit? Rejtőzködőbbek lettek a NER szereplői? Visszafogottabbak?

– Vannak jelei annak, hogy egyesek próbálnak óvatosabbak lenni. Csakhogy ezek a képek el vannak mentve. Egyébként olyan emberektől is kapok képeket, akik elvileg közel állnak ezekhez a körökhöz, mégis őszintén felháborítja őket, amit látnak.

– Ez új fejlemény, hogy szivárogtatnak, hiszen korábban a rezsim egy zárt rendszer volt.

– Korábban is előfordult, én akkor is közöltem ilyen képeket. Csak akkor nem volt akkora visszhangja. Sok esetben nem is tudom név szerint, hogy kitől származnak a képek. Ez mutatja, hogy nem arról van szó, hogy valaki jó pontot akar szerezni egy esetleges új hatalomnál. Egyszerűen még azokat is felháborítják ezek a dolgok, akik benne vannak ebben a közegben.

– Itt a nyár, indulnak a jachtok a Földközi-tengeren. Vagy lehet, hogy idén mégiscsak megfogadják Gulyás Gergely tanácsát, hogy „kevesebb yacht, több szerénység”?

– A yachtokról nem tudok, de ha megnézzük, hogy Mészáros Lőrinc hogyan utazott New Yorkba meccset nézni, hogyan repült magánhelikopterrel a reptérre, és milyen luxusszállodában szállt meg (abban, ahol Kevin a „Reszkessetek, betörők!”-ből is megszállt), az nem arra utal, hogy megértették volna, mi a probléma. Vagy ott van Mészáros Andrea, aki „fanyalgókról” beszélt, miközben

ötmilliós nyakláncban jelentette be, hogy 200 millió forintot osztanak szét nyaralási támogatásként.

Az, hogy ezt egy 850 ezer forintos szoknyában tette, nem éppen szerénységre vall.

– Próbálta már kiszámítani, hogy mondjuk a Matolcsy család ökológiai lábnyomát hogyan lehetne „ledolgozni”? Hány éven át kellene nekem például PET palackot gyűjteni és tömegközlekedéssel járnom és komposztálnom, hogy lenullázzam azt, amit ők elhasználnak egy kéthetes nyaralás alatt?

– Ez nagyon nehéz, de amikor ilyen összegekről beszélünk, érdemes kiszámolni, hogy egy átlagos bérrel hány ezer évig kellene dolgozni, hogy valaki ilyen vagyonhoz jusson. Ilyenkor nagyon tanulságos történelmi párhuzamokat lehet levonni.

– Van még „tartalékban” ilyen képe vagy története? Mikor jön ki az új anyag?

– Lehet, hogy már a héten kiteszünk egy újabbat.

– Azt mondta, „kiteszünk”. Többes számban. Hányan dolgoznak ezen?

– Van egy kis stábom, akik segítenek a munkában. Például az árak ellenőrzésében, mert ahogy mondtam, nem vagyok ezek szakértője. Néha magam is megdöbbenek, és megkérem a kollégákat, hogy nézzenek utána. Sajnos a legtöbbször kiderül: az ár tényleg annyi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Három napja áram nélkül Pomázon: olvadozó mélyhűtők, csend, romantikus vacsora gyertyafénynél
A postás, mint régen, felkiabál a házaknál, ahova levél érkezett. Három betonoszlopot is kidöntött a szél, várni kellett a speciális munkagépekre, majd arra, hogy megkössön a beton. A polgármester szerint van tanulság, amit érdemes levonni.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. július 11.



„Ha áram van, minden van” – így szólt a kilencvenes évek egyik hirdetése. De mi van, ha nincs? A pomázi Erkel Ferenc, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán utcában hétfőn ment el az áram, és csütörtök délutánig sem jött vissza.

Az utcák csendesek, ahogy egy kertvároshoz illik. Ha nem tudnám, hogy itt már harmadik napja ez a helyzet, semmi sem tűnne fel. Szülők sétáltatják gyermekeiket, nyugdíjasok beszélgetnek a házak előtt. Máshol éppen autót szerelnek a ház előtt. Nyugalom van, szinte idilli. Persze, amikor szóba kerül az áramszünet, kiderül, már nagyon várják, hogy vége legyen a nomád életnek.

A legtöbben ki sem merik nyitni a fagyasztót, reménykedve abban, hogy a hőszigetelése még tartja a hűvösséget, és talán nem romlanak meg a benne tárolt ételek.

Azért némi kétségem támad, hogy több mint 72 óra után mi lehet a hűtőkben, az a néhány centis hőszigetelés ekkora csodákra nem képes, de nem akarom elkeseríteni beszélgetőtársaimat.

Egy nyugdíjas nő mesél a viharról: az utcában is fákat csavart ki, a szomszédja most is darabolja az udvarán, szerencsére az épületekben nem esett kár. Előkerültek a gyertyák, és várnak, más nem is tudnak csinálni. Két férfi a garázsuk előtt szerel egy Skodát. Éppen a vége felé járnak. Megkérdem, hogyan tudnak dolgozni áram nélkül? Kiderül, hogy akkumulátoros szerszámaik vannak, szerencsére a lámpa is akkuval megy, és fel is volt töltve. Amúgy a szerelésnek lassan a végére érnek, kell az autó, az idősebb férfi azzal jár dolgozni. Ott tudja tölteni a telefonját.

A postás csengő híján felkiabál a házakba – meséli nevetve, könyékig olajosan. Rákérdezek, hogyan tud így megfürdeni, mielőtt dolgozni indul? Van még egy kicsi meleg víz a bojlerban, takarékoskodnak, de ha elfogy, marad a hideg víz.

Odébb, egy másik garázs előtt fiatal nő takarít éppen. Megszólítom. Kiderül, a 13 éves lánya éppen táborban van, így hát az otthoni kalandtáborból kimaradt. Az áramszünet romantikus oldaláról mesél.

Esténként gyertyafényes vacsorát rendeznek a férjével, nincs zaj, nincsenek ingerek, internet sincs, közösségi média sincs, lelassult és elnyugodott minden.

„De íme, itt jő” - mintha egy színdarab lenne, megérkezik a férje egy nagy csokor vörös rózsával. Átadja a feleségének, megölelik egymást. Nem tudom nem megkérdezni, hogy a romantikus vacsoráknak köszönhető-e a csokor, de nem – szerinte neki van a legcsodálatosabb felesége, egyébként is hozott volna most neki. Home office-ban dolgozna, de pont erre a hétre vett ki szabadságot, nincs izgulás tehát emiatt sem.

A garázsok előtt kisebb aggregátor, valaki innen oldja meg az áramellátását, nyilván korlátozottan. Amikor le akarom fényképezni a készüléket, az emeletről rám kiabálnak, hogy nincsen ehhez jogom. Hiába magyarázom, hogy nem a tolvaj, hanem az újságíró vagyok, nem sikerül meggyőznöm a lekiabálót.

Sokkal barátságosabb egy idős asszony. Számára az áramszünet a mindenki által említett hűtőgondok mellett leginkább a tévé hiányát jelenti, ami nem is fog megoldódni egyhamar.

Az áram ugyan visszajön most már talán hamarosan, de a szintén leszakadt kommunikációs kábeleket csak később kötik vissza, az nem az áramszolgáltató feladata.

Az utca végében most is dolgoznak: előbb az oszlopot kell felállítani, utána az áramszolgáltató vezetékeit helyezik rá vissza, és csak utána jöhetnek a társbérlők: a televíziós és internetszolgáltatók.

Pomáz polgármesterével, Leidinger István azt mondja, hogy összesen kilenc helyen volt áramkimaradás a településen, egy 20 kilovoltos vezeték szakadása miatt. Ezekből mára már csak a zeneszerzőkről elnevezett utcák maradtak. Ott ugyanis két villanyoszlopot is kidöntött a szél, tehát a helyi vezeték is elszakadt. És itt jön a nagy gond: a villanyoszlop visszahelyezésekor betonozásra is szükség van.

A beton elvileg 28 nap alatt köt meg teljesen, a szilárdsága 50 százalékát is csak három nap után éri el.

Megfelelő adalékokkal ezen lehet valamennyit gyorsítani. Végül szárazbetonnal és megfelelő eljárással sikerült ezt pár napra rövidíteni. Ha sikerül az oszlopot körbebetonozni, és az stabil lesz, akkor lehet szó arról, hogy a vezetékekkel biztonságosan megterheljék az oszlopot. Ezt eldönteni, hogy mikor lehetséges, a szakemberek dolga.

És hogy mik a tanulságok?

„A 112-es rendszer gyakorlatilag összeomlott, és telefonálni nem lehetett, a telekommunikációs rendszerek összeomlottak, ha hétfőn 15 és 19 óra között valakinek mentőt kellett volna hívni vagy kigyulladt volna a háza valakinek villámcsapás következtében, nem tudott volna segítséget hívni” - mondja a polgármester. Emellett szerinte a tűzoltóság kommunikációja is összeomlott, az úgynevezett EDR-rendszer, amit használnak, az sem működött.

A legkritikusabb órákban az a megoldás maradt, hogy az embereknek be kellett sétálni a tűzoltóságra segítséget kérni.

További tanulság az, hogy a gallyazásokat akár lakossági tiltakozások ellenére is el kell végezni, nem szabad hagyni, hogy a távvezetékeket a fák veszélyeztessék. Vannak jogszabályok, szabályok, amik előírják, hogy mekkora védőtávolságot kell biztosítani az adott vezetékek körül, ahova nem ültethető fa, hogy a szolgáltatás zavartalanul tudjon működni. Ha ez nincs meg, akkor történik az, ami most történt.

Arra a kérdésemre, hogy lesz-e erre pénz, a polgármester annyit tudott mondani, hogy „jó kérdés”.

„Nem tudom még, hogy honnan, de erre pénzt kell fordítanunk, és át kell gondolnunk a védelmi struktúrát.”

A polgármester szerint itt lakosságnak is van feladata: villamos vezetékek alá ne ültessenek fákat, mert annak bizony ilyen következményei lehetnek.

Rákérdezek arra is, hogy az események után összeülnek-e a településvezető kollégákkal és a katasztrófavédelemmel, hogy átbeszéljék a tapasztalatokat, amire a polgármester egy vallomással válaszol.

„Előző életemben tűzoltóparancsnok voltam, és minden olyan nagyobb esemény után, ami hozott tanulságokat, én mindig készítettem egy összefoglaló jelentést javaslatokkal, hogy mit kellene átgondolni. Ugyanezt fogom csinálni, és ezt természetesen el fogjuk küldeni a Belügyminisztérium felé, a kormányzat felé, mert ezekkel bizony foglalkozni kell.”

Vissza az Erkel utcába: a kanyaron túl munkagépek. Már éppen levonulóban vannak. Áll az oszlop, a vezetékek is felkerültek már. Ezek szerint kellőképpen megkötött a beton. Néhány utcabeli kérdezgeti a szakembereket: mikor lesz készen a vezeték? Készen vannak, ők már végeztek – hangzik a válasz –, most már az E.ON dolga, hogy visszakapcsolja a vezetéket. Még nagyon sok helyen dolgoznak ezek a brigádok, tehát arra még várni kell egy kicsikét.

Az új oszlop mellett a földön fekszik a kettétört régi. A földön darabokban a televíziós kábelek. Még sok idő, amíg minden helyreáll Pomázon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Fesztiválozók Azahriah-ról: erős, megosztó kijelentés, de értjük, mit akart mondani
„Már csak az igazán szektás, értelmileg és mentálisan is visszamaradott véglények maradtak, mint Fidesz-szavazók” - Azahriah ezért később bocsánatot kért, de a kijelentés átment a köztudatba. Az EFOTT-on kérdeztük a fiatalokat.


Mint azt mi is megírtuk, Azahriah kemény szavakkal illette a fideszes szavazókat. Egy szerdán kirakott Instagram-sztorijában úgy fogalmazott: „Gyönyörűen süt a Nap, mert ő is tudja, hogy már csak az igazán szektás, értelmileg és mentálisan is visszamaradott véglények maradtak, mint Fidesz-szavazók”. A sztorit nem sokkal később már törölte is.

„Úgy gondolom, a mai reggeli kiírásommal hibát vétettem. Elragadott az aljas indulat, ami éppenhogy a polgári politizálás lehetőségét öli meg: a személyes hangvétel és a lekincsinylő stílus.

Akárhogy is érzem, nem ilyen energiákat akarok ebbe a hatalmas reflektorfénybe tolni, ideológiáink sosem szabad, hogy egymás ellen uszítsanak minket! Bánom, hogy olyan embereket minősítettem, akik nem szándékosan az ország leépítéséhez akartak asszisztálni, szimplán hittek egy évtizednyi hazugságban. Elnézést kérek, akiket véglénynek neveztem, ígérem, hogy a továbbiakban ezt meghagyom Bayer Zsoltnak”

- írta a korlátozott ideig elérhető Instagram-sztorijában később az énekes.

Az EFOTT-on kollégnk a fesztiválozókat kérdezte Azahriah kijelentéséről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fotók: Fagyoskodva indult az EFOTT - gumicsizmában, kabátban buliztak a sárban a fesztiválozók
A lenge nyári szettek egyelőre a táskákban várják, hogy előkerülhessenek, a fesztivál első napján ugyanis még érezhető volt az utóbbi napok időjárása.


A lehűlés közepén, szerdán indult a 2025-ös EFOTT Fesztivál a Velencei-tónál. A tipikus, rövid, lenge fesztiválos szettek viszont egyelőre még a táskák alján maradtak.

A sukorói fesztivál első napján ugyanis még érezhető volt az előző napok időjárása: júliushoz képes elképesztően hideg volt, kellett bizony a hosszúnadrág, a pulcsi, a kabát, sőt még a gumicsizma is, hiszen napok óta esett már.

A hangulat azért visszahozott némi nyári életérzést, bulizni ugyanis így is lehetett, ráadásul a jelmezes fesztiválozók is örülhettek, hiszen legalább nem sültek meg a különféle szettekben. A Mikulás-jelmez pedig még találó is volt.

Mutatjuk fotósunk, Nagy Bogi képeit az első napról:


Link másolása
KÖVESS MINKET: