hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Játszottam, hogy legyen valami, csak ne a valóság

2018 óta hivatalosan is mentális betegségnek számít a videojáték-függőség, de Magyarországon még kevesen ismerik el valódi betegségként. Egy egykori függő mesélt.
Mizsur András írása az Abcúgon - szmo.hu
2019. január 28.

hirdetés

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavalyi döntése óta hivatalosan is betegségnek számít a videojáték-függőség, a világ egyre több részén számít komoly közegészségügyi problémának ez a típusú függőség. Magyarországon 400 ezer főre tehető azok száma, akik hétköznap is hosszú órákat töltenek számítógépezéssel. Arról nincs adat, hogy hányan lehetnek függők közülük, de becslések szerint akár több ezer érintett lehet. A szülők tanácstalanok, nem tudják, mit tegyenek, ha gyerekük egész nap a gép előtt ül. Az Abcúgnak egy korábbi függő mesélt arról, mit él át az, akinek nem a drog vagy az alkohol, hanem a videojáték jelenti a valóságtól való menekülést.

2018 óta hivatalosan is mentális betegségnek számít a videojáték-függőség. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kiadott International Classification of Diseases 11, a betegségek nemzetközi osztályozási listája szerint

a játékfüggőség olyan súlyosan tartós vagy visszatérő viselkedés, amelyben a játék elsőbbséget élvez az élet más területeivel szemben.

A játékban övé volt az irányítás

Ádámnál középiskola alatt kezdett problémássá válni a játék. „El lehetett menekülni minden elől, a játékban én voltam a király. Nem feltétlenül azért, mert nyertem, hanem mert az én kezemben volt az irányítás. Míg a valóságban nagyon nem így volt.“ Visszahúzódó, zárkózott gyereknek számított, kevés barátja volt, ráadásul az iskolában sokat szekálták súlya és szemüvege miatt. Otthon sem volt minden rendben, szülei rengeteget veszekedtek. Ez volt a másik oka annak, hogy a videojátékokhoz menekült. Főleg online játékokkal játszott, úgy becsülte, hogy egyik kedvencével, a DOtA 2 nevű játékkal több ezer órát töltött el. “Nem is az volt a lényeg, hogy mivel játszom, hanem az, hogy valami lekössön.”

hirdetés

Amíg otthon lakott, szülei próbálták kontrollálni, rászóltak, hogy menjen aludni, ne üljön a gép előtt. Ahogy elkezdte az egyetemet, ez teljesen eltűnt, azt csinált, ami akart, senki sem kérte számon. Pedig nagy várakozásokkal indult, azt remélte, hogy új életet kezdhet az egyetemen. Egy ideig lekötötte, hogy új környezetbe került, új emberek veszik körül. Az első hónapokban még bejárt órákra, próbálta tartani a kereteket, aztán egyre jobban elhanyagolta a tanulást és új ismeretségeit.

Egyszer csak azon kapta magát, hogy egész nap játszik.

„Nem mondom, hogy reggeltől estig játszottam, mert egy idő után ezek a fogalmak elveszítették jelentőségüket. Inkább úgy fogalmaznák, hogy keléstől fekvésig gépeztem.”

A problémák elől a játékba menekült, mivel az rögzült nála, hogy ez a megoldás, ha nehézség éri; ha jött egy nehezebb vizsga vagy dolgozat, inkább leült játszani, minthogy nekiálljon tanulni. Függőségének fizikai tünetei is voltak. Hónapokig csak akkor kelt ki az ágyból és hagyta abba a játékot, ha kiment cigizni vagy a boltba. Ennek következtében tüdőembóliája lett. „Lehetett volna ez egy intő jel. Mindössze annyi hatása volt, hogy onnantól ülve játszottam.” De legalább volt mire fogni, miért nem sikerültek a vizsgái.

Bármi, csak ne a valóságban legyek

Szüleinek is feltűnt, hogy baj van, mert ha hazautazott, egész nap csak a gép előtt ült. Ennek ellenére mindig meg tudta nekik magyarázni, hogy majd máshogyan lesz, nem fog annyit játszani. Mivel átkerült volna fizetős képzésre, ezért kiiratkozott az egyetemről. Ezt is úgy tálalta a szüleinek, hogy ez sem a játék miatt történt, hanem egyszerűen túl nehéz volt neki az orvosi egyetem.

Ekkor fordult először pszichológushoz. Addigra már unta a játékokat, egyik sem kötötte le. A szorongás, ami elől menekült, a játékok világában is megjelent. „Már úgy voltam vele, hogy bármit, csak ezt ne. A felismerés megvolt, de nem volt bátorságom és eszközöm ahhoz, hogy változtassak.”

Volt, hogy nem is játszott, hanem órákig YouTube-videókat nézett. A pszichológusnál elmesélte, hogyan néz ki az élete, hogy kicsit lusta és halogat. „Erre azt válaszolta, hogy Ádám, maga nem halogat, hanem számítógépfüggő. Ekkor találkoztam először ezzel a kifejezéssel.” Sokáig azzal áltatta magát, hogy egyedül is képes lesz megbirkózni a függőségével, de semmit sem tartott be abból, amit a szakember javasolt. „Megbeszéltük, hogy egy hétig naponta csak 12 órát játszom. Ezt sem sikerült tartanom.”

Ezután még kétszer iratkozott be egyetemre, de ugyanaz történt, mint korábban: kezdeti lelkesedés után újra a játékok világában találta magát. Ez volt az a pont, amikor beismerte, hogy egyedül képtelen szembenézni játékfüggőségével. Az is motiválta, hogy közben megismerkedett egy lánnyal. „Addig mindent elrontottam az életemben és tökéletesen tisztában voltam azzal, hogy ezt is simán le tudnám rombolni, ha elengedem magam.”

Azzal áltatta magát, hogy legalább nem iszik

Így került be a Ráckeresztúri Drogrehabilitációs Otthonba. Társai elfogadták, hogy az ő videojáték-függősége is ugyanolyan probléma, mint bárki másé. Amikor megosztotta a többiekkel tapasztalatait, kiderült, hogy ugyanazt élték meg az ivás vagy a kábítószerezés során, mint ő a játékban.

„Játszottam valamivel, teljesen mindegy volt, hogy mivel, csak azért, hogy legyen valami, ami nem a valóság és ne érezzem, mennyire nem érek semmit. Az egyik drogfüggő srác is tudott ezzel azonosulni, mert a végén már nem azért drogozott, mert hogy mennyire jó. Hanem azért, hogy ne legyen annyira szar.”

Az első bent töltött hónap után számítógépezhetett volna, de helyette inkább olvasott vagy csocsózott a többiekkel. Egyszer mégis visszaesett; szakított vele a lány, és azonnal visszatért a reflex, hogy ha nehézség adódik, akkor játszania kell. Végül sikerült befejeznie a közel egyéves terápiát; azóta egy percet sem játszott, megint együtt vannak a lánnyal, újra elkezdte az egyetemet.

A terápiának köszönhetően nyitottabbá, magabiztosabbá vált, fejlődött az önismerete, már képes felvállalni, hogy nem tökéletes.

Örült, amikor olvasta a hírt, hogy a videojáték-függőség hivatalosan is betegségnek számít, mert talán így többen felismerik, mekkora problémát jelent ez. Sokáig magának is azt hazudta, hogy nem függő, azzal próbálta relativizálni a helyzet súlyosságát, hogy legalább nem iszik.

Egyre erősebb ingerekre vágyik a függő játékos

Ádám mentora, Kozák Balázs maga is videojáték-függő volt, öt éve dolgozik saját élményű segítőként a ráckeresztúri otthonban, ez is része felépülésének. Nála olyan súlyos méreteket öltött a függőség, hogy évekig nem mozdult ki a lakásából: elhízott, abbahagyta a zenélést, tönkrementek emberei kapcsolatai. Szerinte az a videojátékok egyik nagy előnye, hogy nem kell közben gondolkodniuk a játékosoknak, de mivel nagyon intenzívek a programok, ezért nem is tudnának. Előfordult, hogy egy huzamban 40 órát játszott alvás nélkül, de nem érezte magát fáradtnak, annyira stimulálta a játék. A túlzásba vitt játék egyik veszélye, hogy egyre erősebb ingerekre vágyik a játékos, és ha ezt nem kapja meg, könnyen agresszívvá válhat.

A függők jellemzően valamilyen online multiplayer játék (League of Legends, Counter Strike, World of Warcraft, Hearthstone) miatt kerülnek bajba. Azt élik meg ezekben a játékokban, hogy közösségben vannak, ami azért baj, mert így nem érzik, hogy valójában magányosak. „A játék valósága válik alapértelmezetté, kizárólag az ott elért sikerek számítanak” – magyarázta Kozák Balázs. Ebben komoly szerepet játszik az is, hogy a játékokban a siker mindig elérhető és mérhető. Míg a valós életben ez sokszor nem így van.

Majdnem félmillióan játszanak Magyarországon

A videojáték-függőség nem sokban különbözik más szenvedélybetegségektől, hasonló pszichológiai, idegrendszeri mechanizmusok figyelhetőek meg, mondta az Abcúgnak Demetrovics Zsolt klinikai szakpszichológus, addiktológus, az ELTE Klinikai Pszichológiai és Addiktológia Tanszék vezetője. Onnantól beszélhetünk függőségről, ha a játék miatt jelentős mértékben sérül az illető mindennapi élete:

• nem képes ellátni feladait

• kontrollt veszít a játék fölött

• sérülnek kapcsolatai

• elhanyagolja hobbiját és egyéb tevékenységeket, amelyeket korábban élvezett

• testi és/vagy lelki egészségügyi problémák lépnek fel

Komoly különbség azonban a szerhasználattal szemben, hogy míg az alkohol vagy a drog végleg száműzhető az ember életéből, addig ez az internet és a számítógép esetében nehezen megoldható, ami a kezelés szempontjából lehet fontos. Kozák Balázs is arról számolt be, hogy sokszor összemosódnak a határok a különböző függőségek között, az “anyagos játék” például a kábítószerfogyasztók között is gyakori. Nem a játék a probléma, hanem a függőséget kiváltó ok, hangsúlyozta. „Csak vágy szintjén élik meg a probléma megoldását. Kell valami, ami jó és a játék bizony jó.”

Nincsenek adatok, hogy Magyarországon hány embert érinthet a videojáték-függőség. Becslések szerint a játékosok néhány százalékának lehet ilyen típusú problémája. Viszonyításképpen: az infokommunikációs kutatásokkal foglalkozó eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. felmérése szerint Magyarországon

2017-ben több mint 425 ezer fő számított hardcore játékosnak, azaz aki hétköznap átlagosan 3 és fél órát, hétvégén pedig 6 órát játszik.

A ráckeresztúri rehabon az elmúlt öt évben 3-4 kliensük volt kimondottan ezzel a problémával, de ennél jóval több érintett lehet, mondta Kozák Balázs. Az eNET kutatása szerint a hardcore játékosok 94 százaléka férfi, 78 százalékuk 14 és 25 év közötti fiatal. Ez nagyjából leírja, hogy melyik kororsztály leginkább veszélyeztetett, mondta Demetrovics Zsolt. Egy 2017-es kutatás szerint a magyar játékosok 3 százaléka súlyosan, 15 százaléka pedig a közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik.

A szülői tiltás sem megoldás

Magyarországon még kevesen ismerik el valódi betegségként a videojáték-függőséget, ami megnehezíti a probléma kezelését. Másrészt egy játékfüggő élete kevésbé “látványos”, mint egy drogosé, ezért nem annyira egyértelmű, hogy baj van. A világ egyes részen már működnek speciálisan videojáték-függőkre szakosodott rehabilitációs intézmények, Magyarországon ilyen nincs, de Demetrovics Zsolt szerint nem is feltétlenül lenne szükség külön ellátásra, de a probléma alaposabb ismeretére igen.

Szülőként még ijesztőbb lehet a probléma, hiszen olyasmivel állnak szemben, ami saját gyerekkorukban még nem létezett, mutatott rá Demetrovics Zsolt. Nem tudják eldönteni, hogy betegségről van szó vagy csupán nevelési kérdésről. Mi lenne a jó megoldás? A teljes tiltás vagy ha bizonyos feltételek mellett engedik a játékot. Kozák Balázs szülei előbbit választották, de teljesen hatástalan volt, valahogy mindig megoldotta, hogy tudjon játszani. Alig van olyan fórum, ahol tanácsot, segítséget kaphatnának a szülők: az egyik ilyen felület a Hogyan mondjam el neked című oldal, ahol több cikk és teszt foglalkozik a témával, illetve szakemberektől kérhetnek tanácsot a szülők.

A videojátékokat direkt úgy tervezik meg, hogy a jutalmazás és az előrelépési lehetőségek adagolásával minél több időt töltsenek velük a játékosok, ezért egyre több ország próbálja szabályozni a játékipart:

• Dél-Koreában törvény tiltja, hogy 16 éven aluliak éjfél és reggel 6 óra között online játékokat játszhassanak

• Japánban a játékkal eltöltött bizonyos idő után figyelmeztetik a játékost

• Kínában az egyik internetszolgáltató korlátozza a játékokkal eltölthető időt.

Demetrovics Zsolt szerint önmagában a szabályozással nem lehet megoldani az addikciós problémákat. Nem szabad stigmatizálni a videojátékokat sem, hiszen alapvetően egy szabadidős tevékenységről van szó. A terápiáknak sem az a célja, hogy soha többet ne játszanak a betegek, hanem az, hogy képesek legyenek olyan keretek között tartani a játékot, ami nem okoz problémákat az élet más területein.

Címkép: Unsplash


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Teszteltük a kínai vakcina hatékonyságát: az eredmény finoman szólva is kétséges

Van, akinek szinte semmi ellenanyaga nem termelődött két Sinopharm oltás után sem, és van olyan is, akinek a referenciatartomány maximális értékét is meghaladja a szervezetében lévő ellenanyagszint.
Báthory-Beck Nóra, Címkép: MTI/Komka Péter - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

A Sinopharm a legdrágább koronavírus-vakcina azok közül, amelyekből a magyar kormány vásárolt. Mégis ebből vettünk a legtöbbet. Gondolhatnánk, hogy azért, mert ez a leghatásosabb, de nem. Még a szakemberek sem tudják, hogy pontosan mennyire véd a vírustól, ezt az apró részletet ugyanis a kínai gyártó nem kötötte a világ orrára.

Dühös vagyok és elkeseredett.

A közeli hozzátartozóim közül többen is a kínai Sinopharm vakcinát kapták, mert nem volt más. Az egyik rokonom 67 éves, mindig is szabálykövető és racionális gondolkodású ember volt, ezért elfogadta a háziorvosa véleményét, amikor azt mondta, csak Sinopharm vakcinája van, érdemes ezt beadni. Már csak azért is hinni akart az orvosnak, mert krónikus betegként az elmúlt egy évben nagyon óvatosan élt. Szinte ki sem ment az utcára, velünk vagy az unokáival sem találkozott, csak néhányszor és szigorúan szabadtéren, a távolságot megtartva. Elmaradtak a családi szülinapok, a közös nyaralások és a nagy vasárnapi ebédek.

A kora nyugdíjas éveit nem úgy képzeli el az ember, hogy egy lakásban ül. Úgy terveztem, hogy sokat járok színházba, koncertekre, utazunk és sok-sok időt töltök a két óvodás unokámmal. Nem így lett. A világjárvány mindent felülírt. De az oltás reményt adott."

Úgy tűnik, hamis remény volt. A rokonom már az első oltás után minden héten csinált házi ellenanyagtesztet, de nem volt eredménye. Nem baj, gondoltuk, majd a második dózis után biztos pozitív lesz. Nem lett.

Nem estünk kétségbe, hiszen maga a gyártó is azt mondta, hogy a második oltás után két hetet kell várni, hogy kialakuljon az immunválasz. Letelt a két hét, tehát összesen hat az első oltást követően, de még mindig semmit nem mutatott a háziteszt. Pedig a védettségi igazolvány is megérkezett már, úgyhogy papíron már volt védettség. Mi azért úgy döntöttünk, megéri megtudni az igazságot, így kifizettük a 11 ezer forintos laboratóriumi ellenanyagtesztet. Az eredmény lesújtó.

hirdetés
„Ellenanyag nem mutatható ki” – írják a hivatalos laboreredményen.

A vizsgálat során a vér IgG szintjét mérik. Ezt a szervezet a koronavírus tüskefehérjéje ellen állítja elő. A referenciatartománya 10 és 1000 ml között van. Az említett rokonomnál 4,6 AU/ml-es szintet mértek a második Sinopharm oltás után két héttel. Egy másik családtagomnak, aki szintén 60 év feletti, 65 AU/ml eredmény jött ki, ő ezzel elvileg védve van a vírus ellen. Egy kolléganőmnek viszont, aki jóval fiatalabb, a két Sinopharm-dózist követően több mint 1000 lett az IgG szintje. Egyikük sem volt korábban koronavírusos.

Ezek a nagyon eltérő eredmények sok kérdést vetnek fel, ezért megkerestem Dr. Boros Gábort, a BioNTech magyar származású biológus kutatóját,

akinek Karikó Katalin munkatársaként komoly szerepe volt a Pfizer/BioNTech vakcinájának létrehozásában. A szakember azt mondja: a legnagyobb probléma az, hogy még a szakma sem ismeri a kínai Sinopharm vakcina dokumentációját. Azaz nem tudják pontosan, mi van benne, vagy mik voltak a harmadik klinikai fázis eredményei, ha egyáltalán volt ilyen.

„Ha nagyon megbízhatóan akarjuk tesztelni az immunválaszt, akkor laboratóriumi körülmények között, az oltott emberek vérmintáit felhasználva, speciális biológiai rendszerekkel mérhetünk különböző szinteket. Ezzel számos más immunválaszt is mérni tudunk. Na pontosan ezért lenne fontos ismerni a Sinopharm vakcina harmadik klinikai fázisának eredményeit. Amikor több ezer oltott eredményeit vizsgálják, nyomon követik.

Ezek egy vakcina hatékonyságának, biztonságosságának legfontosabb mérőszámai.
Az összes többi oltóanyagról ezt mind tudjuk. Nagyon fontos információ lenne az embereknek, az orvosoknak, a kutatóknak és a járványügyi szakembereknek, hogy ezeket az adatokat a kínai oltással kapcsolatban is közzétegyék, mert csak ezeket ismerve tudjuk leküzdeni a koronavírust” – magyarázza a biológus, aki hozzáteszi, ha már ennyi kínai vakcinával oltott van Magyarországon, itt is meg lehetne csinálni ezeket a vizsgálatokat. A 4,6 AU/ml-es eredménnyel kapcsolatban azt mondja:
"ebből a tesztből nem derül ki, hogy ha holnap elkapja a koronavírust, akkor mi lesz vele. Lehet, hogy a súlyos lefolyás ellen védve van, de ezt nem merném kijelenteni."

Ahhoz más adatokat is ismerni kéne. Meg kellene nézni a receptorkötő domén specifikus, vagy a nukleokapszid-fehérjére az ellenanyagot. A többi vakcinával egyszerűbb dolgunk van, mert ott csak a tüskefehérjéről van szó, és azt tudjuk mérni, de az inaktivált vírusnál több ilyen ellenanyag is keletkezik. Az, hogy pont a tüskefehérje ellen nem működik, amelyek ugye elősegítik a vírus bejutását a sejtekbe, hát elég érdekes” – fejti ki a kutató, majd hozzáteszi:

"mivel Magyarországon már nagyon sok ilyen vakcinát beadtak, fontos tanulmány lenne az emberek nyomon követése legalább önkéntes alapon."

Amit eddig tudunk a kínai Sinopharm vakcináról, azt az ezzel oltó országok szakértőinek nyilatkozataiból (Pakisztán, Szerbia, Egyesült Arab Emírségek) hámoztuk ki. A Sinopharm eredeti tájékoztatása szerint a legnagyobb védettség a 2. oltás beadása után két héttel alakul ki. A gyártó eredetileg 79 százalékos hatékonyságot jelentett be. (Ezt a becslést a nemzetközi közösség nem ellenőrizte, mert a vizsgálat alapjául szolgáló adatokat és módszereket nem tették nyilvánosan hozzáférhetővé.)

A The Washington Post cikke szerint a Sinopharm 2. dózisának beadása után akár 21 nap is eltelhet, mire teljes mértékben kialakítja a védettséget.

A magyar OGYÉI tájékoztatásában ennyi áll: a védettséghez a 2. adag vakcina beadása szükséges, méghozzá az első oltás után 21-28 nappal.

Pakisztánban is Sinopharm vakcinával oltanak. Egy ottani orvos, dr. Javed Akram, a szövetségi kormány Covid-19-cel foglalkozó tudományos munkacsoportjának tagja és az Egészségtudományi Egyetem rektorhelyettese úgy nyilatkozott, hogy nem ritka, hogy az emberek közvetlenül az oltás után megfertőződnek. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az antitestek az első oltás után öt-hét nappal kezdenek fejlődni, két hét múlva jutnak el a védelmi szintig, de 28 napba telik az optimális szint elérése.

Az Emirátusokban, ahol a Sinopharm a fő alkalmazott oltások között van, a szakértők szintén megerősítik Akram doktor álláspontját.

"Ahhoz, hogy az oltások felépítsék az immunitást, néhány hétre van szükség a második adag beadása után"
- mondta Dr. Muhammed Shafeeq, az al-Qusais-i Aster kórház pulmonológus szakorvosa.

Dr. Anthony Thomas, a Prime Healthcare Group diagnosztikai részlegének igazgatója és patológusa szintén megjegyezte, hogy „a Sinopharm vakcina hatékonysága 75 és 85 százalék között változik, és így az immunitás nem mindenki számára biztosított". Ez a hatékonysági ráta ugyanis azt jelenti, hogy van esély arra, hogy minden öt beoltott emberből egy továbbra sem lesz védve.

Más oltásoknál sincs teljesen 100 százalékos védettség. Például a Moderna és a Pfizer esetében, amelyek nagyobb hatékonysággal, közel 95%-kal rendelkeznek, minden 20 emberből egy továbbra is védtelen marad.

Ahol már széles körben alkalmazzák a Sinopharm vakcinát, számos esetben a második oltás után sem keletkezik hatékony védettség.

Borzolta a kedélyeket, hogy az Egyesült Arab Emirátusokban és Szerbiában is kiderült jónéhány emberről, hogy a Sinopharm vakcina második adagját követően sem termeltek Covid-19 elleni antitesteket. Az Emirátusokból érkező hírekből nem derül ki, hogy a beoltottak mekkora hányadánál lehet szükség további oltásra. Szerbiában néhány tucatnyi esetről beszélnek. Ott, ahol van elegendő vakcina, most felajánlják a harmadik, „emlékeztető” oltás felvételét.

Az, hogy a kínai vakcina nem olyan hatásos, mint más oltóanyagok, többször felmerült már. A közelmúltban maga

a Kínai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ igazgatója, Gao Fu jelentette ki: „nem nyújtanak nagyon magas fokú védettséget a kínai vakcinák.”

Később azt mondta, nem úgy gondolta: „teljes félreértés”, hogy beismerte volna, hogy kevésbé hatékonyak a kínai vakcinák. Szerinte inkább csak arról beszélt, hogy hogyan lehetne javítani az oltások hatásosságát.

De több magyar szakember is kritikusan nyilatkozott a Sinopharm oltóanyagának hatékonyságáról. Duda Ernő immunológus a 168 órának azt mondta, ő eddig is úgy kezelte a vakcinát, mint az influenza elleni oltásokat, amelyek szintén inaktivált víruson alapuló oltóanyagok.

"Hogy egy inaktivált vírus alapú vakcina nem feltétlenül 100%-ig hatásos, az egy jól ismert dolog."

Hiszen minden évben a szezonális influenzaoltás is ilyen. Annak olyan 50-60-70 százalék körül van a hatásossága. De a Sinopharmról eddig sem volt megbízható információnk, ezért kételkedett sok orvos abban, hogy az eredetileg közölt 86 és 91%-os hatásosságot el tudja érni ezzel a módszerrel ez a vakcina. Megoldás lehetne, hogy megmérjük, kinek milyen védettsége van, ezek a tesztek azonban kb. épp annyiba kerülnek, mint a védőoltás. Így a legegyszerűbb az lehet, ha a korábban kínai oltóanyaggal vakcináltakat beoltanánk egy másfajtával is. Hiszen rövidesen úgyis rengeteg vakcina lesz”- fogalmazott a szakember.

Ezzel kapcsolatban azonban egyelőre semmilyen ismert klinikai vizsgálatot nem csináltak. Dr. Boros Gábor kutató azt mondja, még a többi oltás keverése kapcsán is érdemes megvárni az angol kísérleti eredményeket, de számos vakcina van, ezért jó ötletnek tartja, ha vizsgálják a kombinálásuk lehetőségét.

„Nagyon várom az Oxfordi Egyetem első adatait, májusra ígérték, arról, hogy nagyobb vagy erősebb immunitást ad-e a vakcinák keverése. Vizsgálják azt, hogy mi történik, ha az első és a második dózist különböző típusú vakcinákból állítják össze, de ebben csak a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca vakcinája vesz részt. Ettől egy tartósabb, szélesebb immunitást várnak. Ráadásul azt is meg kell vizsgálni, hogy jobb eredményt hoz-e a vakcinák keverése, mintha ugyanabból az oltóanyagból beadok egy harmadik dózist. Vagy például az oltások közti idő meghatározása is nagyon fontos. Erről folynak most klinikai vizsgálatok. Számomra ez csak tudományosan elfogadható, ezt kéne csinálni a kínai vakcinával is, különben nem tudhatjuk mi történik, ha másikkal keverjük” – fogalmazott a kutató.

Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint is leginkább azzal van a baj, hogy nincs megfelelő tájékoztatás, és nem áll rendelkezésre elég információ a kínai vakcinákkal kapcsolatban még az orvosok számára sem.

„A hosszú évtizedek óta köztudottan egyenletlen minőségű egészségügyi rendszerünk miatt mindenki inkább úgy volt vele, hogy „jó, próbáljuk meg adni”, más országok tapasztalatai alapján, annak ellenére, hogy nem állt rendelkezésünkre jó minőségű dokumentáció az oltás hatékonyságáról. De már az eredeti információk alapján is csak 70-80%-ban volt hatásos, miközben például a Pfizer és Moderna 95%-ban véd megbízható vizsgálatok alapján” – mondta a gyakorló orvosként is tevékenykedő megyei elnök. Hozzátette, nagyon fontos lenne, hogy a lakosság tisztában legyen vele, hogy bárki bármilyen oltást kapott, az első oltás után minimális a védettség.

"A második oltás után hetekkel alakul csak ki az ígért védettség, de még az sem 100 százalékos."

A hazai klinikai vizsgálatokon fog kiderülni, hogy a kínai oltóanyagok pontosan mennyire és milyen hosszan hatásosak. Hónapokba vagy akár évekbe is telnek ezek a vizsgálatok. Nagyon szomorú, hogy ezt nem folyamatosan csinálták, attól kezdve, hogy az oltást elkezdtük. Ez abból fakad, hogy nincs itthon transzparens minőségbiztosítás a krízismenedzsmentben sem. Olyan ez, mint az árvíz: pakoljuk a homokzsákokat, de nem elég csak előre haladni, meg kell vizsgálni, hogy elég hatékonyan véd-e, amiket letettünk. Ha pedig nem, akkor vissza kell nyúlni, és meg kell oldani” – magyarázta Szijjártó. Hozzátette, kiemelten fontos lenne, hogy a szakmai körök és szervezetek tudjanak egymással és a kormánnyal kommunikálni, információt cserélni, ez azonban akadozik, és messze elmarad a kívánatostól.

Bense Tamás háziorvos is azon az állásponton van, hogy fontos a védőoltás, de a kínai vakcinával oltottak nem lélegezhetnek fel teljesen.

„Aki ezt az oltóanyagot kapja, szintén elkaphatja még a betegséget – ahogy bármelyik másik esetén is – de lehet, hogy jobban meg is viseli, mint aki egy másik oltóanyagot kapott. Tehát továbbra is vigyázzon magára mindenki. A kérdés csupán az, hogy kell-e harmadik adag vakcina a kínai oltás után és mikor. Ez az összes többi oltóanyagnál szintén kérdés” – fogalmazott a háziorvos, aki továbbra is mindenkit arra biztat, hogy oltassa be magát.

Müller Cecília országos tiszti főorvos korábban újságírói kérdésre elmondta, hogy egyelőre nem változtatnak a kínai Sinopharm oltási protokollján.

Akkor változtatunk egy vakcina alkalmazásán, ha a vakcina gyártója vagy egy hivatalos közlés, egészségügyi hatóság ezt deklarálja. Egyébként nincs ok a változtatásra”
– közölte.

A baj csak az, hogy a kínai Sinopharm vakcina használatát egyetlen nemzetközi hatóság sem hagyta jóvá. A magyar Országos Gyógyszerészeti Intézet is csak politikai nyomásra. A gyártó pedig eddig sem árult el túl sokat a vakcináról.

Gulyás Gergely szerint mindezek ellenére még a Pfizer/BioNTech vakcinája sem véd annyira a koronavírus ellen, mint a kínai oltás. Mondjuk azt nem indokolta meg, hogy ezt a kijelentését milyen tudományos tényekre vagy vizsgálati eredményekre alapozza.

Ami biztos, hogy jelenleg Magyarországon már több mint fél millió ember kapta meg a kínai oltás mindkét adagját és további többszázezer az elsőt. A napokban újabb 600 ezer adag Sinopharm érkezett. Így áprilisban összesen 1 millió adag kínai vakcina jön Magyarországra. Megkérdeztük a miniszterelnökséget és az operatív törzset is, hogy tervezik-e a kínai vakcinával oltottak tömeges vagy önkéntes ellenanyag-vizsgálatát, de választ egyelőre nem kaptunk. Bár Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Népszavának azt mondta: a helyzet gyorsan változik, ezért a nyár előtt nem jelentene többletinformációt egy újabb nagyszabású reprezentatív vizsgálat. A kínai vakcina hatásosságával kapcsolatban felmerült kérdések kapcsán ugyanakkor megjegyezte, hogy ősszel egy, a védettséget figyelő, vagyis az antitest kimutatására irányuló vizsgálatot kezdeményez majd az egyetem.

Mi meg továbbra is reménykedünk, két hét múlva újra megcsináltatjuk a laboratóriumi ellenanyag vizsgálatot. Hátha...

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Akik nem oltatták be magukat, azoknak már nem lesz normális életük?” – kiakadtak Orbán bejelentésén a kommentelők

Sokan diszkriminációt emlegetnek, amiért csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezőkre vonatkoznak a legújabb enyhítések.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 23.

hirdetés

Mint arról beszámoltunk, jövő héttől értelmet nyer a védettségi igazolvány, 4 millió beoltottnál ugyanis azok számára jön el a lazítások újabb köre, akik már rendelkeznek az igazolvánnyal. Ezt Orbán Viktor jelentette be péntek reggel a Kossuth Rádióban.

A miniszterelnök elmondta, hogy ekkor megnyílnak a színházak, a tánc-és zeneművészeti események, a mozik, az edzőtermek, fitnesztermek, az uszodák, a jégpályák, a játszóházak, az állatkertek, a vadasparkok, a kalandparkok, a vidámparkok, a könyvtárak, a sportesemények, illetve kinyithatnak a szállodák és a vendéglátóhelyek belső helyiségei.

A bejelentésről a kormányfő Facebook-oldalán is közzétettek egy rövid bejátszást, ami alá rengeteg komment érkezett. Ezek jelentős része pedig nem éppen lelkesedik a döntésért: diszkriminációt emlegetnek, amiért csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezőkre vonatkoznak a rendelkezések.

Igaz, ilyen kártyát az is kap, aki átesett a betegségen, a legtöbben mégis azt kifogásolják, hogy miért kivételeznek pozitívan a beoltottakkal, miközben korábban azt állították, senkit nem érhet hátrány amiatt, ha nem kéri a vakcinát.

Válogatás a hozzászólásokból:

hirdetés

Az oltás nem kötelező, mégis bele akarják kényszeríteni az embereket. S az emberek vonulnak mint a birkák. Egyik oltás sem ad védettséget, akkor miért is kell? Milyen jogon korlátozza azokat, akik nem oltatják be magukat? Szégyen ami itt folyik, s egyben felháborító.

Gratulálok ehhez az okos döntéshez! Ezt mind egyedül találta ki vagy kellett hozzá segítség?

Ebből gond lesz! Aki nincs beoltva, elveszik a szabadságát!

Ezt mégis hogy meri????? Megzsarolja a családokat....majd akkor vihetem a gyerekem egy kinti Állatkertbe ha beoltatjuk magunkat???Aki nem annak semmi sem jár se strandra se sehova nem vihetem el a gyermekem.....mégis ehhez hogy van joga,?????????? Undoritó

Nem felejtjük el ezeket az intézkedéseket!! Lesz még szavazás!!

És akik nem oltatták be magukat, azoknak már nem lesz normális életük? Már soha mást nem fogunk csinálni, csak a 4 fal között ülni? Mindig csak a kivételezés.. Soha sem lehet semmi egyenlő.

Na és aki nem oltat!? Az nem megy sehova!? Én beoltatom magam, de vannak akik nem, és az döntéseiket is tiszteletben kell tartani, nekik is szükségük van a szabadságra!

"Senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés, ha a lehetséges egészségügyi kockázatok miatt nem oltatja be magát, vagy egyszerűen nem akar oltást." Hát ezek szerint megint hazudtál!!

Tisztelt alkotmány jogászok, ügyvédek! Munkára fel!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Mindenki otthon maradt a 22 fős osztályból, mégsem engedélyezték, hogy digitálisan tanuljanak tovább a gyerekek

Covidos lett és meghalt az egyik diák édesapja – ez volt az egyik döntő érv, ami miatt a szülők egy emberként úgy határoztak, nem engedik iskolába gyerekeiket. De hiába adott minden feltétel az online oktatáshoz, mégis hiányzónak írják be őket.
Láng Dávid; illusztráció: MTI/Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2021. április 20.

hirdetés

Mint arról beszámoltunk, az ADOM Diákmozgalom felmérést indított április 19-én reggel, amiből a válaszadó szülők, tanárok és diákok beszámolói alapján az derült ki, hogy az alsó tagozatos diákok átlagosan 44 százaléka nem ment hétfőn iskolába.

A hiányzók arányában osztályonként és iskolánként hatalmas különbségek alakultak ki: míg volt olyan nyírbátori 17 fős, valamint budapesti 27 fős osztály, ahol minden tanuló részt vett az órákon, addig rengeteg olyan beszámoló is érkezett, amely szerint a többség hiányzott (például egy budapesti osztályban 25-ből 22 fő).

Sok olyan osztály is akadt, ahol mindenki otthon maradt, például egy mosonmagyaróvári 27 fős osztályból mind a 27 fő, a csömöri Mátyás Király Általános Iskola egyik 22 fős osztályából pedig mind a 22 fő.

„Ahogy mindenről, erről is egyeztettünk a többi szülővel az online csoportunkban. Először még úgy merült fel a kérdés, ki az, aki elengedi hétfőn a gyerekét és ki az, aki nem, majd szép lassan kiderült, hogy mindenki az utóbbira szavaz” – mondta a Szeretlek Magyarországnak az említett csömöri osztályba járó egyik diák édesanyja, Judit.

hirdetés

Szerinte több összetevője volt ennek a döntésnek: egyrészt természetesen a számok, amelyek még közel sem annyira megnyugtatóak, hogy nyugodt szívvel iskolába engedjék a gyerekeket.

„A márciusi bezárás utáni héten csak ebben az osztályban öt vagy hat gyerek koronavírus-tesztje lett pozitív. És sajnos történt egy tragédia is: egy tanulónak meghalt az apukája. Ez egy tízéves gyereknek különösen nagy megrázkódtatás, de nekünk, szülőknek is az volt. Még jobban megerősített bennünket abban, hogy az elővigyázatosság most mindennél fontosabb.”

Mivel az osztályból sok gyereknek van felsős testvére, akiknek jelen állás szerint május 10-től kell bejárni, egyelőre az alsósoknak is eddig az időpontig kérvényeztek hiányzási lehetőséget az igazgatónál. Judit elmondása szerint nagyon reménykednek benne, hogy addigra javulnak annyit az adatok, hogy jó szívvel elengedhessék őket.

A szülők ugyanakkor nem értik, miért nem engedélyezték a digitális munkarend folytatását az osztályban, hiszen így, hogy mindenki otthon maradt, még hibrid megoldásra sem lett volna szükség, gond nélkül folytathatták volna az eddigi felállásban.

„A KRÉTA rendszerben megkapják a házi feladatot, de ez minden. Nonszensz az egész, múlt hétig teljesen simán működött a digitális oktatás, nem értjük, miért nem mehetett tovább. Attól, hogy a tanár bent van az iskolában, nyugodtan beülhetne egy üres terembe és megtarthatná a mi itthon lévő gyerekeink óráit” – mondja Judit.

A dologhoz persze hozzátartozik – ami nem feltétlenül magától értetődő –, hogy az osztályban mindenki meg tudta oldani a felügyeletet, hiszen a szülők nagy része szintén otthonról dolgozik. Ezek a gyerekek pedig már 10-11 évesek, nem kell állandóan pesztrálni őket: önállóan leülnek a gép elé, bekapcsolják, emlékeznek rá, mikor vannak óráik.

Hasonló véleményen van Kirschner Péter gitáros-producer is, akinek egyik lánya szintén ebbe az osztályba jár.

„Otthon és a környezetemben is teljes volt az egyetértés arról, hogy a jelenlegi helyzetben elképzelhetetlen, hogy a gyerek iskolába menjen” – fogalmaz, hozzátéve: a Judit által is említett haláleset nagyon mély nyomot hagyott mindannyiukban, így ő személy szerint nem látott semmilyen mérlegelési lehetőséget.

A hangstúdiójában is felfüggesztett minden munkát a harmadik hullám felfutása óta, még egy hete sincs, hogy újra dolgozni kezdett, de egyelőre kizárólag 1-2 személyes projekteken, szigorú maszkviselés mellett.

„Több százezer gyerekről van szó, akik pillanatok alatt újra be tudják rúgni a fertőzés motorját. Felelőtlenségnek tartom ezt a döntést, még úgy is, hogy már be vagyok oltva. A vakcinák beadása ugyan jó ütemben halad, de még mindig rengeteg az új fertőzött és halott, ilyen számok mellett óriási hiba újranyitni. Márciusban is fellélegeztünk, már a koncertjeinket is elkezdtük tervezni, amikor egyik napról a másikra ismét berobbant a járvány.”

Péter is egyetért abban, hogy a gyerekek belerázódtak a digitális oktatásba: bár a helyzet kétségkívül nem ideális, néhány hetet még nyugodtan ki lehetne így húzni.

Ha nem javulnak az adatok, ő mindenesetre biztosan nem engedi iskolába a lányát akkor sem, ha ez végig hiányzásnak fog számítani. De hangsúlyozza, hogy törvényszegést nem követnek el, hiszen a maximális 250 órás hiányzási keretbe egyelőre beleférnek, és a gyerekek tanulnak otthon.

„Ez se nem polgári engedetlenség, se nem politikai akció. Mindössze annyiról van szó, hogy a gyerekeink egészségét mindennél fontosabbnak tartjuk.”

A témával kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Dunakeszi Tankerületi Központnak, ahová az iskola tartozik, azonban cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. Amennyiben később megérkezik a válasz, arról is beszámolunk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„A politikusokat kellene inkább átvilágítani” - kiakadtak az egészségügyi dolgozók a megbízhatósági vizsgálaton

A legtöbben arra mutatnak rá kommentjeikben, hogy éppen azok vegzálják korrupció vádját kiáltva az egészségügyi dolgozókat a járvány kellős közepén, akikre inkább ráférne az átvilágítás.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2021. április 23.

hirdetés

Nagy a felháborodás a közösségi média hasábjain azok alatt a posztok alatt, amelyekben az egészségügyi dolgozókat érintő átvilágítást tárgyalják.

A dokumentum, amely többek közt Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője posztjában kapott nyilvánosságot azt mondja ki, hogy az egészségügyi dolgozók kötelesek beleegyezni az ún. megbízhatósági vizsgálatba, amelynek segítségével a Nemzeti Védelmi Szervezet (NVSZ) a korrupciót szeretné visszaszorítani az egészségügyben.

Az átvilágítás híre megrázta az érintetteket, a legtöbbjük szerint ez ismét egy utolsó csepp abban a bizonyos pohárban, amelyről sokan azt hitték, hogy már rég betelt. Nem értik ugyanis, hogy miért éppen azokat kell újabb és újabb intézkedésekkel lehetetlen helyzet elé állítani, akiken áll vagy bukik jelenleg a járvány elleni védekezés. Sokan emiatt tömeges pályaelhagyásra számítanak.

"A "védett állomány" az egészségügyi dolgozókat jelentené? Nem csoda, hogy védetté nyilvánítják őket, hiszen "állományuk" lassan kevesebb tagot számlál, mint némelyik védett állatfaj állománya. És egyre fogy..."

Nem világos többek közt az sem, hogy az átvilágítást milyen módszerekkel folytatják. Sokan egész komoly megfigyelésekre gyanakszanak:

hirdetés

"Azt jelenti, hogy beleegyezel, hogy kémkedhetnek utánad az élet minden területén. Telefonlehallgatás, bankszámla, megfigyelés, stb. Ezt ők úgy nevezik, hogy védett vagy."

A poszt írójának sokan azt üzenték, hogy már önmagában a levél posztolásával is kihúzhatja a gyufát, hisz vélhetően a közösségi oldalakat is megfigyelhetik. Sokak szerint eddig nem megy el a NVSZ, azért, mert jogellenes.

"A (Facebookon) nyilvános adataidat és posztjaidat figyelhetik, ismerősnek jelölhetnek, de maga a FB nem ad hozzáférést jogellenes megfigyelésre. Lehallgatás, megfigyelés, egyéb "titkosszolgálati" módszerek esetében az Rtv. is rendelkezik, de sok pontban hivatkozik a BTK.-ra, mint irányadó."

A legtöbb kommentelő szerint álszent dolog, hogy pont azok kötelezik a korrupció megakadályozása érdekében átvilágításra az egészségügyi dolgozókat, akikre a leginkább référne ez:

"Szerintem nem az EÜ dolgozókat kellene átvilágítani, hanem azokat a politikusokat, akik az utóbbi években irreálisan gazdagodtak. Van belőlük jó néhány..."

Vannak, akik félig viccelve, félig komolyan annak a lehetőségét látják ebben, és az aláírás megtagadásával járó azonnali felfüggesztéssel, hogy ez a kiskapu a felmondásra. Az egészségügyi dolgozók ugyanis jelenleg a vészhelyzet miatt nem hagyhatják ott állásaikat.

A legtöbben úgy vélik, hogy ez egy újabb lépés a hálapénz teljes felszámolására, ám az egyik kommentelő arra mutatott rá, hogy teljesen ártatlan helyzetekből adódóan is könnyen szabálysértővé válhat bárki. Például az információk megszerzése esetén, amely most a járványhelyzet alatt többszörösen nehezített pálya:

"Egyébként, azt sehol sem írja, hogy a megbízhatóság kizárólag a hálapénz el nem fogadására irányul. Számtalan helyzet van, amikor elkövethet jogellenes dolgot egy dolgozó. Gondoljunk csak arra, hogy XY betelefonál az osztályra megkérdezni, hogy van a felesége. Ha információt adsz ki neki anélkül, hogy megbizonyosodnál róla, tényleg ő-e az, már jogellenes cselekményt követtél el. Márpedig a mostani covidos időkben a hozzátartozók nem tudnak személyesen bejönni információt kérni."

Jócskán kisebbségben vannak azok, akik nem látnak ebben kivetnivalót:

"Semmi extra. Lényegében feddhetetlenségi vizsgálathoz való hozzájárulás, amely megvan rendőrök, katonák és egyéb tisztviselők esetében is."

Több kommentelő azzal az örök igazsággal nyugtázza a témát, hogy akinek nincsen vaj a füle mögött, annak nem kell félnie sem, így felesleges a pánik.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: