hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Honnan tudhatod, hogy egy nárcisztikus ragadozó hálójába kerültél? 

A „nárci” az, aki soha nem jár terápiára, körülötte viszont majdnem mindenki. Egy ilyen ember egy mentális rémálom. Egyetlen védekezés van ellene: az elején kiszúrni, és menekülni. Kis, szubjektív útmutató párkapcsolati vámpírok ellen. 

Link másolása

hirdetés

Érdekes, hogy az angol "narcissist" szónak nincs magyar megfelelője. Ha úgy fordítjuk, "nárcisztikus", nem adjuk át a jelentést. Ugyanis mindenki nárcisztikus egy kicsit. A nárcizmus egy spektrum, ki az elején van, ki a közepén, ki a végén. A "túltolt" egón, nagyképűségen, fennhéjázáson, arrogancián bárki rajtakaphatja olykor-olykor önmagát, ettől nem kell megijedni. A "narcissist" viszont egyértelműen olyan embert jelent, akinek a személyiségén eluralkodik ez a torzulás, és megmételyezi nemcsak a "nárcit" (nicsak, mégis van rá szó, ha kicsit gügyögős is), és érzelmi ronccsá teszi a környezetét. 

A nárcisztikus személyiségzavart, ami a spektrum legszéle, csak szakember diagnosztizálhatja, ahogy a nárcizmussal együtt gyakran megnyilvánuló pszichopátiát és szociopátiát is. Ahhoz viszont sajnos nem kell szakembernek lenni, hogy valaki áldozatul essen egy ilyen mérgező személyiségnek. Én magam vagy tíz évvel ezelőtt túléltem egy ilyen kapcsolatot, végigcsináltam utána egy pszichoterápiát (komoly poszttraumás stresszben szenvedtem, teljesen kicsinált a "nagy szerelem"). Számtalan cikket, videót néztem meg, szakértőket hallgattam, online támogatói csoportokban kutakodtam, "túlélőket", és ilyen kapcsolatokban jelenleg is vergődő áldozatokat hallgattam meg.

Nem vagyok szakember, de a saját pokoljárásom egy kicsit kiokosított arról, hogyan szúrjam ki az érzelmi ragadozókat, akár a magánéletben, akár barátságban, munkakapcsolatban.

Ugyanis sokkal többen vannak, mint hisszük, sokkal több kárt okoznak, mint hisszük, és (ami elég meglepő) sokkal kiismerhetőbbek és megjósolhatóbbak, mint hisszük. Az alább felsorolt "vészjelzés-lista" ettől függetlenül szubjektív. NEM szakértői vélemény. 

1. Várj, bombázó

A nárcizmus egy elképesztően komplex jelenség, de ha kapásból rá kellene vágnom, mitől olyan pusztító, azt mondanám: ezek belül kicsi emberek, akik mások kárára akarnak nagyok lenni. Mindenáron. Olyanok, mint egy csili-vili diszkógömb (tudjátok, amelyek a 80-as évek bulihelyein lógtak a plafonról). Mindenhonnan szívják magukba a villódzó fényt, és aztán szikrázzák szét, ezerfelé: "Nézz rám, nézz rám, hogy csillogok, milyen klassz vagyok, az egész világ engem imád!" De bent, a gömb belsejében egy síró-nyöszörgő kis ruhakupac kuporog, amely a külső fény nélkül képtelen lenne életben maradni.

hirdetés

Ebből már az is kiderül, hogy a nárcizmus alapvetően egy védekezési mechanizmus, ahogy egy pszichiátertől hallottam valahol: ez egy sors. Senki sem választja, genetikai tényezők és gyerekkori traumák (többnyire érzelmileg elérhetetlen szülői magatartás) együtt okozhatják, és akkor se mindenkinél. Az a fájó helyzet, hogy a nárcik nem tehetnek róla, hogy azok, és többségük még csak nincs is tudatában az állapotának. De ettől még borzalmasak. 

Ahhoz, hogy egy nárci "életben" tudjon maradni, állandó külső fényforrásra van szüksége, mint a diszkógömbnek. És ezt másoktól kell elvennie. Bárkitől, aki kapcsolatba kerül vele.

Mivel nincs szilárd belső identitása, kívülről táplálkozik. A másik embert nem emberi lénynek látja, hanem használati tárgynak, amelyből a saját jó közérzetét próbálja kicsikarni. Hogy mit vár? Mindent felülmúló csodálatot, szolgalelkű ajnározást, a tökéletessége állandó megerősítését. Piedesztált, dicsőítést, kizárólagos rendelkezésre állást, és persze feltétel nélküli egyetértést. Egyszóval: kontrollt. De még ez is kevés. Sajnos másra is szüksége van: mások megalázottságára, érzelmi kiszolgáltatottságára, fájdalmára, rettegésére és akár az őrületig fokozódó összezavarodottságára. Ha találkozol egy nárcival, és beleszeretsz, sajnos az utóbb felsorolt, borzalmas érzések rendre utol fognak érni. De nem az elején.

És itt jön be a fenti alcím: bombázás. A "love-bombing", vagyis szeretettel bombázás minden ilyen kapcsolat első fázisa. A nárcik manipulatívak, sokszor igen sármosak és elbűvölőek, hamar kiszimatolják az áldozat vágyait, titkait, gyengeségeit, és mesterien rá is játszanak. Úgy söprik le a kiszemeltjüket a lábáról, mint egy hurrikán. Ha már az első randin úgy érzed, hogy megtaláltad életed szerelmét, a Nagy Rokon Lelket, a tündérmesét, amire mindig is vágytál, az embert, akivel befejezitek egymás mondatait, aki egyszerűen túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az a rossz hír, hogy többnyire tényleg nem igaz. Te a fellegekben jársz, én viszont azt mondom: ez az egyik legkomolyabb vészjelzés.

A túláradó imádat, a tökély-érzés, a rózsaszín felhők, a tökéletesen célba találó bókok, a napi kétezer szerelmes üzenet, és főként a szédítően gyors tempó (már a harmadik-negyedik randin összeköltözésről, házasságról, gyerekről beszél) igen ritkán jelent jót. Ez az a rész, amikor a leginkább észnél kell lenned, és lelassítani, néha hátra lépni, tiszta fejjel elgondolkozni, hogy mibe is keveredtél. Ha ugyanis egyszer úgy igazán beszippantott, szinte lehetetlen belőle kilépni.

2. Semmi sem az, aminek látszik

Ha mégsem úszod meg, és bevonódsz egy ilyen ember bűvkörébe, még mindig van visszaút. Tudom, hogy mindenki vágyik a tündérmesékre. Az imádatra. A "különleges vagy" érzésre. De ha már pár hónapja randizol ezzel a feltűnően tökéletes Nagy Ő-vel, érdemes nagggyon odafigyelni. Akár naplót is vezetni. Két dolog fogja elárulni, hogy valami nem stimmel. Az egyik, ha hiszed, ha nem, a saját belső intuíciód. Szinte minden nárci-áldozat, akivel beszéltem, azt mondta: "Úgy két-három hónap után kezdtem érezni, hogy valami nem egészen kerek ezzel a pasival/nővel. Nem tudtam megfogalmazni, de a gyomrom tájékára már beette magát valami kényelmetlenség-érzés. Fura volt."

A másik árulkodó jel, hogy imádatod tárgyának személyiségében, tetteiben, szavaiban kezdesz oda nem illő dolgokat megtapasztalni. Veled kenyérre lehet kenni, de az étteremben bunkó a pincérrel. A benzinkúton a kiszolgáló hölggyel. Az én "csupaszív" exem például egy hónap alatt két embert rúgatott ki a munkahelyéről: egy taxis diszpécsert és egy bolti pénztárosnőt. Mert udvariatlanok voltak velünk. Tényleg azok voltak, de annyit nem ért az egész. Ő viszont utánuk ment, hetekig bombázta panaszlevelekkel a főnökséget, és végül elégedetten nyugtázta a győzelmét.

Leígéri a csillagos eget, de amikor megkéred, hogy vigyen már vissza neked egy könyvet egy ismerősödnek, aki a szomszédjában lakik, csak a postaládába kell bedobni, már "nem esik útba." Miközben a közös jövőt tervezgetitek, hirtelen odavakkantja: "Mondjuk eltartani nem foglak." Szó nem volt róla, hogy eltartson, és mosolyogva mondja, de akkor is. Fura, rossz érzés kerít a hatalmába. Az esti billiárdpartitokra nem tudsz elmenni, mert belázasodsz. Nem teszi szóvá, de hideg és távolságtartó lesz. Nem érted: mintha büntetne, de hát beteg vagy, nem csináltál semmi rosszat. Ha nélküle csinálsz programot, három napra "kihűl", eltűnik az imádat. Finoman elkezd a családod, barátaid ellen beszélni. Még nem teljesen izolál, de a végcél az lesz, higgy nekem. Szavakban te vagy neki a fény az éjszakában, de a többi emberi kapcsolata zavaros. A családjával nem jön ki. Az exei mind hülyék. A kollégája érdemtelenül kapta meg a kinevezést, az neki járt volna. A sor végtelen.

A lényeg az, hogy miközben haladtok előre az időben, egyre több oda nem illő, a gyomrod tájékán kellemetlen nyomást okozó dolog bukkan fel vele kapcsolatban. Mintha a Nagy Ő mögött egy másik ember rejtőzne. Az a baj, hogy rejtőzik is. És ebben a fázisban már kezd félrecsúszni az álarc.

Még mindig nem késő menekülni, bár őszinte leszek: szerintem szinte egy áldozat sem teszi meg. Aki hinni akar, az hisz is, a vészjeleket figyelmen kívül hagyja, félresöpri, mert a bőre alá fecskendezett szerelem-drog már túl erős. 

3. Ő hazudik, te szolgálsz

Mire a fenti igazságra ráébredsz, sajnos már a "leértékelési" fázisban vagy. A nárcik ugyanis az első, szeretet-bombázós, azaz beszippantós időszak után törvényszerűen és elkerülhetetlenül belefognak a kicsinálásodba. A leépítésedbe. Az önbizalmad totális lenullázásába. Nálam ez a következőképpen történt: a kezdeti őrült, szerelmes rajongás után Tibor (legyen ez a neve) szépen, lassan elcsendesedett. Szemrehányó csend volt ez, és mivel nem tudtam, miért haragszik, megijedtem. Elkezdtem teperni. És az életem szépen, lassan beledarálódott az ő elvárás- és szabályrendszerébe. Soha nem sminkeltem magam erősen, de azt is teljesen elhagytam, mert szerinte “természetesen vagyok a legszebb”. Nem főztem rosszul, de minden ételt megtanultam úgy elkészíteni, ahogy az anyja (az anyjával betegesen erős volt a kapcsolata, a többi családtagjával hol jóban volt, hol nem).

És miközben egyre inkább olyanná váltam, mint egy stepfordi feleség, ő egyre szemetebb lett. Csendes szemét volt, de az talán rosszabb, mintha őrjöngött volna.

"Mi van, te borsólevesen kívül mást nem tudsz főzni?" – jegyezte meg lassan, tagoltan, ha egymás után két vasárnap azt főztem ebédre. "Már megint ezt a nyanyás cipődet veszed fel?" "A fürdőszobát minden héten ki kell ám takarítani, most is tiszta por volt az üvegpolc a púderedtől, különben is, nem úgy volt, hogy nem sminkeled magad? Miért akarsz mindenáron kurvásan kinézni?" Szépen, szisztematikusan döngölt bele a földbe. És én hagytam. Nem, nem tudom, miért. Talán mert még mindig volt néhány jó pillanat, akár fél-fél napok is, amikor viszonylag ki lehetett jönni vele. Talán mert ez a langymeleg terror is adott valami biztonságot, amire mindennél jobban éheztem. Mert rettegtem, hogy "ha rossz leszek", elhagy. Mert akkor már azt sem tudtam, ki vagyok. Ő rajzolta meg a személyiségemet, és ha a gondosan kontúrozott vonalakból kilógtam, kegyetlenül megbüntetett.

Így, visszagondolva, nincs ezen semmi meglepő. A nárci pontosan azért hálóz be, hogy a fent vázolt szörnyűség megtörténjen veled. Az elején őrült szerelmet, közös, mesebeli jövőt hazudik. Egyébként is sokat hazudik, sokszor apróságokban is. Számtalan sztorit talál ki saját maga fényezésére, vagy valaki más lejáratására. Ha ellened követ el valami aljasságot, azt is lehazudja. Nem úgy volt, te találtad ki, bolhából elefántot csinálsz, paranoiás vagy, sőt, elmebeteg. Menj orvoshoz.

De a legnagyobb hazugság, hogy szeret. Nem szeret, hanem használ. Nem szeret, mert nem képes rá. Nem lesz rád tekintettel, nem figyel az érzéseidre, nem tesz meg érted semmi igazán fontosat, mert nincs benne empátia, és a lelke mélyén irtózik az igazi intimitástól. És nem, nem fog megváltozni attól, hogy te feltétel nélkül szereted.

Míg te a kezdeti édenkert-hangulatot kergeted, egyre többet követel tőled. Bedob egy érzelmi hullámvasútba, hogy a végén önmagad árnyéka legyél, neki élj, a totális tulajdona legyél, és folyamatosan sugározd felé, belé azt a fényt, ami őt élteti, te viszont teljesen kiégsz. Ebben a fázisban már rettenetesen nehéz kilépni a kapcsolatból, de előbb-utóbb azért sokan megteszik. És persze az is gyakran megesik, hogy ha fényedet veszted, a nárci lecserél egy másik, ragyogóbb fényforrásra.

Ettől függetlenül több áldozattal beszéltem, akinek volt ereje lelépni, de tény, hogy óriási árat fizettek érte. Egy ilyen testi-lelki kizsigerelés szinte zombivá teszi az embert. Az áldozatnak jártányi ereje sem marad, a "semmit sem érek", "soha nem leszek elég" érzése borzalmas nyomot hagy a lelkén. Sokan pszichológus vagy más mentális segítő szakemberrel tudják csak újraépíteni magukat, és sajnos sokan vissza is esnek, újra és újra "visszaszippantja" őket a nárci bűbáj. De egy biztos: aki egy ilyenből végleg kijött, ezerszer óvatosabb lett. És bizalmatlanabb. "Nincs az az isten, hogy én ezt még egyszer átéljem" – gyakori mondat ez. 

Azért írtam meg ezt a cikket, hogy legalább egy kicsit tegyek azért, hogy ebbe a harmadik fázisba lehetőleg minél kevesebben kerüljenek bele. Ugyanis a nárcikra senki nem immunis. A szeretetéhség nagy úr, a mai világban különösen, és bárkivel megeshet, hogy oldalba kapja egy ilyen ragadozó. Ismétlem: ők nem szándékosan ilyenek. Ők torz lelkek. Beteg lelkek. Ha időben kiszúrjuk, hogy egy ilyen vett célba minket, minden létező szakember és szakirodalom szerint egyetlen dolgot tehetünk: fussunk, amerre a szemünk lát. És SOHA ne nézzünk vissza. 


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Litkai Gergely: 20 afgán helyett tudok spórolni a CO2 kibocsátáson

Litkai Gergő egyre fontosabbnak tartja a környezettudatos életet, többek között azt is elmondta, miért nem igaz, hogy az elektromos autók ugyanolyan környezetkárosítók, mint a benzines járművek, és szóba került az is, miként csempészi be az érzékenyítést a Dumaszínház műsorába.

Link másolása

hirdetés

– Bevallom, csak mostanában figyeltem fel rá, hogy foglalkoztat a környezetvédelem, a környezettudatosság. Mióta és milyen formában van jelen az életedben a zöld gondolat?

– Az igazat megvallva ez nem is elsősorban a környezetvédelemről szól, hanem egy kollektív önvédelemről, hogy lehetőleg kellemes körülmények között élhessünk a bolygón. De úgy is megfogalmazhatom, hogy apa lettem, aki felelősséget érez a gyereke jövőjéért.

Bár mostanra annyit romlott a helyzet, hogy most már a saját jövőm is elkezdett aggasztani.

Egyébként már elég régen foglalkoztatnak ezek a dolgok, aztán néhány éve valaki megkérdezte, hogy beszélnék-e erről. Ez, ha jól emlékszem, egy TED-es előadás volt. Mivel erről nem sokan beszélnek szívesen, ezért utána több helyre is hívtak. Tehát a meggyőződés és az érdeklődés régi, csak a nyilvánosság előtt zajló felbuzdulás új keletű.

– Amikor magánemberként eljutottál a felismerésre, hogy baj van, milyen lépéseket tettél?

– Pont nemrég olvastam egy cikket, amiből az derült ki, hogy ösztönösen is jó irányba indultam el. Ez az írás 7000 tanulmány tanulságait összegezte, és arról szólt, hogy egy magánember mivel tud a legtöbbet változtatni.

hirdetés
Az első, ami nagyon sok CO2 kibocsátással jár, és amin sokat tudunk spórolni, az a sok rövidtávú és tengeren túli repülő út.

Ebben mondjuk a Covid is sokat segített, hogy teszem azt, ne látogassak el a Maldív-szigetekre.

Bár a legjobb barátom Amerikában él, de idén és tavaly is arra jutottam, hogy nem látogatom meg, mert csak amíg az ember elrepül New Yorkig és vissza, az nagyjából 1 tonna széndioxid.

Azzal is sok széndioxidot spórolhatunk, ha lemondunk az autózásról, vagy ha átállunk a villanyautózásra. Én is átváltottam plug in hibridre, és a családi autót is lecseréljük villanyautóra.

Amin még változtattam, és amire próbálom a családot is rávenni, az a vegetarianizmus. Nem vagyok militáns vegetáriánus, hogy semmi állati terméket nem eszem, de törekszem rá, hogy heti hat nap ne egyek húst.

Nem veszünk ásványvizet, ami szerintem az egyik legnagyobb pazarlás anyagilag és petpalack termelés szempontjából is.

Próbálunk öko termékeket vásárolni, amik nem csak a környezetnek jók, hanem annak is, aki fogyasztja. Tehát nem kell nagy dolgokra gondolni.

Nem olyan változtatásokat vállaltunk, amik betarthatatlanok, hanem apró lépésekkel haladunk.

De ezek a lépések azután hozzák a következőket.

Tudod, milyen hatással van az emberi tevékenység a bolygónkra? És tudod, hogy mit tehetünk a teremtett világ védelmében?

Tedd magad próbára a DUE Médiahálózat, Nagy Diák Klímatesztjén, hogy esélyes légy a fődíjra, amit te választhatsz magadnak, egy fantasztikus kétszemélyes belföldi (balatoni) utazás, egy elektromos robogó, vagy egy nagyértékű kerékpár közül!

A három fordulóból álló vetélkedősorozat első szakasza online zajlik 2021. március 5. és 2021. szeptember 5. között, a legjobb környezetvédők pedig továbbjuthatnak a középdöntőbe. A tesztet bárki kitöltheti, de a fődíjakért csak a 14-24 év közöttiek versenghetnek. A középdöntőt és a döntőt 2021. szeptember 30-án, a 28. Országos Ifjúsági Sajtófesztivál keretén belül rendezik meg az Akvárium Klubban.

– Említetted az elektromos autókat. Visszatérő kritika ezzel kapcsolatban, hogy bár az elektromos autó tényleg nem pöfögi tele a várost, de az energiát biztosító erőművek ugyanúgy, vagy még súlyosabban károsítják a környezetet.

– Természetesen utánanéztem ennek. Sokat számít az is, hol él az ember. Magyarországon villanyautózni sokkal környezetkímélőbb, mivel az áram nagy része Paksról származik és a megújuló energia aránya is egész magas.

Arról nem beszélve, hogy még mindig jobb, ha egy erőműben, egészen más hatékonysággal termelik meg ezt az áramot, mint ha te elégeted a gázolajt vagy a benzint.

Illetve egy csomó káros anyagtól kíméled meg a környezeted. Nemcsak a széndioxidtól, hanem például a nitrogénoxidoktól. Téves szemlélet, hogy a villanyautó ugyanannyit bocsát ki, mint egy euro 7-es besorolású autó.

Magyarországon ugyanis nem EURO 6-os meg 7-es autókkal jár a lakosság. 14,6 év az autók átlag életkora, amiből sok az EURO -1-es kategória.

– Amikor kezdődött a pandémia, és jöttek az első lezárások, volt egyfajta hurráoptimizmus, hogy a természet visszahódítja a lezárt városokat, milyen jó, hogy kicsit megállunk. Jöttek a statisztikák, hogy mennyit javult a levegőminőség bizonyos városokban. Szerinted volt a pandémiának olyan pozitív hatása, ami talán megmarad?

– Szerintem egy változást hozott. A repülés okozta kibocsátás drasztikusan csökkent ebben az időszakban. De az is igaz, hogy miután leálltak a menetrend szerinti járatok, a magánrepülők azért jártak, és nem csak nálunk, hanem mindenütt. Ott pedig az egy utaskilométerre jutó CO2 kibocsátás egyből a tízszeresére nőtt.

Amit az emberek talán megéreztek, és ez segíthet a következő lépések kommunikációjában is, hogy rájöttek: nagyon is sérülékenyek.

A következő, hogy felismerjék, a földön minden hat mindenre. Hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy nem tehetünk semmit, hiszen a mi kibocsátásunk semmi mondjuk Amerikához képest. Ami végül is igaz is lehetne, de mégsem az, mert Magyarországon majdnem háromszor akkora a kibocsátás, mint mondjuk Indiában.

A felső 10% bocsátja ki a káros CO2 50%-át.

Ami nagyon ijesztő szám. Ugyanakkor nézhetjük pozitívan is: így én mondjuk 20 afgán helyett tudok spórolni. Nekik ugyanis már nincs nagyon mit visszaszorítani a kibocsátásból.

Ezt úgy is hívják, hogy klíma mérleg: egy ország mennyit tesz be a klímaváltozás serpenyőjébe, és aztán mennyit kénytelen ebből kivenni. Amerikában pont ez volt az abszurd a Turmp adminisztráció idején: Ők nagyon sokat vesznek ki a mérlegből. Gondoljunk bele, most is 45 Celsius fok feletti hőmérsékletek vannak a déli államokban, erdőtüzek pusztítanak. Nagyon sok a hurrikán, tornádó. A sarki jég olvadásának a következményei is nagymértékben le fognak csapódni az Egyesült Államokban. Mégis ők voltak, akik azt mondták, hogy nincs is klímaváltozás.

– Az elmúlt hetekben részt vettél egy kampányban, amelynek a lényege az volt, hogy túráztál. Mesélj kicsit erről.

– Egyébként is nagyon sokat túrázom, de most a Démétér-házat próbáltam támogatni. Ők csontvelő-transzplantált gyerekek felépülését segítik azzal, hogy az egész országból oda tudnak menni a szülők, hogy a kezelés alatt is a gyerekek közelében lehessenek, a lábadozás második felét pedig már együtt tölthessék.

Ezt a kezdeményezést támogattuk. A Ferencvárosi Közösségi Alapítványnak van minden évben egy Swimathon nevű úszóversenye, ami most a járvány miatt szabadtérivé változott. Mindenki azt választhatott, amit akart: úszást, futást, lovaglást, gyaloglást.

Sosem voltam nagy úszó, viszont gyalogolni szeretek, ezért bevállaltam, hogy 60 kilométert túrázom a Démétér-ház javára.

Végül ebből 135,5 kilométer lett.

(Az interjú után derült ki, hogy Gergő és a Démmétér-ház csapata meg is nyerte a Swimathont - KMG.)

– Mennyi idő alatt teljesítetted ezt?

– Három hétvége.

– Úgy tudom, a környezetvédelem témája immár a stand up műsorodba is bekerült.

– Janklovics Péterrel és Szabó Balázs Mátéval épp most zajlanak a próbák, és június végén lesz a bemutatója a Zöld Stand Up című előadásunknak.

Az a célunk, hogy a kétkedőket is meggyőzzük, ha lehet. Emellett gyakorlati tippeket is adunk, de azért a mozgalom fonákságait is megmutassuk a nézőknek.

– Végezetül mesélj egy kicsit arról, hogy a Dumaszínházban mikre készültök.

– A Dumaszínház legnagyobb nyári eseménye idén is a Dumafüred, ami július utolsó hétvégéjétől 10 napon keresztül lesz Balatonfüreden. Sok szabadtéri előadás lesz, amelyek védettségi igazolvánnyal látogathatóak.

Amiatt, hogy kiesett az első négy hónapunk, nyáron sok előadással várjuk a nézőket a Corvinon is. Sok bemutatónk lesz: Aranyosi Péternek a Mesteremberek, Hadházi Lászlónak a Légy férfi, Kiss Ádámnak a Világvégre. Úgyhogy aki régi kedvencét szeretné látni új anyagokkal, annak is itt a lehetőség.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Megtörhetetlen vagyok” - mondja az afgán nő, akit egész fiatalkorában vertek, megerőszakoltak, majd a férje arcon lőtte

Szerinte a fájdalmas múltja csak megerősítette, most azért próbál tenni, hogy az afgán nők ne engedjenek az erőszaknak és küzdjenek a jogaikért.

Link másolása

hirdetés

Afganisztán továbbra is az egyik legveszélyesebb hely a nők számára. Tavaly a hivatalos adatok szerint 3500 erőszakos bűncselekményt követtek el nők ellen, és mivel az ország közbiztonsága egyre rosszabb, vélhetően ez a szám tovább fog nőni.

A nők ellen elkövetett bűncselekmények során a legtöbb áldozat életét veszti. Shakila Zareen azon kevés szerencsések között van, akik túlélték a támadást. Elmondása szerint nagyon nehéz gyerekkora volt, nem is emlékszik arra, hogy valaha mosolygott gyerekként. A fiútestvérei kínozták és verték, majd amikor már 17 évesen házasságra kényszerítették, a férje és a sógora is rendszeresen bántalmazta és megerőszakolta őt.

"Nem is tudom, hogy tudtam így felnőni"

- mondta a BBC videóriportjában.

Elmesélte, hogy amikor férjhez ment, mutattak neki egy ostort, és azt mondták, hogy nőként ezt érdemli. A lány sosem értette, hogy miért kell a nőket verni, és amikor ezt megkérdezte, a családjában lévő férfiak megdöbbentek, mert nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy a gyengébbik nem képviselői fel mernek szólni ellenük. De akkor mérgesedtek el igazán a dolgok, amikor férfi rokonai megtudták, hogy elment a rendőrségre a sorozatos bántalmazások miatt. Ezután a férje egyszerűen meglőtte Shakilát, méghozzá az arcán.

"Emlékszem, hogy arra gondoltam, ez az egész egy rémálom, és reménykedtem, hogy egyszer véget ér majd. Amikor felébredtem a kórházban, beszélni akartam, de képtelen voltam megszólalni. Aztán láttam, ahogy édesanyám sír, és akkor rájöttem, hogy ez nem egy rémálom volt, hanem az életem egy része"

- emlékezett vissza.

hirdetés

Huszonkét operáción esett át, mire nagyjából helyreállították az arcát, de a lövés olyan károkat okozott rajta, amelyek a mai napig láthatóak rajta.

A történtek után a fiatal nő elhagyta a férjét és családját, egészen Kanadáig ment. Azóta is ott él, és szerencsésnek tartja magát, hogy egyrészt még életben lehet, másrészt, hogy most más, hasonló sorsú nőknek segíthet.

"A múltam olyan fájdalmas volt, hogy éppen ez segített abban, hogy sokkal erősebben térjek vissza. Mindig azt mondom, hogy megtörhetetlen vagyok. Nemet mondok az erőszakra. Az afgán nőknek nagyon nehéz életük van, és nem hiszem, hogy szép jövő vár rájuk. Ha én nem szólaltam volna fel, hogy megvédjem a jogaimat, belehaltam volna a kínszenvedésbe és a fájdalomba. A célom az, hogy az afgán nők ne engedjenek az erőszaknak. Tovább kell küzdenünk a jogainkért!"

- mondja.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Másfél héttel később egymillióval nagyobb összeget mondott az asztalos, annyit ment fel a faanyag ára”

Elképesztő mértékben drágulnak az építőanyagok az utóbbi pár hónapban. Bemutatunk néhány konkrét példát, valamint az idevezető okokat is sorra vesszük.

Link másolása

hirdetés

Aki mostanában építkezik vagy felújít, a saját bőrén és pénztárcáján érezheti, hogy valami nagyon nincs rendben: olyan szintű áremelkedés kezdődött az idei első negyedévben, amit kis túlzással akár a II. világháborút követő hiperinflációhoz is lehetne hasonlítani.

Az összevetés mellett szól, hogy egyre több beszállító vezet be napi árazást, több terméknél pedig ez se jelent megoldást, ugyanis bármennyit is fizetnének érte a vevők, egyszerűen lehetetlen beszerezni.

A témára már a kormány figyelme is ráirányult: először Orbán Viktor ígért beavatkozást múlt pénteki rádióinterjújában, a július 7-i kormányinfón pedig Gulyás Gergely is bejelentette: októbertől megtiltják az exportot, egyes termékeknél pedig különadót is vetnek ki az extraprofitra. Kérdés, mire lesz ez elég, hiszen a kiváltó okok jóval szerteágazóbbak.

Egy hét múlva már semmit nem ér a precízen kiszámolt költségvetés

"Nekünk szerencsénk van, mert az apukám kőműves, így nagyon sok pénzt megspórolunk, mert sok dolgot meg tud csinálni, de ettől az anyagokat még meg kell venni. Azok pedig horror áron vannak, így az ember azon agyal, hogyan tud olcsóbban, de mégis minőségi anyagot vásárolni" – meséli Patrícia, aki májusban vágott neki egy régi ház felújításának.

hirdetés

Elmondása szerint volt olyan anyag, amit már meg sem próbáltak Magyarországon beszerezni, hanem a szomszédos Ausztriából hozták át, mert jobban megérte.

De amit megpróbáltak, abban sem volt köszönet: az asztalos, akivel a nyílászárókat csináltatják, az egyik héten mondott egy összeget, majd másfél hét múlva kb. egymillióval többet, mert annyit ment fel annak az adott faanyagnak az ára. A betonozáshoz használt vasháló darabja pedig múlt hét elején még 14 ezer forint volt, alig néhány nappal később, ugyanazon a helyen viszont már 21 ezer forintba került.

A legdurvább egyébként az, hogy bármilyen szakembertől szeretnénk árajánlatot kérni, szinte senki nem tud még csak körülbelüli összegeket sem mondani, mert olyan gyorsan változnak az anyagárak, hogy 2-3 napra előre tudnak tervezni. Illetve vannak olyan szakemberek, akik nagyjából anyagáron dolgoznak, tehát így a munkadíj is majdhogynem lutri, ha több héttel, hónappal előre le akarja beszélni az ember. Márpedig le kell, hiszen nem úgy működik a dolog, hogy szólok egy szakembernek és két nap múlva jön dolgozni.

Patrícia úgy látja, egy hitelhez összerakni a költségvetést ma kész káosz: hiába írja össze, hogy nagyjából mi mennyibe kerül, hiába számolják ki nagyon precízen, mennyire van szükség, kb. egy hét múlva az a költségvetés már semmit sem ér.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Árész is, aki édesapjával közösen tavaly nyáron kezdett felújítani egy családi örökségből származó házat, teljeskörűen, tégláig visszabontva és a padlót is felszedve. Mivel egyelőre nem vontak be mást a munkálatokba, elég lassan haladnak, rendszerint csak hétvégente van idejük foglalkozni vele.

Idén február-március környékén tűnt fel nekik, hogy bár csak hozzávetőleges költségvetést készítettek, attól is erősen kezdenek eltérni felfelé. Elmondása szerint a vízszerelésnél vették észre először, hogy nemcsak a PVC- és rézcsövek, hanem még a minimális kis fémbilincsek is durván megdrágultak. A réznél akár 30 százalékot is rádobhattak néhány hónap leforgása alatt, amennyi a tervezéstől a beszerzésig eltelt.

„A napokban vettük meg a járólapot és a csempét, a korábban becsült 2700-2800 forintos négyzetméterár itt 3500 forint környékére kúszott fel. Az egyik szobát lebetonoztuk tavaly, a másikig csak most jutottunk el, az ehhez szükséges összes eszköznél (pl. cement vagy glett) is érezni a változást” – teszi hozzá.

Abból a szempontból szerencsés a helyzetük, hogy a szükséges építőanyagok nagyjából kétharmadát már tavaly megvették, így csak a maradék esetében érinti őket érzékenyen az áremelkedés. De úgy becsüli, a teljes költségvetésük így is legalább 2-300 ezer forinttal magasabb lesz.

Több tényező együttes hatása okozta az árrobbanást

„Idén tavasztól kezdődtek a komolyabb anyaghiányok, mostanra pedig ott tartunk, hogy a kereslet óriási lenne, hiszen az egész régióban nyílnak a piacok, a gyártók azonban bizonyos anyagok esetén átmenetileg képtelenek kiszolgálni a hirtelen megugró igényeket. A hiány nem általános, vannak, amik stabilak, ezért fontos különválasztani a termékköröket” – nyilatkozta megkeresésünkre egy neve elhallgatását kérő építéstechnológiai szakember.

Hiány leginkább a fa, a műanyagok, az epoxi és poliuretán műgyanta, illetve kémiai diszperziós alapanyagokat igénylő termékeknél fordulhat elő. Ez egyébként nem csak az építőipart érinti, hanem minden olyan területet, ahol ezeket a gyártási alapanyagokat használják.

Szerinte az árak elszabadulása több szerencsétlen tényező együttállásának eredménye. Általánosságban érvényes, hogy rettentően elszálltak a logisztikai költségek, ráadásul fennakadások voltak a szállításokban is (Szuezi-csatornába szorult Ever Given), ami a gyártási költségekre és az ütemezésre is hatással van.

Átalakult Kína szerepe is a világpiacon: míg korábban inkább olcsó exportőrnek számított például az acéliparban, ez a folyamat az utóbbi években már megfordulni látszik. Elkezdték felvásárolni a nyersanyagokat és építőanyagokat, hiszen óriási beruházások zajlanak az országban. Az Egyesült Államokban hasonló tendencia alakult ki, ők más okokból, de elkezdték felvásárolni a készleteket a faanyagokból.

Az okok közé tartozik az is, hogy márciusban leégett a BASF egyik németországi vegyi üzeme Ludwigshafenben, ami szintén nagy érvágás volt az egész építőiparnak. A járvány alatt pedig az hektikus olajár mozgások és az alacsony kereslet miatt több beszállító is leállt, az ő hiányuk most ugyancsak érződik. A kőolaj alapú alapanyagok áremelkedése közvetetten is befolyásolja az építőanyagok árát, hiszen a kiszereléshez szükséges csomagolóanyagok, vödrök beszerzése is nehezebb és drágább.

A fenti problémák egymásra rakódtak és az utóbbi hónapokban egymás hatását erősítve okoztak robbanást. Százalékosan nem lehet megmondani, mennyivel nőttek az árak, hiszen ez erősen termékfüggő, de forrásunk szerint 10 százaléktól egészen az eredeti duplájáig terjed az 1 éves drágulás mértéke.

„Hiába vennék meg akár kétszeres áron is, ha nem elérhető egy termék. Természetesen mindenki igyekszik alternatív beszállítókat és alapanyagokat találni, illetve helyettesítő műszaki megoldásokat kidolgozni, de ez is időbe telik. A minőségből nem szeretnénk engedni, csodát tenni pedig nem tudunk. Ilyenkor marad a kivárás.”

A kereskedők bizonyos termékek esetében csak nagyon rövid határidejű árajánlatokat adnak ki, extrém esetben akár csak egy napra szólót, de vannak esetek, amikor – ha becsületesek – árajánlatot sem adnak, mert nem szeretnének megígérni olyat, amit aztán később nem tudnak teljesíteni.

„Azoknál a termékeknél, amelyekre én rálátok, a gyártók és kereskedők is elszenvedői a most kialakult helyzetnek. Extraprofitjuk nincs rajta, főként a tömegtermékeknél. Talán ez sovány vigasz, de a régióban még mindig az egyik legolcsóbbak, vagy sok esetben a legolcsóbbak a magyar árak” – teszi hozzá.

Az építőanyag árakkal kapcsolatos kérdéskör része, hogy eleve kevés a magyar nyersanyag, alapanyag beszállító, illetve gyár. Több gyár is bezárt a rendszerváltáskor, egy részük pedig külföldi tulajdonba került.

A cementet, kavicsot, homokot, stb. leszámítva a legtöbb alapanyagot és nagyon sok terméket importálunk (acél, fa, hideg- és melegburkolatok, gépészeti és villamos berendezések, stb.) Magyar gyártóknak mondhatjuk még a nagynevű nemzetközi cégcsoportokhoz kötődő, vagy az ő tulajdonukban lévő magyarországi gyártókat is, akik évtizedek óta a magyar építőipari beszállítók javát teszik ki minőségben és mennyiségben egyaránt (falazóanyagok, részben a szigetelő anyagok, építési segédanyagok, habarcsok, ragasztóanyagok, vakolatok, gépészeti csövek, szaniterek, stb.)

A hazai gyárakon nem múlik a helyzet rendeződése, de ezzel valószínűleg a külföldi gyártók is így vannak, hiszen ők is abból élnek, amit eladnak. Nehéz volna kivenni a rendszerből minden külföldi építőanyagot, nélkülük valószínűleg nemcsak drágán, hanem bizonyos esetekben sehogyan sem boldogulnánk.

Arról, hogy mikor állhat helyre a gördülékeny beszerzés, a szakértő csak becsléseket tud mondani: az optimista verzió szerint van, ami már ebben a hónapban, más viszont csak ősszel vagy év végére rendeződik. Sajnos azt is bele kell kalkulálni, hogy Magyarország viszonylag kis piac, ezért a külföldi gyártók jó eséllyel először a nagyobb piacok nagyobb projektjeit fogják kiszolgálni (pl. német), a magyar igények csak ezután következnek.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Sokkoló volt” - elmondták a Direkt36 újságírói, hogy tudták meg, hogy valószínűleg lehallgatták őket az izraeli kémszoftverrel

Panyi Szabolcs és Szabó András tényfeltáró újságírók is a Pegasus magyarországi célpontjai között voltak. Videóban beszéltek arról, mikor törtek be megfigyelőik a telefonjukba, és hogyan jutottak hozzá bizalmas információkhoz.

Link másolása

hirdetés

Mint arról már beszámoltunk, vasárnap nyilvánosságra hozták a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat által vezetett nemzetközi ténylfeltáró projekt eredményeit, miszerint magyar célszemélyek ellen is használták az elmúlt években az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust, a célpontként kiválasztott emberek között pedig voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is.

Az oknyomozásban részt vett a Direkt36 tényfeltáró központ két újságírója, Panyi Szabolcs és Szabó András is, akik arról számoltak be, hogy őket is megfigyelték az izraeli kémszoftver segítségével. Most egy videóban meséltek arról, hogy tudták ezt meg, illetve hogyan kerültek be a nemzetközi tényfeltáró csapatba.

Panyi elmondta, hogy néhány hónappal ezelőtt a Süddeutsche Zeitung, a legnagyobb német országos napilap újságírói keresték meg a Direkt36-ot azzal, hogy vegyék fel a kapcsolatot egy biztonságos kommunikációs csatornán keresztül. Már ekkor sejtették, hogy valószínűleg egy megfigyeléses lehallgatásos sztoriról van szó. Panyi április közepén hívta fel Szabó Andrást, akinek szokatlan volt, hogy kollégája még a megszokott kommunikációs csatornáikon keresztül sem volt hajlandó semmit elárulni arról, miért kell találkozniuk személyesen. Már aznap este találkoztak a Direkt36 irodájában, ahol a magyar munkatársak mellett külföldi lapok újságírói is jelen voltak.

"Szabolcs egy kémfilmbe illő történettel állt elő. Először elmondta, hogy az ő telefonját ismeretlenek, feltehetően még az is lehet, hogy egy titkosszolgálat feltörte. A nemzetközi újságírói csoport vizsgálata pedig arra jutott, hogy az én telefonomat is feltörték, ami elsőre teljesen hihetetlen volt"

- mesélte Szabó.

hirdetés

Panyi telefonját az Amnesty International jogvédő szervezet biztonsági munkatársai vizsgálták át, akik megállapították, hogy 2019. április 4. és november 7. között több mint fél éven keresztül kimutathatóak a Pegasus kémszoftver egyértelmű nyomai a mobilján. Szabó esetében pedig az derült ki, hogy 2019-ben két alkalommal, június 13-án és szeptember 24-én törtek be a telefonjába.

A kémprogram révén a megfigyelők hozzáférhettek az újságírók telefonján lévő képekhez, videókhoz, bekapcsolhatták a mikrofont, melynek révén felvehettek beszélgetéseket, sőt még a kamerát is be tudták kapcsolni. Panyi szerint azonban főként szöveges tartalmakat figyelhettek meg, tehát e-maileket, szignálon küldött üzeneteket.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: