SZEMPONT
A Rovatból

Így kereshetnek háromszor annyi pénzt a napelemesek - új lehetőség nyílhat meg jövőre

A bruttó elszámolásba került napelem-tulajdonosok eddig csak az MVM Nextnek adhatták el a felesleges áramukat, mindössze 5 forintért kilowattóránként. Egy cég most ennek a háromszorosát ígéri. És nemsokára 3-4 hasonló ajánlat lehet a piacon.


Egy új szolgáltatás jelenhet meg a magyar napenergia piacon: egy cég a bruttó elszámolásban lévő háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai számára háromszoros bevételi lehetőséget ígér a visszatáplált áramért. Az ígéret szerint az eddigi 5 forint helyett akár bruttó 15 forintot is fizethetnek kilowattóránként. Bár a konstrukció még nem végleges, és a részletek kidolgozása folyamatban van, az első szerződéseket 2025 elején köthetik meg az érintettek.

Az új modell lényege, hogy az ügyfelek a többlettermelésüket egy úgynevezett aggregátor cégen keresztül értékesítik. Az aggregátor kezeli az adminisztrációt, szerződik a kereskedőkkel, és a napenergia piaci árának változásaihoz igazítva segít optimalizálni a bevételeket. Ez a cég például a HUPX tőzsdei árainak 60 százalékát ajánlja ügyfeleinek, és ígérete szerint a regisztráció egyszerű, online folyamat lesz. Valóban ez lehet a megoldás a bruttós napelemtulajdonosoknak? Dunai Bálinttal, a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetsége (MERSZ) elnökségi tagjával beszélgettünk.

– Mi is ez az új modell, ami most megjelent a piacon?

– Idén január óta, tehát lassacskán 11 hónapja, megjelent az a jogszabály, miszerint a háztartási méretű kiserőművel rendelkező tulajdonosok az általuk megtermelt energiát az egyetemes szolgáltatón, az MVM Nexten kívül bárki másnak is értékesíthetik. Azonban viszonylag hamar kiderült, hogy ez akkor csak elvi lehetőség. Ugyanis minden csatlakozási pontnak van egy ún. POD száma, és a szabály szerint – az elosztói szabályzat és más szabályzatok szerint is – egy POD csak egy kereskedőhöz tartozhat. Viszont ha valaki szeretett volna a rezsicsökkentésben maradni, akkor továbbra is az egyetemes szolgáltatóval kellett szerződnie. Így a termelését se tudta technikailag senki másnak eladni. Elvben lehetett volna lehetősége arra, hogy elmegy a szabad piacra, és onnan kér egy árajánlatot egy kereskedőtől, de egyrészt nem kapott ilyen ajánlatot, mert egyetlen háztartási fogyasztóval semmilyen kereskedő nem áll szóba. Másrészt, ha lett is volna ilyen, akkor is

a rezsicsökkentés miatt nem lett volna gazdaságilag előnyösebb, mint az, amit az MVM Next ajánl,

hiszen az olcsó fogyasztással együtt, hiába az olcsó termelési átvétel, összességében mégis pénzügyileg jobban jár az ügyfél.

– Mi változik most?

– Az hogy a háztartási erőműveknél a villanyórának vannak úgynevezett OBIS-kódjai. Ez az 1.8.0 és 2.8.0. Az egyik a fogyasztás a hálózatról, a másik a termelés a hálózatba, és ezekre a kódokra a jövőben két POD számot kaphat majd a csatlakozási pont, tehát külön tudják választani a vételezést és a termelést technikailag is.

Tehát a vételezés maradhat az MVM Nextnél, és a többlettermelést el lehet vinni egy szabadon választott kereskedőhöz vagy aggregátorhoz, aki ezért bejelentkezik.

Annyiban ugyanakkor azért óvatosnak kell lenni, hogy ugyan az elosztói szabályzati bizottsági döntést már elfogadták a virtuális POD-ról, de ezt még az Energiahivatalnak jóvá kell hagynia, és ez még nem történt meg. Egyelőre még az is benne van a pakliban, hogy mégsem lesz ilyen lehetőség.

De mik azok az aggregátorok?

Most nem az áramfejlesztő berendezésre gondolunk, természetesen, hanem cégekre. Az energia értékesítési piacon az aggregátor cégek olyan szervezetek, amelyek összefogják a kisebb energiatermelőket és fogyasztókat, például háztartásokat, társasházakat vagy kisvállalatokat. Az aggregátorok célja, hogy ezek a kisebb szereplők is részt vehessenek a villamosenergia-piacon, és így hatékonyabban értékesíthessék a megtermelt energiájukat vagy optimalizálhassák a fogyasztásukat.

– Ez eddig jól hangzik, de nyilvánvalóan, ha valaki keres egy szabadpiaci szereplőt, akkor az nemcsak többért, hanem adott esetben kevesebbért vagy akár negatív áron is átveheti az áramot, nem?

– Manapság az a jellemző, hogy a kereskedők mind az ellátást, mind a termelést valamilyen tőzsdéhez indexált függvény formájában számolják el a szereplőkkel. És valójában ez a cég is a tőzsdei árnak a 60 százalékát ajánlja a fogyasztóknak az átvett villamos energiáért. De van még egy óriási probléma.

A villamosenergia úgy értékesíthető, hogyha jó előre, negyedórára megmondjuk, hogy hány kilowattórát adunk át az adott időpillanatban. Menetrendet kell előre készíteni.

És ha a fogyasztók ettől a menetrendtől, legalábbis portfóliószinten eltérnek, akkor kiegyenlítő energiát kell majd fizetni.

– Itt azért van időjárásfaktor, akkor ez hogy néz ki?

– Mindenki megdörzsöli a kicsi gömbjét, belenéz, és gondol valamit. Minden fogyasztó, minden kereskedő, minden termelő menetrendeket ad (vagy valaki ad helyettük), ezeket a menetrendeket összenézik a MAVIR-nál. Ha van különbség, akkor megpróbálják importból fedezni, de mivel mindenki tudja, hogy ezeket úgyse lehet pontosan tartani, ezért van a kiegyenlítő energia intézménye. Aki nem tartja be, amit mondott, annak ezt ki kell fizetnie.

Ez a díj azért van, mert ilyenkor a MAVIR behívja az erőművek többletkapacitását,

hogy pl. kevés a termelés, hirtelen többre van szükség, mert belepte a felhő Magyarországot, és a naperőművek nem termelnek úgy, ahogy eredendően gondolták. Ezeknek a többletkapacitásoknak van egy díja, természetesen jó drága, és ezt utána azokkal az ügyfelekkel fizettetik meg, akik tévedtek a menetrendjüket illetően.

– Ez azt jelenti, hogy ebbe a bizonyos 5 forint helyett ígért 15 forintba már bele van kalkulálva bizonyos mennyiségű kiegyenlítő energiadíj, mint levonás?

– Nem. Tudomásom szerint ez a cég a 15 Ft-os díj megálmodásakor azt tette meg, ami védhető, hogy a 2023-as évi day ahead, azaz az egy nappal előre megadott HUPX villamosenergia-árakat reggel 8 és este 8 között kiátlagolta, majd ezeknek vette a 60 százalékát, és arra jutott, hogy ez 15 forint. A valóság valójában szerintem nem ez, mert egyrészt nem tudom egész évben a reggel 8 és este 8 közötti időszakot venni, mert nem mindig termelnek a naperőművek reggel 8 és este 8 között. Ráadásul a HMKE-k esetében többlettermelésről van szó, amiből jellemzően a háztartások fogyasztása még lejön, tehát még jobban beszűkül a kalkuláció a többlettermelést illetően, és nincsen számolva kiegyenlítő energia sem.

– Eszerint az ígért 15 forint ön szerint bajosan teljesíthető?

– A másik helyzet az még, hogy ne adjak rá teljesen egyenes választ: a tőzsdén egyre gyakrabban fordulnak elő negatív áras időszakok. 2024-ben jellemzően sokkal-sokkal többször, egy nagyságrenddel többször, mint 2023-ban, és arra számítunk, hogy ez a trend nemcsak hogy folytatódik, de akár erősödni is fog. Ami azt jelenti, hogy ezeket az árakat a negatív árak is fogják módosítani, nemcsak a kiegyenlítő energia. Tehát létezik olyan módszertan, amely szerint kimutathatóan 15 forintot keresett volna valaki 2023-ban, ha minden optimális, de azért inkább nagy valószínűséggel nem lesz az 15 forint, legalábbis az én véleményem szerint. De nem ismerjük a jövőt, tehát akár több is lehet, hiszen ha drágul a villamosenergia, akkor természetesen ez is drágulni fog.

– De ha a naperőmű-tulajdonosok szerződést kötnek az aggregátorral, akkor nekik ez a 15 forint ezek szerint garantált?

– Nem, ez semmiképp nem garantált. A cég ászf-je szerint a díj a HUPX árhoz van kötve, és a villamosenergia-tőzsdei árak változása befolyásolhatja.

– Tehát ez a 15 forint egy „akár” kezdetű mondat.

– Igen, akár többet is, akár kevesebbet kaphat, ki tudja. A számítási módszertanuk szerint 2023-ban ennyit kapott volna valaki. Ez tulajdonképpen így igaz is lehet optimális esetben.

– Ön belevágna egy ilyen szerződésbe?

– Én semmiképp. Azért, mert ez egy induló piac. A MERSZ-nek több tagvállalata is van, amely dolgozik hasonló terméken. Az elkövetkezendő félévben egész biztos vagyok benne, hogy legalább három-négy szereplő meg fog jelenni valamilyen ajánlattal. Van például olyan megközelítés is, hogy a vállalkozás vezérlőt telepít az ügyfelekhez. Mégpedig abból a meggondolásból, hogy

ha van a helyszínen vezérlő, és bele tud nyúlni a termelésbe, esetleg az elektromos autótöltésbe, vagy az akkumulátor működésébe, akkor jobban tud menetrendet tartani.

Azaz a kiegyenlítő energia kockázatát kevésbé viseli. Kétségkívül a most megjelent ajánlat gyorsabb és egyszerűbb, de az ő ügyfélkörük inkább azokból az ügyfelekből tevődhet össze, akiknek nincsen akkumulátoruk vagy elektromos autótöltőjük. Vezérlőt inkább oda érdemes telepíteni, ahol eleve ezek a kiegyenlítési lehetőségek adottak.

– Telepített vezérlővel, azaz kontrolláltabb módon magasabb díj is elérhető akár, mint ez a bizonyos 15 forint?

– Egész biztosan, mert van nagyjából 20 ezer olyan rendszer, amely az elmúlt két pályázatból akkumulátort is kapott, például a 100 százalékos komplex pályázat nyertesei vagy az NPP pályázat résztvevői. A 100 százalékos pályázatosok egy része ugyan szaldós, akik időben megtették az igénybejelentéseket, de egy részük nem. Az MPP-sek mindenképpen bruttósak, tehát nagyságrendileg 15-20 ezer bruttós ügyfél van akkumulátorral. Az esti áramár pedig sokszor elég magas. Én már láttam 1000 eurós árakat is, de az 5-700 eurós megawattóránkénti ár viszonylag gyakori, ami 500 eurónál 200 forint kilowattóránként.

– Az történne, hogy ezekben az esti időszakokban termelnék ki az akkumulátorokból az eltárolt áramot, így sokkal magasabb díjért tudnák eladni, ellentétben azokkal az ügyfelekkel, akiknek nincs tárolójuk, tehát csak akkor tudják eladni az áramot, amikor süt a nap, amikor olcsóbb is?

– Így van.

– Mennyivel lehet fölé lőni ennek a 15 forintnak?

– Azt gondolom, hogy optimális esetben akár a duplája is lehet. De már láttam olyan számítást is, amely szerint piaci alapon is megérhetné odavinni az akkumulátort az ügyfelekhez.

– Tehát nem az ügyfél tulajdona lenne az akkumulátor, nem is rendelkezne fölötte, hanem kifejezetten a kereskedőé?

– Németországban van ilyen cég pl. a Sonnen, amelyik ebben a modellben működik már legalább öt-nyolc éve.

– Tehát van jövője ennek a konstrukciónak.

– Egyrészt mindenképpen érdemes megvárni, hogy egyáltalán a virtuális POD intézménye megvalósul-e. Mert tulajdonképpen, ha mélyebben belegondolunk ebbe az egészbe, akkor mi történik? Az MVM Next olcsó, 5 forintos villamosenergiáját elveszik, és kiviszik a szabad piacra. Ez az MVM Nextnek viszont fájhat, ha ez tömegesen történik.

– Leginkább azért, mert az MVM Next hatóságilag arra van kötelezve, hogy olcsóbban adja az elektromos áramot a rezsicsökkentés miatt, mint amennyiért adhatná?

– Igen, meg az 5 forintos átvételi ár is hatóságilag van neki meghatározva.

– Van olyan európai ország, ahol a lakossági ügyfeleknek sima piaci áron adják az elektromos áramot?

– A legtöbb helyen ez piacon megy. Valójában a villamosenergiának a költségét valaki megfizeti. Nálunk a lakosság a villamos energiát olcsóbban kapja, de ezt kompenzálni kell egy rezsivédelmi alapból.

A rezsivédelmi alap miből lesz? Azt valaki adó formájában befizeti.

Tehát a villamosenergia díját a nap végén úgyis kifizetjük, csak a kenyér árában meg a benzin árában.

– Közvetlenül a rezsicsökkentés csökkentése előtt észre lehetett venni, hogy egyik pillanatról a másikra jócskán megemelkedett az ugyanolyan végösszegű áramárban a rendszerhasználati díj. Így hirtelen radikálisan csökkent az áram ára. Gondolom, ez sem könnyítette meg az MVM Next helyzetét.

– Összességében igaz, hogy az elosztói hálózatok le vannak robbanva, mert amíg külföldi tulajdonban voltak, és fix áron kellett őket üzemeltetni, aztán, miután magyar tulajdonba kerültek, ugyancsak fix áron kellett őket üzemeltetni. Nem volt a feleknek az az érdeke, hogy túl sok forrást fordítsanak ezek fejlesztésére, mert nem engedték, hogy elszámolják ezeket a fejlesztéseket. Ezért ma az elosztói hálózatok nincsenek túl jó állapotban, ezért is örültek nagyon az RRF-forrásoknak, hogy ezek segítségével végre a hálózatokat gatyába lehetne rázni. Alapvető versenyképességi kérdés az, hogy a vállalkozások milyen áron jutnak energiához, és milyen áron lehet a rendszert fenntartani. Nyilván minél rosszabb állapotban van, annál drágábban lehet fenntartani a rendszert.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter a Rogán Antal elleni szankcióról: Ez részben a Biden-adminisztráció örökségépítéséről szól
Az Egyesült Államok a szövetséges országok vezetőiről is gyűjt információkat titkosszolgálati eszközökkel - mondja a Political Capital ügyvezető igazgatója. A Rogán Antal elleni szankció részben a Biden kormány örökségépítéséről szól.


Váratlan döntést hozott a Biden-adminisztráció: az amerikai pénzügyminisztérium korrupció miatt szankciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert. Az indoklás szerint a miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter olyan rendszerszintű korrupciós hálózat részese, amely veszélyt jelenthet a transzatlanti kapcsolatokra és az amerikai érdekekre. Az ügy messze túlmutat egy személyes botrányon, hiszen a magyar–amerikai viszony eddigi mélypontját jelzi.

A kormány szerint mindez cask a nagykövet pitiáner, személyes bosszúja, és Trump beiktatása után hamar levetetik a listáról a propagandaminisztert. Hogy erre mennyi az esély, és a mostani d9ntésnek milyen következményei lehetnek, arról Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

– Mi értelme van egy 11 nap múlva leköszönő kormányzatnak egy ilyen radikális lépést tennie?

– Az ilyen döntések szűk körben, zártan születnek az amerikai adminisztrációban. Ez egy fekete doboz, amelybe csak a szűk bennfentes kör láthat bele. Senki sem számított erre pont most. Nem ismerek olyan jól értesült újságírót, aki előre látta volna ezt a lépést. Évek óta téma volt, hogy szankcionálni fognak egyes magyar tisztviselőket, keringtek is listák, amelyek részben már a múltban is előkerültek. Korábban a kitiltási botrány idején is csak szűk körben volt ismert az érintettek személye, és valójában csak azokról tudtunk biztosat, akik a médiában magukról ezt elmondták. Emiatt minden magyarázat némileg spekulatív. Úgy vélem,

ez részben a Biden-adminisztráció örökségépítéséről szól. Egy leköszönő kormányzatnak fontos, hogyan ítélik meg utólag a tevékenységét, és miben tud tartós hatást elérni.

Magyarország kiemelt figyelmet kapott, mint az egyik legrosszabbul, ha nem a legrosszabbul viselkedő szövetséges. Ezt nyíltan jelezte Pressman nagykövet is a beszédeiben. Emlékezetes, hogy Magyarországot nem hívták meg a Summit for Democracy rendezvényre, ezzel a gesztussal a magyar rendszert hallgatólagosan a nem-demokráciák közé sorolták. Rogán szankcionálása egyértelmű jelzés: a magyar kormánynak éreznie kell, hogy a Biden-adminisztrációnak még az utolsó napjaiban is van hatalma. Ráadásul a demokraták sem tűnnek el az amerikai politikából – legyen az négy, nyolc vagy tizenkét év, visszatérnek majd a hatalomba. Ez az amerikai váltógazdaság természete: a hatalom ciklikusan váltakozik a demokraták és a republikánusok között. Ezért ez az intézkedés nem előzmények nélküli, és közel sem biztos, hogy az utolsó hasonló döntés.

Hatással lesz a magyar kormányra, a kétoldalú kapcsolatokra, és nem számíthatunk arra, hogy ezt a döntést Trump elnök azonnal annulálja.

Ha a demokraták újra hatalomra kerülnek, akár a midterm (félidős) választásokon is, Magyarország számíthat további szankciókra. Ez rendkívül erős üzenet, amelyet szövetséges államok hivatalos vezetőivel vagy szerveivel szemben ritkán alkalmaz az amerikai kormány. Korábban a török külügyminisztérium és védelmi minisztérium került szankciós listára a Szíriában folytatott hadműveletek miatt, de ezeket az intézkedéseket az amerikai kormány azóta visszavonta.

– Ez a szankció éppen annyira szólhatott Orbán Viktornak, mint Rogán Antalnak, nem?

– Természetesen. Könnyen elképzelhető, hogy ez az intézkedés a jövőbeli Trump-adminisztráció helyzetét is megkönnyítheti Magyarországgal kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy Magyarországnak számos igénye és elvárása lesz a következő elnöki ciklus során. Ebben az esetben Trump elnök és a környezete akár arra is hivatkozhat, hogy a helyzet nem egyszerű, mivel a pénzügyminisztériumban ezek az akták továbbra is ott vannak, nem tűnhetnek el egyik pillanatról a másikra. Úgy vélem, van itt egyfajta bürokratikus önmozgás is, amely lehetőséget ad arra, hogy Trump erre hivatkozva hűtse le a magyar elvárásokat.

– Nagyon nehéz visszavonni, ha már valaki felkerült a szankciós listára?

– Az én tudásom szerint ez valóban nehéz, bár hozzáteszem, hogy nem vagyok jogász. Amit eddig olvastam, az alapján a döntés megváltoztatásához azt kellene bizonyítani, hogy a szankció alapjául szolgáló helyzetmegítélés vagy bizonyítékok nem állják meg a helyüket. Ez azt jelentené, hogy Rogán Antal és köre nem folytattak és nem folytatnak korrupt tevékenységet. Jelenleg csak spekulálni tudunk, pontosan milyen ügyek azok, amelyek a döntés alapjául szolgáló aktában vannak, de ismerve Rogán Antal hivatalos-üzleti tevékenységét, ez nem tűnik könnyű feladatnak. Idővel talán nyilvánosságra kerülnek információk arról, hogy pontosan milyen ügyek szolgáltak alapul a döntéshez.

Szinte biztosnak tűnik, hogy ezek között lehetnek olyan üzletek, amelyek Oroszországgal vagy Kínával köttettek, vagy orosz és kínai szereplőknek kedveztek, például a lélegeztetőgép-botrány vagy éppen a letelepedési kötvények.

Az viszont egyértelmű, hogy ez Magyarországnak kedvezőtlen, mivel rontja az alkupozícióját. Elképzelhető, hogy ez lesz az a „nulladik pont”, amit el akarnak érni, hogy Rogán lekerüljön a listáról. Ha azonban ezt sikerül elérni, valószínűleg más fontos célokról, például a kettős adóztatás megszüntetéséről le kell majd mondaniuk. Ez a helyzet tehát komoly stratégiai kompromisszumokat követelhet meg.

– Mennyire biztos, hogy a listára kerülés mögött konkrét bizonyítékok is vannak?

– Ez egészen biztos. Egy ilyen komoly döntés mögött nagyon alapos, adatokkal és tényekkel bőségesen alátámasztott irathalom áll. Természetesen abban, hogy ezt éppen most, az utolsó pillanatban emelték be, van politikai szándék is, ezt nem lehet tagadni. Ugyanakkor abban is biztosak lehetünk, hogy az ehhez szükséges információk már régóta az amerikaiak rendelkezésére állnak. Úgy vélem, hogy a Treasury az amerikai államszervezet kevésbé átpolitizált intézményei közé tartozik. Itt az intézményi folytonosság az elmúlt időszakban is nagy szerepet játszott.

Könnyen lehet, hogy ez a téma már a korábbi Trump-adminisztráció alatt is felmerült.

Erre utalnak korábbi, 2020 előtti cikkek a Wall Street Journalban és más helyeken. Abban szinte biztosak lehetünk, hogy az erre vonatkozó információk nem kizárólag ebben a ciklusban gyűltek össze, a jelenlegi döntés alapjául szolgáló információs bázis már hosszabb ideje létezik, és folyamatosan bővült.

– Elképzelhető, hogy Washingtonban Orbán Viktorról is őriznek aktákat? Ha én lennék a miniszterelnök, akkor most lenne okom félni?

– Mindenféleképpen. Az Egyesült Államok a szövetséges országok vezetőiről is gyűjt információkat titkosszolgálati eszközökkel. Néhány éve volt például botrány abból, hogy kiderült (bár nem meglepő), hogy Angela Merkel ellen is kémkedtek. Magyarországra visszatérve: nyilván sok olyan akta gyűlhetett össze, ami kellemetlen lehet. Attól én nem tartanék, hogy ezek az akták csak úgy eltűnhetnek, mint nálunk sok ilyen irat a rendszerváltáskor. Ezek az információk megmaradnak, előkereshetők. Tehát van egy gomb, amit vagy megnyomnak, vagy nem nyomnak meg, de megnyomhatják, ha akarják.

Az, hogy a miniszterelnökről is vannak információk, afelől ne legyenek kétségeink, ha Rogán Antalról vannak.

Amit biztosan lehet tudni, hogy már az előző, Biden alatt elfogadott szankciós döntésnek is drasztikus következménye lett. Amikor az IIB, a Nemzetközi Beruházási Bank ellen vezettek be szankciókat, azután kilépett Magyarország az IIB-ból, mert félt a magyar kormány attól, hogy emiatt átterjedhetnek a problémák a magyar bankrendszerre, és fizetőképességi problémák jelentkezhetnek. Ott is azt láttuk, hogy Orbán tágabb üzleti környezetében szereplő embereket érinthetik ezek a szankciók. Valószínűleg ez ebben az esetben is így van, de mondom, ezt nem tudjuk pontosan. De az biztos, hogy tudnának olyat húzni, ami az Orbán Viktor körüli üzletembereknek sokkal kedvezőtlenebb lenne. Tehát igen, ez most Damoklész kardja, és én azt gondolom, hogy nem véletlenül. Számított-e erre a magyar kormány? Szerintem nem véletlen az, hogy 2020-tól kezdve egyfolytában a Biden-adminisztráció ellen kampányoltak.

– De ez okos taktika volt?

– Szerintem a döntés mögött három fő megfontolás állhatott. Egyrészt úgy vélték, hogy a kétoldalú viszonyt úgysem tudják megjavítani. Másrészt számítottak rá, hogy valamilyen szankciók úgyis jönni fognak Magyarországgal szemben, hiszen ez már eldőlt. Ennek alapján egy számukra előnyös politikai stratégiát követhettek: még mielőtt ténylegesen történne valami, politikai boszorkányüldözést kiáltanak. Így, amikor a szankciók tényleg megvalósulnak, már azt mondhatják, hogy erre számítottak, hiszen „Bidenék gyűlölnek minket." Ez a narratíva a Fidesz szavazótáborának bőven elég lehet. Egy harmadik megfontolás, amiből kiindulhattak, az az volt, hogy az amerikai politikai ciklusok váltakoznak, és úgyis csak négy évig tartanak a demokraták intézkedései. Úgy gondolhatták, hogy ki kell várni, amíg a populista jobboldal visszatér az Egyesült Államokban, ezért nem érdemes közeledni a demokratákhoz, mert ők csupán átmeneti hatalmi tényezők. Ez a várakozás részben igaznak bizonyult, de, ahogyan már korábban is említettem, a demokraták nem fognak eltűnni az amerikai politikából. Így az Orbán-kormány ugyanazzal a problémacsomaggal találkozhat újra, mint Obama, majd Biden alatt, és Orbán személyesen is szembesülhet ezzel a helyzettel. Ebből a szempontból nem biztos, hogy a konfrontatív kommunikáció okos stratégia volt.

Talán, ha a magyar kormány másként viselkedik az Egyesült Államokkal szemben, lett volna esély arra, hogy ezek a szankciók elkerülhetők legyenek. Nagyon sok hangos jelzés érkezett korábban. David Pressman nagykövet beszédeiben rendszeresen megfogalmazta, hogy változásra van szükség a kétoldalú kapcsolatokban, különben következmények lesznek.

Az is egyértelművé vált, még az első Trump-adminisztráció alatt, hogy az Orbán-kormány nem hajlandó változtatni a működésén, nem akar eltávolodni Oroszországtól és Kínától, és nem kíván az Egyesült Államok geopolitikai érdekeinek megfelelő politikát folytatni, különösen Oroszország és Ukrajna ügyében. Ugyanakkor szeretné kihasználni a NATO és az EU által nyújtott gazdasági és politikai előnyöket. Politikailag az ügy hatása korlátozott lehet az Orbán-kormány népszerűségére. Az ellenzéki szavazók eddig is meg voltak győződve arról, hogy a kormány korrupt, a kormánypárti szavazók számára pedig ez az ügy csak egy újabb politikai boszorkányüldözésnek tűnhet, amelynek nem fognak sok hitelt adni.

– Egészen addig, amíg valahol valakik elkezdenek szivárogtatni...

– Valóban, vannak esetek, amikor szivárogtatások jelennek meg a sajtóban, de előfordul, hogy semmi vagy szinte sem kerül nyilvánosságra, ahogy az például a kitiltási botrány esetében történt. Talán az, hogy a Biden-adminisztráció leköszön, növelheti a szivárgások esélyét, mert ilyenkor gyakran lazulhatnak a belső kontrollok. Ugyanakkor ez csak feltételezés. Az ilyen döntések hátterét illetően továbbra is igaz, amit korábban mondtam: az amerikai szankciós mechanizmus egy fekete doboz. Nem láthatunk bele pontosan, hogyan működik, és milyen információk és konkrét megfontolások mozgatják a döntéshozatalt. Az azonban biztos, hogy ezt a döntést nehéz lesz „visszacsinálni”, és bizonyosan nem szerepel elől a második Trump-adminisztráció prioritáslistáján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Káosz az ügyfélkapus átállás körül: „Az állam ahelyett, hogy képezte, betanította volna az embereket, kiplakátolta az országot”
A lakosság nincs felkészülve, így muszáj lenne halasztani a csütörtökre tervezett átállást - mondja Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. Ráadásul szerinte az EU még ki sem tűzte a kötelező váltás határidejét, így semmi sem sürgetne.


Január 16-án, vagyis csütörtökön megszűnik az Ügyfélkapu eddig ismert formája, és helyét az Ügyfélkapu Plusz, illetve a Digitális Állampolgár applikáció (DÁP) veszi át. Bár az átállás régóta ismert, úgy tűnik, sokan csak most kapnak észbe, és nem igazán tudják, mit és hogyan kellene tenniük.

Tény, hogy a kétfaktoros azonosítás bonyolultabb, mint a hagyományos, csupán felhasználónévre és jelszóra épülő belépés, noha azok számára, akik internetbankot használnak, ez a megoldás már ismert lehet. Ennek ellenére január 16-e után sokan találhatják magukat a digitális senkiföldjén. Ruszin Zsolttal, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnökével beszélgettünk az átállás okairól és a lehetséges megoldásokról.

– Hónapok óta figyelmezteti a kormányzat különböző csatornákon az embereket, hogy ideje lépni, és az Ügyfélkapu Pluszt vagy a digitális állampolgárság (DÁP) alkalmazást letölteni. Volt idő erre. Mi az, ami ezek után probléma ebben most?

– Az, hogy valakinek többször közlik, hogy csináljon meg valamit, amire ő nem képes, az nem tudom, milyen módon segítene. Tehát nem közölni kell vele, hanem,

ha az állam ezt szeretné, akkor meg kell őt tanítani.

Ugyanis a magyar állam – szemben más uniós tagállamokkal – kötelezővé tette az elektronikus ügyintézést, és nagyjából másfél millió személy Magyarországon elektronikus ügyintézésre kötelezett. Belőlük 500 ezer körülbelül, akiknek nagy része egyéni vállalkozó és őstermelő, egyedül alkalmatlanok arra, hogy ezt a QR-kódos, autentikátoros rendszert megértsék és elsajátítsák, és a DÁP-ot sem képesek önállóan regisztrálni. És vannak még negyedmillióan, akik viszont nem hajlandóak erre. Tehát az érintett közösség felét nem sikerült bevonni ebbe a dologba.

– Ez valószínűleg már hónapokkal előbb kiderült. Nem próbáltak egyeztetni a kormányzattal?

– Természetesen próbáltunk. Semmilyen választ nem kaptunk, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem válaszolt. Az Idomsoft és a DMÜ, tehát a Digitális Magyarország Ügynökség válaszolt. Csütörtökön is volt velük egy találkozónk, hiszen Both András, a DMÜ vezetője, aki egyben az Idomsoft Zrt. vezetője is, rendelkezésünkre állt, és közölte, hogy ő nem döntéshozó.

– Csak végrehajtja azt, amit a kormányzat kér tőle?

– Amit Rogán Antal akar. Ő azt hajtja végre. Rogán a döntéshozó ebben a kérdésben. A miniszterelnök ebben nem döntéshozó. Ez a Miniszterelnöki Kabinetiroda területe lett, és ezek a lépések mind-mind a miniszter kezében összpontosulnak.

– Ügyfélkapu már eddig is volt. Történik-e valami szintlépés most?

– Arra szoktak hivatkozni, hogy ez biztonsági igény. A jelenlegi magyar rendszer alacsony biztonsági szintű.

Valóban szintet kéne lépni, de erre nincs kitűzött határidő még.

Az Európai Unió közzétett már műszaki paramétereket, és hamarosan közzé fog tenni határidőket, de még nem tette meg. Románia például, egy másik európai uniós tagállam és szomszédunk, nem csinál semmit.

– Nézzünk meg olyan európai példákat, ahol működik hasonló rendszer. Mi a különbség? Hogyan működik, kiknek kötelező, van-e ennek offline alternatívája?

– Az Európai Unióban az általános forgalmi adó kapcsán vannak elektronikus ügyintézésre vonatkozó elvárások, de ezek általában jogi személyekre vonatkoznak, akiket mindenféle módon lehet képviselni. Tehát sokkal szűkebb kör az, akik érintettek ezzel a fajta ügyintézéssel.

– Végül is, mi az, amit másként kellene csinálni ahhoz, hogy sikerüljön megugrani ezt az átállást?

– Egy ügyvezető például, aki 70 éves, nem biztos, hogy egymaga kiigazodik ebben. És azért nem, mert az állam ahelyett, hogy képezte, betanította volna őt, kiplakátolta az országot.

– Oktatóvideók kellettek volna?

– Dehogyis, bár felőlem az M1 óránként lejátszhatná az Ügyfélkapu Plusz regisztrációját bemutató kisfilmet. Azt a 2 perces videót, amit készítettek 2022-ben. Ha ezt megtette volna mondjuk szeptembertől kezdve, hogy minden órában egyszer lejátssza ezt a videót, akkor mindenki láthatta volna. És akkor hátha tudatosul, hogy mit kell csinálnia. Mert nem mindenki tudja ugyanezt az interneten megnézni. Nem tudja, hogy a mobiltelefonját erre is lehet használnia, de az is lehet, hogy nyomógombos a telefonja. Lehet, hogy nincs is internete.

– Ilyen edukáció viszont nem volt?

– Nem, és azt látjuk, hogy a lakosság erre nincs felkészülve, így muszáj lenne halasztani az átállást. Már csinált ilyet az állam. 2011-ben az Orbán-kormány háromszor is elhalasztotta az egyéni vállalkozók nyilvántartásba vételének digitalizálását. Még a Bajnai-kormány alkotta meg a törvényt, azután 2010 nyarán, a választások után indult el az egyéni vállalkozók nyilvántartásának digitalizálása, azelőtt a polgármesteri hivatalok tartották őket nyilván, ezt vették át az okmányirodák, és elkezdték azokat digitalizálni. Nagyjából mindig az érintettek fele jelent meg.

Tehát a 100%-nak az első határidőig megjelent a fele, majd elhalasztották. Akkor megint megjelent a maradék fele, majd megint elhalasztották, és megint megjelent a maradéknak a fele.

Kiszámolható, hogy 12,5 százalék maradt, akinek végül is törölték az egyéni vállalkozását. Ha most az elektronikus ügyintézésre kötelezettekből abszolválja a dolgot a fele, akkor ha elhalasztjuk, és megint elvégzi a maradéknak a fele, majd megint halasztunk, és megcsinálja a maradéknak a fele, már jobban állunk. Ráadásul 2027-ig ráérünk.

– Ön szerint miért ilyen fontos ez most?

– Mindenki hátsó szándékot lát mögötte, pedig csak az történik, hogy a kormánynál van néhány nagyon okos informatikus, és sürgetik a változtatást. Erre a miniszter úr beterjeszti, a kormány rábólint, bemegy az Országgyűlés elé, stb. Meg kell valósítani, csak nem jó az időzítés.

– 2025-öt írunk, és a digitális korszak már elkezdődött az 1990-es évek végén, 26-28 év után miért van, hogy a 60-70 éves generáció még mindig ennyire nehezen követi ezeket a változásokat? Ez számomra azért furcsa, mert ezek az emberek huszonvalahány évvel ezelőtt 40-50 évesek voltak.

– 2005-ben a Gyurcsány-kormány még a választásra készülve eldöntötte, hogy az Európai Unióban elindulunk a nagyfokú digitalizáltság felé. Jön az elektronikus ügyintézés hőskora, az első lépések erre vonatkozóan. 2006-ban vadul egyeztettünk és tesztelgettünk, hogy hogy néz ki ez az Ügyfélkapu, majd sikerült meggyőznünk őket, hogy ezt ne kapkodjuk el. Ez 2006 nyara, még nincs őszödi beszéd. Ott ülünk a minisztériumban, és győzködjük egymást, hogy gyerekek, ez nem lesz így jó, mert ez így nem fog átmenni, mert sokan papíron bérszámfejtenek, papíron könyvelnek. 2005-2006 még az Excel-tábla is komoly innováció volt. És meggyőztük őket. És a 2006. január 1-től tervezett elektronikus ügyintézést 2007-re halasztották.

Képzési programok indultak. Meg kellett tanulni az internetet előfizetni, beállítani, erre vonatkoztak egyébként adókedvezmények is, az internet előfizetésére, meg a számítógép beszerzésére. Azaz közpénzből hozzájárultunk ahhoz, hogy az infrastruktúra fejlődjön.

Most, 2024-25-ben látjuk azt, hogy az állam hozzájárulna ehhez? Nem, hanem kiplakátolja az országot.

– Most is be kellene tanítani az embereknek?

– Ha százmillió forintot kaphatott volna a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete és a Luca Pacioli Közgazdász Hallgató Egyesület, mi csodákat csináltunk volna az idősebb lakossággal.

– Mit?

– Olyan betanításokat lehetett volna csinálni a faluházakban, hogy csoda! Osztogattunk volna mobiltelefonokat, és nyilván elvártuk volna a nagyobb állami mobilcégektől, hogy ha elnyerünk 100 millió forintot, akkor 20 ezer forintért vehessünk egy okostelefont, nagy mennyiségben több ezer darabot, darabját 20 ezerért.

– Mennyiségi kedvezményre gondol?

– Igen. És ezeket kiosztottuk volna azoknak a lakosoknak, ahol látjuk, hogy erre van szükség, természetesen legalább két év internet-előfizetéssel.

– Ez a 100 millió forint hogyan arányulna a plakátkampányhoz?

– A becslésünk szerint a plakátkampány körülbelül 300 millióba kerülhetett. De ott van a norvég alap, amiből eleve lehetne ilyeneket csinálni.

– Van még olyan, vagy lesz még?

– A norvég alapot azért szüntették be, mert a kormány 2017-ben, ha jól emlékszem, attól félt, hogy a norvég alap pár tízmilliárd forintjával megnyerheti az ellenzék 2018-ban a választásokat. Most viszont annyira kell a pénz, hogy Lázárék újra elkezdtek velük tárgyalni, és elvileg február táján már megállapodnának. Ha elhalasztják az Ügyfélkapu átalakítását, és kinyílik a norvég alap, több milliárd forint nyílhatna meg erre a célra. És mi nem lopnánk el, hanem csodákat csinálnánk vele.

– Az Európai Unióban digitális Észtország az abszolút első. Ott az idősebb korosztály is tud élni ezekkel a lehetőségekkel. Ők hogy csinálták?

– A diákok oktattak, utána lehet nézni. Ugyanazt csinálnánk, amit ők. Tehát a diákokat vonnánk be, mi valószínűleg iskolaszövetkezeteken keresztül. Itt elsősorban a Luca Pacioli Egyesületre támaszkodnánk, de az iskolaszövetkezeten keresztül másokat is bevonnánk a programba, annak érdekében, hogy főleg a kistelepüléseken, zsákfalvakban minél több helyre tudjunk eljutni, és ott dokumentált módon legyen betanítás, és ha szükséges, akkor legyen mobiltelefon-átadás, és utána legyen nyomonkövetés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
70 éves Karikó Katalin, aki a tudományos világ csúcsára ért, de zavarja, hogy nem tud elég időt az unokáival lenni
A méltán híres kutató születésnapját családi körben tölti amerikai otthonában. Önéletrajzi könyve nemcsak érdekes, de inspiráló is.


Karikó Katalin 2023-ban Nobel-díjat kapott az mRNS-kutatások terén elért áttörő eredményeiért, de az út a tudományos világ csúcsáig közel sem volt zökkenőmentes. Élete és karrierje tele volt kihívásokkal, amiket újra és újra le kellett győznie, hogy végül igazi hőssé váljon.

Decemberben, amikor Karikó a svéd fővárosba utazott a díjátadóra, már a repülőn elkezdődött az ünneplés: a pilóta és az utasok is gratuláltak neki, mert mindenki tudta, miért ül azon a járaton. Önéletrajzi könyvéből az is kiderül, hogy a rengeteg siker mögött álló amerikai akadémiai rendszer sem olyan tökéletes, mint amilyennek tűnik. Karikó története így nemcsak inspiráló, hanem árnyalt képet is ad a tudományos világ működéséről.

Karikó Katalin ma, január 17-én ünnepli a 70. születésnapját, és a Blikknek korábban elmondta, hogy a jeles napot biztosan családi körben, Amerikában tölti. Az mRNS-kutatás Nobel-díjas úttörője szerint az unokáival sosem tud annyi időt együtt lenni, amennyit szeretne, ezért most minden percet kiélvez velük.

„Ma már a nővéremhez is hazamegyek Budapestre, meg Pennsylvaniában is otthon vagyok, ahol Bélával (Francia Béla, Karikó Katalin férje – a szerk.) élünk, de a lányomnál, Zsuzsiéknál, Kaliforniában is otthon érzem magam. Ráadásul itt vannak az unokáim, a három és fél éves Sanyika és a kétéves Zsuzsika. Biztosan nem vagyok túl jó nagymama, mert kevés időt tudunk együtt tölteni, de nagyon örülök nekik. Egészséges, értelmes gyerekek, és ez a legfontosabb!”

– idézte a kutató szavait a Nők Lapja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Élet-halál harc: a 26 éves magyar táncosnak 35 millió forintra van szüksége a gyógyuláshoz
Szabó Áron agyában egy 4 centis, műthetetlen daganat növekszik. Barátai összefogtak, hogy megmentsék a tehetséges táncművészt, aki hihetetlen akaraterővel küzd a betegség ellen.


Szabó Áron, a 26 éves táncművész neve sokaknak ismerősen csenghet. A fiatal tehetség már gyerekkora óta a táncnak szentelte életét, lenyűgöző koreográfiáival és energikus előadásaival rengeteg rajongót szerzett magának. Ám egy májusi napon minden megváltozott: Áron váratlanul összeesett, és az orvosok egy agresszív, műthetetlen agydaganatot, úgynevezett óriássejtes glioblasztómát diagnosztizáltak nála.

„Képzeld el, hogy a 2 méter magas, szálkás barátod, akivel az imént még versekről és színházról beszélgettél a Duna-parton, hirtelen élet-halál harcot vív egy 4 centis tumorral az agyában”

– írják Áron barátai, akik kétségbeesetten keresik a megoldást.

A magyarországi kezelések nem hoztak áttörést, de van remény!

Áronnak azóta két életmentő műtéte is volt, sugárkezelést és kemoterápiát kapott, és hihetetlen akaraterővel küzd a betegség ellen.

Már diagnózisának napján át is esett első, életmentő műtétjén, egy shunt-ot helyeztek be az életét veszélyeztető mértékű agynyomás csökkentésére. A bal agyféltekéjében, az életfontosságú működéseket irányító törzsdúcok mellett elhelyezkedő 4 cm-es tumorból egy héttel ezután mintát vettek, amely során az agya bevérzett, így újabb sürgős műtétre volt szükség.

Az orvosok kimondták - a még altatásban lévő - Áron elvesztette jobb oldali végtagjainak működését. Áron ezt megcáfolván két nap elteltével,  még tudatán kívül felhúzta jobb lábát az ágyon. Azóta sem törődik bele semmibe.

A kórházban töltött hét alatt minden egyes nap készségeket tanult újra.

„Az étel szájáig való eljuttatása, a felülés az ágyban, jobb tenyere ökölbe szorítása, artikulációjának visszaállítása, mind mind egyre inkább ráébresztettek minket arra, hogy Áron fejében nincs helye a kérdéseknek és kétségeknek. Egy héten belül a kórház udvarán a saját két lábán jött felém, kaján mosollyal az arcán: látod, már ezt is tudom!” - írja egyik barátja.

Májusi két műtétje óta volt egy kórházi tüdőgyulladása, egy szövődményként kialakuló légmelle, megszámlálhatatlan rehabilitációs foglalkozása, mindennapos sugárkezelésre járt 6 héten keresztül, kemót kapott és kap, és együtt él a ki nem műthető rosszindulatú daganattal. Mozgástartományának nagy részét visszaszerezte, napról napra erősödik. Igyekszik újratanulni az olvasást és az írást, művészetterápiára jár, különböző gyógyszeres és mentális technikákkal tesz minden nap magáért, és a gyógyulásáért.

Ám a hazai kezelések lassan elérik a határaikat. Szerencsére Áron barátai egy külföldi, németországi klinikán találtak reményt.

Egy személyre szabott vakcina kifejlesztésére van lehetőség, ami Áron saját immunrendszerét aktiválná a daganat elpusztítására. A terápia ígéretes, a korábbi kezelések eredményei alapján szignifikánsan meghosszabbíthatja a túlélést a glioblasztómában szenvedő betegeknél.

35 millió forint: ennyibe kerül Áron esélye az életre!

A külföldi kezelés azonban rendkívül drága: 85.000 euróba, azaz körülbelül 35 millió forintba kerül. Ez az összeg egy átlagember számára szinte elérhetetlen, de Áron barátai hisznek az összefogás erejében.

„Hiszünk abban, hogy együtt, sokan, több közösség, rengeteg jó ember összefogásával sikerül összegyűjteni a pénzt” – írják.

Hozzáteszik, Áron nem csak egy tehetséges táncművész, hanem egy érzékeny, intelligens, humoros fiatalember, aki mindig ott volt, ha valakinek szüksége volt rá. „Mindig éppen azzal van melletted, amire szükséged van - hol racionális értelmezéseivel, hol pedig néma, de mérhetetlen biztonságot sugalló csendjével és bizalmas, meleg ölelésével.”

Két nap alatt 6,3 millió forint gyűlt össze Áron kezelésre, vagyis a szükséges összes 18%-a. Ha te is segítenél, KATTINTS IDE.


Link másolása
KÖVESS MINKET: