SZEMPONT
A Rovatból

Kötelező visszaváltás: januártól egyetlen karton sörön 1200 Ft-ot veszíthet, aki a kukába dobja

A dobozok, palackok nem lehetnek sérültek, és teljesen üresnek kell lenniük. Százezreknek nem lesz egyszerű az sem, hogy eljussanak egy visszaváltó automatához, ezeket ugyanis csak az 1000 fősnél nagyobb településeken kötelező telepíteni.

Link másolása

Januártól gyökeresen változtatnunk kell azon, ahogy az üveg-, fém- és műanyag palackokkal, valamint italosdobozokkal bánunk otthon, hacsak nem akarunk komoly összegeket veszíteni.

Egy 24 dobozos söröskartonnál például 1200 Ft többletköltséget jelent majd az új, kötelező visszaváltási rendszer, amit a boltban automatikusan hozzáadnak majd a termék árához.

Ha a sörösdobozokat összelapítjuk, és bedobjuk a szelektív kukába, ahogy eddig, ezt a pénzt egészen biztosan elbukjuk. Ahhoz, hogy visszakapjuk, el kell majd zarándokolnunk a legközelebbi visszaváltó automatához, ami egyébként akár több tíz kilométerre is lehet. A szabályozás szerint ugyanis ilyen automatákat csak a 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletekben, valamint a legalább ezer fős településeken kell beüzemelni.

Ez azt jelenti, hogy a KSH adatai alapján 1800 településen egyáltalán nem biztos, hogy lesz visszaváltó automata, vagyis majdnem 800 ezer embernek komoly problémát okozhat, hogy eljusson egyhez.

A szabályozás szerint a tej- és tejalapú italtermékek kivételével minden, egy deciliter és három liter közötti italtermék érintett lesz, tehát például egy 250 Ft-os dobozos colánál is számolni kell a pluszköltséggel.

Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai titkára úgy gondolja, a palackonkénti 50 forintos összeg megfelelő lehet arra, hogy a visszaváltásra sarkallja az embereket.

„Ha alacsony az összeg, akkor vállat rándít a legtöbb ember, nem viszi vissza, és minden marad a régiben. Ha magasra állítják be, akkor pedig nagy lakossági ellenállást vált ki. A magam részéről egyébként az 50 forintot elfogadhatónak tartom. Én például nagyjából havonta veszek egy 24 dobozos sörös gyűjtőcsomagot. Ebben az esetben ez 1200 forint, a 7-8 ezer forintos áron felül. Ezért biztos, hogy gyűjteni fogom és vigyázok rá.”

Ez azért is fontos, mert

a sérült termékeket nem váltják majd vissza az automaták. A PET palackok esetében emellett figyelni kell arra is, hogy nem lehet benne anyagmaradvány, vagyis teljesen ki kell inni, mert az automata az alakján felül a palack súlyát is ellenőrzi majd.

„A rendelet szerint ugyanakkor az 50 Ft-os visszaváltási díj csak az egyszer használatos italcsomagolásokra vonatkozik. Tehát például az újratölthető PET-palackokra nem” – hívja fel rá a figyelmet Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Utóbbi termékek esetében a forgalmazók szabhatják meg a visszaváltási díjat.

Molnár László szerint Magyarországon évente körülbelül 1,5 milliárd PET-palackot hoznak forgalomba. Nagyjából ugyanennyi, vagyis évi 1,5 milliárd alumínium italos dobozt használnak a magyarok, viszont mivel ezek nem újratölthetők, ezeknél biztosan jelentkezik majd az 50 forintos visszaváltási díj.

Érdekes kérdés, hogy mindez mennyivel emeli majd meg a jövő évi inflációt. Iparági becslések szerint a kötelező visszaváltás bevezetése akár 3%-os többletet is jelenthet, a GKI vezérigazgatója azonban azt mondja, hogy ezt egyelőre nehéz megbecsülni. Nem ismert például az újratölthető és a nem visszaváltható PET palackok aránya, ahogy az sem, hogy mennyi lesz az önkéntesen visszaváltási díjassá nyilvánított termék, amire a rendelet szintén lehetőséget ad.  Ami biztos: csak az alumínium dobozoknál 75 milliárd Ft-ot tételt is jelenthet évente az 50 Ft-os visszaváltási ár.

„Ha csak ezt néznénk, akkor ez önmagában az italok árszintjét nagyjából 8 százalékkal emelné meg. Az biztos, hogy például a dobozos sör esetében jelentős lesz az áremelkedés”

- mondja a GKI vezérigazgatója.

A boltokban ráadásul nemcsak maga a visszaváltási díj okozhat drágulást. Az italcsomagolást forgalomba hozóknak öt éven át csatlakozási és rendszerüzemeltetési díjat is kell majd fizetniük a rendszert működtető, MOL által alapított a MOHU-nak. Ebből a bevételből fedezik majd a bolti automaták árát és üzemeltetését. És nőhet az üzletek munkaerő-költsége is, mert a visszaváltó-automatákat rendszeresen üríteni kell majd, a környéküket tisztán kell tartani, és a vevők problémáit is kezelni kell. Mindezt a boltok szintén a fogyasztókra háríthatják.

Nagy Miklós úgy tudja, hogy az üzletekben vagy közterületeken megjelenő automaták biztosan nem fognak pénzt kezelni és visszaadni.

Ehelyett egy legközelebbi alkalommal levásárolható blokkot kaphatnak a visszaváltók, de az is elképzelhető, hogy egy applikáción keresztül történik majd a pénz visszatérítése. Arra is adhatnak lehetőséget, hogy jótékony célra ajánlják fel a visszaváltási díjat az emberek.

A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai titkára szerint Horvátországban idővel kialakult egy önkéntes visszahordó szolgáltatás. Vagyis az automaták környékén többnyire ugyanazok az emberek bukkannak fel, akik feltehetően egy-egy környék megbízásából gyűjtötik össze a palackokat, egyfajta jutalék vagy az egész pénz megtartásának reményében. Könnyen elképzelhető, hogy hasonló történik majd Magyarországon is.

Nagy Miklós szerint egyébként az állam a bolti automaták telepítésével nem a legkorszerűbb módszert választotta. Az úgynevezett DRS-rendszer (deposit return system) beveztése mellett döntöttek, ami a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szakmai titkára szerint 20. századi technológia. Van modernebb megoldás is: a DDRS tulajdonképpen ugyanezt takarja, csak digitális alapon történik a visszaváltás.

„Ismereteink szerint 2027-től számos terméket, köztük az italcsomagolásokat is egyedi azonosító kóddal kell ellátni. Ha ez megvan, akkor egy applikáció és egy erre felkészített konténer segítségével digitálisan megoldható az elszámolás. A vevő ebben az esetben a boltban vásárláskor megfizeti a visszaváltási díjat, majd ezután nem kell elmenni egy automatához sorban állni, hanem egy útszéli vagy akár otthoni, megfelelő adapterrel ellátott szelektív kukán azonosítja magát, leolvassa a termék kódját, bedobja a konténerbe és kész. A visszaváltási díjat pedig valamilyen időközönként, például havonta vagy elszállításonként megkapja a vásárló.”

A szakember szerint az elavultabb megoldás gyors bevezetése mögött az állhat, hogy a kormány minél előbb teljesíteni szeretné ez Európai Unió által meghatározott hulladékhasznosítási célértékeket.

„2025-ben már elvárás, hogy a műanyagok esetében 50 százalékos legyen a hasznosítási arány. A kormány pedig azt reméli, hogy ez a visszaváltási rendszer javít a mostani harmincegynéhány százalékos arányon. Számításaink szerint önmagában ez nem fogja megoldani az 50 százalékos visszagyűjtést, de hozzá fog járulni.”

A Greenpeace a januárban életbe lépő rendszertől azt várja, hogy közel háromszor annyi PET-palackot és italos alumínium dobozt hasznosítanak majd újra, mint eddig.

Simon Gergely, a szervezet vegyianyag-szakértője szerint ez történt a környező országokban, például Horvátországban, Szlovákiában és Ausztriában is, ahol hasonló nagyságrendben ugrott meg a visszaviteli arány.

A környezetvédők szerint ez azért fontos, mert a Magyarországon évente forgalomba hozott másfélmilliárd PET-palack óránként 180 ezer darab műanyag palackot jelent. Ennek 70%-a eddig nem volt újrahasznosítva. A természetbe kikerülve mikroműanyaggá aprózódtak, a szemcsék pedig bekerültek a folyóinkba, a csapvizünkbe és az emberi szervezetbe is. Egy műanyag palack lebomlási ideje több száz év, így a Greenpeace szerint akár 450 évig is szennyezi a környezetet, pusztítja az élővilágot.

Simon Gergely azt mondja, hiába létezik szelektív hulladékgyűjtés, ez önmagában kevés eredménnyel járt.

„Ha megkérdezzük az embereket, mindenki azt mondja, hogy szelektíven gyűjt, de a számok azt mutatják, hogy mégsem.” A gyakorlatban harmaduk-negyedük gyűjt szelekzíven. A visszaváltási díj ezzel szemben azért lehet jóval sikeresebb itthon is, mert „az embereket a pénztárcájuknál lehet megfogni”.

Ugyanakkor a Greenpeace-nél hangsúlyozzák, a legfontosabb továbbra is a megelőzés lenne, vagyis hogy egyáltalán ne keletkezzen hulladék. A bolygó szempontjából a második leghasznosabb dolog az újratöltés, és csak ezután jön a hulladékhierarchiában az újrahasznosítás.

„Félő, hogy teljesen ki fog veszni az újratölthető palack, pedig épp ezekből kellene több. Ezért mi biztatjuk a lakosokat, hogy ha már úgyis vissza kell vinni a csomagolást, akkor válasszák az újratölthetőt, valamint a gyártókat is, hogy minél hamarabb hozzák vissza az újratölthető palackokat” - mondja Simon Gergely.

Nagy Miklós arra számít, hogy az új rendszer bevezetése nem lesz zökkenőmentes.

„A bevezetés után eddig még minden országban fennakadások voltak például a rendszer nem működése miatt, vagy túl sokan akarták egyszerre visszavinni a palackokat, emiatt nagy sorok alakultak ki. Előre borítékolható nálunk is, hogy január 1. után a lakossági panaszáradat folyamatosan napirenden lesz.”

A helyzetet nehezítheti, hogy jövő januárig még lehetnek a boltok polcain olyan termékek is, amiket régebben gyártottak. Ezek címkéjén nem szerepel az a vonalkód, ami alapján a visszaváltási díjat felszámolják, és értelemszerűen ezeket nem veszik be majd az automaták sem.

Beindulhat a gyártói kreativitás is. „Ilyen lehet az italos karton, ami pillanatnyilag nem visszaváltási díjas, de megoldás lehet az állótasakos italcsomagolás, vagy a bag-in-box rendszer, ami ráadásul 3,5 literes kiszerelésben mindenhogyan meghaladja a megállapított határt. De én már láttam például a kapszulás kóla csomagolását fényképen, ami lakossági oldalról lehet alternatíva”

Molnár László szerint az is kérdés, hogy amennyiben az újratölthető palackok is a rendszerbe kerülnek, akkor azokkal mit kezd majd az automata, hiszen azokat nem préselheti össze.

„Ez azt is jelentheti, hogy egy automata körülbelül egy órán belül megtelik, ha egy nagyobb forgalmú budapesti közértben az emberek nagy tömegben próbálják majd visszaváltani a palackokat” – mondja GKI vezérigazgatója. Molnár László elképzelhetőnek tartja, hogy komoly sorok alakulnak majd ki az automaták előtt, ezért sokan háromszor is meggondolják majd, hogy kivárják-e vagy továbbra is inkább a szelektívbe dobják az italos dobozokat.

Aki így dönt, az végsősoron a MOL MOHU-t gazdagítja majd, mert minden kifizetett 50 forint, amit végül nem váltanak vissza a vásárlók, a koncessziótulajdonos zsebében marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Bohár Dániel szerint komoly üzenet Gulyás Gergelynek az a mondata, amit senki sem ért
A Megafon riportere külön kiemelte a Magyar Péter-ügyről szóló, meglehetősen furcsa 8 másodpercet.

Link másolása

Szürreális párbeszéddel zárolt a csütörtöki Kormányinfó. Az ATV riportere Magyar Péterről kérdezte Gulyás Gergelyt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésre, hogy megingott-e a miniszterelnök bizalma benne a történtek után, azt felelte:

„...úgy gondolom, hogy ami most történik, ahhoz nekem nincs közöm. Ha mégis, akkor még nagyon hálásak lesznek nekem. Jól jegyezze meg mindenki”

– mondta Gulyás, majd a sajtótájékoztató hirtelen véget is ért.

A különös válasz feltűnt Bohár Dánielnek is. A Megafon riportere szerint a miniszter mondandója valójában „komoly üzenet” lehet.

A Magyar Péter-ügyről szóló 8 másodpercet külön ki is emelte a Kormányinfóból:

A hozzászólások között azonban többen is jelezték, nem értik pontosan mi az üzenet, amit megfogalmazott Gulyás Gergely.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A világ legnormálisabb dolga, hogy kirúgták Tarr Zoltánt
A megafonos influenszer nem próbál úgy tenni, mintha nem a szólásszabadság megsértése történt volna. Szerinte ez ugyanis természetes.

Link másolása

A világ legnormálisabb dolga, hogy kirúgták Tarr Zoltántírta közösségi oldalán Deák Dániel megafonos influenszer. Tarrt hétfőn rúgták ki az állami állásából, miután szombaton felszólalt Magyar Péter tüntetésén.

„Miért is kéne alkalmaznia a kormánynak egy, a kormány bukásáért dolgozó embert?”

– érvelt Deák, meg sem kérdőjelezve sokak gyanúját, hogy a közéleti szereplés és a kirúgás összefügg, mely egyébként véleménynyilvánítás szabadságának megsértését jelentené. A fideszes véleményvezér továbbá képmutatónak nevezte Pottyondy Edinát, amiért Pottyondy korábban elkeseredéséről írt a történtek után:

„A legképmutatóbb az egész sztoriban Pottyondy Edina, főállású Magyar Péter-propagandista, aki most nyilvánosan sajnálkozik Tarr miatt. Hagyjuk már ezt a színjátékot... Ha például Pottyondy Youtube-csatornájának egyik próbaidős szerkesztője kiállna nagy plénum elé Pottyondyt szidni, és azt mondaná, azért dolgozik, hogy Pottyondy Youtube-csatornáját bezárják, akkor vajon mit csinálna Pottyondy? Kirúgná. Nyilván!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Alföldi Róbert félreérthetetlen üzenetet küldött a költészet napján
A Mindegy átka könnyen értelmezhető napjaink Magyarországára is.

Link másolása

Áthallásokkal teli, a mai Magyarországra is könnyen értelmezhető verset szaval a költészet napján Alföldi Róbert. A színész-rendező Ady Endre: A Mindegy átka című költeményét adja elő egy videóban, amit a közösségi oldalán tett közzé.

A vers szövege:

„Sorakoznak s elfutnak a hetek,

Mintha kórház-szagtól futnának.

Talán nem volt soha ilyen beteg

Az Élet, mely szennyesen bukdos

S nem tud eljutni tiszta kúthoz.

Máskor se volt itt élni jó dolog,

De viharok sűrübben jöttek

És többen voltak zúgó bátorok.

Most már a reménytelen Mindegy

Túlságosan meggyőzött minket.

A Mindegy, mi ma mindent összetör,

A lágy ujjakat összefonja,

Hogy nem szorul össze az ököl.

S hogy itt még valami teremjen,

Gyertek, menjünk a Mindegy ellen.

Igenis: kell a bátor lobbanás

S nem élet, hogyha nem kiáltjuk,

Hogy minden vannál mindig jobb a más.

Gyujtsuk ki jól a sziveinket:

Csak azért se győzhet a Mindegy.”

A videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kert Attila, a Euronews hírigazgatója: sem budapesti, sem a brüsszeli szerkesztőség semmilyen jelét nem tapasztalta annak, hogy bármiféle befolyásolási kísérlet történt volna
A tulajdonosi kör és a menedzsment szét van választva, azaz lehetetlen is a tulajdonosok felől tartalmi elvárásokat tenni. A hitelesség elvesztése a cégnek súlyos károkat okozna.

Link másolása

A Direkt36 alapján mi is megírtuk, hogy az Orbán Viktorhoz személyes szálakon kötődő Pedro Vargas Santos David portugál üzletember cége vásárolta meg 2022-ben a Euronews nemzetközi televíziót. A pénz nagy részét egy magyar állami tőkealap és a kormányzati propagandagépezet egyik régi szereplője biztosította. Ráadásul az ügylet részleteit ismerő egyik forrás a Direkt36-nak azt mondta,

nyilvánvaló volt, hogy felsőbb utasításra kellett megcsinálni ezt a befektetést.

A befektetést intéző embereknek külön a lelkükre kötötték, hogy semmi nem kerülhet ki a nyilvánosságba.

Az ügylet előkészítő anyagában az szerepelt, hogy

a célok között van a „baloldali eszmék és elfogultság / egyoldalúság enyhítése”.

A színfalak mögött a befektetés állami részét intéző szereplők sem titkolták, hogy politikai okokból volt fontos ez az ügylet. A forrás szerint a befektetést intéző emberekkel közölték, hogy azért kell a Euronews, mert túl sok kritika éri Magyarországot külföldön, és ezért javítani akarják az országimázst.

„Mondták, hogy szükségünk van arra, hogy legyen egy olyan európai platform, ahol jobb színben tudjuk feltüntetni magunkat”

Megkerestük Kert Attilát, a Euronews magyar irodájának hírigazgatóját, érzékelt-e valamit mindabból, amit a Direkt36 kiderített, találkozott-e befolyásolási kísérlettel.

A hírigazgató elmondta, hogy „a cég vezérigazgatója, Guillaume Dubois, akit a Direkt36 is idézett, ma egy belső értekezleten azt mondta, hogy a Euronewsnél

a befektetői tőke és a menedzsment el van választva, és a tulajdonosnak, különösen egy kisebbségi tulajdonosnak semmilyen befolyása nincsen a cég mindennapi működésére.

Ennek, valamint a szerkesztőség függetlenségének a bizonyítéka a mindennapi működésünk”.

Kert Attila hozzátette, hogy ez a tulajdonosi szerkezet több mint két éve létezik, de „sem a budapesti, sem a brüsszeli szerkesztőség semmilyen jelét nem tapasztalta annak, hogy bármiféle befolyásolási kísérlet, vagy ennek akár csak sugalmazása történt volna ez idő alatt”.

Amikor rákérdeztünk, hogy a befektetők és a menedzsment szétválasztásának intézményi garanciái vannak, vagy csupán a szokásjog szerint működnek így, a hírigazgató annyit mondott, hogy a Euronews nem egy magyarországi cég, és a vállalati kultúra, meg a jogi környezet is más náluk.

A fentiekhez még érdemes hozzátenni, hogy a Euronews hitelessége az, ami a legnagyobb tőke. Ha egy újságíró vagy egy szakszervezet előállna azzal, hogy rá nyomást gyakoroltak, akkor könnyen elveszítheti, és

akkor nem jönnek a hirdetők, ráadásul a befektetők részvényeinek sem tenne jót.

Link másolása
KÖVESS MINKET: