SZEMPONT
A Rovatból

Kaiser Ferenc az Ukrajnába küldött észak-koreai katonákról: Az oroszoknak ez valahol kicsit kudarc is

Az ukrán hírszerzés szerint 3 ezer észak-koreai katona már Kurszkban lehet. A biztonságpolitikai szakértő szerint ez az ukránoknak nem jön jól, de egyben arról is árulkodik: Putyin nem tud elég katonát mozgósítani.


3 ezer észak-koreai katona már Kurszkban, az ukrán front közelében lehet abból a 10-11 ezerből, akiket Kim-Dzsongun Oroszországba küldött - legalábbis így tudják az ukrán hírszerzők. A fronton ugyanakkor még nem tűntek fel észak-koreai csapatok, jelenleg valószínűleg a kiképzésük zajlik. Lloyd Austin védelmi miniszter szerdán felszólította Észak-Koreát, hogy vonja ki csapatait Oroszországból, Robert Wood, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjének helyettese pedig azt üzente Phenjannak, hogy az Ukrajna területére belépő észak-koreai katonáik biztosan hullazsákokban fognak visszatérni.

A történteket egyértelműen eszkalációként értékelik a nyugati országok. De milyen következményekkel járhat mindez? Veszélyesebb hely lesz-e ettől a világ? Erről beszélgettünk Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensével.

– Miért állhat Észak-Korea érdekében, hogy katonákkal is bekapcsolódjon ebbe a konfliktusba?

– Ez majdhogynem teljesen logikus, hiszen Észak-Korea nagyjából ugyanazzal az ellenféllel fog összecsapni, ha sor kerül egy háborúra, úgy értve, hogy a dél-koreai haderő nagyrészt NATO-szabvány szerinti fegyverrendszert használ, a kiképzés is nagyjából a NATO-sztenderdeknek megfelelő. Ráadásul a térségben lévő Dél-Koreában és Japánban lévő amerikai katonákkal kellene együtt harcolniuk abban a sajnos nem túl valószínűtlen esetben, ha Észak-Korea esetleg megtámadja Dél-Koreát. Nyilván Észak-Korea is igyekszik tapasztalatokat gyűjteni.

– Ugyanakkor Észak-Korea tagadja, hogy ezen a téren is összefogtak volna.

– Azt is tagadja mind az orosz, mind az észak-koreai fél, hogy például fegyverszállításokra sor került, pedig ez többé-kevésbé eléggé egyértelműen bizonyítható. Azt is mindenki tudja, hogy Moszkva több millió, egyes források szerint 8-10 millió darab tüzérségi lőszert vásárolt Észak-Koreától, ezen felül állítólag gyalogsági lőszert is szállítottak az oroszoknak. Mindkét ország ugyanazt a Varsói Szerződés-szabvány lőszercsaládot használja a tüzérségben. A maradványok alapján az is bizonyítható, hogy Észak-Korea jó néhány harcászati és hadműveleti-harcászati ballisztikus rakétát is szállított Oroszországnak.

Észak-Korea Irán mellett Oroszország egyik legnagyobb támogatója ebben a háborúban,

aki nyíltan fegyverekkel és valószínűleg katonai tanácsadókkal is támogatja Ukrajnát.

– A hírek szerint egyelőre csak a csapatok kiképzése zajlik. Ez mennyire nehéz feladat?

– Azt tudni kell, hogy ez azért nem úgy néz ki, hogy rögtön bevethetők az észak-koreai katonák, előbb meg kell tanulniuk együttműködni az orosz alakulatokkal, meg kell tanulniuk legalább a tiszteknek és a tiszthelyetteseknek orosz vezényszavaknak, utasításoknak engedelmeskedni. Ehhez pedig nyelvtudás is szükséges, tehát hiába van egy irgalmatlan hadereje Észak-Koreának (valahol 1,2-1,3 millió fő között lehet), ennek a döntő többsége nem bevethető Oroszország oldalán, mert nyelvi és egyéb problémák miatt kontraproduktív is lehet a használatuk. Nyilván a különleges műveleti erők és az elitebb alakulatok valószínűleg gond nélkül bevethetők, viszont ezekre Észak-Koreának is sokkal nagyobb szüksége van.

– Mikortól számítható már tényleges eszkalációnak, egy másik ország belépésének a háborúba az, ami történik, történhet?

– Ezt nagyon nehéz megmondani. És azt sem szabad elfelejteni, hogy Ukrajna oldalán is vannak nyugati önkéntesek. Egyiküket-másikukat nyílt titok, hogy az adott állam hadereje küldte őket tapasztalatszerzés céljából vagy szaktanácsadóként. Tehát erre van példa. Nyilván más lenne, ha kötelékben, mondjuk egy zászlóalj méretben vetnék be őket, és erre akadna bizonyíték, de erre szokták azt mondani az oroszok például, hogy burjátok voltak, vagy valami hasonlót. Tehát Moszkva azért ezt nyilván nem fogja beismerni, Észak-Korea még kevésbé. Még ha egyértelmű bizonyítékok kerültek is elő, akkor is lehet azt mondani, hogy ők mind önkéntesek.

– Az ukrán hírszerzés szerint 11 ezer észak-koreai katona tartózkodik Oroszországban. Ez sok vagy kevés ebben a konfliktusban?

– Viszonylagos. A 11 ezer katona, az nagyjából két dandár. Az orosz-ukrán háborúban mind a két oldalon több tucat dandár van. Azt is látni kell, hogy különösen az ukránok már a humán erőforrásaik végénél járnak, lassan már nincs kit mozgósítani. Emiatt egyre lejjebb akarják vinni a mozgósítási korhatárt. 27 évről most vitték le 25 évre.

Nyilván az ukránoknak úgy kellenek az észak-koreai zsoldosok vagy önkéntesek, nevezzük bárhogy őket, mint üveges tótnak a hanyatt esés.

Az orosz haderő állományát most rendelte el Putyin nagyjából másfél millióra felfuttatni, ez a létszám jelenleg 1,1-1,2 millió fő körüli. Ahhoz képest nem sok a két dandár, de a koreaiak valószínűleg lövész katonák, tehát gyalogosok, akiket a szárazföldi harcban fognak bevetni. Az orosz haderő jelentős része pedig légierő, haditengerészet, űrhadviselés, logisztika, vasúti csapatok, így aztán a szárazföldi haderő körülbelül csak félmilliós lehet, és ha azon belül is csak a lövészegységeket veszem, akkor körülbelül 300-350 ezer főről lehet szó. Ehhez képest már érezhető két dandárnyi erősítés. De ezek megint ukrán adatok, nem tudjuk a valóságot. Ez persze nem meglepő, azt se tudjuk, mekkora az ukránok létszáma, ezt mind a két oldalon szigorú hadititokként kezelik.

– Lélektanilag milyen jelentősége van, akár az ukránokra, akár az oroszokra nézve az észak-koreaiak megjelenésének?

– Az oroszoknak ez valahol kicsit kudarc is, nem véletlen, hogy az a hivatalos orosz kommunikáció, hogy az övék a világ legszuperebb, legtökéletesebb hadereje. Kérdés, hogy akkor miért veszik az iráni drónokat, meg koreai lőszert?

Ez valahol egy kicsit annak a beismerése is, hogy Oroszország nem tud elég katonát mozgósítani.

Nem véletlenül nevezik ezt a háborút Moszkvában különleges katonai műveletnek. Emlékezetes, amikor még 2022 szeptemberében-októberében, a harkivi ukrán ellentámadás miatt elrendeltek egy részleges mozgósítást. Milyen döbbenetes képek voltak, ahogy minden határon, százezerszám menekültek az orosz férfiak, főleg orvosok, mérnökök, tanárok, informatikusok, kutatók, magasan képzett szakmunkások. Ebből okulva Putyin nem mer vagy nem akar jobban mozgósítani, mert már az orosz gazdaság is megérezne még egy ekkora veszteséget. Ukrán részről meg nyilván még csak ez hiányzott, ahogy mondtam korábban. Az észak-koreaiak megcsinálhatják azt, hogy folyamatosan rotálva, 2-3 dandárnyi, tehát 10-15 ezer katonát, 6 vagy 3 hónapos váltásokban elküldik, azok katonai tapasztalatot szereznek, és ez Dél-Koreának lesz nagyon aggasztó.

– A másik ország, ahonnan fegyvereket importálnak az oroszok, és használnak fel, Irán. Most le van foglalva a Közel-Keleten Izraellel, de mégis számíthat rájuk Putyin. És ott van Fehéroroszország, amelyik vonakodik bármilyen aktív cselekedetet végrehajtani, de azért láthatóan Oroszország mellett áll.

– A háború elején átengedte a területét, azóta egyszer-kétszer mozgósított is, erőket vezényelt a déli határára, azaz időről-időre fenyegeti Ukrajnát.

Irán is rá van szorulva az oroszokra, mert ha Izraellel eldurvulnak a dolgok, akkor az oroszoktól tudnak SZ-400-as, modern légvédelmi rakétarendszereket szerezni, melyekkel ballisztikus rakétákat is el lehet fogni.

Bármilyen újabb konfliktus is lesz Irán és Izrael között, az nem szárazföldi háború lesz, hiszen Irak, Szíria, Jordánia ott van a két állam között, tehát valószínűleg csak rakéta- és repülőgép-csapások formájában fog lezajlani. Irán továbbra is tud például tüzérségi lőszert szállítani nagy mennyiségben Oroszországnak, mint ahogy azt számos bizonyíték szerint meg is teszi. Komplett drón, azaz pilóta nélküli repülőgép-gyártósort szállítottak le az oroszoknak, nyugati információk szerint. Természetesen ezt mind a két fél cáfolja, ugyanakkor a Geran 2-es drón, ahogy az oroszok nevezik, az egy az egyben a Sahed 136-os. Az pedig, hogy Irán a gyártása egy részét át tudta vinni, azért is jó lehet, mert ha Izrael csapást mérne az iráni gyártósorra, akkor az Oroszországban lévő dróngyárra Izrael biztos nem mer csapást mérni. És valószínűleg nem csak a gyártósor ment ki, hanem az iráni szakemberek egy része is. Itt is megvannak a kétoldalú előnyök. Ráadásul Iránnak van egy stabil vétója az ENSZ-ben, az oroszok révén, sőt, Kína is támogatja Iránt.

– Tehát érdekekről szól a játszma.

– Mivel mind Iránnak, mind Észak-Koreának a legnagyobb ellensége az Amerikai Egyesült Államok, az meg Ukrajna mögött áll, így aztán teljesen természetes, hogy ez a két latorállam, ahogy általában az amerikai kommunikáció szokott rájuk hivatkozni, az Oroszországi Föderáció és Kína barátságát keresi. Észak-Koreának ráadásul az orosz kapcsolatok azért is jók, mert különösen a Szovjetunió szétesése utáni egyoldalú kínai függésen nem kicsit tudott lazítani az ukrajnai háború kezdete óta, azaz egy picit le tudott válni Kínáról azzal, hogy elmélyítette a kapcsolatait Oroszországgal.

– Veszélyesebb lesz a háború és a világ azáltal, ha az észak-koreaiak harcolni kezdenek?

– Nem gondolnám. Még mindig orosz irányítás alatt áll a konfliktus, az észak-koreaiak segéderőként jelennek meg. Jobb hely nem lesz a világ, de rosszabb se nagyon.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina az Lakatos Márk-botrányról: Aki gyereket bánt, az égjen pokolban! Rohadjon rá a lakat! Ha bal-, ha jobboldali
Az influenszer nemcsak megszólalt az ügyben, hanem egyértelműen állást is foglalt. Valamint tett néhány javaslatot gyermekvédelem-ügyben, „kapjon a társadalom még több jogi garanciát arra, hogy a hatóságok a tudomásukra jutott bántalmazásokkal szemben kíméletlenül fellépnek.”


Pottyondy Edina hosszú posztot tett közzé az Lakatos Márk-ügy miatt.

Az ismert stylistról egy fiatal azt állította Ábrahám Róbert YouTube-műsorában, hogy 15 éves korában szexuális kapcsolatba került vele, méghozzá úgy, hogy egy gyerekotthonból közvetítette ki egy kerítő. A fiatal azt mondja, Lakatos Márk egy cipőt ígért neki cserébe, és olyasmire is rávette, amit nem akart, csakhogy nem mert nemet mondani.

A videó megjelenése után több kommentelő is számon kérte Pottyondyt, hogy miért nem szólal meg az ügyben. Ő volt az egyik szervezője ugyanis a tavaszi gyermekvédelmi-tüntetésnek, amely a Novák-Varga Judit féle kegyelmi ügy után zajlott a Hősök terén.

"Ennek az ügynek az apropóján a propagandista és követői számos helyen és alkalommal szálltak belém, mert szerintük a hallgatásom ez esetben cinkosság. Voltak, akik egyenesen a megverésemmel fenyegettek" - írja Pottyondy.

Az influenszer a konkrét ügy kapcsán ezt írta:

„A megrendítő beszámoló után, akármennyi fenntartásom van az interjút készítő személye és szándékai kapcsán, az egyetlen helyes döntés az alapos nyomozás, a megfelelő jogi eljárás.

„Magyar állampolgárként elvárom, sőt követelem, hogy a hatóságok lépjenek, és a lehető leggyorsabban tájékoztassák a közvéleményt a nyomozás állásáról. Ahogy elvárom, hogy a sajtó fokozott figyelemmel és érzékenységgel kövesse az eljárást. Valamint Lakatos Márktól is elvárom, hogy nyilatkozzon az ügyben. Közéleti szereplő, akit súlyos vád ért. Ennyivel tartozik a nyilvánosságnak.”

„Aki gyereket bánt, az égjen pokolban! Rohadjon rá a lakat! Ha bal-, ha jobboldali. Pedofilnak nincs kegyelem. Ha celeb, ha nem celeb. Ha pap, ha nem pap.”

Majd így folytatja:

„És az a kormány távozzon, ahol még a kormányzat legelkötelezettebb támogatói sincsenek meggyőződve arról, hogy a gyermekvédelemmel érdemben foglalkoznak. Ahol tőlem várják ezek a jobbos arcok, hogy mozgósítsam a rendőrséget, a hatóságokat. Hahó! Nem nekem van kétharmadom! Szomorúan teszem hozzá, hogy amikor 150 ezren mentünk ki a Hősök terére, akkor sem történt semmi. Akkor sem mozdult meg a rendőrség, nem indult nyomozás, hogy kik és miért éltek vissza a hatalmukkal. Nem volt nyilvános vizsgálat, hogy meddig és hova ér a kegyelmi botrány. Máig nem tudjuk, hogy történhetett meg, hogy a magyar bíróság döntését egy fideszes érdekcsoport felülírhatta.

De most az van, hogy tényleg mindenki hallgat. Aminek két oka lehet. Az első az, hogy senki nem hisz a hivatásos hazudozónak. Még a sajátjai se. Bár a kormánypropagandát mikor zavarta az igazság és a hazugság közötti különbség?

A másik lehetőség, hogy a kormányzat tudatosan nem akarja tematizálni a témát, mert a szekrényük tömve van bántalmazással, pedofíliával, árva gyerekek vagy ministránsok megrontásával.

Sajnos nem tudom kizárni az utóbbi lehetőséget, ezért azt javaslom, hogy indítsanak nyilvános vizsgálatokat a gyermekvédelmi intézményekről, a katolikus egyház belső viszonyairól, a kegyelmi döntésekről, az ügyészség működéséről.

Független, civil szervezeteket, gyermekvédelmi szakértőket vonjanak be az intézményhálózat átvilágítására. Kapjon a társadalom még több jogi garanciát arra, hogy a hatósáok a tudomásukra jutott bántalmazásokkal szemben kíméletlenül fellépnek. Védjük meg a gyerekeket, a nőket, az elesetteket, a gyengéket!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Bod Péter Ákos Orbánékról: az, hogy Magyarország ül a kerítés tetején, és erre is, meg arra is üzletel, nem fog menni
Az MNB volt elnöke szerint ha Donald Trump nyer az amerikai elnökválasztáson, az éppen hogy keresztül húzná Orbán Viktor mostani gazdasági törekvéseit.
FM. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. október 28.



Bod Péter Ákos szerint, ha Donald Trump újra nyer az amerikai elnökválasztáson, és ismét protekcionista vámintézkedéseket vezet be, az Magyarországot is súlyosan érintené. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke erről a Klubrádiónak nyilatkozott. Felidézte, Trump általános, 10 százalékos vámot javasol minden importra, és 60 százalékos vámot a Kínából származó termékek behozatalára.

Magyarország közvetlen exportja az Egyesült Államok felé néhány százalék, ugyanakkor közvetetten is hátrányosan érinthetnek minket a vámok: például egy német autóba a magyar termékek is be vannak épülve, itt gyártják a motort, Németországban elkészül a jármű, aztán eladják az USA-ban

– mondta Bod. Azt nehéz megjósolni, hogy abból, amiről beszél Trump – aki bizonyos esetekben 100 százalékos vámokkal is fenyegetőzött –, mit próbálna megvalósítani. Az elnöksége alatt ugyanakkor valóban vámháborút indított.

Amennyiben Európával szemben is keményebben lépne fel Trump, az EU is kénytelen lesz jobban bezárkózni, erősebben egy kereskedelmi blokként viselkedni. Vagyis épp azt tenné, ami ellen a magyar politika lázadozni próbál – vagyis, hogy ülünk a kerítés tetején és erre is, meg arra is üzletelünk –, ez nem fog menni. Nem fér bele, hogy egy kicsi, 9,5 milliós ország teljesen más politikát képviseljen kifelé

– mondta Bod Péter Ákos. Emlékeztetett arra is, hogy a protekcionista lépések akár hosszú hatásúak lehetnek, így például Joe Biden elnöksége alatt is fennmaradtak a Trump által bevezetett, a kínai árukkal szembeni vámok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
„Egy nagyobb társaságban akár a polgármester urat is megszégyenítette” - elárulták a Gémesi Györggyel szembefordulók, mi bajuk volt a főtanácsadójával
A gödöllői polgármester ellen saját emberei lázadtak fel. Azt mondják, L. Péterfi Csaba olyan hangnemben beszélt a város vezetőjével, amit ők soha nem engedtek volna meg maguknak. A menesztett főtanácsadót egyébként sokan ismerik, csak épp egy másik oldaláról: Pécsi Ildikó fogadott fiaként tekintett rá.


Gémesi György több mint 30 éve vezeti Gödöllőt. Ez az a város, ahol a Fidesz labdába sem rúg. Az idén júniusi önkormányzati választáson a Gémesi neve által fémjelzett Gödöllői Lokálpatrióta Klub teljes győzelmet aratott: mind a tíz egyéni körzetet megnyerték.

Csütörtökön mégis olyasmi történt, amire senki sem számított: a saját emberei szembe mentek a polgármesterrel, és akarata ellenére menesztették legfőbb bizalmasát és főtanácsadóját, L. Péterfi Csabát. Ezt úgy érték el, hogy az egyik alpolgármester benyújtott egy módosító indítványt, amit 12 igen és 2 nem szavazattal jóváhagytak, így megszűntették a főtanácsadói pozíciót. Gémesi György nem sokkal később közzétett videójában - láthatóan az események hatása alatt - keményen fogalmazott: puccsnak nevezte a történteket. Az indítványt benyújtó Bárdy Péter alpolgármestert pedig minden jogkörétől megfosztotta.

De ki is ez az L. Péterfi Csaba, aki miatt mindhárom alpolgármestere, valamint a saját képviselői is Gémesi György ellen fordultak?

L. Péterfi már húsz éve dolgozik Gödöllőn, és jelentős befolyása van a város a kulturális életére, illetve nemzetközi kapcsolataira. Saját Facebook oldala szerint ő Gémesi György kabinetfőnöke és egyben kommunikációs igazgatója is.

A neve azonban nem csak a helyieknek lehet ismerős:

a sajtó nem egyszer Pécsi Ildikó fogadott fiának nevezte, annyira közel állt a színésznőhöz, akinek a szellemi örökségét is kezeli.

Pécsi Ildikó halála előtt például rábízta a telefonját, amelyen gondosan őrzött titkait rejtette el. Könyvet is írt a színésznőről. Ennek ismertetőjéből kiderül, hogy L. Péterfi eredetileg színésznek készült, gyerekkorát a budapesti József Attila Színház kulisszái mögött töltötte. Bár jelentkezett a színművészetire, oda nem vették fel, így végül tanárként végzett. Élt Kanadában, és dolgozott az RTL Klubnál is. Gödöllőre 2004-ben került, kommunikációs szakemberként.

Az országos sajtóban egyetlen kényesebbnek tűnő politikai ügyben tűnt fel a neve: 2021-ben helyi fideszes képviselők arról beszéltek a Magyar Nemzetnek, hogy gyanúsan sokszor utazott külföldre Gödöllő pénzén - többnyire Gémesi György társaságában.

A Magyar Nemzet a fideszes képviselők által kikért közérdekű adatok alapján azt írta, hogy 2014 októbere és 2019 júniusa között Gémesi és L. Péterfi testvérvárosi meghívásra együtt jártak többek között Kínában és Izraelben, de Belgiumban, Hollandiában, Németországban és Finnországban is megfordultak.

Ebben az 5 évben Gémesi 25, L. Péterfi pedig 33 olyan utazást tett, amelyekhez valamilyen formában közpénzt vettek fel. Az utak jelentős részén a lap szerint együtt vettek részt. Az utazási költség, a napidíjak és a reprezentációs kiadások összesen hét és fél millió forintra rúgtak.

A fideszes képviselők azt is szóvá tették, hogy közérdekű adatigénylési kérelmüket csak 340 ezer forint ellenében teljesítették, arra hivatkozva, hogy összesen 112 munkaórát igényelt az adatok összegzése. Emiatt pert is indítottak, amit megnyertek. A bíróság később nagyjából százezer forint visszafizetésére kötelezte az önkormányzatot.

A mostani választási kampányban pedig a YouTubra került fel egy TikTok videó, amin L. Péterfi az Exatlonos Ujvári Izabellával táncol Gödöllőn. Hasonló táncos videóból korábban több is készült, igaz, azokban nem repkedtek játékpénzek.

L. Péterfi táncol

Az L. Péterfi elmozdítását célzó javaslat egyik benyújtója, Fábián Bertalan alpolgármester, a helyi gimnázium korábbi igazgatója azonban nem ezeket az ügyeket hozta fel a csütörtöki lépésük indítékaként, hanem azt a hangnemet, amit főtanácsadó szerinte megengedett magának.

„Igazából arról van szó, hogy Péterfi egy olyan embertípus, aki nagyon nehezen viseli el, ha a dolgok nem pont úgy vannak, ahogy ő azt elképzeli, vagy ahogy ő azt megálmodta. Ilyenkor emelt hangon bírálja a kollégáit, ami sok esetben megalázó.”

„Én is megtapasztaltam, hogy egy nagyobb társaságban akár a polgármester urat is megszégyenítette: olyan hangnemben beszélt vele, amit én soha nem engednék meg magamnak. És nem csak a polgármesterrel szemben, hanem egyetlen kollégámmal szemben sem”.

– mondta az alpolgármester.

Fábián Bertalan azt is hozzátette, hogy ezek a problémák 16 éve halmozódnak, és nagyon sok embert érintenek. Állítása szerint szakmai kifogások is felmerültek a főtanácsadó munkájával szemben, ezeket azonban nem részletezte. Azt mondta, úgy érezték, eljött az a pillanat, amikor már nem lehet ezeket tovább lenyelni. Nem így akarták a dolgot elintézni, de hiába próbáltak erről személyesen beszélni a polgármesterrel.

„Többször kértük tőle, hogy ennek a kollégának szűkítsük le a mozgásterét, vagy szüntessük meg a pozícióját. Erre a polgármester úr azonban nem úgy reagált, ahogy szerettük volna, ezért kellett ehhez a szélsőséges eszközhöz folyamodnunk.”

Arra a kérdésre, hogy Gémesi György mivel érvelt a főtanácsadója mellett, Fábián azt mondta, hogy konkrét érvekre nem emlékszik. A polgármester leginkább csak azt mondta, hogy szerinte ők nem jól látják a helyzetet.

Fábián Bertalan cáfolta, hogy a lokálpatrióták képviselői közül bárki a polgármesteri címre törne, és Gémesi Györggyel sem készültek kenyértörésre. Ők továbbra is a Lokálpatrióta Klub képviselői, továbbra is Gémesi Györgyöt tartják Gödöllő polgármesterének, és ugyanúgy elvégzik a feladataikat, nem álltak le a munkával.

„Ebből most így országos ügy lett, velünk foglalkozik a sajtó, de nekünk nem ez volt a célunk. Most úgy gondoljuk, hogy ez egy helyi ügy, a mi ügyünk. Nem volt azonban más eszközünk, mint az szmsz módosítása. Nyilván a polgármester úr számára ez egy bántó döntés volt. Bízunk azonban abban, hogy ő is végig fogja gondolni azokat a döntéseit, amiket az adott pillanatban meghozott. A célunk, hogy továbbra is együtt tudjunk dolgozni” – mondta az alpolgármester. Azonban azt is hozzátette:

azt nem fogadják el, hogy L. Péterfi Csabának továbbra is jelentős befolyása legyen a város életére.

Közös nyilatkozatukban még annyit írtak: „Tiszteljük és szeretjük Polgármester urat. Érte tettük, nem ellene. Bízunk benne, hogy visszatalál önmagához.”

Hogy mi lesz a folytatás, azt nem tudni. Kerestük L. Péterfi Csabát, hogy megtudjuk, megtartja-e kabinetfőnöki és kommunikációs igazgatói munkakörét, de nem akart nyilatkozni. Facebook oldalára egy szivárványos fotó mellé azt írta: „A vihar után mindig kisüt a nap. És ha szivárvány is van hozzá, az maga az ég ajándéka.”

Gémesi Györgytől azt szerettük volna megtudni, hogy ha az indítványt benyújtó alpolgármesterbe, Bárdy Péterbe annyira megrendült a bizalma, hogy kijelentette, többé nem akar vele dolgozni, mit gondol a javaslatot megszavazó többi alpolgármesterről és képviselőről. Ő azonban csak annyit mondott, hogy folytatják a munkát. Úgy fogalmazott: nincs itt semmi látnivaló, a kastélyon kívül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Menjek a híd alá 70 évesen, mert a MÁV hibát követett el?” – Lassan egy éve tartják bizonytalanságban Rákosrendező megmaradt lakóit
Februárban kapták az első felszólítást, hogy a mini-Dubaj projekt miatt menniük kell, cserelakásról viszont akkor még szó sem esett. Ma hivatalosan már csak néhány család él a telepen, de egyre több az illegális házfoglaló, akik miatt meredeken romlik a közbiztonság. Helyszíni riport.


Máté Péter 61 éve él a Zugló és Angyalföld határán húzódó Tatai utca egyik földszintes házában. Tavaly ilyenkor még közömbösen fogadta a Rákosrendezőre tervezett luxusnegyedről szóló híreket. Úgy volt vele, hogy ha lesz is valami, idáig biztosan nem ér majd el az építkezés, hiszen a telep legszélén laknak. Nem lett igaza: februárban kapott egy felszólítást, miszerint felmondják a bérleti jogviszonyát, és 30 napja van elhagyni az ingatlant. Cserelakást egyáltalán nem említettek.

„Amikor elolvastam, napokig azt se tudtam, mitévő legyek. Éjszakákon át gondolkodtam, még a könnyem is kicsordult, hiszen mégiscsak az életem nagy részében ez a ház volt az otthonom.”

Utána egy hirtelen ötlettől vezérelve felhívta az RTL Klubot, akik azt kérték, küldje el nekik írásban a történteket. A fia segítségével így is tett, másnap reggel 8-kor pedig csörgött a telefonja: az ügyeletes szerkesztő kereste.

„Kijöttek forgatni, rá két napra pedig felhívott engem a vasút egy jogásza, és megkérdezte, miért nem írtam levelet arról, milyen cserelakást szeretnék. Na most, egészen eddig szó sem volt cserelakásról, csak fenyegetőzésről, hogy költözzek ki 30 napon belül, különben jönnek a retorziók.”

Péter szerint egyértelműen a média nyomásának köszönhető, hogy a MÁV változtatott a hozzáállásán, és elkezdett partnerként tekinteni rájuk. Az elsőként felkínált lakás ugyanakkor enyhén szólva nem felelt meg a várakozásainak.

„A tető beszakadva, a falon kábelekről lógott a cirkó, a parketta felhólyagosodva, tiszta penész minden. Az udvaron a kerítést gyakorlatilag csak a gaz tartotta. Mondtam nekik, hogy ide még egy hajléktalan sem költözne be, ilyen állapotban nem tudom elfogadni.”

A telepen körbejárva talált viszont egy egészen jó állapotú házat, amit apróbb felújítások után szívesen elfogadott volna. A MÁV nagyon készséges volt, megcsináltak mindent, amit kért. Igen ám, de elmondása szerint olyan bérleti szerződést kellett volna aláírnia, amely azt is tartalmazta, hogy bármikor, indoklás nélkül, 30 napos határidővel felmondhatnak neki. Erre pedig nem volt hajlandó.

A Szikra Mozgalom – Jámbor András ellenzéki országgyűlési képviselő szervezete – mellé állt, ügyvédjük, Dr. Szepesházi Péter is azt javasolta neki, semmiképp ne írja alá a papírt ilyen feltételekkel. A ház ezért azóta is üresen áll, pedig egyébként azonnal költözhető lenne.

„Bár mi nem vagyunk jogsegélyszolgálat, ebben az ügyben azt láttuk, hogy a lakók maguktól nem jutnának egyről a kettőre, szükségük van nemcsak jogi képviseletre, de sajtónyilvánosságra, illetve politikai munkára is, ami ahhoz szükséges, hogy felfigyeljenek erre az ügyre” – fogalmaz a Szikra helyi szervezője, Sudár Orsolya.

A rákosrendezői luxusberuházással egyébként sem értettek egyet, emellett pedig tapasztaltuk, mennyire méltánytalanul bánik a MÁV az itt élőkkel, így végül felkarolták az ügyet. Ide nem jött ki a családsegítő se, az önkénteseikkel járták körbe a házakat és kérdezték meg a lakókat, hogy vannak, mire van szükségük. Márciuban tartottak egy fáklyás felvonulással összekötött tüntetést is.

Bár úgy volt, hogy szeptember 18-ig ki kell üríteni az egész telepet, nem sokkal azelőtt kiderült, hogy két évvel meghosszabbítják a határidőt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lakók fellélegezhettek: Péter egyik reggel például azzal szembesült, hogy le akarják választani őket az elektromos hálózatról.

„Éppen dolgozni indultam, amikor észrevettem a munkásokat. Mondom, ne vicceljenek már, négy család él még itt! Kiderült, hogy a MÁV azt adta le az ELMŰ-nek, hogy már teljesen kiürült a telep.”

A helyzet most úgy áll, hogy a MÁV beadott a bíróságra egy kiürítési kérelmet, a családok pedig a Szikra Mozgalom és Szepesházi Péter segítségével jelezték, hogy perre mennek. Ameddig nincs jogerős ítélet, nem lakoltathatják ki őket, ugyanakkor Péter biztos benne, hogy előbb-utóbb menniük kell. „Az biztos, hogy ezt az oldalt itt végig ledózerolják, egészen a Vasúttörténeti Parkig.”

Ez érthető módon érzékenyen érinti. „Nézze, 61 éve ez az otthonom. Itt halt meg az apám, innen kísértem utolsó útjára, ahogy az anyámat is. Nem egy luxuslakás, de én szeretek itt élni.”

A házban csak néhány évvel ezelőtt alakítottak ki fürdőszobát, előtte az udvaron keresztül lehetett WC-re járni. Péterék nagyjából 700 ezer forintot és rengeteg munkaórát szántak az átalakításra, amit biztosan nem tettek volna, ha előre tudják az azóta történteket.

Péter azt meséli, régebben még igazi családias közösség volt itt, az emberek rendszeresen összejártak, sütöttek-főztek, bográcsoztak. A fénykorban mind a 24 lakás tele volt, 100-110-en biztosan éltek bennük, A hanyatlás olyan 20 éve kezdődött, onnantól folyamatosan néptelenedett el a házak, új bérlők pedig nem jöhettek.

A gyanúja szerint azért, mert valakinek már jóval a mini-Dubaj projekt előtt terve volt a területtel. Ezt bizonyíthatja az is, hogy 2018-ban kaptak egy levelet, miszerint új szerződést kell kötniük, ami tartalmaz egy olyan kitételt, hogy amennyiben a vasút területrendezésbe kezd, 30 napon belül el kell hagyniuk az ingatlant. Ő már ezt se írta alá, több szomszédja viszont igen – most ők voltak az elsők, akiknek menniük kellett.

A per valószínűleg legalább 2-3 évig tart majd, de ha hamarabb kikerülne a szerződésből a 30 napos felmondási idő, Péter akár azonnal odaköltözne. Bízik benne, hogy a MÁV nemrég kinevezett új vezérigazgatója elmozdul majd ebbe az irányba.

Nagyné Johán Edit 27 éve él a telepen súlyos beteg férjével, Máté Péteréktől néhány háznyira. Annak idején 2 és fél millió forintból újították fel a villanyt és a csatornahálózathoz is, emellett ablakokat cseréltek, betonoztak, sőt még a redőnyöket is kicserélték, hogy lakhatóvá tegyék.

Abban a hiszemben költöttek rá ennyit, hogy előbb-utóbb meg tudják majd vásárolni, erre azonban nem került sor. Februárban ők is kézhez kapták az első felszólítást, miszerint 30 napon belül el kell hagyniuk a lakást.

Edit a zuglói önkormányzathoz fordult, akik az akkori polgármester, Horváth Csaba közbenjárásával leállították a kilakoltatási eljárást. „Utána viszont jött a hercehurca: a MÁV-nak eszében sem volt cserelakást ajánlani nekünk, csak a média nyomására változtattak az álláspontjukon” – erősíti meg ő is.

„Amikor megjelent riportok hatására megkérdezték, mik az igényeink, annyit mondtam, hogy a mostaninál kisebb ne legyen, a férjem miatt pedig az is fontos volt, hogy földszinti legyen, és tartozzon hozzá egy minimális előkert, ahová ki tud ülni. Mutattam orvosi papírokat is, ennél jobban nem tudtam volna tálalni a problémát. Ehhez képest a két kérésből nullát teljesítettek.”

Először ugyanazt a romos, penészes, 40 négyzetméteres, konyha nélküli házat ajánlották fel nekik a Keresztúri úton, amit Máté Péter is azonnal visszautasított. Természetesen ők sen fogadták el, ezután viszont még szürreálisabb megoldásként az angyalföldi vasútállomás épületében ajánlottak nekik egy lakást.

„Gondolja meg, egy parkinsonos, sztómás beteg mihez kezdene egy emeleti lakással, ahová csak csigalépcsőn lehet felmászni, és ami mellett közvetlenül ráadásul folyamatosan közlekednek a vonatok? Egész éjjel azt kellett volna hallgatnunk.”

Miután erre az ajánlatra is nemet mondtak, sokáig nem történt semmi, majd júniusban kaptak egy levelet, hogy 8 napon belül el kell hagyniuk a lakást, mivel jogtalanul tartózkodnak benne. Ellenkező esetben kiköltöztetnek, majd kiszámlázzák nekünk a költségeket.

Ezt a határidőt végül Szepesfalvy Péter ügyvéd és a Szikra Mozgalom segítségével sikerült semmissé tenniük, de alig lélegeztek fel, nem sokkal később megkapták az értesítést a birósági per kezdetéről.

Edit szerint a MÁV új vezérigazgatója nyitottabbnak tűnik feléjük, egy nap alatt többet tudtak előrelépni vele kommunikáció terén, mint az elődjével február óta összesen. A problémák viszont csak sokasodtak az elmúlt hónapokban.

„Az üres lakásokat, ahonnan már kiköltöztek, egymás után törik fel és veszik birtokba az illegális lakásfoglalók. És mindent lopnak, ami mozdítható: múlt héten kicseréltem két gázpalackot, itt hagytam őket kint a ház előtt. Fényes nappal elvitték mindkettőt, ahogy a kötélről a ruhákat, a kertből pedig a biciklit is.”

Edit elmondása szerint hetek óta nem alszik éjjelente, amint hall akár csak egy kis neszt is, azonnal ugrik fel. A kert végét jobb híján rácsokkal és fém ruhaszárítókkal barikádozta el, hogy megakadályozza az illetéktelen behatolást. A közbiztonság drasztikus romlása mellett a patkányok is megszaporodtak a telepen.

„Egyik reggel jöttek a dolgozók, a férjem szólt, hogy hangokat hall. Megkérdeztem, miért vannak itt, azt mondták, hogy elzárják a vizet. Mondom, nehogy elzárják, hát még itt lakunk! Kiderült, hogy úgy lett elkönyvelve, hogy itt már nem maradt senki. Tényleg olyan, mintha nem is léteznénk.”

Edit sógornője, Nagy Ilona szintén a maradék lakók egyike a telepen, közvetlenül a sínek mellett él. Amíg a házát keressük, több másik udvarban is mozgást látunk, az egyikből egy 7-8 fős társaság méreget bennünket.

A nő a mostani lakásában 5 éve lakik, de a szülei 1963-ban költöztek a telepre, Editék mostani házába. Ott nőtt fel, majd férjhez ment, de a házasságnak rossz vége lett, azután költözött vissza ide.

A helyzete jogilag bonyolultabb a többiekénél, ugyanis nincs szerződése: itt hivatalosan csak az élettársa lakott, akinek halála után ugyan kérvényezte a MÁV-tól, hogy írják át a nevére a szerződést, de nem kapott választ. A lakbércsekk ugyanakkor már az ő nevére érkezik, a villanyórát viszont nem sikerült átíratnia. A februári felszólítást pedig ő is megkapta, arra hivatkozva, hogy jogcím nélkül tartózkodik a lakásban.

„Menjek a híd alá 70 évesen, mert a MÁV hibát követett el, amikor nem közölték válaszul a levelemre, hogy nem engedélyezik az itt lakásomat?”

Cserelakásból egyelőre kettőt mutattak neki, de mindkettő lakhatatlan volt. Szerződést viszont egy olyan lakásra küldtek, amit nem látott korábban. „Mondtam nekik, hogy hiába küldik, amíg nem nézhetem meg élőben, nem írom alá.”

Sudár Orsolya

Alternatívája a lakhatásra továbbra sincs, a kilakoltatási per viszont zajlik. “Én nem nagyon foglalkozom politikával, de hát az állam ellen? Az olyan, mint széllel szemben…” – fogalmaz azzal kapcsolatban, milyennek látja az esélyeit. Abban viszont ő is bízik, hogy a médiavisszhangnak köszönhetően további nyomást is tudnak majd gyakorolni a döntéshozókra.

Sudár Orsolya is bizakodó: bár úgy látja, a kerület október 1-én hivatalba lépett új vezetése egyelőre nem haladt előre az ügyben elődjéhez képest, a Szikránál remélik, hogy miután belerázódtak a munkába, előreveszik a prioritásaik között.

„Ha fenntartjuk a nyilvánosságot és elvégezzük a politikai munkát, látok arra esélyt, hogy mindenki megfelelő cserelakást kap elfogadható feltételekkel. Senkinek nem érdeke másfél évig ebben a libikókában tölteni az idejét.”

Link másolása
KÖVESS MINKET: