2004 óta nem volt ilyen: többet fizettünk be az EU kasszájába, mint amennyi támogatást kaptunk
Október végére Magyarország több pénzt fizetett be az Európai Unió közös kasszájába, mint amennyit onnan kapott, amire a 2004-es csatlakozás óta nem volt példa. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint az év első tíz hónapjában 609 milliárd forint tagdíjat utalt a magyar állam Brüsszelbe, miközben mindössze 589 milliárd forint uniós támogatás érkezett a költségvetésbe – írta meg a Népszava.
A támogatások elapadását az Európai Bizottság és a magyar kormány között évek óta tartó jogállamisági vita indokolja. Brüsszel szerint a források visszatartásának oka a bírói függetlenség hiánya, a közbeszerzések körüli versenyproblémák, a korrupció és a migrációs szabályok figyelmen kívül hagyása. A kormány ezzel szemben politikai alapú büntetésről beszél. A Tanács 2022 decemberében függesztette fel a Magyarországnak járó kohéziós források egy részét, majd 2023 decemberében az igazságügyi reformok nyomán feloldotta egy körülbelül 10 milliárd eurós csomag zárolását. A Bizottság éves jogállamisági jelentése szerint Magyarország a legtöbb ajánlás terén nem tett előrelépést, így körülbelül 18 milliárd euró továbbra is zárolva maradt. Michael McGrath igazságügyi biztos a helyzetet így értékelte: „Mélyen kiábrándító, hogy nem tudunk további előrelépésről beszámolni a tavalyi ajánlások terén.”
A hiányzó uniós pénzek komoly terhet rónak a magyar költségvetésre. Az év végére a deficit a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásai szerint elérheti az 5055 milliárd forintot. Eközben az államadósság kamataira fordított kiadás idén megközelítheti a 4000 milliárd forintot, ami jelentősen meghaladja a fél évtizeddel ezelőtti, ezer milliárd forint alatti szintet. A helyzetet a nemzetközi hitelminősítők is figyelik: a Moody’s Magyarország államadósság-besorolását „Baa2” szinten tartotta, de a kilátás továbbra is „negatív”, ami leminősítés lehetőségét vetíti előre.
Orbán Viktor miniszterelnök többször is egyértelművé tette álláspontját a kérdésben. „Abban a pillanatban, hogy Magyarországnak előnyösebb, hogy kívül van, mint belül, akkor ki kell lépni” – jelentette ki egy fórumon, hozzátéve, hogy amíg pénzügyileg megéri, addig marad az ország uniós tag.
Az év végi mérleget még befolyásolhatja, ha az utolsó két hónapban érkeznek további támogatások, mivel újabb tagdíjbefizetés már nem várható idén. A végső számok a decemberi költségvetési beszámolóból derülnek majd ki.
