SZEMPONT
A Rovatból

Lattmann Tamás: Ha ez bejön Orbán Viktornak, lehet, hogy más uniós politikusok is meg fogják csinálni a saját soros elnökségük alatt

A nemzetközi jogászt szerint Orbán Viktor kockáztat, de pörög a neve, és ezen nyerhet is. A Patrióták Európáért nevű frakció összehozásával sikert ért el, viszont ebben Le Penék belépése után csak másodhegedűs lehet.


Még csak alig több, mint egy hete Magyarország az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, de Orbán Viktor máris komoly politikai vihart kavart egyes lépéseivel. Kijevi, moszkvai, majd pekingi útja váratlanul érte az európai vezetőket, akik nem győzték posztjaikban és nyilatkozataikban hangsúlyozni, hogy a magyar miniszterelnök nem az unió nevében tárgyal. Ő ezt nyíltan nem is állítja, de megszólalásaiban mégis igyekszik komoly játékosként feltüntetni magát a nemzetközi politikában. A Patrióták Európáért frakció megalakításával, majd Le Penék csatlakozásával pedig egy látványos sikert is elért az uniós színtéren, hiszen az új közösség mindjárt az Európai Parlament harmadik legnagyobb erejévé vált.

Mit akar valójában Orbán Viktor? Lehet-e bármilyen szerepe egy orosz-ukrán béketárgyalásban? És mekkora politikai haszna származhat új frakciójából, ha ott nem a Fidesz a legnagyobb párt? Erről kérdeztük Lattmann Tamás nemzetközi jogászt.

– Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége még csak nyolc napja tart, de finoman szólva sok minden történt. Orbán Viktor alaposan felkavarta az uniós politika amúgy sem túlzottan álló vizét. Elég, ha csak a gyors egymás után következő kijevi, moszkvai és pekingi utakra gondolunk. Általában jellemző, hogy ennyire nagy hévvel kezdődjön egy soros elnökség?

– Jellemzően nem. Alapvetően ott van egy félreértés, amire persze politikai szereplők mindig rá tudnak játszani, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége sokkal inkább egy belső munkaszervezési feladat, nem pedig egy külső képviselet.

Nem csoda, hogy különböző európai uniós politikai aktorok egymás hegyén-hátán mondják el folyamatosan, hogy a soros elnökség nem arra való, amire most használják, Orbán Viktor pedig nem az Európai Unió nevében beszél.

Hiszen az Európai Unió külügyi képviseletére nagyjából mindenki másnak komolyabb hatáskörei vannak. Az Európai Tanácsot magát a Tanács elnöke képviseli, az Európai Bizottságot, vagyis az Európai Uniót, mint olyat, a külügyi főképviselő – aki a bizottság elnökhelyettese. Itt az egyik zavart az okozza, hogy Orbán Viktor úgy adja elő magát, és Vlagyimir Putyin is úgy beszél róla mint EU-elnökről, de az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége soha nem egy személy, hanem egy állam. Ennek az államnak ugyan a képviseletében eljárhat Orbán Viktor miniszterelnök, de bármit, amit mond, a magyar állam nevében mondja, nem pedig az Európai Unió nevében. Természetesen a belpolitikai kommunikációban Orbán és magyar kormány ezt úgy adja el, hogy ő egy fontos szereplő, ő képviseli az Uniót. Csakhogy ezt maga az Unió nem gondolja így, ez látszik is a nyilatkozatokból. És persze Vlagyimir Putyinnak is nagyon jó, hogy ő úgy kommunikálhat Orbán Viktorról, mint aki az Európai Uniót képviseli, ami ugyan nem igaz, de ez annyira Putyint sem kell, hogy zavarja, mert ő is alapvetően a saját belső közönségének játszik, ez is politikai kommunikáció.

Miután lepattan róla Orbán Viktor, Putyin azt tudja mondani az oroszoknak, hogy lám, még az Európai Unió elnöke is lepattant rólam, annyira kemény vagyok.

Tehát igazából a politikai kommunikációs célokat remekül szolgálja, hogy ezeket a finom különbségeket ne magyarázza el senki. De a lényeg az, hogy a Tanács soros elnöksége, ami most Magyarországé, nem egy személyhez kötődik, hanem egy államhoz, és ennek a feladata az, hogy az Európai Unió belső, elsődlegesen jogalkotási folyamatait koordinálja, elősegítse, működtesse.

Ez a pozíció nem külső képviseletről szól, soha nem is szólt arról, és jellemzően az elmúlt évtizedekben, amióta létezik, ennyire direkt módon nem is próbálta senki egy ilyen külső képviseletre, önmaga jelentőségének növelésére felhasználni.

Ez egy sajátos politikai kommunikációs játék.

– Orbán Viktor ezt békemissziónak nevezi. Egyébként mi érdeke, mi haszna lehet még ezekből a tárgyalásokból akár neki, akár az Európai Uniónak?

– Konkrétan nem tudom, hogy milyen haszna lehet belőle, de egyvalami biztos: egy politikai szereplő számára a kapcsolatteremtés, a kapcsolat fenntartása bármikor konvertálható bármilyen előnyre, haszonra, ezért is csinálják, a diplomáciának ez az egyik legfontosabb feladata. Hogy pontosan mit szeretne elérni, nem tudhatjuk.

Befelé nyilvánvalóan azt, amiről szól is a kormányzati média napok óta, hogy lám, Orbán Viktor mekkora főnök a világon, mindenki odafigyel rá, megoldja a világbékét is akár.

Aztán vagy megoldódik a világbéke, vagy nem – leginkább valószínűleg nem –, de teljesen mindegy, mert a lényeg az, hogy a politikai kommunikációban lehet rajzolni egy képet, ahol Orbán Viktor egy globális nagyszerűségű, globális befolyású politikus.

– Nagyon sok európai politikus is megszólal, ki keményebben, ki visszafogottabban. A világban – akár Európában, akár azon kívül – milyen visszhangja van annak, hogy az Unió soros elnök államának vezetője Kínában, Oroszországban tárgyal?

– A politikai hatása ennek mindenhol érezhető. Orbán Viktor számára ez egy tökéletesen jó lehetőség arra, hogy emelje magát és a saját befolyását. Még akkor is, ha ez egy kudarcos körút lesz, nem tör ki a világbéke, abból a szempontból ez nagyon fontos neki, hogy az ő neve most „pörög”. És ami azt illeti, a helyében a világ összes politikusa ugyanezt csinálná valószínűleg. Ez tehát nem feltétlenül Orbán Viktor-specifikus dolog, és nem is biztos, hogy érdemes nagyon intenzíven kritizálni miatta Orbán Viktort. Csakhogy azt idáig minden nyugat-európai politikus érezte az elmúlt sok évben, hogy a Tanács soros elnökségét erre használni potenciálisan visszaüthet. Mert el lehet mondani a választóknak, hogy én vagyok a világon a legfontosabb, de

amikor utána nem történik semmi, akkor visszaharap a valóság,

és kibukik, hogy mégsem az illető politikus a legfontosabb a világon. Ezt más nyugat-európai államokban, ahol régebb óta játsszák ezt a játékot, a politikusok már beárazták: nem érdemes megpróbálni ezzel operálni, mert lehet, hogy sokkal fájdalmasabb, amikor az emberek rájönnek, hogy meg lettek vezetve. Ezért nem történt az elmúlt években így, Orbán Viktor viszont most eljátssza ezt a játékot.

Ha bejön neki, lehet, hogy más uniós politikusok is meg fogják csinálni a saját soros elnökségük alatt.

De ettől függetlenül, amikor a nemzetközi médiában megjelenik, hogy Orbán Viktor tárgyal Putyinnal vagy Kínával, akkor általában nem állnak neki szétszálazni, hogy most ő az EU-elnökség képviselőjeként ment vagy nem. Ott annyi lesz a hírekben, hogy Orbán Viktor, és a hírfogyasztóknak is ez marad meg. Azaz Orbán politikai ázsiója fog megnőni, és valószínűleg ez is volt a cél. Mivel nem biztos, hogy lesz eredmény, ez politikailag némileg kockázatos, a miniszterelnök viszont láthatóan úgy döntött, hogy vállalja ezt a kockázatot.

– Az intenzív kezdés után mi várható? Unalmasabb tárgyalások, monoton bürokratikus munka?

– Igen, ahogy a legelején mondtam: az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége egy belső szervező, orientáló, koordináló munka, nem pedig külső képviselet. Orbán Viktor egyéni munkabírásának függvénye, hogy milyen intenzitással bírja ezt a dolgot tovább csinálni. Ugyanis van egy nagyon fontos szempont: hogy

a most induló magyar soros elnökségnek az európai uniós struktúrában nem sok dolga lesz. Ugyanis választási évben vagyunk,

most áll össze egy vadonatúj Európai Parlament, most kell majd megválasztani az új bizottsági elnököt, aztán összerakni az új bizottságot. Az új bizottság az én tippem szerint október előtt egészen biztos, hogy nem lesz operatív, mert addig még elszórakozik az összeurópai politika a biztosjelöltekkel, folyamatos viták várhatóak. Ez nem kizárólag magyar történet, de várható, hogy amikor Orbán Viktor biztost jelöl, mondjuk érdemei elismeréséül Bóka Jánost, akkor kitör a lázadás az Európai Parlamentben. Ahogy annak idején Navracsics Tibor esetében is volt vita, Trócsányi Lászlót mint jelöltet pedig egyenesen vissza is tudták nyomni. Októberre mondjuk, hogy talán összeáll egy bizottság, és amíg nincsen meg a két bizottság, addig nincsen jogalkotás, mert nincs, aki elkezdje a folyamatot, aki letegye az asztalra javaslatokat. A belga elnökség, aminek most lett vége, nagyon intenzíven dolgozott azon, hogy üres asztalokat hagyjanak maguk után, hogy minél több mappát lezárjanak, még a magyar elnökség előtt. Ez azt jelenti, hogy ez a belső szervező, koordináló munka nagyon sok erőforrást nem feltétlenül fog lekötni, mert nem lesz sok ilyen feladat. Aminek köszönhetően a soros elnökség keretében

a magyaroknak lesz energiája, erőforrása, hogy az ilyen külpolitikai barbatrükkökre fókuszáljanak.

Én nem tartom lehetetlennek, hogy egy külpolitikai szempontból elég intenzív és aktív elnökségi időszak lesz. Az egy másik kérdés, ismétlem, hogy a soros elnökségnek nem ez lenne elsődlegesen a feladata. Ugyanakkor azt is fontos elmondani, hogy a politika, különösen a külpolitika, egy kicsit tényleg olyan, mint a támadó jellegű futball, azaz mindig kapura kell menni.

– Ha már focis hasonlat: az elmúlt napokban az európai politikában Orbán Viktor más területen is tudott „gólt rúgni”: megalakult a Patrióták Európáért EP-frakciója, ráadásul csatlakozott hozzájuk Le Penék Nemzeti Tömörülése. Mekkora siker ez egy olyan pártnak és vezetőjének, akiket nem is olyan régen talán még a frakciónélküliség veszélye fenyegetett az Európai Parlamentben?

– Abból a szempontból mindenképpen siker, hogy a Fidesz EP-képviselői nem frakció nélkül fognak ülni az Európai Parlamentben. Mert az európai parlamenti feladatok leosztásánál ez is nagyon fontos. De az eddigi hírek alapján, amik informálisan hozzám eljutottak, azért ezt a patrióta frakciót – fogalmazzunk úgy – nem tervezik agyonbombázni bizottsági elnöki helyekkel és hasonlókkal. De az is nagyon fontos, hogy a folyamatban lévő jogalkotási eljárásokban vagy egy jogalkotási eljárásban is egy EP-képviselőnek legyen felelős, mondjuk raportőr, vagyis jelentéstevő feladata. Ez is majdnem lehetetlen egy frakció nélküli képviselő számára. Ahhoz képest viszont, hogy az Európai Néppártból, a legnagyobb frakcióból esett ki Orbán Viktor pártja, ez mindenképpen egy visszalépés, akár a harmadik legnagyobb frakció lesz a PfE, akár nem. És ami nagyon érdekes, hogy miért fogadták el vajon Marine Le Penék belépési szándékát.

Ezzel ugyanis ebben a frakcióban Orbán Viktor is legjobb esetben maximum második szintű szereplővé válik.

A legtöbb, 30 főt a Le Pen-féle Nemzeti Front hozza, így ez nem lesz Orbán Viktor kvázi saját frakciója. Ráadásul nem ez lett a nagy, egységes, új jobboldali frakció. Egyrészt mert annyira nem is nagy, másrészt mert ez igazából a szélsőjobboldal újraosztása. Ha gonoszak akarunk lenni, akkor fogalmazhatunk úgy, hogy a Fidesz belépett az ID csoportba (Identitás és Demokrácia, az EP euroszkeptikus, radikális jobboldali csoportja), ami hálából megváltoztatta a nevét, hogy ne legyen annyira ciki. Ha Le Penék pozícióba, a kormány közelébe kerültek volna Franciaországban a hétvégi választáson, akkor elképzelhető, hogy megmaradt vagy nőtt volna a gravitációs erejük az ID-n belül, és akkor maradtak volna abban a frakcióban. Nekem ezért volt egy picit furcsa, hogy úgy döntöttek, hogy beállnak ebbe a történetbe, de azért azt meg kell hagyni, hogy itt nem ült el még a csatazaj. A következő hónapokban, években, ezért várhatóan lesznek mozgások ezen a területen.

– Le Penék belépésével az is kérdésessé vált, hogy ki az új frakció vezetője: a Fidesz, akik lényegében összehozták azt, vagy a Nemzeti Tömörülés, akik a legtöbb tagot adják.

– Szerintem nem kérdés.

Az új frakció elnöke Le Pen-párti politikus lett, aki egyébként a francia miniszterelnök lett volna, ha összejön nekik a győzelem.

Számomra nem kérdés, hogy ennek igazából Le Pen lesz a vezetője, ugyanakkor az biztos, hogy Orbán Viktornak lesz befolyása a döntésekre, még ha nem is döntő befolyása, de ismét visszatérek az előző pontra: ezért mindig több, mint a semmi, azaz a frakciónélküliség.

– Az Európai Konzervatívok és Reformisták kikosarazta Orbán Viktort, most pedig fej-fej mellett van a két párt taglétszáma, és még nem zárult le, hogy hova hányan csatlakoznak. Van valami jelentősége annak, hogy a két kisebb párt közül melyiknek van akár csak eggyel is több képviselője?

– Azt majd a jövő fogja eldönteni a parlamenti működés során, hogy e között a két frakció között lesznek-e valamiféle egymást erősítő szinergiák, amikkel együtt tudnak majd működni, vagy ne adj Isten kialakul valami huzakodás a sok szereplő között.

Azt tudjuk, hogy vannak alapvető feszültségek Giorgia Meloni és Le Pen között, ahogy én borítékolom, hogy most már vannak feszültségek Meloni és Orbán között is.

Azt is tudjuk, hogy Meloni elkezdett egy mozgást a közép felé, és az ECR-ben több olyan párt is van – például a lengyel PiS – amelyik hasonló irányt mutat. Éppen ezért nem tartom valószínűnek, hogy a két frakció között valamiféle nagyon komoly együttműködés legyen, mert Orbán Viktor politikai irányvonala nagyon nem erre mutat. De ezt alapvetően az idő fogja eldönteni.

– Patrióta, nacionalista és a nemzeti szuverenitást képviselő pártok szövetsége ez. Ilyen alapokon mennyire lehet tartós egy ilyen sok országot képviselő csoport, ahol az alapvető érdekek ennyire különbözőek lehetnek?

– Szerintem már most is hatalmas különbségek vannak az egyes tagpártok ilyen-olyan elképzelései, elgondolásai között. Mindjárt itt van például a Flamand Érdek Pártja, amelyik Belgiumban a regionalitás, az autonómia pártján áll, célja, hogy legyen önálló Flandria, és mellettük ott van Spanyolországból a Vox, ami „az állam mindenek fölött” elvet vallja, gyűlöli a baszkokat, meg a katalánokat, és súlyosan ellenzi az autonómiát is.

Az már csak a hab a tortán, hogy ilyen társaságban Orbán Viktor hogyan tudja eladni akár a határon túli magyarok autonómiájának gondolatát.

Ezeket az ellentéteket egy ideig le lehet fojtani azzal, hogy most nincs vita, a megalakulás öröme van. De azt mutatja a gyakorlat, hogy egy idő után ezek össze tudnak törni egy pillanat alatt. A kedvenc példám a 2007-ben az ITS (Identity, Tradition, Souverenity) néven futó frakció volt, ami ugye 2007. január 1-től novemberig működött, dicsőséges 10-11 hónapig. 2007. január elsejével Románia EU tag lett, és a szélsőjobboldali Nagy Románia Párt lett az ötödik, amivel ezt a frakciót létre tudták hozni. Itt az olasz fasiszták vitték a prímet akkor. Eldöcögött a rendszer gond nélkül egy ideig, amikor aztán az év őszén megtörtént a baj, mert Rómában egy román állampolgárságú roma férfi leszúrt valakit. Mire a frakcióülésen fölállt az olasz fasiszta, és közölte, hogy minden román cigány. Nyilvánvalóan a Nagy Románia pártosok ettől boldogtalanok lettek, azonnal kiléptek, és szétesett az egész. Tehát nem lehet azt garantálni, hogy egy ilyen struktúra mindig nagyon klasszul működni fog. Mindig lehetnek vagy később előjöhetnek olyan problémák, amik töréspontkohoz vezetnek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Iványi Gábor: Jachton és magángépeken kacskaringóznak az üdülési céljaik felé, a mi kezünkből pedig a maradékot is kicsavarják
A lelkész szerint kizárólag azon múlik, elkerülik-e az azonnali csődöt, hogy mennyi magánadományt kapnak és mennyire türelmesek a beszállítóik. Az e havi munkabérekből két részletben összesen 90 ezer forintot tudtak kifizetni.


Tegnap érkezett a hír, hogy csupán félnapi működésre elegendő pénze maradt Iványi Gábor intézményeinek, miután a múlt héten az adóhatóság inkasszózta a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) összes bankszámláját köztartozások miatt. Ez azóta le is telt, a MET viszont adománygyűjtést hirdetett, hogy elkerüljék az azonnali fizetésképtelenné válást. Iványit kedden délután értük el telefonon.

Bár év elején még úgy tűnt, fellélegezhetnek, mivel a tavalyi évi adó 1 százalékos felajánlásokat megtarthatták, összesen 1,3 milliárd forintot utaltak át nekik, ez a pénz azóta elfogyott: a lelkész szerint „ezer helye volt, nem tudtak minden rést betömni vele”. Például az akkor már hónapok óta elmaradó munkabéreket, a beszállítók felé fennálló tartozásokat, valamint az állam által követelt adósság egy részét rendezték belőle, de utóbbiból még bőven maradt.

Már másfél milliárdhoz közelít az összeg, amit eddig elvontak tőlük, a fennmaradó tartozásuk pedig nagyságrendileg 2 milliárd forint lehet, legalábbis ennyi van nyilvántartva az adófolyószámlán.

„Természetesen mi is készítünk számításokat, arról is, hogy mi mennyivel tartozunk, és arról is, hogy a magyar állam mennyivel tartozik nekünk. Álláspontunk szerint az utóbbi továbbra is a többszöröse az előbbinek, de ők ezt nem ismerik el.”

Iványinak meggyőződése, hogy előbb-utóbb érvényesíteni tudják majd az állam felé támasztott jogos igényüket, azt viszont nem tudja megmondani, mennyi időt vehet ez igénybe – márpedig az idő az, amivel legrosszabbul állnak, hiszen jó ideje hónapról hónapra, sőt inkább napról napra működnek.

Az elmúlt napokban 20 millió forint adomány érkezett be, ebből a megmaradt 600 alkalmazottjuknak – ez a szám nem is olyan régen még 1000 körül volt – 25 ezer forintot tudtak fizetésként átutalni. Hó elején 65 ezer forintot kaptak, tehát júliusban két részletben 90 ezer forint jutott el hozzájuk a munkabérükből, ennyiből kellene megélniük.

A mostani inkasszó Iványi elmondása szerint eléggé váratlanul érte őket, „bár olyan szempontból nem, hogy eddig is bármire képesek voltak.” A meglepetést inkább az okozta, hogy arra ösztönözték őket, készítsenek válságtervet, amit több alkalommal vissza is adtak nekik, további finomításokat kérve. Ebben szakemberek konkrét számításaival igazolták, hogy ha újra megkapják az állami normatívát, akkor működőképesek lesznek.

Ezután leadtak egy részletes tartozásrendezési tervet is, amiben levezették, hogy 5 éven belül valamennyi intézményük adósságát rendezni tudják. Tehát mindenben együttműködtek, kinyilvánították a fizetési szándékukat, mégis azt közölte velük a NAV, hogy inkasszóznak.

„Ennyit arról, mennyire tisztességes az ellenfél. Ez engem persze nem lep meg, de egyáltalán nem örülök annak, hogy nem lep meg, mert egy ilyen eljáráson 2024-ben Európában, a keresztény Magyarországon igenis meg kéne lepődnöm. Hol van ebből az emberség azok részéről, akik magukat kereszténynek nevezik?”

Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy az összes számlájukról mindent inkasszóztak az adományoktól a pályázatokon elnyert, egyébként konkrét célhoz kötött támogatásokig. Összesen milliárdos nagyságrendű összeget vontak el tőlük csak ebben az évben, és a jövőben is ez lesz a sorsa minden forintnak, ami a számláikra érkezik.

Éppen ezért a támogatásokat a Szalmaszál a Hajléktalanokért Közhasznú Alapítvány számlaszámára (10400140-00033688-00000006) várják – ez egy olyan szervezet, amelynek nincs semmilyen tartozása az állam felé, ezért elvileg nem vonhatják el a nekik utalt pénzt. Emellett készpénzben, perselyekbe is gyűjtenek.

Iványi szerint a jövőjük kizárólag attól függ, megmaradnak-e a támogatóik, találnak-e olyan szponzort, aki hajlandó legalább átmenetileg átvállalni a kiadásaik egy részét.

„Azt tapasztaljuk, hogy vannak helyek, különösen vidéken, ahol az intézményeinkbe járó gyerekek péntektől hétfőig nem esznek. Közben némelyek jachton és magángépeken kacskaringóznak az üdülési céljaik felé, a mi kezünkből pedig a maradékot is kicsavarják. De erre annyit tudok mondani, hogy csak akkor hallgatunk majd el, ha az életünket is elveszik, szóval ne reménykedjenek abban, hogy a mostani lépésük után befogjuk a szánkat.”

És hogy milyenek a kilátások a gyakorlatilag üres számlákkal? Folyamatos párbeszédet folytatnak a beszállítókkal, sokaktól kapnak nagylelkű haladékot, Iványi emiatt bízik benne, hogy a beérkező élelmiszer- és pénzadományokkal együtt valahogy el tudnak lavírozni egyik hétről a másikra.

És naivan hozzáteszi azt is: „Hátha közben megjön az eszük, elvégre a Jóisten is ebben bízik – bárhogy is viselkedik az emberiség, nem mondja fel a velük kötött szövetséget.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Balogh József: Országos blackout, vagyis teljes áramkimaradás is jöhet a kánikula és a rengeteg napelem miatt
A baj az, hogy a nap este lemegy, a klímák viszont nem állnak le. Balogh József szerint ahhoz, hogy az összeomlást elkerüljük, azonnal változtatni kellene, például sokkal jobban támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, a rengeteg hazai termálvízre.


Nemcsak a melegrekordok dőltek meg sorra, de az áramfogyasztás is soha nem látott magasságokba emelkedett az elmúlt hetekben. Egyre több háztartás használ légkondicionálót, amelyek a forró napokban teljes kapacitással működnek. A baj az, hogy este is, amikor a napelemek nem. Emiatt őrült ingadozásba kezdett az áramár.

Figyelmeztető jel, hogy pénteken Montenegró, Bosznia, Albánia és Horvátország egy részén is kiterjedt áramszünet volt. Podgoricában vízhiány is fellépett, mivel az elektromos hajtású szivattyúk is leálltak. Szerencsére az üzemzavart órákon belül elhárították. De számíthatunk-e itthon is ilyesmire? Balogh József energetikai szakértővel beszélgettünk.

– Ha ilyen durva kánikulák lesznek, miért nem jó megoldás a még több napelem?

– Mindenekelőtt érdemes egy pillantást vetni a Mavir honlapján a rendszerterhelést mutató grafikonra. Az ábra nemcsak az eddigi tényeket rögzíti, de előrejelzi a nap folyamán várható igényeket is. Az ábrán is látszik, hogy miközben a nappali energiaigény alacsonyabb, késő délután felé meredeken megugrik a grafikon.

forrás: Mavir

A megfejtés kézenfekvő: napközben a többlet-energiaigényt sikeresen fedezik a napelemes rendszerek. Ezek azonban fokozatosan csökkenő teljesítményt adnak le, ahogy gyengül a napsugárzás, majd estére teljesen eltűnnek az összképből.

Tehát nem lehet napelemekkel megoldani ezt az egész problémát, hiszen a napelem este nem termel, viszont a fogyasztás ott marad, a légkondit nem kapcsolják ki napnyugtakor.

Azért is marad ott, mert a szigeteletlen Kádár-kockák este bocsátják ki az egész nap a falaikban raktározott meleget. Ilyenkor átmennek radiátorba és fűtenek. Sokan ezt akarják a beépített légkondicionálóval visszahűteni.

– Ugyanakkor a napelemek napközben mégis csak hozzájárulnak az energiatermeléshez. Ez javít valamit a helyzeten, nem?

– A utolsó publikus adat januári. Eszerinti a minimum 255 ezer napelemes rendszer csak este jelenik meg, mint többletfogyasztó. Miközben összesen a magyarországi háztartások negyedének, azaz körülbelül egymillió háztartásnak van légkondicionáló berendezése. A 255 ezer napelemes a nyári időszakban vélhetően nemcsak a saját termelését fedezi, hanem bőven be is termel a hálózatba, tehát a többi klíma többletenergia-igényének egy részét is fedezi.

Este azonban ez a hatalmas mennyiség keresletté válik, és rázúdul az energiapiacra, szinte egyik pillanatról a másikra.

Tehát amikor lemegy a nap, akkor kellene, hogy valaki termeljen áramot. Ez pedig ugye a napelemtől nem elvárható. A hupx.hu (energiatőzsde) oldalon látszik például, hogy július 18-án, 21 órakor 999 euró/MWh az áram tőzsdei ára. Ami pedig délután még csak 78 euró volt. Miért? Hát pont emiatt.

forrás: HUPX

A napelemek már nem csinálnak semmit, lement a nap, viszont ugyanúgy megy a fogyasztás, a légkondi, tévét néznek az emberek. Tehát ez már majdnem négyszámjegyű ár az esti órákra. És emiatt van az, hogy ilyen drága a magyar áram. 236 euró volt aznap a zsinór, a német áram ára 90. Ez brutális eltérés.

– Hogy lesz ebből áramkimaradás?

– Kétfajta áramszünet van. Az egyik az a bejelentett, amikor kapsz egy levelet, hogy 8-tól 13 óráig nem lesz áram. Ez általában akkor van, mikor felújítják a rendszert, tervezett karbantartás van, stb. A második a nem bejelentett, amiről itt beszélünk. Ennek is két alváltozata van. Ez egyik, amikor hirtelen megnő a fogyasztás, például a légkondi miatt. Magyarországon az a szerencsés helyzet van, hogy amikor nőne a légkondik miatt a fogyasztás, mert süt a nap és meleg van, akkor működnek a napelemek is. Kereskedő nyelven úgy mondják, hogy itt egy natural hedge van, természetes fedezete van a légkondik energiaigényének, mert ahogy emelkedik a hőmérséklet, úgy megy felfelé a napelemek termelése is. A másik változata az áramszüneteknek az, amikor hirtelen termelés van. Tehát olyan mennyiségű áram érkezik a rendszerbe, amit az nem tud kezelni. Ez van akkor, ha a napelemek valami miatt termelnek, mert van egy kellemes tavaszi délután, de valójában senkinek nem kell az áram. Ilyenkor jönnek a negatív órák.

Nemrég is volt negatív óra, július 14-én vasárnap a 14. órakor mínusz 72 euró volt az áram ára. Mínusz 72 vasárnap, csütörtökön meg plusz 999. Hát mi megy itt?

Az megy, hogy túl sok a napelem, és előbb-utóbb valóban megvan annak a lehetősége, hogy ebből lesz egy blackout, egy országos áramkimaradás.

– De mégis hogyan?

– Amikor Magyarország nem tud eleget termelni, akkor kimegy a piacra Szlovákiába, Ausztriába, Szerbiába, Romániába, Horvátországba, és megpróbál onnan áramot behozni. Csak ezzel az a baj, hogy amikor a magyarok elkezdenek importálni áramot, akkor a többieknek is kell, mert Horvátországban is lement a nap, Szerbiában is, Romániában is. Tehát előfordulhat az a helyzet, hogy túl sok lesz az áramvásárló az esti órákban, és túl kevés lesz az eladható áram. A vízierőműveket főleg este futtatják fel, a napközben visszatartott vízmennyiséggel, csak előbb-utóbb az is el fog fogyni. Ez nem egy magyar jelenség lesz, hanem regionális, ami elég durva, mert én 55 évesen sem emlékszem arra, hogy országos blackout lett volna. Tehát, hogy az egész országban, vagy a nagy részében elment volna az áram. Amerikában több példa is volt erre. Houstonban, Floridában nem is egyszer történt ilyen a közelmúltban. Még egy térképet is kiadtak róla.

Európában ez nem történik meg gyakran, bár június 21-én a Balkánon nagyon közel kerültek hozzá. Akkor ez Magyarországra nem ért fel. De szerintem ebben a nagyon meleg időben egyre nagyobb a valószínűsége, hogy egy ilyen áramszünet sajnos el fogja érni Magyarországot is.

Nemcsak Magyarországot, az egész régiót, és erre kell majd felkészülni. Az esti óráknál már most is rezeg a léc. A 999 eurós ár az olyan, mintha a piros lámpa folyamatosan villogna, hogy figyeljetek, itt nagy baj lesz. Baj van készülőben, valamit csinálni kell.

– Mit?

– Az a baj, hogy a magyar döntéshozók semmit nem csinálnak, mert ők azt mondják, hogy oké, akkor most meghirdetjük a Napelem Plusz Programot. Hát ember, itt most nem napelem kell, abból már van elég, hanem olyan kell, aki este a 21. órában is áramot tud termelni!

– Azaz?

– Magyarországon vízerőmű nem nagyon van, összesen 50 megawatt. Szélerőmű is lehetne, hiszen este fújhat a szél, ha már lement a nap, de 2016 óta nincs új szélerőmű Magyarországon. De a szélnél is az a baj, hogy vagy fúj, vagy nem fúj. Más kell.

A biomassza a megoldás, a geotermikus energia, rengeteg termálvizünk van. Magyarország ebben nagyhatalom, de nem használja ki.

Maradnak a gázturbinák. De gázturbinát sem építünk, az utolsó megépített gázos erőmű, Gönyű. Itt valami egészen új hozzáállás kellene. Jelenleg Magyarországnak nagyon nagy szerencséje van, hogy tud importálni. Benne van az összekapcsolt piaci rendszerben, és tud áramot behozni Szlovákiából, Ausztriából, Romániából, Horvátországból, sőt Szlovéniából új összeköttetésünk van, meg Szerbiából. De ez nem egy megbízható megoldás, mert ezeken a piacokon, ahogy megy lefelé a víztárolókban a vízszint, ők saját maguk is vételi pozícióba fognak átkerülni az eladásiból. És akkor pedig a piacon nem 999 lesz az esti áramár, hanem 1999, mert egyre kevesebb elektront fog üldözni egyre több potenciális vásárló.

– Van-e olyan ország, amelyik jól csinálja, és biztonságban van?

– Például Ausztria, mert sokkal-sokkal jobb a megújuló termelés belső struktúrája. Persze nem szabad egy az egyben összehasonlítani, mert nagyon mások az adottságai. Először is ott vannak az Alpok, tele vízierőművel. Ezzel együtt az alpesi klíma is nagyon más. Amikor Magyarországon most 35 fok van, Ausztria nagy részén 21 fok. Még a klímák sem járnak. De hogy egészen mást mondjak,

a románok is jól csinálták, hogy nyomták a szeles erőműveket. Dobrudzsában felfuttatták a szélerőműveket.

Magyarországon az borzasztó nagy stratégiai hiba volt, hogy ezeket hosszú ideig nem engedtek telepíteni, mert állítólag a kormány néhány tagjának nem tetszik, ahogy a szélerőmű kinéz. Ez egy abszurdum. A szeles erőművek is nagyon hiányoznak, de

az őrült nagy ziccer, amit Magyarország kihagyott, az a geotermikus energia, különösen a föld alatt lévő termálvíz. A Kárpát-medencének a termálvíz adottsága Európához viszonyítva kiváló, nagyon sok víz van lent.

Le kellene fúrni, onnan felhozni a termálvizet, és nem a gázt kellene elégetni.

Magyarországi energiahelyzet egy júliusi napon, 21 órakor. Látható, hogy még az olajos erőműveket is be kellett indítani, miközben a geotermális energiatermelés nulla (Forrás: entsoe.eu)

A kiegyensúlyozatlan napelem túlfejlesztést a HUPX tökéletesen láthatóvá teszi. Eljön a 21. óra, amikor már nincs napelem, és nincs semmi más, ami ilyenkor beléphetne, az áram ára máris 1000 euró. Valami alternatívában villámgyorsan el kell kezdeni gondolkodni, mielőtt az első blackout, az első nagy regionális áramkimaradás megtörténne.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: két évig Magyar Péter, mint magánszemély, nem létezik
Hosszú interjút adott Magyar Péter a Telexnek a választások óta eltelt másfél hónapról, a TISZA pártról, de még az ötkeres buli is szóba került. Magyar szerint nehéz lesz, hogy nem magánszemély.
FM. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. július 23.



Magyar Péter szerint reális célkitűzés, hogy a TISZA még ebben a ciklusban utolérje a Fideszt támogatottságban – derült ki a Telexnek adott interjújából. A pártelnök szerint az EP-mandátum felvétele hasznos volt: a legnagyobb ellenzéki pártnak külföldi szövetségeket is kell kötnie. Magyar mezőgazdasági és alkotmányügyi bizottsági tagságot tervez az EP-ben.

A pártelnök szerint a TISZA felhívása óta 10 ezren jelentkeztek párttagnak.

Magyar szerint a fideszesek félnek, hogy hamar meglesz a vidéki beágyazottsága a TISZA pártnak, és már azt is mérik, tartsanak-e előrehozott választást miattuk.

Élesen kritizálta a DK-t a pártelnök. Szerinte „ámokfutás zajlik” a pártnál.Hozzátette, Gyurcsány Ferencékkel nincsen dolguk.

A Tisza Párt nem tervezi beülni a fővárosi cégek vezetőségébe, sem delegálni, sem javasolni nem fognak tagokat

– mondta Magyar. Háttéralkuk nélkül, csak konkrét ügyek mentén terveznek együttműködni más pártokkal. Kijelentette, biztosan nem szavazzák meg főpolgármester-helyettesnek Kiss Ambrust és Tüttő Katát.

„Két évig Magyar Péter, mint magánszemély, nem létezik, ami nehéz lesz”

– mint a 24.hu szemléjéből kiderül, Magyar ezt válaszolta, amikor az Ötkerben történt balhéról kérdezték. Egy 30 százalékos párt vezetőjeként már nem tekinthet magára magánszemélyként. A szórakozóhelyen készült felvételeket egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, előbb megvárják, hogy mivel áll elő a „propaganda”. Arra nem válaszolt Magyar, hogy mit gondol, mi lehet a Dunából kihalászott mobilon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kicsoda Kamala Harris, aki Biden visszalépése után elindul a demokrata elnökjelöltségért?
Egyelőre még nem elnökjelölt, ahhoz előbb a Demokrata Párt augusztusi konvencióján el kell nyernie a jelöltséget. Karrierje mindenesetre figyelemreméltó.


Nem gondolom, hogy különös meglepetés volt Joe Biden amerikai elnök vasárnapi bejelentése, melyben visszalépett a 2024. évi elnökjelöltségtől. Talán nem is annyira a Trump–Biden vita volt a kezdőpontja a történteknek, az inkább csak egyértelműsítette a helyzetet, és felgyorsította a folyamatot.

A vita után Joe Bident, vezető értelmiségiek mellett több prominens demokrata politikus is felszólította a visszalépésre.

Köztük volt Adam Schiff, aki aggodalmát fejezte ki Biden képességeivel kapcsolatban. Peter Welch, Vermont szenátora, aki Biden kora és teherbírása miatt fejezte ki aggodalmát, továbbá Earl Blumenauer és Pat Ryan képviselők is nyilvánosan álltak elő azzal a véleményükkel, hogy Biden nem a legjobb jelölt Donald Trump legyőzésére. Rajtuk kívül több más képviselő is felszólalt, köztük Jim Himes, Marie Gluesenkamp Perez és Brad Schneider, akik szerint Bidennek vissza kellene lépnie a demokraták sikerének érdekében.

A politikát figyelemmel kísérők számára az sem volt meglepetés, hogy

Biden alelnökét, az 59 éves Kamala Harrist javasolt elnökjelöltnek.

A jogász végzettségű Harris lehetne az Egyesült államok első ázsiai származású és első női elnöke, ha megválasztják.

De kicsoda Kamala Harris?

Harris szülei egy polgárjogi mozgalom rendezvényén találkoztak; apja jamaicai, anyja pedig, aki később rákkutató lett, Indiából érkezett.

Szülei válása után anyjukkal Kanadába költöztek, ahol francia nyelvű iskolába jártak. Itt szerveztek először tüntetést, hogy a diákok focizhassanak a füvön.

Mint joghallgató, Harris az oaklandi kerületi ügyészségen töltötte nyári gyakorlatát 1988-ban, amikor a rendőrség egy drograzzia során ártatlanokat is letartóztatott. Az eset egy ártatlan anya történetével vált meghatározóvá számára.

Harris kiharcolta, hogy a bíró visszatérjen és estére már hazatérhessen gyermekeihez.

„Életem meghatározó pillanata volt – folytatja Harris. – Rádöbbentem, hogy az igazságszolgáltatásnak mekkora a felelőssége. Tudtam, milyen munkát szeretnék, és tudtam, kiket akarok szolgálni.”

A kaliforniai Alamedában kezdte jogi pályáját,

majd 2004-től hét évig San Francisco főügyésze volt.

„Az Egyesült Államok több embert börtönöz be, mint bármelyik más ország a világon, és a többségük marihuána birtoklásáért ül. Kriminalizáltunk egy egészségügyi problémát”

– írja Harris, aki legalizálta volna a marihuánát. Bár ez a törekvése nem járt sikerre, de 2005-ben elindította a „Vissza a pályára” programot, mely lehetőséget adott a drogárusítással először vádolt fiataloknak, hogy börtön helyett közösségi munkával és tanulással tisztázhassák magukat.

„Ezzel az adófizetők is spórolhattak: a résztvevők tandíja elenyésző összeget jelentett a per és a rabtartás költségeihez képest.”

– írta. A program olyan sikeres volt, hogy Barack Obama kormánya is átvette.

Kamala Harrist 2011-ben választották meg Kalifornia főügyészének, amely tisztséget 2017-ig töltötte be. Ő volt ebben a tisztségben az első színesbőrű Kaliforniában.

Megválasztása után megtámadta az államban érvényes alkotmánymódosítást, amely szerint egy házasság csak egy férfi és egy nő között érvényes. A javaslata egy szavazat híján elbukott.

Azt viszont elérte, hogy Kaliforniában LMBTQ emberek ellen elkövetett erőszakos bűncselekményeknél nem lehetett az elkövetők részéről a védelem alapja a „meleg- és transzpánik”, amely addig bevett gyakorlat volt az állam bíróságain.

2017-től a Szenátus tagja, tevékenysége idejére esik Trump elnöksége, akivel szemben többször határozottan fellépett. Például, amikor az elnök egy rendeletben több muszlim országból tiltotta meg a beutazást az Egyesült Államokba.

Határozottan lépett fel a Trump-adminisztráció családszétválasztási gyakorlata ellen, amely lehetővé tette, hogy illegális bevándorlók gyermekeit elszakítsák szüleiktől.

Miután júniusban meglátogatta az egyik ilyen fogdát San Diego közelében, Harris elsőként követelte Kirstjen Nielsen belbiztonsági miniszter lemondását. 2020. január 16-án, amikor Trumpot először akarták elmozdítani hivatalából, Harris beszédet mondott a Szenátusban, amelyben elmondta, hogy senki sincs a jog és a törvények fölött, még egy hivatalban lévő elnök sem.

Kamala Harris sikertelenül indult a 2020-as előválasztáson a demokrata elnökjelöltségéért folytatott versenyben.

2019 decemberében visszalépett a versenytől.2020 márciusában beállt Joe Biden mögé. Később Biden őt nevezte meg alelnökjelöltjének.

Harris 2021. január 21-én lépett hivatalba az Amerikai Egyesült Államok alelnökeként. Ő lett az első női alelnök, valamint az első afroamerikai és az első indiai-amerikai származású alelnök, Charles Curtis (1929–1933) óta aki az ország az első színesbőrű alelnöke volt. Ő volt így a harmadik, aki elérte a legmagasabb pozíciók egyikét, és nincsenek európai felmenői, Curtis és Barack Obama után.

Már akkor többekben felmerült, hogy a következő ciklusban ő lehet a demokraták elnökjelöltje, azonban Joe Biden újrajelöltette magát, így Harris nem indult el a jelöltségért.

Ami a hazai vonatkozásokat illeti: Kamala Harris kaliforniai jogász, csakúgy mint David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete. Az alelnök közel áll a Adam Schiff demokrata kongresszusi képviselőhöz, aki már egyszer volt a szenátus tagja, és idén novemberben újra megméreti magát.

Schiff pedig azokhoz a befolyásos demokrata politikusokhoz tartozik, aki már 2017-ben keményebb fellépést követelt Orbánékkal szemben.

Ebből a szempontból, valamint Harris Bidenénál liberálisabb nézetei miatt nem sok javulás várható egy következő demokrata adminisztrációval, amennyiben az amerikai választók Kamala Harris mellett teszik le a voksukat.

Link másolása
KÖVESS MINKET: