hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Ha kell, az éjszaka közepén viszem el hozzá az aláírandókat” – így hangolja össze Márki-Zay az országos kampányt a polgármesterséggel

Szövetségeseivel és egyik legnagyobb politikai ellenfelével is beszéltünk, hogy kiderítsük, hogyan vezeti Hódmezővásárhelyt az ellenzék miniszterelnök-jelöltje.

Link másolása

hirdetés

Márki-Zay Péter meglepetésszerű előválasztási győzelme eldöntötte, hogy ő lesz Orbán Viktor kihívója tavasszal. A hódmezővásárhelyi polgármester országos tevékenységével mostanában tele van a média, arról viszont jóval kevesebbet lehet tudni, mit csinál helyben.

Arra voltunk kíváncsiak, hogyan vezeti a várost, mennyire kompromisszumkész, milyen vitás ügyek merültek fel vele kapcsolatban a megválasztása óta.

Napsütéses őszi délelőtt érkeztünk Hódmezővásárhelyre. A szegedi busz furcsamód tömve volt, pedig bőven tartott még a tanítási és munkaidő. Az utcák viszont szinte teljesen kihaltak, autó és gyalogos is alig volt a belvárosban, még a tram-train próbaüzem alatt álló szerelvénye is csak óránként egyszer-kétszer tűnt fel a síneken.

„Abban biztosan jobb bármelyik eddigi polgármesternél, hogy ő tényleg nem lop” – mondja Márki-Zayról egy neve elhallgatását kérő, születése óta Hódmezővásárhelyen élő nő, akivel a Városháza előtt, a Kossuth téren találkoztunk.

Szerinte tisztán látszik, hogy a polgármester nem akar adósa lenni senkinek. Azok közül, akik beálltak mögé és segítették, többen voltak olyanok, akik az előző rendszerben szocializálódva valamiféle ellentételezést vártak volna cserébe, de hamar rá kellett jönniük, hogy most már nincsen helye semmiféle mutyinak.

„Amióta jelen van a közéletben, folyamatosan támadják. A feleségét és a gyerekeit sem kímélik, ilyen körülmények között nem megbolondulni maga a meglepetés” – fogalmazott forrásunk, hozzátéve: kellett egyfajta kitartás, konokság és rendíthetetlenség, hogy eljusson oda, ahol most tart.

hirdetés

Márki-Zaynak azt tanácsolná, hogy válogassa meg jobban a szavait, mert túlságosan elhamarkodottan fogalmaz.

„Sokkal jobban át kellett volna gondolnia például, amikor azt mondta, hogy a vásárhelyi kórházban az emberek az életüket kockáztatják. Sok feljelentéstől és vesztes pertől kímélhetné meg magát, ha először utánajárna annak, amit kimond.”

A hivatalban a polgármester három szövetségesével ültünk le beszélgetni:

  • Szabó János idén januárban érkezett a Városházára tanácsadóként, júniusban pedig alpolgármesterré választották. Márki-Zay őt nevezte meg potenciális utódjaként, amennyiben az Országgyűlésben folytatná munkáját
  • Gyutay Katalin 2010 óta önkormányzati képviselő, tehát már a Lázár-korszakban is tagja volt a közgyűlésnek
  • Gyöngyösi Ferenc pedig első ciklusát tölti, szintén az MMM és a Tiszta Vásárhelyért Egyesület színeiben

Szerettük volna, ha a Fideszből is eljön valaki a beszélgetésre, ezért több csatornán kerestük a párt helyi szervezetét, de nem kaptunk választ. Ezután külön is írtunk Cseri Tamásnak, a párt egyik legaktívabb helyi politikusának, aki először nem zárkózott el a részvételtől, később viszont azt mondta, inkább írásban válaszolna kérdéseinkre. Az általa megfogalmazott állításokra így utólag reagáltattuk a többieket.

Az alábbiakban pontokba szedtük a Márki-Zay Péter városvezetői tevékenysége kapcsán felmerülő legfőbb vádakat.

Cserbenhagyta a várost, az országos kampány miatt nincs ideje a polgármesteri feladataira

A vásárhelyi Fidesz már a miniszterelnök-jelöltség elnyerésének másnapján felszólította Márki-Zayt, hogy mondjon le a polgármesterségről. Szerintük nem fér össze a két feladatkör. Arra hivatkoznak, hogy Lázár János is így tett, amikor 10 évvel ezelőtt az országos politika első vonalába lépett. A közleményben név szerint említik Szabó Jánost, azt kezdeményezve, hogy az időközi választásig ő vezesse a települést.

Cseri Tamás ennél is tovább ment, Facebook-posztjában így fogalmazott: „Márki-Zay tisztességről prédikál, de a szemünk előtt, pofátlanul él vissza azzal a tisztséggel, amire megválasztották. Heteken, sőt hónapokon keresztül reggel, délben és este kampányolta körbe az országot, és erre készül a következő fél évben is, miközben az általa el nem végzett munkáért havonta felveszi milliós fizetését.”

Szabó János szerint semmivel nem lenne beljebb a város, ha teljesülne a Fidesz akarata, és ő most azonnal venné át a polgármesteri feladatokat Márki-Zaytól. Ezt azzal magyarázza, hogy mivel alig 9 hónapja érkezett az önkormányzathoz (előtte a versenyszférában dolgozott 2 évtizedig helyettesként, majd cégvezetőként), így a közigazgatásban még jóval kevesebb a tapasztalata.

„Ha máról holnapra lennék városvezető, mindenki rosszabbul járna, mintha lépésről lépésre szisztematikusan végigmennénk az átadás-átvételi, felkészítési folyamaton, ahogyan az egy professzionális környezetben szokás.”

Gyöngyösi Ferenc szerint azért álszent a Fidesz álláspontja, mert Lázár János is csak akkor mondott le a polgármesterségről, amikor a törvény már kimondottan kötelezte erre, vagyis amikor kinevezték a Miniszterelnökség élére. Egészen addig párhuzamosan vezette a várost és dolgozott országgyűlési képviselőként, sőt az utolsó két évben frakcióvezetőként is.

A kulcsnak Szabó a munkamegosztást tartja: ha ez jól meg van szervezve, világosan kijelölt felelősségi körökkel, akkor nem lehet probléma.

„Húsz évre visszanyúló vezetői pályafutásom alatt mindig abban hittem, hogy az a jó vezető, aki nélkülözhető” – mondja. Szerinte átmeneti ideig minden intézménynek boldogulnia kell az első számú vezető nélkül is.

Persze felmerül a kérdés, milyen hosszú lehet legfeljebb ez az átmeneti idő: fél év vajon még belefér?

Szabó nem tart attól, hogy áprilisig működésképtelenné válik a város, mivel a polgármester távolléte nem azt jelenti, hogy hermetikusan el van zárva csapatának tagjaitól.

„Képben van, tájékozódik, minden ügyről tud. A mi feladatunk, hogy a lehető leginkább megkönnyítsük a döntéseit. Például elé teszünk egy aprólékosan kidolgozott A, B és C verziót, a lehetséges előnyökkel és hátrányokkal. Neki így sokszor már csak választania kell. Kétségtelen, hogy a mi munkavégzésünk emiatt jóval intenzívebb – több rakódik ránk, de úgy éljük meg, hogy ha ezzel is segíthetjük a kormányváltást, már megéri.”

Fontos, hogy a kapcsolat ma már nem feltétlenül személyes jelenlétet jelent, ezt a karanténidőszak is megmutatta. Szabó szerint a hatékonyságból semmit nem vesz el, ha valaki nincs ott fizikailag – sőt, akár még gördülékenyebb is lehet egy online megbeszélés, mivel kevesebb idő megy el anekdotázással.

Kocsiban ülve, két kampányhelyszín között Márki-Zay eddig is rendszeresen vett részt ilyeneken. Arra is volt példa, hogy egy váratlanul beeső budapesti találkozó miatt a tervezett vezetői értekezletet az utolsó pillanatban rakták át Microsoft Teamsre, így az autóból is levezényelhette.

„Amit pedig csak ő írhat alá, a hónom alá csapom és elviszem hozzá, amikor hazaér, akár az éjszaka közepén. Tudomásul vettük, hogy nem a hagyományos munkaidő keretei között dolgozunk, rugalmasan állunk ehhez. Vannak célok, amikért érdemes többet vállalni, és az ő célja maximálisan ilyen.”

Szabó biztos benne, hogy még a kampány legsűrűbb időszakában is érdemi munkakapcsolatuk lesz a polgármesterrel.

„Kicsi a valószínűsége, hogy most fog mélyülni az együtt töltött idő. Az sincs kizárva, hogy további feladatköröket is hozzám delegálunk majd. De aminek az ő szintjén kell eldőlnie, az ott fog eldőlni.”

Az alpolgármester azt a vádat sem tartja jogosnak, hogy Márki-Zay nem dolgozik meg a fizetéséért, az ugyanis elsősorban a felelősséggel arányos.

„Ő továbbra is felelősen dönt a számára előkészített anyagok alapján. Egy vezetőnek emellett az a dolga, hogy feladatokat osszon ki, ellenőrizzen és motiváljon. Bármilyen intenzív lesz a kampány, ezt meg fogja tenni.”

Szabó János, Gyutay Katalin, Gyöngyösi Ferenc

Nem hallgatja meg mások véleményét, képtelen a kompromisszumra

Cseri Tamás egyetlen „nem” szóval válaszolt arra a kérdésre, meghallgatja-e a polgármester az övével ellentétes érveket a viták során. Arra pedig, mennyire tartja kompromisszumkésznek Márki-Zayt, ezt írta: „Semennyire. De kérdezzék meg Karácsony Gergelyt vagy a baloldali pártokat!”

A többiek viszont árnyalták ezt a képet. Gyutay Katalin szerint többször is előfordult, hogy saját frakciója nem értett valamiben egyet a polgármesterrel, és leszavazták a közgyűlésben. Szerinte a Fideszben ezt azonnali szankciók követnék, náluk viszont sosincs belőle probléma.

Az egyik ilyen példa volt, amikor nem tartották alkalmasnak azt a jelöltet, akit a polgármester a városi strand élére javasolt. Ellene szavaztak, ami után új pályázatot írtak ki, az erre jelentkezők közül pedig már egyetértésben választottak.

Márki-Zay Péter Gyöngyösi Ferenc szerint annyit mondott az erről döntő megbeszélésen, hogy meghajlik a többség bölcsessége előtt.

Szabó János szerint az is fontos, hogy a városi intézmények vezetői közül többen is közismerten fideszes kötődésűek, a polgármesternek még sincs esze ágában sem leváltani őket, ameddig jó munkát végeznek.

Az alpolgármester megerősítette azt a Márki-Zay által gyakran hangoztatott érvet is, hogy a helyi pályázatokon Fidesz-közeli indulók is nyerhetnek, ha ők adják a legjobb ajánlatot. Például a kamerarendszer működtetését ugyanaz a vállalkozó nyerte el, aki az előző vezetés idején, csak most 30 százalékkal olcsóbb ajánlatot adott. Szabó szerint ez azért lehetett, mert az illető felismerte, hogy már igazi verseny van.

Gyutay Katalin azt is megemlítette, hogy amikor Cseri Tamás szerinte minősíthetetlen stílusban szólalt fel a közgyűlésen, külön kérte a polgármestert, hogy vegye el tőle a szót, amire az szmsz is lehetőséget ad. Márki-Zay viszont nem így tett, hanem újra és újra megadta a szót a fideszes képviselőnek.

Lázár idejében szerinte máshogy mentek a dolgok. „Akkor soha senkinek nem lehetett ellenvéleménye, szigorú pártfegyelemmel kellett megszavazni mindent. Akik mégis szembe mentek Lázár akaratával, könnyen kegyvesztetté válhattak, őket akár nyilvánosan is megalázta” – állítja.

Gyöngyösi szerint azért is nehéz lenne Márki-Zaynak átnyomnia az akaratát a frakcióján, mert a tagok többsége pártkötődés nélküli civil. „Mindenki a saját körzetét képviseli a legjobb tudása szerint. Elvárás is felénk, hogy saját véleményünk legyen, ami nem feltétlenül egyezik a polgármesterével” – magyarázza.

Szabó János úgy látja, a hivatali munkában is tetten érhető Márki-Zay kompromisszumkészsége. „Mindig van egy saját koncepciója, de meghallgatja az ellenérveket, és adott esetben hagyja magát meggyőzni. Azt viszont mindenkitől elvárja, hogy felkészült legyen, amikor vele szemben érvel.”

Gyöngyösi Ferenc ugyanakkor hozzáteszi: fontos, hogy külön válasszuk a városvezetéshez szükséges személyiséget attól, ami az országos kampányhoz kell. A kettő nagyon más embert kíván, ezért fordulhatott elő, hogy az előválasztás során annyit lehetett hallani arról, milyen erőszakosnak tartják Márki-Zay tárgyalási módszereit.

Szerinte van a polgármesterben egy jó adag konokság, de végső soron ez segítette hozzá a miniszterelnök-jelöltséghez.

„Hibaként talán azt lehetne felróni neki, hogy nincs tisztában a saját korlátaival. Elképesztően túlvállalja magát, ami hosszú távon könnyen visszaüthet.”

Cseri Tamás (kép forrása: Facebook)

Megállt a fejlődés, több milliárd forintnyi támogatástól esett el a város

Cseri Tamás úgy látja, Márki-Zay polgármestersége alatt soha nem látott mértékű veszteségek érték a települést, amely évtizedes lemaradást eredményezett. Konkrét példaként a Modern Városok Programot említette, melynek keretében az előző vezetés mintegy 170 milliárd forint értékben több mint 20 beruházásról állapodott meg a kormánnyal.

Cseri szerint az elmúlt 3 és fél évben közel 15 milliárd forint már megnyert, megítélt fejlesztési forrást veszített a város. A fideszes képviselő ezt azzal magyarázza, hogy Márki-Zay képtelen volt a beruházásokhoz szükséges városházi munkát megszervezni, a figyelmét sokkal inkább a saját politikai karrierjének szentelte.

„Emiatt a város két gimnáziumának fejlesztése és kibővítése elmaradt, ahogyan az új könyvtár és tudásközpont építése is. Diákok ezreitől vette el a lehetőséget, hogy korszerűbb, komfortosabb és jobb feltételekkel tanulhassanak. És ez csupán a jéghegy csúcsa” – fogalmazott.

Gyutay Katalin szerint az elbukott pénzekhez egyértelműen köze van annak is, hogy már nem fideszes vezetésű a város. A Covidra hivatkozva szintén nagyon sok forrást elvett a kormány.

Gyöngyösi Ferenc hozzáteszi, Márki-Zay 2018-as győzelmekor másfél milliárd forintnyi úgynevezett pályázati előlegnek kellett volna lennie egy elkülönített számlán, ehhez képest semmi nem volt. Innen kellett az új vezetésnek elkezdeni az építkezést.

Szabó János szerint most ott tartanak, hogy jelentős mennyiségű, szabadon felhasználható pénz van a város számláján, amire korábban soha nem volt példa. Mindezt a kormányzati elvonások ellenére, az ajánlatokat egymással versenyeztetve érték el.

„Napi szinten fizetőképesek vagyunk, míg a korábbi vezetés idején előfordult, hogy fél éves átfutással sem fizette ki az önkormányzat a szolgáltatókat” – állítja.

Csak látszólag küzd a korrupció ellen, Hódmezővásárhely tele van gyanús ügyekkel

Cseri Tamás több példát is felhozott, ami szerinte azt bizonyítja, hogy Márki-Zay Péter városvezetői tevékenységét átszövi a korrupció. Az egyik ilyen ügy, hogy a polgármester saját sógora nyert meg egy belvárosi útfelújítás megtervezésére kiírt közbeszerzést. Az út Cseri szerint egyébként hibátlan állapotban volt. A téma a Partizán tavaszi interjújában is előkerült, Márki-Zay akkor azt válaszolta Gulyás Mártonnak, hogy nagyon dühös a rokonára, akinek az indulásáról előzetesen nem is tudott.

Szabó János szerint a sógor által megadott 2,9 millió forintos ár messze a legolcsóbb volt, a másik két beérkezett ajánlat 1 illetve 3 millió forinttal került volna többe. Ennek ellenére az elbírálás szigorára jellemző, hogy a polgármester – miután utólag megtudta, hogy sógora is adott be pályázatot – ki akarta őt zárni. De mivel a szabályzat szerint a legolcsóbb ajánlatnak kellett nyernie, a beszerzési tanács elvetette a kérését.

Az ügyhöz Szabó szerint az is hozzátartozik, hogy mivel az egyik alvállalkozó késve szerzett be egy engedélyt, végül 900 ezer forintos kötbért érvényesítettek a tervező rokonnal szemben, tehát ennyivel kevesebbet kapott az eredeti árajánlathoz képest.

Egy másik példaként Cseri a buszszolgáltató lecserélését említette. Márki-Zay szerinte el akarta venni a Volánbusztól a korábbi közgyűlés által nekik megítélt jogot, hogy közösségi közlekedést biztosítsanak a városban. Ezt az évi 100 millió forint összegű szolgáltatást egy helyi vállalkozó, Jovány Gyula nyerte el, aki maga készítette az általa megnyert közbeszerzési kiírás szakmai tartalmát.

„Jovány Gyula tehát meghatározta a szolgáltatás paramétereit, ami alapján az önkormányzat kiírta a közbeszerzési eljárást, majd meg is nyerte az általa meghatározott paraméterekkel kiírt közbeszerzést” – állítja Cseri Tamás, hozzátéve: Jovány szállítja Márki-Zay Pétert és támogatóit a polgármester miniszterelnök-jelölti kampánya során.

Szabó János ebben az ügyben személyesen is érintett, mivel tanácsadóként az ő feladata volt a szolgáltatóváltás levezénylése. Szerinte nem igaz, hogy el akarták venni a Volánbusztól a jogot, mivel a pályázat kiírásakor a korábbi szolgáltatás időszaka lejárt, érvényes szerződés nem volt a cég és az önkormányzat között.

A pályázaton a Volánbusz végül el sem indult, a beérkezett ajánlatok között pedig Jovány Gyuláé volt messze a legolcsóbb: az addigi 110 milliós díjhoz képest 20 millióval kedvezőbbet nyújtott be.

„Az új közlekedési rend Jovány Gyula önálló szellemi terméke, amelyet 1 millió forintért kellett volna megvenni a városnak, ha más nyeri a beszerzést. Jovány ajánlatának része volt, hogy ha ő nyer, akkor ennek nincs külön díja” – magyarázza Szabó.

A kiírásban a város csak annyit kért minden pályázótól, hogy adott útvonalon és gyakorisággal indítsa járatait. Ez az alpolgármester szerint mindenki előtt egyenlő feltétel, nem értelmezhető specifikusnak, amit csak egyetlen szereplő tudna teljesíteni.

A pályáztatás miatt egyébként maga Lázár János tett feljelentést, korrupciót gyanítva. Ezt rendőrségi nyomozás és vizsgálat követte, ami hivatalos jegyzőkönyvvel zárult. Megállapították, hogy sem hivatali visszaélés, sem hűtlen kezelés nem történt, a legkedvezőbb ajánlatot választották és az önkormányzatot nem érte anyagi hátrány.

Az ügyben van még egy csavar: Cseri szerint a Márki-Zay vezette önkormányzat működésképtelenségét mutatja, hogy a város nem tudta rendezni kapcsolatát a Volánbusszal, így Hódmezővásárhelyen most egyszerre két szolgáltató körözteti a buszait. A Jovány járatok pedig lényegében üresen járnak egész nap – állítja.

Szabó János szerint a város és a Volánbusz között közigazgatási per zajlik emiatt, a Jovány járatok „ürességére” pedig mi sem jellemzőbb annál, hogy most rendeltek meg pótló járatokat havi 25 alkalomra, mert az utasok nem fértek már fel a buszra.

„Mivel a városkártyával ingyenes a helyi tömegközlekedés, nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy melyik szolgáltató járatai üresek” – teszi hozzá.

Cseri Tamás azt is megemlíti, hogy két szabálytalan informatikai szerződés miatt is elmarasztalta a Közbeszerzési Döntőbizottság a polgármesteri hivatalt. Összesen 13 millió forintos bírságot kaptak, amiért jogtalanul mellőzték a közbeszerzési eljárást.

Ez azért vet fel korrupciógyanút, mert az érintett cégek egy olyan személyhez kötődnek, aki Márki-Zay Péter tanácsadója volt, és akit önkormányzati cégvezetővé is megtett Hódmezővásárhelyen.

Dr. Tatár Zoltán jegyző magyarázata szerint azért nem írtak ki közbeszerzést, mert a szerződések általuk megállapított becsült értéke nem érte el az ehhez szükséges értékhatárt. A Döntőbizottság viszont más módszerrel számolt, ezért valóban 13 milliós bírságot szabtak ki. A város viszont jogorvoslattal élt, és végül csak 8 milliót kellett fizetniük.

A megbízott cégekhez köthető Kalotay Balázs később tényleg tagja lett két városi társaság igazgatóságainak, de a jegyző szerint a közreműködésével számos biztonsági hiányosságot sikerült megszüntetni, például egy zsarolóvírus-támadást is számottevő adatvesztés nélkül úszott meg a város.

„Ez a tény is bizonyítja, hogy a szerződések megkötése indokolt és elengedhetetlenül szükséges volt a hivatal zavartalan működéséhez, függetlenül a későbbi, erősen vitatható jogkövetkezményektől” – érvelt Dr. Tatár Zoltán.

Az önkormányzat fizeti a miniszterelnök-jelölti kampánystáb tagjait

Cseri Tamás azt állítja, Márki-Zay miniszterelnök-jelölti kampányának legfontosabb szervezői a hódmezővásárhelyi önkormányzattól kapják a – némely esetben milliós nagyságrendű – fizetésüket.

Szerinte a polgármester maga is megnevezte ezeket az embereket előválasztási győzelme után: Szabó János alpolgármestert, Olasz Dénest, a Városháza informatikusát, aki a közösségi médiás kampányát segíti, Jovány Gyulát, aki a rendezvényekre szállítja a támogatóit, valamint Kis Jánost, a polgármesteri hivatal kabinetfőnökét.

Szabó viszont azt mondja, ez egyáltalán nem igaz. Bár a saját fizetése valóban közel jár a milliós összeghez (havonta bruttó 900 ezer forint), ennél két és félszer magasabb fizetést hagyott ott a versenyszférából érkezve.

„A kampánystábnak nem voltam tagja. Összesen 5 napon keresztül szállítottam szeptemberben, amire szabadságot vettem ki, és a saját autómmal, saját üzemanyagköltség vállalásával járultam hozzá a későbbi sikerhez” – állítja.

Szerinte minden további említett személy is szabadidejében végzi a támogatást, Olasz Dénes ráadásul csak néhány órás részmunkaidős feladatot lát el a hivatalban, mivel főállását megtartotta.

„A kampánybusz utazási költségeit az aktivisták fizetik saját zsebből. Gyakorlatilag minden segítség, amit a polgármester kap, önkéntes felajánlásból, saját pénzükből és saját szabadidejükből fedezve valósul meg” – érvel Szabó János.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
Egy amerikai sürgősségi orvos leírta, mit tapasztalnak az omikron frontvonalában
Szökőárként nő a fertőzöttek száma, miközben a kórházban dolgozóké csökken, mert ők is tömegesen kerülnek karanténba.

Link másolása

hirdetés

„A helyzet kilátástalan az egészségügyi dolgozók és a kórházak számára” - fogalmaz Dr. Craig Spencer, egy New York-i kórház sürgősségi osztályának orvosa a New York Times véleményrovatában.

Az orvos, aki ma is az első vonalban küzd a betegekért, azt írja, hálás azért, hogy az oltásoknak és a potenciálisan kevésbé halálos omikronnak köszönhetően jelenleg kevesebb páciense szorul életmentő ellátásra, mint a járvány kezdetekor.

Emlékszik rá, 2020 márciusában szinte megállás nélkül rohangáltak a betegek között, hol az egyik, hol a másik állapotát kellett stabilizálni, a legsúlyosabbak lélegeztetőgépre kerültek, ahonnan sokan nem tértek vissza élve. Az intenzív osztályok megteltek, miközben egyre csak jöttek az újabb betegek.

„Szerencsére ez a hullám nem ilyen. Eddig egyetlen Covid-19-beteget sem kellett lélegeztetőgépre tennem. És a betegek többségének nincs szüksége kiegészítő oxigénre sem” -írja.

Abban is más a helyzet, hogy rendelkeznek olyan olcsó, széles körben hozzáférhető gyógyszerekkel, mint a szteroidok, amelyek életmentőnek bizonyultak a Covid-betegek számára. Megtanulták továbbá, hogy az oxigén orron keresztüli magas áramlású adagolása is jelentősen javítja a betegek állapotát. Ugyancsak hatékonyak bizonyos orron át adható vírus elleni gyógyszerek, de természetesen elsősorban az oltások azok, amelyek révén sokan megússzák a kórházba kerülést.

hirdetés
Mindez azonban még mindig nem elegendő ahhoz, hogy lelassítsa az újabb hullámmal érkező betegáradatot.

Csak New York-ban az elmúlt hetekben megháromszorozódott a kórházi felvételek száma, és Egyesült Államok-szerte hasonló tendencia figyelhető meg.

Dr. Spencer kórházában is számos súlyos eset van, valamennyien oltatlanok. „Láttam olyan idősebb pácienseket, akiket a Covid annyira legyengített, hogy nem tudnak felkelni az ágyukból. Kezeltem cukorbetegségben szenvedőket, akiknél a vírus életveszélyes komplikációkat okozott. És bár szinte valamennyiüknél enyhébb lefolyású a betegség, mint 2020 márciusában, ugyanannyi helyet foglalnak el a kórházban” – hangsúlyozza az orvos.

A legnagyobb probléma azonban ezúttal nem a felszerelés- vagy a helyhiány, hanem az, hogy az egészségügyi dolgozók is hatalmas számban betegszenek meg, és karanténba kell menniük.

A koronavírus-járvány kitörése óta ezekben a hetekben érte le a legmagasabb szintet a dolgozók fertőzöttsége az Egyesült Államokban. Van olyan intézmény, amely személyzetének 15%-át, vagy annál is nagyobb hányadát veszítette el így időlegesen.

Az amerikai közegészségügyi hatóság legújabb rendelkezése szerint 10 napról 7-re csökkentették a pozitív tesztet produkáló egészségügyi dolgozók izolációját, hogy előbb visszatérhessenek, de vannak olyan államok, mint Rhode Island és Kalifornia, ahol

a szakemberhiány olyan méreteket öltött, hogy pozitív teszttel is munkába állhatnak.

Dr. Spencer szerint ez ugyan ellentétes a gyógyítás „soha ne árts” alapelvével, de a másik alternatíva, hogy a pácienseknek még hosszabb ideig kell várakozniuk az ellátásra, vagy egyáltalán nem jut el hozzájuk orvos.

Ha kevesebb az egészségügyi dolgozó, kevesebb lesz az ágy is, mert csak annyi beteget vesznek fel, amennyit el is tudnak látni. Lassabb lesz a kezelés, és az emberek minél több időt töltenek el a sürgősségi osztályon, annál hosszabb lesz a többiek számára a várakozás. Ez a dominó-hatás pedig érinteni fogja az egész egészségügyi rendszert a gondozóhiányban szenvedő idősotthonoktól a túlterhelt mentőkig.

Dr. Craig Spencer összegzésül megállapítja: érthető, hogy az emberek belefáradtak a Covidba, akárcsak az egészségügyi dolgozók, de egy olyan erősen fertőző variáns, mint az omicron, még akkor is, ha enyhébb megbetegedéseket okoz, összeomlaszthatja az egészségügyi rendszert.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
„Kifejezetten durván vizsgálta a kisbabánkat” – többen mesélnek horrorsztorikat a verekedésbe keveredett fóti orvosról
Forrásunk legközelebb „a világ végére” is inkább vinné a gyerekét, annyira rossz élmény volt számukra a találkozás. Egy másik páciens pedig azt állítja, Lestár Ferenc olyan erősen döfte bele az érzéstelenítő tűt a kezébe, hogy ömlött belőle a vér.

Link másolása

hirdetés

Hétfőn írtuk meg, hogy rátámadt egy házaspár az ügyeletes orvosra Fóton, miután azt kifogásolták, hogy Dr. Lestár Ferenc nem akarta beállítani a feleség vérnyomását, mivel szerinte ügyeleti ellátás keretében erre nincs lehetőség.

A házaspár ezt követően támadt rá az orvosra, aki nem hagyta magát és verekedésbe bonyolódott velük. A rendőrség közfeladatot ellátó személy elleni erőszak gyanúja miatt indított eljárást a házaspár ellen az ügyben.

Nem sokkal később megszólalt Lestár egyik volt kolléganője is, aki azt állítja, hogy az orvos korábban bántalmazta, amiért 2018-ban jogerősen másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság.

"2014 pünkösd hétfőjén velem került konfliktusba. Amikor együtt dolgoztunk a dunakeszi orvosi ügyeletben, nem voltam hajlandó neki lepecsételt receptet adni, amit annyira zokon vett, hogy székestől nekinyomott a radiátornak és fojtogatott. A sofőr meghallotta a kiabálásomat, és levette rólam őt" - fogalmazott doktornő, aki azt mondja, ha nem sietnek a segítségére, meg is halhatott volna.

Dr. Novák Hunor gyermekorvos pedig arról posztolt kedden délután, hogy tudomása van feljelentésről a fóti orvos ellen az orvosi kamaránál és a rendőrségen is. Állítása szerint még az ügy kipattanása előtt, múlt szombaton kapott egy kétségbeesett üzenetet Facebookon egy szülőtől.

hirdetés

Ebben az állt, hogy a fóti ügyeleten egy férfi orvos óriási traumát okozott az illető gyermekének, aki utána bekakilt, illetve rémálmai is voltak. A szülő elmondása szerint őt többszörösen megalázta, megszégyenítette, gyalázta vizsgálat közben az orvos.

Miután hétfőn kiderült a másik ügy, Novák Hunor megkérdezte, vajon ugyanarról az orvosról van-e szó, a szülő pedig megerősítette ezt, hozzátéve: az orvosi kamaránál és a rendőrségen is feljelentést tett.

A kommentelők nagyobbik része kiállt az év orvosának is megválasztott Dr. Lestár Ferenc mellett, azt hangsúlyozva, hogy kiváló szakember, a verekedés során pedig jogos önvédelem történt. Ugyanakkor több olyan véleményt is lehet olvasni, amely jóval negatívabban festi le a munkáját.

Az egyik hozzászóló, aki hozzájárult története közléséhez, egy két évvel ezelőtti esetet idézett fel. Hangsúlyozta, hogy mint az ennyi idő távlatában lenni szokott, az ember nem arra emlékszik, pontosan mit mondott neki az illető, hanem arra, hogyan mondta, és legfőképpen, hogyan érezte magát. Tehát konkrétan már nem tudná visszaidézni Lestár szavait, csak a megdöbbentő arroganciája, lekezelő és őket sértő stílusa maradt meg benne.

„Első gyermekes, tapasztalatlan szülők voltunk, akiknek belázasodott a kisbabája, meg voltunk ijedve és kiszolgáltatottak voltunk.”

„Lestárnak egyetlen kedves, emberi vagy megnyugtató szava se volt hozzánk, ezt tudom tényként mondani. Illetve azt, hogy a kisbabánkat kifejezetten durván érintette, forgatta vizsgálat közben, nagyon rossz érzés volt látni és átélni.”

„Tényszerűen semmi mást nem tudok elmondani ennyi idő távlatában. Legközelebb a világ végére is inkább vinném a gyerekünket, mert biztos vagyok benne, hogy a mostani életkorában (2 és fél év) már traumatizálná egy ilyen bánásmód” – fogalmazott a névtelenséget kérő páciens.

Egy másik kommentelő azt mesélte megkeresésünkre, hogy pár évvel ezelőtt találkozott a fóti ügyeletes orvossal, amikor egy háztartási baleset következtében szétvágta a kezét. Rögtön hívta a helyi ügyeletet, ahol Lestár Ferenc vette fel a telefont, de valamilyen indokkal – amire már nem emlékszik – azt akarta elérni, hogy inkább Vácra menjen a panaszával.

„A telefonban nagyon lekezelő, bunkó stílusban beszélt. Aztán a váci ügyelet is lepattintott, hogy Fótra kell mennem, így kénytelen volt foglalkozni velem. De nem is ez a lényeg, a stílus mai napig él bennem, és az élmény is. Mikor látta a kezemet, mondta, hogy be kell varrni. Aztán idegesen jött-ment, csapkodott... Elég furcsa és ijesztő volt, de örültem, hogy ellát” – idézte fel interjúalanyunk, aki szintén azt kérte, ne írjuk le a nevét.

„A rendelőben azt kérte, tegyem a kezem az íróasztalra, majd érzéketlenül beadta az érzéstelenítőt, gyakorlatilag beledöfte a tűt. A kezem felfúvódott, mint egy lufi, közben ömlött belőle a vér... Se egy papírtörlő, se semmi.”

„Én kérdeztem rá, hogy nem baj, ha ide folyik az asztalra? A doktor úr közben zavartalanul gépelt a számítógépen, felvette az adataimat. Ezután összevarrta a sebet, és eljöttem. Bevallom őszintén, féltem tőle.”

A beteg több ismerősének is elmesélte, mi történt vele, és azt mondja, mindenki rögtön tudta, kiről van szó – anélkül, hogy nevet említett volna. "Elmondásuk szerint még szerencsésen megúsztam, mert ez az orvos nagyon bunkó mindenkivel, több helyről kirúgták, nem mindenki ússza meg az ellátást ilyen szelíden" – teszi hozzá.

Azt is állítja, hogy a háziorvosnál járva többször is látta Lestárt a folyosón káromkodva jönni-menni, "volt, mikor telefonon szidott valakit, nem érdekelte, ki van körülötte." Emiatt őt egyáltalán nem lepte meg a mostani eset, bár a másik felet nem ismeri.

„Nem értek egyet azzal, hogy menjünk neki az orvosnak, mindig próbálok higgadt maradni még akkor is, ha látom, hogy ennek az ellátásnak nem így kellene történnie. De nem gondolom, hogy egy orvosnak dicsekednie kéne azzal, hogyan bokszolt a páciensekkel, vagy kinek hányszor verte a fejét az autóhoz. A lényeg pedig, hogy nagyon sok van már a rovásán, ez az egész már rég nem erről szól, és felháborító, hogy még mindig praktizálhat, nulla szociális érzékkel” – fogalmaz forrásunk, hozzátéve: nem tudja elfogadni azt, hogy Lestár azért van ott, mert nincs helyette más.

„Miért védi ennyire a fóti rendelő? Ki ez az ember, hogy senki nem tehet ellene semmit?” – teszi fel végezetül a költői kérdést.

Az üggyel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Magyar Orvosi Kamarának, akik azt válaszolták, hogy az etikai szerveik által folytatott konkrét etikai eljárásokkal kapcsolatban nem adhatnak tájékoztatást. A konkrét üggyel kapcsolatban pedig közlésük szerint csak a sajtóban megjelent információkkal rendelkeznek, ezért nem kívánják kommentálni.

„A Magyar Orvosi Kamara kiáll az etikai szabályokat betartó orvosok mellett és elítéli azokat a tagjait, akik megsértik az Etikai Kódexben lefektetett szabályokat” – tették hozzá végezetül.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
Egy hét kutatómunkával sem tudtuk kideríteni, hol van a titokzatos népszavazási kampánystáb
Arra sincsen válasz, miért nem kapunk naponta adatokat az aláírások számáról. Pedig még egy sajtótájékoztatón is jártunk.

Link másolása

hirdetés

Ahogy elindult az év, úgy vált egyre furcsábbá az, hogy az ellenzéki népszavazási kezdeményezésről nagyon nem tudunk semmi konkrétumot. Az kikutatható, hol és mikor van lehetősége aláírni annak, aki akarja, de semmi információt nem kapunk napi szinten a számokról, hogy éppen hogy áll az aláírásgyűjtés.

Ez eléggé aggályos. Hiszen az ellenzék célja elvileg az, hogy a kérdéseit ugyanúgy, az országgyűlési választásokkal egy időben a választók elé vigye, mint a Fidesz „gyermekvédelmi” népszavazásának kérdéseit. Ehhez pedig január közepére minimum kétszázezer aláírást össze kellene gyűjteni. Ehhez képest az adatok csak néha csordogálnak.

Kutatni kezdtem, először a pártok honlapjain és Facebook-oldalain. Itt sem lettem okosabb, végül kérdéssel fordultam az összes párthoz. Csak kettő válaszolt: a DK a január ötödikei közös ellenzéki sajtótájékoztatóra hívott el, hogy ott megtudhatok mindent. Ezen az eseményen végül is Karácsony Gergellyel tudtam röviden beszélni. Utána egy nappal az LMP lehetőséget adott, hogy Csárdi Antallal, a párt újrázó országgyűlési képviselőjelöltjével beszéljek a témáról. Vele hetedikén készítettem interjút.

Karácsony Gergely

– Hogy állunk a számokkal, hány aláírás van?

– Jól állunk, százezer aláírás van. Igazából most indult be a dolog, hiszen a karácsonyi szünetben nyilván nagyon nehéz volt. De most, hogy már újraindult az élet a városban, nyilván sokan tudják gyűjteni az aláírásokat, úgyhogy jól állunk.

hirdetés

– Az előválasztásnál könnyű dolgunk volt, mert azt összefogta az AHang, és naponta áramlottak az információk számokról, mindenről. Én megpróbáltam felderíteni, hogy is áll ezt az egész, és végül is, ennek nincsen gazdája. Tehát egyik pártnak a honlapján sincsen semmi...

– Van egy központi oldal, ahol összegyűjtjük az összes információt, de ez nem a pártok ügye, ez már az ellenzék közös ügye, a menjunktovabb.hu oldalon vannak fent az információk...

– A menjunktovabb.hu oldalon csak az van fent, hogy hol lehet aláírni, de aktuális számokról nincsen semmi információ.

– Ezek naponta változnak. Azt tudom önnek mondani, hogy a mai állás szerint körülbelül százezer aláírásnál tartunk, és most robbant be az egész folyamat.

– Várható az, hogy most már naponta kapunk számokat?

– Igen, természetesen, rendszeresen beszámolunk mindenről.

Csárdi Antal

– Az aláírásgyűjtést választókerületi alapon szervezte meg az ellenzék. Ennek eredményeképpen mi egy központi kampánycsapatnak adjuk le a naponta összegyűjtött adatokat. Van egy honlap, a menjunktovabb.hu, ahol minden népszavazással kapcsolatos információ fent van.

– Ott azok a helyek vannak feltüntetve, ahol alá lehet írni az íveket. De semmilyen információ nincsen az aktuális számokról, továbbá a központi kampánycsapat elérhetősége sem szerepel rajta.

– Az én információim szerint most már nyolcvanezer aláírás fölött vagyunk, sőt, most már lehet, hogy közel a százhoz, de a nyolcvanezer az biztosnak tűnik...

– Mi lehet annak az oka, hogy ellentétben az előválasztással, nagyon döcög az információáramlás?

– Sok feladat terheli az ellenzéki rendszert. Egyrészt a kampányt el kellett, meg el kell indítani, sok energia elmegy a kampányszervezésre és a kampánytervezésre. Én azt gondolom, hogy az lehet ennek az oka, hogy nagyon széles spektrumon próbáljuk ezt a kampányt megszervezni, és a kampány alatt az országgyűlési kampányra is gondolok. És amikor a népszavazásról beszélek, akkor én azt is a választási kampány részének tekintem.

– Nem ártott volna egy csapatot csak ezzel a kampánnyal megbízni, mert ha ez most rosszul sül el, az nagyon csúnyán hathat a képviselőválasztásra. Nincs jelen az a népszavazás sem a médiában, sem a köztudatban. Ellentétben az előválasztással, ami nagyon ott volt.

– Én azt tapasztalom - és minden nap kint vagyok az utcán és személyesen is gyűjtöm az aláírásokat -, hogy az emberek tudják, hogy ez van, és konkrétan keresik ezeket a helyszíneket, ahol alá lehet írni. A választókerületekben jelen lévő kitelepülési pontokon, és itt gondolok az irodákra, a közterületen kialakított aláíróhelyekre, a tapasztalatok szerint sokan, nagy kedvvel írnak alá. De értelemszerűen pontos információt csak a saját választókerületemről tudok mondani.

– Karácsony Gergely szerdán azt mondta, hogy megvan a százezer aláírás. Ön most, pénteken azt mondja, hogy megvan a nyolcvanezer. Bárhogy is számolom...

– Az én számaim nem pontosak. Hétfőn hallottam egy hetvenötezres számot, és én mindig az óvatos értékelés elvét követem...

– Rendben van. Tegyük fel, megvan százezer. Akkor már csak százezer hiányzik, plusz még valamennyi, hogy az esetleges diszkvalifikált aláírásokat lehessen pótolni. Ha ezt január közepére szeretné összegyűjteni az egységes ellenzék, bárhogy is számolom, tíz napnál nincsen több idő. Ez naponta legalább tízezer aláírást jelentene. Halad-e ilyen ütemben az aláírásgyűjtés? Meglehet naponta tízezer aláírás?

– Nem tartom kizártnak, hogy meglegyen ez a szám, de hangsúlyozom, hogy az összesített pontos számokat én sem ismerem.

– Akkor már csak azt szeretném megtudni, hogy hol van ez a stáb, kik ezek az emberek, és hogyan lehet elérni őket? Majd azt tőlük megkérdezem, hogy miért nincsenek ezek a számok naponta kint. De nagyon érdekelne, hogy végül is kiket kell megkeresni, mert semmilyen honlapon, semmilyen hozzáférhető információforrásból nem tudtam rájönni erre - de lehet, hogy ügyetlen vagyok.

– Biztos, hogy nem ön az ügyetlen, olyannyira, hogy ha megengedi, egy visszahívással válaszolnék.

Az interjú itt meg is hallgatható:

Csárdi Antal péntek estig még nem tudta kideríteni, honnan tudhatjuk meg.

Megpróbáltuk Márki-Zay Péter kampánystábjától megtudni a pontos számokat, de ők sem tudtak konkrétumokkal szolgálni.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés
„Magyarország nem előre megy, hanem visszafelé” – látszatintézkedés, politikailag motivált döntés Bod Péter Ákos szerint az árbefagyasztás
A közgazdászprofesszor szerint „úgy megállítani egy inflációs hullámot, hogy kiválasztanak hat-hét terméket, és kárpótlás nélkül arra kényszerítik a kereskedőket, hogy olcsóbban adják, abszurdum”.

Link másolása

hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, Orbán Viktor szerda este közölte, hogy a kormány élelmiszerárstopot vezet be, ami azt jelenti, hogy február elsejétől több alapvető élelmiszert a tavaly októberi áron vásárolhatunk majd meg minden boltban. A kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a csirkefarhát és a 2,8 %-os tej árát fagyasztják be.

A kormány döntéséről megkérdeztük Bod Péter Ákos közgazdászt is.

“Az az óriási költségvetési hiány, amit 2020-ban okkal, majd 2021-ben már kevesebb okkal elengedett a kormány, illetve a Nemzeti Bank nagyon laza pénzpolitikája - amiben csak 2021 őszén kezdődött valamiféle korrekció, a kamatemelés - elindított egy inflációs hullámot. Ráadásul erre még nemzetközi komponensek is rárakódtak, mint például chiphiány, dráguló építőanyag, olaj- és gázárak. A decemberi adatokat még nem tudjuk, de novemberben nagyon magas volt az infláció, és nagyon kevés ok van az optimizmusra”

- kezdte a közgazdász, aki szerint ebben a helyzetben sok mindent lehetett volna csinálni.

"De a magyar kormány azt választotta, mint legutóbb is, hogy nem a saját központi bevételéből enged át, hanem azon ül, és a terheket jogi úton ráterheli olyanokra, akik ezzel nem tudnak mit kezdeni. Most éppen a kereskedőkre, néhány hónappal ezelőtt pedig a benzinkutakra. A veszteségért pedig semmivel sem kárpótolják a gyártókat és a kereskedőket. Ez egy tipikus orbáni megoldás: ő nem vállal részt a helyzet javításán, adjanak engedményt a boltosok”

- mondja Bod Péter Ákos.

hirdetés

A közgazdász szerint így nem lehet megállítani az inflációs hullámot.

“Úgy megállítani egy inflációs hullámot, hogy kiválasztanak hat-hét terméket, és kárpótlás nélkül arra kényszerítik a kereskedőket, hogy olcsóbban adják, abszurdum".

Bod Péter Ákos szerint a kormány gyorsan dönthetett, az intézkedés pedig nem hosszútávra, hanem a választásig szól.

“Az árbefagyasztás egy látszatintézkedés, egy politikailag motivált döntés. A kommunizmusban ezt úgy mondták, hogy hangulatjavító intézkedés. Ne kerüljön nagyon sokba, de javítson valamit a választók hangulatán. A kormány improvizált, nem egyeztettek az érdekeltekkel sem. Nem hosszabb távra gondolkodnak, ez az egész a választásig szól”

- fogalmazott a közgazdász, aki hozzátette: “a 80-as években az Országos Anyag- és Árhivatal is úgy próbálta megfogni az inflációt, hogy megszabták, mennyi legyen a fehér kenyér ára, vagy más termékeké. És akkor vagy annyi lett, vagy, ha a kereskedők és a gyártók nem tudtak beleférni, akkor rosszabb lett a minőség”.

Bod Péter Ákos azt is elmondta, ezzel az intézkedéssel a fogyasztók közül is csak azok járhatnak jól, akik pont ezeket a termékeket vásárolják meg. “A fogyasztó, aki pontosan ezeket a termékeket veszi, örömmel fogadja majd, hogy néhány forinttal olcsóbban kapja meg. De ha nem, akkor rá már mindjárt nem is érvényes is ez az egész” - mondta.

Arra a kérdésre, hogy mit lehetett volna csinálni ebben a helyzetben, a közgazdász azt mondta, a lengyel kormány például azt választotta, hogy levitte az élelmiszer áfáját, de a németek is így döntöttek.

“A közgazdászok ezt nem szeretik, elvi okok miatt, de ez egy olyan politikusi beavatkozás, ami hatásos. Ehelyett a kereskedőkre rátettek egy október 15-i árat. Magyarország nem előre megy, hanem visszafelé. Jelen helyzetben október közepéig”

- fogalmazott.

A csütörtöki Kormányinfón egyébként Gulyás Gergelynek is feltették azt a kérdést, hogy a kormány miért nem az áfát csökkentette. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta: azért, mert az áfacsökkentésnél érdemi kereskedelmiár-csökkenés általában nem következik be, az legtöbbször a kereskedő hasznát növeli.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: