SZEMPONT
A Rovatból

Kaiser Ferenc az Ukrajnába küldött észak-koreai katonákról: Az oroszoknak ez valahol kicsit kudarc is

Az ukrán hírszerzés szerint 3 ezer észak-koreai katona már Kurszkban lehet. A biztonságpolitikai szakértő szerint ez az ukránoknak nem jön jól, de egyben arról is árulkodik: Putyin nem tud elég katonát mozgósítani.


3 ezer észak-koreai katona már Kurszkban, az ukrán front közelében lehet abból a 10-11 ezerből, akiket Kim-Dzsongun Oroszországba küldött - legalábbis így tudják az ukrán hírszerzők. A fronton ugyanakkor még nem tűntek fel észak-koreai csapatok, jelenleg valószínűleg a kiképzésük zajlik. Lloyd Austin védelmi miniszter szerdán felszólította Észak-Koreát, hogy vonja ki csapatait Oroszországból, Robert Wood, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjének helyettese pedig azt üzente Phenjannak, hogy az Ukrajna területére belépő észak-koreai katonáik biztosan hullazsákokban fognak visszatérni.

A történteket egyértelműen eszkalációként értékelik a nyugati országok. De milyen következményekkel járhat mindez? Veszélyesebb hely lesz-e ettől a világ? Erről beszélgettünk Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensével.

– Miért állhat Észak-Korea érdekében, hogy katonákkal is bekapcsolódjon ebbe a konfliktusba?

– Ez majdhogynem teljesen logikus, hiszen Észak-Korea nagyjából ugyanazzal az ellenféllel fog összecsapni, ha sor kerül egy háborúra, úgy értve, hogy a dél-koreai haderő nagyrészt NATO-szabvány szerinti fegyverrendszert használ, a kiképzés is nagyjából a NATO-sztenderdeknek megfelelő. Ráadásul a térségben lévő Dél-Koreában és Japánban lévő amerikai katonákkal kellene együtt harcolniuk abban a sajnos nem túl valószínűtlen esetben, ha Észak-Korea esetleg megtámadja Dél-Koreát. Nyilván Észak-Korea is igyekszik tapasztalatokat gyűjteni.

– Ugyanakkor Észak-Korea tagadja, hogy ezen a téren is összefogtak volna.

– Azt is tagadja mind az orosz, mind az észak-koreai fél, hogy például fegyverszállításokra sor került, pedig ez többé-kevésbé eléggé egyértelműen bizonyítható. Azt is mindenki tudja, hogy Moszkva több millió, egyes források szerint 8-10 millió darab tüzérségi lőszert vásárolt Észak-Koreától, ezen felül állítólag gyalogsági lőszert is szállítottak az oroszoknak. Mindkét ország ugyanazt a Varsói Szerződés-szabvány lőszercsaládot használja a tüzérségben. A maradványok alapján az is bizonyítható, hogy Észak-Korea jó néhány harcászati és hadműveleti-harcászati ballisztikus rakétát is szállított Oroszországnak.

Észak-Korea Irán mellett Oroszország egyik legnagyobb támogatója ebben a háborúban,

aki nyíltan fegyverekkel és valószínűleg katonai tanácsadókkal is támogatja Ukrajnát.

– A hírek szerint egyelőre csak a csapatok kiképzése zajlik. Ez mennyire nehéz feladat?

– Azt tudni kell, hogy ez azért nem úgy néz ki, hogy rögtön bevethetők az észak-koreai katonák, előbb meg kell tanulniuk együttműködni az orosz alakulatokkal, meg kell tanulniuk legalább a tiszteknek és a tiszthelyetteseknek orosz vezényszavaknak, utasításoknak engedelmeskedni. Ehhez pedig nyelvtudás is szükséges, tehát hiába van egy irgalmatlan hadereje Észak-Koreának (valahol 1,2-1,3 millió fő között lehet), ennek a döntő többsége nem bevethető Oroszország oldalán, mert nyelvi és egyéb problémák miatt kontraproduktív is lehet a használatuk. Nyilván a különleges műveleti erők és az elitebb alakulatok valószínűleg gond nélkül bevethetők, viszont ezekre Észak-Koreának is sokkal nagyobb szüksége van.

– Mikortól számítható már tényleges eszkalációnak, egy másik ország belépésének a háborúba az, ami történik, történhet?

– Ezt nagyon nehéz megmondani. És azt sem szabad elfelejteni, hogy Ukrajna oldalán is vannak nyugati önkéntesek. Egyiküket-másikukat nyílt titok, hogy az adott állam hadereje küldte őket tapasztalatszerzés céljából vagy szaktanácsadóként. Tehát erre van példa. Nyilván más lenne, ha kötelékben, mondjuk egy zászlóalj méretben vetnék be őket, és erre akadna bizonyíték, de erre szokták azt mondani az oroszok például, hogy burjátok voltak, vagy valami hasonlót. Tehát Moszkva azért ezt nyilván nem fogja beismerni, Észak-Korea még kevésbé. Még ha egyértelmű bizonyítékok kerültek is elő, akkor is lehet azt mondani, hogy ők mind önkéntesek.

– Az ukrán hírszerzés szerint 11 ezer észak-koreai katona tartózkodik Oroszországban. Ez sok vagy kevés ebben a konfliktusban?

– Viszonylagos. A 11 ezer katona, az nagyjából két dandár. Az orosz-ukrán háborúban mind a két oldalon több tucat dandár van. Azt is látni kell, hogy különösen az ukránok már a humán erőforrásaik végénél járnak, lassan már nincs kit mozgósítani. Emiatt egyre lejjebb akarják vinni a mozgósítási korhatárt. 27 évről most vitték le 25 évre.

Nyilván az ukránoknak úgy kellenek az észak-koreai zsoldosok vagy önkéntesek, nevezzük bárhogy őket, mint üveges tótnak a hanyatt esés.

Az orosz haderő állományát most rendelte el Putyin nagyjából másfél millióra felfuttatni, ez a létszám jelenleg 1,1-1,2 millió fő körüli. Ahhoz képest nem sok a két dandár, de a koreaiak valószínűleg lövész katonák, tehát gyalogosok, akiket a szárazföldi harcban fognak bevetni. Az orosz haderő jelentős része pedig légierő, haditengerészet, űrhadviselés, logisztika, vasúti csapatok, így aztán a szárazföldi haderő körülbelül csak félmilliós lehet, és ha azon belül is csak a lövészegységeket veszem, akkor körülbelül 300-350 ezer főről lehet szó. Ehhez képest már érezhető két dandárnyi erősítés. De ezek megint ukrán adatok, nem tudjuk a valóságot. Ez persze nem meglepő, azt se tudjuk, mekkora az ukránok létszáma, ezt mind a két oldalon szigorú hadititokként kezelik.

– Lélektanilag milyen jelentősége van, akár az ukránokra, akár az oroszokra nézve az észak-koreaiak megjelenésének?

– Az oroszoknak ez valahol kicsit kudarc is, nem véletlen, hogy az a hivatalos orosz kommunikáció, hogy az övék a világ legszuperebb, legtökéletesebb hadereje. Kérdés, hogy akkor miért veszik az iráni drónokat, meg koreai lőszert?

Ez valahol egy kicsit annak a beismerése is, hogy Oroszország nem tud elég katonát mozgósítani.

Nem véletlenül nevezik ezt a háborút Moszkvában különleges katonai műveletnek. Emlékezetes, amikor még 2022 szeptemberében-októberében, a harkivi ukrán ellentámadás miatt elrendeltek egy részleges mozgósítást. Milyen döbbenetes képek voltak, ahogy minden határon, százezerszám menekültek az orosz férfiak, főleg orvosok, mérnökök, tanárok, informatikusok, kutatók, magasan képzett szakmunkások. Ebből okulva Putyin nem mer vagy nem akar jobban mozgósítani, mert már az orosz gazdaság is megérezne még egy ekkora veszteséget. Ukrán részről meg nyilván még csak ez hiányzott, ahogy mondtam korábban. Az észak-koreaiak megcsinálhatják azt, hogy folyamatosan rotálva, 2-3 dandárnyi, tehát 10-15 ezer katonát, 6 vagy 3 hónapos váltásokban elküldik, azok katonai tapasztalatot szereznek, és ez Dél-Koreának lesz nagyon aggasztó.

– A másik ország, ahonnan fegyvereket importálnak az oroszok, és használnak fel, Irán. Most le van foglalva a Közel-Keleten Izraellel, de mégis számíthat rájuk Putyin. És ott van Fehéroroszország, amelyik vonakodik bármilyen aktív cselekedetet végrehajtani, de azért láthatóan Oroszország mellett áll.

– A háború elején átengedte a területét, azóta egyszer-kétszer mozgósított is, erőket vezényelt a déli határára, azaz időről-időre fenyegeti Ukrajnát.

Irán is rá van szorulva az oroszokra, mert ha Izraellel eldurvulnak a dolgok, akkor az oroszoktól tudnak SZ-400-as, modern légvédelmi rakétarendszereket szerezni, melyekkel ballisztikus rakétákat is el lehet fogni.

Bármilyen újabb konfliktus is lesz Irán és Izrael között, az nem szárazföldi háború lesz, hiszen Irak, Szíria, Jordánia ott van a két állam között, tehát valószínűleg csak rakéta- és repülőgép-csapások formájában fog lezajlani. Irán továbbra is tud például tüzérségi lőszert szállítani nagy mennyiségben Oroszországnak, mint ahogy azt számos bizonyíték szerint meg is teszi. Komplett drón, azaz pilóta nélküli repülőgép-gyártósort szállítottak le az oroszoknak, nyugati információk szerint. Természetesen ezt mind a két fél cáfolja, ugyanakkor a Geran 2-es drón, ahogy az oroszok nevezik, az egy az egyben a Sahed 136-os. Az pedig, hogy Irán a gyártása egy részét át tudta vinni, azért is jó lehet, mert ha Izrael csapást mérne az iráni gyártósorra, akkor az Oroszországban lévő dróngyárra Izrael biztos nem mer csapást mérni. És valószínűleg nem csak a gyártósor ment ki, hanem az iráni szakemberek egy része is. Itt is megvannak a kétoldalú előnyök. Ráadásul Iránnak van egy stabil vétója az ENSZ-ben, az oroszok révén, sőt, Kína is támogatja Iránt.

– Tehát érdekekről szól a játszma.

– Mivel mind Iránnak, mind Észak-Koreának a legnagyobb ellensége az Amerikai Egyesült Államok, az meg Ukrajna mögött áll, így aztán teljesen természetes, hogy ez a két latorállam, ahogy általában az amerikai kommunikáció szokott rájuk hivatkozni, az Oroszországi Föderáció és Kína barátságát keresi. Észak-Koreának ráadásul az orosz kapcsolatok azért is jók, mert különösen a Szovjetunió szétesése utáni egyoldalú kínai függésen nem kicsit tudott lazítani az ukrajnai háború kezdete óta, azaz egy picit le tudott válni Kínáról azzal, hogy elmélyítette a kapcsolatait Oroszországgal.

– Veszélyesebb lesz a háború és a világ azáltal, ha az észak-koreaiak harcolni kezdenek?

– Nem gondolnám. Még mindig orosz irányítás alatt áll a konfliktus, az észak-koreaiak segéderőként jelennek meg. Jobb hely nem lesz a világ, de rosszabb se nagyon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Az országban már egyre többen tudják, hogy Magyar Péternek annyi szavazója van, mint a Fidesznek
És most már talán meg is előzte a Tisza Párt a kormánypártot. Ráadásul Magyar Péter sorra nyúlja le a Fidesz egykori témáit és jelképeit. A politikai elemző szerint a miniszterelnök mára már nem teheti meg, hogy ne foglalkozzon a kihívójával.


Bár a kormánypárti Nézőpont Intézet továbbra is stabil Fidesz előnyt mér, két közvéleménykutató szerint is átvette a vezetést a Tisza Párt. A nemzeti ünnepen jelent meg a 21 Kutatóközpont legfrissebb felmérése, ami először jelzett (hibahatáron belüli) Tisza-fölényt a Fidesszel szemben a biztos pártválasztók körében. Egy nappal később a Publicus Intézet is kihozta a számait, náluk már a teljes népesség körében is vezet Magyar Péter pártja. De szinte mindegy is, mik a konkrét számok, jó ideje egyértelmű, hogy a Tisza-párt lesz az egyetlen esélyes kihívója a Fidesznek 2026-ban.

Azonban még hosszú utat kell megtenni Magyar Péter pártjának a választásokig. Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával az előttük álló kihívásokról beszélgettünk, valamint arról, hogy Orbán Viktor október 23-i beszéde alapján hogyan változott a miniszterelnök hozzáállása kihívójához.

– Szinte szimbolikus volt, hogy pont október 23-án tették közzé a 21 Kutatóközpont kutatását, miszerint, bár még hibahatáron belül, de a Tisza a biztos pártválasztók között megelőzte a Fideszt. Azóta a Publicus is kijött egy hasonló eredménnyel, igaz, a Nézőpont szerint továbbra is a Fidesz vezet. Lehet mindennek lélektani hatása a választókra?

– Ügyes húzás elsőként előlépni olyan eredménnyel, amely a Tisza vezetését mutatja. Ha én csinálnám a saját cégem marketingjét, én is így csinálnám. Ráadásul, hogy össze lehet kapcsolni az ’56-os ünnepségekkel, akkor még inkább izgalmas egy ilyen hír, amely pár hét múlva már nem lesz akkora újdonság. Persze a nyilvánosságban nem úgy működik, hogy valaki publikál valamit, és azt rögtön az egész ország tudja, és a választók sem aszerint döntenek, hogy a közvélemény-kutatásokban mit látnak.

Az már más kérdés, hogy ha sokan ugyanazt mérik, és látható benne egyfajta tendencia, akkor a választók egy része elkezdhet taktikailag gondolkodni a szavazatán.

Összerakja, hogy mi lenne a saját érdeke szempontjából a leghelyesebb és legeredményesebb szavazás. Tehát ha Magyar Péter más kutatásokban is ilyen jól áll majd, akkor az nyilvánvalóan meg fogja erősíteni a Magyar Péterre való szavazási hajlandóságot. De azért az is biztos, hogy nem a közvélemény-kutatások fogja alapvetően eldönteni egy választásnak az eredményét.

– Október 23-án kétszer olyan hosszú volt Magyar Péter beszéde, mint az Orbán Viktoré. És a miniszterelnök már másodszor hozta szóba Magyar Pétert, bár a nevét most nem mondta ki, de egyértelműen róla beszélt. Ezzel felemelte, mint saját maga kihívóját. Nem hiszem, hogy ez volt a szándéka.

– Semmiképpen sem az volt a szándéka, hogy felemeljen valakit maga mellé, de ha valaki felemelkedik mellé, akkor már kénytelen foglalkozni vele. Korábban nem kellett, mert nem akadt valódi kihívója. Ez talán csapda is volt az ő politikai életében, hiszen mindaddig, amíg nem volt politikai ellenfele, amíg nem látta azt, hogy a belpolitikában küzdenie, harcolnia kell, addig megengedhette magának, hogy kitekint a belpolitikából, már nem foglalkozik vele, hanem a világ dolgaival foglalkozik. És miközben ő a világ nagy dolgaival foglalkozott, addig felnőtt vele szemben egy politikai szereplő, aki visszakérdezett, hogy hahó, itt vagyunk mi is, közel 10 millióan ebben az országban, és szeretnénk tudni, hogy mitől lesz jobb a sorsunk. És

ma már nyilván nem tudja nem ellenfeleként meghatározni ezt az embert, aki egymagában annyi szavazót gyűjtött, mint amennyi neki van.

És bizony az országban már egyre többen tudják is, hogy Magyar Péternek annyi szavazója van, mint a Fidesznek. Körülbelül egy szinten vannak. Innentől kezdve a miniszterelnök nem tudja kikerülni a Magyar-kérdést. A probléma az, hogy Orbánnak az elbizonytalanodó sajátjait kell azonnal megerősíteni, hogy tényleg tudja a megoldást a helyzetre. Mert amikor komoly népszerűséggyengülés van, amikor bizonytalanságok vannak, akkor ott előállhatnak azok az emberek, akik másutt keresik a politikai jövőjüket. Ha megnézzük Orbán ’56-os beszédét, abban történelmi távlatokban elmesélte, hogy kik voltak az árulók. Szabó Magdát idézte, hogy az áruló az nincs többé, az áruló az nem létezik, az áruló az megszűnt létezni. Ez a sajátjainak volt üzenet igazából, hogy nehogy árulók merjetek lenni. Itt nincs árulás, itt nincs kibeszélés.

Magyar Péter elmondta párszor, hogy neki segítenek a Fideszből belülről is.

Így hát Orbán elmondta, hogy felveszi a kesztyűt. Majd meglátjuk, hogy mit jelent ez a kesztyűfelvétel, mert lehet, hogy ez már sokaknak nevetségesen hat.

– Sokszor elgondolkoztam, hogy vajon tényleg súgnak-e Magyar Péternek a Fideszből, vagy ez inkább egy jól kitalált zavarkeltés.

– Ugye tőlem nem keresi erre a választ?

– Csak azt gondolom, hogy ez egy működő taktika lehetne.

– Nyilván ezek azok a mondatok, amikre soha nem fogjuk megtudni a választ, de valóban egy jól hangzó dolog, okozhat zavart egy ilyen mondat.

– Nincs másfél év már a választásokig. Van elég ideje Magyar Péternek arra, hogy meg is tudja mutatni a kormányzóképességét, tényleg kész legyen arra, hogy átvegye az országot?

– A Fidesz nyert már úgy választásokat, hogy csak annyi volt a kampánya, hogy „folytatjuk”.

– De emberei voltak.

– Való igaz, hogy Magyar Péter egyik legnagyobb gyengesége pont az, hogy még mindig egyedül csinálja a dolgait. Azt hiszem ugyanakkor, hogy akik feltolták Magyar Pétert arra a szintre, hogy egálban van Orbánnal, azoknak a választóknak a jókora része azt gondolja, hogy mindegy hányan tesznek ennek érdekében, csak Orbán Viktor menjen. És ha Orbán Viktornak mennie kell, akkor teljesen lényegtelen kérdéssé válik, hogy tesz-e bármilyen szakpolitikai állítást ennek érdekében Magyar Péter. Ha győzni akar, ahhoz inkább olyan állításokat kell tennie, amelyek átnyúlnek a Fidesz oldalára, a Fidesz bizonytalanjaihoz. Én az ’56-os beszédét ilyennek éreztem.

A beszéd legfontosabb célcsoportja az Orbán Viktorban elbizonytalanodottak köre volt. Azt mondta, hogy átvertek minket, engem is, a saját sorsát, saját helyzetét állította példaként azok elé, akiket át akar csábítani magához.

Mégsem mondhatjuk, hogy Magyar Péter beszédéből nem bontakozna ki egy alternatív program. Ami erőteljesen előjött például, hogy beleállt az Orbán által hangoztatott semlegességi politikába, mert szerinte nincs ilyen. Azt is mondta, hogy erre a „semlegességi” politikára senki nem hatalmazta fel Orbán Viktort, és a magyar történelemből sem következik, hogy ezt lenne helyes vinni. Ez tud egy olyan koncepcionális különbség lenni köztük, amire azt tudja mondani, hogy itt van az én kampányom, az én programom, ami más, mint Orbáné. Ráadásul ígéreteket tett, például, hogy fejlesztik az állami egészségügyet és oktatást, az egészséges élelmiszerek áfáját 5 százalékra csökkentik, megemelik a családi pótlékot, megtartják a 13. havi nyugdíjat, a rezsicsökkentést, a 25 év alattiak adókedvezményét és a gyermekek után járó adókedvezményeket, és jelentősen megemelik a minimálbért. Utána azt is elmondta, hogy honnan, ami ráadásul pontosan a nem-semlegességi politikából következik: elhozza másnap az uniós pénzeket.

Ez egy elég erős, de nem tarthatatlan állítás.

Ha megnézzük, mi történt a lengyel választások után, láthatjuk, hogy Európa teljesen máshogy viszonyult az uniós pénzek folyósításához. Azt mondta Magyar, hogy nem lesznek haveri pénzkiosztások, belépünk az uniós ügyészségbe, hazahozza az uniós pénzeket, melyek összegéből tényleg kijön egy-két nagy reform lehetősége, például az egészségügyé, meg az oktatásé. Ráadásul ez egy versenyképes ajánlat Magyarországnak az orbánival szemben.

– Amikor a kompország meghaladásáról beszélt, érdekes volt, hogy miközben azt mondta, hogy a komp az rossz, viszont kerülte, hogy nyugatot és keletet mondjon ennél a hasonlatnál. Ehelyett hidak építéséről beszélt.

– Ő a fiatalkori Orbán politikáját követi. Így próbál a fideszesekhez szólni. Abszolút jól érzi, hogy neki ezt a nemzeti irányvonalat kell vinni, és fel kell hívni a figyelmet, hogy lehetett volna az orbáni politikát jó irányba is vezetni.

Ezért is veszélyes Magyar Péter Orbán Viktor számára, hiszen az Orbán-szavazók egy részének ez a politika akár szimpatikus is lehet.

És éppen ezért nagyon kell figyelnie arra, hogy sehol ne lehessen megtámadni azzal, hogy a baloldalhoz kötődik. A baloldali szavazók már jórészt átjöttek hozzá, ott vannak nála. Nem oda kell politizálnia.

– Magyar Péter beszédében megint szóba került egyfajta casting, amit múltkor az EP-választás kapcsán is megcsinált, csak most jóval nagyobb merítéssel. Később már azt nyilatkozta, nemcsak parlamenti képviselőket, hanem nagyköveteket, kormányhivatali vezetőket, állami cégvezetőket is online pályázat útján keresnek. Több ezer embert. Az, hogy ilyen módon akarják összegyűjteni a megfelelő embereket, gyengesége vagy erőssége a Tisza pártnak?

– Magyar Péter rájött arra, hogy ha igazán erős politikai erőt akar építeni, akkor azt államfüggetlenül kell megtennie. A jelenlegi politikai pártok államfüggőek abban a tekintetben, hogy az államtól kapják a pénzüket a működésükhöz. Ennek elkerülésére keresi azt az ötvenezer embert a Tisza, akik kifizetik az állam helyett a párt működését, ezáltal segíti, hogy a párt független, szabad legyen, ne függjön az államtól. Teljesen érthető az a szándék is, hogy minél többen csatlakozzanak kívülről a párthoz. Nyilván ez egy populista üzenet, mert mindenféle irányzatnak megvannak a maga szakértői. A szakértőknek eltérhet az értékrendszere, és akkor máshova helyezhetik a hangsúlyt. Ezért csak jelentkezés alapján kiválasztani a szakembereket nyilvánvalóan populista elképzelés, azt a hamis üzenetet hordozza, hogy a szakértelem csak egyfajta lehet, köztünk nincsen verseny. Másrészt ebben az az üzenet is nagyon fontos, hogy

Magyar Péter távol akarja tartani magát a régi ellenzéki erőktől. Ez az egyetlen módszer, amivel meg tudja tenni, ha azt mondja a régi szakértőkre, a régi világ embereire, hogy rájuk nincsen szükségem, jöjjenek az újak, gyertek, jelentkezzetek.

Nem kárhoztatom, hogy ezt csinálja, logikusnak tartom, de érteni kell azért ennek a logikáját, természetesen.

– Azt mondja, hogy a csókosok helyett rátermettek és tehetségesek kerüljenek az apparátusába.

– Azzal nincsen gond, ha egy ellenzéki vezető látja azokat a problémákat, amiket a választók is látnak. Ez egyébként messzebbre is vezet. Miközben a miniszterelnökkel most körülbelül döntetlenre állnak egymással, közben az Orbán-beszédben semmi nem szólt a jelenlegi hazai gazdasági helyzetről. Mert a miniszterelnök nem tud jót mondani, nincs igazán mit mondania. Eközben az ellenzék vezetője pedig éppen arról beszél, hogy milyen bajok vannak az országban.

Ez Magyar számára jelent erőt és Orbán számára gyengeséget, hiszen a középen álló szavazók, akik nem fanatikusai, hanem szavazói a politikának, éppen arra várnak, hogy választ kapjanak, az ő egyéni, egyedi sorsuk hogyan alakul jobban az országukban.

Addig, amíg konjunktúra volt, úgy érezték, hogy Orbán jól csinálja a dolgát, hiszen ők is egy kicsit jobban élnek, de amikor dekonjunktúra van, akkor azt várnák a miniszterelnöktől, hogy reflektáljon az ország problémáira. Ezzel szemben az, hogy ő hadakozik Európával, a világgal, és el akarja dönteni, hogy ki legyen az Amerikai Egyesült Államok elnöke, de még azt is, hogy hogyan változzon a nyugat-európai politika, az ő szemükben nem releváns kérdés. Ők azt várják, hogy azt mondja el, hogy mi lenne a helyes kilábalási lehetőség abból a helyzetből, amiben az ország van. Miután erre nincsen mit mondania Orbán Viktornak, ezért a beszéde nem is tudott annyira erős lenni, mint Magyar Péteré, aki az ország problémáiról beszélt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina az Lakatos Márk-botrányról: Aki gyereket bánt, az égjen pokolban! Rohadjon rá a lakat! Ha bal-, ha jobboldali
Az influenszer nemcsak megszólalt az ügyben, hanem egyértelműen állást is foglalt. Valamint tett néhány javaslatot gyermekvédelem-ügyben, „kapjon a társadalom még több jogi garanciát arra, hogy a hatóságok a tudomásukra jutott bántalmazásokkal szemben kíméletlenül fellépnek.”


Pottyondy Edina hosszú posztot tett közzé az Lakatos Márk-ügy miatt.

Az ismert stylistról egy fiatal azt állította Ábrahám Róbert YouTube-műsorában, hogy 15 éves korában szexuális kapcsolatba került vele, méghozzá úgy, hogy egy gyerekotthonból közvetítette ki egy kerítő. A fiatal azt mondja, Lakatos Márk egy cipőt ígért neki cserébe, és olyasmire is rávette, amit nem akart, csakhogy nem mert nemet mondani.

A videó megjelenése után több kommentelő is számon kérte Pottyondyt, hogy miért nem szólal meg az ügyben. Ő volt az egyik szervezője ugyanis a tavaszi gyermekvédelmi-tüntetésnek, amely a Novák-Varga Judit féle kegyelmi ügy után zajlott a Hősök terén.

"Ennek az ügynek az apropóján a propagandista és követői számos helyen és alkalommal szálltak belém, mert szerintük a hallgatásom ez esetben cinkosság. Voltak, akik egyenesen a megverésemmel fenyegettek" - írja Pottyondy.

Az influenszer a konkrét ügy kapcsán ezt írta:

„A megrendítő beszámoló után, akármennyi fenntartásom van az interjút készítő személye és szándékai kapcsán, az egyetlen helyes döntés az alapos nyomozás, a megfelelő jogi eljárás.

„Magyar állampolgárként elvárom, sőt követelem, hogy a hatóságok lépjenek, és a lehető leggyorsabban tájékoztassák a közvéleményt a nyomozás állásáról. Ahogy elvárom, hogy a sajtó fokozott figyelemmel és érzékenységgel kövesse az eljárást. Valamint Lakatos Márktól is elvárom, hogy nyilatkozzon az ügyben. Közéleti szereplő, akit súlyos vád ért. Ennyivel tartozik a nyilvánosságnak.”

„Aki gyereket bánt, az égjen pokolban! Rohadjon rá a lakat! Ha bal-, ha jobboldali. Pedofilnak nincs kegyelem. Ha celeb, ha nem celeb. Ha pap, ha nem pap.”

Majd így folytatja:

„És az a kormány távozzon, ahol még a kormányzat legelkötelezettebb támogatói sincsenek meggyőződve arról, hogy a gyermekvédelemmel érdemben foglalkoznak. Ahol tőlem várják ezek a jobbos arcok, hogy mozgósítsam a rendőrséget, a hatóságokat. Hahó! Nem nekem van kétharmadom! Szomorúan teszem hozzá, hogy amikor 150 ezren mentünk ki a Hősök terére, akkor sem történt semmi. Akkor sem mozdult meg a rendőrség, nem indult nyomozás, hogy kik és miért éltek vissza a hatalmukkal. Nem volt nyilvános vizsgálat, hogy meddig és hova ér a kegyelmi botrány. Máig nem tudjuk, hogy történhetett meg, hogy a magyar bíróság döntését egy fideszes érdekcsoport felülírhatta.

De most az van, hogy tényleg mindenki hallgat. Aminek két oka lehet. Az első az, hogy senki nem hisz a hivatásos hazudozónak. Még a sajátjai se. Bár a kormánypropagandát mikor zavarta az igazság és a hazugság közötti különbség?

A másik lehetőség, hogy a kormányzat tudatosan nem akarja tematizálni a témát, mert a szekrényük tömve van bántalmazással, pedofíliával, árva gyerekek vagy ministránsok megrontásával.

Sajnos nem tudom kizárni az utóbbi lehetőséget, ezért azt javaslom, hogy indítsanak nyilvános vizsgálatokat a gyermekvédelmi intézményekről, a katolikus egyház belső viszonyairól, a kegyelmi döntésekről, az ügyészség működéséről.

Független, civil szervezeteket, gyermekvédelmi szakértőket vonjanak be az intézményhálózat átvilágítására. Kapjon a társadalom még több jogi garanciát arra, hogy a hatósáok a tudomásukra jutott bántalmazásokkal szemben kíméletlenül fellépnek. Védjük meg a gyerekeket, a nőket, az elesetteket, a gyengéket!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Bod Péter Ákos Orbánékról: az, hogy Magyarország ül a kerítés tetején, és erre is, meg arra is üzletel, nem fog menni
Az MNB volt elnöke szerint ha Donald Trump nyer az amerikai elnökválasztáson, az éppen hogy keresztül húzná Orbán Viktor mostani gazdasági törekvéseit.
FM. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. október 28.



Bod Péter Ákos szerint, ha Donald Trump újra nyer az amerikai elnökválasztáson, és ismét protekcionista vámintézkedéseket vezet be, az Magyarországot is súlyosan érintené. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke erről a Klubrádiónak nyilatkozott. Felidézte, Trump általános, 10 százalékos vámot javasol minden importra, és 60 százalékos vámot a Kínából származó termékek behozatalára.

Magyarország közvetlen exportja az Egyesült Államok felé néhány százalék, ugyanakkor közvetetten is hátrányosan érinthetnek minket a vámok: például egy német autóba a magyar termékek is be vannak épülve, itt gyártják a motort, Németországban elkészül a jármű, aztán eladják az USA-ban

– mondta Bod. Azt nehéz megjósolni, hogy abból, amiről beszél Trump – aki bizonyos esetekben 100 százalékos vámokkal is fenyegetőzött –, mit próbálna megvalósítani. Az elnöksége alatt ugyanakkor valóban vámháborút indított.

Amennyiben Európával szemben is keményebben lépne fel Trump, az EU is kénytelen lesz jobban bezárkózni, erősebben egy kereskedelmi blokként viselkedni. Vagyis épp azt tenné, ami ellen a magyar politika lázadozni próbál – vagyis, hogy ülünk a kerítés tetején és erre is, meg arra is üzletelünk –, ez nem fog menni. Nem fér bele, hogy egy kicsi, 9,5 milliós ország teljesen más politikát képviseljen kifelé

– mondta Bod Péter Ákos. Emlékeztetett arra is, hogy a protekcionista lépések akár hosszú hatásúak lehetnek, így például Joe Biden elnöksége alatt is fennmaradtak a Trump által bevezetett, a kínai árukkal szembeni vámok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
„Egy nagyobb társaságban akár a polgármester urat is megszégyenítette” - elárulták a Gémesi Györggyel szembefordulók, mi bajuk volt a főtanácsadójával
A gödöllői polgármester ellen saját emberei lázadtak fel. Azt mondják, L. Péterfi Csaba olyan hangnemben beszélt a város vezetőjével, amit ők soha nem engedtek volna meg maguknak. A menesztett főtanácsadót egyébként sokan ismerik, csak épp egy másik oldaláról: Pécsi Ildikó fogadott fiaként tekintett rá.


Gémesi György több mint 30 éve vezeti Gödöllőt. Ez az a város, ahol a Fidesz labdába sem rúg. Az idén júniusi önkormányzati választáson a Gémesi neve által fémjelzett Gödöllői Lokálpatrióta Klub teljes győzelmet aratott: mind a tíz egyéni körzetet megnyerték.

Csütörtökön mégis olyasmi történt, amire senki sem számított: a saját emberei szembe mentek a polgármesterrel, és akarata ellenére menesztették legfőbb bizalmasát és főtanácsadóját, L. Péterfi Csabát. Ezt úgy érték el, hogy az egyik alpolgármester benyújtott egy módosító indítványt, amit 12 igen és 2 nem szavazattal jóváhagytak, így megszűntették a főtanácsadói pozíciót. Gémesi György nem sokkal később közzétett videójában - láthatóan az események hatása alatt - keményen fogalmazott: puccsnak nevezte a történteket. Az indítványt benyújtó Bárdy Péter alpolgármestert pedig minden jogkörétől megfosztotta.

De ki is ez az L. Péterfi Csaba, aki miatt mindhárom alpolgármestere, valamint a saját képviselői is Gémesi György ellen fordultak?

L. Péterfi már húsz éve dolgozik Gödöllőn, és jelentős befolyása van a város a kulturális életére, illetve nemzetközi kapcsolataira. Saját Facebook oldala szerint ő Gémesi György kabinetfőnöke és egyben kommunikációs igazgatója is.

A neve azonban nem csak a helyieknek lehet ismerős:

a sajtó nem egyszer Pécsi Ildikó fogadott fiának nevezte, annyira közel állt a színésznőhöz, akinek a szellemi örökségét is kezeli.

Pécsi Ildikó halála előtt például rábízta a telefonját, amelyen gondosan őrzött titkait rejtette el. Könyvet is írt a színésznőről. Ennek ismertetőjéből kiderül, hogy L. Péterfi eredetileg színésznek készült, gyerekkorát a budapesti József Attila Színház kulisszái mögött töltötte. Bár jelentkezett a színművészetire, oda nem vették fel, így végül tanárként végzett. Élt Kanadában, és dolgozott az RTL Klubnál is. Gödöllőre 2004-ben került, kommunikációs szakemberként.

Az országos sajtóban egyetlen kényesebbnek tűnő politikai ügyben tűnt fel a neve: 2021-ben helyi fideszes képviselők arról beszéltek a Magyar Nemzetnek, hogy gyanúsan sokszor utazott külföldre Gödöllő pénzén - többnyire Gémesi György társaságában.

A Magyar Nemzet a fideszes képviselők által kikért közérdekű adatok alapján azt írta, hogy 2014 októbere és 2019 júniusa között Gémesi és L. Péterfi testvérvárosi meghívásra együtt jártak többek között Kínában és Izraelben, de Belgiumban, Hollandiában, Németországban és Finnországban is megfordultak.

Ebben az 5 évben Gémesi 25, L. Péterfi pedig 33 olyan utazást tett, amelyekhez valamilyen formában közpénzt vettek fel. Az utak jelentős részén a lap szerint együtt vettek részt. Az utazási költség, a napidíjak és a reprezentációs kiadások összesen hét és fél millió forintra rúgtak.

A fideszes képviselők azt is szóvá tették, hogy közérdekű adatigénylési kérelmüket csak 340 ezer forint ellenében teljesítették, arra hivatkozva, hogy összesen 112 munkaórát igényelt az adatok összegzése. Emiatt pert is indítottak, amit megnyertek. A bíróság később nagyjából százezer forint visszafizetésére kötelezte az önkormányzatot.

A mostani választási kampányban pedig a YouTubra került fel egy TikTok videó, amin L. Péterfi az Exatlonos Ujvári Izabellával táncol Gödöllőn. Hasonló táncos videóból korábban több is készült, igaz, azokban nem repkedtek játékpénzek.

L. Péterfi táncol

Az L. Péterfi elmozdítását célzó javaslat egyik benyújtója, Fábián Bertalan alpolgármester, a helyi gimnázium korábbi igazgatója azonban nem ezeket az ügyeket hozta fel a csütörtöki lépésük indítékaként, hanem azt a hangnemet, amit főtanácsadó szerinte megengedett magának.

„Igazából arról van szó, hogy Péterfi egy olyan embertípus, aki nagyon nehezen viseli el, ha a dolgok nem pont úgy vannak, ahogy ő azt elképzeli, vagy ahogy ő azt megálmodta. Ilyenkor emelt hangon bírálja a kollégáit, ami sok esetben megalázó.”

„Én is megtapasztaltam, hogy egy nagyobb társaságban akár a polgármester urat is megszégyenítette: olyan hangnemben beszélt vele, amit én soha nem engednék meg magamnak. És nem csak a polgármesterrel szemben, hanem egyetlen kollégámmal szemben sem”.

– mondta az alpolgármester.

Fábián Bertalan azt is hozzátette, hogy ezek a problémák 16 éve halmozódnak, és nagyon sok embert érintenek. Állítása szerint szakmai kifogások is felmerültek a főtanácsadó munkájával szemben, ezeket azonban nem részletezte. Azt mondta, úgy érezték, eljött az a pillanat, amikor már nem lehet ezeket tovább lenyelni. Nem így akarták a dolgot elintézni, de hiába próbáltak erről személyesen beszélni a polgármesterrel.

„Többször kértük tőle, hogy ennek a kollégának szűkítsük le a mozgásterét, vagy szüntessük meg a pozícióját. Erre a polgármester úr azonban nem úgy reagált, ahogy szerettük volna, ezért kellett ehhez a szélsőséges eszközhöz folyamodnunk.”

Arra a kérdésre, hogy Gémesi György mivel érvelt a főtanácsadója mellett, Fábián azt mondta, hogy konkrét érvekre nem emlékszik. A polgármester leginkább csak azt mondta, hogy szerinte ők nem jól látják a helyzetet.

Fábián Bertalan cáfolta, hogy a lokálpatrióták képviselői közül bárki a polgármesteri címre törne, és Gémesi Györggyel sem készültek kenyértörésre. Ők továbbra is a Lokálpatrióta Klub képviselői, továbbra is Gémesi Györgyöt tartják Gödöllő polgármesterének, és ugyanúgy elvégzik a feladataikat, nem álltak le a munkával.

„Ebből most így országos ügy lett, velünk foglalkozik a sajtó, de nekünk nem ez volt a célunk. Most úgy gondoljuk, hogy ez egy helyi ügy, a mi ügyünk. Nem volt azonban más eszközünk, mint az szmsz módosítása. Nyilván a polgármester úr számára ez egy bántó döntés volt. Bízunk azonban abban, hogy ő is végig fogja gondolni azokat a döntéseit, amiket az adott pillanatban meghozott. A célunk, hogy továbbra is együtt tudjunk dolgozni” – mondta az alpolgármester. Azonban azt is hozzátette:

azt nem fogadják el, hogy L. Péterfi Csabának továbbra is jelentős befolyása legyen a város életére.

Közös nyilatkozatukban még annyit írtak: „Tiszteljük és szeretjük Polgármester urat. Érte tettük, nem ellene. Bízunk benne, hogy visszatalál önmagához.”

Hogy mi lesz a folytatás, azt nem tudni. Kerestük L. Péterfi Csabát, hogy megtudjuk, megtartja-e kabinetfőnöki és kommunikációs igazgatói munkakörét, de nem akart nyilatkozni. Facebook oldalára egy szivárványos fotó mellé azt írta: „A vihar után mindig kisüt a nap. És ha szivárvány is van hozzá, az maga az ég ajándéka.”

Gémesi Györgytől azt szerettük volna megtudni, hogy ha az indítványt benyújtó alpolgármesterbe, Bárdy Péterbe annyira megrendült a bizalma, hogy kijelentette, többé nem akar vele dolgozni, mit gondol a javaslatot megszavazó többi alpolgármesterről és képviselőről. Ő azonban csak annyit mondott, hogy folytatják a munkát. Úgy fogalmazott: nincs itt semmi látnivaló, a kastélyon kívül.


Link másolása
KÖVESS MINKET: