SZEMPONT
A Rovatból

Hét százalékkal vezet a TISZA Párt a Fidesszel szemben a Medián mérése szerint

Magyar Péter úgy fogalmazott: „Most van mire szerénynek lenni“. Most mértek először jelentős fölényt az ellenzéki pártnak.


Újabb közvélemény-kutatók mutatták be legújabb eredményeiket a magyar politikai helyzetről. A Medián és a Republikon is azt mérte, hogy a TISZA Párt jelentősen erősödött, de a végeredményben eltérnek a számaik. Ahogy arról írtunk, a Republikon fej-fej melletti csatát mért a két párt között, náluk hibahatáron belül van a Fidesz és a TISZA.

A másik intézet kutatásában azonban a TISZA Párt támogatottsága meghaladja a Fideszét.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet számai alapján a választani tudó, biztos szavazók 46 százaléka most a TISZA-ra voksolna, míg a Fidesz támogatottsága 39 százalékon áll – ez a különbség jelenleg 7 százalékpont.

Rajtuk kívül egyedül a Mi Hazánk jutna be a parlamentbe 6 százalékkal, míg az MKKP és a DK 3–3 százalékra számíthatna.

A teljes népesség körében a TISZA 43 százalékot érne el, szemben a Fidesz 39 százalékával.

Hann Endre, a Medián vezetője ennek kapcsán azt írta: „Olyan előfordult már az elmúlt 14 évben, hogy egy potenciális pártszövetség, közös lista a kutatásokban ideig-óráig megelőzte a Fidesz–KDNP-t, de hogy egyetlen kihívó a kormánypárt fölé kerekedjen, az még soha. Most ez is bekövetkezett: a Tisza Párt, amely az EP-választáson kisebb meglepetésre közel 30 százalékot szerzett, a november elején zárult Medián-felmérésben már 40 százalékot is meghaladó eredményt ért el a választani tudók és jóval 40 százalék fölöttit a „biztos” szavazók körében. Az utóbbi (46:39 a Tisza–Fidesz versenyben) azzal magyarázható, hogy a kormánypárt szimpatizánsainak egy része elbizonytalanodott, a tiszások viszont nagyobb arányban mondják, hogy biztosan részt vennének egy „most vasárnapi” választáson.”

Hann Endre szerint a Tisza továbbra is a kisebb ellenzéki pártoknak a táborát morzsolja elsősorban, de viszonylag sok korábban bizonytalan szavazót is sikerült magához vonzania.

A kutató szerint a lakosság bő kétharmada úgy érzi, hogy az elmúlt 12 hónapban romlott az ország gazdasági helyzete, és a megkérdezettek abszolút többsége a következő évben is romlásra számít.

Szeptember óta 54-ről 58 százalékra nőtt a kormányváltást óhajtók aránya, miközben csak a megkérdezettek 35 százaléka mondta, hogy egy következő választás után a mostani kormány maradását szeretné - emelte még ki.

„Most van mire szerénynek lenni”

– írta Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke Facebook-bejegyzésében, utalva a párt „történelmi felelősségére.” Hozzátette: a TISZA Párt mindennap azon dolgozik, hogy olyan programot és csapatot állítson össze, amellyel Magyarország újra növekedési pályára állhat. „A TISZA-kormány minden honfitársunk érdekében fog dolgozni” – zárta gondolatait a pártvezető a Facebookon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Négy hónap alatt közel egy év vízfogyasztását nem lehet elhasználni” - Bettiék 60 ezres számlát kaptak a vízóracsere után
Több érdi háztartásban is rosszul mérnek a lecserélt vízórák. A polgármester szerint lehet, hogy a gyártósorról kerültek le akár százával olyan órák, amelyek teljesen pontatlanok. Csőzik László Igazságügyi szakértőt kért fel a helyzet tisztázására,


Körülbelül két hete jelent meg a sajtóban, hogy több érdi háztartásban is rosszul mérnek a lecserélt vízórák, ráadásul a lakossági jelzések szerint kiugróan többet mértek, mint amennyit korábban.

Betti 30 éve él Érden a családjával egy kétszintes házban. Több vízóracseréjük is volt már, egyikkel sem volt problémájuk. Júniusban szerelték be náluk a legújabb órát, azóta viszont nekik is elképesztően megugrott a fogyasztásuk. Legalábbis a számlák alapján. Átalányt fizetnek, kéthavonta kapják a számlát.

Az átlagfogyasztásuk korábban két hónapra 20-23 köbméter volt. Az idei elszámolásuk június 30-ig szólt az előző vízórával. Ekkor kicserélték náluk a vízórát, kaptak is egy számlát, ami szerint 26 forintos tartozásuk volt. Ezt kifizették, és várták a következő számlát.

„Az előző időszakra a régi órával az elszámolt éves mennyiségünk – ami ugye nem jött ki teljesen egy évre, csak 8-9 hónapra, hiszen időközben lecserélték a vízórát – 79 köbméter volt. Majd a vízóracsere után jött egy számla, ami október 25-ig szól. Az új óra szintén 79 köbmétert mért. Azért ez egy kicsit furcsa. Négy hónap alatt közel egy év vízfogyasztását nem lehet elhasználni” – mondta a Szeretlek Magyarországnak Betti.

„A vízszámlám eddig 10-11 ezer forint körül volt, a csatorna számla pedig 9000 forint környéke. Ezzel szemben most itt van előttem egy 33.999 forintos vízszámla és egy 26.700 forintos csatornadíj” – tette hozzá az asszony, aki szerint az ő utcájukban több család is ugyanígy járt.

Bettiék egyelőre nem fizették be a számlát, és még a vízmű felé sem jelezték a hibát. Az asszony szerint telefonon nehéz elérni őket, személyesen pedig azóta nem volt ideje bemenni az ügyfélszolgálatra. A polgármesternek viszont jelezték az esetet, és azt is, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy a vízórájukat leszereljék, bevizsgálják, vagy bármilyen hatósági mérést végezzenek rajta.

Az önkormányzat ugyanakkor nincs egyszerű helyzetben, ami az ügyet illeti. Csőzik László, Érd polgármestere lapunknak azt mondta: a vízmű az egyetlen olyan terület, ami nem tartozik az önkormányzat irányítása alá. Törökbálint, Tárnok, Diósd, Sóskút, Herceghalom és Pusztazámor önkormányzataival együtt tulajdonosai ugyan az Érd és Térsége Víziközmű Kft.-nek, az ügyvezetés, illetve a menedzsment a Veolia Víz Zrt. feladata. A polgármester így levelet írt, valamint fel is hívta az ügyvezetőt, és kérte, hogy állítsák le a vízórák cseréjét.

„Annyi kétely merül fel, annyi botrányos eset van, hogy azt kértem, azonnal állítsák le a vízórák cseréjét. Ez másnapra meg is történt. A vízügy ígérete szerint bevizsgálnak több új órát, és kiválasztanak 20 háztartást, ahol kritikus volt a helyzet, és ott az új órát, illetve a régit is bevizsgálják. Ezeknek januárban lesz majd eredménye” – fogalmazott Csőzik László.

A polgármester az önkormányzat részéről is elrendelt egy vizsgálatot. Felkérnek egy igazságügyi szakértőt, hogy kontrolálja majd a vízügy által végzett vizsgálatokat.

„Fontos, hogy tisztán lássunk, mert ki tudja, hogy mi történt. Lehet, hogy a gyártósorról kerültek le akár százával olyan órák, amelyek teljesen pontatlanok, lehet, hogy a kereskedőnél van a hiba, amelyik megnyerte a közbeszerzési eljárást, lehet, hogy a labor hibázott, amelyik bevizsgálta. Sokféle megoldás lehet. Annyi biztos, hogy nagyon kétes ez a dolog. Elég nehezen tudom elhinni, hogy ez megtörténhetett” – mondja a polgármester.

Az Érd és Térsége Víziközmű Kft. a 24.hu érdeklődésére előzetesen annyit közölt, hogy az eddig ellenőrzött 15 vízóra kétharmada megbukott a pontossági vizsgálaton, igaz, „jellemzően minimálisan, mindössze 0,5-3%-kal térnek el a mérési eredmények a hibahatártól”, ami szerintük nem indokolhatja a felhasználói bejelentésekben jelzett 1,5-2-szeres eltérést.

Az is elárulták, idén már 242 ügyfélpanasz érkezett hozzájuk a B METERS gyártmányú vízmérőkkel kapcsolatban.

A B METERS egy olasz cég, amely honlapjuk szerint 30 éve tervez, gyárt és forgalmaz a fűtésre és hűtésre használt víz- és energiafogyasztás mérésére szolgáló műszereket. Évente több mint 1,8 millió darabot gyártanak, amivel európai szinten is vezető pozícióban vannak. Azt is írják, minden mérőjük rendelkezik a legszigorúbb uniós szabályozás szerinti jóváhagyási tanúsítvánnyal.

Ez azt jelenti, hogy előzetesen részletesen vizsgálták a vízórák technikai dokumentációját, laboratóriumi teszteket végeztek, hogy mennyire bírják a hőmérséklet-ingadozást, a mechanikai stresszt vagy elektromágneses zavarokat. Emellett ellenőrzik a gyártást is, úgy, hogy véletlenszerűen kiválasztott darabokat vizsgálnak a gyártósorról. Ha hibát észlelnek, a gyártó köteles visszahívni és kijavítani a termékeket.

Természetesen van magyar szerv is, ami a folyamatot ellenőrzi, Budapesten és Pest megyében a pontossági vizsgálatot Budapest Főváros Kormányhivatala végzi. Ők kérdésünkre azt írták, „a vízmérők első hitelesítése a gyártónál történik, majd 8 évig maradhatnak a hálózatban ellenőrzés nélkül, ez idő alatt a mérőeszközt hiteles mérőeszköznek kell tekinteni. Ezt követően a területileg illetékes kormányhivatal végzi az újrahitelesítést”.

A BFKH közleménye szerint, amennyiben valaki a mérőeszköz megfelelő működését vitatja, a víziközmű-szolgáltató 8 napon belül köteles ellenőrizni. Vita esetén a fogyasztó és a szolgáltató is vizsgálatot kezdeményezhet a mérésügyi hatóságnál.

Apró szépséghiba, hogy ennek a költségét a fogyasztóknak meg kell előlegezniük, márpedig egy 80 ezer forint körüli kiadást jelent. Van olyan érdi, aki már a harmadik vízóránál tart, miután az előző kettőről kiderült, hogy tényleg rosszul mérnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Hann Endre Magyar Péterék 11%-os előnyéről: Úgy látszik, hogy ezen a fiatalemberen nem nagyon fog semmilyen próbálkozás
A Medián vezetője szerint döbbenetes fordulat, hogy a Fidesz elvesztette a stabil előnyét. Azt viszont Hann Endre elképzelhetőnek tartja, hogyha a TISZA a mérésekben a kétharmad közelébe jutna, megváltoztatnák a választási törvényt, hogy ne szerezhesse meg.


Nagyon komoly, 11 százalékos előnyt mért a TISZA Pártnak a Medián a biztos pártválasztók körében a Fidesszel szemben. Az ellenzéki párt a teljes lakosság körében is egyértelműen előzi a Fideszt. A Medián adatai szerint Magyar Péter pártja jelenleg 34 százalékon áll, míg a Fidesz mindössze 27 százalékot mondhat magáénak, ami 5 százalékpontos visszaesés az előző méréshez képest. Így a teljes népesség körében annak ellenére is nőtt a TISZA előnye, hogy az erősödése megtorpant.

Hann Endrével, a Medián ügyvezető igazgatójával arról beszélgettünk, hogyan veszítette el stabil előnyét a kormánypárt, és miért lehetett hatástalan a Fidesz eddigi összes próbálkozása, hogy megtörje ezt a trendet.

– Mi az oka, hogy ilyen mértékben nőtt Magyar Péter pártjának népszerűsége?

– Egyrészt a TISZA tavasz óta, tehát a Magyar Péter fellépése óta folyamatosan erősödött, de most éppenséggel nem erősödött, úgy is mondhatnám, lehet, hogy megtorpant. Ebben az esetben ugyanis a teljes szavazókorú népességet érdemes nézni, és ott nincs változás. Lehet, hogy ez a nagyon durva propagandakampány ezt érte el, de semmiképp sem okozott visszaesést. Viszont megfigyelhető a Fidesz vesztesége, ez például elbizonytalanodásban és az elkötelezettség csökkenésében nyilvánul meg.

A korábbi Fidesz-szavazók, az az 5%, amit elvesztett a hó eleje óta, valószínűleg a bizonytalanokhoz ment át, akik nem tudják, vagy nem akarják megmondani, hogy hova szavaznak.

Ugyanis ott 4 százalékkal növekedett a sokaság. A bizonytalanság másik szintje az, hogy azt is szoktuk nézni, mennyi a magát biztos szavazónak mondó ember. Ezt érdemes megnézni pártonként, és most már több utóbbi felmérésünkben megfigyelhető volt, hogy a Fidesz szimpatizánsok között aránylag kevesebb, aki azt mondja, biztosan elmenne szavazni, ellentétben a Tisza szavazóival.

– De ez egyben azt is jelentheti, hogy a Fidesznek még van mozgósítható, vagy újra mozgósítható tartaléka.

– Persze van. Csak közben azért ez egy jelentős fejlemény. Ugyanis a szakmánk kifejezetten unalmas volt már az elmúlt években. Mindig csak azon lehetett spekulálni, hogy ha mindenki összefogna, akkor megközelítenék-e, vagy elérnék-e a Fidesz támogatottságát, ami egy fikció volt, mert nem jött létre ilyen választási párt. De most mintha ennek látnánk a jeleit, csak nem abban a formában, hogy összefognak a kisebb ellenzéki pártok, mert azok mintha a megsemmisülés felé menetelnének.

Az LMP és az MSZP már nem is szerepelt a táblázatunkban, mert kerekítve sem érték el az egy százalékot.

Ugyanis, ha egy párt 0,6 százalékot ér el, akkor azt már 1-re kerekítjük, de ha csak 0,4-et, akkor lefelé kell kerekíteni, és akkor nem kerül a táblázatba. Így járt az LMP is, meg az MSZP is.

– Ez a két párt gyakorlatilag nem létezik?

– Mint szavazótábor, szavazóközönség nem létezik, mert amúgy parlamenti pártok lévén még pénzhez is hozzájutnak, elég jól.

– Gondolom, teljesen más dolog egy ciklus közepén nézni ezeket az arányokat, és teljesen máshogy fog gondolkodni a választó akkor, ha éles helyzet van.

– Nagyon sok mindenen lehetne spekulálni, de olyan nagyon azért nem érdemes, mert nem látjuk a jövőt. Ne felejtsük el, hogy ez az egész, amiről most beszélünk, amiben most benne élünk, ez majdnem egy csodaszerű véletlenen múlt. Magyar Pétert és a Tisza Pártot annak köszönhetjük, hogy egy ügyvéd bogarászta a bírósági értesítőt, és abban kiszúrt egy furcsa kegyelmi döntést. Ha ez nincs, akkor valószínűleg mindez nem így alakul. Külön érdekes történetfilozófiai kérdés, hogy mi a véletlen, és a személyiség szerepe egy adott történésben. Most mindenesetre benne vagyunk egy teljesen új helyzetben, és úgy látszik, hogy ezen a fiatalemberen nem nagyon fog semmilyen próbálkozás.

– Talán mindez annak is betudható, hogy nagyon sok ellenzéki választó keresi azt a pártot, amivel nemcsak a négyévente menetrendszerűen bekövetkező kudarcot élheti meg, hanem tényleg változást idézhet elő.

– Már nem nagyon keresi a pártját, hanem úgy tűnik, hogy nagyon sokan megtalálták, amitől ezt várják. Ez az új helyzet. Mint egy kristályosodás: a kristály is egyetlen porszemtől egyszer csak összeáll. De ez még a jövőről azért elég keveset mond, mert nem lehet mindent csak úgy simán extrapolálni. Egyelőre működik a dolog, és nem szívesen jósolok, de azért

azt nagyon valószínűtlennek tartom, hogy a korábbi pártok közül bármelyik is újjászületne, beleértve a DK-t is.

Már az elmúlt egy-két évben is nagyon kicsi volt a támogatottságuk. Persze van igény, meg gondolkodás, talán puhatolózás is, hogy létre lehetne hozni valamilyen új baloldali erőt, szövetséget, mozgalmat, de azért ettől nagyon messze vagyunk, úgy érzem.

– A Fidesznek is érdekében állna egy ilyen mozgalom zászlóbontása.

– Most egyelőre azon folyik a gondolkodás, hogy mit lépjenek meg a választójogi törvényben. Lejjebb vigyék-e a bejutási küszöböt, és akkor máris lehet egy kicsit megint nyüzsögni a kis pártoknak. Talán az is elképzelhető, hogy

ha olyan helyzet állna elő, hogy a Tisza Párt akár a kétharmadot is meg tudná szerezni, akkor a választási törvényt úgy is megváltoztathatják, hogy teljesen arányos legyen.

Amit egyébként nagyon sokan követelnének, hogy milyen jó lenne egy arányos választás, tisztán listás alapon. Ha ezt bevezetnék, akkor máris 67 százalék kellene a kétharmadhoz, azt pedig nem nagyon tudja elérni senki sem. Annak idején létrehoztak a saját előnyükre egy törvényt, de abban a pillanatban, ha a többségük elvész, és a választási rendszer ellenük fordulhat, megint belepiszkálnak. A kétharmadnak ez a tragédiája. Főleg, ha egy ennyire önkorlátozás nélküli politikai erő birtokolja.

– Bár valóban sok minden történhet 2026-ig, de ilyen számokat, amit az önök által publikált táblázat most mutat, az elmúlt 14 évben láttunk valamikor?

– Nem, még csak hasonlót se. Már az nagy dolog volt 2021-ben, amikor voltak olyan időszakok, amikor enyhe többsége lett volna az úgynevezett összefogásnak, vagy közös listának. Az is csak egy-két százalék volt, nem emlékszem minden számra, de nagy lelkesültség volt már ettől is az ellenzéki oldalon, hogy akár, talán.

De ez sokkal bonyolultabb dolog, ahogy most is újra meg újra elmondjuk, hogy hiába vezet a listán a TISZA, ha nem tud igazán potens egyéni jelölteket állítani mind a 106 választókerületben.

De messze vagyunk még ettől. Egyelőre azt állapítsuk meg, döbbenetes fordulat, hogy a Fidesz elvesztette a stabil előnyét.

– Az azért látszik, hogy a TISZA eddig leginkább az ellenzéki szavazókat gyűjtötte össze.

– Ez is új helyzet, mert így egy kihívó van. Ha koncentrálódik az ellenzéki szavazat, az egy másik helyzet, mint amikor egymással is folyamatosan alkudoztak a kis pártok. Emlékezzünk, hogy az egyik legfontosabb mindig az volt, hogy egymással rivalizáljanak. Azt gondolom, hogy Magyar Péternek se szabad előre inni a medve bőrére, de attól még ez a helyzet teljesen új.

– Egyik oldalról megjelentek ezek a bizonyos hangfelvételek. Másik oldalról Magyar Péter elindított egy kampányt a gyermekotthonokban. Ezeknek a hatását tetten érhetjük ezekben az eredményekben?

– Nagyon óvatosan kell ezzel bánni, főleg amiatt, mert nincs igazán forrásunk, hogy hetente vagy még sűrűbben végezzünk ennél is célzottabb kutatásokat. Sajnos nekünk ez nem fér bele. A másik oldalon viszont nyilván hatalmas összegeket költenek, aminek ehhez képest elég gyenge az eredménye. Most már több mint háromnegyed éve, hogy mindig próbálkoznak. Először azt gondolták, hogy a Varga Judit interjú majd megrendíti Magyar Pétert. Nem történt meg, azóta sem.

Nagyon érdekes önmagában ez a jelenség, hogy egy nagyon olajozottan és hatékonyan működő gépezet egyszer csak ennyire megbicsaklik.

Azért ez önmagában figyelemre méltó. Valószínűleg itt valami minőségi változás következett be, egyszer csak betelik a pohár. Az előbb mondtam, hogy unalmas időket éltünk, nem volt semmi olyan izgalmas, amire érdemes lett volna odafigyelni. Most egyszer csak elkezd izgalmas lenni a dolog, és azok is talán odafigyelnek, akik korábban legyintettek. És észreveszik, jobban észreveszik az átverést, a hazugságokat. De most egyelőre álljunk meg itt, és várjuk izgatottan a következő hónapokat, beleértve azt, hogy ebből a kétségbeejtő gazdasági helyzetből mennyire lehet egyáltalán elmozdulni. A legújabb hírek szerint nagyon nagy derűlátásra nincs ok, az pedig kifejezetten az ellenzék malmára hajtja a vizet szerintem, mert most már az emberek türelme lehet, hogy fogytán van.

– Mindeközben a Fideszhez közel álló közvélemény-kutatók homlokegyenest más adatokat mérnek. Náluk a Fidesz stabilan vezet. Ennek mi lehet az oka?

– Én erről nem szeretek beszélni, mert végül is ez egy szakma, ez egy céh, és nem illik egymást különösebben kritizálni, de a mostani helyzet minden határon túlmegy. Ilyenre korábban azért nem volt példa, és azt gondolom, hogy itt valami nagy disznóság van. Én azt gondolom, hogy annyira erősen próbálkoztak, és mindegyiknél azt gondolták, hogy ez biztosan most már hatni fog, a Varga Judit interjútól egészen a mostani támadásokig. Ebbe illik bele, hogy

azt gondolják, hogy ezek a hamis közvélemény-kutatási eredmények is biztosan hatni fognak. És akkor már nem is lesznek olyan hamisak. És úgy tűnik, mintha lesre futottak volna.

De ezt természetesen nem lehet elismerni, csak marad a kínos, számomra és az egész szakma számára kínos helyzet, hogy újra meg újra azt kell magyarázni, hogy miért különböznek annyira az eredményeik. Én nem szeretnék ebbe belemenni.

– Ez mindenkinek a szemébe ötlik, nem lehet nem megkérdezni.

– Nem bánom, hogy megkérdezte, csak most én mit mondjak? A lelkiismeretem nyugodt, a Medián már az 1989-es népszavazást eredményét elég jól jelezte előre. 2018-ban az ellenzéki ismerőseim és barátaim is majdnem veréssel fenyegettek, mikor megmondtuk, hogy kétharmad lesz. 2022-ben ugyancsak, nem mondom, hogy teljes biztonsággal, de azt jeleztük, hogy nem lehet ellenzéki győzelemre számítani, pedig mennyien bíztak benne. Úgyhogy eddig olyan nagyon nem sültünk fel. Most nincs választás, tehát sose fog kiderülni, hogy 2024 novemberében tényleg megelőzte-e a Fideszt a TISZA Párt, de azért én azt gondolom, hogy hitelesek a méréseink, és előbb-utóbb a többi intézet is hasonló számokat fog kihozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Ő volt Orbán „jobbkeze”, és miatta lett szállóige, hogy „elvesztette közpénz jellegét” – Matolcsy György útja a gazdasági vízióktól a vagyonkimentésig
Egy magyar jegybankelnök, aki a politikai lojalitást a gazdasági unortodoxiával ötvözte – de vajon mi az ára mindennek? Az unortodoxia márciusban leköszönő atyja életrajzából idézünk fel pár momentumot.


Az MSZMP-től Orbán Viktor „jobbkeze” státuszig

Orbán Viktor ma megnevezte Matolcsy György utódját a jegybank élén. Ezzel egy hosszú és mindenképpen színes korszak ér véget a magyar gazdaságtörténetben, amely olyan fogalmakkal gazdagodott, mint a „magasnyomású gazdaságpolitika”, vagy „unortodox gazdaságpolitika”. De az ő, az MNB alapítványai körüli működése késztette Kósa Lajost, hogy megalkossa az azóta szállóigévé nemesült: „elvesztette közpénz jellegét” kifejezést, amely nemcsak dalok refrénjeként tűnt fel, de sokak szerint egy korszak jelszava is ez lett. És persze ne felejtsük el, hogy ő volt egy időben Orbán Viktor „jobbkeze”, mint ahogy azt sem, hogy miután nyilvánvalóvá vált számára, hogy nem folytathatja a Nemzeti Bank élén, hirtelen a kormány legkíméletlenebb bírálójává vált, persze szigorúan gazdaságpolitikai alapon.

Ki is Matolcsy György?

Matolcsy György életpályája Magyarország politikai és gazdasági átalakulásának lenyomata. 1955-ben született Budapesten, és fiatal korától kezdve a közgazdaságtan világában kereste a helyét. Bár ma sokan az unortodox gazdaságpolitika megteremtőjeként ismerik, pályája az állampárti struktúrák között kezdődött. Az 1980-as években az MSZMP tagjaként az Ipargazdasági és Iparszervezési Intézetben dolgozott. Feladata a szocialista gazdasági rendszer modernizációja volt, ami egyben az első lépés is volt afelé, hogy a későbbi kapitalista környezetben is értékes szakmai tapasztalattal rendelkezzen.

A rendszerváltás idején a politikai környezet átalakulása nemcsak az országot, hanem Matolcsy pályáját is alapvetően megváltoztatta. Az Antall-kormány Miniszterelnöki Hivatalában politikai államtitkárként dolgozott, ahol közvetlenül részt vett a piacgazdasági átmenet stratégiájának kidolgozásában.

Az 1990-es években azonban politikai pályája háttérbe szorult, és a Pénzügykutató Rt.-nél tudományos munkatársként tevékenykedett.

A fordulópont 2000-ben érkezett el, amikor Orbán Viktor kormányában gazdasági miniszteri posztot kapott. Orbán hosszú éveken át Matolcsy gazdasági nézeteit tekintette az egyik legfontosabb alappillérnek kormánya gazdasági politikájában. „Ő a jobbkezem a gazdaságban” – nyilatkozta Orbán egy korai interjúban. Ez a bizalmi kapcsolat lehetővé tette Matolcsy számára, hogy radikális gazdasági elképzeléseit szélesebb körben is megvalósítsa.

Az egyensúly és növekedés: Matolcsy gazdasági filozófiájának alapkövei

Matolcsy György gazdaságpolitikai filozófiája az „egyensúly és növekedés” fogalma köré épül. Ez az elképzelés azt sugallja, hogy a gazdasági stabilitás és a dinamikus fejlődés egyszerre érhető el, ha az állam aktívan részt vesz a gazdasági folyamatok irányításában.

Matolcsy ebben a szellemben számos olyan intézkedést hozott, amely a rövid távú gazdasági növekedésre koncentrált. Ilyen volt például az állami beruházások jelentős növelése, a privatizáció átgondolt visszafogása, és a központi gazdasági irányítás újjáélesztése.

Ezek az intézkedések rövid távon sikereket hoztak, de hosszú távon már az első Orbán-kormány idején is vitákat szültek. Sokan figyelmeztettek arra, hogy az egyensúly és növekedés kettős célja csak ideiglenesen fenntartható, és jelentős kockázatokkal jár, különösen a költségvetési hiány és az államadósság szintjén.

Az MNB unortodox fordulata: Matolcsy a jegybank élén

2013-ban Matolcsy György új pozíciót kapott: az MNB élére került. Ez a kinevezés egyértelmű jele volt annak, hogy Orbán Viktor teljes bizalmát élvezi. Matolcsy azonnal radikális változtatásokat vezetett be, amelyek alapjaiban rengették meg a jegybank hagyományos szerepét. A monetáris politikát nem csupán az infláció kordában tartására használta, hanem aktív eszközként a gazdasági növekedés ösztönzésére.

A Növekedési Hitelprogram (NHP) az egyik legismertebb intézkedése volt. Az MNB ezen keresztül olcsó hitelt biztosított a vállalkozások számára, amely a gazdaság rövid távú fellendítését célozta. Bár a program első szakaszai sikeresnek tűntek, hosszú távon az inflációs nyomás növekedéséhez és a gazdasági egyensúly felborulásához vezettek.

Az unortodox monetáris politika keretében Matolcsy bevezette a „magasnyomású gazdaság” fogalmát is.

Ez a stratégia arra irányult, hogy a gazdasági kapacitásokat teljes mértékben kihasználva, mesterségesen ösztönözze a növekedést.

Matolcsy szerint ez a megközelítés „nemcsak lehetséges, hanem szükséges is ahhoz, hogy Magyarország elérje gazdasági céljait.” Kritikusai viszont arra figyelmeztettek, hogy ez a politika hosszú távon veszélyezteti az inflációs stabilitást, és túlfűti a gazdaságot.

Az alapítványok botránya: a közpénz, ami „elvesztette közpénz jellegét”

Az MNB unortodox politikája azonban nemcsak gazdasági kérdéseket vetett fel. A jegybank alapítványainak működése az egyik legnagyobb politikai botrányt robbantotta ki a 2010-es években. A Pallas Athéné Alapítványok célja hivatalosan a pénzügyi kultúra fejlesztése és oktatási projektek támogatása volt, de hamar kiderült, hogy az alapítványok jelentős vagyont halmoztak fel, amelynek jelentős része luxusingatlanok vásárlására ment el.

2016-ban egy bírósági ítélet kimondta, hogy az alapítványok pénzei közpénznek minősülnek, és ezek felhasználása nyilvános kell legyen.

Ez a döntés komoly csapást mért az MNB és Matolcsy hitelességére, hiszen az alapítványokon keresztül olyan pénzmozgások történtek, amelyek a Matolcsy-családhoz köthető érdekeltségeket is érintettek.

Konfliktus Orbán Viktorral: A politikai szövetség vége

Matolcsy és Orbán között a konfliktus nem egyik napról a másikra robbant ki, hanem évek alatt halmozódott fel. A gazdaságpolitikai irányvonalak különbségei, valamint a jegybanki botrányok miatti politikai nyomás mind hozzájárultak a kapcsolat megromlásához.

Orbán pragmatikus politikai érzéke azt diktálta, hogy elhatárolódjon Matolcsytól, amikor az alapítványi ügyek túlzottan nagy figyelmet kaptak.

Jövőre Matolcsy távozik az MNB éléről. Bár a hivatalos közlemények szerint távozása „tervezett” volt, a háttérben egyértelműen politikai és gazdasági okok húzódtak meg.

A dolce vita vége: A vagyonkimentés árnyéka

Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak üzleti tevékenysége szintén számos kérdést vetett fel. Ádám cégei – például a Balaton-felvidéken elhelyezkedő luxusingatlanok – és személyes életvitele jelentős vagyonfelhalmozást mutattak, amely

sokak szerint nem lett volna lehetséges az alapítványi pénzek közvetett felhasználása nélkül.

A jegybanki alapítványokon keresztül történő vagyonkimentés gyanúja nemcsak a Matolcsy-családot, hanem a Fidesz vezetését is kínosan érintette. Orbán Viktor 2024-ben döntött úgy, hogy nem hosszabbítja meg Matolcsy mandátumát, amely egyértelmű jele volt annak, hogy a jegybankelnök már nem élvezte a miniszterelnök bizalmát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„A vendégek azt hiszik, hogy a szervizdíj egyenlő a borravalóval” - Gerendai Károly szerint ennél nagyobbat nem is tévedhetnének
Ezentúl 15% lehetne a felszolgálási díj az éttermekben egy új tervezet szerint. Utánajártunk, áremelésre számíthatnak-e emiatt a vendégek, és tényleg több pénzhet juthatnak-e így a pincérek.


Fontos változások léphetnek életbe nemsokára az éttermekben egy új tervezet alapján. Sokan észrevehették, hogy a vendéglátóhelyek egy része eddig csak készpénzben fogadott el borravalót. Ennek főleg adózási okai voltak, most viszont előírják, hogy kártyás fizetésnél is ki kell alakítani azt a rendszert, hogy az így kifizetett pénz adómentesen eljusson a pincérekhez. Emellett 15%-ban maximálnák a vendégek által fizetett szervizdíjat, ami viszont céges rendezvényeknél 20% is lehet.

"Nem csak a vendéglátásban dolgozók juthatnak több bevételhez, de nőhet a szektor munkaerő-megtartó képessége is"

- értékelte mindezt a Magyar Turisztikai Ügynökség.

Vajon ez azt jelenti, hogy a vendégek számára tovább drágulnak az éttermek, és a borravalón kívül ezentúl 15%-os szervizdíjat is felszámolnak majd a legtöbb helyen? Egyáltalán, mi a különbség a borravaló és a szervízdíj között? Ennek jártunk utána.

Bár a felszolgálási díj 2005 óta létezik, az emberek többsége azt gondolja, hogy ez nem más, mint a számlába épített borravaló. Nagyobbat nem is tévedhetnénk.

„Az emberek gyakran összekeverik a szervizdíjat a borravalóval. A szervizdíj valójában a pincérek bérének része, amelyet kedvezményes adózással lehet kifizetni. A borravaló viszont az a plusz jövedelem, amely valóban megéri a dolgozóknak, és mostantól adómentesen kerülhet hozzájuk minden esetben” - magyarázza Gerendai Károly, a Michelin-csillagos Costes tulajdonosa.

Vagyis a szervizdíjon elsősorban az éttermek spórolnak, mert kedvezőbb adózással fizethetik ki így a munkabért, mintha ugyanezt a részt beépítik az ételek áraiba. A kizárólag bérekre fordítható szervízdíj után ugyanis nem kell sem személyi jövedelemadót, sem szociális hozzájárulást fizetni. De a bevezetésétől még nem lesz automatikusan több a felszolgálók fizetése. De ha mégis plusz béremelésre fordítják, akkor sem biztos, hogy a pincérek jól járnak.

A szervizdíj elterjedése ugyanis az elmúlt években jelentősen csökkentette a borravaló összegét.

„Régebben a pincérek a fizetésük 20–25%-át is megkapták borravalóként, ma már ez alig van így. A vendégek azt hiszik, hogy a szervizdíj egyenlő a borravalóval, ezért nem adnak többet”

– mondja Gerendai, aki szerint olyan is előfordult, hogy vendégként ő magyarázta el a felszolgálónak, hogy az általa adott számlán a felszolgálási díj nem a borravaló.

Sok helyen, főleg a kisebb éttermekbe eddig nem is vezették be a külön szervizdíjat, nemcsak azért, mert a borravaló csökkenésétől féltek, hanem azért sem, mert sok adminisztrációval jár.

„Az ehhez tartozó adminisztráció terheit ezek a jellemzően néhány alkalmazottat foglalkoztató, vagy családi vállalkozások már nem bírják el, ezért ezeken a helyeken szóba sem kerülhet a szervizdíj alkalmazása”

– mondja Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Szerinte az új szabályokat is elsősorban a nagyobb, fine dining éttermek tudják majd alkalmazni, „ahol van elég adminisztratív kapacitás a technikai kihívások kezelésére.”

Vagyis a kisebb helyeken ezentúl sem vezetik majd be a külön szervizdíjat. Kovács László úgy látja, a 15 százalékos felső korlát sem hoz nagy változásokat a piacon.

„Eddig nem volt felső korlát, de a legtöbb helyen 10–15% között mozgott a szervizdíj. Az új szabályozás egységesíti ezt, és céges rendezvények esetén indokoltan emeli 20%-ra, hiszen ezeknél az eseményeknél sokkal nagyobb az élőmunka-igény” – mondja.

Gerendai Károly szerint azonban néhány nagyobb étteremnél csökkenteni kell majd a felszolgálási díj mértékét.

„Van néhány étterem, ahol eddig 18% körül volt a szervizdíj, ők most kevesebb bért tudnak majd kifizetni a dolgozóiknak, hiszen az így befolyó összeget kedvezményesen adózott bérként lehetett felhasználni.”

Emelkedni ott emelkedhetnek az árak, ahol eddig nem volt szervizdíj, de most mégis bevezetik, és nem beépítik az ételek bruttó árába, hanem ahhoz hozzáadják, erre ugyanis lehetőséget ad a jogszabály.

Kártyás borravaló: mostantól adómentesen

A másik nagy változást a borravaló kezelése jelenti. Az új szabályozás értelmében a kártyás fizetéssel adott borravaló ezentúl közvetlenül a felszolgálókhoz kerülhetne, és nem adódna hozzá az éttermek bevételéhez, így a készpénzes borravalóhoz hasonlóan azt is adómentesen fizethetnék ki.

Kovács László szerint ez technikai fejlesztéseket igényel a bankoktól és az éttermektől egyaránt. Ezzel az intézkedéssel növekedhet az alkalmazottak jövedelmet, tekintettel arra, hogy eddig a kártyaleolvasó terminálokon keresztül fizetett borravaló után adót kellett fizetni.

„Kártyás fizetésre nem tudtuk egyértelműen alkalmazni a borravaló adó és járulékmentességét, mert a kártyás fizetés bekerül az adott üzlet vagy vállalkozás gépi bevételébe. Ezt visszaosztani borravalóként már nem lehet adómentesen, hanem ez akkor onnantól kezdve minden járulékkal és adóval terhelve osztható ki. Tehát gyakorlatilag a felét elvitte a különböző adó és járulékfizetés. Ez az összeg mostantól a munkavállalónál maradhat teljes egészében. Azonban a technikai megvalósítást még pontosan ki kell dolgozni.”

„A kártyás borravaló külön számlára kerül majd, amihez a dolgozóknak saját számlát kell nyitniuk, vagy a vendéglátóhelynek kell technikailag biztosítania ezt. Ez nem minden étterem számára lesz egyszerűen megoldható”

– magyarázza a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Az új szabályozás egyik legnagyobb előnye, hogy tisztább, átláthatóbb rendszert teremt. A borravaló adómentessége és a szervizdíj maximalizálása segíthet a munkavállalók jövedelmének növelésében és a vendéglátóipar fehérítésében.

„Ez egy hivatalos forma, amely lehetővé teszi, hogy a dolgozók tisztán kapják meg a bérüket” - mondja Gerendai Károly.

Az már más kérdés, hogy ebből megint kimaradnak a kis- és mikrovállalkozások, melyek a szektor 99,6 százalékát teszik ki Kovács László szerint.

Szerinte ezek a kis, jellemzően családi vállalkozások nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel, mert képtelenek vállalni a plusz adminisztrációs terheket. Választaniuk kell: vagy adminisztrálnak, vagy dolgoznak.

Hogy esetleg csökkenhetne az adminisztráció, abban a tekintetben Kovács nem túl optimista. „Az adminisztráció egy olyan hétfejű sárkány, amely mindig egyre inkább bizonyítva a fontosságát és a szükségességét, minden területen próbál terjeszkedni” - mondja.


Link másolása
KÖVESS MINKET: