SZEMPONT
A Rovatból

Jöhet-e egy újabb gazdasági világválság? – a K&H Bank vezető elemzőjével beszélgettünk

Németh Dávid szerint túl lett pörgetve egy kicsit a világ, és bizonyos, hogy változások jönnek. A magyar bankrendszer azonban sokkal jobb helyzetben van, mint 2008-ban volt.
Fischer Gábor - szmo.hu
2023. április 06.


Link másolása

Az amerikai bankrendszer újabb sokkot élt át, amikor több nagy bank is csődbe ment nemrég. A bankcsődök nemcsak az Egyesült Államokat, hanem az egész világot is érintik, hiszen a globális pénzügyi rendszer összefonódott és törékeny. Ráadásul nem sokkal ezután kiderült, hogy a svájci Credit Suisse is nehéz helyzetbe került, amire rendkívül idegesen reagáltak a piacok. Vajon lesz-e ebből nagy válság, mint 2008-ban? Milyen hatása lesznek mindennek a gazdaságra, a politikára és a társadalomra? Németh Dávidot, a K&H Bank vezető elemzőjét kérdeztük a jelenlegi helyzetről, a várható forgatókönyvekről.

– A Credit Suisse összeomlásának voltak előjelei? Várható volt, hogy ez fenyeget?

– Nagy általánosságban volt rá esély, hiszen amikor lassul a gazdaság, vagy akár recesszió van, akkor megnő az esélye annak, hogy egy-egy banknál a nem teljesítő hitelállomány elkezd nőni, és ez problémákat hozhat azoknak, akik amúgy is veszteségesek voltak. Ennek ellenére ez összességében meglepetés volt. Nem számított rá senki, egyelőre nem is tűnik rendszerszintű problémának.

– Mégis, akkor mi az oka, hogy ennyire a figyelem középpontjába került, ha nem rendszerszintű a gond?

– Azért, mert Amerikában volt olyan bank, amelyik csődbe ment, és ilyenkor a piac elkezdi vizsgálni, hol lehet még probléma. Ha visszatekintünk az elmúlt pár évre, akkor

a Credit Suisse esetében már jó ideje nem egy sikeres bankról beszélünk. Többször veszteséges volt, voltak rossz hitelei, még bírságot is kellett fizetnie.

A teljes igazság az, hogy nem volt csődben a bank, inkább annak a veszélye volt meg, hogy a kialakult helyzet miatt az ügyfelek megrohanják, és tömegesen elkezdik kivenni a pénzüket. Azt viszont nehéz lett volna kezelni. Azért kellett gyorsan rendezni a helyzetét, hogy ne alakuljon ki bizalmatlanság a teljes bankszektorral szemben.

– És ez sikerült? Mert elég idegesen reagált mindenki.

– Mert van egy nem annyira régi negatív tapasztalat 2008-2010-ből, hogy mekkora problémát tud okozni, ha megbicsaklik a bizalom a pénzügyi rendszerben.

– Mennyire megalapozott ez a félelem?

– Azt látom, hogy elég gyorsan és jól reagáltak a hatóságok eddig a jelenlegi helyzetre azzal, hogy például jegybanki oldalról óriási likviditási keretet nyitottak meg.

Ez fontos elem, ha azt látják a betétesek, hogy ha akarnak, hozzá tudnak jutni a pénzükhöz, tehát nem kell menekülni.

Ez már önmagában tudja nyugtatni a kedélyeket, illetve az is, hogy van mögötte egy erős tőketulajdonos, aki ha szükség van rá, tudja fedezni a költségeit az adott banknak. Ezek mind-mind megnyugtatólag hatnak.

– Egy ideje fel-felröppennek olyan cikkek, hogy készülőben van egy 2008-as válsághoz mérhető krízis, ehhez képest meglepően jól túléltük 2022-t, amikor egy háború szakadt a nyakunkba, és még a Covid utóhatásai sem simultak el. Segítsen megérteni, így van? Egy vulkán tetején ücsörgünk, ami ki-ki akar törni, vagy a helyzet ennél szofisztikáltabb?

– Nézzük kicsit messzebbről a történetet. A 2008-09-es válságot úgy-ahogy kezeltük. A jegybankok biztosítottak egy 0 százalékos kamatkörnyezetet, sok pénzt tettek a rendszerbe, aztán a kormányok is ugyanezt tették. Tehát nőttek az adósságok, egyre nagyobb adósságállományok halmozódtak föl, amit valahonnan utána finanszírozni kell. Az adósság, ha megrendül a bizalom abban, hogy azt tudja-e majd valaki finanszírozni, akkor nagy problémát okozhat. Továbbá az emelkedő kamatkörnyezet megemeli az adósságterhet.

Ezek mind-mind olyan kockázatok, amik elvezethetnek oda, hogy újabb gazdasági válság jöhet.

Más típusú, mint az előző volt. Nagyon megemelkedtek az ingatlanárak a világban. De emelkedett a részvények ára is, és legutóbb az alapanyagáraktól kezdve az energiákon keresztül minden. Ezek azt sugallják, hogy túl lett pörgetve egy kicsit a világ, ennek egy eleme az is, hogy az infláció is megjelent. Egy idő után ez nem tartható. A munkaerőpiacra ha ránézünk, teljes a foglalkoztatás, nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta. Tehát összességében van egy túlpörgetett gazdaság, magas adósságszinttel. Kérdés, hogy meddig tud mindez így fennmaradni.

Németh Dávid

Egyszer ugyanis csak el kellene kezdeni leépíteni az adósságokat. Például jelentős részben a jegybankok finanszírozzák az államokat. Vásároltak egy csomó kötvényt a piacokról, és ezzel finanszírozták az államadósságot. Ugyanígy a bankrendszerben is rengeteg állampapír van, ezek is finanszírozzák az államadósságot, hogy egyáltalán ez a rendszer működni tudjon. Továbbá, ha ránézünk Kínára, ők is folyamatosan nyomják ki a hiteleket. A tavalyi és a tavalyelőtti évben az ingatlanpiaccal is gondok voltak, hosszú hónapokon keresztül csökkentek az ingatlanárak, vagy akár a tranzakciószámok. Ezek a feszültségek azt sejtetik, hogy ebből ki tud alakulni egy válság, egy átrendeződés. A tavaly elindult kamatemelési ciklus is növelte ennek az esélyét. Azt látjuk tehát, hogy az emberek vásárlóereje már csökkent az elmúlt 4-5-6 hónapban, a gyorsan dráguló termékek miatt romlik az életszínvonal.

Ha úgy nézzük, akkor már van egyfajta válság, amiben benne vagyunk. Itt az a kérdés, hogy ez mennyire eszkalálódik.

– Akkor nézzünk egy realista prognózist. Mit lát, hogy mi ennek a legvalószínűbb kifutása?

– Nehéz egy forgatókönyvben gondolkodni. Ha csak az elmúlt négy-öt hónapot nézzük, a tavalyi őszi előrejelzések elég pesszimisták voltak, az energiakrízis miatt nagy recesszióra számítottak. Aztán az év eleje meg optimizmusba csapott át, csökkenni kezdett az infláció. Pár héttel később megint arról kezdtek beszélni, hogy az infláció mégsem lassul, szigorúbb politika kell, és most jöttek ezek a banki események. Sok-sok kérdőjel van folyamatosan. Én azt gondolom, látva, hogy még mindig munkaerőhiány van a fejlett világban, hogy valószínűleg elkerülhető a következő egy-másfél évben az, hogy mély recesszió legyen. Inkább egy elnyúló, stagnáló időszak jön. Egyelőre az látszódik, hogy a kormányok kevésbé elkötelezettek az infláció leszorítása mellett, mint a jegybankok, ami elnyújthatja ezt az egész történetet, és akkor sokáig magas kamatot kell fenntartani. De az sem kizárható, hogy ennek ellenére is recesszió lesz, vagy leesik az infláció. Tehát sok-sok forgatókönyv van, szerintem nagyon lassú növekedés a valószínű.

– Nálunk megtörténhet, hogy hirtelen nehéz helyzetbe kerül egy bank?

– Összességében a magyar bankrendszer erős, egészséges hitelezési- és mérlegadatokkal rendelkezik, és a pénzintézetek működési mutatói még a 2008-as válságidőszakhoz képest is megbízható és robusztus képet mutatnak. A háború kitörése után a Sberbank ugyan bajba került, de nem azért, mert maga a bank problémás lett volna, hanem azért, mert a kihelyezett pénzeit nem kapta vissza, mert be lettek fagyasztva.

– Mitől erős a magyar bankrendszer?

– Nagyon megégette magát 2008-2009-ben a lakosság is, a magyar bankrendszer is. A lakosság hitelállománya kicsi, nemzetközi összehasonlításban is, és a magyar GDP-hez képest is alacsony. Korántsem akkora, mint mondjuk 2008-ban, és a fedezeti háttere is egészségesebb.

Az devizahitelek kikerültek, nagyon sok a fix kamatozású hitel, ráadásul a változó kamatozásúakra a kormányzat moratóriumot is hirdetett, tehát ez most védi a hitelezőket, és a hitelfelvevőket.

A kamattörlesztő teher nem növekszik, tehát valószínűleg tudják törleszteni a hiteleket. Továbbá a magyar bankrendszernek a külföldi forrásigénye megszűnt. 2008-ban még óriási külföldi forrásigénye volt. Részben abból lehet látni, hogy a hitel-betét aránya megváltozott. 2008 körül 160 százalék körül volt ez, ami azt jelenti, hogy 100 forintnyi befizetésből 160 forintnyi hitel volt, most pedig ez lent van 70 és 80 százalék között, azaz most 100 forintnyi betétre csak 70-80 forintnyi hitel jut. Ezt belső forrásokból tudjuk fedezni, ezért nincsen rövid távú külső finanszírozási igénye a magyar bankszektornak, ami akkor fontos, amikor a fertőzési hatásokról beszélünk, ha a bizalmatlanság elindul.

– Tehát, egy hirtelen válság helyett inkább egy elhúzódó stagnálásra lehet számítani, azonban a magyar gazdaság sérülékenysége adott, viszont van egy erős bankrendszerünk, ami ezt részben ellensúlyozni tudja...

– Azt mondtam, hogy 2008-2009-hez képest nem érint meg minket annyira.

– Akkor inkább azt mondhatjuk, hogy van egy erős bankrendszerünk, ami 2008-ban meg nem volt.

– Még gondot okoz jelenleg, hogy

a Magyar Nemzeti Banknak nagyon nagy kiadásai vannak, hogy a forintot erősen próbálja tartani, hogy kiszívja a pénzügyi rendszerből a fölösleges forintlikviditást.

Ez nagy költséget jelent, amit a következő években folyamatosan viselni fog a költségvetés. Tehát a szigorú költségvetéseket kell fenntartani, és nem tud a jegybank olyan támogató lenni a gazdaság növekedése érdekében, mint azt az elmúlt 6-8 évben tette.

– Egy dolog nem fér a fejembe. Szigorú költségvetésről, plusz adókról van szó, ugyanakkor közgazdászok azt mondják, hogy az infláció extra bevételt jelent az állami költségvetésnek az ÁFA-bevételeken keresztül.

– Igen, ez hoz pluszt mindaddig, amíg a fogyasztás megy. De ha a fogyasztás elkezd összeesni, akkor nem fog pluszt hozni. Tehát ez addig igaz, amíg van fogyasztás. Ezen kívül a magas infláció miatt kell a magas kamatot fenntartani, ez viszont többletkamat-kiadást okoz, azaz ezt még le kell vonni.

Az egyik oldalon van többletbevétel, de ott van a többletkiadás is, arról nem beszélve, hogy azért vannak olyan kiadási tételek, amit az inflációval igazítanak ki. Például a nyugdíj ilyen.

Szóval, hogy nem csak pozitív oldala van az inflációnak. Ahol jobban segít, az az államadósság csökkentése, amiatt, hogy a nominális GDP-nk így gyorsabban nő, és akkor amivel osztunk, az gyorsabban nő, mint a számláló.

– Hát ez csak matek.

– Igen.

– Az utóbbi időben volt a forintnak egy hullámvasutazása, ami csillapodni látszott, és tartósan 400 alá erősödött. Viszont nemrég 400 fölé tornázta fel magát, hogy utána újfent visszaerősödjön. Azt azért látjuk, hogy a magyar gazdaság, a magyar infláció, a forint, sokkal szélsőségesebben reagál mindenre, mint akárcsak a környékbeli országok.

– Ha nyugalom van a piacon, akkor a magas kamatkörnyezet, amit a jegybank fenntart, az erősíti a forint árfolyamát. Úgyhogy összességében azt gondolom, hogy a 385-90-es szintek abszolút reálisak, hogy velünk tudnak maradni, azaz nem a 400 felettiek. De ha valami negatív esemény van a világban, vagy velünk kapcsolatban, akkor viszont mindenki egyszerre gyorsan ki is akar szállni ezekből a pozíciókból, azonnal gyengülés van a forintban. Sajnos valószínűleg velünk marad még az idei évben ez a nagy volatilitás.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: A fideszeseket Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják az Európai Parlamentben
A politikus szerint a Fidesz képviselői csak felveszik a pár száz milliós fizetést, és egyébként semmit nem csinálnak. Azt mondja, érdemes összehasonlítani, milyen emberek vannak pártja EP-listáján, és kik alkotják a Fideszét.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Magyar Péter szerint március 15-én és április 6-án már bebizonyította mozgalma, hogy vannak vidéki támogatói és nem csak egy „belpesti médiahekkről” van szó. Szerinte a vidéken élőket többek között őszinteséggel lehet megszólítani, nem pedig „lejönni dzsippel és megmondani, hogyan kellene élni”.

A politikustól megtudtuk, hogy 538 jelentkezőből választották ki másfél nap alatt azokat, akik az internetes szavazás után pártja EP-képviselőjelöltjei lehetnek majd.

„Van olyan, aki hat nyelven beszél. (...) Egyedül több nyelven beszél, mint a Fidesz-frakció húsz év alatt az Európai Parlamentben. Ami nem nehéz persze: százszor nulla az nulla, hiszen tudjuk, hogy a legtöbb semmilyen nyelven nem beszél.

Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják őket az Európai Parlamentben, akik felveszik a pár száz milliós fizetést évente és egyébként semmit nem csinálnak.”

Magyar szerint figyeltek a nők arányára, a jelentkezők életkora is fontos szempont volt, ahogy az is, hogy legyen víziójuk.

„Össze kell hasonlítani a Fidesz EP-listáját Deutsch Tamással az élen, meg a mi EP-listánkat. Szerintem ha nem is a pártokról beszélünk, akkor elég könnyű eldönteni, hogy az ember kire szavaz”

– tette hozzá Magyar Péter.

A teljes beszélgetést és a békési országjáróról készült beszámolót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Eljön az ember közéjük és nem lejön egy dzsippel, és megmondja, hogyan kéne élni
Elkísértük Magyar Pétert vidékre, az országjárása első állomására. Egy résztvevő azt mondta, utoljára ilyen zizegés a rendszerváltás környékén volt Békés megyében.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

„Olyan bebetonozott dolgok vannak az országban, amit egy úgymond friss erőnek kell valamilyen szinten megoldani” – mondta lapunknak Magyar Péter Békés megyei országjáró rendezvényének egyik résztvevője. A férfi szerint két éve az ellenzéki összefogás nem működött.

Két másik résztvevő ezt úgy fogalmazta meg, hogy „teljesen elkopott az ellenzék”. Szerintük „utoljára ilyen zizegés a rendszerváltáskor volt itt Békésben”.

„Én MZP-s vagyok, de mindenki szimpatikus, aki Orbánt le akarja váltani” – mondta a rendezvényre lányával érkező nő. A tinédzser lapunknak úgy fogalmazott: nagyon reménykedik abban, hogy Magyar változást tud hozni az országnak.

„Meggyőzött minket. Aki itt van, szerintem annak a nagy részét meggyőzte”

– jelentette ki a gyűlés végén egy férfi.

A politikus orzságjárásának első állomásáról készült beszámolónkat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: